A.mivel az európai főügyész 2017 és 2025 között elkövetett állítólagos bűncselekményekkel összefüggésben 2025. július 21-i levelében benyújtotta, 2025. szeptember 1-jei levelében pedig megerősítette az Angelika Niebler, Németországban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet;

B.mivel a kérelem szerint, amely egy olyan magánfél által szolgáltatott információkon alapul, aki 2021 augusztusa és 2023 szeptembere között dolgozott Angelika Nieblernek, Angelika Niebler – a 2017-től kezdődő időszakban, azaz a 8–10. parlamenti ciklusban – állítólag helytelenül igényelte a Strasbourgba és Brüsszelbe irányuló utazások költségeinek visszatérítését, állítólag ideiglenesen magáncélra vagy az európai parlamenti képviselői szerepéhez vagy parlamenti feladatainak ellátásához nem kapcsolódó célokra akkreditált parlamenti asszisztenseket és helyi asszisztenseket alkalmazott, továbbá állítólag alkalmazott egy helyi asszisztenst, akinek fizetését az Európai Parlament fizette Angelika Nieblernek, de aki állítólag kizárólag ugyanazon párt egyik európai parlamenti képviselőjének dolgozott; mivel a kérelemben megadott információk szerint fennáll a kezdeti gyanúja annak, hogy Angelika Niebler a parlamenti asszisztensi költségeket az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól szóló, 2023. szeptember 11-i elnökségi határozat Az Elnökség 2023. szeptember 11-i határozata az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól és az Elnökség 2008. május 19-i és július 9-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL C, C/2024/2814, 2024.4.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2814/oj). 29. cikkének (2) bekezdésével ellentétesen használta fel; mivel tehát ezek az állítólagos cselekedetek a német büntető törvénykönyv 263. §-ának (1) és (3) bekezdése szerinti csalás bűncselekményének minősülhetnek;

C.mivel Angelika Nieblert a 2014. májusi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották, a 2019. májusi és a 2024. júniusi választáson pedig újraválasztották, ezért az állítólagos bűncselekmények idején az Európai Parlament képviselője volt;

D.mivel az állítólagos bűncselekmények nem minősülnek az Angelika Niebler által az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében vett feladatai ellátása során kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és az Angelika Niebler mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem sem kapcsolódik ilyen véleményhez vagy szavazathoz;

E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját tagállamuk területén az adott tagállam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességet élvezik;

F.mivel a Németországi Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye 46. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(2) Büntetendő cselekmény elkövetése miatt képviselő csak a Bundestag engedélyével vonható felelősségre vagy tartóztatható le, kivéve a jogellenes cselekmény elkövetésekor vagy a rá következő napon történő letartóztatás esetét.

(3) Szintén a Bundestag engedélye szükséges a képviselő személyes szabadságának bármely egyéb korlátozása esetén vagy a képviselő elleni, 18. cikk szerinti bírósági eljárás megindításához.

(4) A Bundestag kérésére fel kell függeszteni minden, a képviselő ellen indított büntetőeljárást vagy a 18. cikk szerinti bármely eljárást, a képviselő őrizetben tartását vagy személyes szabadságának egyéb korlátozását.”;

G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;

H.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

I.mivel minden következtetést a szóban forgó esetben nyújtott információk és magyarázatok alapján kell levonni; mivel komoly bizonytalanságok állnak fenn a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló panasz elemeit és indokait illetően, beleértve annak névtelenségét is, ami kizárja a panasz érdemi értékelését, és lehetetlenné teszi annak a lehetőségnek a kizárását, hogy a magánszemély a panaszt közvetlen politikai indíttatásból, Angelika Niebler kompromittálása céljából kezdeményezte; mivel továbbá a panasz időzítése és szelektív jellege megerősíti ezeket az aggályokat, különösen Angelika Niebler kiemelkedő politikai szerepének fényében; mivel a kérelemben szereplő következetlenségek, többek között a szóban forgó pontos pénzösszegekkel kapcsolatos szembetűnő pontatlanságok, valamint az állítólagos kötelességszegés sajátos körülményei aggályokat vetnek fel, és arra utalnak, hogy az eljárás mögött meghúzódó szándék Angelika Niebler hírnevének csorbítása lehetett;

J.mivel ezért a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyben feltételezhető, hogy fumus persecutionis áll fenn, vagyis konkrét bizonyítékok A Bíróság 2020. szeptember 17-i ítélete, Troszczynski kontra Parlament, C-12/19 P. sz., ECLI:EU:C:2019:725, 26. pont. állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a bírósági eljárás mögötti szándék Angelika Niebler európai parlamenti képviselőként folytatott politikai tevékenységének, és ezáltal a Parlament függetlenségének megkárosítása;

K.mivel a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő pedig nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;