1.teljes szolidaritását fejezi ki a grúz néppel, amely a demokratikus visszacsúszás, a növekvő elnyomás, a jogellenes letartóztatások, a kíméletlenül ellenséges retorika, a dezinformáció és a fenyegetések ellenére folytatja az európai és demokratikus Grúziáért folytatott küzdelmét; hangsúlyozza, hogy a grúz emberek közel 75%-a továbbra is támogatja az EU-val való további integrációt; megismétli, hogy az EU kapuja továbbra is nyitva áll a grúz nép előtt, hogy visszatérjen az európai útra;

2.mély csalódottsággal veszi tudomásul, hogy a Grúz Álom párt nemcsak felfüggesztette, hanem ténylegesen visszafordította Grúzia európai integrációs folyamatát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy visszalépés történt mind a kilenc prioritás végrehajtása terén, amelyek Grúzia tagjelölti státuszának feltételei voltak; kiemeli a Grúz Álom párt állításainak következetlenségét, miszerint az uniós integráció továbbra is fő prioritás, ugyanakkor legmagasabb rangú tisztviselői és a kormányhoz kötődő média összehangolt és szisztematikus kampányt folytat az EU, annak tisztviselői és diplomatái ellen, manipulatív, orosz stílusú narratívák, dezinformáció és összeesküvés-elméletek terjesztésével;

3.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2024. októberi manipulált parlamenti választások óta a Grúz Álom párt tovább erősítette a teljes autoriter berendezkedés felé vezető irányt; megdöbbenését fejezi ki Grúzia demokratikus alapjainak gyors lebontása miatt, amely a demokratikus intézmények, az alapvető szabadságok és a demokratikus pluralizmus elleni célzott támadásokban nyilvánul meg, ami teljes mértékben ellentétes az uniós tagsághoz szükséges demokratikus fejlődéssel; osztja a Bizottság azon értékelését, miszerint az olyan kulcsfontosságú intézmények, mint a Központi Választási Bizottság, a Kommunikációs Bizottság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a Nemzeti Bank, valamint a bűnüldöző és biztonsági ügynökségek nem rendelkeznek pártatlansággal, függetlenséggel és demokratikus felügyelettel; hangsúlyozza, hogy Grúzia mindaddig nem tud előrelépést tenni az európai csatlakozási folyamatban, amíg nem tér vissza a demokratikus reformok útjára, és többek között nem garantálja a szabad, tisztességes és versengő választásokat, nem védi a hivatalos intézmények függetlenségét, nem kezeli hatékonyan az oligarchikus befolyást, és nem javítja az emberi jogok és a tömegtájékoztatás szabadságának védelmét;

4.hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai által Bidzina Ivanisvilivel, a Grúz Álom párt legfontosabb vezetőivel, bírákkal, ügyészekkel és más, a Grúziában tapasztalható folyamatos demokratikus visszacsúszásért, a választási csalásért, az emberi jogok súlyos megsértéséért, valamint a politikai ellenfelek és aktivisták üldözéséért felelős egyéb tisztviselőkkel, továbbá a Grúz Álom párthoz kapcsolódó vállalatok és médiaorgánumok bűnrészes tulajdonosaival szemben kiszabott célzott személyes szankciók a büntetlenség elleni küzdelem fontos eszközei; üdvözli, hogy uniós szintű egyhangúság hiányában egyre több tagállam vezetett be egyedi vízumtilalmakat és más szankciókat grúz tisztviselőkkel szemben; sürgeti a többi tagállamot, hogy kövessék ezt a példát;

5.megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett határozott felhívását, hogy vezessenek be azonnali és célzott személyes szankciókat Bidzina Ivanisvilivel, családtagjaival és vállalataival szemben, és felszólítja az EU-t, hogy fagyassza be vagyoni eszközeit, és működjön együtt ebben az ügyben más joghatóságokkal, különösen az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal;

6.elítéli a politikai elnyomásért, újságírók és emberijog-védők zaklatásáért, valamint ellenzéki személyek üldözéséért felelős tisztviselők és intézmények rendszerszintű büntetlenségét; hangsúlyozza, hogy az EU eddig adott válasza nem volt megfelelő, és késedelmes volt, tekintettel a grúziai önkényuralmi rendszer gyorsuló konszolidációjára; sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy sürgősen fogadjanak el összehangolt, az egész EU-ra kiterjedő korlátozó intézkedéseket valamennyi felelős politikussal, tisztviselővel és támogatóval szemben, beleértve a szankciós listák bővítését, a vagyoni eszközök átfogó befagyasztását és az állam foglyul ejtéséért, az elnyomásért és a rezsim által támogatott propagandáért felelős személyeket célzó vízumtilalmakat; sürgeti a hivatalba lépő magyar kormányt, hogy szüntesse meg az elődje által az Ivanisvilivel és a Grúz Álom párt tágabb vezetésével szembeni uniós szintű célzott szankciókkal szemben bevezetett blokádot; felhívja a Tanácsot, hogy a hatékony és egységes uniós válasz biztosítása érdekében vizsgálja meg a kollektív mechanizmusokat, amennyiben az egyhangúság nem lehetséges;

7.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Grúz Álom párt semmilyen lépést nem tett annak érdekében, hogy visszafordítsa antidemokratikus és Európa-ellenes irányvonalát; úgy véli, hogy a grúz hatóságokkal folytatott együttműködést szigorúan a jelenlegi demokratikus visszacsúszás, az elnyomás, a korlátozások és az erőteljes, orosz mintájú EU-ellenes dezinformáció visszafordítására irányuló kézzelfogható és ellenőrizhető lépésektől kell függővé tenni; ezért fenntartja korábbi álláspontját a parlament és az általa kinevezett elnök legitimitásának el nem ismerésével kapcsolatban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a grúz parlament egy lényegében egypárti parlament, amely automatikusan jóváhagyja azokat a jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek a plurális parlamenti demokrácia alapjainak lebontására irányulnak; aggodalommal állapítja meg, hogy Grúzia de facto parlamentje bejelentette az EuroNest Parlamenti Közgyűlésből való ideiglenes kilépését;

8.újra felhívja az EU és a tagállamok képviselőit, valamint a parlamenti képviselőket, hogy tartózkodjanak a rezsim képviselőivel való találkozók megtartásától, kezdve a jelenlegi de facto elnökkel, mindaddig, amíg a grúz hatóságok folytatják demokratikus visszacsúszásukat és elnyomásukat; felhívja a tagállamokat, hogy egységes és összehangolt megközelítést alakítsanak ki a Grúz Álom párt hatóságaival fenntartott politikai kapcsolatok szigorúan szükséges ügyekre való korlátozása tekintetében, ugyanakkor tartsák fenn és erősítsék meg a grúz civil társadalommal, a független médiával és a tudományos intézményekkel folytatott együttműködést; elítéli az EU és a tagállamok diplomatái, politikusai és tisztviselői ellen irányuló állandósult agresszív retorikát; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is előmozdítsák az európai normákat, a demokratikus értékeket és az európai utat a grúz lakosság és a demokratikus elvek mellett elkötelezett politikai erők körében;

9.aggodalommal veszi tudomásul az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és más szövetségesekkel szembeni agresszív retorikát;

10.felhívja a grúz hatóságokat, hogy állítsák vissza az érdemeken alapuló közszolgálati biztosítékokat, állítsák vissza a politikai indíttatású elbocsátásokkal szembeni hatékony jogi védelmet, és biztosítsák a nyilvános információkhoz való hozzáférés jogának hatékony érvényesítését;

11.rámutat arra, hogy a 2025. október 4-i helyhatósági választásokat az ellenzéki pártok többsége bojkottálta, ami azt tükrözi, hogy a társadalom többsége mély bizalmatlanságot táplál a választási folyamat függetlenségével kapcsolatban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Grúzia választási törvényének 2024. decemberi, valamint 2025. márciusi és áprilisi módosításai tovább erősítették a kormányzó párt dominanciáját, és új korlátozásokat vezettek be a helyi megfigyelők, a média és a választáson indulók nyilvántartásba vételére vonatkozóan; megismétli, hogy a grúz hatóságok figyelmen kívül hagyták a Velencei Bizottságnak a 2024-ben végrehajtott módosítások hatályon kívül helyezésére irányuló felhívásait; hangsúlyozza, hogy az EBESZ/ODIHR megfigyelő misszióinak késedelmes meghívás miatti, valamint a helyi megfigyelő szervezeteknek a korlátozásoknak betudható távolmaradása súlyosan érintette a választási folyamat átláthatóságát és az eredmények hitelességét; ismételten felszólít a választási környezet javítására egy független és pártatlan választási adminisztráció révén, valamint arra, hogy a jövőbeli választások nemzetközi és nemzeti nem kormányzati szervezetek éber megfigyelése mellett kerüljenek megrendezésre; mély aggodalmát fejezi ki a választási törvény 2025. decemberi módosítása miatt, amely megtiltja a grúz állampolgárok külföldről történő szavazását; hangsúlyozza, hogy a választásokon való részvétel minden polgár alapvető alkotmányos joga, és azt lakóhelytől függetlenül lehetővé kell tenni;

12.elítéli a példátlan és egyre korlátozóbb jogszabályok elfogadását, amelyek célja, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tegyék a nemzetközi támogatások – többek között a pénzügyi eszközök – eljutását a civil társadalomhoz és a médiához, és elvágják őket minden független finanszírozástól; kiemeli a támogatásokról szóló törvény legutóbbi, 2026. március 5-én hatályba lépett módosításait, amelyek jelentősen kiszélesítik a „támogatás” fogalmát, és a kormány előzetes engedélye nélkül külföldről kapott támogatások vagy finanszírozás elfogadását akár hat év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé minősítik; megjegyzi, hogy ez az EU–Grúzia társulási megállapodás közvetlen megsértését jelenti; felszólít a politikai alapítványok, a nemzetközi nem kormányzati szervezetek és a fejlesztési ügynökségek védelmére; emlékezteti a grúz hatóságokat, hogy az uniós tagállamok szervezeteinek zaklatása közvetlen következményekkel fog járni;

13.megjegyzi, hogy ezek a módosítások a támogatásokról szóló, 2025 áprilisában elfogadott törvény módosításait követik, amelyek már jelentősen szűkítették a nemzetközi pénzügyi támogatás lehetőségeit, és bevezették azt a követelményt, hogy a nemzetközi adományozóknak előzetes jóváhagyást kell kérniük az állami hatóságoktól a támogatásokhoz, valamint korlátozó nyomon követést és a kedvezményezettek szankcionáló közigazgatási felelősségét vezették be, amelynek célja, hogy visszatartsa a szervezeteket attól, hogy nemzetközi támogatást, többek között uniós finanszírozást fogadjanak el; hangsúlyozza, hogy a „támogatás” tág fogalommeghatározása magában foglalhatja az előzetes jóváhagyáshoz kötött ügyletek széles körét, és bármely polgárt a kormány általi üldöztetés potenciális célpontjává tehet; aggodalommal veszi tudomásul a párttagság nyolc évre szóló tilalmát minden olyan személy számára, akit valaha egy külföldi finanszírozásra támaszkodó szervezet foglalkoztatott, ezáltal számos társadalmilag aktív személyt eltiltva a pártpolitikában való részvételtől; határozottan sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy tegyenek azonnali lépéseket a megmaradt független média és civil társadalmi szervezetek védelme és fenntartása érdekében Grúziában;

14.sajnálatát fejezi ki a hatalmon lévő Grúz Álom párt arra irányuló folyamatos kísérletei miatt, hogy üldözze a politikai ellenfeleket, többek között illegális letartóztatás és fogva tartás, fenyegetések és fizikai támadások révén; elítéli azon politikai ellenfelek bebörtönzését, akik megtagadták a megjelenést Grúzia de facto parlamentjének ideiglenes vizsgálóbizottsága előtt, amelyet a Grúz Álom a politikai kirakatper egyik formájaként használt fel azzal a céllal, hogy megnyissa az utat a politikai ellenfelek további üldözése és az ellenzéki pártok betiltása előtt; hangsúlyozza, hogy a személyek politikai okokból való fogva tartása összeegyeztethetetlen az EU–Grúzia társulási megállapodásban Grúzia által vállalt kötelezettségekkel; felszólít a politikai okokból bebörtönzött összes személy, köztük az ellenzéki politikusok és volt tisztviselők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására; megjegyzi, hogy a de facto elnök a helyhatósági választások előtt kegyelmet adott két ellenzéki politikusnak, hogy biztosítsa a versengő választások látszatát; ismételten és határozottan követeli Miheil Szaakasvili volt elnök humanitárius okokból történő azonnali szabadon bocsátását, hogy igénybe vehesse a szükséges külföldi orvosi kezelés; felhívja továbbá a Grúz Álom párt hatóságait annak biztosítására, hogy az európai parlamenti képviselők akadálytalanul elérhessék Miheil Szaakasvilit és más politikai foglyokat;

15.megjegyzi, hogy a bűnösség beismerése és a korrupcióra vonatkozó hiteles nyilvános bizonyítékok ellenére Irakli Gharibasvili volt miniszterelnök bebörtönzése komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy az eljárások megfeleltek-e a tisztességes eljárás normáinak; hangsúlyozza, hogy az ügy a hatalmon lévő Grúz Álom párton belüli, politikailag befolyásolt igazságszolgáltatással, informális hatalmi struktúrákkal és belső megosztottsággal, többek között Bidzina Ivanisvili szerepével kapcsolatos szélesebb körű aggályokat tükrözi;

16.felhívja a grúz hatóságokat, hogy vezessenek be független elszámoltathatósági mechanizmusokat, biztosítsák az igazságszolgáltatás pártatlanságát, és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban vonják felelősségre a politikai indíttatású visszaélések elkövetőit;

17.szorgalmazza a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács átfogó reformját a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, beleértve a rögzített, nem megújítható hivatali idő bevezetését, az átlátható kinevezési eljárásokat és a vezető bírói tisztségviselők rendkívüli feddhetetlenségi ellenőrzését nemzetközi szakértők érdemi bevonásával, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése érdekében; csalódottan veszi tudomásul a 2022-ben létrehozott Korrupcióellenes Hivatal feloszlatását, amely az EU egyik legfontosabb követelménye volt ahhoz, hogy Grúzia tagjelölt státuszt kapjon; felhívja a grúz hatóságokat, hogy módosítsák a legfőbb ügyészi tisztségre vonatkozó kinevezési eljárást azáltal, hogy minősített parlamenti többséget írnak elő, és hangolják össze az ügyészségről szóló törvényt az európai normákkal;

18.sürgeti a grúz ombudsmant, hogy fokozza megbízatásának végrehajtását, és használjon fel minden rendelkezésre álló mechanizmust az emberi jogok védelme érdekében, miközben konstruktív párbeszédet és együttműködést folytat a grúziai emberijog-védőkkel és civil társadalommal; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni megbízatásának szelektív alkalmazását, amint arra a Grúziáról szóló 2025. évi bizottsági jelentés is hivatkozik; kiemeli, hogy az ombudsman külön hatáskörrel rendelkezik arra, hogy jogalkotási véleményeket kérjen az EBESZ/ODIHR-től az önkényuralmi vagy nem demokratikus jogszabályokkal kapcsolatban;

19.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történt előrelépés az oligarchák visszaszorítása terén, és felhívja a grúz hatóságokat, hogy a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásaival összhangban fogadjanak el rendszerszintű megközelítést, többek között megerősített átláthatósági követelmények, hatékony összeférhetetlenségi szabályok, valamint a politikai és gazdasági döntéshozatalra gyakorolt indokolatlan befolyással szembeni biztosítékok révén;

20.határozottan elítéli a grúz hatóságok arra irányuló kísérleteit, hogy betiltsák az ellenzéki pártokat; felszólítja a hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel a kísérletekkel, és vonják vissza a Grúzia de facto parlamentjének 88 képviselője által benyújtott alkotmányossági keresetet, amelyben három fő ellenzéki párt – az Egyesült Nemzeti Mozgalom, a Koalíció a Változásért és az Erős Grúzia-Lelo Grúziáért koalíció – tevékenységének alkotmányellenessé nyilvánítását és nyilvántartásba vétele visszavonását kérik; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések veszélyes fenyegetést jelentenek az alapvető demokratikus elvekre és a politikai pluralizmusra nézve; hangsúlyozza, hogy az egészséges demokrácia megköveteli a különböző politikai pártok közötti tisztességes és szabad versenyt;

21.határozottan helyteleníti a büntető törvénykönyvbe nemrégiben bevezetett új cikket, amely tiltja a hatóságok „nyilvános és szisztematikus” bírálatát vagy legitimitásuk megkérdőjelezését, valamint „ugyanazon személy bármely más nyilvános és szisztematikus fellépését”, amely továbbra is szabadon értelmezhető, ugyanakkor legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztést ír elő; kiemeli, hogy ez lehetővé teszi a véleménynyilvánítás szabadságának de facto bűncselekménnyé nyilvánítását, és felszólítja a kormányt, hogy ítélje el ezt a törvényt;

22.rendkívül aggasztónak tartja, hogy a Grúz Álom párt már számos olyan jogalkotási aktust fogadott el, amelyek célja a civil társadalom és a független média elfojtása, valamint a pluralizmus visszaszorítása, mint amilyen például a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételéről szóló törvény, a műsorszolgáltatásról szóló törvény, a közszolgálati törvény, a gyülekezésről és megnyilvánulásokról szóló törvény korlátozó módosításai, valamint a büntető törvénykönyv és a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyv szigorúbb rendelkezései; elítéli különösen azokat a jogalkotási intézkedéseket, amelyek növelik a közigazgatási törvénykönyvek alapján kiszabható bírságokat, ami egyre inkább ahhoz vezet, hogy bebörtönzik azokat a tüntetőket, akik nem tudják megfizetni ezeket a bírságokat; ismételten felszólít valamennyi politikai fogoly és más jogellenesen fogva tartott személy haladéktalan szabadon bocsátására; figyelmeztet arra, hogy a grúz hatóságok arra irányuló erőfeszítései, hogy Grúzia élénk civil társadalmát a kormányhoz igazodó szervezetek szigorúan ellenőrzött környezetévé alakítsák át, további lépést jelentenek az önkényuralmi rendszerré válás felé; emlékeztet arra, hogy e jogszabályok többsége Putyin oroszországi totalitárius rezsimjének korai fejleményeit másolja le; felszólítja a grúz hatóságokat e jogalkotási aktusok hatályon kívül helyezésére, mint az EU felé vezető útra való visszatérés kézzelfogható jelére;

23.elítéli az Elene Hostariával szemben fogva tartása során a beszámolók szerint alkalmazott megalázó és embertelen bánásmódot; követeli azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, és az ellene felhozott politikai indíttatású vádak visszavonását;

24.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tüntetőkkel és aktivistákkal szemben továbbra is visszaélnek az adminisztratív őrizettel; tudomásul veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Mekvabishvili kontra Grúzia ügyben hozott ítéletét, amely megállapította, hogy a kizárólag rendőrségi tanúvallomásokra való, független bizonyítékok nélküli támaszkodás aláásta a tisztességes eljárás garanciáit, és hozzájárult a békés tüntetőkkel szembeni aránytalan szankciók kiszabásához; felhívja a grúz hatóságokat, hogy reformálják meg közigazgatási szabálysértési eljárásaikat annak érdekében, hogy azokat összhangba hozzák az emberi jogok európai egyezményével;

25.elítéli a tüntetőkkel és fogvatartottakkal szemben alkalmazott túlzott erőszakról, kínzásról és bántalmazásról szóló hiteles beszámolókat, beleértve a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság (CPT) közelmúltbeli megállapításait, amelyek dokumentálják a rendőrségi visszaélésekre, valamint a biztosítékok és az elszámoltathatóság rendszerszintű hiányosságaira vonatkozó állításokat; felhívja a grúz hatóságokat, hogy biztosítsák az azonnali, független és hatékony vizsgálatokat, állítsák bíróság elé a felelősöket, és teljes mértékben hajtsák végre a CPT ajánlásait;

26.elítéli azt az egyre erőteljesebb tendenciát, hogy a grúz bűnüldöző szervek tisztviselői a másként gondolkodók, különösen a női tüntetők megfélemlítésére irányuló kampány részeként szóbeli és fizikai bántalmazást, nemi erőszakkal és más nemi alapú erőszakkal való fenyegetést, valamint jogellenes testmotozásokat alkalmaznak a tüntetőkkel szemben, és elfojtják a grúzoknak a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságához való emberi jogát;

27.elítéli az elfogadott jogszabályokat, amelyek automatikus fogva tartásról és azt követő büntetőjogi szankciók kiszabásáról rendelkeznek, többek között a járdákon és a gyalogosoknak fenntartott területeken békésen tüntető személyek akár egy évig terjedő bebörtönzését is; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések olyan elnyomó eszközök, amelyek célja az eltérő vélemények politikai célú elfojtása; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy gyakran tartanak fogva személyeket azért, mert megosztják véleményüket a közösségi médiában;

28.rendkívül aggasztónak tartja azokat az állításokat, amelyek szerint Grúziában a tiltakozásokkal összefüggésben tiltott vegyi anyagot használhattak magánszemélyek ellen; hangsúlyozza, hogy megerősítés esetén bármely vegyi anyag polgári személyek elleni használata súlyosan sértené az alapvető emberi jogokat, a nemzetközi humanitárius normákat és Grúzia nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, beleértve a vegyi fegyverek tilalmát is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a grúz hatóságok nem folytatnak megfelelő vizsgálatot ebben az ügyben; felszólít ezen állítások azonnali, független és átlátható nemzetközi kivizsgálására; kéri, hogy az Egyesült Nemzetek Vegyifegyver-tilalmi Szervezete vizsgálja ki az ügyet, és sürgeti a tagállamokat, hogy utalják az ügyet további vizsgálatra;

29.mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok szisztematikus megsértése és a kiszolgáltatott csoportokkal, köztük az LMBTIQ+-személyekkel szembeni megkülönböztetés miatt Grúziában; hangsúlyozza, hogy ezek a jogsértések összeegyeztethetetlenek Grúziának az EU–Grúzia társulási megállapodás szerinti kötelezettségeivel és a nemzetközi emberi jogi normákkal; felhívja a grúz hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás, a gyülekezés, az egyesülés és a politikai részvétel szabadságához való jogot, és biztosítsák a biztonságot és a védelmet, valamint a hatékony jogorvoslatot valamennyi emberijog-védő és aktivista számára; határozottan felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon ezeket a jogsértéseket, nyújtsanak támogatást és védelmet a veszélyeztetett személyeknek, és kapcsolják össze az uniós segítségnyújtás, együttműködés és csatlakozás terén elért eredményeket az emberi jogok védelmének kézzelfogható javulásával;

30.sürgeti Grúzia de facto parlamentjét, hogy vonja vissza a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről” szóló törvényt, amelynek rendelkezései súlyosan sértik az emberi jogokat, többek között az egyenlőséghez, a megkülönböztetésmentességhez, az oktatáshoz, az egészséghez, a véleménynyilvánítás szabadságához, a békés gyülekezéshez és egyesüléshez, valamint a magánélethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogot; határozottan kiáll Grúzia LMBTIQ+ közössége mellett, és mély aggodalommal tekint arra, hogy a törvény hamis egyenértékűséget teremt az azonos neműek közötti, beleegyezésen alapuló kapcsolatok és a vérfertőzés között; emlékeztet arra, hogy a Putyin-rezsim alatti hasonló oroszországi törvények megnyitották az utat a kisebbségek fokozódó elnyomása, és végső soron pedig a megfélemlítés és a megkülönböztetés légköre előtt Oroszországban;

31.komoly aggodalmának ad hangot Grúzia Chiatura régiójában az uniós piacra irányuló mangánbányászat következtében kialakult helyzet miatt, és felszólít a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv végrehajtására, mivel az EU felelősséggel tartozik a helyi lakosok jóllétéért és az okozott károk által érintett környezet védelméért;

32.megismétli, hogy ellenzi a munkaügyi jogszabályok és a munkavállalói jogok terén Grúziában tapasztalható visszaesést, amint azt a közszolgálati törvény 2024. évi módosításai is mutatják; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy tartsák be a munkajogi normákat, és tartózkodjanak a munkavállalói jogok korlátozásától; emlékeztet arra, hogy az uniós vívmányok magukban foglalják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeihez, az Európai Szociális Chartához és a munkakörülményekre vonatkozó uniós jogszabályokhoz való igazodást;

33.üdvözli, hogy az EBESZ 24 részt vevő állam kezdeményezésére aktiválta az úgynevezett moszkvai mechanizmust, ami lehetőséget teremtett arra, hogy szakértői missziót küldjenek az EBESZ-kötelezettségvállalások Grúzia általi végrehajtásának értékelésére, különös tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok 2024 tavasza óta megfigyelhető helyzetére; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy érdemben foglalkozzanak megállapításaival, és egyértelmű határidőkön belül hajtsák végre ajánlásait, többek között a politikai okokból fogva tartott személyek szabadon bocsátására, a nemzetközi kötelezettségekkel összeegyeztethetetlen jogszabályok hatályon kívül helyezésére és a rossz bánásmódért való elszámoltathatóságra vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy amennyiben a hatóságok nem tesznek konkrét és ellenőrizhető lépéseket ajánlásainak végrehajtására, a részt vevő államoknak és az érintett nemzetközi intézményeknek megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket kell mérlegelniük az elszámoltathatóság biztosítása érdekében, beleértve a célzott szankciókat és a vonatkozó nemzetközi jogi mechanizmusok alkalmazását; felhívja az EBESZ-ben részt vevő uniós tagállamokat, hogy aktívan támogassák a misszió megbízatásának kiterjesztését, tekintettel az átfogó független értékelést igénylő szisztematikus és jól dokumentált jogsértésekre;

34.üdvözli az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2025. októberi állásfoglalását, amelyben sürgeti az Európa Tanács szerveit, hogy „használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt”, beleértve az emberi jogok európai egyezményének 52. cikkét, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságához annak 33. cikke alapján benyújtott államközi kérelmeket annak biztosítása érdekében, hogy Grúzia teljesítse az Európa Tanács tagállamaként fennálló kötelezettségeit; felhívja az uniós tagállamokat és az Európa Tanács tagállamait, hogy fontolják meg ezen ajánlás végrehajtását;

35.határozottan elítéli a Grúz Álom párttal kapcsolatban álló médiaorgánumok, köztük az Imedi TV és a Postv és a Rustavi 2 TV szerepét az EU-val, annak intézményeivel és képviselőivel, különösen az EU grúziai küldöttségének vezetőjével és az uniós tagállamok diplomatáival szembeni szisztematikus dezinformáció, lejárató kampányok és ellenséges propaganda terjesztésében; tudomásul veszi az Egyesült Királyság közelmúltbeli döntését, hogy szankciókat vezet be az Imedi TV-vel és a PosTV-vel szemben; felhívja az uniós intézményeket, hogy vizsgálják felül az ilyen médiaorgánumok uniós intézményeken belüli akkreditációját, és arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy kövessék az Egyesült Királyság példáját, és fogadjanak el megfelelő és arányos korlátozó intézkedéseket az ilyen dezinformációs kampányok megszervezéséért és finanszírozásáért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben, többek között az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében; kéri, hogy az uniós szankciós jegyzékbe vegyék fel a Grúz Nemzeti Hírközlési Bizottság és a grúz közszolgálati műsorszolgáltató vezetőségének tagjait;

36.aggodalmát fejezi ki a független médiára gyakorolt nyomás és az ellene indított bírósági eljárások miatt; hangsúlyozza, hogy a médiapluralizmus és az újságírók biztonsága a demokratikus társadalom alapvető előfeltételei;

37.aggodalommal veszi tudomásul a grúz oktatási ágazat közelmúltbeli reformjait, amelyek a jelek szerint központosítják a felsőoktatási intézmények feletti ellenőrzést, gyengítik a tudományos élet szabadságát és az egyetemi autonómiát, valamint akadályozzák Grúzia európai felsőoktatási rendszerbe való integrációját; figyelmeztet azokra az intézkedésekre, amelyek célja az egyetemi programok szerkezetének és időtartamának megváltoztatása, valamint az „egy város, egy kar” elv bevezetésére, amely korlátozza az egyes egyetemek által kínált tudományágak körét; aggodalmát fejezi ki az olyan intézményekre nehezedő szabályozási nyomás miatt, mint az Ilia Állami Egyetem, miután nyilvánosan támogatták a diáktüntetéseket, miközben a támogatást kiterjesztik a hatalmon lévő elithez közeli személyekkel kapcsolatban álló magánintézményekre is; hangsúlyozza, hogy független oktatási szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ezen intézkedések kumulatív hatása azzal a kockázattal jár, hogy csökken a tudományos pluralizmus, és még jobban átpolitizálódik a felsőoktatási rendszer;

38.aggodalmát fejezi ki a Grúziából működő, különösen az uniós polgárokat célzó, szervezett, csalárd telefonos ügyfélszolgálati hálózatok miatt; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi újságírói oknyomozások arra utalnak, hogy a Grúz Álom párt magas rangú tisztviselői pénzügyi ellentételezésért cserébe védelmet nyújtanak ezeknek a csalási hálózatoknak, ami segíti őket a gazdasági szankciók elviselésében;

39.üdvözli a Bizottság arra irányuló döntését, hogy a Grúz Álom rezsim alapvető értékeket sértő intézkedéseinek közvetlen következményeként 2026. március 6-tól valamennyi uniós tagállamban felfüggesszék a grúz diplomata-, szolgálati és hivatalos útlevéllel rendelkező személyek vízummentes utazását a 2025. december 30-án hatályba lépett felülvizsgált és rugalmasabb vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében; ösztönzi a tagállamokat, hogy végezzenek alapos átvilágítást azáltal, hogy interjút folytatnak és igazoló dokumentumokat kérnek ezektől a vízumkérelmezőktől, és utasítsák el a vízumkérelmeket, amennyiben kétségek merülnek fel az általuk szolgáltatott információk megbízhatóságával kapcsolatban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar és a szlovák kormány ellenállása miatt nem volt lehetőség uniós szintű vízumtilalmat bevezetni a súlyos emberi jogi jogsértésekért, a demokratikus visszacsúszásért és az elnyomásért felelős grúz tisztviselőkkel szemben; megjegyzi, hogy a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról szóló nyolcadik jelentés kiemeli, hogy Grúzia nem felel meg a fő kritériumoknak és a korábbi ajánlásoknak figyelmeztet arra, hogy a grúz hatóságok további tétlensége a teljes lakosság vízummentes utazásának felfüggesztéséhez vezethet, amelyért a felelősség teljes mértékben a Grúz Álom pártot terhelné; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan mechanizmust, amelynek révén a civil társadalmi aktivisták, újságírók és diákok továbbra is vízummentesen léphetnek be az EU-ba, és biztosítson megnövelt közvetlen támogatást az emberek közötti csereprogramoknak, például az Erasmus+, a Horizont Európa, az Európai Szolidaritási Testület és a Kreatív Európa programoknak;

40.kiemeli, hogy a szovjet megszállással és annak hosszú távú következményeivel kapcsolatos alapos tudományos kutatás, történelmi oktatás és társadalmi tudatosság hiánya lehetővé teszi a történelmi manipuláció és a dezinformációs kampányok terjedését, amelyeket az Oroszországi Föderáció a grúz társadalom euroatlanti törekvéseinek aláásására használ fel; hangsúlyozza ezért a Grúzia szovjet megszállás alatti történetével kapcsolatos tudományos kutatás, dokumentáció és ismeretterjesztés fontosságát, beleértve a politikai elnyomást, a tömeges kivégzéseket és a szovjet-orosz megszállással szembeni ellenállás történetét, valamint ezen események kollektív emlékezetbe való visszaemelését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az utóbbi években – legalábbis a hatóságok passzív tudomásulvétele mellett – a kommunista bűncselekmények relativizálását és a sztálinizmus felszámolására irányuló folyamat visszafordítását célzó törekvések figyelhetők meg; e tekintetben hangsúlyozza a független történészek, kutatók és civil társadalmi szervezetek, például a SovLab fontos szerepét a szovjet megszállás, annak politikai, jogi és erkölcsi következményeinek feltárásában, valamint a kommunista terror áldozatai nyughelyeinek azonosításában és méltó megemlékezésük biztosításában; ösztönzi a szovjet megszállás, a kommunista bűncselekmények és más totalitárius rendszerek következményeinek dokumentálásával foglalkozó érintett tagállami intézményeket, hogy mélyítsék el az együttműködést grúz partnereikkel, támogassanak közös kutatási projekteket, és vegyenek részt olyan oktatási programokban és kezdeményezésekben, amelyek célja Grúzia történelmének e fejezetével kapcsolatos ismeretek feltárása, dokumentálása és megismertetése; aggodalmát fejezi ki a szovjet megszállás időszakában elkövetett elnyomással és bűncselekményekkel kapcsolatos archívumokhoz való hozzáférés szisztematikus akadályozása miatt; felhívja a grúz hatóságokat, hogy biztosítsanak teljes körű, átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférést a szovjet időszakkal kapcsolatos archívumokhoz a tudósok, a kutatók és a civil társadalmi szervezetek számára;

41.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Grúzia igazodása a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozataihoz, valamint a szankciókról szóló tanácsi határozatokhoz a 2024. évi 53%-ról 40%-ra csökkent, ami azt mutatja, hogy hiányzik az elkötelezettség az európai integráció mellett; különösen csalódott amiatt, hogy Grúzia nem igazodott következetesen az Ukrajnát támogató nemzetközi és uniós kezdeményezésekhez, többek között az ENSZ Közgyűlése, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és az Európa Tanács által elfogadott határozatokhoz, hanem megerősítette kapcsolatait Oroszországgal, és támogatta azokat az orosz narratívákat, amelyek célja az agressziós háborúért és az Oroszország által elkövetett bűncselekményekért való felelősség áthárítása;

42.rendkívül hálás a grúz nép által Ukrajna iránt tanúsított erős szolidaritásért Oroszország agressziós háborúja során, amely az orosz imperialista politikákkal szembeni széles körű nyilvános ellenállást, az ország orosz katonai agresszióval kapcsolatos saját tapasztalatait, valamint a nép azon határozott akaratát tükrözi, hogy megőrizze függetlenségét, és Moszkva befolyási övezetén kívül maradjon; rámutat arra, hogy számos grúz önkéntes harcolt az ukrán fegyveres erők mellett, különösen a grúziai légióban, és hogy a grúz civil társadalom részt vett az Ukrajnát támogató humanitárius segítségnyújtási kampányokban;

43.megjegyzi, hogy Grúzia még mindig nem csatlakozott az Oroszországgal, Belarusszal és Iránnal szemben bevezetett szankciók túlnyomó többségéhez; felhívja a grúz hatóságokat, hogy fogadjanak el ellenőrizhető intézkedéseket, és erősítsék meg az együttműködést és a vámellenőrzést annak megakadályozása érdekében, hogy Grúzia területét és/vagy a Grúziában nyilvántartásba vett jogi személyeket az uniós korlátozó intézkedések kijátszására használják fel; úgy véli, hogy az összehangolásra és a végrehajtásra irányuló erőfeszítések jelenlegi szintje nyilvánvalóan elégtelen és összeegyeztethetetlen az uniós tagjelölt országok felelősségével; hangsúlyozza, hogy sürgősen határozottabb fellépésre van szükség, beleértve az uniós korlátozó intézkedésekhez való teljes körű igazodást is, a hatékony nyomonkövetési és végrehajtási mechanizmusokat, valamint az uniós intézményekkel folytatott átlátható együttműködést a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében, többek között a kettős felhasználású termékek, az olajexport, valamint az orosz és iráni szervezetekhez kapcsolódó pénzmozgások tekintetében; figyelmeztet arra, hogy az uniós külpolitikához és szankciórendszerhez való igazodás folyamatos elmulasztása közvetlen következményekkel fog járni Grúzia uniós csatlakozási folyamatára nézve; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon Grúzia uniós szankciórendszernek való megfelelését, beleértve a szankciók Grúzia területén vagy Grúziában nyilvántartásba vett szervezeteken keresztül történő kijátszásának kockázatát;

44.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tegyenek sürgős és határozott lépéseket az uniós szankciók Oroszország általi, a grúz hatóságok által elősegített szisztematikus kijátszásának megállítása érdekében, többek között azáltal, hogy célzott uniós nyomonkövetési mechanizmust hoznak létre a Grúzián áthaladó, kiemelt fontosságú kettős felhasználású termékek és légijármű-alkatrészek kereskedelmi forgalmának nyomon követésére; felhívja továbbá a grúz hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt ezekkel az erőfeszítésekkel, és rendszeresen tegyenek közzé átlátható jelentéseket az ilyen jellegű kereskedelmi forgalomról a vámszabályok érvényre juttatásának megerősítése és a szankciók további kijátszásának megelőzése érdekében;

45.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a grúz kikötőket, finomítási infrastruktúrát és olajkezelő létesítményeket potenciálisan arra használják, hogy a nemzetközi szankciórendszerek megkerülése érdekében megkönnyítsék az orosz kőolajtermékek újrakivitelét vagy keverését; komoly aggodalmának ad hangot azon jelentések miatt, amelyek szerint orosz nyersolajat szállítanak Grúzia újonnan épített és részben állami finanszírozású kulevi finomítójába a Fekete-tenger partján; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy haladéktalanul állítsák le és akadályozzák meg az ilyen tevékenységeket, és biztosítsák, hogy a grúz infrastruktúrát ne használják fel az Oroszországgal szembeni uniós szankciók kijátszásának elősegítésére; megjegyzi, hogy a kulevi olajterminál nem szerepelt az Oroszországgal szembeni 20. uniós szankciócsomagban a grúz hatóságok és a terminál üzemeltetőjének azon kötelezettségvállalása alapján, hogy szigorúan betartják az uniós szankciókat; kéri, hogy azt építsék be a jövőbeli szankciókba, amennyiben a grúz hatóságok és a terminálüzemeltetők nem tartják be szigorúan az uniós szankciókat; megerősített együttműködésre szólít fel az EU és a nemzetközi partnerek között a korlátozó intézkedések teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében;

46.felhívja a Bizottságot, hogy a Pénzmosás Elleni Hatósággal együttműködve értékelje Grúzia jogi és szabályozási keretét, beleértve a grúz adótörvénykönyv azon rendelkezéseit, amelyek megkönnyíthetik az offshore bejegyzett vállalatok használatát, és elfedhetik a tényleges tulajdonlást, ezáltal lehetővé téve a szankciók kijátszását és a pénzmosást; kéri a Grúziában bejegyzett, orosz állampolgárok vagy szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vállalatok megerősített nyomon követését és ellenőrzését, különös tekintettel a 2022 februárja óta létrehozott vállalatokra; felhívja a grúz hatóságokat, hogy hozzanak létre vagyonvisszaszerzési hivatalt, vagyonkezelő hivatalt és a végső tényleges tulajdonosok nyilvántartását a pénzmosás elleni biztosítékok megerősítése és a szankciók kijátszása kockázatának csökkentése érdekében;

47.megjegyzi, hogy az euroatlanti integráció útjának elhagyásával a Grúz Álom párt stratégiai fordulatot hajt végre a Kínával, Oroszországgal és Iránnal folytatott együttműködés irányába, amit számos beszámoló is megerősített; hangsúlyozza, hogy ez az irányváltás Grúzia euroatlanti integráció iránti alkotmányos elkötelezettségének, valamint a grúz társadalom egyértelmű és következetesen kifejezett akaratának figyelmen kívül hagyását mutatja; felháborodásának ad hangot amiatt, hogy az önkényuralmi hatalmak növekvő befolyására vonatkozó hiteles megállapítások kezelése helyett vizsgálatokat indítottak az ilyen beszámolók szerzői, köztük a Hudson Intézet kutatója, Giorgi Kandelaki és Tinatin Khidasheli ellen;

48.aggodalmát fejezi ki a kínai állami tulajdonú vállalatok olyan stratégiai projektekben való részvétele miatt, mint az anakliai mélytengeri kikötő, amelyet eredetileg nyugati partnerekkel fejlesztettek ki, és amelynek célja az orosz és kínai befolyástól független kelet–nyugati összeköttetés megerősítése volt; emlékezteti a grúz hatóságokat, hogy a középső folyosó sikere azzal függ össze, hogy Grúzia betartja-e a jogállamiságot, és hogy a Global Gateway beruházásai megkövetelik, hogy Grúzia stabil és átlátható partner legyen;

49.tudomásul veszi a fekete-tengeri régió stratégiai konnektivitási projektjeire irányuló kezdeményezéseket, beleértve a fekete-tengeri digitális konnektivitást szolgáló tenger alatti vezetéket és a fekete-tengeri tenger alatti villamosenergia-vezetéket, amelyek javíthatják az EU és a Dél-Kaukázus közötti energetikai és digitális kapcsolatokat;

50.megjegyzi, hogy a grúz ortodox egyház továbbra is befolyásos intézmény a grúz társadalomban, és fontos szerepet játszik a nyilvános diskurzus alakításában; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország Grúzia-szerte vallási hálózatokat használ a dezinformáció és a befolyásolási műveletek csatornájaként azzal a céllal, hogy aláássa az Európa-párti orientációt és a demokratikus rezilienciát; emlékeztet arra, hogy Grúzián belül egyes egyházi személyek ellenálltak az ilyen instrumentalizálásnak, és felszólaltak mind az orosz befolyás, mind a Grúz Álom rezsim politikája ellen; hangsúlyozza, hogy a grúz ortodox egyház és közösségek is jelen vannak az EU-ban, ami rávilágít arra, hogy éberségre és rezilienciára van szükség a transznacionális dezinformációs törekvésekkel szemben;

51.különös aggodalommal veszi tudomásul Irán növekvő befolyását az országban, különösen vallási és oktatási intézmények, a fiatalok mozgósítása, valamint olyan gazdasági struktúrák révén, amelyek ténylegesen lehetővé teszik Irán számára a szankciók kijátszását; aggodalmát fejezi ki továbbá a Grúziában működő, iráni rezsimhez köthető gazdasági szereplők növekvő befolyása miatt; hangsúlyozza, hogy ezeket a szereplőket fel lehet használni a pénzügyi szankciók kijátszására, a pénzmosásra és az iráni áruk illegális kivitelére, ami a korrupción és a torz közbeszerzési eljárásokon keresztül mind az iráni, mind a Grúz Álom rezsimhez kapcsolódó szereplők javát szolgálja;

52.úgy véli, hogy Grúziának konstruktív szerepet kell játszania Örményország nemzetközi tengeri kereskedelmi útvonalakhoz való hozzáférésének megkönnyítésében, hozzájárulva ezáltal a Dél-Kaukázus regionális összeköttetéséhez, gazdasági rezilienciájához és stabilitásához;

53.megismétli, hogy határozottan támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását; határozottan elítéli Grúzia Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia régióinak Oroszország általi, jelenleg is zajló megszállását, valamint a folytatódó „határépítési” folyamatot, amely Grúzia szuverenitásának és területi integritásának megsértését jelenti; sürgeti a grúz kormányt, hogy tartson fenn egyértelmű és következetes álláspontot az orosz agresszióval kapcsolatban; határozottan elítéli Oroszország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy politikai, katonai és gazdasági szempontból integrálja a megszállt területeket az Oroszországi Föderációba; mély aggodalommal veszi tudomásul, hogy Abháziában és a Csinvali régióban továbbra is folytatódnak a grúz etnikumú személyek, köztük nők és fiatalok – illegális fogva tartása és zaklatása olyan koholt vádak alapján, mint a kémkedés vagy grúz útlevél birtoklása; elítéli ezeket a gyakorlatokat mint súlyos emberi jogi jogsértéseket, amelyek hozzájárulnak a grúz lakosság megfélemlítéséhez, megkülönböztetéséhez és kényszerű lakóhelyelhagyásához; határozottan elítéli az ochamchirei orosz haditengerészeti bázis folyamatban lévő fejlesztését, amely nemcsak a területi integritás megsértését jelenti, hanem közvetlen fenyegetést jelent az egész Fekete-tenger medencéjének biztonságára és Grúzia saját tengeri kereskedelmi törekvéseire nézve; megismétli felhívását, hogy azonnal és feltétel nélkül vonják ki az orosz erőket Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia grúz régiókból;

54.célzott korlátozó intézkedésekre szólít fel a megszállt területeken elkövetett emberi jogi jogsértésekért felelős személyekkel szemben, olyan precedensekre építve, mint a 2018. évi Otkhozoria–Tatunasvili lista;

55.ismételten hangsúlyozza az EU grúziai megfigyelő missziója (EUMM) munkájának fontosságát a konfliktusrendezés, az emberi jogok nyomon követése és az érintett közösségek támogatása terén; határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció továbbra is akadályozza az EUMM Grúzia megszállt régióiba való bejutását, valamint az EUMM megfigyelői elleni korábbi megfélemlítéseket, beleértve a jogellenes fogva tartásokat és az EUMM munkáját érintő fenyegetésekkel és beavatkozással járó egyéb incidenseket; úgy véli, hogy az EUMM megbízatásának látható és nyilvános végrehajtását fokozott támogatással és további személyzettel tovább kell erősíteni, valamint hangsúlyosabban kell kommunikálni, mivel az jelentősen hozzájárul az EU régióbeli szerepvállalásához, és leleplezi Oroszország agresszív taktikáit, amelyek a Grúzia elleni 2008-as háború óta továbbra is halált, szenvedést és instabilitást okoznak a régióban;

56.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Szalome Zurabisvilinek, Grúzia elnökének és Grúzia de facto hatóságainak.