A.mivel Ausztria Európai Unió melletti Állandó Képviselete továbbította a bécsi ügyészség ügyészének arra irányuló kérelmét, hogy függesszék fel Harald Vilimsky európai parlamenti képviselő mentelmi jogát a sikkasztás állítólagos cselekményeivel összefüggésben, amelyek az osztrák büntető törvénykönyv 153. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti bűncselekményeknek minősülnek a büntető törvénykönyv 12. cikke szerinti bűncselekményben való állítólagos részvétele miatt;

B.mivel a bécsi ügyészség 2021. évi, Harald Vilimsky mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló korábbi kérelmeivel, valamint az Európai Parlament 2021. november 11-i, a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozatával összhangban, tekintettel az új tények felmerülésére, helyénvaló Harald Vilimsky mentelmi jogának felfüggesztését kérni az új bizonyítékok alapján is; mivel a nyomozás során beszerzett információk szerint Harald Vilimskyt azzal gyanúsítják, hogy visszaélt hatalmával azáltal, hogy politikai pártja, az FPÖ (Freiheitliche Partei Österreichs – Die Freiheitlichen) pénzeszközeit a tevékenységéhez nem kapcsolódó célokra használta fel 2013-ban, pontosan még meg nem határozott időpontokban, különösen azáltal, hogy magánjellegű és a párt tevékenységeihez nem kapcsolódó kifizetéseket engedélyezett egy ajtónak és zárnak a magánlakásába történő beszerelésével kapcsolatban, és ezáltal összesen 9 434 EUR kárt okozott az FPÖ vagyonában;

C.mivel Harald Vilimskyt a 2019. májusi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották, a 2024. júniusi választáson pedig újraválasztották, ezért az állítólagos bűncselekmények idején nem volt az Európai Parlament képviselője;

D.mivel az állítólagos bűncselekmény nem minősül a Harald Vilimsky által az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében vett feladatai ellátása során kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és a Harald Vilimsky mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem sem kapcsolódik ilyen véleményhez vagy szavazathoz;

E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai, saját tagállamuk területén az adott tagállam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

F.mivel az osztrák alkotmány 57. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőképp rendelkezik:

„(2) A Nemzeti Tanács tagjai valamely büntetendő cselekmény miatt – a bűncselekmény elkövetésén való tettenérés esetét kivéve – csak a Nemzeti Tanács hozzájárulásával tartóztathatók le. A Nemzeti Tanács tagjai szintén mentesek a helyiségek átkutatásától, kivéve, ha a Nemzeti Tanács ehhez hozzájárul.

(3) Minden más esetben a Nemzeti Tanács tagjai ellen – a Nemzeti Tanács hozzájárulása nélkül – csak akkor indítható büntetőeljárás büntetendő cselekmény miatt, ha a cselekmény nyilvánvalóan nem kapcsolódik a tag politikai tevékenységéhez. A hatóságoknak azonban be kell szerezniük a Nemzeti Tanács határozatát az ilyen kapcsolat fennállásáról, ha az érintett képviselő vagy az üggyel foglalkozó állandó bizottság tagjainak egyharmada ezt kéri. Ilyen kérelem esetén a hatóságnak haladéktalanul tartózkodnia kell minden intézkedés megtételétől, illetve meg kell szüntetnie a már megtett intézkedést.”;

G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben foglalt mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;

H.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

I.mivel a Parlament ebben az ügyben nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis fennállására, azaz nem tűnik úgy, hogy a bírósági eljárás mögött meghúzódó szándék Harald Vilimsky európai parlamenti képviselőként folytatott politikai tevékenységének és ezáltal a Parlament függetlenségének megkárosítására irányulna;

J.mivel a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő pedig nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266, 91. pont.;