P10_TA(2026)0187Andrie Yunus és Muhammad Rosidi emberijog- és környezetvédők ügye IndonéziábanAz Európai Parlament 2026. május 21-i állásfoglalása Andrie Yunus indonéziai emberijog-védő és Muhammad Rosidi indonéziai környezetvédő ügyéről (2026/2738(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel a Indonéziáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–tekintettel eljárási szabályzata 150. cikkének (5) bekezdésére és 136. cikkének (4) bekezdésére,

A.mivel 2026 márciusában Andrie Yunust, az eltűnt személyek és az erőszak áldozatai bizottságának (KontraS) képviselőjét savval elkövetett támadás érte Jakartában azt követően, hogy egy podcast-adást rögzített az indonéziai újramilitarizálásról és bírósági felülvizsgálatról; mivel az Indonéziai Stratégiai Hírszerző Ügynökség négy tagja ellen vádat emeltek egy katonai bíróság előtt, dacára annak, hogy hiteles bizonyítékok további elkövetők érintettségére és esetleges parancsnoki láncok meglétére utalnak, és folyamatos aggályok övezik azt is, hogy az ügyet egy polgári bíróságtól katonai bírósághoz utalták;

B.mivel Muhammad Rosidi környezetvédelmi aktivista, aki kampányt folytatott az illegális ónbányászat és óncsempészet ellen, szintén savval elkövetett támadás áldozata lett 2026 februárjában;

C.mivel Indonéziában szűkülőben a civil társadalmi mozgástér, és fokozódik az emberijog-védőkkel, újságírókkal, szakszervezeti szereplőkkel, diákokkal és környezetvédelmi aktivistákkal szembeni elnyomás, a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, a kritikus megnyilvánulásokkal szembeni kemény fellépés, valamint a Pápua és a Nyugat-Pápua tartományokban fellángolt erőszak; mivel a közelmúltban bevezetett jogi reformok a katonai hatásköröket kiterjesztették a civil élet egyes szféráira, többek között katonai bíróságok útján, aláásva a polgári felügyeletet, korlátozva az alapvető szabadságokat, és növelve a büntetlenség megszilárdulásának kockázatát;

D.mivel Indonézia továbbra is az EU egyik stratégiai partnere az indiai–csendes-óceáni térségben, és fontos szerepet játszik a régió biztonságának biztosításában;

1.súlyos aggodalmát fejezi ki az Andrie Yunus és Muhammad Rosidi ellen elkövetett támadások kapcsán, valamint az emberijog-védők és környezetvédők ellen Indonéziában alkalmazott erőszak szélesebb mintázatának kirajzolódása miatt; hangsúlyozza, hogy a környezetvédők – különösen az illegális ásványkitermelési tevékenységekre rávilágító aktivisták – rendkívüli kockázatoknak vannak kitéve Indonéziában;

2.felszólítja a hatóságokat, hogy mindkét támadás ügyében folytassanak le gyors, alapos, átlátható és független vizsgálatot, és a büntetlenség megszüntetése érdekében az emberi jogi jogsértéseket elkövető valamennyi személyt – a felbújtókat is – állítsák polgári bíróság elé;

3.komoly aggodalmának ad hangot a kormányzat tervei miatt, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságának további korlátozásával fenyegetnek, ideértve a dezinformációra, a műsorszórásra és a kiberbiztonságra vonatkozó jogszabály-tervezeteket, valamint az arra irányuló terveket, hogy szűrés és tanúsítás útján válogassák ki azokat az emberijog-védőket, akik jogvédelemre jogosultnak minősülnek;

4.felszólítja Indonéziát, hogy fontolja meg újra, és lényegesen módosítsa az elnyomó jogszabályokat, és biztosítson biztonságos, megfigyeléstől, zaklatástól és megtorlásoktól mentes környezetet az emberijog-védők, környezetvédők, szakszervezeti szereplők és újságírók számára;

5.sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy intenzívebben működjenek együtt Indonéziával, többek között a legmagasabb szinteken és a nemzetközi fórumokon, hogy kezeljék a romló emberi jogi helyzetet, kivált Pápua és Nyugat-Pápua tartományokban, például az EU–Indonézia emberi jogi párbeszéd keretében;

6.kiemeli Indonézia szerepét az EU stratégiai partnereként és kulcsfontosságú tárgyalópartnerként a regionális kihívások kezelésében, a gazdasági biztonságtól és a környezetkárosodástól kezdve a regionális biztonságig és a hajózás szabadságáig; felhívja az EU-t, hogy az Indonéziával fenntartott valamennyi kapcsolatában érvényesítse az emberi jogi, munkaügyi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat; felhívja a Bizottságot, hogy finanszírozza az emberijog-védők védelmét; hangsúlyozza az ellátási láncok alapos átvilágításának fontosságát;

7.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az alelnöknek/főképviselőnek, az EU tagállamainak, valamint Indonézia kormányának és parlamentjének.