–tekintettel a belga szövetségi ügyészségnek a Nikola Minchev ellen folytatott büntetőeljárással összefüggésben benyújtott 2025. április 16-i, a belga szövetségi külügyi, külkereskedelmi és fejlesztési együttműködési minisztérium 2025. május 6-i levelében eljuttatott, és 2025. május 21-én a Parlamentben bejelentett, a Nikola Minchev mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,
–tekintettel a szövetségi ügyész és a vizsgálóbíró által a 2025. július 15-i eszmecsere során szolgáltatott kiegészítő információkra, valamint az újabb írásbeli információkérést követően, a szövetségi ügyész 2025. szeptember 18-án adott válaszára, tekintettel arra, hogy a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemnek meg kell felelnie bizonyos normáknak, nevezetesen azt egyértelműen kell megfogalmazni, többek között a kérelem alapjául szolgáló jogi keret tekintetében, és egyértelmű és elegendő elemet és információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy a Parlament megvizsgálhassa a kérelmet annak érdekében, hogy következtetést vonhasson le, és e vizsgálatot a lehető leggyorsabban lezárhassa, figyelembe véve az ügy viszonylagos összetettségét is,
–miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően 2026. december 3-án meghallgatta Nikola Minchevet,
–tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C 200/07. és C-201/07., ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello-ügy, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.,
–tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10-0155/2026),
A.mivel 2025. május 6-án a belga szövetségi külügyi, külkereskedelmi és fejlesztési együttműködési minisztérium továbbította a szövetségi ügyész 2025. április 16-i kérelmét Nikola Minchev, Bulgáriában megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt, a vele szemben indítandó büntetőeljárással összefüggésben;
B.mivel a Huawei vállalattal kapcsolatos széles körű vizsgálat állítólag komoly bizonyítékot szolgáltatott egy olyan bűnszervezet létezésére, amelynek célja feltételezhetően az volt, hogy az európai parlamenti képviselők megvesztegetése révén befolyásolja az uniós intézmények döntéseit; mivel úgy tűnik, hogy ez a vizsgálat számos állítólagos korrupciós cselekményre derített fényt, amelyeket 2021 és 2024 között feltehetően rendszeresen követtek el; mivel a korrupciós rendszer feltételezhetően különböző formákat öltött, beleértve az európai parlamenti képviselők meghívását a Huawei által támogatott eseményekre, állítólag azért cserébe, hogy az e vállalatnak kedvező politikai álláspontot képviseljenek, valamint túlságosan értékes ajándékok átadását, például az étkezési és utazási költségek fedezését vagy labdarúgó-mérkőzésekre való, az Európai Parlament keretein kívül történő rendszeres meghívásokat;
C.mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem szerint Nikola Minchev 2024. október 24-én akkreditált parlamenti asszisztensével, a Huawei két képviselőjével és egy másik személlyel együtt megtekintett egy labdarúgó-mérkőzést egy brüsszeli stadionban; mivel a kérelem szerint a fent említett személyek egy a Huawei által állítólag egy közvetítő vállalaton keresztül szezononként 45 000 EUR költséggel kibérelt páholyban voltak jelen, amelyet a Huawei állítólag azzal a céllal bérelt, hogy megkönnyítse a kapcsolattartást egyes európai parlamenti képviselőkkel; mivel úgy tűnik, hogy Nikola Minchev nem jelentette be az Európai Parlamentnek a labdarúgó-mérkőzésen való részvétel költségeinek megtérítését, amelynek pontos összegét a mentelmi jog felfüggesztését kérő hatóság nem ismerte; mivel a szövetségi ügyész által szolgáltatott kiegészítő információk szerint 2024. július 16-án Nikola Minchev a Huawei egyik vezetőjével együtt részt vett egy vacsorán is, amelyet a Huawei két képviselőjének egyike szervezett;
D.mivel csak a szövetségi ügyész által a további információk iránti írásbeli megkeresésre válaszul szolgáltatott kiegészítő információk jelezték, hogy Nikola Minchev állítólagos cselekményei passzív hivatali vesztegetésnek minősülhetnek, ami a belga büntető törvénykönyv 246. cikkének (1) bekezdése szerinti bűncselekmény;
E.mivel Nikola Minchevet a 2024. júniusi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották, ezért az állítólagos bűncselekmények idején az Európai Parlament képviselője volt;
F.mivel a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő pedig nem tekinthető „vádlottnak” A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;
G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;
H.mivel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;
I.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás; mivel az állítólagos bűncselekmény nem a Nikola Minchev által az említett jegyzőkönyv 8. cikke szerinti feladatainak ellátása során kifejtett véleményre vagy leadott szavazatra vonatkozik;
J.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja szerint Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai a saját tagállamuktól eltérő bármely tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól;
K.mivel a Nikola Minchev mentelmi jogával kapcsolatos bármely következtetést a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem, valamint az ebben az ügyben szolgáltatott információk és magyarázatok alapján kell levonni, beleértve a szövetségi ügyész által az eszmecsere során adott válaszokat és az írásban benyújtott kiegészítő információkat is; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemben kirívóan kevés konkrét elem szerepel; mivel a szövetségi ügyésszel ezt követően folytatott szóbeli és írásbeli eszmecserék nem oszlatták el a Nikola Minchev mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemben foglalt különböző elemekkel kapcsolatos jelentős bizonytalanságot;
L.mivel a fentiek alapján a benyújtott információk összessége nem tette lehetővé a Parlament számára, hogy biztosan kellően megalapozott döntést hozzon Nikola Minchev mentelmi jogának felfüggesztéséről; mivel a jelen ügy különböző elemeivel kapcsolatos jelentős bizonytalanság egyébiránt olyan jellegű lehet, amely a fumus persecutionis fennállására utalhat;