P10_TA(2026)0191A munkával összefüggő halálesetek száma csökkentésének szükségességeAz Európai Parlament 2026. május 21-i állásfoglalása a munkával összefüggő halálesetek száma csökkentésének szükségességéről (2025/3046(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151., 153. és 156. cikkére,

–tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre HL L 183., 1989.6.29., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1989/391/oj.,

–tekintettel az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretére,

–tekintettel az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó, új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretéről szóló, 2022. március 10-i parlamenti állásfoglalásra HL C 347., 2022.9.9., 122. o.,

–tekintettel a „Digitalizáció, mesterséges intelligencia és algoritmikus irányítás a munkahelyen – a munka jövőjének alakítása” című, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2025. december 17-i állásfoglalására HL C, C/2026/2154, 2026.5.6., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/2154/oj.,

–tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 31. cikke (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

A.mivel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság az európai szociálpolitika alappillére, továbbá az emberi méltóság, az alapvető munkavállalói jogok, valamint a tisztességes és biztonságos munkafeltételek védelmének központi eleme;

B.mivel az Európai Unióban 2023-ban 3 298 halálos kimenetelű munkabalesetet és mintegy 2,8 millió olyan, nem halálos kimenetelű munkabalesetet vettek nyilvántartásba, amelyek az áldozatok legalább négynapos munkahelyi hiányzását vonták maguk után; mivel ezen adatok továbbra is súlyos problémákra világítanak rá a magas kockázatú ágazatokban – többek között az építőiparban, a közlekedésben, a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban –, ahol magas a munkabalesetek előfordulási gyakorisága;

C.mivel a fiatal munkavállalók idősebb kollégáikhoz képest jobban ki vannak téve a súlyos munkabaleseteknek, mivel a balesetek gyakorisága esetükben több mint 40 %-kal magasabb, mint a tapasztaltabb munkavállalók esetében, ami jól mutatja a kevesebb munkatapasztalatból, a képzési hiányosságokból és a munkahelyi veszélyekre kiterjedő kisebb fokú tudatosságból fakadó fokozott sebezhetőségüket; mivel rossz munkafeltételeknek lehetnek kitéve, amelyek fiatal korukban vagy később foglalkozási megbetegedésekhez vezethetnek;

D.mivel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén fontos alkalmazni a nemi dimenziót, minthogy a munkavállalók nemüktől függően eltérően lehetnek kitéve különböző típusú anyagoknak vagy kockázatoknak, illetve sérülékenyebbek lehetnek azokkal szemben;

E.mivel az egészségügyi és a szociális ellátáshoz hasonló ágazatokban a munkavállalók erőszaknak és pszichoszociális kockázatoknak vannak kitéve, valamint jelentős és gyakran alábecsült biztonsági kockázatokkal szembesülnek; mivel a munkahelyi erőszak és megfélemlítés súlyos pszichés ártalmakat okozhat, és növeli a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát; mivel e jelenségek különösen az egészségügyi és ápolási-gondozási szolgáltatások ágazatában figyelhetők meg;

F.mivel az elmúlt években több tagállam arról számolt be, hogy jelentősen nőtt a bűnüldözési feladatokat ellátó hatósági tisztviselők és a készenléti segélyszolgálatok munkatársai elleni támadások száma; mivel bizonyos – különösen a közhatalom gyakorlásával és az erőszak jogszerű alkalmazásával kapcsolatos – szakmai tevékenységeket harmadik felek szándékos erőszakos cselekményeiből eredő súlyos vagy halálos testi sértés kockázatának való rendszerszintű és állandó kitettség jellemez; mivel a készenléti segélyszolgálatok dolgozóival, például a paramedikusokkal és a tűzoltókkal szembeni fenyegetések és szándékos erőszakos cselekmények meglehetősen új jelenségek, és mivel az ilyen, harmadik felek szándékos cselekményeiből fakadó veszélyeknek való kitettség megkülönbözteti e szakmákat a veszélyes munka egyéb formáitól, és indokolja a kapcsolódó kockázatok természetének konkrét elismerését;

G.mivel a határ menti ingázók és a migráns munkavállalók, többek között a harmadik országokból származó munkavállalók különösen ki vannak téve a munkaerő-kizsákmányolásnak és munkával összefüggő bűncselekményeknek; mivel kutatások szerint az ilyen munkavállalók a helyi munkavállalókhoz képest világszerte körülbelül 70 %-kal nagyobb mértékben vannak kitéve a munkával összefüggő halálos balesetek kockázatának Lásd például: Lau et al., „Workplace mortality risk and social determinants among migrant workers” (Munkahelyi halandósági kockázat és meghatározó társadalmi tényezők a migráns munkavállalók körében), The Lancet Public Health, 9. kötet, 11. szám, 2024, E935-E949, https://doi.org/10.1016/S2468-2667(24)00226–3)., és az EU-ban ez a kockázat továbbra is jelentős, mintegy 65 %-os, különösen a kelet-európai munkavállalók esetében; mivel a harmadik országbeli állampolgárok háromszor nagyobb mértékben vannak kitéve a munkával összefüggő balesetek kockázatának, és becslések szerint csupán minden ötödik baleset kerül bejelentésre, ami rávilágít arra, hogy a jelenség súlyosan alulbecsült, valamint arra, hogy meg kell erősíteni a védelmi és végrehajtási mechanizmusokat, valamint tiszteletben kell tartani a munka jogszabályi kereteit és méltóságát;

H.mivel a munkával összefüggő halálesetek jelentős számát foglalkozási megbetegedések okozzák, amelyeket túl gyakran alábecsülnek, alacsony arányban ismernek el és jelentenek be, különösen az ellátáshoz való hozzáférés, a megelőzés és a nyomon követés terén mutatkozó egyenlőtlenségek, a kitettség nem megfelelő nyomon követhetősége és bizonyos orvosi kezelésre szoruló állapotok lappangási ideje miatt; mivel a foglalkozási megbetegedések alacsony bejelentési aránya és nem megfelelő elismerése aláássa a megelőzési politikák hatékonyságát, a kártérítési mechanizmusokat és a végrehajtási rendszereket;

I.mivel az EU-ban a munkával összefüggő halálesetek vezető oka a rák; mivel a munkavállalók a munkahelyen különböző anyagok keverékének lehetnek kitéve, ami tovább növeli az egészségügyi kockázatokat; mivel az olyan tényezőknek való kitettség, mint a sugárzás, a munkahelyi stressz, valamint a megfelelő munkaszervezés és munkafeltételek hiánya összefüggenek a foglalkozási eredetű rákos megbetegedésekkel; mivel az egyik legelterjedtebb foglalkozási megbetegedés, a bőrrák előfordulása egyre nő, ennek ellenére az eseteknek csak rendkívül kis hányadát ismerik el foglalkozási megbetegedésként;

J.mivel a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló, 2022. november 28-án elfogadott aktualizált ajánlásában A Bizottság (EU) 2022/2337 ajánlása (2022. november 28.) a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről (HL L 309., 2022.11.30., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2022/2337/oj). a Bizottság hangsúlyozta, hogy fontos támogatni a foglalkozási kockázatoknak kitett munkavállalókat, valamint azokat a családokat, akik munkahelyi kitettség miatt veszítették el családtagjaikat;

K.mivel a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése az európai szociálpolitika és a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának sarokköve; mivel ennek biztosítása nemcsak az uniós jog – különösen a 89/391/EGK irányelv – és a nemzeti jogszabályok által előírt kötelezettség, hanem társadalmi és gazdasági stratégiai beruházás is, amely tartós pozitív hatásokkal járhat a munkavállalók, a vállalatok és a társadalom egésze számára azáltal, hogy hozzájárul a kockázatok csökkentéséhez, a munkabalesetek társadalmi-gazdasági költségeinek csökkentéséhez és a munkakörnyezet minőségének és fenntarthatóságának általános javításához;

L.mivel az önkéntes tűzoltóknak nyújtott speciális képzés, többek között az elsősegélynyújtás, a kockázatértékelés, az evakuálási eljárások és a tűzmegelőzés bizonyítottan növeli a munkahelyi biztonságot azáltal, hogy lehetővé teszi a súlyos váratlan eseményekre való gyors és hatékony reagálást, támogatja a kockázatmegelőzés kultúráját, és így hozzájárul a munkabalesetek súlyosságának csökkentéséhez; mivel a 89/391/EGK irányelv értelmében a munkáltatók jogilag kötelesek kockázatértékeléseket végezni, képzéseket és az elsősegélyre, a tűzoltásra, valamint az evakuálásra vonatkozó intézkedéseket biztosítani, és az önkéntes tűzoltók készségeinek munkahelyi fejlesztése kiegészítheti e kötelezettségeket, és tovább javíthatja a munkahelyi biztonságot;

M.mivel a munkaügyi felügyelet döntő szerepet játszik a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák hatékony nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásának biztosításában, és elengedhetetlen a munkaerő-kizsákmányolás és a nem biztonságos munkafeltételek kialakulásának megelőzéséhez;

N.mivel a munka világában tapasztalható gyökeres változások – többek között a nem szokványos munkavégzési formák elterjedése, a fiatal munkavállalók egyre nagyobb arányának bizonytalan és magas kockázatú munkakörökben való foglalkoztatása, az idősödő munkaerő, a digitalizáció, az új technológiák bevezetése és a globalizáció – növelték a pszichoszociális kockázatokat és a munkahelyi stresszt, valamint új kihívásokat idéztek elő a munkahelyi egészségvédelmet illetően, ami szélesebb körű és hatékonyabban érvényesített megelőzési stratégiákat tesz szükségessé;

O.mivel a munkahelyi pszichoszociális kockázatok, többek között a krónikus stressz, a kiégés és a zaklatás a megbetegedések és a munkával összefüggő halálesetek egyik fő és egyre jelentősebb kiváltó okai, amelyeket gyakran alulbecsülnek, nem jelentenek be, és nem kezelnek megfelelően;

P.mivel a pszichés szempontból támogató munkakörnyezet elengedhetetlen a munkavállalók mentális egészségéhez és fizikai jóllétéhez; mivel a nem megfelelő munkatervezés és a nem megfelelő szervezeti vagy irányítási gyakorlatok pszichoszociális kockázatokat vonhatnak maguk után, és stresszhez, szorongáshoz, kiégéshez, valamint depresszióhoz vezethetnek; mivel a kedvezőtlen pszichoszociális munkafeltételeknek való tartós kitettség súlyos mentális egészségügyi következményekkel hozható összefüggésbe, beleértve a krónikus betegségeket és az öngyilkosság fokozott kockázatát;

Q.mivel a mesterséges intelligencia (MI) és az algoritmikus irányítási rendszerek növekvő munkahelyi használata gyorsíthatja a munka ütemét, nagyobb munkaterheléshez vezethet, növelheti a pszichoszociális kockázatokat, alááshatja a munkavállalók autonómiáját, és új kockázatokat teremthet a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre nézve;

R.mivel az éghajlatváltozás – beleértve a hőmérsékletemelkedést, a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat és más szélsőséges időjárási eseményeket – EU-szerte növekvő és sokrétű kockázatot jelent a munkavállalók egészségére, biztonságára és munkafeltételeire nézve; mivel a hőhatásoknak való tartós kitettség súlyos egészségügyi következményekhez, többek között hőkimerültséghez, hőgutához és más, hővel kapcsolatos betegségekhez vezethet, miközben növeli a fáradtság, a koncentrációcsökkenés, a csökkent döntéshozatali képesség és ezáltal a munkával összefüggő balesetek valószínűségét, ami célzott megelőző és védelmi intézkedéseket tesz szükségessé;

S.mivel a hatékony megelőzési stratégiák, a figyelemfelkeltő intézkedések, a jólléti kezdeményezések és az erős munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kultúra támogatása elengedhetetlen a súlyos balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzéséhez, valamint a munkával összefüggő halálesetek számának csökkentéséhez; mivel az ilyen megelőző megközelítések nemcsak védik a munkavállalók egészségét és biztonságát, hanem gazdasági előnyökkel is járnak a vállalatok és a társadalom egésze számára;

T.mivel fokozni kell a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben meghatározott célok elérésére irányuló erőfeszítéseket, különös tekintettel a 8.8. alcélra: „A munkavállalói jogok védelme és a biztonságos munkakörnyezet előmozdítása minden munkavállaló számára, beleértve a migráns munkavállalókat, közülük is különösen a nőket, valamint a bizonytalan foglalkoztatásban lévőket”;

U.mivel 2022. március 10-i állásfoglalásában örömmel fogadta a munkabalesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó „zéró-elképzelés” megközelítés bevezetését, és felszólított egy ambiciózus ütemterv kidolgozására, hogy csökkentse a munkával összefüggő balesetek számát és megszüntesse a munkahelyi haláleseteket, valamint szorgalmazta a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó megelőző intézkedések megerősítését, és a meglévő előírások és jogszabályok érvényesítésének javítását; mivel a halálesetek számának nullára csökkentésére vonatkozó célkitűzésre nemcsak politikai célkitűzésként, hanem valamennyi munkavállalóval szembeni etikai és társadalmi kötelességként is kell tekinteni;

V.mivel a munkavállalók biztonságos és egészséges munkakörnyezethez való jogát teljes mértékben garantálni kell a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére irányuló hatékony intézkedések, valamint rendszeres ellenőrzések és valóban visszatartó erejű szankciók révén, az illetékes hatóságok megfelelő erőforrásokkal való ellátása mellett; mivel a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok be nem tartása a munkaerő-kizsákmányolás központi eleme, és aláássa a halálesetek számának nullára csökkentésére irányuló célkitűzés elérését, ezért elengedhetetlen biztosítani a meglévő jogszabályok szigorú és hatékony végrehajtását, többek között a munkaügyi felügyelőségek, valamint ellenőrzési és szankcionálási eszközeik megerősítése révén;

W.mivel a „zéró-elképzelés” megközelítés hatékony végrehajtásához mérhető intézkedésekre és célkitűzésekre, a munkával összefüggő valamennyi balesetre és megbetegedésre kiterjedő átfogó megközelítésre, a megelőzés kultúrájának kialakítására és támogatására, valamint megfelelő erőforrásokra van szükség;

X.mivel a szakszervezetek és a munkavállalói képviselők fontos szerepet játszanak a munkahelyi egészség és biztonság védelmében, többek között a megfelelés figyelemmel követése és a meglévő szabályok hatékony végrehajtásának támogatása tekintetében; mivel azonban továbbra is vannak hiányosságok a 89/391/EGK irányelv hatályát illetően, különösen a munkavállalók bizonyos kategóriái, többek között a háztartási alkalmazottak tekintetében, akik részben vagy egészben ki vannak zárva a védelemből, ami aláássa az egyenlő védelem elvét különösen a nők, a harmadik országbeli állampolgárok és más kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok esetében, szükségessé téve a megfelelő és egységes védelmi szint biztosítását;

Y.mivel az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete hamarosan lejár; mivel megújított politikai kötelezettségvállalásra és aktualizált, ambiciózusabb keretre lesz szükség a halálesetek számának nullára csökkentésére irányuló célkitűzés elérésének felgyorsításához;

Z.mivel a munkabalesetek áldozatairól való megemlékezés a kollektív emlékezet fennmaradását és az erkölcsi felelősségvállalást szolgálja, és hozzájárul az emberi élet értékének általános megbecsüléséhez, a megelőzés kultúrájának megerősítéséhez, valamint az európai és nemzeti intézmények azon célkitűzés iránti elkötelezettségének megújításához, hogy nullára csökkentsék a munkával összefüggő halálesetek számát;

AA.mivel a kollektív emlékezetnek az elszámoltathatóságban kell testet öltenie, többek között megbízható jelentéstétel révén; mivel a munkahelyi balesetek, többek között a halálos kimenetelű balesetek nyilvántartásba vétele gyakran komoly nehézséget jelent; mivel biztosítani kell, hogy minden munkavállaló megfelelő szintű szociális védelemben részesüljön;

AB.mivel a marcinelle-i Bois du Cazier-bányában 1956. augusztus 8-án történt szerencsétlenség – amely során 262 bányász vesztette életét, akik közül sokan azóta uniós tagállammá vált országok állampolgárai voltak – a tisztességes munkáért, a szolidaritásért és a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem maradandó jelképe Európában;

AC.mivel a marcinelle-i szerencsétlenség áldozatainak nagy része európai nemzetiségű volt, és ezért ez volt Európa első kollektív tragédiája egy olyan időszakban, amikor a kontinensen már kezdett kialakulni a munka, a biztonság, az igazságosság és az emberi méltósághoz hasonló alapvető értékeken alapuló testvériség eszméje;

AD.mivel a marcinelle-i szerencsétlenség emléke ráirányítja a figyelmet arra, hogy a munkavállalók szabad mozgása, jogaik és biztonságuk alapvető értékek, amelyek egy hatékony és versenyképes szociális Európában prioritást élveznek;

AE.mivel más, korábbi munkahelyi tragédiák – köztük a Marie-bányában 1892. május 31-én bekövetkezett tűzvész, az 1906. március 10-i courrières-i bányaszerencsétlenség, az 1962. február 7-i luisenthali bányaszerencsétlenség, az 1968-as aliverii bányaszerencsétlenség, a Finnországban található lapuai lőszergyárban 1976-ban, valamint a görögországi Violanta gyárban 2026 januárjában bekövetkezett halálos robbanás és tűzvész mélyen beivódott a különböző tagállamok kollektív emlékezetébe, és állandó emlékeztetőül szolgál a munkavállalók védelmét és a balesetek megelőzését szolgáló hatékony politikák sürgető szükségességére;

1.szorgalmazza egy európai nap létrehozását a munkabalesetek áldozatainak emlékére, valamint a munkavállalók védelme és emberi méltósága érdekében, és azt, hogy ez az emléknap a marcinelle-i Bois du Cazier-bányában történt szerencsétlenség emlékére minden évben augusztus 8-án legyen, tekintettel a baleset európai jellegére, amely az EU számos jelenlegi tagországából érkezett munkavállalót érintett, és így közös jelképe a tisztességes munkaért folytatott küzdelemnek, valamint annak az igénynek, hogy a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról közösen gondoskodjunk;

2.úgy véli, hogy egy ilyen európai nap célja a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések áldozatairól való megemlékezés, valamint a nagyközönség, a vállalatok és az intézmények figyelmének a megelőzésre, a biztonságra és a tisztességes munkafeltételek fontosságára való ráirányítása; emlékeztet azonban arra, hogy a figyelemfelkeltést össze kell kapcsolni a jelenlegi egészségügyi és biztonsági kockázatokkal, ezáltal ténylegesen hozzájárulva a munkával összefüggő halálesetek, balesetek és megbetegedések megelőzéséhez; hangsúlyozza, hogy egy ilyen európai nap hozzájárulhat az EU és a tagállamok „zéró-elképzelés” megközelítés iránti elköteleződésének megerősítéséhez, különösen azáltal, hogy ráirányítja a figyelmet a munkahelyi megelőzésre, a biztonságos és tisztességes munkára, a képzésre, az újonnan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos tudatosságnövelésre, a szociális párbeszédre és a meglévő jogszabályok hatékony érvényesítésére, valamint azáltal, hogy uniós intézkedések meghozatalát segíti elő a pszichoszociális kockázatok, a mozgásszervi megbetegedések és a szélsőséges időjárási körülményekkel járó foglalkozás-egészségügyi kockázatok kezelése érdekében, valamennyi ágazatban és vállalkozásban, méretüktől függetlenül; úgy véli, hogy egy ilyen európai nap egyúttal évente visszatérő alkalmat kínálna a „zéró-elképzelés” célkitűzés megvalósításával kapcsolatos eredmények áttekintésére, a megelőzés és a végrehajtás terén fennálló hiányosságok feltárására, a politikai elszámoltathatóság nemzeti és uniós szintű megerősítésére, valamint a hatékony ellenőrzés szükségességének hangsúlyozására;

3.hangsúlyozza, hogy ennek az európai napnak, amely kiegészítené az ILO április 28-i munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi világnapját, konkrét kezdeményezéseket kell előmozdítania az iskolákban, a munkahelyeken és az intézményekben, többek között figyelemfelhívó kampányokat, képzési programokat és a megelőzéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, ezáltal generációkon és ágazatokon átívelően erősítve a biztonság kultúráját;

4.hangsúlyozza, hogy az európai napnak hozzá kell járulnia az EU és a tagállamok azon célkitűzés iránti elkötelezettségének megerősítéséhez, hogy a „zéró-elképzelés” megközelítéssel összhangban következetesen és tartósan megszüntessék a munkahelyi baleseteket, a foglalkozási megbetegedéseket és a munkával összefüggő haláleseteket, különös hangsúlyt fektetve a munkahelyi megelőzésre, a biztonságos és tisztességes munka előmozdítására, a képzésre, a felmerülő kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelésére, a társadalmi párbeszédre és az érvényben lévő jogszabályok hatékony alkalmazására;

5.hangsúlyozza a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való joga megerősítésének fontosságát egészségvédelmi és biztonsági képviselők megválasztása és kollektív szerződések elfogadása révén;

6.hangsúlyozza, hogy a munkával összefüggő halálesetek nullára csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez szoros együttműködésre van szükség a tagállamok, a munkáltatók, a szociális partnerek, a munkaügyi felügyelőségek, a kutatóintézetek és az uniós ügynökségek között; szorgalmazza a bevált gyakorlatok, az adatok és a megelőzési módszerek Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) támogatásával történő fokozott cseréjét;

7.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje és kezelje a mesterséges intelligenciához és az algoritmikus irányítási rendszerekhez kapcsolódó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokat, beleértve a munka intenzívebbé válását, a pszichoszociális megterhelést, az indokolatlan felügyeletet és a munkaidő határainak elmosódását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el és kezeljék az új foglalkoztatási formákhoz, többek között a platformalapú munkavégzéshez és az algoritmikusan irányított munkához kapcsolódó halálesetek és súlyos balesetek újonnan felmerülő kockázatait; hangsúlyozza, hogy a digitális munkaplatformokon keresztül foglalkoztatott munkavállalók, valamint azok, akiknek feladatait, munkaütemét és teljesítményét mesterséges intelligencián alapuló eszközökkel irányítják vagy értékelik, fokozott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal szembesülhetnek az intenzívebb munkaütem, a visszaélésszerű nyomon követés, az algoritmikus döntéshozatal – többek között az azonosítható emberi kapcsolattartó pontok tekintetében való – elégtelen átláthatósága, valamint a nem megfelelő vagy elégtelen tájékoztatás vagy képzés eredményeképpen; hangsúlyozza, hogy az ilyen technológiák bevezetése a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályokkal összhangban megfelelő kockázatértékeléshez, a munkavállalók átlátható tájékoztatásához és a velük folytatott konzultációhoz, valamint érdemi emberi felügyelethez kötött;

8.felhívja a Bizottságot, hogy átfogóan értékelje és jelezze előre az éghajlattal kapcsolatos tényezőkből eredő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokat, beleértve a hőstresszt, a szélsőséges időjárási eseményeket, a légszennyezést, a felújítási és infrastruktúra-korszerűsítési projektek során a veszélyes anyagoknak való fokozott kitettséget, valamint az új biológiai veszélyek megjelenését; kéri, hogy ezen értékelés alapján fokozzák a megelőző fellépést a reziliencia és a felkészültség megerősítése céljából a nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszereken belül, többek között korai előrejelző mechanizmusok és a magas kockázatú ágazatokra, például az építőiparra, a mezőgazdaságra, valamint a közlekedésre és más érintett ágazatokra, köztük a segélyhívó szolgálatra vonatkozó ágazatspecifikus iránymutatások révén; hangsúlyozza, hogy a munkaügyi felügyelőségeket és a munkáltatókat uniós szintű gyakorlati iránymutatással kell ellátni a hőségben végzett munka kezelésére és az éghajlattal összefüggő egyéb foglalkozási kockázatokra vonatkozóan;

9.hangsúlyozza, hogy a szélsőséges hőség és az éghajlatváltozás hatásait jelentős foglalkozási kockázati tényezőként kell elismerni, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkával összefüggő balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a munkával összefüggő halálesetek visszaszorítása érdekében erősítsék meg a munkahelyi megelőző, védelmi és alkalmazkodási intézkedéseket;

10.felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot, a civil társadalmat és a szociális partnereket, hogy támogassák az európai nap létrehozását és ünnepélyes megtartását az intézményeket, vállalkozásokat és polgárokat egyesítő társadalmi kötelezettségvállalás kifejezéseként, többek között olyan kezdeményezések révén, amelyek a kis- és középvállalkozásokra, valamint a kiszolgáltatott helyzetű munkavállalókra szabott tájékoztatási, tudatosságnövelő és gyakorlati megelőzési eszközöket népszerűsítenek, továbbá a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén bevált gyakorlatok cseréje révén; hangsúlyozza, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek kifejezetten foglalkozniuk kell a pszichoszociális kockázatokkal, a hőséghez és a szélsőséges munkahelyi hőmérséklethez kapcsolódó kockázatokkal, az alvállalkozói láncokhoz és az atipikus munkavégzési formákhoz kapcsolódó kockázatokkal, valamint a kiküldött munkavállalókat, az idénymunkásokat és más, határt átlépő munkavállalókat érintő kihívásokkal, biztosítva az egyenlő bánásmód elvének való megfelelést, valamint a fogadó ország munkahelyi biztonságra, egészségvédelemre és szociális védelemre vonatkozó szabályainak hatékony alkalmazását; emlékeztet arra, hogy a túl hosszú munkaidő gyakran fáradtsághoz vezet, és növeli a munkával összefüggő halálos balesetek kockázatát;

11.ösztönzi a tagállamokat, hogy hívják fel a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a saját és mások biztonságának biztosításával kapcsolatos felelősségükre, mozdítsák elő az elsősegélynyújtással kapcsolatos képzést valamennyi munkavállaló számára, különösen a magasabb foglalkozási kockázatú ágazatokban, és biztosítsák, hogy ezt a képzést rendszeresen frissítsék, széles körben hozzáférhetővé tegyék és beépítsék a munkahelyi biztonsági politikákba; hangsúlyozza, hogy elsősorban a munkáltatók felelősek a munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának biztosításáért, többek között kockázatértékelés, megelőző intézkedések, egyéni védőeszközök biztosítása, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások, a munkahelyi biztonságra vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtása, valamint a munkavállalók megfelelő tájékoztatása, oktatása és képzése révén; hangsúlyozza a munkáltatók azon felelősségét, hogy biztosítsák a munkavállalók és képviselőik tényleges bevonását a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi folyamatok kidolgozásába, a kockázatok és veszélyek értékelésébe, az intézkedések tervezésébe és nyomon követésébe, valamint a megelőző munka elvégzésébe;

12.emlékeztet arra, hogy az erőszak számos munkahelyen egyre nagyobb kihívást jelent, különösen a szolgáltatási és az egészségügyi ágazatokban, és a készenléti segélyszolgálatok munkatársai számára; kitart amellett, hogy szükség van olyan intézkedésekre, amelyek a megfélemlítéssel, zaklatással és a munkahelyi erőszak egyéb formáival szembeni zéró tolerancia érvényesítését célozzák a szervezeti és jogalkotási támogató struktúrák javítása és előmozdítása, valamint az incidensek bejelentésére szolgáló rendszerek fejlesztése révén;

13.felszólítja a Bizottságot és az EU-OSHA-t, hogy az európai napot használják fel arra, hogy naprakész statisztikákat, összehasonlító elemzéseket és bizonyítékokon alapuló iránymutatásokat terjesszenek a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, különös figyelmet fordítva a pszichoszociális kockázatokra, a nem szokványos munkavégzési formákra, a mikro- és kisvállalkozásokra, valamint a legkiszolgáltatottabb munkavállalói csoportokra; felhívja továbbá a Bizottságot és az EU-OSHA-t, hogy a közpolitikák jobb irányítása és az elszámoltathatóság megerősítése érdekében tegyenek közzé uniós szintű pillanatképet és országdokumentumokat a foglalkozási megbetegedésekről és a munkával összefüggő halálesetekről, beleértve a megelőzésre és az ellenőrzésekre (többek között a munkaügyi ellenőrzésekre) vonatkozó mutatókat is; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy szisztematikusan nyomon kövessék és elemezzék a munkafeltételekkel, a pszichoszociális kockázatokkal, a munkaügyi felügyeleti kapacitással, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi normáknak való megfeleléssel kapcsolatos tendenciákat a tagállamokban annak érdekében, hogy EU-szerte erősítsék a megelőzést, az átláthatóságot és a munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciáját;

14.felhívja a Bizottságot, hogy az Eurostattal és a tagállamokkal együttműködve javítsa a munkabalesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre, többek között a pszichoszociális kockázatokra és a hosszú lappangási idejű betegségekre vonatkozó adatok gyűjtését, harmonizációját és átláthatóságát, és foglalkozzon az alacsony bejelentési arány kérdésével;

15.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés felelőssége egyértelműen rögzítve legyen a vezetés szintjén, és széles körben beágyazódjon a szervezetbe, többek között hatékony megelőzési tervek és a munkavállalók részvétele révén; hangsúlyozza, hogy a kockázatértékelések elvégzése önmagában is hozzájárul a balesetek számának csökkentéséhez;

16.hangsúlyozza a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályozói ellenőrzések fontosságát a biztonságos és egészséges munkahelyek megvalósításának elősegítésében, ugyanakkor elismeri, hogy az ellenőrzések hatóköre korlátozott lehet; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a munkaügyi felügyelőségeket állandó személyzettel, megfelelő erőforrásokkal és intézményi függetlenséggel, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítása és a munka világának átalakulására való reagálás érdekében;

17.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtását, többek között azáltal, hogy megfelelő forrásokat biztosítanak a munkaügyi felügyelőségek számára, javítják a határokon átnyúló együttműködést és biztosítják a tényleges megfelelést, különösen azokban az esetekben, amikor a súlyos gondatlanság súlyos sérüléshez vagy halálhoz vezetett; úgy véli, hogy ahhoz, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályok hitelesek és hatékonyak legyenek, kellően visszatartó erejűeknek és arányosaknak kell lenniük;

18.üdvözli a Bizottság Európai Munkaügyi Hatóságról szóló értékelő jelentését, amelyben elismeri a hatóság szerepét az uniós munkajog, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályok hatékony érvényesítésében, különösen a határokon átnyúló helyzetekben és a magas kockázatú ágazatokban, és ismételten felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a hatóság megbízatását az uniós munkajog, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem érvényesítésének javítása érdekében; kiemeli, hogy fontos konkrét hozzáadott értéket biztosítani a nemzeti végrehajtó hatóságok támogatására, többek között a megerősített, összehangolt és közös munkaügyi ellenőrzések, valamint a jogsértések felderítéséhez és azok elleni küzdelemhez való hatékonyabb hozzájárulás lehetőségének révén; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a munkavállalói mobilitásra vonatkozó szabályok és a kapcsolódó ellenőrzési eljárások nagyobb mértékű összehangolását és egyszerűsítését, többek között egységesebb szabályok és hatékonyabb információcsere révén, az ELA iránymutatásával összhangban;

19.felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének prioritásai és az azzal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemterv keretében határozzon meg új stratégiai keretet a 2028–2034 közötti időszakra; hangsúlyozza, hogy ennek az új stratégiai keretnek egyértelműnek, mérhetőnek és határidőhöz kötöttnek kell lennie, egyértelmű és új követelményeket kell meghatároznia, és a munkával kapcsolatos balesetek és halálesetek csökkentésére, a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek számának nullára csökkentésére irányuló folyamat lezárására, a munkavállalók védelmének megerősítésére kell irányulnia, különösen a magas kockázatú ágazatokban és a kiszolgáltatott csoportok esetében, kezelnie kell a felmerülő foglalkozási kockázatokat, beleértve az új munkavégzési formákból, a digitalizációból és a pszichoszociális kockázatokból eredő kockázatokat is, valamint biztosítania kell a munkafeltételek szélsőséges hőmérséklethez való alkalmazkodását;

20.üdvözli a rákkeltő anyagoknak való kitettség és más, potenciálisan halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedés kockázatának csökkentését célzó irányelveket; megjegyzi, hogy a halálos foglalkozási megbetegedések megelőzése megköveteli a kitettséggel kapcsolatos szakértelem fejlesztését mind a munkahelyeken, mind a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokban; emlékeztet a megfelelő erőforrások fontosságára a munkahelyeken a kitettségi kockázatok azonosítása és megelőzése érdekében, együttműködve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokkal, amelyek iránymutatást nyújthatnak a megfelelő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedésekről; úgy véli, hogy a súlyos foglalkozási megbetegedéseket okozó anyagoknak való kitettség kockázata által érintett munkavállalók számára hozzáférést kell biztosítani a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokhoz és az időszakos egészségügyi ellenőrzésekhez, a potenciális kitettség nyomon követése érdekében; hangsúlyozza, hogy a munkahelyi halálesetek csökkentésére irányuló minden átfogó stratégiának kifejezetten foglalkoznia kell a foglalkozási eredetű rákos megbetegedésekkel mint a munkával összefüggő halálesetek megbúvó, de vezető okával, beleértve a rákkeltő anyagoknak való tartós munkahelyi kitettségből eredő, hosszú lappangási idejű betegségeket is; hangsúlyozza, hogy javítani kell a foglalkozási eredetű rákos megbetegedésekre vonatkozó uniós szintű adatgyűjtést annak érdekében, hogy az teljes mértékben tükrözze a munkával összefüggő halálesetek valós nagyságrendjét;

21.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kiküldött munkavállalók, a migráns munkavállalók, valamint az alvállalkozói láncokban dolgozó munkavállalók aránytalan munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatoknak, többek között halálos balesetek kockázatának vannak kitéve a széttagolt felelősségi láncok, az elégtelen koordináció és a felhígult elszámoltathatóság miatt, különösen az olyan magas kockázatú ágazatokban, mint az építőipar; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jelenlegi vívmányok megfelelően garantálják-e a biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények hatékony végrehajtását az alvállalkozói láncok egészében, és hogy hiányosságok feltárása esetén tegyen javaslatot jogalkotási intézkedésre;

22.felkéri a tagállamokat, hogy az oktatás és a gyakorlati tapasztalatok ötvözésével mozdítsák elő a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kultúráját, különösen a fiatal munkavállalók esetében; úgy véli, hogy az oktatási intézményeknek általános tájékoztatást és képzést kell nyújtaniuk az egészségvédelem és a biztonság tárgyában, a munkáltatóknak pedig munkakör-specifikus képzést kell biztosítaniuk, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai gyakorlatok során;

23.ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan támogató kereteket, amelyek megkönnyítik az önkéntes tűzoltók foglalkoztatását, elismerve az így szerzett készségek értékét, különösen az elsősegélynyújtás, a kockázatmegelőzés, a tűzoltás, a tűzoltó berendezések használata és az evakuálások megszervezése terén, valamint a munkahelyi biztonság javítása, a munkabalesetek megelőzése és az ilyen balesetek súlyosságának csökkentése terén a segélyhívó szolgálatok megérkezéséig;

24.hangsúlyozza, hogy a mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozások gyakran korlátozott mértékben rendelkeznek adminisztratív kapacitással, pénzügyi erőforrásokkal és speciális szakértelemmel; átfogó és célzott támogatási intézkedéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak számukra a foglalkozási kockázatok, a munkával összefüggő betegségek és halálesetek hatékony felismerésében, megelőzésében és kezelésében, többek között egyszerűsített és felhasználóbarát kockázatértékelési eszközök, ágazatspecifikus iránymutatások, gyakorlati megelőzési programok, hozzáférhető képzések, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kötelezettségeknek való megfelelés támogatása révén;

25.felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a szociális partnerekkel együttműködve erősítse meg a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések áldozatainak és családjaiknak nyújtott támogatásra vonatkozó uniós iránymutatást; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy értékelje olyan ajánlások kidolgozásának lehetőségét, amelyek célja megfelelő támogatási és kártérítési mechanizmusok előmozdítása az áldozatok és családjaik számára, ösztönözve a védelem felfelé irányuló konvergenciáját az egész EU-ban;

26.felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti rendszerekkel és gyakorlatokkal összhangban minden munkavállaló ténylegesen részesüljön a munkahelyi biztonság és egészségvédelem előnyeiből, beleértve a platform-munkavállalókat, a harmadik országbeli állampolgárokat és a magánháztartásokban foglalkoztatott háztartási alkalmazottakat is; felkéri a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy mozdítsák elő az innovatív megoldások és bevált gyakorlatok alkalmazását a munkabalesetek és a munkával összefüggő megbetegedések megelőzése érdekében, többek között olyan kezdeményezések révén, mint az EU-OSHA által odaítélt Egészséges Munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjak, amelyek olyan hatékony stratégiákat és technológiákat ismernek el, amelyek ágazatokon átívelően alkalmazhatók a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása érdekében;

27.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.