1.elismeri, hogy az MI felgyorsíthatja az uniós exportot és importot, különösen a kkv-k számára azáltal, hogy csökkenti a piacra lépés akadályait és a megfelelési költségeket, lehetővé téve a vállalkozások számára, hogy olyan piacokra jussanak el, amelyek korábban elérhetetlenek voltak a számukra, feltéve, hogy a kkv-k méltányos hozzáféréssel rendelkeznek az MI-infrastruktúrához; felhívja a Bizottságot, hogy építsen be megbízható MI-tanácsadási szolgáltatásokat az Access2Markets portálba és az egyablakos ügyintézési pontba a vámok, a származási szabályok és a szabályozási követelmények közötti eligazodás érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a kkv-barát MI-eszközöket, és biztosítsa, hogy a digitális megfelelési megoldások egyszerűek, megfizethetők és hozzáférhetők maradjanak;

2.megjegyzi, hogy az MI a tervezés és a koordináció javítása révén segíthet csökkenteni a késedelmeket és a költségeket az uniós ellátási láncokban; felhívja a Bizottságot, hogy tegye normává a papírmentes kereskedelmet, és mozdítsa elő a megbízható információk megosztását a gazdasági szereplők és a hatóságok között; felszólít az MI-alapú logisztikába való beruházásra, amely enyhíti a kikötőkben és közlekedési folyosókon tapasztalható szűk keresztmetszeteket, valamint a környezetbarátabb logisztika támogatására az intelligensebb útvonaltervezés és karbantartás révén; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a nyílt forráskódú MI-megoldásokat, amelyek hozzájárulnak a fokozott versenyhez, és csökkentik a nem uniós szolgáltatóktól való függőséget; hangsúlyozza, hogy a digitalizációnak és az MI-alapú logisztikának nagyobb termelékenységet, valamint fokozottabb hatékonyságot és az ellátási láncok jobb irányítását, alacsonyabb kereskedelmi költségeket és kisebb adminisztratív terheket kell eredményeznie;

3.megjegyzi, hogy az MI szerephez juthat a vámellenőrzések megerősítésében, tekintettel a jelenlegi piaci kapacitásfeleslegre, valamint a Kínából származó áruk, különösen a kis csomagok dömpingje által támasztott kihívásokkal küzdő emberi ellenőrzések korlátaira; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson erőforrásokat és készségeket a piacfelügyeleti és vámhatóságok számára, többek között a tagállamok között az uniós vámügyi adatközpontban folytatott megerősített együttműködés révén annak biztosítása érdekében, hogy az MI használata fokozza a végrehajtási kapacitást és a hatóságok közötti adatmegosztást; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségeket kínál az MI a következőkre: az importált áruk uniós jognak való megfelelésének fenntartása, az importált termékek valós idejű nyomonkövethetőségének és vámellenőrzésének, valamint a piacfelügyeletnek a javítása, biztonságos és célzott MI-eszközök bevezetése a kis csomagokból származó adatok szisztematikus elemzésére vagy a termékek nyomonkövethetőségének biztosítására az ellátási lánc egészében a hamisított áruk, a vámcsalás, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és az uniós szankciók kijátszása elleni küzdelem érdekében; kiemeli, hogy az ilyen MI-rendszerek kritikus infrastruktúrának minősülnének, ezért függetlennek és szuverénnek kell maradniuk; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezek az eszközök szigorúan megfeleljenek a vonatkozó uniós jogszabályoknak;

4.megjegyzi, hogy az MI hasznos eszköz lehet a vállalatok, a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok számára az emberi jogok védelmének fenntartásához azáltal, hogy megkönnyíti az olyan uniós szabályok hatékony végrehajtását és betartását, mint a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1760 irányelve (2024. június 13.) a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról, valamint az (EU) 2019/1937 irányelv és az (EU) 2023/2859 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1760, 2024.7.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1760/oj)., az erdőirtásról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1115 rendelete (2023. május 31.) az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2023.6.9., 206. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1115/oj). vagy a kényszermunka tilalmáról szóló uniós rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3015 rendelete (2024. november 27.) a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L, 2024/3015, 2024.12.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/3015/oj)., valamint a fogyasztóvédelem fenntartásához azáltal, hogy megkönnyíti az olyan uniós szabályok hatékony végrehajtását és betartását, mint a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása (REACH), a CE-jelölés és az általános termékbiztonsági rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2023.5.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/988/oj).;

5.elismeri, hogy Európa versenyképessége az árukereskedelemben egyre inkább attól függ, hogy a stratégiai ipari értékláncokban, többek között a gyártás, a gépjárműipar, valamint a gyógyszer- és energiatechnológiák területén élnek-e az MI révén elérhető termelékenységnövekedés és minőségjavulás lehetőségével; felhívja a Bizottságot, hogy ezeket az érdekeket szisztematikusan vegye figyelembe a kereskedelmi tárgyalások során azáltal, hogy biztosítja a hatékony piacra jutást, a nem vámjellegű akadályokra vonatkozó szigorú szabályokat, valamint olyan végrehajtható rendelkezéseket, amelyek fenntartják az egyenlő versenyfeltételeket a tisztességtelen verseny és a technológiához köthető torzulások megelőzése révén, elismerve ugyanakkor az Unió szabályozáshoz való jogát;

6.felismeri, hogy az MI a szakértelem áruvá tétele révén átalakítja a digitálisan nyújtott szolgáltatások kereskedelmét, és ezért a nagy értékű szakmai, műszaki és üzleti szolgáltatások terén Európa történelmi komparatív előnyének megőrzéséhez további erőfeszítésekre van szükség; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatáskereskedelemben zajló fokozott globális versenyre való reagáláshoz beruházásokat kell mozgósítani és javítani kell a finanszírozáshoz való hozzáférést, amint azt a Draghi- és a Letta-jelentés előirányozza; sürgeti a Bizottságot, hogy mozgósítsa a kereskedelmi és beruházási partnerségeket a tőke és a tehetségek vonzása, valamint az európai vállalatok kapacitásbővítése érdekében;

7.elismeri, hogy az MI világszerte átformálhatja a munkát és a munkaerőpiacokat; figyelmeztet, hogy az automatizálás, az MI-alapú szolgáltatáskereskedelem és az uniós munkaerő készséghiányának növekedése fokozza a leépítések kockázatát; hangsúlyozza ezért, hogy stratégiákat kell elfogadni e változások előrejelzése és annak érdekében, hogy a munkaerő megfelelően alkalmazkodjon; megállapítja, hogy az MI-modellek és -rendszerek fejlesztése és bevezetése negatív környezeti következményekkel jár, beleértve a megnövekedett villamosenergia-keresletet és vízfogyasztást; felhívja a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások hatásvizsgálatai keretében elemezze, hogy az MI valószínűleg mely ágazatokat érinti, és értékelje az MI használatának a munkavállalók jogaira és a környezetre gyakorolt hatását;

8.figyelmeztet arra, hogy a digitális szakadék miatt előfordulhat, hogy a globális dél országaiban található partnerek kimaradnak az MI-alapú növekedési lehetőségekből, és nőhet az importált modellektől való függőségük; hangsúlyozza, hogy az MI-eszközök fejlődő országokban történő használatát támogató együttműködésnek meg kell erősítenie a multilaterális kereskedelmi rendszert, és azt a WTO keretében elő kell mozdítani; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a digitális befogadásra vonatkozó rendelkezéseket a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetekben és a digitális kereskedelmi megállapodásokban az MI alkalmazása és a termelékenység növekedésének támogatása érdekében, valamint mozdítsa elő az inkluzív és megbízható MI-t a meglévő uniós külső eszközök keretében a célzott nemzetközi együttműködési programok és kapacitásépítési kezdeményezések, köztük képzési programok, valamint a digitális és MI-infrastruktúrához való hozzáférés révén; felhívja a Bizottságot, hogy a Global Gateway kapacitásépítését összpontosítsa a nyílt forráskódú és etikus MI-ökoszisztémákra és a helyi képességekre, előmozdítva a reziliens, kölcsönösen előnyös kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat;

9.megjegyzi, hogy a nyílt forráskódú MI-megoldások – azáltal, hogy lehetővé teszik az átlátható újrafelhasználást és a független tesztelést – jelentős előnyöket kínálnak, beleértve az alacsonyabb költségeket és a helyi alkalmazásból adódó fokozott adatvédelmet, hozzájárulva az MI terén az egészséges verseny felfutásához és a nem uniós szolgáltatóktól való függőség csökkenéséhez, emellett támogatják a globális dél országaival közösen kidolgozott, ellenőrizhető, helyileg adaptált MI-megoldásokat; hangsúlyozza, hogy az ilyen együttműködésnek az uniós kereskedelempolitikába és a digitális partnerségekbe való beépítése diverzifikálhatja a partnerségeket, csökkentheti a néhány védett ökoszisztémától való függőséget, és megerősítheti a hosszú távú geopolitikai kapcsolatokat; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a nyílt forráskódú MI-megoldásokat, amelyek csökkentik a nem uniós szolgáltatóktól való függőséget; hangsúlyozza, hogy a nyílt forráskódú együttműködésnek magában kell foglalnia a közjót szolgáló MI-hez kapcsolódó projekteket, például az éghajlatváltozás kezelését, a tiszta energiára való átállás támogatását, valamint az egészségügyi ellátás és az élelmezésbiztonság javítását;

10.kiemeli, hogy a hasonlóan gondolkodó – ugyanazon demokratikus értékek, magas szintű irányítási normák, valamint a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem iránt elkötelezett – partnerekkel kialakított digitális partnerségek és kereskedelmi és technológiai tanácsok stratégiai szerepet töltenek be az EU MI-vel kapcsolatos értékvezérelt, emberközpontú és kockázatalapú megközelítésének közvetítésében; kéri, hogy a Parlamentet fokozottan vonják be a kereskedelmi és technológiai tanácsokba; felhívja a Bizottságot, hogy a G7-ek, a G20-ak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ fórumain képviselt összehangolt álláspontok, valamint a szabályozók közötti közvetlen strukturált együttműködés révén hajtsa végre a nemzetközi digitális stratégiát annak érdekében, hogy előmozdítsa a globális álláspontok közeledését az MI biztonságosságával és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos magas szintű normák szükségességét érintően;

11.hangsúlyozza, hogy meg kell védeni és elő kell mozdítani – különösen a többoldalú fórumokon – az EU emberközpontú MI-modelljét mint nemzetközi normát, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet mint olyan referenciát, amely segíthet összehangolni az átláthatósági és biztonsági normákat, megőrizve ugyanakkor a kereskedelem nyitottságát és kiszámíthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az MI-re vonatkozó szabványokkal, a technológiai innovációval és a biztonságos ellátási láncokkal kapcsolatos együttműködést a megbízható partnerekkel és a hasonlóan gondolkodó országokkal, többek között kétoldalú partnerségek és többoldalú fórumok révén, előnyben részesítve a demokratikus értékeket és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet támogató partnereket; megjegyzi, hogy a fejlett MI-rendszerek határokon átnyúló kihívásokat teremtenek, és felhívja a Bizottságot, hogy – különösen olyan nemzetközi kezdeményezések révén, mint az MI-vel foglalkozó globális partnerség, az OECD MI-re vonatkozó elvei és az UNESCO MI-re vonatkozó etikai kerete – törekedjen a legsúlyosabb kockázatokkal szembeni védelem globális minimumszintjének kialakítására, amely az interoperábilis és megbízható irányítás alapja;

12.hangsúlyozza, hogy a védelem globális minimumszintjén túl az EU emberközpontú megközelítését valló, hasonlóan gondolkodó partnerek koalíciójára van szükség ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk az MI biztonságára, az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és az alapvető jogokra vonatkozó magas szintű normák végrehajtása terén, különösen strukturált szabályozási párbeszéd révén a viták kezelése, a bevált gyakorlatok cseréje és a kötelezettségvállalásoknak a technológiai fejlődés fényében történő kiigazítása érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a magas szintű biztonsági és alapjogi normákra vonatkozó szabályozási konvergenciát kapcsolja össze konkrét kapacitásépítéssel, beleértve a biztonságos és megfizethető számítási és tesztelési képességekbe, tehetséggondozási és készségfejlesztési partnerségekbe történő közös beruházásokat a stratégiai függőség csökkentése és olyan hiteles végrehajtási modellek létrehozása érdekében, amelyekhez a partnerországok igazodhatnak, megerősítve a megbízható MI-t mint a nyitott és reziliens digitális kereskedelem alapját;

13.hangsúlyozza, hogy az MI-alapú kereskedelemhez elengedhetetlen a jogszerű és biztonságos adatáramlás; emlékeztet arra, hogy az uniós digitális kereskedelmi megállapodásoknak meg kell felelniük az uniós kereskedelmi megállapodások digitális kereskedelemről szóló címében foglalt, az adatok nemzetközi áramlására, valamint a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó horizontális, bizottsági rendelkezéseknek, lehetővé téve az EU számára, hogy a kereskedelmi megállapodásokba olyan intézkedéseket foglaljon bele, amelyek megkönnyítik az adatok nemzetközi áramlását, ugyanakkor megőrzik az egyének adatvédelemhez és magánélethez való alapvető jogait; kiemeli emellett, hogy a megállapodásoknak külön rendelkezéseket kell tartalmazniuk az MI-vel kapcsolatos szabályozási együttműködésre vonatkozóan, megkönnyítve a szabályozási megközelítések kölcsönös megértését, és felkéri a Bizottságot, hogy minden jövőbeli digitális kereskedelmi fejezetbe, illetve megállapodásba foglaljon bele ilyen rendelkezéseket; megerősíti, hogy az általános adatvédelmi rendeletnek vagy az azzal egyenértékű normáknak megfelelő biztosítékok jelentik a személyes adatok uniós továbbítására vonatkozó minimumkövetelményeket; kéri, hogy a digitális kereskedelmi megállapodások védjék a szabályozási autonómiát, és őrizzék meg a szabályozók számára a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet érvényesítéséhez, valamint az MI-rendszerekre vonatkozó átláthatóság, ellenőrizhetőség, méltányosság, biztonság és elszámoltathatóság biztosításához szükséges technikai hozzáférést, biztosítva ugyanakkor a civil társadalom és a független kutatók hozzáférését a rendszerek forráskódjához és algoritmusaihoz;

14.emlékeztet az EU szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer iránti elkötelezettségére; hangsúlyozza, hogy a WTO-nak érdemben hozzá kell járulnia a kereskedelem szilárd, biztonságos, inkluzív és megbízható MI-irányítási keretének kidolgozásához, többek között egy MI-vel foglalkozó külön WTO-munkacsoport létrehozása révén, hogy megkönnyítse a tagok közötti párbeszédet, tudásmegosztást és együttműködést az MI-re vonatkozó szabályozásokkal és szakpolitikákkal kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az elektronikus kereskedelemre vonatkozó kiegyensúlyozott szabályok elengedhetetlenek az MI-alapú kereskedelem megnyitásához; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló WTO-szöveg politikai teret biztosítson az MI demokratikus irányításának, beleértve a munkavállalók és a fogyasztók számára érvényesíthető biztosítékokat is; felhívja a Bizottságot, hogy a WTO keretében mozdítsa elő az MI-vel kapcsolatos kereskedelmi szabályokról szóló megbeszéléseket, és mozdítson elő olyan globális együttműködést, amely megkönnyíti a megbízható adatáramlást és a digitális kereskedelmet, valamint az MI-alapú szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzáférést, különösen a fejlődő országokban;

15.figyelmeztet arra, hogy az MI-re vonatkozó eltérő megfelelési rendszerek azzal a kockázattal járnak, hogy széttagolják a piacokat és növelik a kereskedelmi költségeket; hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés szerepét a szabályozás széttagoltságának megelőzésében; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a nemzetközi szabványokat, valamint a kereskedelem WTO keretében kialakított technikai akadályait (TBT) és az átláthatósági szabályokat annak megakadályozására, hogy a szabályozási eltérések indokolatlan kereskedelmi akadályokká váljanak, ugyanakkor őrizze meg és használja ki az MI-re vonatkozó uniós irányítási keretet a megbízható digitális kereskedelem megkönnyítése és a megbízható MI globális szinten egyenlő versenyfeltételeinek előmozdítása érdekében;

16.hangsúlyozza, hogy a fejlett félvezetőkhöz és a megfizethető számítási teljesítményhez való biztonságos hozzáférés alapvető fontosságú az EU technológiai szuverenitása és versenyképessége szempontjából; megjegyzi, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a csipekről szóló rendelet és az MI-gyárakra irányuló kezdeményezés a széttagolt végrehajtás és a korlátozott lépték miatt nem érik el a kitűzött célt; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel ezek végrehajtását, folytassa nyersanyag-diplomáciáját, és használja ki a megbízható partnerekkel kötött kereskedelmi megállapodásokat, keret- és partnerségi megállapodásokat az ellátási láncok diverzifikálása és a stratégiai függőségek csökkentése érdekében; ezzel összefüggésben elismeri a fejlett csipgyártási ökoszisztémák kritikus szerepét a hasonlóan gondolkodó partnergazdaságokban a globális MI számítási kapacitás támogatásában, és ösztönzi az ilyen partnerekkel a félvezetők ellátási láncának rezilienciája terén folytatott együttműködés elmélyítését; kiemeli továbbá, hogy sürgősen meg kell erősíteni a fejlett félvezetők európai gyártását, különösen az olyan európai kezdeményezések támogatása révén, mint a csipekről szóló rendelet javasolt felülvizsgálata (a csipekről szóló rendelet 2.0); felhívja a Bizottságot, hogy legyen egyértelműbb stratégiája arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan fejlődhetne az MI-ökoszisztéma kulcsfontosságú szereplőjeként, és építsen be szigorú rendelkezéseket a kereskedelmi megállapodásokba a kritikus technológiákhoz és nyersanyagokhoz való méltányos hozzáférés biztosítása érdekében;

17.úgy véli, hogy a kritikus fontosságú ásványok ellátási láncának rezilienciájával kapcsolatos stratégiai partnerségek érdemi eszközök lehetnek az MI szempontjából kritikus inputokhoz, többek között a ritkaföldfémekhez és a fejlett félvezető anyagokhoz való hozzáférés terén a szövetségesekkel való további koordinációhoz; kitart amellett, hogy az uniós szerepvállalást a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet referenciaértékeivel és az Unió nyitott stratégiai autonómiára vonatkozó célkitűzéseivel való összhangtól kell függővé tenni, a függőségek áthelyezése helyett a kiszolgáltatottságot csökkentve; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az e partnerségekből eredő többoldalú kereskedelmi eszközök, beleértve a minimumárakat vagy az átvételi mechanizmusokat is, összeegyeztethetők legyenek a WTO kötelezettségvállalásaival, és az EU érdekeit szolgálják; megerősített párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a megbízható partnerek között a nemzetközi kereskedelmi forgalom védelme, valamint az MI-vel kapcsolatos ipari ökoszisztémák integritásának és rezilienciájának megerősítése érdekében;

18.figyelmeztet arra, hogy a felhőalapú infrastruktúra nem uniós országokban való koncentrációja külső joghatósági sebezhetőségeknek teszi ki az EU-t; felhívja a Bizottságot, hogy a felhőszolgáltatások és az MI fejlesztéséről szóló rendeletjavaslat és az ipar felgyorsításáról szóló rendeletjavaslat (COM(2026)0100) révén hozzon létre fokozatos szuverenitási kereteket, amelyek közbeszerzés révén előnyben részesítik a kritikus szolgáltatások uniós székhelyű szolgáltatóit, miközben nyílt stratégiai autonómiát biztosítanak azáltal, hogy fenntartják az uniós tanúsítási és interoperabilitási követelményeknek megfelelő, hasonlóan gondolkodó szolgáltatók megkülönböztetésmentes hozzáférését;

19.felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy gazdaságbiztonsági doktrínája fogja össze a közvetlen külföldi befektetések átvilágítását, különös figyelmet fordítva a stratégiai digitális ágazatokra, például az MI-platformokra, a felhőszolgáltatásokra és az adatközpontokra, az exportellenőrzésekre, a kényszerítés elleni eszközre és a piacvédelemre, mint olyan koherens rendszerre, amely megakadályozza az MI-től való függés fegyverként való felhasználását; figyelmeztet arra, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozások és a geopolitikai helyzet növekvő változékonysága megerősített koordinációt és végrehajtást tesznek szükségessé az európai MI-ökoszisztéma védelme érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet célzott felülvizsgálatára a fejlett MI átfogóbb kezelése érdekében, tekintettel annak harmadik országok által biztonsági, megfigyelési vagy védelmi alkalmazásokban való lehetséges felhasználására;

20.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kína ismétlődő exportkorlátozásokat alkalmaz a ritkaföldfémekre, amely korlátozások jelentősen megzavarják a félvezetőgyártó vállalatok számára létfontosságú ellátási láncokat, valamint a tágabb MI-értékláncot; úgy véli, hogy Kína fellépése indokolatlan, és felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és reagáljon megfelelően annak biztosítása érdekében, hogy a világgazdaságot és a nemzetközi kereskedelem rezilienciája ne sérüljön;

21.hangsúlyozza, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet végrehajtását, és diverzifikálnia kell az ellátási láncokat a gazdasági reziliencia megerősítése érdekében; hangsúlyozza, hogy sürgősen biztosítani kell a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet keretében jóváhagyott stratégiai projektekbe, valamint a kitermelés, a finomítás, a feldolgozás és az újrafeldolgozás fellendítését célzó egyéb projektekbe történő beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a Kínából származó kockázatok csökkentéséhez;

22.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.