„j) a termelés helye és/vagy a származási hely;”.

„a) valamennyi olyan ágazat, amelyben állatok ehető részeit állítják elő, különösen a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juhhús és a kecskehús, valamint a baromfihús ágazatok;”

„A VII. melléklet Ia. részének 3. pontja tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése érdekében a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan eltérések biztosításával, amelyek lehetővé teszik a húsból származó termékek számára fenntartott megjelölések használatát más olyan termékek számára, amelyek pontos jellege a bevett, hosszú időre visszanyúló használat miatt egyértelmű, és nem okoz semmilyen lehetséges zavart a fogyasztó számára.”

„3a. alszakasz

Fakultatív kifejezések használata az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi ágazat termékeire vonatkozóan

88a. cikk

A kereskedelmi módozatokra vonatkozó fakultatív kifejezések

(1)A »tisztességes« vagy »méltányos« kifejezés és vagy az említett kifejezésekkel egyenértékű jelentéssel bíró kifejezések az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok valamely forgalomba hozott termékének címkézésén, kiszerelésén, reklámanyagain vagy kapcsolódó kereskedelmi dokumentumain használhatók, ▌ önállóan vagy más kifejezésekkel együtt, feltéve, hogy az említett kifejezéseket a felvásárlók tájékoztatására használják a termelés, az elosztás vagy a forgalomba hozatal szervezésére vonatkozó, meglévő módozatokról, és hogy ▌azok legalább a következők biztosítására irányulnak:a)stabilitás, többek között a termelők és a felvásárlók közötti szerződések révén, átláthatóság a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kapcsolatokban az ellátási lánc mentén, valamint átláthatóság a részt vevő mezőgazdasági termelőkre vonatkozó információkat illetően;b)a részt vevő mezőgazdasági termelők által a termékeikért méltányosnak és jövedelmezőnek tekintett ár; ésc)az ENSZ egy vagy több fenntartható fejlődési céljának megvalósítására irányuló kollektív kezdeményezések, amelyek hozzájárulnak kiváltképpen a vidéki közösségek fejlődéséhez, különösen a demokratikusan irányított kollektív mezőgazdasági termelői szervezetek előmozdítása révén.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ár figyelembe veheti a termelési költségekre vonatkozóan rendelkezésre álló releváns adatokat.

(2)A »rövid ellátási lánc« kifejezés az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok forgalomba hozott termékeinek címkézésén, kiszerelésén, reklámanyagain vagy kapcsolódó kereskedelmi dokumentumain használható, önállóan vagy más kifejezésekkel együtt, feltéve, hogy a fogyasztók könnyen azonosítani tudják a részt vevő mezőgazdasági termelők azon üzemeit, ahol a nyersanyagok előállítása történt, és a kifejezés a felvásárlóknak a termelés, az elosztás vagy a forgalomba hozatal szervezésének meglévő módozatairól történő tájékoztatására szolgál, amelyek biztosítják a következőket:a)közvetlen kapcsolat a mezőgazdasági termelő és a termék végső fogyasztója között, adott esetben egyetlen közvetítővel; vagyb)szoros kapcsolat ▌ a mezőgazdasági termelő és a termék végső fogyasztója között, korlátozott számú közvetítővel, ahol a mezőgazdasági termelő, a közvetítők és a termék végső fogyasztója egymással földrajzi közelségben van.

▌

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében azáltal, hogy e cikk (1) bekezdését kiegészíti a »tisztességes« vagy »méltányos« kifejezéssel egyenértékű kifejezésekkel, amennyiben a piacon ilyen egyenértékű kifejezéseket használnak arra, hogy tájékoztassák a felvásárlókat az e cikk (1) bekezdésében említett kereskedelmi módozatokról, továbbá e rendelet kiegészítése érdekében azáltal, hogy további szabályokat állapít meg, vagy meghatározza e cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazásának feltételeit, figyelembe véve minden vonatkozó nemzetközi előírást és a kapcsolódó minőségtanúsítási rendszereket.

(4)A tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett feltételeken túl, további feltételeket állapítanak meg az említett bekezdésekben említett kifejezések használatára vonatkozóan. Az ilyen szabályok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják az említett bekezdésekben említett kifejezések használatát olyan termékekre vonatkozóan, amelyeket egy másik tagállamban az említett bekezdésekben említett kifejezések szerint jogszerűen állítanak elő vagy forgalmaznak.

(5)E cikk nem érinti az 1169/2011/EU rendeletben megállapított szabályokat.”

„148. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1)A tejnek és a tejtermékeknek az Unió területén mezőgazdasági termelők – beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is – vagy termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai által feldolgozóknak, begyűjtőknek, forgalmazóknak vagy kiskereskedőknek történő szállításait az említett felek közötti írásbeli szerződés szabályozza.

Az első albekezdésben említett kötelezettség csak a következőkre alkalmazandó:a) olyan mezőgazdasági termelők, akik mezőgazdasági üzemükben nyers tejet állítanak elő, vagy a mezőgazdasági üzemükben előállított nyers tejet feldolgozzák tejjé és tejtermékekké;b) az a) pontban említett termékeket feldolgozó vagy forgalmazó mezőgazdasági termelők társulásai, termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai.

Az ilyen írásbeli szerződésnek teljesítenie kell a (4) és a (8) bekezdésben megállapított feltételeket.

A tagállamok – miután konzultálnak a mezőgazdasági termelők vagy a 163. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert szakmaközi szervezetek releváns képviselőivel – dönthetnek úgy, hogy az e cikk (4) bekezdése c) pontja i. alpontjának második franciabekezdésében említett mutatók, indexek vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszerek szerződésbe foglalása nem kötelező, és hogy a szállításra nem vonatkoznak a felülvizsgálati záradékra vonatkozó, a (4) bekezdés c) pontja iii. alpontjában foglalt követelmények, ha az érintett tej és tejtermékek esetében más módon elérhetők a kiszámíthatósági, átláthatósági és ártranszmissziós hatások, vagy hogy az e cikk (4) bekezdése c) pontja i. alpontjának második franciabekezdésében és az e cikk (4) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett, a felülvizsgálati záradékra vonatkozó elemek szerződésbe foglalásának kötelezettsége az említett termékek tekintetében egyéb indokolt okokból nem volna megfelelő vagy arányos.

E cikk alkalmazásában a »begyűjtő« olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(2)A tagállamok úgy is határozhatnak, hogy:a)a tejnek és a tejtermékeknek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplők általi vagy részére történő szállítását írásbeli szerződésnek kell szabályoznia;b)▌a tej és a tejtermékek szállításáról szóló szerződésre kötelező írásbeli ajánlatot tenni.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett szerződésekre vonatkozó írásbeli ajánlatok tekintetében az érintett tagállam határozhat úgy, hogy az ilyen ajánlatot vagy a tej és a tejtermékek első felvásárlóinak, vagy a mezőgazdasági termelőnek – beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is – vagy egy termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának kell megtennie.

Az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szerződéseknek vagy az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett, szerződésre vonatkozó ajánlatoknak teljesíteniük kell a (4) és a (8) bekezdésben megállapított feltételeket.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy közvetítés vagy azzal összemérhető mechanizmusok – beleértve a meglévő mechanizmusokat is – álljanak a szerződő felek rendelkezésére. Az ilyen mechanizmusoknak önkéntesnek kell lenniük a szerződő felek számára, és pártatlannak, hogy azon esetekre szolgáljanak, amikor nincs az (1) és a (2) bekezdésben említett, kölcsönösen elfogadható szerződés, vagy – amennyiben van az (1) és a (2) bekezdésben említett szerződés – az említett szerződés felülvizsgálatának céljára. Az említett mechanizmusokban részt vehetnek a mezőgazdasági termelői szervezetek képviselői is.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés első albekezdésében említett, a területükön rendelkezésre álló ▌mechanizmusokról.

(4)Az (1) és a (2) bekezdésben említett szerződést vagy szerződésre vonatkozó ajánlatot:a)a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;b)írásba kell foglalni, beleértve az elektronikus formát is; ésc)oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen a következő elemeket:i.a szállított termékekért fizetendő ár, amely(et):–állandó és a szerződésben rögzített, vagy–a szerződésben meghatározott különböző tényezők kombinálásával kell kiszámítani, amelyek magukban foglalnak olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben bekövetkező azon változásokat és a termelési költségek releváns elemeiben bekövetkező azon változásokat, amelyek hatással vannak a mezőgazdasági termelők jövedelmére, a szállított mennyiségekre és a szállított tej vagy tejtermékek minőségére vagy összetételére; e célból a tagállamok – szerződésekben való felhasználás céljából – online közzétehető mutatókat határozhatnak meg, összhangban a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló objektív kritériumokkal, vagy figyelembe véve olyan forrásokból származó objektív adatokat, mint a szakmaközi szervezetek, az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontja (AFCO), vagy bármely rendelkezésre álló, releváns objektív adatot; a szerződő felek szabadon hivatkozhatnak az említett mutatókra vagy bármely más mutatóra;ii.a szállítandó nyers tej mennyisége vagy a szállítandó tej vagy tejtermékek minősége és mennyisége, valamint az ilyen szállítások ütemezése;iii.a szerződés időtartama, amely lehet határozott idő vagy felmondási záradékba foglalt határozatlan idő, valamint hat hónapot meghaladó minimális időtartamú szerződések esetében egy felülvizsgálati záradék, amelyet érvényesíthet a mezőgazdasági termelő – beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is –, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása;iv.a fizetési határidőkre és eljárásokra vonatkozó részletes adatok, beleértve a felek által esetlegesen elfogadott csökkentések alkalmazását is;v.a tej vagy a tejtermékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések; ésvi.a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

(5)Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, nem követelhető meg írásbeli szerződés vagy szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlat a következő esetekben:a)az érintett tejet vagy tejtermékeket egy termelői szervezet vagy szövetkezet tagja szállítja azon termelői szervezetnek vagy szövetkezetnek, amelynek a tagja, feltéve, hogy az említett termelői szervezet vagy szövetkezet alapszabálya vagy az említett alapszabályban megállapított vagy abból eredő szabályok és határozatok ▌ átlátható és demokratikusan meghatározott, előre ismertetett szabályokat írnak elő olyan módszerekre vonatkozóan, amelyek meghatározzák az említett tagok által szállított tej vagy tejtermékek árát, figyelembe véve a mezőgazdasági termelők jövedelmére gyakorolt hatást, valamint a fizetési határidőket és eljárásokat;b)a szállításra ingyen vagy olyan tej és tejtermékek ártalmatlanításával összefüggésben kerül sor, amelyek már nem alkalmasak értékesítésre.

(6)A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a következő esetek közül egy vagy több esetben nem kötelező az írásbeli szerződés vagy a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlat:a) a tej vagy a tejtermékek első felvásárlója a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro- vagy kisvállalkozás;b)a felek megállapodása szerinti szállítás vagy szállítások összértéke nem haladja meg az érintett tagállam által meghatározandó felső határt, amely legfeljebb 10 000 EUR lehet;c) a szerződés megkötésére és a tej vagy a tejtermékek kifizetésére a szállításkor kerül sor;d)a szállítás olyan tejet és tejtermékeket érint, amelyekre jellemző a szezonális kínálat- vagy keresletingadozás vagy a romlandóság; vagye)a szállítás olyan tejet és tejtermékeket érint, amelyekre hagyományos vagy szokásszerű értékesítési gyakorlat vonatkozik.

▌

(7)Amennyiben az (5) bekezdés b) pontja vagy a (6) bekezdés értelmében nem kötelező az írásbeli szerződés vagy a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlat, a mezőgazdasági termelő – beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is – vagy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása előírhatja, hogy a tej és a tejtermékek valamely feldolgozónak, forgalmazónak, kiskereskedőnek vagy begyűjtőnek történő szállítását a felek közötti írásbeli szerződés vagy egy szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlat szabályozza. Az ilyen szerződésnek vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak teljesítenie kell a (4) bekezdésben és a (8) bekezdés első albekezdésében megállapított feltételeket.

(8)A mezőgazdasági termelők, beleértve a mezőgazdasági termelők társulásait is, vagy a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai, valamint a begyűjtők, feldolgozók, forgalmazók vagy kiskereskedők között létrejött, tej és tejtermékek szállítására vonatkozó szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (4) bekezdés c) pontjában említett elemeket és azok összetevőit is – a felek szabadon tárgyalhatnak.

A tagállamok megállapíthatnak egyet vagy többet a következők közül:a)az (1) bekezdésben említett írásbeli szerződések tekintetében:i.a felek arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megállapodjanak a tej és a tejtermékek egy adott szállítandó mennyisége és az említett szállításért fizetendő ár közötti kapcsolatról;ii.egy minimális időtartam, amely legalább hat hónap, és amely nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;b)a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett, szerződésekre vonatkozó írásbeli ajánlatok tekintetében azon kötelezettség, hogy a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatnak tartalmaznia kell a szerződés minimális, a nemzeti jog által meghatározott időtartamát, amelynek legalább hat hónapnak kell lennie, és amely nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A mezőgazdasági termelők, beleértve a mezőgazdasági termelők társulásait is, vagy a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai írásban elutasíthatják a tagállamok által a második albekezdés alapján előírt minimális időtartamot.

(9)A tagállamok előírhatják a tej és a tejtermékek felvásárlói számára, hogy nyilvántartásba vegyék az érintett tejnek és tejtermékeknek a mezőgazdasági termelő által – beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is – vagy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása által a területükön lévő begyűjtőnek, feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek történő szállítására vonatkozó, az (1) bekezdésben említett írásbeli szerződéseket.

(10)Azon tagállamok, amelyek az (1), (2), (6), (8) és (9) bekezdésben említett lehetőségeket igénybe veszik, értesítik a Bizottságot az említett lehetőségek alkalmazásának módjáról.

(11)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (4) és (5) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikk (10) bekezdésének megfelelően nyújtandó tájékoztatással kapcsolatos intézkedéseket. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

„c) feltéve, hogy egy adott termelői szervezet tekintetében a következő feltételek mindegyike teljesül:i.az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 7 %-át;ii.az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az említett tagállam teljes nemzeti termelésének 36 %-át; ésiii.az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az említett tagállam teljes nemzeti termelésének 36 %-át;”.

„a) az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, ▌és termőföldi vagy állattenyésztésből származó mezőgazdasági termékeket előállító mezőgazdasági termelő tagoknak a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelő ellenőrzése alatt állnak; az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt, meghatározott ágazatok közül egy vagy több tekintetében megadható az elismerés, feltéve, hogy a termelői szervezet valamennyi tekintetében teljesíti az elismerés feltételeit.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a mezőgazdasági termelő tagok általi, e pontban említett ellenőrzést a termőföldi vagy állattenyésztésből származó mezőgazdasági termékeket előállító mezőgazdasági termelők társulásai is gyakorolhatják, feltéve, hogy az említett társulásokat az említett mezőgazdasági termelők ellenőrzik;”

„b) termőföldi vagy állattenyésztésből származó mezőgazdasági termékeket előállító mezőgazdasági termelők kezdeményezésére jöttek létre, és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:”; ▌

„vi. a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése, valamint a rövid ellátási láncoknak vagy a 88a. cikkben említett fakultatív kifejezések használatának előmozdítására irányuló kezdeményezések végrehajtása;”

„(1a) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezet, vagy valamely termelői szervezet – beleértve a szövetkezetet vagy a nemzeti jog által elismert bármely egyéb egyenértékű jogi formát is –, amely elismerésért folyamodott, de amelyet a tagállam még nem ismert el termelői szervezetként, feltéve, hogy megfelel az e cikk (1) bekezdésében és az e rendelet 154. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a tagjai nevében a teljes termelésük egésze vagy egy része tekintetében megtervezheti a termelést, optimalizálhatja a termelési költségeket, forgalomba hozhat mezőgazdasági termékeket, és tárgyalásokat folytathat a mezőgazdasági termékek értékesítésére vonatkozó szerződésekről. Az ilyen termelői szervezet az e rendelet 154. cikke (4) bekezdésének a) pontjában előírt időszakon belül élhet az említett eltéréssel, vagy – ha a tagállam az említett időszak végéig nem hozott határozatot az elismerés iránti kérelemről – az elismerés iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított öt éves időszakon belül, kivéve, ha az érintett tagállam úgy döntött, hogy megtagadja az elismerést.”;

„Amennyiben a termelői szervezeteknek a 156. cikk (1) bekezdése alapján elismert társulása nem felel meg az e cikk (1a) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek, de a tagjai megfelelnek az említett feltételeknek, az e cikk (1a) bekezdésének első albekezdésében említett tevékenységeket is végezheti, feltéve, hogy:a)tagjait e cikk (1) bekezdésének megfelelően elismerték;b)tagjai – az e cikk (1a) bekezdésének első albekezdésében említett tevékenységek keretébe tartozó termékek tekintetében – nem tagjai termelői szervezetek egy másik elismert társulásának; és

▌c)az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységek keretébe tartozó termék mennyisége nem haladja meg az érintett tagállamban az adott termék teljes nemzeti termelésének 36 %-át.”

„b) a mezőgazdasági üzem bármely adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, ahol a „bármely adott termék” olyan termékekre vonatkozik, amelyek – különösen a jellemzőik vagy a szándékolt végső felhasználásuk alapján – kellőképpen különbözőek;

a tagállamok azonban megfelelően indokolt esetekben eltérhetnek e feltételtől, amennyiben a termelő tagok különböző földrajzi területeken található, két különálló termelői egységgel rendelkeznek;”

„c) olyan szabályok, amelyek a termőföldi vagy állattenyésztésből származó mezőgazdasági termékeket előállító mezőgazdasági termelő tagok számára lehetővé teszik, hogy demokratikus módon vizsgálják a szervezetüket és annak döntéseit, valamint elszámolásait és költségvetéseit;” ▌

„(2a) A termelői szervezetek alapszabálya rendelkezhet annak lehetőségéről, hogy a tagok közvetlen kapcsolatban álljanak a felvásárlókkal, feltéve, hogy az ilyen közvetlen kapcsolat nem veszélyezteti a termelői szervezet célkitűzéseit, beleértve a kínálati oldal koncentrációját és a termékeknek a termelői szervezet általi forgalomba hozatalát. A kínálati oldal koncentrációja és a termékek forgalomba hozatala akkor tekinthető biztosítottnak, ha az értékesítés alapvető elemeit – így például az árat, a minőséget és a mennyiséget – a termelői szervezet tárgyalja és határozza meg. Egy olyan termelői szervezet alapszabálya, amely a tagok és a felvásárlók közötti közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé, tartalmazhat belső ellenőrzési és megelőzési mechanizmusokat annak biztosítására, hogy az ilyen kapcsolat ne érintse hátrányosan a termelői szervezet célkitűzéseit, beleértve a kínálati oldal koncentrációját is.”;

„xvii. a 88a. cikkben említett fakultatív kifejezések használatának előmozdítása.”

„168. cikk

Szerződéses kapcsolatok

(1)A mezőgazdasági termelők által, beleértve a mezőgazdasági termelők társulásait is, vagy termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai által az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott ágazatba tartozó mezőgazdasági termékeknek – a tej és a tejtermékek, valamint a cukor kivételével – az Unióban feldolgozók, forgalmazók vagy kiskereskedők számára történő szállításait a releváns felek közötti írásbeli szerződés szabályozza.

Az első albekezdésben említett kötelezettség csak a következőkre vonatkozik:a) olyan mezőgazdasági termelők, akik termőföldi vagy állattenyésztésből származó mezőgazdasági termékeket állítanak elő, vagy ilyen termékeket dolgoznak fel a mezőgazdasági üzemükben; b) mezőgazdasági termelők társulásai, termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai, amelyek az a) pontban említett termékeket dolgoznak fel vagy forgalmaznak.

Az ilyen írásbeli szerződésnek teljesítenie kell a (4) és a (8) bekezdésben megállapított feltételeket.

(2)A tagállamok úgy is határozhatnak, hogy:a)a mezőgazdasági termékeknek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplők általi vagy részére történő szállítását is írásbeli szerződés szabályozza;b)▌a mezőgazdasági termékek szállításáról szóló szerződésre kötelező írásbeli ajánlatot tenni.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett, szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatok tekintetében az érintett tagállam határozhat úgy, hogy az ilyen ajánlatot vagy a mezőgazdasági termékek első felvásárlóinak, vagy a mezőgazdasági termelőnek – beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is –, a termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának kell megtenniük.

Az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szerződéseknek vagy az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett, szerződésre vonatkozó ajánlatoknak teljesíteniük kell a (4) és a (8) bekezdésben megállapított feltételeket.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy közvetítés vagy azzal összemérhető mechanizmusok – beleértve a meglévő mechanizmusokat is – álljanak a szerződő felek rendelkezésére. Az ilyen mechanizmusoknak önkéntesnek kell lenniük a szerződő felek számára, és pártatlannak, hogy azon esetekre szolgáljanak, amikor nincs az (1) és a (2) bekezdésben említett, kölcsönösen elfogadható szerződés, vagy – amennyiben van az (1) és a (2) bekezdésben említett szerződés – az említett szerződés felülvizsgálatának céljára. Az említett mechanizmusokban részt vehetnek a mezőgazdasági termelői szervezetek képviselői is.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés első albekezdésében említett, a területükön rendelkezésre álló ▌mechanizmusokról.

(4)Az (1) és a (2) bekezdésben említett szerződést vagy szerződésre vonatkozó ajánlatot:a)a szállítás előtt kell elkészíteni;b)írásba kell foglalni, beleértve az elektronikus formát is; ésc)tartalmaznia kell különösen a következő elemeket:i.a szállított termékekért fizetendő ár, amely(et):–állandó és a szerződésben rögzített, vagy–a szerződésben megállapított különböző tényezők kombinációjával kell kiszámítani, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket foglalnak magukban, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, továbbá tükrözik a piaci feltételekben bekövetkező azon változásokat és a termelési költségek releváns elemeiben bekövetkező azon változásokat, amelyek hatással vannak a mezőgazdasági termelők jövedelmére, a szállított mennyiségekre és a szállított mezőgazdasági termékek minőségére vagy összetételére; e célból a tagállamok a szerződésekben való felhasználás céljából online közzétehető mutatókat határozhatnak meg, amelyek összhangban állnak a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló objektív kritériumokkal, vagy olyan forrásokból, mint a szakmaközi szervezetek vagy az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontja (AFCO) származó objektív adatok vagy bármely rendelkezésre álló releváns objektív adat figyelembevételével készültek;. a szerződő felek szabadon hivatkozhatnak az említett a mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra;ii.az érintett, szállítható vagy szállítandó mezőgazdasági termékek mennyisége és minősége, valamint az ilyen szállítások ütemezése;iii.a szerződés időtartama, amely lehet határozott idő vagy felmondási záradékot tartalmazó, határozatlan idő, valamint a tizenkét hónapot meghaladó minimális időtartamú szerződések esetében egy felülvizsgálati záradék, amelyet ▌érvényesíthet a mezőgazdasági termelő, beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is, vagy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása;iv.a fizetési határidőkre és eljárásokra vonatkozó részletes adatok, beleértve a felek közötti megállapodás szerinti bármely csökkentés alkalmazását is;v.a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések; ésvi.a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

(5)Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, nem követelhető meg írásbeli szerződés vagy szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlat a következő esetekben:a)az érintett mezőgazdasági termékeket egy termelői szervezet vagy szövetkezet tagja szállítja azon termelői szervezetnek vagy szövetkezetnek, amelynek a tagja, feltéve, hogy az említett termelői szervezet vagy szövetkezet alapszabálya, vagy az említett alapszabályban megállapított vagy abból eredő szabályok és határozatok ▌ átlátható és demokratikusan meghatározott, előre ismertetett szabályokat írnak elő az említett tagok által szállított termékek árának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozóan, figyelembe véve a mezőgazdasági termelők jövedelmére gyakorolt hatást, valamint a fizetési határidőkre és eljárásokra vonatkozóan;b)a szállításra ingyen vagy értékesítésre már alkalmatlan termékek ártalmatlanításával összefüggésben kerül sor.

(6)A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a következő esetek közül egy vagy több esetben nem kötelező az írásbeli szerződés vagy a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlat:a) a mezőgazdasági termékek első felvásárlója a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro- vagy kisvállalkozás;b)a felek megállapodása szerinti szállítás vagy szállítások összértéke nem haladja meg az érintett tagállam által meghatározandó felső határt, amely legfeljebb 10 000 EUR lehet;c) az érintett mezőgazdasági termékek szállítására és kifizetésére egyidejűleg vagy – indokolt okokból – legkésőbb 3 munkanapon belül kerül sor;d)a szállítás olyan mezőgazdasági termékekre vonatkozik, amelyekre jellemző a szezonális kínálat- vagy keresletingadozás vagy a romlandóság;e)a szállítás olyan mezőgazdasági termékekre vonatkozik, amelyekre hagyományos vagy szokásszerű értékesítési gyakorlat vonatkozik;f) a szállítás mezőgazdasági termékekre vonatkozik, amelyek tekintetében a tagállam – miután konzultál a mezőgazdasági termelők releváns képviselőivel vagy a 158. cikk (1) bekezdésével összhangban a releváns ágazatok tekintetében elismert szakmaközi szervezetekkel – úgy ítéli meg, hogy az e cikk (1) és a (4) bekezdésével elérni kívánt kiszámíthatósági, átláthatósági és ártranszmissziós hatásokat az említett termékek tekintetében elérték, vagy hogy az említett termékek tekintetében az írásbeli szerződések vagy a szerződésekre vonatkozó írásbeli ajánlatok alkalmazásának kötelezettsége egyéb indokolt okokból nem volna megfelelő vagy arányos.

(7)Amennyiben az (5) bekezdés b) pontja vagy a (6) bekezdés értelmében nem kötelező az írásbeli szerződés vagy a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlat, a mezőgazdasági termelő, beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is, vagy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása előírhatja, hogy a mezőgazdasági termékek valamely feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek történő szállítását a felek közötti írásbeli szerződés vagy egy szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlat szabályozza. Az ilyen szerződésnek vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak teljesítenie kell a (4) bekezdésben és a (8) bekezdés első albekezdésében megállapított feltételeket.

(8)A mezőgazdasági termelők, beleértve a mezőgazdasági termelők társulásait is, vagy a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai, valamint a feldolgozók, forgalmazók vagy kiskereskedők között létrejött, mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződések valamennyi eleméről – beleértve a (4) bekezdés c) pontjában említett elemeket és azok összetevőit is – a felek szabadon tárgyalhatnak.

A tagállamok megállapíthatnak egyet vagy többet a következők közül:a)az (1) bekezdésben említett írásbeli szerződések tekintetében:i.a felek arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megállapodjanak a mezőgazdasági termékek egy adott szállítandó mennyisége és az említett szállításért fizetendő ár közötti kapcsolatról;ii.egy legalább hathónapos minimális időtartam, amely nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;b)a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett, szerződésekre vonatkozó írásbeli ajánlatok tekintetében azon kötelezettség, hogy a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatnak tartalmaznia kell a szerződés minimális, a nemzeti jog által e célból meghatározott időtartamát, amely legalább hat hónap, és amely nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A mezőgazdasági termelők, beleértve a mezőgazdasági termelők társulásait is, vagy a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai írásban elutasíthatják a tagállamok által a második albekezdés alapján meghatározott minimális időtartamot.

(9)A tagállamok előírhatják a mezőgazdasági termékek felvásárlói számára, hogy nyilvántartásba vegyék az érintett mezőgazdasági termékeknek a mezőgazdasági termelő által – beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is – vagy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása által a területükön lévő feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek történő szállítására vonatkozó, az (1) bekezdésben említett írásbeli szerződéseket.

(10)Azon tagállamok, amelyek a (2), (6), (8) és (9) bekezdésben említett lehetőségeket igénybe veszik, értesítik a Bizottságot az említett lehetőségek alkalmazásának módjáról.

(11)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (4) és (5) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikk (10) bekezdésének megfelelően nyújtandó tájékoztatással kapcsolatos intézkedéseket. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

„a) környezetvédelmi célkitűzések, beleértve a következőket: az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; a tájak, a víz és a talaj fenntartható használata és védelme, öntözőrendszerek révén is; a körforgásos gazdaságra való átállás, beleértve az élelmiszer-pazarlás csökkentését és az istállótrágya tápanyag-újrahasznosítását szerves trágya vagy energiatermelés formájában; és a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése; valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása;”

„d) az elsősorban családi munkaerőt alkalmazó olyan kisgazdaságok gazdasági életképességének támogatása, amelyek esetében az 1217/2009/EK tanácsi rendelet* 2. cikkének 8. pontjában meghatározott standard termelési érték nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t;e)a mezőgazdasági termékeket előállító fiatal termelők bevonzása és támogatása; vagyf)a mezőgazdasági vagy feldolgozási tevékenységek munka- és biztonsági feltételeinek javítása.

▌

_____________

* A Tanács 1217/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1217/oj).”;

„Az (1) bekezdésben említett termelők 2023. december 8-tól véleményt kérhetnek a Bizottságtól az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetőségéről azon fenntarthatósági előírások végrehajtása tekintetében, amelyek célja hozzájárulni a (3) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított egy vagy több célkitűzéshez.

Az (1) bekezdésben említett termelők … [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-tól/-től véleményt kérhetnek a Bizottságtól az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetőségéről azon fenntarthatósági előírások végrehajtása tekintetében, amelyek célja hozzájárulni az e cikk (3) bekezdésének d), e) és f) pontjában megállapított egy vagy több célkitűzéshez.

A Bizottság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

Ha a Bizottság a vélemény kibocsátását követően bármikor megállapítja, hogy többé nem teljesülnek az e cikk (1), (3) és (7) bekezdésében említett feltételek, kimondja, hogy a jövőben az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdését alkalmazni kell a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra, és ennek megfelelően tájékoztatja a termelőket.

A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére módosíthatja a vélemény tartalmát, különösen, ha a kérelmező pontatlan információkat adott, vagy visszaélt a véleménnyel.”

„(1) A piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek értelmében az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők társulásai vagy az ilyen társulások által alkotott társulások, vagy az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai és az elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira és döntéseire az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett egyetlen ágazatban sem, feltéve, hogy az ilyen megállapodások és döntések nem ássák alá a belső piac megfelelő működését, szigorúan az érintett ágazat stabilizálására irányulnak, és a következő kategóriák közül egybe vagy többe tartoznak:a)piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása;

▌b)átalakítás és feldolgozás;c)magántárolás;d)közös promóciós intézkedések;e)minőségi követelményekkel kapcsolatos megállapodások;f)a növényeket és állatokat sújtó kártevők és betegségek Unión belüli terjedésének megakadályozásához vagy az Unióban bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek kezeléséhez szükséges mezőgazdasági inputanyagok közös beszerzése;g)a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét.

Amennyiben a Bizottság e bekezdés első albekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el, határozhat úgy, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 16. cikkében említett mezőgazdasági tartalékból származó uniós támogatást bocsát az érintett tagállamok rendelkezésére. Az ilyen pénzügyi támogatásnak biztosítania kell az említett megállapodásoknak és döntéseknek az érintett piaci szereplők általi haladéktalan végrehajtásához szükséges eszközöket.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e bekezdés első albekezdésében foglalt eltérés hatályát és – e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – az eltérés alkalmazásának időtartamát, valamint adott esetben a mezőgazdasági tartalékból az érintett tagállam számára az e bekezdés második albekezdése alapján juttatott összeget.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

„(2) A Bizottság eldöntheti, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében felsoroltak közül mely mezőgazdasági ágazatok számára kell az uniós piaci megfigyelőközpontokat létrehozni. A Bizottság az említett megfigyelőközpontokon belül kifejezett különbséget tehet az ökológiai terméket előállító és a nem ökológiai terméket előállító termelés között.”

„Ia. RÉSZ

A hús és húskészítmények megnevezése

1.E rész alkalmazásában a »hús« az e rendelet alkalmazási körébe tartozó valamely állat ehető részeit jelenti.

2.E rész alkalmazásában »húskészítmények« alatt a húsból származó termékek értendők, azzal a kitétellel, hogy adhatók hozzájuk az előállításukhoz szükséges anyagok, feltéve, hogy ezeknek az anyagoknak a használata nem a hús valamely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja. Ez nem érinti a »hús« kifejezésnek a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jog hatálya alá tartozó termékekre való használatát.

3.Az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek, valamint az említett mellékletben fel nem sorolt élelmiszertermékek tekintetében – a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jog hatálya alá tartozó termékek, valamint az e rendelet 78. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban felsorolt egyéb termékek kivételével – a »hús« kifejezést és a következő kifejezéseket a forgalmazás valamennyi szakaszában csak a húskészítmények és az olyan elnevezéssel rendelkező termékek számára kell fenntartani, amelyben a következő kifejezéseket azon állatfaj(ok) megnevezésére szolgáló szóval vagy szavakkal együtt használják, amely(ek)ből a mezőgazdasági termék származik:a)marha;b)borjú;c)sertés;d)baromfi;e)csirke;f)pulyka;g)kacsa;h)liba;i)bárány;j)juh;k)juhféle;l)kecske;m)alsócomb;n)bélszín;o)hátszín;p)hasaalja;q)karaj;r)borda;s)lapocka;t)lábszár;u)csontos hússzelet;v)szárny;w)mell;x)comb;y)szegy;z)rostélyos;aa)T-bone;ab)fartő;ac)szalonna;ad)steak;ae)máj.

4.Így különösen, a »hús« kifejezés és az e rész 3. pontjában felsorolt kifejezések nem használhatók olyan élelmiszerek megnevezésére, amelyek az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett állatokból, növényekből, mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból származó sejt- vagy szövetkultúrákból állnak, vagy amelyeket ilyen sejt- vagy szövetkultúrákból izoláltak vagy állítottak elő.

5.A »hús« kifejezés és a 3. pontban felsorolt kifejezések kombinálva is használhatók húskészítmények megnevezésére. Az említett kifejezések használhatóak más szóval vagy szavakkal együtt olyan összetett termékek megnevezésére is, amelyeknek egyik alkotóeleme sem helyettesíti a hús valamely alkotóelemét, illetve nem rendeltetése a hús valamely alkotóelemének helyettesítése, és amelyeknek a hús akár mennyiségi szempontból, akár a termék jellegénél fogva lényeges része.

▌___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2015.12.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/2283/oj).”

„1. A szállítási szerződéseket meghatározott mennyiségű cukorrépára vonatkozóan annak szállítása előtt, írásban kell megkötni.

2.A szállítási szerződések időtartama több év is lehet. A tizenkét hónapot meghaladó minimális időtartamú szerződések esetében a szerződésnek tartalmaznia kell egy felülvizsgálati záradékot, amelyet érvényesíthet a mezőgazdasági termelő – beleértve a mezőgazdasági termelők társulását is –, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása.”;

„Az ár kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők kombinálásával kerül sor, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket kell, hogy magukban foglaljanak, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, továbbá tükrözik a piaci feltételekben bekövetkező azon változásokat és a termelési költségek releváns elemeiben bekövetkező azon változásokat, amelyek hatással vannak a mezőgazdasági termelők jövedelmére, a szállított mennyiségekre és a leszállított cukorrépa minőségére vagy összetételére. E célból a tagállamok mutatókat határozhatnak meg a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló objektív kritériumokkal összhangban, vagy olyan forrásokból származó objektív adatok figyelembevételével, mint a szakmaközi szervezetek, az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontja, vagy bármely rendelkezésre álló, releváns objektív adat figyelembevételével. Az említett mutatókat a szerződésekben való felhasználás céljából online közzétehetik. A szerződéses felek szabadon hivatkozhatnak az említett mutatókra vagy bármely más ▌mutatóra.”;

„A szállítási szerződések tartalmazzák a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat.”;

„IXa. PONT

A tagállamok előírhatják a cukorgyártó vállalkozás számára, hogy a cukorrépa leszállítása előtt nyilvántartásba vegye az írásbeli szállítási szerződéseket.”

„e) valamely tagállamban a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák; ezt a forgalmazási arányt egy operatív program tartamának minden évére vonatkozóan úgy kell kiszámítani, hogy az érintett tagállamban a 45. cikk c) pontja alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott referencia-időszaknak megfelelő időszakban megtermelt és az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcsök és zöldségek értékét (a forgalmazott termékek értéke) el kell osztani az említett tagállamban ugyanazon időszakban megtermelt gyümölcsök és zöldségek teljes értékével;”

„i) a termelői szervezet vagy a termelőiszervezet-társulás olyan tagállamban hajt végre operatív programot, amelyben a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségi foka az operatív program végrehajtását megelőző három egymást követő évben nem érte el a 10 %-ot; a szervezettségi fokot úgy kell kiszámítani, hogy az operatív program végrehajtását megelőző három egymást követő évben az érintett tagállamban megtermelt ▌és az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által forgalmazott gyümölcsök és zöldségek értékét el kell osztani az említett tagállamban ugyanazon időszakban megtermelt gyümölcsök és zöldségek teljes értékével;”

„(5a) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott 50 %-os felső határt 70 %-ra kell emelni a 46. cikk a), b) vagy c) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások tekintetében, ha teljesülnek a következő feltételek:a)a kiadás a 47. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokhoz kapcsolódik, amelyeket olyan fiatal mezőgazdasági termelők vagy új mezőgazdasági termelők hajtanak végre, akik első alkalommal csatlakoznak az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezethez ▌;b)az a) pontban említett beruházásokra az ilyen fiatal mezőgazdasági termelők vagy új mezőgazdasági termelők telephelyén kerül sor, az első operatív programjuk részeként vagy az említett fiatal mezőgazdasági termelőknek vagy új mezőgazdasági termelőknek a termelői szervezethez való csatlakozásának napját követő első három évben.”; ▌

„(7) ▌Az egy adott évben – a tagállamok által meghatározandó – kedvezőtlen éghajlati jelenségek, természeti katasztrófák, növénybetegségek vagy parazitafertőzések által érintett, termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által ugyanazon évben végrehajtott operatív programok esetében az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt az említett évben felmerült tényleges kiadások 70 %-ára kell emelni, azzal a feltétellel, hogy az emelést csak akkor engedélyezik, ha a veszteségek meghaladják a termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által a megelőző hároméves időszakban elért átlagos éves termelésnek vagy a megelőző ötéves időszak alapján a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagnak legalább 30 %-os küszöbértékét. ▌”

„(4) Az egy adott évben – a tagállamok által meghatározandó – kedvezőtlen éghajlati jelenségek, természeti katasztrófák, növénybetegségek vagy parazitafertőzések által érintett, termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által ugyanazon évben végrehajtott operatív programok esetében a (2) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt az említett évben felmerült tényleges kiadások 70 %-ára kell emelni, azzal a feltétellel, hogy az emelést csak akkor engedélyezik, ha a veszteségek meghaladják a termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által a megelőző hároméves időszakban elért átlagos éves termelésnek vagy a megelőző ötéves időszak alapján a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagnak legalább 30 %-os küszöbértékét.”

„e) az egy adott évben – a tagállamok által meghatározandó – kedvezőtlen éghajlati jelenségek, természeti katasztrófák, növénybetegségek vagy parazitafertőzések által érintett, termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által ugyanazon évben végrehajtott operatív programok esetében az említett évben felmerült tényleges kiadások 70 %-át, azzal a feltétellel, hogy az emelést csak akkor engedélyezik, ha a veszteségek meghaladják a termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által a megelőző hároméves időszakban elért átlagos éves termelésnek vagy a megelőző ötéves időszak alapján a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagnak legalább 30 %-os küszöbértékét.”

„(2a) Az 52. cikk (3) bekezdésének a)–d), f), g) és h) pontja, valamint 52. cikkének (5a) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.”

„(7) 2025. január 1-jétől a tagállamok a KAP stratégiai tervük módosítása iránti, a 119. cikkel összhangban benyújtott kérelmük részeként felülvizsgálhatják az e cikk (6) bekezdésében említett döntéseiket, és dönthetnek úgy, hogy – adott esetben a gyapotágazat támogatására elkülönített, a VIII. mellékletben meghatározott allokációik levonása után – felhasználják az V. mellékletben meghatározott, közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációik legfeljebb 6 %-át a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok támogatására.

A tagállamoknak az e bekezdés első albekezdésében említett, közvetlen kifizetésekre elkülönített és adott pénzügyi év tekintetében a más ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok céljára felhasznált allokációi százalékos arányának megfelelő összeget pénzügyi évenkénti, más ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok támogatására szolgáló tagállami allokációknak kell tekinteni.”

„b) az 1308/2013/EU rendelet 219., 220., 221. és 222. cikke szerinti rendkívüli intézkedések.”