1.üdvözli a Bizottságnak az internetes megfélemlítés elleni cselekvési tervét, amely az internetes megfélemlítés elleni küzdelem keretét jelenti, beleértve az abban javasolt fogalommeghatározást, amely lehetővé teszi a koherens statisztikai értékelést és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a jelenlegi jogszabályok szigorúbb végrehajtását és érvényesítését;

2.üdvözli, hogy az internetes megfélemlítés elleni cselekvési terv a megelőzésre és a digitális jártasságra mint hatékony, hosszú távú eszközökre összpontosít; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fektessenek be az életkornak megfelelő digitális oktatásba és médiaműveltségbe annak biztosítása érdekében, hogy ezek az erőforrások minden társadalmi-gazdasági környezetben eljussanak a gyermekekhez;

3.ismételten felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az internetes megfélemlítés elleni átfogó nemzeti terveket, és írjanak elő hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat az internetes megfélemlítéssel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozóan, figyelembe véve a magatartás súlyosságát és az áldozat kiszolgáltatottságát;

4.úgy véli, hogy az áldozatok számára lehetővé kell tenni, hogy internetes megfélemlítés esetén könnyen bejelentést tudjanak tenni; megjegyzi, hogy az internetes megfélemlítés elleni cselekvési terv egy internetes megfélemlítés elleni online biztonsági alkalmazást irányoz elő annak érdekében, hogy felhasználóbarát és az egész EU-ra kiterjedő interoperábilis jelentéstételi mechanizmust hozzon létre, melynek célja, hogy központosítsa a jelentéstételt, az összehangolt támogatást és a bizonyítékok gyűjtését;

5.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós és nemzeti szinten meghozott jogalkotási és szakpolitikai intézkedések ellenére az internetes megfélemlítés és a kép- vagy videóalapú bántalmazás Unió-szerte tovább növekszik, ami azt jelzi, hogy a meglévő eszközök, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti kötelezettségeket és a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelv szerinti harmonizációt, nem feltétlenül elegendők a probléma teljes körű és súlyosságának megfelelő kezeléséhez;

6.megállapítja, hogy az internetes megfélemlítés elleni cselekvési terv nem ír elő uniós szintű intézkedéseket a büntetőjog területén;

7.felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel, szükség van-e uniós szinten összehangoltabb megközelítésre az internetes megfélemlítés meghatározásához; felkéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az internetes megfélemlítésről – beleértve az intim anyagok beleegyezés nélküli terjesztését is – szükséges-e uniós szinten elismerni, hogy az határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, különösen súlyos bűncselekmény; megismétli, hogy támogatja a gyűlölet-bűncselekményeknek – amelyek az internetes megfélemlítés legsúlyosabb formáit is magukban foglalhatják – az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós dimenziójú bűncselekmények listájára való felvételét;

8.kiemeli, hogy a megfelelő erőforrásokkal rendelkező bűnüldöző hatóságok – ideértve a személyzet megfelelő létszámát, a technikai szakértelmet és az informatikai infrastruktúrát – elengedhetetlen részét képezik az internetes megfélemlítés elleni hatékony fellépésnek; felkéri a Bizottságot és az Europolt, hogy bővítsék a tagállamok nyomozati kapacitásait, többek között a határokon átnyúló internetes megfélemlítés elleni küzdelem terén;

9.felkéri a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a jogi megközelítéseikkel kapcsolatos bevált gyakorlataikat; hangsúlyozza, hogy az erőfeszítések során prioritásként kell kezelni a gyermekeket, a szülőket és az oktatókat célzó megelőző, képzési és figyelemfelkeltő intézkedéseket, valamint a digitális jártasságot és a helyreállító megközelítéseket, különösen akkor, ha kiskorúak is érintettek;

10.felszólít az áldozatok jogairól szóló felülvizsgált irányelv gyors végrehajtására és átültetésére;

11.kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák a platformok elszámoltathatóságát az internetes megfélemlítés megelőzése és az az ellen való küzdelem tekintetében;

12.rámutat arra, hogy az online platformok üzleti modellje ösztönzi a gyűlöletkeltő tartalmak terjedését, így hozzájárul – a különösen a kiskorúak, a nők, valamint az LMBTIQ+-közösség és más kisebbségek tagjai számára – egyre kevésbé biztonságos online környezethez; kiemeli a fokozottan személyre szabott ajánlórendszerek szerepét, amelyek előtérbe helyezik a gyűlöletbeszédet, a kevésbé megosztó tartalmakat pedig hátrébb sorolják;

13.hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet foglalkozik a zaklatás és az internetes megfélemlítés egyes vonatkozásaival, különösen annak 28. cikke, amely már most is arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy biztosítsák a kiskorúak magánéletének magas szintű védelmét és biztonságát; kiemeli e tekintetben a Bizottság által a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel összhangban kiadott iránymutatásokat, amelyek meghatározzák, hogy a platformok hogyan tudják biztosítani a kiskorúak biztonságát szolgáltatásaik használata során; megjegyzi, hogy az online óriásplatformok nagyrészt elmulasztották ezen intézkedések végrehajtását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikkének, valamint a bejelentésre és cselekvésre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását, amelyek befolyással vannak az internetes megfélemlítés áldozatainak védelmére;

14.felhívja a Bizottságot, hogy zárja le a függőben lévő végrehajtási ügyeket, indítson vizsgálatokat a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikkének mindenfajta megsértésével kapcsolatban, beleértve az ajánlórendszerek jelentette rendszerszintű kockázatokat is, és szigorúan juttassa érvényre a platformok értesítési és eltávolítási kötelezettségét; határozottan elutasít minden olyan kísérletet, amely a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet újbóli megnyitására irányul; rámutat arra, hogy a kutatóknak a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet értelmében biztosítandó hozzáférés elengedhetetlen a tényeken alapuló jogalkotás biztosításához;

15.felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az internetes megfélemlítés megbízható bejelentőire vonatkozóan előirányzott iránymutatásait annak érdekében, hogy tisztázza a jogellenes tartalmak kezelésében betöltött szerepüket;

16.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy jelenleg nincs olyan jogi keret, amely lehetővé tenné a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok felderítését, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen gyors lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy önkéntes bejelentési mechanizmusokat vezessenek be a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozóan; hangsúlyozza a platformok azon kötelezettségét, hogy olyan biztonságos digitális teret biztosítsanak a gyermekek számára, amely tiszteletben tartja alapvető jogaikat és minden felhasználó magánélethez való jogát;

17.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mesterséges intelligenciát egyre gyakrabban használják visszaélésszerű célokra, többek között deepfake-ek, hangalapú klónozás és nem beleegyezésen alapuló intim tartalmak létrehozására; megismétli, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló omnibusz tárgyalások részeként be kell tiltani a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet szerinti „vetkőztető alkalmazásokat”; felhívja a szolgáltatókat, hogy haladéktalanul tegyenek eleget a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet átláthatóságról és vízjelezésről szóló 50. cikkének, és biztosítsák, hogy a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat egyértelműen jelöljék meg a deepfake-ek – különösen a kiskorúakra gyakorolt – káros hatásának enyhítése érdekében;

18.felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy az uniós jog szerinti meglévő kockázatértékelési és -csökkentési kötelezettségek megfelelően kiterjednek-e az online játékok üzemeltetőire, különösen azokra, amelyek valós idejű kommunikációs funkciókat kínálnak, amelyek a kiskorúakat internetes megfélemlítésnek tehetik ki;

19.emlékeztet az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv szerinti azon kötelezettségekre, hogy meg kell védeni a kiskorúakat az illegális és káros tartalmaktól, továbbá minden felhasználót meg kell védeni az erőszakra vagy gyűlöletre uszító tartalmaktól; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezen irányelv tagállamok általi végrehajtását;

20.emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni az internetes megfélemlítés áldozatainak védelmét és támogatását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az áldozatok szervezeteit egyre inkább veszélyezteti a finanszírozás hiánya; felszólít a civil társadalmi szervezetek, a segélyvonalak és az áldozatsegítő szolgálatok fokozott és fenntartható uniós finanszírozására, valamint az internetes megfélemlítés megelőzésére és az arra való reagálásra irányuló intézkedések nemzeti mentális egészségügyi stratégiákba való integrálására, különös figyelmet fordítva a kiskorúakra és más kiszolgáltatott csoportokra;

21.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.