ELFOGADTA EZT A RENDELETET:I. fejezetÁltalános rendelkezések

1. cikkTárgyEz a rendelet körforgásossági követelményeket állapít meg a járművek tervezésére és gyártására vonatkozóan az újrahasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság és a hasznosíthatóság, valamint az újrafeldolgozott tartalom felhasználása tekintetében, amelyeket a járművek típusjóváhagyása során ellenőrizni kell, továbbá a járművekben lévő alkatrészekkel, alkotóelemekkel és anyagokkal kapcsolatos tájékoztatási és címkézési követelményeket állapít meg. Követelményeket állapít meg ezenkívül a kiterjesztett gyártói felelősségre, a hulladékká vált járművek gyűjtésére és kezelésére, valamint a használt járműveknek az Unióból harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan.

2. cikkHatály(1)E rendelet a következőkre alkalmazandó:a)az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában és b) pontjának i. alpontjában említett M1 és N1 kategóriájú járművek és hulladékká vált különleges rendeltetésű járművek;b) ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az M1 és N1 kategóriájú, az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikke 31. pontjában meghatározott különleges rendeltetésű járművek és hulladékká vált különleges rendeltetésű járművek;c)... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke 1. pontjában említett M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművek és hulladékká vált különleges rendeltetésű járművek;d)... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től ▌az M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú, az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikke 31. pontjában meghatározott különleges rendeltetésű járművek és hulladékká vált különleges rendeltetésű járművek;e) ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/168/oj). 4. cikke (2) bekezdésében említett L kategóriájú járművek és hulladékká vált járművek.(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:▌a)az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 30. pontjában meghatározottak szerinti, kis sorozatban gyártott járművek.b) L kategóriájú, a 168/2013/EU rendelet 42. cikkében említett, kis sorozatban gyártott járművek;c) az (EU) 2018/858 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, kizárólag a fegyveres erők általi használatra tervezett, gyártott vagy ahhoz igazított járművek;d) a 168/2013/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett, a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság, a közrend fenntartásáért felelős erők és a sürgősségi egészségügyi szolgálatok általi használatra tervezett és épített járművek;▌e)a 2014/45/EU irányelv 3. cikkének 7. pontjában meghatározott muzeális jellegű járművek, beleértve azonosítható alkatrészeiket és a karbantartási tevékenységeikhez szükséges alkotóelemeket és a muzeális státuszuk megőrzéséhez arra az időszakra szükséges alkotóelemeket, amelynek során ezek a járművek muzeális jellegű járműveknek minősülnek;f) különleges kulturális jelentőséggel bíró járművek arra az időszakra, amíg ezeket a járműveket az illetékes hatóságok hivatalosan ilyenként ismerik el, az e rendelet X. mellékletében meghatározott eljárásnak megfelelően;▌g) az (EU) 2018/858 rendelet I. mellékletének 5.6. pontjában meghatározott lakókocsik;h) az M2, M3, N2, N3 vagy O kategóriájú, kis sorozatú gyártó által gyártott, az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 31. pontjában különleges rendeltetésű járművek;i) a 168/2013/EU I. mellékletének 9. kritériumában említett, L1e-A kategóriájú vagy a 3/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet A Bizottság 3/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. október 24.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről (HL L 7., 2014.1.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2014/3/oj). XIX. mellékletének 1.1.2. pontjában említett, L1e-B kategóriájú, pedálhajtásúnak tervezett kerékpárok, illetve járművek;(3)Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, a következő rendelkezések nem alkalmazandók az M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre és hulladékká vált járművekre:a)4. cikk a járművek újrahasználhatóságáról, újrafeldolgozhatóságáról és hasznosíthatóságáról;b)5. cikk a járművekben használt anyagokra vonatkozó követelményekről;c)6. cikk a járművekben lévő minimális újrafeldolgozott tartalomról;▌d)8. cikk az általános kötelezettségekről;e)9. cikk a körforgásossági stratégiáról;f)10. cikk a járművekben lévő újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó nyilatkozatról;g)12. cikk a járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok címkézéséről;h)13. cikk a digitális körforgásossági járműútlevélről;i)21. cikk a díjak modulációjáról;j)22. cikk a más tagállamban hulladékká váló járművek tekintetében létrehozott költségmegosztási mechanizmusról;▌k)33. cikk az újrahasználati, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékekről;l) 35. cikk (2) bekezdése a hulladékká vált járművek szállításáról.▌(4)Az (1) bekezdés e) pontjától eltérve, a következő rendelkezések nem alkalmazandók az L kategóriájú járművekre vagy hulladékká vált járművekre ▌:▌a) 4. cikk a járművek újrahasználhatóságáról, újrafeldolgozhatóságáról és hasznosíthatóságáról;b) 5. cikk a járművekben használt anyagokra vonatkozó követelményekről;c) 6. cikk a járművekben lévő minimális újrafeldolgozott tartalomról;d) 9. cikk a körforgásossági stratégiáról;e) 10. cikk a járművekben lévő újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó nyilatkozatról;f) 13. cikk a digitális körforgásossági járműútlevélről;g) 21. cikk a díjak modulációjáról;h) 22. cikk a más tagállamban hulladékká váló járművek tekintetében létrehozott költségmegosztási mechanizmusról;▌i) 33. cikk az újrahasználati, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékekről;▌j) 35. cikk (2) bekezdése a hulladékká vált járművek szállításáról;k) 38. cikk a használt járművek harmadik országokba történő kivitele tekintetében illetékes hatóságról;l)39. cikk a használt járművek kivitelére vonatkozó ellenőrzésekről és követelményekről;m)40. cikk a jármű státuszára vonatkozó információk automatizált ellenőrzéséről;n)41. cikk a kockázatkezelésről és a vámellenőrzésről;o)42. cikk a felfüggesztésről;p)43. cikk a kivitelre bocsátásról;q)44. cikk a kivitelre bocsátás megtagadásáról;r)45. cikk a hatóságok közötti együttműködésről és információcseréről;s)46. cikk az elektronikus rendszerekről.▌(5)A (1) bekezdés b) és d) pontjától eltérve, a következő rendelkezések nem alkalmazandók a különleges rendeltetésű járművekre vagy a hulladékká vált különleges rendeltetésű járművekre:a)4. cikk a járművek újrahasználhatóságáról, újrafeldolgozhatóságáról és hasznosíthatóságáról;b)6. cikk a járművekben lévő minimális újrafeldolgozott tartalomról;c)7. cikk a járművek egyes alkatrészeinek és alkotóelemeinek eltávolítását és cseréjét lehetővé tévő kialakításról;d)8. cikk az általános kötelezettségekről;e)9. cikk a körforgásossági stratégiáról;f)10. cikk a járművekben lévő újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó nyilatkozatról;g)11. cikk a járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok eltávolítására és cseréjére vonatkozó információkról;h)12. cikk a járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok címkézéséről;i)13. cikk a digitális körforgásossági járműútlevélről;j) 14. cikk a hulladékká vált járművek kezelése tekintetében illetékes hatóságról;k) 15. cikk az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekről;l) 17. cikk a gyártói felelősségi szervezetekről;m) 18. cikk a kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésének engedélyezéséről;n) 19. cikk a nyilvántartásba vételről;o) 21. cikk a díjak modulációjáról;p) 22. cikk a más tagállamban hulladékká váló járművek tekintetében létrehozott költségmegosztási mechanizmusról;q) 33. cikk az újrahasználati, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékekről;r) 35. cikk (2) bekezdése a hulladékká vált járművek szállításáról;s) 36. cikk a használt járművek Unión belüli tulajdonjogának átruházásáról;t)37. cikk (1) bekezdése a jármű státuszáról;u) 38. cikk a használt járművek harmadik országokba történő kivitele tekintetében illetékes hatóságról;v) 39. cikk a használt járművek kivitelére vonatkozó ellenőrzésekről és követelményekről;w) 40. cikk a jármű státuszára vonatkozó információk automatizált ellenőrzéséről;x) 41. cikk a kockázatkezelésről és a vámellenőrzésről;y) 42. cikk a felfüggesztésről;z) 43. cikk a kivitelre bocsátásról;aa) 44. cikk a kivitelre bocsátás megtagadásáról;ab) 45. cikk a hatóságok közötti együttműködésről és információcseréről;ac) 46. cikk az elektronikus rendszerekről.(6)Az (1) bekezdéstől eltérve ▌ a következők alkalmazandók:a)a 4–13. cikk nem alkalmazandó a jármű alapjárműtől eltérő olyan alkatrészeire, amelyeket az M2, M3, N1, N2, N3 vagy O kategóriájú járművek többlépcsős típusjóváhagyása keretében hagytak jóvá; e rendelet egyéb rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az érintett jármű-kategóriára alkalmazandók;b) az 5. cikk nem alkalmazandó az M2, M3, N2, N3 vagy O kategóriájú különleges rendeltetésű járművekre;c) ▌a 7. és 11. cikk az L kategóriájú járművekre csak a VIII. melléklet C. részének 1., 2., 3., 4., 5., 7., 10. és 11. bejegyzése tekintetében alkalmazandó;d) ▌a 7. cikk az M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre csak a VIII. melléklet C. részének 1., 3., 4. és 5. bejegyzése tekintetében alkalmazandó;e) ▌a 8. cikket az L kategóriájú járművekre csak az ilyen járművekre alkalmazandó kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni;f) a 16. cikk b) pontja nem alkalmazandó az L kategóriájú járművekre és az M2, M3, N2, N3 vagy O kategóriájú járművekre, valamint az M1, M2, M3, N1, N2, N3 vagy O kategóriájú különleges rendeltetésű járművekre;g) a tagállamok mentesíthetik az L1e, L2e és L6e kategóriájú járműveket a 23. cikk (6) bekezdése, valamint a 25., a 36. és a 37. cikk szerinti kötelezettségek alól;▌h) az L kategóriájú járművekre és az M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre és az M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú különleges rendeltetésű járművekre a 29. cikk csak a VIII. melléklet C. részének 1., 2., 3., 4., 5., 7., 10. és 11. bejegyzése tekintetében alkalmazandó;i) az L kategóriájú járművekre és az M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre a 47–50. cikk csak az ilyen jármű-kategóriákra vonatkozó kötelezettségekre vonatkozó jelentéstétel és azok érvényesítése tekintetében alkalmazandó.▌

3. cikkFogalommeghatározásokE rendelet alkalmazásában:1.„jármű”: az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározott vagy a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésében ▌felsorolt bármely jármű;2.„hulladékká vált jármű”: olyan jármű, amely a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerint hulladéknak minősül, vagy amely e rendelet I. melléklete ▌szerint hulladéknak minősül;3.„járműtípus”: az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 32. pontjában meghatározott bármely járműtípus vagy a 168/2013/EU rendelet 3. cikkének 73. pontjában meghatározott bármely járműtípus;4.„újrahasználat”: bármely olyan művelet, amelynek révén a hulladékká vált járművek alkatrészeit vagy alkotóelemeit újból ugyanarra a célra használják, amelyre eredetileg szolgáltak;5.„újrahasználhatóság”: hulladékká vált járműből kinyert alkatrészek vagy alkotóelemek újrahasználatának lehetősége;6.„újrafeldolgozhatóság”: hulladékká vált járműből kinyert alkatrészek, alkotóelemek vagy anyagok újrafeldolgozásának lehetősége;7.„hasznosíthatóság”: hulladékká vált járműből kinyert alkatrészek, alkotóelemek vagy anyagok hasznosításának lehetősége;▌8.„beszállító”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely alkatrészeket, alkotóelemeket vagy anyagokat szállít egy gyártónak, amely azokat járművek gyártásához használja fel;9.„műanyag”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 5. pontja értelmében vett polimer, amelyhez esetleg adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat adtak, és amely a késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat, kivéve a kémiailag nem módosított természetes polimereket;▌10.„kritikus fontosságú nyersanyagok”: az (EU) 2024/1252 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében vett kritikus fontosságú nyersanyagok;11. „fogyasztói felhasználás előtti hulladék”: a gyártási folyamat során a hulladékáramból kinyert anyag, kizárva az olyan anyagok, mint például az újra megmunkált és újraőrölt anyagok és a folyamat során keletkező hulladék újrafelhasználását, amelyek alkalmasak arra, hogy ugyanabban a folyamatban, amelyben keletkeztek, visszanyerjék őket;12.„fogyasztói felhasználás utáni hulladék”: olyan termékekből származó hulladék, amelyeket valamely harmadik országban kereskedelmi tevékenység keretében – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – forgalomba hoztak, vagy értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára rendelkezésre bocsátottak;▌13.„eltávolítás”: kézzel, géppel végzett kezelés, vegyi kezelés, hőkezelés vagy kohászati kezelés, amelynek eredményeként a hulladékká vált jármű alkatrészei, alkotóelemei vagy anyagai célirányosan külön kimeneti anyagáramként vagy kimeneti anyagáram részeként azonosíthatók;14.„elektromos meghajtású motor”: olyan villanymotor, amely a bemeneti elektromos teljesítményt kimenő mechanikai teljesítménnyé alakítja át a jármű meghajtása érdekében;15.„elektromosjármű-elem, illetve -akkumulátor”: az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott elektromosjármű-elem, illetve akkumulátor;▌16.„engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény”: bármely olyan létesítmény vagy vállalkozás, amely a 2008/98/EK irányelvvel és e rendelettel összhangban engedéllyel rendelkezik hulladékká vált járművek, valamint azok alkatrészei és alkotóelemei gyűjtési, tárolási és kezelési műveleteinek elvégzésére;17.„aprítás”: hulladékká vált járművek zúzására vagy kis darabokra való törésére szolgáló művelet;18.„kezelés”: bármely olyan tevékenység, amely az után következik, miután a hulladékká vált járművet átadták valamely hulladékkezelő létesítmény számára szárazra fektetés, bontás, tömörítés, darabolás, aprítás, hasznosítás vagy az aprításból származó hulladék ártalmatlanítása előtti előkészítése céljából, valamint olyan egyéb művelet, amelyet a hulladékká vált jármű, valamint alkatrészei, alkotóelemei és anyagai hasznosítása vagy ártalmatlanítása céljából végeznek;19.„javítási és karbantartási szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a járművek javítását és karbantartását közvetlenül vagy közvetve magában foglaló szakmai tevékenységet folytat, ideértve a javítóműhelyeket, a javításához szükséges szerszámok és pótalkatrészek javítóit, gyártóit és forgalmazóit, a műszaki tájékoztatók kiadóit, az autóklubokat, a közúti segélyszolgálatokat, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőket, a beépítők számára képzést nyújtó gazdasági szereplőket, valamint az alternatív üzemanyaggal működő járművek tartozékainak, gyártóit és javítóit;20.„forgalmazás”: a jármű gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása a piacon értékesítés vagy felhasználás céljából, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;21.„forgalomba hozatal”: a jármű első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;22.„hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplő”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely gazdasági tevékenysége keretében foglalkozik hulladékká vált járművek, valamint alkatrészeik és alkotóelemeik gyűjtésével vagy kezelésével;23.„gyártó”: bármely olyan gyártó, importőr vagy forgalmazó, amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül – ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/83/oj). 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződéseket is – gazdasági tevékenysége keretében, első alkalommal bocsát rendelkezésre egy járművet valamely tagállam területén szakmai alapon forgalmazás vagy használat céljából;24.„gyártói felelősségi szervezet”: olyan jogi személy, amely pénzügyi vagy pénzügyi és működési szempontból több gyártó nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;25.„a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely olyan tagállamban telepedett le, amelyben a gyártó első alkalommal forgalmaz járműveket, de amely a gyártó letelepedési helye szerinti tagállamtól vagy harmadik országtól eltérő tagállam, és akit vagy amelyet a gyártó a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban kijelölt a gyártó e rendelet IV. fejezete szerinti kötelezettségeinek teljesítésére;26. „a határokon átnyúló mechanizmus tekintetében meghatalmazott képviselő”: valamely tagállamban letelepedett és a gyártó által a 22. cikkel összhangban kijelölt természetes vagy jogi személy;27.„másodlagos nyersanyagok”: olyan anyagok, amelyek helyettesíthetik az elsődleges nyersanyagokat, és amelyeket újrafeldolgozási eljárások során nyertek;28.„járműtulajdonos”: bármely olyan a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a jármű tulajdonjogával rendelkezik vagy a jármű forgalmi engedélyének jogosultja, vagy – ha sem a jármű tulajdonjogának, sem a jármű forgalmi engedélyének jogosultja nem azonosítható – a jármű üzemben tartója;29.„aprítás utáni technológia”: a hulladékká vált járművekből származó anyagok további, a VII. melléklet G. része 2. pontjának megfelelően hasznosítás céljából történő, a járművek aprítás utáni feldolgozására szolgáló módszerek és technológiák;30.„újragyártás”: olyan szakmai tevékenység, amelynek során az újszerű állapotba hozás érdekében egy új alkatrészt vagy alkotóelemet gyártanak olyan alkatrészekből vagy alkotóelemekből, amelyeket járművekből vagy hulladékká vált járművekből távolítottak el, és amelynek során ▌legalább egy olyan változtatást végrehajtanak, amely befolyásolja az alkatrész vagy alkotóelem biztonságát, élettartamát, teljesítményét, rendeltetését vagy típusát egy olyan folyamat során, amely megfelel meghatározott műszaki előírásoknak, többek között műszaki, minőségi és vizsgálati szabványoknak;31.„felújítás”: a járművekből vagy hulladékká vált járművekből eltávolított alkatrészek vagy alkotóelemek előkészítése, tisztítása, tesztelése, szervizelése és szükség esetén javítása érdekében végzett tevékenységek, melyek célja ▌ azok teljesítményének vagy működőképességének a helyreállítása a tervezési szakaszban eredetileg tervezett, az adott alkatrész vagy alkotóelem forgalomba hozatalának időpontjában ▌ rendeltetésszerű felhasználás körén és teljesítménytartományon belül;▌32.„nem inert hulladék”: olyan hulladék, amely nem felel meg az 1999/31/EK tanácsi irányelv A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1999/31/oj). 2. cikkének e) pontjában az „inert hulladék” fogalommeghatározásában foglalt feltételeknek;33.„használt jármű”: olyan jármű, amelyet valamely tagállamban vagy valamely harmadik országban nyilvántartásba vettek, és amely nem hulladékká vált jármű;34.„kivitelre szánt használt jármű”: a 952/2013/EU rendelet 269. cikkében meghatározott vámeljárás alá vonandó használt jármű;35.„gazdasági szereplő”: gyártó, gyűjtő, járműbiztosító-társaság, beszállító, javítási és karbantartási szolgáltató, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplő, többek között bontó vagy újrafeldolgozó, valamint bármely egyéb, járművek tervezésében, használt járművek kereskedelmében vagy hulladékká vált járművek bontásában, újrahasználatában vagy kezelésében, a járművekből származó alkatrészek, alkotóelemek és anyagok újragyártásában és felújításában részt vevő szereplő.▌36. „közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotú jármű”: a 2014/45/EU irányelv szerint megfelelő műszaki állapotban lévő jármű;37. „utólagos átalakítást végző szolgáltató”: bármely olyan jogi személy, amely elektromos átalakító készletet gyárt, vagy belső égésű motorral hajtott járműveket alakít át akkumulátoros elektromos vagy üzemanyagcellás járművekre;38. „gyűjtőhely”: az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményektől eltérő gazdasági szereplő, amely hulladékká vált járműveket tárol ideiglenesen, és előkészíti a gyűjtött, hulladékká vált járműveket arra, hogy azokat kezelés céljából engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe szállítsák;39.„hulladék”, „hulladékolajok”, „hulladékbirtokos”, „hulladékgazdálkodás”, „[be]gyűjtés”, „megelőzés”, „újrafeldolgozás”, „hasznosítás”, „feltöltés”, „ártalmatlanítás” és „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1., 3., 6., 9., 10., 12., 15., 17., 17a., 19., illetve 21. pontjában meghatározott hulladék, hulladékolajok, hulladékbirtokos, hulladékgazdálkodás, gyűjtés, megelőzés, újrafeldolgozás, „hasznosítás”, feltöltés, ártalmatlanítás és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer;40.az L kategóriájú járművek kivételével: „típusjóváhagyás”, „többlépcsős típusjóváhagyás”, „alkotóelem”, „alkatrészek”, „pótalkatrészek”, „alapjármű”, „kis sorozatban gyártott jármű”, „különleges rendeltetésű jármű”, „piacfelügyeleti hatóság”, „jóváhagyó hatóság”, „gyártó”, „importőr” és „forgalmazó”: az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 1., 8., 19., 21., 23., 24., 30., 31., 35., 36., 40., 42., illetve 43. pontjában meghatározott típusjóváhagyás, többlépcsős típusjóváhagyás, alkotóelem, alkatrészek, pótalkatrészek, alapjármű, kis sorozatban gyártott jármű, különleges rendeltetésű jármű, piacfelügyeleti hatóság, jóváhagyó hatóság, gyártó, importőr és forgalmazó;41.L kategóriájú járművek esetében: „típusjóváhagyás”,„alapjármű”, „alkotóelem”, „alkatrészek”, „pótalkatrészek”,„gyártó”, „importőr”, „forgalmazó”, „jóváhagyó hatóság” és „piacfelügyeleti hatóság”: a 2013/168/EU rendelet 3. cikkének 1., 11., 16., 18., 21., 47., 49., 50., 56., illetve 57. pontjában meghatározott típusjóváhagyás, alapjármű, alkotóelem, alkatrészek, pótalkatrészek, gyártó, importőr, forgalmazó, jóváhagyó hatóság és piacfelügyeleti hatóság, és a „kis sorozatban gyártott jármű” az említett rendelet 42. cikkében említett kis sorozatban gyártott jármű;42.„nyilvántartásba vétel”, „forgalmi engedély”, „forgalmi engedély jogosultja”, „felfüggesztés” és „forgalomban való részvétel jogának törlése”: az 1999/37/EK irányelv 2. cikkének b), c), d), e), illetve f) pontjában meghatározott nyilvántartásba vétel, forgalmi engedély, forgalmi engedély jogosultja, felfüggesztés és forgalomban való részvétel jogának törlése;43.„muzeális jellegű jármű”, „műszaki vizsgálat” és „műszaki vizsgálati bizonyítvány”: a 2014/45/EU irányelv 3. cikkének 7., 9., illetve 12. pontjában meghatározott muzeális jellegű jármű, műszaki vizsgálat és műszaki vizsgálati bizonyítvány;44.„aggodalomra okot adó anyag” és „adathordozó”: az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 27. és 29. pontjában meghatározott „aggodalomra okot adó anyag” és „adathordozó”;45. „vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott vámhatóságok;46. „online platform”: az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének i) pontjában meghatározott online platform;47. „kis sorozatú gyártó”: az (EU) 2024/1257 rendelet 3. cikkének 48. pontjában meghatározott „kis sorozatú gyártó”;48. „könnyűszállítóeszköz-elem, illetve -akkumulátor” vagy „LMT-elem, illetve -akkumulátor”: az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott „könnyűszállítóeszköz-elem, illetve -akkumulátor” vagy „LMT-elem, illetve -akkumulátor”;49. „csomagolási hulladék”: az (EU) 2025/40 európai parlamenti és tanácsi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/40 rendelete (2024. december 19.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2019/904 irányelv módosításáról, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2025/40, 2025.1.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/40/oj). 3. cikke 25. pontjában meghatározott „csomagolási hulladék”;50. „elektromos és elektronikus berendezések hulladékai”: elektromos és elektronikus berendezések hulladékai a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2012/19/oj). 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt meghatározás szerint;51. „bioalapú műanyagok”: az (EU) 2025/40 rendelet 3. cikkének 53. pontjában meghatározott bioalapú műanyagok;52. „regenerálás”: az (EU) 2024/573 rendelet 3. cikkének 13. pontjában meghatározott „regenerálás”.

II. fejezetKörforgásossági követelmények

4. cikkA járművek újrahasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és hasznosíthatósága(1)... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített járműtípusba tartozó minden egyes járművet úgy kell gyártani, hogy az:a)tömege szerint legalább 85 %-ban újrahasználható vagy újrafeldolgozható legyen;b)tömege szerint legalább 95 %-ban újrahasználható vagy hasznosítható legyen.(2)Az (1) bekezdésben említett minden egyes járműtípus tekintetében a gyártók megteszik a következő intézkedéseket:a)összegyűjtik a szükséges megfelelő adatokat a teljes beszállítói láncon belül, különösen a járművek gyártása során alkalmazott anyagok természete és tömege tekintetében, hogy biztosítsák az e rendeletnek való folyamatos megfelelést;b)megőriznek minden egyéb megfelelő járműadatot, amire szükség van az e) pontban ismertetett számítási folyamathoz;c)eljárásokat hoznak létre a beszállítóktól kapott információk helyességének és teljességének ellenőrzésére;d)kezelik és dokumentálják az anyagok szerinti bontást;e)kiszámítják az újrahasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokat az e cikk (1) bekezdésében foglaltak céljából, a Bizottság által az e cikk (3) bekezdése alapján megállapított módszertannal összhangban, illetve ezen módszertan elfogadása és alkalmazásának megkezdése előtt az ISO 22628:2002 nemzetközi szabvánnyal összhangban, az e rendelet II. mellékletének A. részében meghatározott elemekkel kombinálva;f)megjelölik a járművek polimerekből és elasztomerekből készült alkatrészeit és alkotóelemeit a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban;g)biztosítják, hogy ne kerüljön sor a VIII. melléklet E. részében felsorolt alkatrészek és alkotóelemek újrahasználatára új járművek gyártása során.▌(3)A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 29 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben módszertant állapít meg a járművek újrahasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányainak kiszámításához és ellenőrzéséhez, figyelembe véve az e rendelet III. mellékletében és az ISO 22628:2002 nemzetközi szabványban ismertetett elemeket. Ezt a végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikkA járművekben használt anyagokra vonatkozó követelmények(1)Az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét a járművekben, azok alkatrészeiben és alkotóelemeiben a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni.(2)... [e rendelet hatálybalépésének napjától számított 18 hónappal]-ig a Bizottság jelentést készít az aggodalomra okot adó anyagok járművekben való jelenlétéről annak megállapítása céljából, hogy azok milyen mértékben befolyásolják kedvezőtlenül az anyagok újrahasználatát és újrafeldolgozását, vagy milyen mértékben gyakorolnak káros hatást a környezetre vagy az egészségre. A Bizottságot a kémiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben az Ügynökség segíti. A jelentésnek nem kell kiterjednie a járművek alkatrészeiben és alkotóelemeiben jelen lévő olyan, aggodalomra okot adó anyagokra, amelyek azonosítását vagy értékelését más uniós jogszabályok már előírják. A Bizottság a megállapításait ismertető jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és mérlegeli a megfelelő utánkövetési intézkedéseket. Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy valamely anyag kedvezőtlenül befolyásolja az anyagok újrahasználatát és újrafeldolgozását abban a járműben, amelyben jelen van, ezt az információt ... [e rendelet hatálybalépésének napjától számított 30 hónappal]-ig továbbítja a Bizottságnak, valamint a kémiai biztonsággal kapcsolatos szempontokat illetően az Ügynökségnek is, és – amennyiben azok rendelkezésre állnak – hivatkozik a vonatkozó kockázatértékelésekre vagy más releváns adatokra.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet annak érdekében történő kiegészítése céljából, hogy tájékoztatási követelményeket és korlátozásokat állapítson meg az olyan, aggodalomra okot adó anyagok jelenlétére vonatkozóan, amelyek ‒ nem elsődlegesen a kémiai biztonsággal kapcsolatos okokból ‒ kedvezőtlenül befolyásolják az anyagok járművekben, azok alkatrészeiben és alkotóelemeiben való újrahasználatát és újrafeldolgozását.(4)▌ ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített ▌járműtípusok, vagy az azokhoz forgalomba hozott új alkatrészek vagy alkotóelemek nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot.▌(5)Az e cikk (4) bekezdésétől eltérve, a járműtípusok vagy az ezekhez a járművekhez forgalomba hozott alkatrészek és alkotóelemek tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot az e rendelet IV. mellékletében meghatározott feltételek mellett és az ott meghatározott maximális koncentrációértékekig. Az e cikk (2), (3) és (4) bekezdése, valamint ez a bekezdés nem alkalmazandó az (EU) 2023/1542 rendelet hatálya alá tartozó, járművekbe beépített elemekre, illetve akkumulátorokra.(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés szerinti kiigazítás érdekében módosítsa a IV. mellékletet a következők révén:a)maximális koncentrációértékek meghatározása, amelyekig tolerálható az ólom, a higany, a kadmium vagy a hat vegyértékű króm jelenléte a járművek meghatározott alkatrészeiben, alkotóelemeiben és homogén anyagaiban;b)a járművek bizonyos alkatrészeinek, alkotóelemeinek és homogén anyagainak mentesítése az ólom, a higany, a kadmium vagy a hat vegyértékű króm jelenlétére vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott tilalom alól, a következő feltételek teljesülése esetén:i.ezen anyagok használata elkerülhetetlen;ii.bizonyítást nyert, hogy az ezen anyagok használatából származó társadalmi-gazdasági előnyök meghaladják a környezetre vagy az emberi egészségre jelentett kockázat mértékét;iii.nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák;c)a járművek alkatrészeinek, alkotóelemeinek és homogén anyagainak törlése a IV. mellékletből, amennyiben elkerülhető az ólom, a higany, a kadmium vagy a hat vegyértékű króm használata;d)a járművek azon alkatrészeinek, alkotóelemeinek és homogén anyagainak a megnevezése, amelyeket a további kezelés előtt el kell távolítani, és azok címkézésének vagy más eszközökkel történő azonosíthatóságának előírása.A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítása céljából, különösen a homogén anyagokra és az alkotóelemekre vonatkozó bizonyos mentességeknek a listáról való törlésére vonatkozóan, amennyiben az adott mentességet más uniós jogszabály szabályozza.A Bizottság, amikor e bekezdés alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, figyelembe veszi az ólom, a higany, a kadmium vagy a hat vegyértékű króm járműtípusokban való használata vonatkozásában előírt korlátozás alóli mentesség bevezetésének, módosításának vagy törlésének társadalmi-gazdasági hatását, beleértve az alternatívák rendelkezésre állását, valamint a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásokat a járművek teljes életciklusa során.(7)A Bizottság kérésére az Ügynökség 12 hónapon belül, többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációk alapján jelentést készít a IV. mellékletben felsorolt meglévő mentességek alternatíváinak műszaki és gazdasági megvalósíthatóságáról, és ezen értékelés alapján megfelelő indokolással ellátott javaslatot készít az ilyen mentesség konkrét módosítására vonatkozóan.(8)Az Ügynökség, amint megkapja a Bizottság felkérését, hirdetményt tesz közzé a honlapján arról, hogy jelentés fog készülni a IV. mellékletben felsorolt mentesség esetleges módosításáról, és felkéri a tagállamokat és minden érdekelt felet, hogy a hirdetmény közzétételétől számított 12 héten belül nyújtsák be észrevételeiket. Az Ügynökség közzéteszi a honlapján a tagállamoktól és az érdekelt felektől beérkezett észrevételeket.(9)Legkésőbb 12 hónappal a (7) bekezdésben említett jelentés Bizottsághoz történő benyújtása után az Ügynökség társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága, amelyet az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján hoztak létre, véleményt fogad el a jelentésről és a javasolt konkrét módosításokról. Az Ügynökség ezt a véleményt haladéktalanul benyújtja a Bizottságnak.▌

6. cikkA járművekben lévő minimális újrafeldolgozott tartalom(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített valamennyi új járműtípusban lévő műanyagnak legalább 15 tömegszázaléknyi, fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmaznia. ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 120 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített valamennyi új járműtípusban lévő műanyagnak legalább 25 tömegszázaléknyi fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmaznia.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célérték legalább 20 %-át hulladékká vált járművekből vagy a használati szakaszban a járművekből eltávolított alkatrészekből és alkotóelemekből újrafeldolgozott műanyagoknak az érintett járműtípusba való beépítésével kell elérni.(3)Az egyes érintett új járműtípusokban található műanyag tömege és az újrafeldolgozott műanyag (1) és (2) bekezdésben említett tömege nem foglalhatja magában a gumiabroncsokból és a párnázásra használt poliuretán haboktól eltérő, hőre keményedő műanyagokból származó elasztomereket.▌(4)Az (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított kötelezettségek alkalmazásában az újrafeldolgozott tartalmat olyan fogyasztói felhasználás utáni hulladékból kell hasznosítani, amely újrafeldolgozására a következőkben került sor:a)az Unióban található létesítmény; vagyb)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 48 hónappal]-tól/től, harmadik országban található létesítmény, feltéve, hogy az ilyen létesítmény megfelel a XIII. melléklet követelményeinek.A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónappal ]-ig átfogóbban értékeli a globális kereskedelemre, valamint az uniós újrafeldolgozó és gépjárműiparra gyakorolt várható hatást, és értékeléséről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.(5)A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 23 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 52. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el annak érdekében, hogy e cikk (1)–(4) bekezdésében foglaltak céljából meghatározza a járműtípusban jelen lévő, illetve abba beépített, fogyasztói felhasználás utáni hulladékból ▌és hulladékká vált járművekből újrafeldolgozott műanyagok részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertant.A mechanikai újrafeldolgozástól eltérő újrafeldolgozási módszerekkel előállított újrafeldolgozott műanyagra anyagmérleg-számítási módszert kell alkalmazni, összhangban az újrafeldolgozás 2008/98/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározása értelmében a műanyagok újrafeldolgozására alkalmazandó anyagmérleg-számítási módszerekkel.Az ellenőrzési módszertannak köteleznie kell a gyártókat annak biztosítására, hogy az általuk használt újrafeldolgozott anyagot előállító, harmadik országban található valamennyi létesítmény megfeleljen a XIII. mellékletnek, és hogy minden ilyen, harmadik országban található létesítményt legalább ötévente ellenőrizzen egy, a XIV. melléklet szerinti független harmadik fél. Ezen ellenőrzések során ellenőrizni kell, hogy az e cikk (1)–(4) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek.Az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott ellenőrzési követelmények és a XIII. mellékletben meghatározott, harmadik országokban újrafeldolgozott anyagokra vonatkozó követelmények és kritériumok ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 48 hónappal]-tól/től alkalmazandók.(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse e cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy ideiglenes eltéréseket állapít meg az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó célértékektől vagy az ütemezéstől abban az esetben, ha bizonyos újrafeldolgozott műanyagok rendelkezésre állásának hiánya vagy azok túlzott ára rendkívül megnehezíti az újrafeldolgozott tartalom minimális százalékos arányának való megfelelést.(7)A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 12 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig értékeli ▌egy, az újrafeldolgozott acél minimális részarányára vonatkozó követelmény megállapításának ▌megvalósíthatóságát, figyelembe véve különösen a következőket:▌a)a vas- és acélmaradék jelenlegi és várható rendelkezésre állása, figyelembe véve a hosszú és lapos karbonacéltermékek, valamint adott esetben a rozsdamentesacél-termékek csoportját;b)a vas- és acélmaradék jelenlegi részaránya a járművekben használt acélcsaládokhoz kapcsolódó különféle félkész és közbenső acéltermékekben, valamint a gépjárműipar átállásához kapcsolódó várható változások;c)a vas- és acélmaradék gyártók általi potenciális alkalmazása a jövőben típusjóváhagyásra kerülő járművekben, és a magasabb hulladékhasznosítási szintekhez való potenciális hozzájárulás, figyelembe véve az egyes acéltermék-családokra alkalmazandó eltérő összetételi korlátokat;d)a gépjárműipar relatív igénye más ágazatok vas- és acélmaradék iránti igényéhez viszonyítva, figyelembe véve, hogy ez az ágazat kevésbé érzékeny a réztartalomra és más trampfémek nem szándékolt jelenlétére;e)gazdasági életképesség, műszaki és tudományos fejlődés, ideértve az újrafeldolgozási technológiák rendelkezésre állásában bekövetkező változásokat az acél újrafeldolgozási arányai tekintetében, valamint a fogyasztói felhasználás utáni és a fogyasztói felhasználás előtti acélhulladék felhasználását akadályozó piaci hiányosságok kezelésének szükségességét;f)a járművekben lévő, acélból származó újrafeldolgozott tartalom minimális részarányának hozzájárulása az Unió nyitott stratégiai autonómiájához, éghajlat-politikai, ▌ környezetvédelmi és ipari célkitűzéseihez, különös tekintettel a dekarbonizált acélgyártás kiegészítő vezető piacainak létrehozására;g)a járművek megfizethetőségére gyakorolt aránytalanul hátrányos hatások megelőzésének szükségessége; valaminth)a gépjárműiparnak és a gépjárműiparban használt acél teljes értékláncának általános költségeire és versenyképességére gyakorolt hatás;▌A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 24 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet olyan módon történő kiegészítése céljából, hogy meghatározza az e rendelettel és az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban típusjóváhagyásra kerülő járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, fogyasztói felhasználás utáni acélhulladékból, és adott esetben vas- és acélmaradékból újrafeldolgozott acél minimális részarányát ▌. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni az újrafeldolgozott tartalom minimális részarányára vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kezdőnapját is, amelynek legkésőbbi időpontja ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 84 hónappal]. A gumiabroncsokban erősítő anyagként használt acél nem tartozik e felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá.A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 24 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 51. cikknek ▌ megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, fogyasztói felhasználás utáni acélhulladékból vagy adott esetben vas- és acélmaradékból újrafeldolgozott acél részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan meghatározására vonatkozóan.(8)A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 12 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig értékeli a járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, fogyasztói felhasználás utáni hulladékból újrafeldolgozott alumínium és ötvözetei minimális részarányára vonatkozó követelmény megállapításának megvalósíthatóságát, figyelembe véve különösen a következőket:a)fogyasztói felhasználás előtti és fogyasztói felhasználás utáni hulladékból újrafeldolgozott ▌ alumínium és ötvözetei ▌jelenlegi és várható rendelkezésre állása; ▌b)a fogyasztói felhasználás utáni hulladékból származó újrafeldolgozott alumínium- és alumíniumötvözet-tartalom jelenlegi részaránya a forgalomba hozott járművekben;c) gazdasági életképesség, műszaki és tudományos fejlődés, ideértve az újrafeldolgozási technológiák rendelkezésre állásában bekövetkező változásokat az újrafeldolgozott anyagok típusa és újrafeldolgozási arányai tekintetében;d) a járművekben lévő, alumíniumból származó újrafeldolgozott tartalom minimális részarányának hozzájárulása az Unió nyitott stratégiai autonómiájához, éghajlat-politikai, környezetvédelmi és ipari célkitűzéseihez, különös tekintettel a dekarbonizált alumínium és ötvözetei kiegészítő vezető piacainak létrehozására;e) az alumíniumot és ötvözeteit tartalmazó járművek megfizethetőségére gyakorolt aránytalanul hátrányos hatások megelőzésének szükségessége; valamintf) a gépjárműipar általános költségeire és versenyképességére gyakorolt hatás.A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 24 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet olyan módon történő kiegészítése céljából, hogy meghatározza az e rendelettel és az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban típusjóváhagyásra kerülő járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített újrafeldolgozott alumíniumnak és ötvözeteinek minimális részarányát. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni az újrafeldolgozott tartalom minimális részarányára vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kezdőnapját is, amelynek legkésőbbi időpontja ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 84 hónap].A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 24 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, fogyasztói felhasználás utáni hulladékból vagy adott esetben fogyasztói felhasználás előtti hulladékból újrafeldolgozott alumínium vagy ötvözetei részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan meghatározására vonatkozóan.(9) A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig értékeli az alábbiak minimális részarányára vonatkozó követelmény megállapításának megvalósíthatóságát:a) fogyasztói felhasználás előtti és fogyasztói felhasználás utáni hulladékból újrafeldolgozott és a járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített magnézium és ötvözetei; valamintb) fogyasztói felhasználás utáni és adott esetben fogyasztói felhasználás előtti hulladékból újrafeldolgozott és az állandó mágnesekben jelen lévő, illetve azokba beépített neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium, nikkel, kobalt vagy bór.▌ ▌A megvalósíthatósági értékelésnek a következőket ▌ kell figyelembe vennie:a)az első albekezdés a) és b) pontjában említett, fogyasztói felhasználás előtti és fogyasztói felhasználás utáni hulladékból újrafeldolgozott anyagok jelenlegi és várható rendelkezésre állása;b)a fogyasztói felhasználás utáni hulladékból származó, az első albekezdés a) és b) pontjában említett anyagokból álló újrafeldolgozott tartalom jelenlegi részaránya a forgalomba hozott járművekben;c)gazdasági életképesség, műszaki és tudományos fejlődés, ideértve az újrafeldolgozási technológiák rendelkezésre állásában bekövetkező változásokat az újrafeldolgozott anyagok típusa és újrafeldolgozási arányai tekintetében;d)a járművekben lévő, az első albekezdés a) és b) pontjában említett anyagokból álló újrafeldolgozott tartalom minimális részarányának hozzájárulása az Unió stratégiai autonómiájához, éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseihez;e)az első albekezdés a) és b) pontjában említett anyagokból álló újrafeldolgozott tartalomnak a járműalkatrészekbe és -alkotóelemekbe való beépítéséből eredően a járművek működésére gyakorolt lehetséges hatások;f)az első albekezdés a) és b) pontjában említett anyagokat tartalmazó járművek megfizethetőségére gyakorolt aránytalanul hátrányos hatások megelőzésének szükségessége;g)a gépjárműipar általános költségeire és versenyképességére gyakorolt hatás.Az első albekezdésben említett értékelés lezárását követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, hogy adott esetben a következők minimális részarányának meghatározásával kiegészítse ezt a rendeletet:a) fogyasztói felhasználás utáni és adott esetben fogyasztói felhasználás előtti hulladékból újrafeldolgozott és a járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített magnézium és ötvözetei; valamintb) fogyasztói felhasználás utáni és adott esetben fogyasztói felhasználás előtti hulladékból újrafeldolgozott és állandó mágnesekben jelen lévő, illetve azokba beépített neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium, nikkel, kobalt vagy bór.A harmadik albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni az újrafeldolgozott tartalom minimális részarányára vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kezdőnapját is. A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 36 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a harmadik albekezdésben említett, a járműtípusokban jelen lévő és azokba beépített újrafeldolgozott anyagok részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan meghatározására vonatkozóan.▌

7. cikkA járművek egyes alkatrészeinek és alkotóelemeinek eltávolítását és cseréjét lehetővé tévő tervezés(1)Minden, ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet és a 168/2013(EU) rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített új járműtípushoz tartozó járművet úgy kell megtervezni, hogy az ne akadályozza az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények munkáját abban, hogy a VIII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket csere, újrahasználat, újrafeldolgozás, újragyártás vagy felújítás céljából eltávolítsák az adott járműből a jármű hulladékfázisában, amennyiben ez műszaki szempontból megvalósítható.(2)Minden, ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített új járműtípushoz tartozó járművet úgy kell megtervezni, hogy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények vagy a javítási és karbantartási szolgáltatók könnyen és roncsolásmentesen eltávolíthassák a járműből az elektromosjármű-elemeket, illetve -akkumulátorokat és elem-, illetve akkumulátorcsomagjaikat és elektromos meghajtású motorjaikat, illetve kicserélhessék azokat a jármű használati fázisa és hulladékfázisa során.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a (2) bekezdést azáltal, hogy további, a VIII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket vesz fel az említett bekezdésben szereplő listára, figyelembe véve a műszaki és tudományos fejlődést.(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett alkatrészek és alkotóelemek eltávolítását és cseréjét megkönnyítő tervezés feltételeit, amennyiben erre szükség van az említett bekezdésben meghatározott kötelezettség összehangolt végrehajtásának biztosításához. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(5) A gyártók szoftverfrissítések révén nem akadályozhatják a járművek alkatrészeinek és alkotóelemeinek eltávolítását és cseréjét, amennyiben az uniós jog másként nem rendelkezik.

III. fejezetA gyártók kötelezettségei

8. cikkÁltalános kötelezettségek(1)A gyártóknak bizonyítaniuk kell, hogy az általuk gyártott és forgalomba hozott új járműtípusok az (EU) 2018/858 rendelet, a 168/2013/EU rendelet és e rendelet követelményeivel összhangban típusjóváhagyásban részesültek.(2)Azon járműtípusok típusjóváhagyása céljából, amelyekre alkalmazni kell 4., 5., 6. vagy 7. cikkben foglalt követelményeket, a gyártónak be kell nyújtania az e követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt, és azt:a)bele kell foglalnia az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikkében, vagy adott esetben a 168/2013/EU rendelet 27. cikkében említett adatközlő mappába; valamintb)be kell nyújtania a típusjóváhagyó hatóság részére az (EU) 2018/858 rendelet 23. cikkének, vagy adott esetben a 168/2013/EU rendelet 26. cikkének megfelelően.▌(3)Az e rendelet 10. cikkében foglalt követelmények hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártónak össze kell állítania az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett információkat, és az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, az említett rendelet 23. cikkében említett típusjóváhagyási kérelemmel együtt be kell nyújtania őket a típusjóváhagyó hatóságnak.(4)Az e rendelet 11. cikkében foglalt követelmények hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártónak – az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjával vagy adott esetben a 168/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a típusjóváhagyási kérelemmel együtt be kell nyújtania a típusjóváhagyó hatóság részére e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelménynek való megfelelést megerősítő nyilatkozatot.

9. cikkKörforgásossági stratégia(1)▌Minden gyártónak ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően gyártói szinten ▌körforgásossági stratégiát kell kidolgoznia.(2)A körforgásossági stratégiának be kell mutatnia, hogy a gyártó milyen intézkedéseket fog tenni annak érdekében, hogy teljesítse a II. fejezetben megállapított ▌körforgásossági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó kötelezettségeit.(3)A körforgásossági stratégiának tartalmaznia kell a IV. melléklet A. részében meghatározott elemeket.(4)Minden gyártónak a körforgásossági stratégia kidolgozását követő 30 napon belül be kell nyújtania a tagállamok típusjóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak ▌ annak egy példányát.(5)Minden gyártónak figyelemmel kell kísérnie és után kell követnie a körforgásossági stratégiában foglalt intézkedéseket, és a IV. melléklet B. részével összhangban ötévente aktualizálnia kell a stratégiát, megjelölve annak releváns változásait. A gyártónak be kell nyújtania a Bizottságnak az aktualizált körforgásossági stratégiát.(6)A Bizottság a bizalmas információk kivételével nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a körforgásossági stratégiákat és azok aktualizált változatait.▌(7)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 83 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig, majd ezt követően legalább hatévente a Bizottság jelentést készít és tesz közzé a gépjárműipar körforgásos jellegéről. Az említett jelentésnek különösen a körforgásossági stratégiákon és azok aktualizált változatain kell alapulnia.

10. cikkNyilatkozat a járművekben lévő újrafeldolgozott tartalomról(1)A gyártó minden olyan új járműtípusra vonatkozóan, amely a járműtípusokban jelen lévő, fogyasztói felhasználás utáni hulladékból újrafeldolgozott anyagok e rendelet 6. cikkében említettek szerinti részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertanok elfogadásától számított 12 hónapot követő hónap első napjától kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet szerinti típusjóváhagyásban részesült, nyilatkozatot tesz a következő újrafeldolgozott tartalmak megfelelő részarányáról:a)neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium, nikkel, kobalt és bór az elektromos meghajtású motorok állandó mágneseiben;b)alumínium és ötvözetei;c)magnézium és ötvözetei;d)acél és ötvözetei;e) műanyagok.A nyilatkozat kiterjed az említett anyagoknak a járműtípusban jelen lévő újrafeldolgozott tartalmára, és anyagarányonként, valamint 100 grammnál nehezebb műanyag alkotóelemenként feltünteti, hogy az anyag újrafeldolgozása fogyasztói felhasználás előtti vagy utáni hulladékból történt-e.(2)A típusjóváhagyó hatóságok ellenőrzik, hogy a gyártók benyújtották-e az előírt dokumentációt, és az tartalmazza-e az (1) bekezdésben említett információkat.(3)Az (1) bekezdéstől eltérve, egy adott anyag tekintetében az újrafeldolgozott tartalom részarányának bejelentésére vonatkozó követelmény nem alkalmazandó attól kezdve, hogy a 6. cikk alapján valamilyen célérték lett alkalmazandó az adott anyagra vonatkozóan.

11. cikkA járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok eltávolítására és cseréjére vonatkozó információk(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a gyártók a típusjóváhagyással rendelkező új járműtípusok tekintetében korlátlan, szabványosított és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők, a műszaki tájékoztatók kiadói, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók számára a VI. mellékletben felsorolt információkhoz – amennyiben azok egyéb uniós jogszabályok alapján nem állnak rendelkezésre –, ezáltal lehetővé teszik számukra az alábbiakhoz való hozzáférést, valamint az alábbiak biztonságos eltávolítását és cseréjét:a)a járműbe beépített elektromosjármű-elemek, illetve -akkumulátorok és azok elem-, illetve akkumulátorcsomagjai;▌b)a VIII. melléklet B. részében felsorolt közegeket és folyadékokat tartalmazó, a járművekben található alkatrészek, alkotóelemek és anyagok;c)a VIII. melléklet C. részében felsorolt, járművekben található alkatrészek és alkotóelemek;d)a jármű típusjóváhagyásának időpontjában az (EU) 2024/1252 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó alkatrészek és alkotóelemek;e)a járműben található digitálisan kódolt alkatrészek és alkotóelemek, amennyiben az ilyen kódolás megakadályozza ezen alkatrészek és alkotóelemek javítását, karbantartását vagy cseréjét egy másik járműben.Az első albekezdés e) pontja nem alkalmazandó a műszaki tájékoztatók kiadóinak nyújtandó információkra.(2) A gyártók a sürgősségi segélyszolgálatok rendelkezésére bocsátanak egy mentési és vészhelyzeti intézkedési útmutatót.(3)A gyártók az (1) bekezdésben említett információk és a VI. mellékletben meghatározott információk rendelkezésre bocsátásához és naprakészen tartásához szükséges kommunikációs platformok létrehozásával biztosítják az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekkel, a műszaki tájékoztatók kiadóival, az utólagos átalakítást végző szolgáltatókkal, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatókkal való együttműködést.A gyártók az első albekezdésben említett információkat díjmentesen bocsátják rendelkezésre. A szükséges információknak a kommunikációs platformokon keresztül történő hozzáférhetővé tételével kapcsolatban ténylegesen felmerült adminisztratív költségek fedezéséhez szükséges mértékben ugyanakkor észszerű és arányos díjat szedhetnek a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőktől, a műszaki tájékoztatók kiadóitól, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatóktól.(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a járművek alkatrészei, alkotóelemei és anyagai jegyzékének, valamint a gyártók által szolgáltatandó információk körének felülvizsgálatával módosítsa a VI. mellékletet. A Bizottság figyelembe veszi a műszaki és szabályozási fejleményeket, a jelenleg zajló információtechnológiai és a várható járműtechnológiai fejlesztéseket.

12. cikkA járművekben lévő alkatrészek, alkotóelemek és anyagok címkézése(1)A gyártók és beszállítóik a VII. melléklet 1., 2. és 3. pontjában felsorolt alkotóelem- és anyagkódok nómenklatúráját használják a járművek alkatrészeinek, alkotóelemeinek és anyagainak címkézésére és azonosítására.▌(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a VII. mellékletet hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez.

13. cikkDigitális körforgásossági járműútlevél(1)... [a rendelet hatálybalépésétől számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően minden forgalomba hozott járműnek digitális körforgásossági járműútlevéllel kell rendelkeznie, amelyet össze kell hangolni, interoperábilissá kell tenni, és lehetőség szerint integrálni kell az uniós jog alapján létrehozott egyéb, járművekhez kapcsolódó környezetvédelmi útlevelekkel, különösen az (EU) 2023/1542 rendelet 77. cikkében és az (EU) 2024/1257 rendelet 3. cikkének 68. pontjában említett útlevelekkel, valamint az (EU) 2024/1781 rendelet alapján létrehozott egyéb releváns útlevelekkel.(2)A forgalomba hozott járművek digitális körforgásossági járműútlevelének ingyenesen hozzáférhetőnek kell lennie, és digitális formátumban tartalmaznia kell a következőket:a) a 11. cikkben említett információk;b) a jármű ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot tartalmazó alkatrészeire vonatkozó információk, az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott eltérésnek megfelelően;c) nyilatkozat az újrafeldolgozott műanyag és a 10. cikk (1) bekezdésében felsorolt anyagok részarányáról;▌d) az érintett járműtípus pótalkatrészeinek hivatalos katalógusa.(3)Amennyiben az e cikkben előírt információk már hozzáférhetők az (1) bekezdésben említett, a digitális körforgásossági járműútlevéltől eltérő valamely útlevél révén, a digitális körforgásossági járműútlevélben nem kell újra felsorolni a (2) bekezdésben előírt információkat, feltéve, hogy az útlevelek között biztosított az interoperabilitás.(4)A járművet forgalomba hozó gyártó biztosítja, hogy a (2) bekezdésben említett információk pontosak, hiánytalanok és naprakészek legyenek.(5)A digitális körforgásossági járműútlevélben szereplő valamennyi információnak meg kell felelnie a Bizottság által a (6) bekezdés alapján megállapított szabályoknak, és:a)nyílt szabványokon kell alapulnia;b)azt interoperábilis formátumban kell fejleszteni;c)nyílt interoperábilis adatcsere-hálózaton keresztül átruházhatónak kell lennie, vevőfogvatartás nélkül;d)géppel olvashatónak, strukturáltnak és kereshetőnek kell lennie.▌(6)A Bizottság ... [a rendelet hatálybalépésének napjától számított 48 hónappal]-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a következőkre vonatkozó szabályokat:a)a digitális körforgásossági járműútlevélhez való hozzáférés módja és a hozzáféréshez használt műszaki megoldás alapvető követelményei, oly módon, hogy azok ne zárjanak ki semmilyen technológiai megoldást;b)a digitális körforgásossági járműútlevélre vonatkozó műszaki tervezési és üzemeltetési követelmények, beleértve a következőkre vonatkozó szabályokat:i.a digitális körforgásossági járműútlevél és az uniós jogszabályok által előírt egyéb útlevelek közötti összhang és interoperabilitás;ii.a digitális körforgásossági járműútlevélben szereplő információk tárolása és feldolgozása;iii.a digitális körforgásossági járműútlevél rendelkezésre állása azt követően, hogy a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felelős gyártó megszűnik létezni vagy beszünteti tevékenységét az Unióban;c)a digitális körforgásossági járműútlevélben szereplő információknak a gyártótól eltérő harmadik személyek általi bevitele, módosítása és aktualizálása;d) a digitális körforgásossági járműútlevélhez való hozzáférés feltételei, beleértve a hozzáférési jogot, valamint az adatvédelemre és a szellemitulajdon-jogok védelmére vonatkozó szabályokat;e)a jármű digitális körforgásossági járműútleveléhez való hozzáférést lehetővé tevő adathordozó vagy egyéb azonosító helye. ▌Az első albekezdésben említett szabályok meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy az információk magas szintű biztonságáról és bizalmas jellegük védelméről gondoskodni kell.Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. fejezetA hulladékká vált járművek kezelése1. szakaszÁltalános rendelkezések

14. cikkA hulladékká vált járművek kezelése tekintetében illetékes hatóság(1)A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot, amelyek felelősek az e fejezet szerinti kötelezettségekért, különösen annak nyomon követéséért és ellenőrzéséért, hogy a gazdasági szereplők, a gyártók és a gyártói felelősségi szervezetek teljesítik-e a 15–37. cikkben és az I. mellékletben meghatározott kötelezettségeiket.(2)Minden tagállam kijelölhet egy kapcsolattartó pontot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok közül a Bizottsággal való kommunikáció céljára.(3)A tagállamok meghatározzák az illetékes hatóságok felépítésére és működésére vonatkozó részleteket, beleértve a következőkre vonatkozó közigazgatási és eljárási szabályokat:a)a gyártók 19. cikkel összhangban történő nyilvántartásba vétele;b)a gyártók és a gyártói felelősségi szervezetek 18. cikkel összhangban történő felhatalmazása;c)a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítésének a 16. és a 20. cikkel összhangban történő felügyelete;d)a járművekre és a hulladékká vált járművekre vonatkozó adatok gyűjtése a 19. cikk (12) bekezdésével és az 50. cikk (6) bekezdésével összhangban;e)információk rendelkezésre bocsátása az 50. cikkel összhangban.(4)A tagállamok ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 9 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján kijelölt illetékes hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében vagy címében bekövetkezett bármely változásról.

15. cikkEngedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények(1)A 2010/75/EU irányelv sérelme nélkül minden olyan létesítménynek vagy vállalkozásnak, amely hulladékká vált járműveken kíván kezelési műveleteket végezni, a 2008/98/EK irányelv 23. cikkével összhangban engedélyt kell beszereznie az illetékes hatóságtól, és meg kell felelnie az említett engedélyben meghatározott feltételeknek.(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett engedély kiadása érdekében az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a létesítmény vagy a vállalkozás rendelkezik-e a 26. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitással.(3)Az e cikk (1) bekezdésében említett engedélyekben fel kell tüntetni, hogy a hulladékkezelő létesítmények jogosultak a 25. cikkben említett bontási igazolás kiállítására.E bekezdés első albekezdésétől eltérve a tagállamok nemzeti jogi kereteik között előírhatják, hogy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények hatáskörrel rendelkezzenek a 25. cikkben említett bontási igazolás kiállítására.(4) A gyártók vagy – amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket – a gyártói felelősségi szervezetek a gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése céljából szerződéseket köthetnek az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekkel. Az ilyen szerződéseknek tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük, és nem tartalmazhatnak diszkriminatív feltételeket.A tagállamok mintaszerződést bocsáthatnak rendelkezésre az e cikknek való megfelelés megkönnyítése érdekében.(5)A tagállamok biztosítják, hogy az engedély megadásának feltételeit és eljárásait teljes mértékben összehangolják, amennyiben az engedélyezési eljárásokban egynél több illetékes hatóság vagy egynél több olyan létesítmény vagy vállalkozás vesz részt, amely hulladékká vált járműveken kíván kezelési műveleteket végezni, mégpedig annak garantálása érdekében, hogy valamennyi illetékes hatóság hatékony integrált megközelítést alkalmazzon.(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el, amelyben a tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek biztosítása érdekében meghatározza az e cikk (4) bekezdésében említett szerződésekre alkalmazandó részletes követelményeket. Ezt a végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. szakasz Kiterjesztett gyártói felelősség

16. cikkKiterjesztett gyártói felelősség(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a gyártók kiterjesztett gyártói felelősséggel tartoznak azon járművekért, amelyeket első alkalommal forgalmaznak valamely tagállam területén, beleértve azt az esetet is, amikor a járművet korábban az attól a tagállamtól eltérő másik tagállamban már forgalmazták, amely területén a járművet forgalmazzák. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek összhangban kell lennie a 2008/98/EK irányelv 8. és 8a. cikkével, és meg kell felelnie e fejezet követelményeinek.(2)A kiterjesztett gyártói felelősség magában foglalja a gyártók azon kötelezettségét, hogy biztosítsák az alábbiakat:a)azokat a járműveket, amelyeket első alkalommal forgalmaztak valamely tagállam területén, és amelyek hulladékká válnak,i.a 23. cikkel összhangban gyűjtsék;ii.a 26. cikkel összhangban kezeljék;b)az a) pontban említett, hulladékká vált járműveket kezelő, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők teljesítsék a 33. cikkben meghatározott célértékeket.(3)Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók tekintetében a tagállamok kiigazíthatják a gyártóknak előírt, az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett kötelezettségeket a hulladékká vált járművek kezelésével kapcsolatos költségek fedezése érdekében, és figyelembe véve az említett régiók jellemzőit.(4) A 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett információkon túlmenően a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni teljesítése esetén a gyártók – a saját nevükben –, vagy kollektív teljesítése esetén a kijelölt gyártói felelősségi szervezetek – az őket kijelölő gyártók nevében – évente egyszer közzéteszik honlapjukon – a kereskedelmi és ipari titoktartásra is figyelemmel – a hulladékjármű-gyűjtéssel, valamint az újrahasználatra és újrafeldolgozásra, az újrahasználatra és hasznosításra, továbbá a műanyag újrafeldolgozására vonatkozó célértékek elérésével kapcsolatos információkat.

17. cikkGyártói felelősségi szervezetek(1)A gyártók kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket teljesíthetik egyénileg, vagy egy, a 18. cikkel összhangban felhatalmazott gyártói felelősségi szervezetet is kijelölhetnek, hogy teljesítse a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket a nevükben.A tagállamok intézkedéseket fogadhatnak el annak előírása érdekében, hogy a gyártók egy gyártói felelősségi szervezetet jelöljenek ki a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiknek a nevükben történő teljesítésére.(2)A gyártói felelősségi szervezeteknek biztosítaniuk kell a birtokukban lévő adatok bizalmas kezelését a védett információk, illetve az egyes gyártókhoz vagy a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében azok meghatalmazott képviselőihez közvetlenül visszavezethető információk tekintetében.▌(3) A 16. cikk (4) bekezdésében említett információkon túlmenően a gyártói felelősségi szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk az e cikk (5) bekezdésével összhangban alkalmazott kiválasztási eljárásra vonatkozó információkat.(4)A gyártói felelősségi szervezetek a 2008/98/EK irányelv 8a. cikkének (6) bekezdése értelmében biztosítják az érdekelt felek közötti rendszeres párbeszédet. A hulladékká vált járművek gyűjtésében és kezelésében részt vevő, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők megfigyelő tagokat jelölnek ki a gyártói felelősségi szervezetek igazgatótanácsába.(5) A hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőket a gyártók vagy a gyártói felelősségi szervezetek által lefolytatott, átlátható odaítélési kritériumokon alapuló, megkülönböztetéstől mentes kiválasztási eljárásnak kell alávetni, amely nem ró aránytalan terhet a kis- és középvállalkozásokra.

18. cikkA kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésére vonatkozó engedélyezés(1)A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni teljesítése esetén a gyártó, kollektív teljesítése esetén a kijelölt gyártói felelősségi szervezet engedélyt kér az illetékes hatóságtól.(2)Az engedély csak akkor adható meg, ha bizonyítják, hogy a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (3) bekezdésének a)–d) pontjában megállapított követelmények teljesülnek, és a gyártó vagy a gyártói felelősségi szervezet által bevezetett intézkedések elegendők az e fejezetben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a tagállam területén a gyártó, illetve a gyártói felelősségi szervezet által képviselt gyártók által első alkalommal forgalmazott járművek számára tekintettel.A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni teljesítése esetén a gyártót, kollektív teljesítése esetén pedig a gyártói felelősségi szervezetet csak akkor lehet nyilvántartásba venni, ha rendelkezik az illetékes hatóság e cikk szerinti engedélyével. Ez nem érinti annak lehetőségét, hogy a 19. cikk szerinti nyilvántartásba vételi eljárást és az e cikk szerinti engedélyezési eljárást egyetlen eljárásba összevonják.(3)A tagállamok a 14. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett közigazgatási és eljárási szabályokat megállapító intézkedéseikben részletesen ismertetik az engedélyezési eljárást, amely eltérő lehet attól függően, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni, illetve kollektív teljesítésére vonatkoznak-e, valamint a gyártók vagy gyártói felelősségi szervezetek megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ideértve a gyártók vagy a gyártói felelősségi szervezetek által e célból szolgáltatandó információkat is.(4)A gyártónak vagy a gyártói felelősségi szervezetnek indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az illetékes hatóságot az engedélyben foglalt adatokban bekövetkezett bármilyen változásról vagy bármely, a felhatalmazás feltételeit érintő változásról vagy a működés végleges beszüntetéséről.(5)A 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (3) bekezdésének d) pontjában előírt önellenőrzési mechanizmust rendszeresen, de legalább háromévente, valamint az illetékes hatóság kérésére el kell végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy betartják-e az említett pontban foglalt rendelkezéseket, és hogy továbbra is teljesülnek-e az e cikk (2) bekezdésében említett engedélyezési feltételek. A gyártónak vagy a gyártói felelősségi szervezetnek kérésre önellenőrzési jelentést és szükség esetén korrekciós intézkedési tervre vonatkozó tervezetet kell benyújtania az illetékes hatóság részére. Az e cikk (6) bekezdése szerinti hatáskörök sérelme nélkül az illetékes hatóság észrevételeket tehet az önellenőrzési jelentéssel és a korrekciós intézkedési terv tervezetével kapcsolatban, és minden ilyen észrevételt közölnie kell a gyártóval vagy a gyártói felelősségi szervezettel. A gyártónak vagy a gyártói felelősségi szervezetnek ezen észrevételek alapján kell elkészítenie és végrehajtania a korrekciós intézkedési tervet.(6)Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy visszavonja az engedélyt, ha a gyártó vagy a gyártói felelősségi szervezet már nem felel meg az életciklus végi gyűjtés és kezelés megszervezésére vonatkozó követelményeknek, elmulasztja az illetékes hatóságnak történő jelentéstételt vagy az engedély feltételeit érintő bármely változás bejelentését, vagy beszüntette a működését.

19. cikkNyilvántartásba vétel(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig minden tagállam létrehozza a gyártói nyilvántartást, vagy egy már meglévő gyártói nyilvántartást vesz használatba, amely arra szolgál, hogy nyomon kövesse a gyártók e fejezet követelményeinek való megfelelését.A nyilvántartásnak tartalmaznia kell más nemzeti gyártói nyilvántartások honlapjaira mutató linkeket is annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban megkönnyítse a gyártók vagy a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselők történő nyilvántartásba vételét, valamint tartalmaznia kell a nyilvántartásba vételre vonatkozó információkat tartalmazó nemzeti honlapokra mutató linkeket is, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak.A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig létrehoz egy weboldalt, amelyen szerepel az összes nemzeti gyártói nyilvántartás linkje, annak érdekében, hogy elősegítse a nyilvántartásba vételt valamennyi tagállamban.A tagállamok a nemzeti gyártói nyilvántartásuk elindítását követő 30 napon belül tájékoztatják a Bizottságot e nyilvántartás linkjéről.(2)A gyártóknak fel kell vetetniük magukat az (1) bekezdésben említett nemzeti nyilvántartásba. Ennek érdekében nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtanak be minden olyan tagállamban, amelyben járművet első alkalommal forgalmaznak.A gyártóknak a nyilvántartásba vételi kérelmet a (8) bekezdés a) pontjában említett elektronikus adatfeldolgozó rendszeren keresztül kell benyújtaniuk.A gyártók csak akkor forgalmazhatnak járműveket egy adott tagállam piacán, ha őket vagy engedély esetén a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselőiket nyilvántartásba vették az adott tagállamban.(3)A nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a IX. melléklettel összhangban benyújtandó információkat. A tagállamok a gyártók nyilvántartásának hatékony használata érdekében szükség esetén további információkat vagy dokumentumokat kérhetnek.(4)E cikk (3) bekezdésétől eltérve, a IX. melléklet 1. pontjának d) alpontjában említett információkat vagy az e cikk (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kérelemben, vagy a 18. cikk szerinti engedély iránti kérelemben kell megadni.(5)Amennyiben a gyártó a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban gyártói felelősségi szervezetet jelölt ki, az e cikk szerinti kötelezettségeket a szervezetnek kell értelemszerűen teljesítenie ▌, kivéve, ha az a tagállam, amelyben a járművet első alkalommal forgalmazták, másként rendelkezik.(6)Az e cikk szerinti kötelezettségeket a gyártó nevében teljesítheti a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselő is.Ha valamely tagállamban egy meghatalmazott képviselő egynél több gyártót képvisel, az adott meghatalmazott képviselőnek külön-külön meg kell adnia minden egyes, általa képviselt gyártó nevét és elérhetőségét.(7)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk szerinti nyilvántartásba vételi eljárás és a 18. cikk szerinti engedélyezési eljárás egyetlen eljárást alkosson, feltéve, hogy az engedély iránti kérelem megfelel az e cikk (3)–(6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.(8)Az illetékes hatóság megteszi a következőket:a)a honlapján elérhetővé teszi az elektronikus adatfeldolgozó rendszeren keresztül történő kérelmezési folyamatra vonatkozó információkat;b)elvégzi a nyilvántartásba vételt, és a (2) és a (3) bekezdés szerint előírt valamennyi információ benyújtását követő legfeljebb 12 héten belül nyilvántartási számot ad.(9)Az illetékes hatóság:a)szabályokat állapíthat meg a nyilvántartásba vételi követelmények és eljárás tekintetében, anélkül, hogy a (2) és a (3) bekezdés szerint megállapítottakon kívül további lényegi követelményeket írna elő;b)költségalapú és arányos díjakat számíthat fel a gyártóknak az e cikk (2) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek feldolgozásáért.(10)Az illetékes hatóság megtagadhatja, hogy nyilvántartásba vegye a gyártót, vagy visszavonhatja a gyártó nyilvántartásba vételét, amennyiben nem nyújtják be az e cikk (3) bekezdésében említett információkat és a kapcsolódó igazoló dokumentumokat, vagy azok nem elégségesek, vagy amennyiben a gyártó többé nem felel meg a IX. melléklet 1. pontja d) alpontjában meghatározott követelményeknek.Az illetékes hatóság törli a gyártót a nyilvántartásból, ha a gyártó megszűnt.(11)A gyártó, illetve adott esetben a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselő vagy az a gyártói felelősségi szervezet, amelyet az általa képviselt gyártók nevében kijelöltek, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett bármilyen változásról, valamint a nyilvántartásban említett járművek adott tagállam területén történő forgalmazásának végleges beszüntetéséről.(12)A gyártó vagy adott esetben a gyártó kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselője vagy a gyártói felelősségi szervezet jelentést tesz a nyilvántartásért felelős illetékes hatóságnak a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről.Amennyiben a gyártók nyilvántartásában szereplő információk nyilvánosan nem hozzáférhetők, a tagállamok biztosítják, hogy az online platformokat üzemeltető szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a gyártókkal, díjmentesen hozzáférjenek ezekhez az információkhoz.

20. cikkA gyártók pénzügyi felelőssége(1)A gyártó által fizetett pénzügyi hozzájárulások a gyártó által valamely tagállam területén első alkalommal forgalmazott járművekkel kapcsolatos alábbi költségeket fedezik:a)a hulladékká vált járművek 23–25. cikk követelményeinek teljesítéséhez szükséges gyűjtésének és ezt követően hatékony módon történő elszállításának költségei, valamint a hulladékká vált járművek 26–30., 33. és 35. cikkben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges kezelésének költségei, figyelembe véve a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőknek a használt pótalkatrészek és -alkotóelemek, a szárazra fektetett, hulladékká vált járművek vagy az ilyen alkatrészekből, alkotóelemekből és anyagokból hasznosított másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeit; ezeknek a költségeknek átlagköltség-számításon kell alapulniuk;b)a nyilvánosság tájékoztatását és a hulladékká vált járművek gyűjtésének javítását célzó figyelemfelkeltő kampányok lebonyolításának költségei;c)a 25. cikkben említett bejelentési rendszer létrehozásának költségei;d)az adatgyűjtés és az adatszolgáltatás adminisztratív költségei és az illetékes hatóságok felé történő jelentéstétel;A 2000/53/EK irányelv hatálya alá tartozó, ... [az e rendelet hatálybalépésének napja] előtt forgalomba hozott járművek esetében és e cikk első albekezdésének a) pontjától és (2) bekezdésétől eltérve azokban a tagállamokban, ahol a 2000/53/EK irányelv 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban a gyártóknak a költségek nem teljes egészét, hanem csak jelentős részét kellett viselniük, az ilyen járművek gyártója által fizetendő pénzügyi hozzájárulásnak a költségek ott említett jelentős részével megegyező szintnek kell megfelelnie.(2) A járművet valamely tagállam területén első alkalommal forgalomba hozó gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulásoknak – e gyártók piaci részesedésének arányában – fedezniük kell az (1) bekezdés a) pontjában említett költségeket az olyan járművek tekintetében is, amelyek esetében a gyártó nem azonosítható vagy megszűnt abban a tagállamban, ahol a jármű hulladékká vált.(3)A különleges rendeltetésű járműveket forgalmazó gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulásoknak csak az (1) bekezdés a) pontjában említett, az ilyen járművek gyűjtésével és szárazra fektetésével kapcsolatos költségeket kell fedezniük.(4)A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni teljesítése esetén a gyártók nyújtanak garanciát azon járművek tekintetében, amelyeket első alkalommal forgalmaznak valamely tagállam területén. Az említett garancia biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett műveleteket finanszírozni fogják az említett járművekkel kapcsolatban, még akkor is, ha tevékenységeiket végleg beszüntetik vagy fizetésképtelenné válnak.A garancia összegét azok a tagállamok határozzák meg, amelyekben a járművet első alkalommal forgalmazták, figyelembe véve a 21. cikkben meghatározott kritériumokat.A garancia formája lehet a gyártó részvétele a hulladékká vált járművek kezelésének finanszírozására szolgáló megfelelő rendszerekben, pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékű biztosítás ▌.(5)Amennyiben egy új jármű típusjóváhagyására többlépcsős típusjóváhagyás keretében került sor, az alapjármű gyártóját kell a befejezett jármű gyártójának tekinteni, amely arányos hozzájárulásokat szedhet be a többlépcsős típusjóváhagyás keretében jóváhagyott azon alkatrészek gyártóitól, amelyek az alapjárműben még nem voltak jelen. Ezek az arányos hozzájárulások csak a 28. cikk szerinti szárazra fektetéssel, valamint az alkatrészeknek és alkotóelemeknek a 29. cikk szerinti eltávolításával kapcsolatos költségeket fedezhetik.A 2003/361/EK bizottsági ajánlás A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2003/361/oj). melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozások mentesülnek az ilyen hozzájárulások alól.(6)Az illetékes hatóság a gyártókkal, a gyártói felelősségi szervezetekkel és a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőkkel szoros együttműködésben nyomon követi:a)a gyűjtési, újrafeldolgozási és kezelési műveletek átlagos költségeit és a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők bevételeit;b)a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek kollektív teljesítése esetén kijelölt gyártói felelősségi szervezetek részére a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulások szintjét annak érdekében, hogy a költségeket méltányosan osszák meg az összes érdekelt gazdasági szereplő között.

21. cikkA díjak modulációja(1)A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a gyártói felelősségi szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a gyártók által nekik fizetett pénzügyi hozzájárulásokat legalább a következők figyelembevételével modulálják:a)a jármű tömege, az elektromosjármű-elemek, illetve -akkumulátorok kivételével;▌b)azon járműtípus újrafeldolgozhatósági és újrahasználhatósági aránya, amelyhez a jármű tartozik, a típusjóváhagyó hatóságnak a 4. cikkel összhangban benyújtott információk alapján;c)a jármű engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben történő bontásához szükséges idő, különösen azon alkatrészek és alkotóelemek tekintetében, amelyeket a 29. cikk szerint az aprítás előtt el kell távolítani;d)a jó minőségű újrafeldolgozási folyamatot akadályozó anyagok ▌aránya;e)a járműben felhasznált, a 6. és 10. cikkben felsorolt anyagok újrafeldolgozott tartalmának százalékos aránya;f)az 5. cikk (4) bekezdésében említett anyagok jelenléte és mennyisége.(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alkalmazási módjának részletesebb meghatározásával kiegészítse e rendeletet.

22. cikkA más tagállamban hulladékká váló járművek tekintetében létrehozott költségmegosztási mechanizmus(1)A 16. cikktől és a 20. cikk (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben egy M1 vagy N1 kategóriájú jármű a forgalomba hozatalának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban válik hulladékká, és ez utóbbi tagállam területén nem azonosítható a gyártója, a jármű gyártója ▌biztosítja ▌a 20. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett hulladékgazdálkodási műveletek hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőknél felmerülő költségeinek fedezését.(2)Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében a gyártó ▌:a)írásbeli meghatalmazással minden tagállamban kijelöl egy, a határokon átnyúló mechanizmus tekintetében meghatalmazott képviselőt, és értesíti az illetékes hatóságokat a kijelölésekről; ésb)határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokat hoz létre a 20. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett hulladékgazdálkodási műveleteket végző, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőkkel.A gyártó e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett meghatalmazott képviselője a gyártótól kapott meghatalmazásban meghatározott feladatokat látja el. A gyártó kijelölhet egy gyártói felelősségi szervezetet, amely meghatalmazott képviselőjeként jár el.Amennyiben a gyártó az Unión kívül letelepedett, a gyártó e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja szerinti kötelezettségeit a gyártónak az (EU) 2018/858 rendelet 13. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában kijelölt uniós képviselője is teljesítheti.(3)A gyártóknak bizonyítaniuk kell gyártóik számára a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést.(4)A gyártók valamely tagállam piacán csak olyan gyártók járműveit forgalmazhatják, amelyek bizonyították a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést.(5)Az a tagállam, amelyben a jármű hulladékká vált, nyomon követi, hogy a gyártók és meghatalmazott képviselőik megfelelnek-e e cikk (1) és (2) bekezdésének. A nyomon követésnek a gyártók és meghatalmazott képviselőik által az e cikk (1) és (2) bekezdésének végrehajtása, különösen az e cikk (1) bekezdésében említett, hulladékká vált járművek kezelésével kapcsolatos költségek kiszámítása és megosztása tekintetében az illetékes hatóságnak bejelentett és ellenőrzött információkon kell alapulnia, kellő figyelmet fordítva az üzleti titoktartásra és az egyéb versenyszempontokra.(6)Amennyiben az e cikknek való megfelelés biztosításához szükséges, valamint figyelembe véve a tagállamok által az e cikk (2) és (5) bekezdésében említett együttműködési és nyomonkövetési tevékenységek keretében szolgáltatott információkat, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 51. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen jogi aktusok célja különösen az egységes piac torzulásának elkerülése, valamint egyenlő versenyfeltételek biztosítása az Unión belül és kívül letelepedett gazdasági szereplők számára. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok részletes szabályokat állapíthatnak meg a gyártók – különösen az Unión kívül letelepedett gyártók –, a gyártók meghatalmazott képviselői, a gyártók, a tagállamok és a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők kötelezettségeire, valamint az e cikkben említett mechanizmusok jellemzőire vonatkozóan.

3. SZAKASZ A hulladékká vált járművek gyűjtése

23. cikkA hulladékká vált járművek gyűjtése(1)A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a valamely tagállam területén első alkalommal általuk forgalmazott járműveket, amikor azok hulladékká válnak, gyűjtésre kerüljenek.(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyártók vagy – amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket – a gyártói felelősségi szervezetek gyűjtőrendszereket, köztük gyűjtőhelyeket hoznak létre, vagy részt vesznek azok létrehozásában ▌.A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyártók vagy – amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket – a gyártói felelősségi szervezetek valamennyi hulladékká vált járműre vonatkozóan gyűjtőrendszereket hozzanak létre.(3)A gyártók vagy – amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket – gyártói felelősségi szervezetek biztosítják, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett gyűjtőrendszerek:a)lefedjék a tagállam teljes területét;b)kellő számú, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménnyel vagy gyűjtőhellyel rendelkezzenek, figyelembe véve a népesség nagyságát és sűrűségét, valamint a hulladékká váló járművek várható mennyiségét, nem csupán azokon a területeken, ahol a gyűjtés és az azt követő kezelés a legjövedelmezőbb;c)biztosítsák a járművek javításából származó hulladék alkatrészek gyűjtését;d)tegyék lehetővé a hulladékká vált járművek gyűjtését ▌, függetlenül azok származásától;e)tegyék lehetővé a hulladékká vált járművek ingyenes leadását a gyűjtőhelyeken vagy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben a 24. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.(4)A gyártóknak vagy – amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket – a gyártói felelősségi szervezeteknek a honlapjukon közzé kell tenniük és rendszeresen frissíteniük kell a gyűjtőhelyek és az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények jegyzékét, és oktató kampányokat kell folytatniuk, amelyek népszerűsítik a hulladékká vált járművek gyűjtőrendszerét, és felhívják a figyelmet a hulladékká vált járművek nem megfelelő gyűjtésének és kezelésének környezeti következményeire. A tagállamok előírhatják, hogy az oktatási kampányokat a tagállamon belül mind a gyártókkal vagy – amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket – a gyártói felelősségi szervezetekkel, mind az illetékes hatóságokkal együttműködve koordinálni kell.(5)A tagállamok az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményektől eltérő gyűjtőhelyek számára is engedélyezhetik, hogy ▌hulladékká vált járműveket gyűjtsenek.▌A gyűjtőhelyeknek a 2008/98/EK irányelv 23. cikkével összhangban engedélyt kell szerezniük az illetékes hatóságtól, és meg kell felelniük a kiadott engedélyben megállapított feltételeknek. Az engedély kiadása érdekében az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell, hogy az ilyen létesítmény vagy vállalkozás rendelkezik-e a következő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitással:a)a hulladékká vált járművek gyűjtése és ideiglenes tárolása a VIII. melléklet A. részének megfelelően;b)a gyűjtött, hulladékká vált járművek engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekhez történő átszállítására való felkészülés a folyadékok véletlenszerű szivárgásának és a gyűjtőhelyre való jogosulatlan belépésnek a megelőzésével;▌c)annak garantálása, hogy minden hulladékká vált ▌járművet az átvételétől számított két hónapon belül átszállítsanak egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe.▌(6)A gyűjtőhelyeknek elektronikus formátumú dokumentumot kell kiállítaniuk a jármű tulajdonosa részére, amely igazolja a hulladékká vált jármű átvételét, és e dokumentumot a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott elektronikus bejelentési eljárás útján el kell juttatniuk a tagállam megfelelő hatóságaihoz, beleértve a 14. cikk szerint kijelölt illetékes hatóságokat is.▌

24. cikkA hulladékká vált járművek leadása(1)A hulladékká vált jármű tulajdonosának vagy a járműtulajdonos nevében eljáró bármely gazdasági szereplőnek indokolatlan késedelem nélkül le kell adnia a járművet egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménynek vagy gyűjtőhelynek. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete A. részének 5.1. pontjában említett, hulladékká vált lakóautókra, amennyiben ezeket a járműveket lakhatási célokra használják.Valamennyi olyan, hulladékká vált járművet, amelynek tulajdonosa nem azonosítható, kezelés céljára le kell adni egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe.(2)A hulladékká vált jármű engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe vagy gyűjtőhelyre történő leadása a jármű utolsó tulajdonosa számára ingyenes, kivéve, ha a hulladékká vált járműben már nincsenek meg a jármű alapvető alkatrészei vagy alkotóelemei ▌, vagy ha a hulladékká vált jármű hozzáadott hulladékot tartalmaz.(3)E cikk alkalmazásában alapvető alkatrészek alatt a következők értendők:a) elektromos meghajtású motorok;b) elektromosjármű-elemek, illetve -akkumulátorok;c) motorok;d) nagy karosszériadarabok.(4) Amennyiben a hulladékká vált járműből hiányzik az elektromosjármű-elem, illetve -akkumulátor, a hulladékká vált jármű leadása ingyenes, ha az utolsó tulajdonos olyan dokumentációt nyújt be, amely bizonyítja, hogy az elektromosjármű-elemet, illetve -akkumulátort egy erre szakosodott szolgáltató az (EU) 2023/1542 rendelettel összhangban kezelte.(5) A biztosítótársaságok által műszaki totálkárossá nyilvánított hulladékká vált járművek leadása ingyenes, még akkor is, ha a (2) bekezdésben meghatározott alapvető alkatrészek hiányoznak.

25. cikkBontási igazolás(1)A hulladékká vált járműnek az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe történő leadását követően az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek ▌bontási igazolást kell kiállítaniuk a jármű utolsó tulajdonosa részére. A bontási igazolást a IX. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell kiállítani.(2)A bontási igazolást elektronikus formátumban kell kiállítani, és elektronikus bejelentési eljárás útján kell benyújtani a tagállam megfelelő hatóságainak, beleértve a 14. cikk szerint kijelölt illetékes hatóságokat is. Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménynek az elektronikus értesítés egy példányát az utolsó járműtulajdonos és adott esetben a járműtulajdonos nevében eljáró gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátania.(3)Ha a hulladékká vált járművet, amelyre egy tagállamban bontási igazolást állítottak ki, egy másik tagállamban vették nyilvántartásba, az azon tagállam által kijelölt megfelelő hatóságoknak, ahol a bontási igazolást kiállították, tájékoztatniuk kell a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam által kijelölt megfelelő hatóságokat arról, hogy a szóban forgó járműre vonatkozóan bontási igazolást állítottak ki.(4)A ▌megfelelő járműnyilvántartó hatóságok csak azt követően törölhetik a hulladékká vált járművet a nyilvántartásból, hogy megkapták az adott jármű bontási igazolását.(5)A valamely tagállamban kiadott bontási igazolásokat az összes többi tagállamban el kell ismerni.▌

4. szakasz A hulladékká vált járművek kezelése

26. cikkAz engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kötelezettségei(1)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények biztosítják, hogy a hulladékká vált járműveket, azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait, valamint a járművek javításából származó hulladék alkatrészeket az engedélyeikben meghatározott feltételeknek megfelelően, valamint e rendelettel összhangban veszik át és kezelik. A hulladékká vált járművek kezelését egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény elvégezheti egyénileg, vagy – a szárazra fektetés kivételével – más engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekkel együttműködve.▌(2)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kötelesek:a)minden hulladékká vált járművet, valamint azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait a VIII. melléklet A. részében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően tárolni, még ha a tárolás ideiglenes is;b)minden hulladékká vált járművet szárazra kell fektetni a 28. cikknek és a VIII. melléklet B. részében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően;c)a 29. és a 30. cikknek megfelelően eltávolítani a VIII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket a hulladékká vált járműből ▌;d)minden hulladékká vált járművet, valamint azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait e rendelet 27–31., 33., 34. és 35. cikkével, valamint VIII. mellékletével, a hulladékhierarchiával és a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében megállapított általános követelményekkel ▌összhangban kezelni;e) adott esetben a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 10. pontjában meghatározott elérhető legjobb technikákat alkalmazni;▌f) a beérkezett hulladékká vált járművek kezelését a leadástól számított 12 hónapon belül elvégezni.A 2008/98/EK irányelv 35. cikkében meghatározott követelményeken túlmenően az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek 3 évig elektronikusan tárolniuk kell a hulladékká vált járműveken végzett minden, e bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában említett kezelési művelet jegyzőkönyvét, és a megfelelő nemzeti hatóságok kérésére be kell tudniuk mutatni ezeket az információkat.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a hulladékká vált járművek kezelési minimumkövetelményeinek a hulladékkezelési technológiák terén bekövetkezett tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása révén módosítsa a VIII. mellékletet, többek között a következő módokon:a) alkatrészeknek és alkotóelemeknek a VIII. melléklet C. részébe való felvétele, onnan való törlése, illetve felülvizsgálata;b) a VIII. melléklet G. részének 2. pontjában felsorolt kimeneti frakciókra vonatkozó célértékek felülvizsgálata;c) a VIII. melléklet G. része 2. pontjának b) és c) alpontjában felsorolt alumíniumötvözet-típusok jegyzékének bővítése;d) további minőségi követelmények beillesztése az újrafeldolgozható műanyagok elkülönítésének fokozása érdekében, valamint a VIII. melléklet G. részének 2. pontjára alkalmazandó, a későbbi újrafeldolgozási technológiákra vonatkozó célértékek meghatározása.(4)A tagállamok arra ösztönzik az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeket, hogy az 1221/2009/EK rendelettel összhangban vezessenek be tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszereket, és végeztessenek ellenőrzéseket.

27. cikkAz aprításra vonatkozó általános követelmények(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az aprítási műveleteket végző, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és egyéb, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők megkövetelik, hogy a részükre aprításra leadott, hulladékká vált járműveket, vagy az N2, N3, M2, M3 és O kategóriájú, hulladékká vált járművek alvázából vagy karosszériájából származó, aprítás vagy darabolás céljára részükre leadott nagy szerkezeti alkatrészeket és alkotóelemeket:a)a 28. cikknek megfelelően előzőleg fektessék szárazra, és a járművek alkatrészei és alkotóelemei a 29. cikknek megfelelően legyenek eltávolítva; valamintb)az érintett hulladékká vált járműre kiadott bontási igazolás másolata kísérje.(2)Azok az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők, amelyek aprítási műveleteket végeznek, és amelyek az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek meg nem felelő, hulladékká vált járműveket vesznek át, kötelesek:a)bejelenteni a meg nem felelést az illetékes hatóságnak, beleértve annak a természetes vagy jogi személynek a nevét és elérhetőségét, aki vagy amely a hulladékká vált járművet aprítás céljából az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény vagy más, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplő részére leadta;b)tartózkodni attól, hogy az említett, hulladékká vált járműveket alávessék a szokásos aprítási műveleteknek, kivéve ha az illetékes hatóság engedélyezi az ilyen műveleteket, vagy amíg meg nem történnek a szükséges lépések a hulladékká vált járműnek a 28. és a 29. cikkel összhangban történő kezelése és a 25. cikk szerinti bontási igazolás kiállítása érdekében.(3)A hulladékká vált járművek aprítását végző, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők csak akkor keverhetik össze a hulladékká vált járműveket, azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait más hulladékokkal, többek között csomagolási hulladékkal és elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival, ha teljesülnek a VIII. melléklet G. részének 1. és 2. pontjában foglalt kritériumok és határértékek.▌

28. cikkA hulladékká vált járművek szárazra fektetése(1)A hulladékká vált jármű engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben történő leadásától számított 30 napon belül a létesítménynek a VIII. melléklet B. részében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően el kell végeznie az említett jármű szárazra fektetését annak további kezelése előtt.(2)A VIII. melléklet B. részében felsorolt közegeket és folyadékokat elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni a VIII. melléklet A. részében meghatározott követelményekkel összhangban. A hulladékolajokat a többi közegtől és folyadéktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni, és a 2008/98/EK irányelv 21. cikkével összhangban kell kezelni.(3)Az e rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett anyagokat tartalmazó alkatrészeket, alkotóelemeket és szerkezeti anyagokat el kell távolítani a hulladékká vált járművekből, és a 2008/98/EK irányelv 17. cikkével összhangban kell kezelni.(4)Az elemeket, illetve akkumulátorokat külön kell eltávolítani a hulladékká vált járművekből, és egy további kezelés céljára kijelölt helyen kell tárolni az (EU) 2023/1542 rendelet 70. cikkének (3) bekezdésével összhangban.(5)A szárazra fektetett alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat a 2008/98/EK irányelv 18. és 19. cikkének megfelelően kell kezelni és megjelölni.(6)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény a VIII. melléklet B. részének 4. pontjában felsorolt információk rögzítésével dokumentálja a hulladékká vált járművek szárazra fektetését, és minden naptári évre vonatkozóan továbbítja ezeket az információkat az adott tagállam illetékes hatóságának.

29. cikkAz alkatrészek és alkotóelemek aprítás előtti, újrahasználat, újragyártás, felújítás és újrafeldolgozás céljából történő kötelező eltávolítása(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények biztosítják, hogy a VIII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket aprítás vagy kompaktálás előtt eltávolítsák a hulladékká vált járműből, miután a 28. cikkben említett szárazra fektetési műveleteket elvégezték.Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények roncsolásmentes módon eltávolítják a VIII. melléklet C. részében felsorolt, újrahasználati, újragyártási vagy felújítási potenciállal rendelkező alkatrészeket és alkotóelemeket.E cikk második albekezdése nem alkalmazandó, ha az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény bizonyítja, hogy a VIII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészek és alkotóelemek roncsolásmentes kézi bontása, félig automatizált vagy automatizált szétszerelése olyan aránytalan gazdasági költségekkel jár, amelyek az említett alkatrészek és alkotóelemek újrahasználatából, újragyártásából vagy felújításából várható bevételekkel nem ellensúlyozhatók.▌(2)▌Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény nem köteles eltávolítani a VIII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket – azok kivételével, amelyeket e cikk (1) bekezdésével összhangban roncsolásmentes módon kell eltávolítani –, ha bizonyítja, hogy az aprítás utáni technológiák ugyanolyan hatékonyan különítik el az anyagokat a VIII. melléklet C. részének második oszlopában megjelölt alkatrészektől és alkotóelemektől, mint a kézi bontási, a félig automatizált vagy az automatizált ▌ szétszerelési folyamatok, és hogy teljesülnek a VIII. melléklet G. részének 1. és 2. pontjában foglalt kritériumok és határértékek.Az első albekezdés alkalmazása céljából az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménynek meg kell adnia a VIII. melléklet G. részének 3. pontjában felsorolt információkat.(3)A 2008/98/EK irányelv 35. cikkében meghatározott kötelezettségeken túlmenően az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek nyilvántartást kell vezetniük azokról a hulladékká vált járművekről, amelyeket az e cikk (2) bekezdése szerint az alkatrészek, alkotóelemek és anyagok előzetes eltávolítása nélkül dolgoznak fel, beleértve a hulladékkezelő létesítmény nevét és címét, valamint a hulladékká vált érintett járművek jármű-azonosító számát.Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek az első albekezdésben említett jegyzőkönyvekben szereplő információkat az 50. cikk (6) bekezdésével összhangban az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

30. cikkAz eltávolított alkatrészekre és alkotóelemekre vonatkozó követelmények(1)A hulladékká vált járműből a 29. cikk (1) bekezdésének megfelelően eltávolított valamennyi alkatrészt és alkotóelemet értékelni kell annak megállapítása érdekében, hogy alkalmasak-e:a)újrahasználatra a VIII. melléklet D. része 1. pontjának a) alpontjával összhangban;b)újragyártásra vagy felújításra a VIII. melléklet D. része 1. pontjának b) alpontjával összhangban;c)újrafeldolgozásra; vagyd)egyéb kezelési műveletekre, figyelembe véve a VIII. melléklet F. részében foglalt különös kezelési követelményeket.▌Az értékelést különösen az első albekezdésben említett eljárások elvégzésének műszaki megvalósíthatósága és a járműbiztonsági követelmények figyelembevételével kell elvégezni.▌(2)Az újrahasználatra, újragyártásra vagy felújításra alkalmas eltávolított alkatrészeket és alkotóelemeket:a)meg kell jelölni a VIII. melléklet D. részének 2. pontjával összhangban; és▌b) megfelelő védelemmel kell ellátni a szállítás, valamint a be- és kirakodás során bekövetkező károsodással szemben.▌(3)A VIII. melléklet E. részében felsorolt alkatrészek és alkotóelemek nem használhatók újra, kivéve, ha az (1) bekezdésben említett értékelés megerősíti, hogy ezen alkatrészek és alkotóelemek használata megfelel az (EU) 2018/858 és a 168/2013/EU rendeletben a járművekre vonatkozóan meghatározott, alkalmazandó követelményeknek. Ezeket az alkatrészeket és alkotóelemeket csak akkor lehet újrahasználat céljából átadni egy másik gazdasági szereplő részére, ha azok beépítését képesített javítási és karbantartási szolgáltató fogja végezni.(4) A hulladékká vált járművekből vagy javítási és karbantartási műveletekből származó, újrahasználatra, újragyártásra vagy felújításra alkalmas alkatrészek és alkotóelemek nem minősülnek hulladéknak. Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kérésre az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátják a következőket:a)az alkatrészek és alkotóelemek újrahasználatra, újragyártásra vagy felújításra való alkalmasságát bizonyító, az (1) bekezdésben említett értékelést megerősítő dokumentáció; valamint b)az említett alkatrészek és alkotóelemek átadásához kapcsolódó számla vagy szerződés másolata.(5) Ez a cikk nem alkalmazandó az (EU) 2023/1542 rendelet hatálya alá tartozó elemekre, illetve akkumulátorokra.(6)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények biztosítják, hogy az újrahasználatra, újragyártásra vagy felújításra nem alkalmas eltávolított alkatrészeket és alkotóelemeket az (1) bekezdés első albekezdésének c) és d) pontja szerinti kezelésre továbbítsák.

31. cikkHasznált, újragyártott vagy felújított alkatrészek és alkotóelemek kereskedelme(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/től a használt, újragyártott vagy felújított pótalkatrészeket és -alkotóelemeket értékesítő gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy az alkatrészek és alkotóelemek tartalmazzák az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények által a 30. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elvégzett címkézést.▌(2) A használt, újragyártott vagy felújított alkatrészek és alkotóelemek fogyasztók részére történő értékesítése esetén a gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy ezek az alkatrészek és alkotóelemek a rendeltetésszerű használat során képesek legyenek fenntartani szükséges funkcióikat és teljesítményüket, és megfeleljenek az (EU) 2019/771 irányelvvel összhangban az értékesített árukra alkalmazandó egyéb követelményeknek.▌(3)A gazdasági szereplőkre vonatkozó, a (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények az alkalmazott kereskedési technikától függetlenül alkalmazandók, beleértve az online értékesítést is.

32. cikkAlkatrészek és alkotóelemek újrahasználata, újragyártása és felújítása(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a tagállamok ösztönzőket alkalmaznak annak érdekében, hogy előmozdítsák az alkatrészek és alkotóelemek újrahasználatát, újragyártását, utólagos átalakítását és felújítását, függetlenül attól, hogy ezek eltávolítására a jármű használati vagy életciklus végi szakaszában került-e sor.Az első albekezdésben említett ösztönzők kiterjedhetnek az alábbiakra:a)annak előírása, hogy a karbantartási és javítási szolgáltatók ajánlják fel az ügyfeleknek, hogy a járművet használt, újragyártott vagy felújított pótalkatrészekkel és -alkotóelemekkel javítják meg, amellett, hogy felkínálják a jármű új alkatrészekkel és alkotóelemekkel történő javítását, feltéve, hogy ezt a követelményt úgy alakítják ki, hogy az ne járjon túlzott költségekkel vagy adminisztratív terhekkel a mikro- és kisvállalkozások számára;b)▌a használt, újragyártott vagy felújított pótalkatrészek és -alkotóelemek piacának ösztönzését célzó gazdasági ösztönzők alkalmazása. ▌(2)A tagállamok a 2008/98/EK irányelv 29. cikkében előírt hulladékmegelőzési programokba belefoglalják az e cikk (1) bekezdésében említett ösztönzőket.(3)A Bizottság elősegíti az (1) bekezdésben említett ösztönzőkkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét. A Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok által nyújtott ösztönzők hatékonyságát.

33. cikkÚjrahasználati, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékek(1)... [a rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő naptári év első napja]-tól/től a tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyártók vagy – amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket – a gyártói felelősségi szervezetek biztosítsák az alábbi célértékek teljesítését:a)az újrahasználatnak és a hasznosításnak együttesen az elemek, illetve akkumulátorok nélkül számított járművenkénti átlagos tömeg legalább 95%-ának kell lennie évente;b)az újrahasználatnak és az újrafeldolgozásnak együttesen az elemek, illetve akkumulátorok nélkül számított járművenkénti átlagos tömeg legalább 85%-ának kell lennie évente.(2)... [a rendelet hatálybalépésének napjától számított 60 hónapot követő naptári év első napja]-tól/től a tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a gyártók vagy – amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölték őket – a gyártói felelősségi szervezetek biztosítsák a műanyagok újrafeldolgozására vonatkozó, a hulladékká vált járművekben található műanyagok teljes átlagos tömegének legalább 30%-át kitevő éves célértéknek a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők általi teljesítését.Az újrafeldolgozott műanyag tömegéből és az első albekezdésben említett műanyagok össztömegéből ki kell zárni az elasztomereket, a párnázásra használt poliuretán haboktól eltérő, hőre keményedő műanyagokat, valamint az (EU) 2019/1021 rendelet 7. cikkében említett bármely anyagot tartalmazó vagy azzal szennyezett műanyagokat, amennyiben az említett rendelet IV. mellékletében foglalt küszöbértékek túllépésre kerülnek.

34. cikkA nem inert hulladék lerakásának tilalma... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a hulladékká vált járművekből származó, az aprításból származó nehéz és könnyű frakciók nem inert hulladékot tartalmazó, hulladékkezelés utáni maradékai ▌nem vehetők át hulladéklerakókban, amennyiben meghaladják a VIII. melléklet G. része 2. pontjának d) és e) alpontjában foglalt határértékeket.

35. cikkA hulladékká vált járművek szállítása(1)A hulladékká vált járművek kezelése az érintett tagállamon kívül vagy az Unión kívül is elvégezhető, feltéve, hogy a hulladékká vált járművek vagy a kezelésükre irányuló eljárások során keletkező hulladék szállítása megfelel az (EU) 2024/1157 rendeletnek.▌(2)A hulladékká vált járműveknek az e cikk (1) bekezdésével összhangban az Unióból harmadik országba történő szállítása csak akkor számít bele a 33. cikkben meghatározott kötelezettségek és célértékek teljesítésébe, ha a hulladékká vált járművek exportőre a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság által jóváhagyott igazoló okmányt nyújt be, amely bizonyítja, hogy a kezelést az e rendeletben meghatározott követelményekkel, valamint a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozóan más uniós jogszabályokban meghatározott követelményekkel egyenértékűnek tekinthető feltételek mellett végezték.▌

V. fejezetA tulajdonjog átruházása, valamint a használt járművek és a hulladékká vált járművek közötti különbségtétel

36. cikkA használt járművek tulajdonjogának átruházása az Unión belül(1)A használt jármű tulajdonjogának Unión belüli átruházása céljából a gazdasági szereplőnek olyan dokumentációt kell átadnia az érintett jármű tulajdonjogának megszerzésében érdekelt bármely természetes vagy jogi személy részére, amely igazolja, hogy a szóban forgó jármű nem hulladékká vált jármű, függetlenül az alkalmazott kereskedési technikától, beleértve a gazdasági szereplők számára szervezett aukción, a távollevők között kötött szerződés révén vagy az online platformon megvalósuló adásvételt. Az említett dokumentációnak bizonyítania kell a jármű műszaki alkalmasságát, vagy az I. melléklet szerinti értékelésből kell állnia, amely igazolja, hogy a jármű nem hulladékká vált jármű.(2)A használt jármű tulajdonjogának az Unión belüli átruházása céljából a gazdasági szereplőnek nem minősülő természetes személyek csak akkor kötelesek benyújtani az (1) bekezdésben említett dokumentációt, ha:a)a járművet valamely biztosítótársaság gazdasági totálkárossá nyilvánította;b)az értékesítés teljes egészében online platformon keresztül történik, anélkül, hogy az eladó és a vevő vagy a nevükben eljáró bármely személy között sor kerülne a jármű fizikai átadására.

37. cikk A jármű státusza(1)A balesetben érintett jármű sérülésének értékelésekor a biztosítótársaságnak vagy a nevében értékelést végző bármely más járműszakértőnek azt is értékelnie kell, hogy a jármű az I. melléklet szerinti, hulladékká vált jármű-e.(2)Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a használt jármű hulladékká vált jármű-e, az illetékes hatóságok megkövetelhetik a jármű tulajdonosától, hogy nyújtson be dokumentációt annak igazolására, hogy az érintett jármű nem hulladékká vált jármű. Ennek a dokumentációnak az I. melléklet szerinti értékelésből vagy egy érvényes műszaki vizsgálati bizonyítványból kell állnia.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 51. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa ezt a rendeletet az I. mellékletben felsorolt, annak megállapítására szolgáló kritériumok eltávolítása révén, hogy valamely használt jármű hulladékká vált jármű-e, feltéve, hogy a nyomonkövethetőség, a javíthatóság és a biztonság terén történt technológiai fejlődés indokolja azon esetek korlátozását, amikor a járművet hulladékká vált járműnek kell tekinteni.

VI. fejezet Használt járművek kivitele harmadik országokba

38. cikk A használt járművek harmadik országokba történő kivitele tekintetében illetékes hatóság(1)A tagállamok kijelölnek egy vagy több, az e fejezetben megállapított kötelezettségek tekintetében felelős illetékes hatóságot.(2)A tagállamok ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján kijelölt illetékes hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében vagy címében bekövetkezett bármely változásról.

39. cikkA használt járművek kivitelére vonatkozó ellenőrzések és követelmények(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a kivitelre szánt használt járművekre alkalmazni kell az e fejezetben előírt ellenőrzéseket és követelményeket.(2)E fejezet nem sérti e rendelet egyéb rendelkezéseit, sem pedig az áruk kivitelre bocsátására irányadó egyéb uniós jogi aktusokat, különösen a 952/2013/EU rendeletet és annak 46., 47., 267. és 269. cikkét.(3)Használt járművek csak akkor exportálhatók, ha:a)nem ▌hulladékká vált járművek; valamintb)a kiviteli nyilatkozat benyújtásának időpontjában közlekedésre alkalmas műszaki állapotban vannak, kivéve ha azokat a 2. cikk (2) bekezdésének f) pontjával és a II. melléklettel összhangban különleges kulturális jelentőséggel bíró járműként ismerték el.(4)A következő információkat kell megadni vagy a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani minden egyes kivitelre szánt használt járműre vonatkozóan:a)a használt jármű jármű-azonosító száma és annak a tagállamnak az azonosítása, ahol a járművet utoljára nyilvántartásba vették;b)nyilatkozat arról, hogy a használt jármű megfelel az e cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy adott esetben a II. mellékletben említett igazolás.(5)A használt jármű kivitelre bocsátásának engedélyezéséről szóló e fejezetnek való megfelelés ellenőrzése érdekében:a)a 46. cikk (4) bekezdésében említett összekapcsolás működésbe lépéséig a vámhatóságok a 45. cikkel összhangban információt cserélnek és együttműködnek az illetékes hatóságokkal, és szükség esetén figyelembe veszik az ilyen információcserét és együttműködést annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a használt jármű kivitelre bocsátását;b)amint a 46. cikk (4) bekezdésében említett összekapcsolás működésbe lép, a 40. cikket, a 41. cikk (2) és (3) bekezdését és a 43. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni, és a 42., a 43. és a 44. cikk szerinti értesítéseket és egyéb információcseréket az említett elektronikus rendszereken keresztül kell végrehajtani.(6)A kivitelre szánt használt jármű:▌a)nem képezheti a 952/2013/EU rendelet 182. cikke szerinti, a nyilatkozattevő nyilvántartásába tett bejegyzés tárgyát;b)nem képezheti a 952/2013/EU rendelet 185. cikke szerinti önértékelés tárgyát;▌

40. cikkA jármű státuszára vonatkozó információk automatizált ellenőrzése(1)A használt jármű kivitelre bocsátása előtt a vámhatóságoknak a 46. cikk (4) bekezdésében említett elektronikus rendszereken keresztül elektronikusan és automatikusan ellenőrizniük kell, hogy a jármű-azonosító szám és az utolsó nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamra vonatkozó információk alapján a jármű ▌közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van-e. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó az olyan járművek tekintetében, amelyeket a 2. cikk (2) bekezdésének f) pontjával és a II. melléklettel összhangban különleges kulturális jelentőséggel bíró járműként ismertek el.(2)Amennyiben a vámhatóságnak átadott vagy a vámhatóság rendelkezésére bocsátott információk nem felelnek meg a nemzeti járműnyilvántartásokban és a közlekedésre alkalmas műszaki állapotra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti nemzeti elektronikus rendszerekben szereplő információknak, a vámhatóságok nem bocsáthatják a szóban forgó járművet kivitelre, és erről e rendszereken keresztül tájékoztatják az érintett természetes vagy jogi személyt.

41. cikkKockázatkezelés és vámellenőrzés(1)A 39. cikkben megállapított rendelkezések végrehajtása céljából a vámhatóságoknak a 952/2013/EU rendeletben meghatározott, a kockázatkezelésre és vámellenőrzésre irányuló rendelkezésekkel összhangban ellenőrizniük kell a kivitelre szánt használt járműveket. Az e rendelet 40. cikkének sérelme nélkül az ilyen ellenőrzéseknek elsősorban a 952/2013/EU rendeletben meghatározott kockázatelemzésen kell alapulniuk.(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett kockázatkezelésen túlmenően, amint a 46. cikkben említett összekapcsolás működésbe lép, ▌a 46. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszereknek tartalmazniuk kell az információkat, a vámhatóságoknak pedig a 46. cikk (4) bekezdésében említett összekapcsoláson keresztül automatikusan és elektronikusan ellenőrizniük kell, hogy a kivitelre szánt használt jármű megfelel-e a környezetvédelemmel vagy a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos, e cikk (3) bekezdése szerinti különös feltételeknek.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett megfelelési feltételek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet ▌a használt járműveknek az importáló harmadik ország általi behozatalára a környezetvédelemmel és a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben alkalmazandó különös feltételek tekintetében, amennyiben az adott harmadik ország értesítette a Bizottságot ezekről a feltételekről. E feltételeknek ellenőrizhetőnek kell lenniük a 46. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszerekben rendelkezésre álló információk alapján.(4) A Bizottságnak egy e célra létrehozott online portálon közzé kell tennie és frissítenie kell a hozzá bejelentett, harmadik országok által előírt, környezetvédelemmel vagy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos, a (3) bekezdésben említett egyedi feltételeket.

42. cikkFelfüggesztés(1)Ha alapos okkal feltételezhető, hogy a kivitelre szánt használt jármű esetleg nem felel meg e fejezet követelményeinek, a vámhatóságoknak azonnal fel kell függeszteniük a használt jármű kivitelre bocsátását, haladéktalanul értesíteniük kell a 38. cikk szerint kijelölt illetékes hatóságokat a felfüggesztésről, és minden olyan lényeges információt továbbítaniuk kell, amely az illetékes hatóságok számára szükséges annak megállapításához, hogy a használt jármű megfelel-e e rendelet követelményeinek, és kivitelre bocsátható-e.(2)Annak megállapítása céljából, hogy az (1) bekezdésben említett felfüggesztés tárgyát képező használt jármű megfelel-e e rendeletnek, az illetékes hatóságok a használt jármű kivitelében részt vevő bármely személytől további információkat kérhetnek, beleértve a jármű eladására vagy tulajdonjogának átruházására vonatkozó információkat, például a számla vagy szerződés másolatát, valamint igazoló dokumentumot arról, hogy a használt járművet további használatra szánják.

43. cikkKivitelre bocsátás(1)Ha egy használt jármű kivitelre bocsátása a 42. cikknek megfelelően felfüggesztésre került, a használt járművet akkor lehet kivitelre bocsátani, ha a kivitelre bocsátással kapcsolatos minden más előírás és alakiság mellett a következő feltételek valamelyike teljesül:a)a 38. cikk szerint kijelölt illetékes hatóságok a felfüggesztés kezdetétől számított négy munkanapon belül nem kérték a vámhatóságokat a felfüggesztés fenntartására; vagyb)a 38. cikk szerint kijelölt illetékes hatóságok arról tájékoztatták a vámhatóságokat, hogy e fejezet szerint jóváhagyják a kivitelre bocsátást.(2)A kivitelre bocsátás nem tekinthető az uniós jognak és különösen e rendeletnek vagy a 952/2013/EU rendeletnek való megfelelés bizonyítékának.(3)A ▌vámhatóságoknak a 46. cikk (4) bekezdésében említett összekapcsoláson keresztül automatikusan értesíteniük kell a jármű Unión kívülre történő kilépéséről az utolsó nyilvántartásba vétel szerinti tagállam járműnyilvántartó hatóságát. A járműnyilvántartó hatóságnak nemzeti járműnyilvántartásában rögzítenie kell, hogy a járművet harmadik országba exportálták.

44. cikkA kivitelre bocsátás megtagadása(1)Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy az a használt jármű, amelynek tekintetében a 42. cikkel összhangban értesítést küldtek a felfüggesztésről, nem felel meg ennek a fejezetnek, az illetékes hatóságnak haladéktalanul fel kell szólítania a vámhatóságokat, hogy a járművet ne bocsássák kivitelre, és erről értesítenie kell őket.(2)Az illetékes hatóság (1) bekezdés szerinti értesítését követően a vámhatóságok nem bocsáthatják a használt járművet kivitelre.▌

45. cikkEgyüttműködés a hatóságok között és információcsere(1)A tagállamok illetékes hatóságai kétoldalú információcsere révén kölcsönösen segítik egymást e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásában, különösen a jármű státuszának ellenőrzése céljából, ideértve a jármű nyilvántartási státuszának ellenőrzését abban a tagállamban, amelyben azt korábban nyilvántartásba vették.(2)Adott esetben a tagállamok illetékes hatóságai harmadik országok közigazgatási hatóságaival is együttműködnek. Ez magában foglalhatja a vonatkozó információk megosztását, közös ellenőrzések lefolytatását és a kölcsönös segítségnyújtás egyéb formáit, a használt járművek kivitelére vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosításához szükséges mértékben.(3)A tagállami vámhatóságok és illetékes hatóságok a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban együttműködnek egymással, és – többek között elektronikus úton – megosztják egymással az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat. A 952/2013/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével és 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vámhatóságok közölhetik a piaci szereplő vagy a kereskedő letelepedésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságával a feladataik elvégzése során szerzett vagy a részükre bizalmas alapon nyújtott bizalmas információkat.(4)Amennyiben az illetékes hatóságok az (1)–(3) bekezdéssel összhangban jutottak információhoz, az említett információkat közölhetik más tagállamok illetékes hatóságaival.(5)A kockázattal kapcsolatos információk cseréjét az alábbiak szerint kell lefolytatni:a)a vámhatóságok között a 952/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdésével összhangban;b)a vámhatóságok és a Bizottság között a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban;c)a vámhatóságok és az illetékes hatóságok között – más tagállamok illetékes hatóságait is beleértve – a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

46. cikkElektronikus rendszerek(1)A jármű-azonosító számok, valamint a járművek nyilvántartására és műszaki alkalmasságára vonatkozó egyéb információk cseréjére a Bizottság által kifejlesztett MOVE-HUB elektronikus rendszert kell használni a nemzeti járműnyilvántartások és a járművek műszaki alkalmasságára vonatkozó tagállami elektronikus rendszerek között, valamint ezt a rendszert kell használni arra is, hogy ezeket az adatokat az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel összekapcsolják, amennyiben az az e fejezetben meghatározott ellenőrzésekhez és követelményekhez szükséges.(2)Az (1) bekezdésben említett MOVE-HUB elektronikus rendszernek legalább a következő funkciókat kell biztosítania:a)valós idejű adatcsere a nemzeti járműnyilvántartásokkal, valamint a rendszerrel összekapcsolt, a járművek műszaki alkalmasságára vonatkozó tagállami nemzeti elektronikus rendszerekkel;b)a műszaki vizsgálati bizonyítvány 2014/45/EU irányelv II. mellékletében említett adatainak, a jármű első nyilvántartásba vétele időpontjának, valamint azon tagállam automatizált elektronikus ellenőrzésének lehetővé tétele, amelyben a járművet az 1999/37/EK irányelvnek megfelelően utoljára nyilvántartásba vették, annak megállapítása érdekében, hogy a kivitelre szánt használt jármű megfelel-e a 39. cikkben, a 40. cikk (1) bekezdésében és a 41. cikkben meghatározott követelményeknek;c)az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való összekapcsolás az (EU) 2022/2399 rendelettel összhangban az adatcsere céljából, valamint a 40. cikk (1) bekezdésében és a 41. cikk (2) bekezdésében említett információcsere folyamatának és a 42., a 43. és a 44. cikkben említett értesítéseknek a támogatása;d)a harmadik országokkal a 45. cikk (2) bekezdése alapján folytatott együttműködés céljából az elektronikus információcsere lehetővé tétele azon harmadik országok illetékes hatóságaival, amelyek a 41. cikk (2) bekezdése szerint értesítették a Bizottságot a használt járművek behozatalára vonatkozó különös feltételekről.(3)A tagállamok összekapcsolják nemzeti járműnyilvántartásaikat és a járművek műszaki alkalmasságára vonatkozó nemzeti elektronikus rendszereiket az (1) bekezdésben említett MOVE-HUB elektronikus rendszerrel. Ennek az összekapcsolódásnak az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított két éven belül működésbe kell lépnie.▌(4)A Bizottság összekapcsolja az e cikk (1) bekezdésében említett MOVE-HUB rendszert az (EU) 2022/2399 rendelet 4. cikkével létrehozott európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszerrel annak érdekében, hogy végre lehessen hajtani a 40. cikkben és a 41. cikk (2) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket, valamint a 42., a 43. és a 44. cikkben említett értesítéseket. Ennek az összekapcsolódásnak az e cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított négy éven belül működésbe kell lépnie.(5)A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a MOVE-HUB (2) bekezdésben említett funkcióinak megvalósításához szükséges intézkedéseket, ideértve a nemzeti elektronikus rendszereknek a MOVE-HUB elektronikus rendszerrel való összekapcsolásához szükséges műszaki intézkedéseket, a MOVE-HUB elektronikus rendszerhez való kapcsolódás feltételeit, a nemzeti rendszerek által továbbítandó adatokat és ezen adatok összekapcsolt nemzeti rendszereken keresztül történő továbbításának formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VII. fejezetVégrehajtás▌

47. cikkEllenőrzések(1) A tagállamok e rendelet végrehajtása céljából ellenőrzési stratégiákat dolgoznak ki a hulladékká vált járművek, valamint alkatrészeik és alkotóelemeik gyűjtésével, kezelésével és kivitelével kapcsolatos illegális tevékenységek felderítésére. E stratégiák keretében rendelkezni kell az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett ellenőrzésekről.(2)A tagállamok e rendelet végrehajtása céljából ellenőrzést tartanak a következőknél:a)engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények;b) gyűjtőhelyek;▌c)egyéb olyan létesítmények és gazdasági szereplők, amelyek esetlegesen részt vesznek a hulladékká vált járművek gyűjtésében, kezelésében és exportjában, vagy használt pótalkatrészek és alkotóelemek értékesítésében.(3)A naptári évenként ellenőrzésnek alávetendő, (2) bekezdésben felsorolt gazdasági szereplők teljes számát úgy kell kiszámítani, hogy az a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt gazdasági szereplők legalább 10%-a legyen.(4)A tagállamok a használt járművek kivitelével kapcsolatban is rendszeres és kockázatalapú ellenőrzéseket végeznek, hogy ellenőrizzék a 39. cikknek való megfelelést.▌(5) Annak érdekében, hogy meg tudják különböztetni a használt járműveket a hulladékká vált járművektől, a tagállamok illetékes hatóságai a 36. cikkben és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelés szempontjából ellenőrizhetik azokat a használtjármű-szállítmányokat, amelyekről feltételezhető, hogy valójában hulladékká vált járművek szállítmányai, és ennek megfelelően nyomon követhetik az ilyen szállítmányokat.(6) Amennyiben valamely tagállam illetékes hatóságai megállapítják, hogy egy tervezett használtjármű-szállítmány egy vagy több hulladékká vált járművet is érint, a feltételezhetően hulladékká vált járművek megfelelő elemzésének, ellenőrzésének és tárolásának költségei az érintett járművek szállítását szervező személyekre terhelhetők.

48. cikkVégrehajtási együttműködés nemzeti szinten és a tagállamok között(1)A tagállamok az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi érintett illetékes hatóság tekintetében hatékony mechanizmusokat hoznak létre, hogy lehetővé tegyék e hatóságok számára a belföldi együttműködést és koordinációt a járművek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vétel felfüggesztésének és a forgalomban való részvételi jog törlésének, a bontási igazolásoknak, a használt járművek kivitelének nyomon követésével, valamint a hulladékká vált járművek illegális kezelésének és kivitelének megelőzésével kapcsolatos végrehajtási politikák és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása terén.(2)A tagállamok két- vagy többoldalú együttműködést folytatnak egymással a hulladékká vált járművek illegális kezelése és kivitele megelőzésének és felderítésének megkönnyítése, valamint a hiányzó járművek problémájának kezelése érdekében. A 46. cikkben említett elektronikus információcsere-rendszeren keresztül megosztják egymással a járművek nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásból való törlésre, valamint a nyilvántartásba vétel felfüggesztésére és a forgalomban való részvételi jog törlésére vonatkozó releváns információkat. Emellett megosztják egymással az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekre, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményként nem engedélyezett javítási és karbantartási szolgáltatókra, valamint más olyan létesítményekre és gazdasági szereplőkre vonatkozó releváns információkat, amelyek a hulladékká vált járművek kezelésével kapcsolatos műveleteket végezhetnek. A meglévő struktúrákon – például végrehajtási hálózatokon, ügynökségeken és az e rendelet 52. cikke alapján létrehozott bizottságon – belül rendszeresen megosztják egymással a hulladékká vált járművekkel kapcsolatos jogellenes tevékenységekre, a végrehajtási intézkedésekre és az együttes fellépésekre vonatkozó információkat, tapasztalatokat és ismereteket.A járműnyilvántartási adatok cseréje magában foglalja a más tagállamok illetékes hatóságaival végzett ellenőrzések jellegére, eredményeire és az ellenőrzési teljesítményre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és azok cseréjét e rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében.(3)A tagállamok értesítik a Bizottságot állandó személyzetük azon tagjairól, akik az e cikk (2) bekezdésében és a 45. cikkben említett együttműködésért felelősek.▌

49. cikkSzankciók... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-ig a tagállamok megállapítják az e rendelet 15. cikke (1) bekezdésének, 16. cikkének, 18. cikke (1) bekezdésének, 22. cikke (1) és (2) bekezdésének, 23. és 24. cikkének, 25. cikke (1) és (2) bekezdésének, 26–31. cikkének, valamint 33., 34., 36., 37. és 39. cikkének megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak, visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

50. cikkJelentéstétel a Bizottságnak(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a tagállamok minden naptári évre vonatkozóan összesített formában és a Bizottság által az (5) bekezdés szerint meghatározott formátumban nyilvánosságra hozzák a következő adatokat, amelyeknek a gyártóktól, a gyártói felelősségi szervezetektől és a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőktől kapott információkon és adatokon kell alapulniuk:a)a tagállamban nyilvántartott járművek száma;b)a tagállam területén első alkalommal forgalmazott járművek száma;c)a tagállamban gyűjtött és szárazra fektetett, hulladékká vált járművek száma és tömege;d)a tagállam területén újrafeldolgozott, hulladékká vált járművek száma és tömege;e)a más tagállamba vagy harmadik országba exportált vagy további kezelés céljából szállított, hulladékká vált járművek száma és tömege;f) a harmadik országból importált vagy további kezelés céljából szállított, hulladékká vált járművek száma és tömege;g) a kivitelre bocsátott használt járművek száma és az importált használt járművek száma;h)a kiadott bontási igazolások száma;i)a hulladékká vált járművekből a következő célokból eltávolított alkatrészek, alkotóelemek és anyagok teljes ▌tömege és – adott esetben – mennyisége:i.újrahasználat;ii.újragyártás vagy felújítás;iii.újrafeldolgozás;iv.hasznosítás, például energetikai hasznosítás;v.ártalmatlanítás;j)a d) pontban említettől eltérő módon kezelt, hulladékká vált járművek mennyisége és tömege;k)a feltöltésre használt, hulladékká vált járművek mennyisége és tömege;l)a 33. cikkben meghatározott célértékeknek a tagállamban működő valamennyi, hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplő által elért aránya;m)a 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott mentesség alkalmazása és a jelentéstevő tagállam általi nyomon követésének módja;n)a gyártói felelősségi szervezetekre vonatkozó adatok, beleértve az általuk képviselt jogi személyek nevét;o)a 21. cikk végrehajtásáról szóló adatok;p) a hulladékká vált járművekből eltávolított, releváns mennyiségű kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmazó alkatrészek és alkotóelemek mennyisége, valamint az ilyen alkatrészekből és alkotóelemekből visszanyert kritikus fontosságú nyersanyagok mennyisége.Az első albekezdésben említett adatokat a tagállamok azon jelentéstételi időszak végét követő 18 hónapon belül rendelkezésre bocsátják, amelyre vonatkozóan az adatokat gyűjtötték. Ezeknek az adatoknak géppel olvasható, rendezhető és kereshető formátumban kell rendelkezésre állniuk, és alkalmasnak kell lenniük a harmadik felek általi felhasználást lehetővé tevő nyílt szabványokkal való használatra. A tagállamok értesítik a Bizottságot az első albekezdésben említett adatok rendelkezésre bocsátásáról.Az első jelentéstételi időszak az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő első naptári év.(2)Az (1) bekezdéssel összhangban a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz minőség-ellenőrzési jelentést kell mellékelni. Az említett információt a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott formátumban kell benyújtani.(3)A tagállamok ötévente jelentést készítenek, amelyben összefoglalják:a)a 32. cikkel összhangban az alkatrészek és alkotóelemek újrahasználatának, újragyártásának és felújításának előmozdítása érdekében bevezetett ösztönzőket és azok becsült hatását;b)az e rendelet megsértése esetére a 49. cikkel összhangban elfogadott, nemzeti jogukban előirányzott büntetések és egyéb szankciók alkalmazását, ideértve a bejelentett jogsértések típusainak és a meghozott intézkedések típusainak a felsorolását;c)a 47. cikkel összhangban végzett ellenőrzések eredményeit;d)a „hulladékká vált jármű” és a „használt jármű” fogalommeghatározásának alkalmazási módját, beleértve az ezzel összefüggésben felmerülő gyakorlati nehézségeket is.A tagállamok a jelentést az ötéves jelentéstételi időszak végétől számított hat hónapon belül benyújtják a Bizottságnak. Az első jelentést ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat évet követő hónap első napja]-ig kell benyújtani a Bizottságnak.A Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által benyújtott jelentéseket, és ▌jelentéseket készít és tesz közzé a kapott információkról az e rendelet tagállamokban történő végrehajtására értékelés alátámasztása érdekében, valamint annak érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjét.(4)E rendelet végrehajtásának nyomon követése céljából a Bizottság összegyűjti és felülvizsgálja az e cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott információkat.(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:a)az adatok (1) bekezdés szerinti kiszámításának, ellenőrzésének és jelentésének módszertana és szabályai, beleértve a következőket:i.az (1) bekezdés i), j), k) és p) pontjában említett célokból eltávolított alkatrészek, alkotóelemek és anyagok mennyiségének és tömegének meghatározására szolgáló módszertan;ii.az újrafeldolgozott hulladék tömegének meghatározására szolgáló módszertan, beleértve a számítási pontok és mérési pontok meghatározását, valamint szükség esetén átlagos veszteségráták alkalmazásának lehetőségét;iii.a 33. cikkben említett újrahasználati, újrafeldolgozási és hasznosítási célértékek elérésének kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan, ideértve a hulladékká vált járműveknek a 27. cikkben és a VIII. melléklet G. részének 3. pontjában említett egyéb hulladékkal együtt történő aprítását is;b)az (1) bekezdésben említett, a Bizottság felé történő jelentéstétel, valamint a minőség-ellenőrzési jelentés formátuma.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 30 hónapot követő hónap első napja]-ig az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(6)A gyártók, a gyártói felelősségi szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők és más érintett gazdasági szereplők pontos és megbízható adatokat szolgáltatnak az illetékes hatóságoknak, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az e cikk szerinti jelentéstételi kötelezettségeik teljesítését.

VIII. fejezetFelhatalmazás és bizottsági eljárás

51. cikkA felhatalmazás gyakorlása(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.(2)A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (6) bekezdésében, a 6. cikk (6)–(9) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésében, a 12. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (6) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 37. cikk (3) bekezdésében és a 41. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (6) bekezdésében, a 6. cikk (6)–(9) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésében, a 12. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (6) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 37. cikk (3) bekezdésében és a 41. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.(6)Az 5. cikk (3) bekezdése, az 5. cikk (6) bekezdése, a 6. cikk (6)–(9) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése, a 12. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (6) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése, a 37. cikk (3) bekezdése és a 41. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

52. cikkA bizottsági eljárás(1)A Bizottságot a 2008/98/EK irányelv 39. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.▌(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

IX. fejezetMódosítások

53. cikkAz (EU) 2023/1542 rendelet módosításaiAz (EU) 2023/1542 rendelet I. melléklete e rendelet XII. mellékletével összhangban módosul.▌

54. cikkAz (EU) 2019/1020 rendelet módosításaiAz (EU) 2019/1020 rendelet II. mellékletének 10. és 11. pontját el kell hagyni.

55. cikkAz (EU) 2018/858 és a 168/2013/EU rendelet módosításaiAz (EU) 2018/858 rendelet II. melléklete és a 168/2013/EU rendelet II. melléklete e rendelet XI. mellékletének megfelelően módosul.

X. fejezetZáró rendelkezések

56. cikkFelülvizsgálat(1)... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 95 hónapot követő év utolsó napja]-ig a Bizottság felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, valamint a környezetre, az emberi egészségre és az egységes piac működésére gyakorolt hatását, és jelentést készít arról, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Adott esetben a jelentést az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.(2)Figyelembe véve a műszaki fejlődést és a tagállamokban összegyűlt gyakorlati tapasztalatokat, valamint az 1907/2006/EK rendelet felülvizsgálatát, ebben a jelentésében a Bizottság értékeli a következőket:a)a rendelet hatálya kiterjesztésének szükségessége, különösen a II. és a III. fejezetnek, valamint a IV. fejezet II. szakaszának rendelkezéseit a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésében ▌meghatározott L kategóriájú járművekre, valamint az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre;b) annak szükségessége, hogy az alkalmazandó rendelkezések hatályát ki kell-e terjeszteni a többlépcsős típusjóváhagyás keretében típusjóváhagyással rendelkező járművekre és a lakóautókra, valamint e rendelet hatályát ki kell-e terjeszteni a lakókocsikra;c) e rendelet hatálya kiterjesztésének – különösen a VI. fejezet rendelkezéseinek a 168/2013/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott L kategóriájú járművekre való kiterjesztésének – szükségessége;d)a járművekben lévő, aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó intézkedések, valamint esetleges további rendelkezések bevezetésének szükségessége olyan, aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatban, amelyek hatással lehetnek a járművek életciklusuk végén történő jó minőségű újrafeldolgozására;e)a hulladékká vált járművek kezelésére vonatkozóan a IV. fejezetben meghatározott intézkedések, ideértve a 33. cikkben meghatározott célértékek szintjét és azok felülvizsgálatának szükségességét;f) e rendelet hatálya kiterjesztésének szükségessége a 33. cikkben meghatározott újrafeldolgozási célszintek tekintetében azokra a járműkategóriákra, amelyekre e rendelet értelmében a 33. cikk nem alkalmazandó;g)jogsértések, valamint a 49. cikkben meghatározott szankciók hatékonysága, arányossága és visszatartó ereje;h)az 5. cikk módosításának szükségessége;i) az, hogy milyen mértékben sikerült megoldani a hiányzó járművek által jelentett problémát, ideértve a hiányzó járművek számára és a használt járművek kivitelére vonatkozó intézkedések hatására vonatkozó becsléseket, valamint a járművek nyomonkövethetőségének kérdésével foglalkozó további intézkedések bevezetésének szükségessége;▌j) az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó követelmények, ideértve az e rendelet 6. cikkének (1)–(4) bekezdésében meghatározott, az Unión belüli és kívüli újrafeldolgozó létesítményekre vonatkozó célértékeket és kötelezettségeket, valamint az ennek alapján történő felülvizsgálat szükségessége, ideértve az acéllal és az alumíniummal kapcsolatos fejleményeknek az e rendelet 6. cikkének (7) és (8) bekezdésével, valamint más vonatkozó uniós jogszabályokkal, például az (EU) 2025/40 rendelettel vagy az (EU) 2024/1781 rendelettel kapcsolatos értékelését a koherencia és az összehangolás biztosítása érdekében;k) a más tagállamban hulladékká váló járművek tekintetében a 22. cikkben létrehozott költségmegosztási mechanizmus, és e mechanizmus felülvizsgálatának szükségessége;l) a járművek életciklusuk végén történő magas színvonalú újrafeldolgozását esetlegesen befolyásoló folyamatokra vonatkozó rendelkezések;m) a nemzeti műszaki alkalmassági követelmények közötti különbségek hatása a használt járművek kivitelére;n) a nemzeti jármű-nyilvántartási rendszerek és a határokon átnyúló információcsere hatékonysága, interoperabilitása és megbízhatósága a járművek teljes életciklusuk alatti pontos azonosításának, állapotának és nyomonkövethetőségének biztosítása terén, különös tekintettel a következőkre:i.a nyilvántartásból való ideiglenes törlés hatása a járműnyilvántartás pontosságára, hozzáférhetőségére és nyomonkövethetőségére, ideértve a hiányzó járművek azonosításában betöltött szerepét is;ii.a járművek nyilvántartásból való törlésére vonatkozóan az egész Unióban érvényes minimumkövetelmények szükségessége, például a maximális időtartam és szigorú megújítási feltételek meghatározása a járművek nyomonkövethetőségének megerősítése és illegális kezelésük megelőzése érdekében.(3) A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 72 hónapot követő év utolsó napja]-ig felülvizsgálja a gumiabroncsok újrafeldolgozásából származó bioalapú műanyagtartalom és elasztomerek új járművekben való használatával kapcsolatos technológiai fejlettség, környezeti és gazdasági teljesítmény és rendelkezésre állás helyzetét, figyelembe véve az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és az (EU) 2024/1781 rendelet alapján a gumiabroncsokra vonatkozóan megállapítandó fenntarthatósági kritériumokat.(4) Adott esetben és az (3) bekezdésben említett felülvizsgálat alapján a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszthet elő a következők céljából:a) a járművekben használt műanyagokban lévő bioalapú alapanyagokra vonatkozó fenntarthatósági követelmények megállapítása;b) a járművekben használt műanyagokban a bioalapú alapanyagok alkalmazásának növelésére vonatkozó célértékek meghatározása;c) a járművek gumiabroncsainak újrafeldolgozásából származó elasztomerek használatára vonatkozó célértékek meghatározása;d) annak értékelése, hogy a b) pontban említett célértékek milyen mértékben kombinálhatók a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célértékeket, illetve milyen mértékben egészíthetik ki azokat;e) annak értékelése, hogy a c) pontban említett célértékek milyen mértékben kombinálhatók a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célértékekkel;f) adott esetben a bioalapú műanyag (EU) 2025/40 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 53. pontjában szereplő fogalommeghatározásának, a műanyag e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában szereplő fogalommeghatározásának, valamint az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az újrafeldolgozott műanyagra vonatkozó célértékek körének módosítása;g) adott esetben a 6. cikk (2) bekezdésében említett számítási és ellenőrzési módszertan, valamint az Unióban és harmadik országokban található, gumiabroncsokból elasztomereket feldolgozó létesítményekre vonatkozó követelmények módosítása.(5) Adott esetben a hulladékká vált járművek hatékony és egységes nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében és a (2) bekezdés n) pontjában említett felülvizsgálat alapján a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszthet elő a járművek nyilvántartásból való törlésére vonatkozóan az egész Unióban érvényes szabályokról.(6) A Bizottság a 10. cikk szerint tett nyilatkozatok alapján ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 60 hónap]-ig értékeli, hogy a gyártók jó úton haladnak-e afelé, hogy megfeleljenek a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az újrafeldolgozott műanyagra vonatkozó célértékeknek. Az értékelésben különösen a következőket kell megvizsgálni:a)a megfelelő műanyag-újrafeldolgozási technológiák rendelkezésre állása;b)az újrafeldolgozott műanyag megfelelő rendelkezésre állása;c)az újrafeldolgozott műanyagnak az előírt biztonsági szinthez viszonyított minőségi szintje; valamintd)az újrafeldolgozott műanyagra vonatkozó célértékek elérésének technikai és gazdasági nehézségei.Az említett értékelés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célértékek módosítására annak érdekében, hogy eltérést biztosítson az ott meghatározott minimális százalékos arányok hatályától, ütemezésétől vagy szintjétől.

57. cikkHatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések(1)A 2000/53/EK irányelv ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től hatályát veszti.A 2000/53/EK irányelv alábbi rendelkezései azonban továbbra is alkalmazandók:a)a 4. cikk (2) bekezdése és a II. melléklet ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 71 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig; azonban a 2000/53/EK irányelv II. mellékletének 5. a), 5. b) i., 5. b) ii. és 16. bejegyzése … [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től nem alkalmazandó;b)az 5. cikk (4) bekezdésének második albekezdése, a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk (3) és (4) bekezdése ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig;c) a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdése és az I. melléklet ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig;d)a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő év utolsó napja]-ig;e)a 9. cikk (1a) bekezdésének első és harmadik albekezdése, a 9. cikk (1b) és a 9. cikk (1d) bekezdése ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig;f)a 9. cikk (1a) bekezdésének második albekezdése ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 59 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig.(2)A 2005/64/EK irányelv ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 71 hónapot követő hónap utolsó napja]-tól/-től hatályát veszti.A 6. cikkének (3) bekezdése ugyanakkor már ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-án/-én hatályát veszíti.(3)A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként, az e rendelet XV. mellékletében foglalt megfelelési táblázatokkal összhangban kell értelmezni.(4) E rendelet 8. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 72 hónap]-ig, amennyiben a cikk e rendelet 4. cikkére hivatkozik, az ilyen hivatkozást a 2005/64/EK irányelv 5. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.E rendelet 8. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 72 hónap]-ig, amennyiben a cikk e rendelet 5. cikkére hivatkozik, az ilyen hivatkozást a 2005/64/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni.

58. cikkAlkalmazandóság Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban(1) A 14. cikk csak a 30. cikk, a 31. cikk és a 35. cikk (1) bekezdése tekintetében alkalmazandó Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.(2) A 15–29. cikk, a 32–34. cikk és a 35. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.(3) A 47. cikk (2) bekezdésének a) pontja és a 47. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.(4) A 48. cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó a hulladékká vált járművek illegális kezelésének megelőzése vonatkozásában Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.(5) A 48. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekre vonatkozó releváns információk cseréjét illetően Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.(6) A 49. cikk nem alkalmazandó Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban a 15. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk, a 19. cikk (1) bekezdése, a 22. cikk (1) és (2) bekezdése, a 23. cikk, a 24. cikk, a 25. cikk (1) és (2) bekezdése, a 27–29. cikk, a 33. cikk és a 34. cikk tekintetében.(7) Az 50. cikk (1) bekezdésének c), d), h), i) iii., i) iv., i) v., j), k), l), m), n) és o) pontja, valamint az 50. cikk (3) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

59. cikkHatálybalépés és alkalmazás(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.(2)Ezt a rendeletet ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kell alkalmazni.A 4. cikk (3) bekezdését, az 5. cikk (2) bekezdését, az 5. cikk (3) bekezdését, az 5. cikk (6) bekezdését, az 5. cikk (7) bekezdését, az 5. cikk (8) bekezdését, az 5. cikk (9) bekezdését, a 6. cikk (4) bekezdését, a 6. cikk (5) bekezdését, a 6. cikk (6) bekezdését, a 6. cikk (7) bekezdését, a 6. cikk (8) bekezdését, a 6. cikk (9) bekezdését, a 6. cikk (11) bekezdését, a 7. cikk (3) bekezdését, a 7. cikk (4) bekezdését, a 9. cikk (7) bekezdését, a 11. cikk (4) bekezdését, a 12. cikk (2) bekezdését, a 13. cikk (6) bekezdését, a 14. cikk (4) bekezdését, a 15. cikk (6) bekezdését, a 21. cikk (2) bekezdését, a 22. cikk (6) bekezdését, a 26. cikk (3) bekezdését, a 37. cikk (3) bekezdését, a 41. cikk (3) bekezdését, a 46. cikk (5) bekezdését és az 50. cikk (5) bekezdését azonban ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 hónap]-tól/-től kell alkalmazni, az 53. cikket … [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kell alkalmazni, az 55. cikket pedig ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kell alkalmazni.Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK ANNAK MEGHATÁROZÁSÁRA, HOGY A ▌JÁRMŰ HULLADÉKKÁ VÁLT JÁRMŰ-E

E melléklet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy egy jármű hulladékká vált járműnek minősül-e, és az alábbiak szerint alkalmazandó:

Az A. rész lefekteti a járművek javíthatatlanságának megítélésére szolgáló kritériumokat. Ha e kritériumok közül egy vagy több teljesül, a járművet hulladékká vált járműnek kell tekinteni.

Ha az A. részben foglalt kritériumok egyike sem teljesül, a járművet a B. részben foglalt kritériumokkal összhangban is értékelni kell. Ha a B. részben foglalt kritériumok közül egy vagy több teljesül, műszaki értékelés határozza meg, hogy mely javítások szükségesek a 2014/45/EU irányelv szerinti műszaki vizsgálati bizonyítvány megszerzéséhez abban a tagállamban, ahol a járművet a javítás előtt nyilvántartásba vették. E műszaki értékelés alapján a jármű tulajdonosa eldönti, hogy le kívánja-e selejtezni a járművet.

Ha a műszaki értékeléstől számított öt éven belül a jármű tulajdonosa nem szerzi meg a 2014/45/EU irányelv szerinti műszaki vizsgálati bizonyítványt, a járművet hulladékká vált járműnek kell tekinteni. Az említett ötéves időszak alatt ez a műszaki értékelés dokumentálja, hogy a jármű nem hulladékká vált jármű.

Az e mellékletben említett értékelést független járműipari szakértőnek kell elvégeznie. A tagállamok létrehozhatják azon független járműipari szakértők zárt listáját, akik ezeket az értékeléseket elvégezhetik.

A jármű tulajdonosának kérésére a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy annak valamely kijelölt, engedélyezésre jogosult szerve mentesítheti az e melléklet értelmében hulladékká vált járműnek minősülő járművet e státusz alól, ha az érintett jármű javítás alatt áll.

A. RÉSZ

A HULLADÉKKÁ VÁLT JÁRMŰVEK ▌ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

A jármű akkor minősül hulladékká vált járműnek, ha az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelel:

a)darabokra vágták vagy alkatrészeinek újrahasználata céljából szétbontották;

▌

b)▌kiégett olyan mértékben, hogy a motortér vagy az utastér teljesen megsemmisült;

c)vízbe merült, úgy, hogy a víz ellepte a műszerfalat;

d)a jármű alábbi alkotóelemei közül műszaki szempontból egy vagy több nem javítható és nem cserélhető ki:

i.a földdel érintkező alkotóelemek (például gumiabroncsok és kerekek), felfüggesztés, kormányberendezés, fék és ezek kezelőszervei;

ii.ülésrögzítők és -csatlakozók;

iii.légzsákok, előfeszítők, biztonsági övek és perifériás működtetőelemeik;

iv.a jármű teste és alváza vagy karosszériája;

e)szerkezeti és biztonsági alkotóelemeinek olyan visszafordíthatatlan műszaki hibái vannak, amelyek miatt ezek nem cserélhetők;

▌

f) a járművet kezelés céljából átadták egy gyűjtőhelynek vagy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménynek;

g) valamely biztosítótársaság járműipari szakértő által végzett műszaki értékelés alapján műszaki totálkárosnak nyilvánította.

▌

B. RÉSZ

A HULLADÉKKÁ VÁLT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ INDIKATÍV KRITÉRIUMOK LISTÁJA

Ha az A. részben foglalt kritériumok egyike sem teljesül, a járművet a következő kritériumok alapján is értékelni kell:

a)a járművet hátrahagyták vagy hiányoznak az azonosítását lehetővé tevő eszközök, különösen a jármű-azonosító szám▌;

▌

b)a jármű nincs megfelelően védve a tárolás, szállítás, be- és kirakodás során bekövetkező károktól; ▌

▌

c) a jármű műszaki vizsgálati bizonyítvány megszerzéséhez elegendő műszaki állapotba hozásához szükséges költségeknek és a jármű jelenlegi értékének az összege meghaladja a jármű javítás utáni becsült piaci értékét;

d) a jármű vízbe merült, és a víz nem érte el a műszerfalat, de károsodást okozott a motorban vagy az elektromos rendszerben;

e) a jármű üzemanyagot vagy üzemanyaggőzt bocsátott ki, ami tűz- és robbanásveszélyt jelent;

f) a jármű cseppfolyósítottgáz-rendszeréből gáz szivárgott ki, ami tűz- és robbanásveszélyt jelent;

g) a jármű működéséhez használt folyadékok (üzemanyag, fékfolyadék, fagyálló folyadék, akkumulátorsav, elektrolitoldat, hűtőfolyadék) ömlöttek ki, ami vízszennyezési kockázatot jelent;

h) a jármű bontásra került; vagy

i) egy vagy több belépési pontját lehegesztették vagy szigetelőhab segítségével lezárták.

▌

II. MELLÉKLETA KÜLÖNLEGES KULTURÁLIS JELENTŐSÉGGEL BÍRÓ JÁRMŰKÉNT TÖRTÉNŐ ELISMERÉSRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

1.A jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy annak valamely kijelölt engedélyező szerve akkor ismeri el a járművet különleges kulturális jelentőséggel bíró járműként, ha az megfelel az alábbi kritériumok mindegyikének:

a)a jármű tulajdonosa vagy a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam illetékes hatóságai dokumentálták a jármű egyedi történelmi vagy kulturális értékét vagy jelentőségét vagy az az (EU) 2018/858 rendelettel vagy a nemzeti joggal összhangban egyedileg jóváhagyott, egyetlen módosított vagy rendelésre készült jármű;

b)a jármű tulajdonosa ismert és azonosítható;

c)a jármű alkatrészei azonosíthatók sorozatszámmal, illetve a gyártó által megadott vagy az illetékes hatóság által kiadott egyéb azonosítóval;

d)a jármű azonosítható a jármű-azonosító számmal vagy sorozatszámmal, vagy a gyártó által megadott vagy egy illetékes hatóság által kiadott egyéb azonosítóval.

A jármű tulajdonosának kérésére a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai igazolást állítanak ki, amelyben elismerik, hogy a jármű különleges kulturális jelentőséggel bír, amennyiben teljesülnek az e pont első albekezdésében meghatározott kritériumok.

A jármű tulajdonosának kérésére a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai visszavonják az e pont második albekezdésében említett engedélyt.

2.A különleges kulturális jelentőséggel bíró jármű tulajdonosa biztosítja, hogy:

a)a járművet az uniós vagy a nemzeti jog szerint környezetvédelmi szempontból megfelelő módon tárolják, szállítják vagy használják;

b)az 1. pont második albekezdésben említett igazolást kérésre a vámhatóság rendelkezésére bocsátják vagy részére hozzáférhetővé teszik.

3.A jármű 1. és 2. pontban foglalt kritériumoknak való megfelelését legalább ötévente, illetve tulajdonosváltozás esetén ellenőrizni kell.

III. MELLÉKLET

AZ ÚJRAHASZNÁLHATÓSÁGI, AZ ÚJRAFELDOLGOZHATÓSÁGI ÉS A HASZNOSÍTHATÓSÁGI ARÁNY KISZÁMÍTÁSA

E melléklet alkalmazásában „referenciajármű” a járműtípus azon változata, amelyet a típusjóváhagyó hatóság a gyártóval folytatott konzultáció alapján és az A. részében foglalt feltételeknek megfelelően az újrahasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság és a hasznosíthatóság vonatkozásában a legproblematikusabbnak tekint.

A. RÉSZ

1.Meg kell határozni a járműben jelen lévő anyagokat, azok arányát és helyét, valamint minden olyan releváns információt, amely az újrafeldolgozhatóság és a hasznosíthatóság arányának pontos kiszámításához szükséges.

2.A tömeget egytizedes pontossággal kilogrammban kell kifejezni. Az arányokat egytizedes pontossággal százalékban kell kiszámolni, majd az alábbiak szerint kell kerekíteni:

a)amennyiben a tizedespontot követő szám 0 és 4 között van, az összeg lefelé kerekítendő;

b)amennyiben a tizedespontot követő szám 5 és 9 között van, az összeg felfelé kerekítendő.

3.A referenciajárművek kiválasztásánál figyelembe kell venni az alábbi kritériumokat:

a)a felépítmény típusa;

b)a rendelkezésre álló felszereltség;

c)a rendelkezésre álló választható berendezések, amelyeket a gyártó felelősségére szerelnek fel.

4.Amennyiben a típusjóváhagyó hatóság és a gyártó nem azonosítja együttesen az újrahasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében legproblematikusabbnak megítélt változatot egy járműtípuson belül, ki kell választani egy referenciajárművet, mégpedig:

a)M1 kategóriájú járművek esetében minden egyes, az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 2. pontjában meghatározott „felépítménytípusból”;

b)N1 kategóriájú járművek esetében minden egyes, „felépítménytípusból”, úgy mint például teherkocsi, járóképes alváz, kisteherautó.

5.A gyártó az alkatrészek anyagának és tömegének ellenőrzése céljából rendelkezésre bocsátja a típusjóváhagyó hatóság által szükségesnek ítélt járműveket és alkatrészeket.

B. RÉSZ

1.Ahhoz, hogy az alkotóelemeket vagy alkatrészeket újrahasználhatónak lehessen tekinteni, azoknak könnyen és roncsolásmentesen eltávolíthatóknak kell lenniük.

2.Az újrahasználható alkatrészek, alkotóelemek és anyagok teljes tömegét 100 %-ban újrahasználhatónak, újrafeldolgozhatónak és hasznosíthatónak kell tekinteni.

3.A VIII. melléklet B. részének 1., 2. és 3. pontjában felsorolt alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat 0 %-ban újrahasználhatónak és 100 %-ban újrafeldolgozhatónak és hasznosíthatónak kell tekinteni. A VIII. melléklet E. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket 0 %-ban újrahasználhatónak és 100 %-ban újrafeldolgozhatónak és hasznosíthatónak kell tekinteni. A módszertannak biztosítania kell, hogy a VIII. melléklet olyan módosítása esetén, amely az említett melléklet E. részében felsorolt alkatrészek és alkotóelemek jegyzékének bővüléséhez vezet, az újonnan hozzáadott alkatrészeket és alkotóelemeket 0 %-ban újrahasználhatónak és 100 %-ban újrafeldolgozhatónak és hasznosíthatónak tekintsék majd.

4.Az újrahasználhatósági, az újrafeldolgozhatósági és a hasznosíthatósági arány kiszámításának összhangban kell állnia a körforgásossági stratégiával, és követnie kell az életciklus végi kezelési technológiák technológiai fejlődését.

IV. MELLÉKLET

AZ ANYAGOKBAN, ALKATRÉSZEKBEN ÉS ALKOTÓELEMEKBEN AZ ÓLOM, HIGANY, KADMIUM ÉS HAT VEGYÉRTÉKŰ KRÓM JELENLÉTÉVEL KAPCSOLATOS FELTÉTELEK ÉS MAXIMÁLIS KONCENTRÁCIÓÉRTÉKEK

Az ólom, a hat vegyértékű króm és a higany esetében a homogén anyagban az említett vegyi anyagok legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentrációja, a kadmium esetében pedig a homogén anyagban az említett vegyi anyag legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentrációja megengedett.

A 2003. július 1. előtt forgalmazott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalmazott pótalkatrészek – a kerék-kiegyensúlyozó súlyok, az elektromotorok szénkeféi és a fékbetétek kivételével – mentesülnek az 5. cikk (4) bekezdésének hatálya alól.

Homogén anyagok, alkatrészek és alkotóelemek
A mentesség alkalmazási köre és hatályának vége
Az 5. cikk (6) bekezdésének d) pontja értelmében címkét vagy más azonosító jelzést kell használni
Ólom mint ötvözőelem
1. a) Acél megmunkálási célokra és darabáruként tűzihorganyzott acél alkotóelemek, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal

1. b) Folyamatosan horganyzott acéllemez legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

2. a) Alumínium megmunkálási célokra, legfeljebb 2 tömegszázalék ólomtartalommal
A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

2. b) Alumínium legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

2. c) i. Alumíniumötvözetek megmunkálási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal
A 2028. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

2. c) ii. A 2. pont c) alpontjának i. alpontjában nem szereplő alumíniumötvözetek legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal(2)
A 2027. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

2. c) iii. Alumíniumöntvény ötvözetek legfeljebb 0,3 tömegszázalék ólomtartalommal, feltéve, hogy az ólom ólomtartalmú alumíniumhulladék újrafeldolgozásából ered
A 2026. december 31. után típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek(1)

3. Rézötvözetek legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal
(1)

4. a) Csapágycsészék és -perselyek
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

4. b) A motorokban, sebességváltókban és a légkondicionáló kompresszorokban található csapágycsészék és -perselyek
A 2011. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

Ólom és ólomvegyületek az alkotóelemekben
5. (törölve)

6. Lengéscsillapítók
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X
7. a) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, üzemanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben
A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

7. b) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, üzemanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal
A 2006. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

7. c) Elasztomerek kötőanyagai az erőátvitelirendszer-alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal
A 2009. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

Az alábbi alpontokban meghatározott elektromos és elektronikus alkalmazásokhoz használt forraszanyagokban vagy bevonatokban található ólom

8. a) Elektromos és elektronikus alkotóelemek áramköri lapra való rögzítésére szolgáló ólomtartalmú forraszanyagokban, illetve az alumínium elektrolitkondenzátor kivételével a csatlakozótűkön vagy áramköri lapokon lévő egyéb alkotóelemek érintkezőinek bevonatában található ólom
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. b) Ólom nem elektromos áramköri panelekre vagy üvegfelületre való forrasztáshoz használt forraszanyagban
A 2011. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. c) Ólom alumínium elektrolitkondenzátorok érintkezőinek bevonatában
A 2013. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. d) Ólom forraszanyagban üvegre való forrasztáshoz légtömegmérő érzékelőiben
A 2015. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. e) Magas olvadáspontú forrasztóanyagokban (azaz ólmot legalább 85 tömegszázalékban tartalmazó ólomötvözetekben) lévő ólom
(1)
X(3)
8. f) i. Ólom, rugalmas tűs csatlakozórendszerekben
A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. f) ii. Ólom, rugalmas tűs csatlakozórendszerekben, a járműkábelköteg csatlakozóak érintkező felülete kivételével
A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. g) i. Ólom tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő forraszanyagban
A 2022. október 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. g) ii. Ólom tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő forraszanyagban, amennyiben ez az elektronikus kapcsolat az alábbiak bármelyikére épül:
1. 90 nm-es vagy annál nagyobb félvezető technológiai csomópont;
2. 300 mm2-es vagy annál nagyobb egyedülálló chip bármely félvezető technológiájú csomópontban;
3. 300 mm2-es vagy annál nagyobb chipek, vagy 300 mm2-es vagy annál nagyobb szilícium távtartó rétegek több, egymásra helyezett chipet tartalmazó tokozásokban.
1. A 2030. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. h) Ólom forraszanyagban hővezetőknek a hűtőbordához való rögzítéséhez olyan teljesítmény félvezető-egységekben, amelyek lapkamérete a projekciós területnek legalább 1 cm²-e, illetve névleges áramsűrűsége a szilíciumlapka-területet tekintve legalább 1 A/mm²
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. i) Ólom forraszanyagban elektromos üvegfelület-kezeléshez a rétegelt üvegfelületre való forrasztás kivételével
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. j) Ólom forraszanyagban rétegelt üvegfelületre való forrasztáshoz
A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
8. k) Fűtési alkalmazások – forrasztási pontonként 0,5 A-es vagy annál nagyobb hőárammal történő – forrasztása rétegelt üvegek legfeljebb 2,1 mm-es vastagságú tábláihoz. Ez a mentesség nem terjed ki a köztes polimerbe ágyazott csatlakozók forrasztására.
A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X(3)
9. Szelepülések
A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motortípusok pótalkatrészeiként

10. a) Olyan elektromos és elektronikus alkotóelemek, amelyek üvegben vagy kerámiában, üveg vagy kerámia beágyazó-anyagösszetételekben, üvegkerámia anyagban vagy üvegkerámia beágyazó-anyagösszetételekben ólmot tartalmaznak. Ez a mentesség nem terjed ki a következőkben történő ólomfelhasználásra:
i. izzók üvege és gyújtógyertyák zománcbevonata;
ii. a 10. pont b), c) és d) alpontjában felsorolt alkotóelemekben lévő dielektromos kerámiaanyagok

X(4) (a motorok piezoelektromos alkotóelemeinek kivételével)
10. b) Ólom integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom-cirkanát-titanát alapú dielektromos kerámiaanyagokban

10. c) 125 V alatti névleges váltakozó feszültségű, illetve 250 V alatti névleges egyenfeszültségű kondenzátorokban található ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

10. d) Ólom dielektromos kerámiaanyagok az ultrahangos lokátorrendszerek érzékelőinek a hőmérséklet miatti mérési hibáját ellensúlyozó kondenzátorokban
A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

11. Pirotechnikai patronok
A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

12. A CO2-kibocsátását a kipufogóhő visszanyerésével csökkentő elektromos rendszerek ólomtartalmú hőelektromos anyagai
A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X
Hat vegyértékű króm
13. a) Korrózióvédő bevonatok
A 2007. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

13. b) Az alváz elemeiben felhasznált csavarokkal és anyacsavarokkal kapcsolatos korrózióvédő bevonatok
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

14. Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként használt, a hűtőközeg legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő hat vegyértékű króm:

X
a) ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 75 W-ot;
Az a) pont esetében: A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

b) ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye legalább 75 W;
c) ha a hűtőgép teljes mértékben nem elektromos fűtőberendezéssel működik.
A b) pont esetében: A 2026. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

Higany
15. a) A fényszórókban használt kisülőlámpák
A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X
15. b) Műszerfal kijelzőiben használt fénycsövek
A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást kapott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek
X

Megjegyzések a táblázathoz:

1.Ezt a mentességet 2030-ban felül kell vizsgálni az 5. cikk (6) bekezdésével összhangban.

2.Olyan alumíniumötvözetekre vonatkozik, amelyekbe az ólmot nem szándékosan vitték be, hanem az újrafeldolgozott alumínium használata miatt található meg az ötvözetben.

▌

3.Ki kell szerelni, ha a 10. pont a) alpontjával összefüggésben a 60 g/jármű átlagos határérték túllépésre kerül. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

4.Ki kell szerelni, ha 8. pont a)–k) alpontjával összefüggésben a 60 g/jármű átlagos határérték túllépésre kerül. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

V. MELLÉKLET

KÖRFORGÁSOSSÁGI STRATÉGIA

A. RÉSZ

A KÖRFORGÁSOSSÁGI STRATÉGIA ELEMEI

1.Azon tervezett intézkedések nem műszaki jellegű leírása, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a ▌járművek gyártásuk során megfeleljenek a 4–7. cikkben említett követelményeknek.

2.A gyártó által a következők érdekében végrehajtott eljárások nem műszaki jellegű leírása:

a)a 4–7. cikk követelményeinek teljesítése szempontjából releváns adatok gyűjtése a teljes ellátási láncban;

b)a beszállítóktól érkező információk megvizsgálása és ellenőrzése;

c)a megfelelő intézkedések meghozatala abban az esetben, ha a beszállítóktól kapott adatok szerint fennáll a 4., az 5. és a 6. cikkben foglalt követelményeknek való meg nem felelés kockázata.

3.▌Az életciklus végi kezelési technológiákra▌, az életciklus végi kezelési technológiák terén várható technológiai fejlődésre és az ilyen technológiákba történő kapacitásberuházásra vonatkozó információk, amelyeket a gyártó a járműtípusok 4. cikk szerinti újrahasználhatóságának, újrafeldolgozhatóságának és hasznosíthatóságának kiszámításához használt.

4.A járművekben az újrafeldolgozott tartalom arányára vonatkozó, a 6. és a 10. cikkben említett információk.

5.Azon intézkedések felsorolása, amelyek végrehajtására a gyártó kötelezettséget vállal annak biztosítása érdekében, hogy ▌a hulladékká vált járművek kezelése e rendelettel összhangban történjen, különösen a következőkre összpontosítva:

a)a VIII. melléklet C. részében megjelölt alkatrészek eltávolítását elősegítő intézkedések;

▌

b)a könnyű szétszerelést akadályozó vagy az újrafeldolgozást nagyon megnehezítő anyagok és technikák ▌használatából eredő kihívások kezelésére irányuló intézkedések;

c)az alkatrészek és alkotóelemek újrahasználatát előmozdító intézkedések;

d) az a)–c) pontban említett intézkedések végrehajtása érdekében végzett kutatási és fejlesztési tevékenységek, az újrafeldolgozási technológiák vagy az infrastruktúra fejlesztésébe történő beruházások, valamint a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőkkel való együttműködés.

▌

B. RÉSZ

A KÖRFORGÁSOSSÁGI STRATÉGIA UTÁNKÖVETÉSE ÉS AKTUALIZÁLÁSA

1.A gyártóknak legalább ötévente aktualizálniuk kell a körforgásossági stratégiát.

2.Az aktualizált körforgásossági stratégiának tartalmaznia kell a vonatkozó változásokat, különösen a következőket:

a)annak leírása, hogy az A. rész 5. pontjában említett intézkedéseket hogyan hajtották végre, ezen intézkedések hatékonyságának értékelésével együtt, és abban az esetben, ha a stratégiában megjelölt egy vagy több intézkedést nem hajtottak végre, ennek indoklása;

b) információk a gyártó által a járművek körforgásos jellegének javítása érdekében a tervezés és a gyártás terén végrehajtott jelentős változásokról.

▌

VI. MELLÉKLET

AZ ELTÁVOLÍTÁSRA ÉS A CSERÉRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1.A járműbe beépített elektromosjármű-elemek, illetve akkumulátorok és könnyűszállítóeszköz-elemek, illetve akkumulátorok:

a)az eredeti termék azonosítószáma;

b)elhelyezkedés;

c)tömeg;

d)az elem, illetve akkumulátor kémiai típusa;

e)az elem, illetve az akkumulátor biztonságos kisütésére vonatkozó utasítások;

f)az eltávolításra és a cserére vonatkozó műszaki utasítások, beleértve az összes lépés sorrendjét és az összekötési, rögzítési és tömítési technikákat;

g)az elektromosjármű-elemekhez, illetve akkumulátorokhoz való hozzáféréshez, azok eltávolításához és cseréjéhez szükséges eszközök vagy technológiák és könnyűszállítóeszköz-elemek, illetve akkumulátorok.

▌

2.A járműbe beépített, elektromos meghajtású motorok:

a)az eredeti termék azonosítószáma;

b)elhelyezkedés;

c)tömeg;

d)az elektromos meghajtású motorokban jelen lévő állandó mágneseknek az (EU) 2024/1252 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt típusai;

▌

e)az eltávolításra és a cserére vonatkozó műszaki utasítások, beleértve az összes lépés sorrendjét és az összekötési, rögzítési és tömítési technikákat;

f)az elektromos meghajtású motorokhoz való hozzáféréshez, azok eltávolításához és cseréjéhez szükséges eszközök vagy technológiák.

3.A VIII. melléklet B. részében felsorolt alkotóelemek, alkatrészek és anyagok:

a)az eredeti termék azonosítószáma;

b)elhelyezkedés;

c)tömeg;

d)az 5. cikk (4) bekezdésében felsorolt anyagok jelenléte a járműben, amelyeket a IV. mellékletben említett módon kell megjelölni;

e)az eltávolításra vonatkozó műszaki utasítások, beleértve az összes lépés sorrendjét;

f)a legjobb kezelési technikák rendelkezésre állása.

4.A VIII. melléklet C. részében felsorolt alkotóelemek, alkatrészek és anyagok:

a)az eredeti termék azonosítószáma;

b)elhelyezkedés;

c)az eltávolításra és a cserére vonatkozó műszaki utasítások, beleértve az összes lépés sorrendjét;

d) az újragyártáshoz és felújításhoz szükséges információk, specifikációk, eszközök és eljárások, beleértve a szoftverfrissítéseket is.

5.Digitálisan kódolt alkotóelemek és alkatrészek a járműben:

a)szám;

b)elhelyezkedés;

c)az alkotóelemekhez való hozzáférésre, azok eltávolítására és cseréjére vonatkozó műszaki utasítások, beleértve a pótalkatrészeknek és -alkotóelemeknek más járműben való működéséhez szükséges aktiválásához elengedhetetlen kódolást és szoftvert, valamint az alkotóelemek nyilvántartásból való törlésére és a jármű-azonosító számtól való függetlenítésére vonatkozó információk feldolgozására vonatkozó utasítások, ideértve adott esetben a diagnosztikai eszközök jövőbeli újrahasználatuk céljából történő használatára vonatkozó utasításokat is;

d)a más gyártmányok és modellek meghatározott alkatrészeivel és alkotóelemeivel való működőképesség, helyettesíthetőség és kompatibilitás leírása;

e)a gyártó műszaki segítségnyújtásért felelős kapcsolattartó pontja.

6.Az 5. pont c) alpontjának alkalmazásában, amennyiben az e rendelet 11. cikkében említett digitálisan kódolt alkotóelemek, tartozékok és alkatrészek jármű-azonosító számtól való függetlenítésére és a nyilvántartásból való törlésére van szükség, a gyártónak olyan eljárásokat kell bevezetnie, amelyek lehetővé teszik a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók számára a nyilvántartásból való törlést és a függetlenítést. Ennek során a gyártó kérheti a bontási igazolást, valamint az adott üzemeltető azonosítását. E célból a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók beszerzik és felhasználják az (EU) 2018/858 rendelet X. mellékletének 2.1. pontjában említett gyártói járműjavítási és -karbantartási információkat tartalmazó weboldalhoz szükséges azonosítási adatokat. Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre és a függetlenítésre irányuló eljárásokhoz a hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplőknek, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatóknak hozzá kell férniük a jármű fedélzeti diagnosztikai (OBD) információihoz, a gyártó a hozzáférési hitelesítő adatok kiadásának feltételeként:

a)az eltávolítás elvégzésekor folyamatos online kapcsolatot írhat elő a diagnosztikai eszköztől a diagnosztikai eszköz gyártójának szervere, valamint a diagnosztikai eszköz gyártójának szerverétől a gyártó szervere felé; valamint

b)előírhatja a fedélzeti diagnosztikai információkhoz való hozzáféréshez használt eszköz gyártójának, hogy igazolja a gyártó számára a diagnosztikai eszköz azonosítóját és az üzemeltető álnevesített azonosítóját, valamint hogy gyűjtse össze és tárolja a jármű-azonosító számot, az alkatrész egyedi azonosítóját, amennyiben az rendelkezésre áll, és azt a jármű-azonosító folyamat támogatja, az adott tevékenység egyezményes koordinált világidő (UTC) szerinti dátumát és időbélyegzőjét, valamint a diagnosztikai eszköz egyedi azonosítóját; a gyártónak kérésre hozzáférést kell kapnia a diagnosztikai eszköz gyártójától az e pontban említett információkhoz, amennyiben az ahhoz szükséges, hogy reagálni tudjon az alkatrészek ellopásának vagy helytelen használatának megalapozott gyanújára.

VII. MELLÉKLET

JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK

1.Járművek 100 grammot meghaladó tömegű műanyag alkatrészei, alkotóelemei és anyagai:

a)ISO 1043-1 Műanyagok – Jelek és rövidített szakkifejezések. 1. rész: Alappolimerek és speciális jellemzői;

b)ISO 1043-2 Műanyagok – Jelek és rövidített szakkifejezések. 2. rész: Töltő- és erősítő anyagok;

c)ISO 11469 Műanyagok – A műanyagtermékek általános azonosítása és megjelölése.

2.Járművek 200 grammot meghaladó tömegű elasztomer alkatrészei, alkotóelemei és anyagai, a gumiabroncsok kivételével: nemzetközi ISO 1629 szabvány Gumi és latex – Nómenklatúra.

3.Az ISO-szabványokban használt „<” vagy „>” jelek zárójellel helyettesíthetők.

▌

VIII. MELLÉKLET

KEZELÉSI KÖVETELMÉNYEK

A. RÉSZ

A HULLADÉKTÁROLÓ ÉS A HULLADÉKKEZELŐ HELYEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1.A hulladékká vált járművek kezelés előtti tárolására, valamint alkatrészeik, alkotóelemeik és anyagaik tárolására szánt hulladéktároló helyeknek, beleértve a gyűjtőhelyeken kialakított tárolóhelyeket is:

a)át nem eresztő felülettel kell rendelkezniük, a kiömlő anyag összegyűjtésére alkalmas eszközökkel, ülepítőkkel és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel;

b)vízkezelésre, ideértve a csapadékvizet is, alkalmas berendezéssel kell ellátni őket, az egészség- és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően;

c) megfelelő tárolóhellyel kell rendelkezniük a hulladékká vált járművek számára, és csak szárazra fektetett hulladékká vált járműveket szabad bennük egymásra helyezni, kivéve, ha megfelelő magasságú tárolóállványokat használnak;

d) olyan felszereléssel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi a közegek és a folyadékok azonnali eltávolítását a hulladékká vált szivárgó járművekből, valamint a szivárgó közegek és folyadékok nedvszívó anyag felhasználásával történő összegyűjtését.

Az első albekezdésben említett telephelyek üzemeltetőinek haladéktalanul végre kell hajtaniuk az említett albekezdés d) pontjában említett intézkedéseket.

2.A tárolást úgy kell megszervezni, hogy elkerülhető legyen a következők károsodása:

a)az e melléklet B. részének 1. és 3. pontjában felsorolt folyadékokat és közegeket tartalmazó alkotóelemek és alkatrészek;

b)az e melléklet C. részében felsorolt alkotóelemek, alkatrészek és anyagok.

3.A hulladékká vált járművek és alkotóelemeik, alkatrészeik és anyagaik kezelésére szolgáló helyeknek a következőkkel kell rendelkezniük:

a)megfelelő területeken át nem eresztő felületek, kiömlő anyag összegyűjtésére alkalmas eszközökkel, ülepítőkkel és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel;

b)a hulladékká vált járműből eltávolított alkotóelemek, alkatrészek és anyagok megfelelő tárolására szolgáló hely, beleértve az olajjal szennyezett alkatrészek, alkotóelemek és anyagok át nem eresztő tárolását;

c)megfelelő konténerek az elemek, illetve akkumulátorok (az elektrolit helyszíni vagy máshol történő semlegesítésével), szűrők és PCB/PCT-t tartalmazó kondenzátorok tárolására;

d)megfelelő, különálló tárolótartályok a hulladékká vált járművek folyadékai –üzemanyagok, olajok (motorolaj, sebességváltó-olaj, szervokormány-olaj, hajtóműolaj, hidraulikaolaj), olajszűrők, hűtőfolyadékok, fagyálló folyadék, fékfolyadékok, hűtőközegek, dízel kipufogógáz-kezelő folyadék – és minden egyéb olyan folyadék vagy gáz különválasztott tárolására, amely a hulladékká vált járműben található;

e)vízkezelésre, ideértve a csapadékvizet is, alkalmas berendezések, az egészség- és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően;

f)megfelelő tárolóhely a használt gumikabroncsok számára, figyelembe véve a tűzveszély és a túlzott készletfelhalmozás megelőzésének szükségességét.

4.Az elektromos járművek kezelésére engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek meg kell felelniük az (EU) 2023/1542 rendelet XII. mellékletében meghatározott követelményeknek. Azoknak az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek, amelyek átveszik azokat az elektromos járműveket, amelyek elektromosjármű-eleme, illetve -akkumulátora feltételezhetően károsodott, a lehető leghamarabb, de legkésőbb a leadást követő 24 órán belül értékelniük kell ezeket az elemeket, illetve akkumulátorokat. Ezen járműveket és elemeket, illetve akkumulátorokat elkülönített módon, az (1) bekezdésben említettek szerint elzárt területen kell tárolni. Az elzárt területet az elektromosjármű-elemekből, illetve -akkumulátorokból eredő tűz átterjedését más területekre, elektromos járművekre, vagy elemekre, illetve akkumulátorokra való átterjedésének megelőzésére, észlelésére és megakadályozására alkalmas berendezésekkel kell ellátnia.

B. RÉSZ

A SZÁRAZRA FEKTETÉSRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1.A következő közegeket, folyadékokat és gázokat el kell távolítani a hulladékká vált járműből, kivéve, ha azok az érintett alkatrészek újrahasználatához szükségesek:

a)üzemanyag;

b)motorolaj;

c)hajtóműolaj;

d)sebességváltó-olaj;

e) szervokormány-olaj;

f)hidraulikaolaj;

g)hűtőfolyadék;

h)fagyálló folyadék;

i)fékfolyadék;

j)hűtőközegek; ▌

k) dízel kipufogógáz-kezelő folyadékok; valamint

l)a hulladékká vált járműben található bármely más folyadék vagy gáz.

A közegek és folyadékok eltávolítása után leeresztő dugókat kell alkalmazni a maradványok szivárgásának megakadályozására. A gyűjtőtartályokon címkével fel kell tüntetni a bennük lévő folyadék típusát, és egymástól elkülönítve, e melléklet A. részének megfelelő biztonságos helyen kell őket tárolni a véletlen kiömlés, szivárgás vagy jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében.

2.A következő alkotóelemeket, alkatrészeket és anyagokat közömbösíteni kell vagy el kell távolítani:

a)e-segélyhívó rendszer;

b)légzsákok pirotechnikai alkatrészei;

c)biztonsági övek pirotechnikai alkatrészei;

d)minden egyéb pirotechnikai alkatrész.

3.A következő alkotóelemeket, alkatrészeket és anyagokat el kell távolítani a hulladékká vált járművekből:

a)a légzsákokat, a cseppfolyósított gáz (LPG) tartályait, a sűrített földgáz (CNG) tartályait, a hidrogéntartályokat és minden más potenciálisan robbanásveszélyes alkatrészt és alkotóelemet közömbösíteni kell;

b) az olajszűrőket;

c)a hűtőközegeket az (EU) 2024/573 rendeletnek megfelelően kell kezelni;

d)az azonosítottan higanyt ▌tartalmazó alkotóelemeket a kezelés során azonosítható anyagáramban kell elkülöníteni, amelyet a 2008/98/EK irányelv 17. cikkével összhangban biztonságosan immobilizálni és ártalmatlanítani kell;

e)az 5. cikk (4) bekezdésében említett anyagokat tartalmazó szerkezeti anyagokat, amelyeket a IV. mellékletben meghatározottak szerint kell megjelölni, a kezelés során azonosítható anyagáramban kell elkülöníteni, amelyet a 2008/98/EK irányelv 17. cikkével összhangban biztonságosan immobilizálni és ártalmatlanítani kell.

A szárazra fektetés során összegyűjtött valamennyi alkatrészt, alkotóelemet és anyagot kijelölt tartályokban kell tárolni. A gyűjtőtartályokon címkével fel kell tüntetni a bennük lévő alkotóelemeket, alkatrészeket és anyagokat, és egymástól elkülönítve, e melléklet A. részének megfelelő biztonságos helyen kell őket tárolni a véletlen kiömlés, szivárgás vagy jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében.

4.A hulladékká vált járművek szárazra fektetésére vonatkozóan a következő információkat kell rögzíteni:

a)azon hulladékká vált járművek teljes száma, amelyeket kezeltek;

b)a hulladékká vált járművek átlagos tömege a szárazra fektetés és eltávolítás előtt és után;

c)a szárazra fektetett folyadékok, alkatrészek, alkotóelemek vagy anyagok minden egyes típusának teljes mennyisége▌;

d)adott esetben a hulladékszállító neve és elérhetősége;

e)a szárazra fektetési folyamat során összegyűjtött folyadékok és gázok, alkatrészek, alkotóelemek vagy anyagok végső kezelési helyének neve és elérhetősége.

C. RÉSZ

ALKATRÉSZEK ÉS ALKOTÓELEMEK KÖTELEZŐ ELTÁVOLÍTÁSA A HULLADÉKKÁ VÁLT JÁRMŰVEKBŐL

A 29. cikk (2) bekezdése alapján mentességet élvez, ha a VIII. melléklet G. részében foglalt feltételek teljesülnek
X: a kivétel a következőre vonatkozik:
1.Az elektromosjármű-elemek, illetve -akkumulátorok, ideértve azok elem-, illetve akkumulátorfelügyeleti rendszereit, a fedélzeti töltőket, a borításokat vagy burkolatokat, ha vannak ilyenek

2.Az LMT-elemek, illetve -akkumulátorok, beleértve azok elem-, illetve -akkumulátorfelügyeleti rendszereit, fedélzeti töltőit, a borításokat vagy burkolatokat, ha vannak ilyenek

3.Az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikkének 12. pontjában meghatározott SLI-elemek, illetve -akkumulátorok

4.Az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározott hordozható elemek, illetve akkumulátorok

5.Elektromos meghajtású motorok, beleértve azok motorházát és a hozzájuk tartozó vezérlőegységeket, huzalokat és más alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat

6.Motorblokkok
X
7.Katalizátorok

8.Sebességváltók
X
9.Az üvegből készült szélvédők, hátsó és oldalsó ablakok, ideértve a tetőablak-szerkezeteket is, teljes üvegmennyiségének legalább 70 %-a

10.Felnik

11.Gumiabroncsok

12.A szórakoztató- és információs rendszer közvetlenül hozzáférhető részei

13.Fényszórók és hátsó lámpák, beleértve azok működtető berendezéseit

14.Fő kábelkötegek
X
15.Lökhárítók
X
16.Üzemanyag-tartályok
X
17.Hőcserélők
X
18.Szénszálas erősítésű műanyag alkatrészek

19.Elektromos és elektronikus alkotóelemek:
X
a)elektromos járművek 2 kg-nál nagyobb tömegű inverterei és DC/DC-átalakítói
X
b)könnyen hozzáférhető és nagy nyomtatott áramköri kártyák
X
c)0,2 négyzetmétert meghaladó területű fotovoltaikus (PV) panelek
X
d)vezérlőmodulok és szelepdobozok az automata erőátvitelhez
X

▌

D. RÉSZ

ALKATRÉSZEK ÉS ALKOTÓELEMEK ÚJRAHASZNÁLATA, ÚJRAGYÁRTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA

1.Az eltávolított alkatrészek és alkotóelemek műszaki értékelése:

a)újrahasználat esetén:

i.az alkatrész vagy alkotóelem működőképes;

ii.alkalmas arra, hogy az elsődleges rendeltetésének megfelelően könnyen használható legyen.

b)Újragyártás vagy felújítás esetén:

i.az alkatrész vagy alkotóelem tartalmazza az összes releváns részt;

ii.alkalmas újragyártásra vagy felújításra, figyelembe véve az esetleges károsodásokat, a csökkent működőképességet, a csökkent teljesítményt, a csökkent élettartamot és a szükséges javításokat▌;

iii.nem áll fenn látható súlyos korrózió, amely akadályozza az alkatrészek vagy alkotóelemek működőképességét.

2.Az alkatrészek és alkotóelemek címkéjén feltüntetendő minimális információk:

a)az alkatrész vagy alkotóelem neve;

▌

b)név, levelezési cím, egyedüli kapcsolattartó pont megjelölése és e-mail-cím, adott esetben weboldal, amely azonosítja az alkatrészt vagy alkotóelemet eltávolító, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményt.

E. RÉSZ

ÚJRA NEM HASZNÁLHATÓ ALKATRÉSZEK ÉS ALKOTÓELEMEK

1.Valamennyi légzsák, a párnákkal, a pirotechnikai működtetőkkel, elektronikus vezérlőegységekkel és érzékelőkkel.

2.Kibocsátás-utókezelő rendszerek (például katalizátorok, részecskeszűrők), kivéve ha ezek az alkatrészek megfelelnek a 2014/45/EU irányelv 4. cikkében meghatározott vonatkozó műszaki vizsgálatnak.

▌

3.A biztonsági övek automata vagy nem automata alkatrészei, köztük hevederek, csatok, övvisszahúzók, pirotechnikai működtetők.

4.Ülések, amennyiben biztonsági öv rögzítési pontokat és/vagy légzsákokat tartalmaznak.

5.A kormányoszlopra ható kormányzár szerelvények.

6.Indításgátlók, a jeladókkal és az elektronikus vezérlőegységekkel együtt.

F. RÉSZ

AZ ELTÁVOLÍTOTT ALKATRÉSZEKRE, ALKOTÓELEMEKRE ÉS ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES KEZELÉSI KÖVETELMÉNYEK

1.Az SLI-elemeket, illetve akkumulátorokat az (EU) 2023/1542 rendelet 70. cikkének megfelelően kell kezelni.

2.Az elektromosjármű-elemeket, illetve akkumulátorokat az (EU) 2023/1542 rendelet 70. cikkével összhangban kell kezelni.

3. Az LMT-elemeket, illetve -akkumulátorokat az (EU) 2023/1542 rendelet 70. cikkének megfelelően kell kezelni.

4. A hordozható elemeket, illetve -akkumulátorokat az (EU) 2023/1542 rendelet 70. cikkének megfelelően kell kezelni.

5.Az (EU) 2024/1252 rendelet 28. cikkében meghatározott, neodímiumot, diszpróziumot vagy prazeodímiumot tartalmazó állandó mágnes anyagokat (neodímium-vas-bór [NdFeB]), a rezet el kell távolítani az újrahasználatra, újragyártásra vagy felújításra nem alkalmas elektromos meghajtású motorokból, ha az eltávolítást engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben a szokásos mértéket meghaladó költség nélkül el lehet végezni. Az NdFeB állandó mágneses anyagok újrafeldolgozásával kapcsolatos műszaki fejlődés hiánya esetén az elektromos meghajtású motorokat vagy az állandó mágnes anyagot tartalmazó alkatrészeiket az (EU) 2024/1252 rendelet 27. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően tárolni kell, és meg kell jelölni. A jövőbeli újrafeldolgozás tekintetében az 1999/31/EK irányelv átmeneti tárolásra vonatkozó követelményei nem alkalmazandók.

6.Az újrahasználatra, újragyártásra vagy felújításra nem szánt, eltávolított elektronikus alkotóelemeket és alkatrészeket, valamint a nem vas maradékhulladékokat, beleértve a zúzott nyomtatott áramköri kártyákat is, a hulladékkezelési szolgáltatóknak a 2012/19/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell kezelniük.

7.A hulladékká vált járműből eltávolított üveget legalább tartályüveggé, üvegrosttá vagy azzal egyenértékű minőségűvé kell újrafeldolgozni.

8.Az eltávolított hűtőközeget az (EU) 2024/573 rendelet 8. cikkének megfelelően kell újrafeldolgozni, visszanyerni vagy megsemmisíteni.

9.A műanyag- és maradékfrakciókat az (EU) 2019/1021 rendelet 7. cikkének és IV. mellékletének megfelelően kell kezelni.

10.A gumiabroncsokat a hulladékhierarchiával és a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott általános követelményekkel összhangban kell feldolgozni annak érdekében, hogy előnyben részesítsék a legjobb általános környezeti eredményt biztosító megelőzési lehetőségeket, beleértve az újrafutózást is, és az energetikai hasznosítással szemben előnyben részesítsék az újrafeldolgozást, beleértve a mechanikai újrafeldolgozástól eltérő módszereket is.

11.A VII. melléklet C. részének 17. pontjában meghatározott hőcserélőkből származó alumíniumanyagokat a VII. melléklet G. része 2. pontjának b. alpontjában meghatározott öntészeti és alakított alumínium frakcióktól elkülönítve kell tárolni és újrafeldolgozni.

G. RÉSZ

A KOMBINÁLT APRÍTÁSRA ÉS AZ APRÍTÁS UTÁNI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

1. Az e rendelet 27. cikke (3) bekezdésének való megfelelés érdekében a hulladékká vált járművek más hulladékkal együtt csak akkor apríthatók, ha:

a) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait elkülönítetten, a 2012/19/EU irányelv VII. mellékletével összhangban kezelték;

b) minden elem, illetve akkumulátor az (EU) 2023/1542 rendelettel összhangban eltávolításra került;

c) a műanyag csomagolást az (EU) 2025/40 rendelettel összhangban elkülönítették a csomagolási hulladéktól és a fém csomagolástól;

d) a kombinált aprítási folyamat nem csökkenti a hulladékáramok minőségét az elkülönített kezeléshez képest; valamint

e) az egyes vegyeshulladék-áramok kimeneti frakciókhoz való konkrét hozzájárulása az (EU) 2023/1542 rendelet, az (EU) 2025/40 rendelet, a 2008/98/EK irányelv és a 2012/19/EU irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségek teljesítéseként azonosítható.

2. A kimeneti frakciókra vonatkozó minőségi követelmények:

a) a fő acélfrakció teljes réztartalma nem haladhatja meg a 0,25 tömegszázalékot; ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-tól/től kezdődően a fő acélfrakció teljes réztartalma tömegszázalékban kifejezve nem haladhatja meg a 0,15 %-ot;

b) ... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az alumíniumot legalább két frakcióra kell szétválogatni:

i.öntészeti alumínium (1,5%-nál magasabb szilíciumtartalmú frakciók);

ii.alakított alumínium (legfeljebb 1,5%-os szilíciumtartalmú frakciók);

c)... [az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/től az alumíniumot legalább négy frakcióra kell szétválogatni:

i.olyan alumíniumfrakció, amelynek szilíciumtartalma meghaladja az 1,5%-ot, réztartalma legfeljebb 0,5% és vastartalma legfeljebb 0,2%;

ii.1,5%-nál magasabb szilíciumtartalmú alumíniumfrakció, amely nem felel meg az i. alpont rézre és vasra vonatkozó összetételi követelményeinek;

iii.olyan alumíniumfrakció, amelynek szilíciumtartalma legfeljebb 1,5%, magnéziumtartalma legfeljebb 1,5%, réztartalma legfeljebb 0,3% és cinktartalma legfeljebb 0,3%;

iv.olyan alumíniumfrakció, amelynek szilíciumtartalma legfeljebb 1,5%, és amely nem felel meg a iii. alpont magnézium-, réz- és cinktartalomra vonatkozó követelményeinek;

d) az aprítógépben a légáramban történő szétválasztást és a vas leválasztását követően keletkező aprításból származó nehéz frakciót tovább kell kezelni a vas, a nemvasfémek, a műanyagok és más szerves anyagok újrafeldolgozás vagy hasznosítás céljából történő elkülönítése céljából; az ezen eljárásokból származó maradék kevesebb mint 1 tömegszázalék fémet, és a 2003/33/EK tanácsi határozattalA Tanács 2003/33/EK határozata (2002. december 19.) az 1999/31/EK irányelv II. mellékletének 16. cikke alapján a hulladékok hulladéklerakókban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól (HL L 11., 2003.1.16., 27. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2003/33(1)/oj). összhangban kevesebb mint 5 tömegszázalék összes szerves szenet tartalmazhat; az összes szerves szén (TOC) < 5 tömegszázalék határérték nem alkalmazandó, ha az aprításból származó nehéz frakciót megfelelően választották le és készítették elő, és az a hatályos jogszabályok szerint biológiailag stabil;

e) az aprításból származó könnyű frakciót tovább kell kezelni a vasfémek, a nemvasfémek, a műanyagok és más szerves anyagok újrafeldolgozás vagy hasznosítás céljából történő elkülönítése céljából; az ezen eljárásokból származó maradék kevesebb mint 1 tömegszázalék fémet, és a 2003/33/EK határozattal összhangban kevesebb mint 5 tömegszázalék összes szerves szenet tartalmazhat; az összes szerves (TOC)< 5 tömegszázalékos határérték nem alkalmazandó, ha az aprítás utáni könnyű frakciót megfelelően választották le és készítették elő, és az a hatályos jogszabályok szerint biológiailag stabil.

3.Az alkatrészek, alkotóelemek és anyagok eltávolítására vonatkozó kötelezettség alóli mentességhez szolgáltatandó dokumentáció:

a)amennyiben rendelkezésre áll, az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény és az aprítási műveleteket végző és aprítás utáni technológiákat alkalmazó létesítmény közötti írásbeli szerződés másolata, beleértve az újrafeldolgozásra kész másodlagos anyagok minőségére vonatkozó előírásokat és a hulladékká vált járművek maradékainak feldolgozása során követett műszaki előírásokat;

b)egy reprezentatív kezelési konfiguráció mellett a kezelt maradékhulladékok (output) minőségére és mennyiségére vonatkozó mintaelemzésről szóló anyagmérleg-jelentés, amelyet független szerv készített.

▌

IX. MELLÉKLET

A GYÁRTÓK NYILVÁNTARTÁSÁBA VALÓ BEJEGYZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK

1.A gyártó vagy a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselője által benyújtandó információk a következők:

a)az a név és márkanevek, ha vannak, amelyek alatt a gyártó a tagállamban tevékenykedik, valamint a gyártó címe – irányítószám, település, utca, házszám, ország –, telefonszáma, ha van, weboldala és e-mail-címe, megjelölve egy egyetlen kapcsolattartó pontot;

b)a gyártó nemzeti azonosító kódja, beleértve a cégjegyzékszámot vagy azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási számot, valamint az európai vagy nemzeti adóazonosító számot;

c)azon jármű-kategóriák, amelyeket a gyártó első alkalommal kíván forgalmazni a tagállam területén;

d)tájékoztatás arról, hogy a gyártó hogyan teljesíti a 16. cikkben meghatározott kötelezettségeit, beleértve az alábbiakról szóló írásbeli tájékoztatást:

i.a gyártó által a 16. és 20. cikkben meghatározott, gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében bevezetett intézkedések;

ii.a 23. cikkben megállapított gyűjtési kötelezettség teljesítése érdekében a gyártó által a tagállamban forgalmazott járművek mennyisége tekintetében bevezetett intézkedések; valamint

iii.az illetékes hatóságoknak bejelentett adatok megbízhatóságát biztosító rendszer;

e)a gyártó vagy adott esetben a gyártó által a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselő vagy a gyártói felelősségi szervezet nyilatkozata arról, hogy a megadott információk megfelelnek a valóságnak.

2.Abban az esetben, ha a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítésére gyártói felelősségi szervezetet jelölnek ki, az 1. pontban felsorolt információkon kívül a következőket is meg kell adni:

a)név és elérhetőség, úgymint irányítószám, település, utca, házszám, ország, telefonszám, webcím és e-mail-cím, valamint a gyártói felelősségi szervezet nemzeti azonosító kódja;

b)a gyártói felelősségi szervezet cégjegyzékszáma vagy azzal egyenértékű hivatalos nyilvántartási száma és az európai vagy nemzeti adóazonosító száma; valamint

c)a képviselt gyártó általi meghatalmazás.

3.Ha a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölésre került, a gyártói felelősségi szervezetnek az 1. pontban felsorolt információkon kívül a következőket is meg kell adnia:

a)az általa képviselt gyártók neve és elérhetősége, úgymint irányítószám, település, utca, házszám, ország, telefonszám, weboldal és e-mail-cím;

b)adott esetben az egyes képviselt gyártók általi meghatalmazás;

c)amennyiben a gyártói felelősségi szervezet több gyártót képvisel, minden egyes képviselt gyártó vonatkozásában külön-külön fel kell tüntetnie, hogy e gyártók hogyan teljesítik a 16. cikkben meghatározott kötelezettségeket.

4.Amennyiben olyan, a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében kijelölt képviselő teljesíti a 16. cikk szerinti kötelezettségeket a gyártó nevében, amely egynél több gyártót képvisel, e képviselőnek az 1. pontban felsorolt információkon kívül minden egyes képviselt gyártó nevét és elérhetőségét külön-külön meg kell adnia.

X. MELLÉKLET

BONTÁSI IGAZOLÁS▌

1.
Az igazolást kiállító létesítmény vagy vállalkozás
1.1.
Megnevezés

1.2.
Cím

1.3.
Telefonszám

1.4.
E-mail-cím (ha van)

1.5.
Nyilvántartási vagy azonosító szám*

2.
Az 1. pontban említett létesítményre vagy vállalkozásra vonatkozó engedélyt kiállító illetékes hatóság
2.1.
Tagállam

2.2.
Megnevezés

2.3.
Cím

3.
Bontási igazolás
3.1.
A kiállítás időpontja

3.2.
Szám

4.
A bontási igazolás tárgyát képező járműre vonatkozó információk
4.1.
Felségjel

4.2.
(A)Rendszám**

4.3.
(J)Kategória**

4.4.
(D.1) Gyártmány**

4.5.
(D.3) Kereskedelmi leírása(i)**

4.6.
(E)alvázszám**

4.7.
Forgalmi engedély száma

5.
A jármű tulajdonosára vonatkozó információk

5.1.
(C.2.1) Vezetéknév vagy cégnév**

5.2.
(C.2.2) további neve(i) vagy kezdőbetűje (kezdőbetűi) (ahol van)**

5.3.
(C.2.3) címe a nyilvántartásba vevő tagállamban az okmány kiállításának időpontjában**

5.4.
Telefonszám [amennyiben rendelkezésre áll, és a tulajdonos beleegyezésével]

5.5.
E-mail-cím [amennyiben áll, és a tulajdonos beleegyezésével]

6.
Megjegyzések

* Ezt a követelményt nem kell érvényesíteni, ha a nemzeti nyilvántartási vagy azonosítási rendszer nem ismer ilyen számot.
** Az 1999/37/EK irányelvben foglalt harmonizált közösségi kódok.

XI. MELLÉKLET

AZ (EU) 2018/858 RENDELET ÉS A 168/2013/EU RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

1.Az (EU) 2018/858 rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

a)az I. rész G13 tétele helyébe a következő szöveg lép:

„

G13
Körforgásos jelleg
(EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát]
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X

”;

b)az 1. függelék a következőképpen módosul:

i.az 1. táblázat G13 tétele helyébe a következő szöveg lép:

„

G13
Körforgásos jelleg
(EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát]

N/A
A VII. mellékletnek a meghatározott alkatrészek újrahasználatának tilalmáról szóló E. részét azonban alkalmazni kell.

”;

ii.a 2. táblázat G13 tétele helyébe a következő szöveg lép:

„

”;

c)a 2. függelék 4. pontja a következőképpen módosul:

i.az „I. rész: az M1 kategóriába tartozó járművek” táblázat 59. tételének helyébe a következő szöveg lép:

„

59
(EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát] (Körforgásos jelleg)
A rendelet előírásai nem alkalmazandók.

”:

ii.a „II. rész: az N1 kategóriába tartozó járművek” táblázat 59. tételének helyébe a következő szöveg lép:

„

59
Rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát] (Körforgásos jelleg)
A rendelet előírásai nem alkalmazandók.

”;

d)a III. rész a következőképpen módosul:

i.az 1. függelékben az 59. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„

59
Körforgásos jelleg
(EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát]
N/A
N/A

”,

ii.a 2. függelékben az 59. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„

59
Körforgásos jelleg
(EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát]
N/A

N/A

”;

iii.a 3. függelékben az 59. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„

59
Körforgásos jelleg
(EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát]
N/A

”;

iv.a 4. függelékben az 59. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„

59
Körforgásos jelleg
(EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát]
N/A

N/A

”.

2.A 168/2013/EU rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

a táblázat C1. szakaszában a 15a. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„

L1e-A1
L1e-B2
L2e
L3e
L4e
L5e-B
L6e-A
L7e-A1
L7e-A2
L7e-B1
L7e-B2
15a
18
Körforgásossági követelmények
(EU) 2026/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, adja meg e rendelet számát]
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x

”.

XII. MELLÉKLETAZ (EU) 2023/1542 RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

Az I. mellékletben a táblázatot a következő táblázattal kell helyettesíteni:

1. oszlop
Anyag vagy anyagcsoport megnevezése
2. oszlop
A korlátozás feltételei
1.Higany CAS-szám: 7439-97-6 EK-szám: 231-106-7 és vegyületei
Az elemek, illetve akkumulátorok, akár készülékbe, könnyű szállítóeszközbe vagy egyéb járműbe vannak beépítve, akár nem, legfeljebb 0,0005 tömegszázalék higanyt tartalmazhatnak (higanyfémben kifejezve).
2.Kadmium CAS-szám: 7440-43-9 EK-szám: 231-152-8 és vegyületei
1.A hordozható elemek, illetve akkumulátorok, akár készülékbe, könnyű szállítóeszközbe vagy egyéb járműbe vannak beépítve, akár nem, legfeljebb 0,002 tömegszázalék kadmiumot tartalmazhatnak (kadmiumfémben kifejezve).
2.Az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó járművekbe – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – beépített elektromosjármű-elemek, illetve -akkumulátorok és SLI-elemek, illetve -akkumulátorok legfeljebb 0,01 tömegszázalék kadmiumot tartalmazhatnak (kadmiumfémben kifejezve) a homogén anyagban.
3.A 2. pont nem alkalmazandó az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó elektromos járművek – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – pótalkatrészeként használt olyan elektromosjármű-elemekre, illetve -akkumulátorokra, amelyeket 2008. december 31. előtt hoztak forgalomba.
3.Ólom CAS-szám: 7439-92-1 EK-szám: 231-100-4 és vegyületei
1.2024. augusztus 18-tól a hordozható elemek, illetve akkumulátorok, akár készülékbe vannak beépítve, akár nem, legfeljebb 0,01 tömegszázalék ólmot tartalmazhatnak (ólomfémben kifejezve).
2.Az 1. pontban meghatározott korlátozás 2028. augusztus 18-ig nem alkalmazandó a hordozható cink-levegő gombelemekre.
3.Az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó járművekbe – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – beépített hordozható elemek, illetve akkumulátorok legfeljebb 0,1 tömegszázalék ólmot tartalmazhatnak (ólomfémben kifejezve) a homogén anyagban.
4.A 3. pont nem alkalmazandó az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó olyan járművekbe – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – beépített vagy azokhoz pótalkatrészként használt hordozható elemekre, illetve akkumulátorokra, amelyek 2024. január 1. előtt kaptak típusjóváhagyást.
5.Az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó járművekbe – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – beépített elektromosjármű-elemek, illetve -akkumulátorok legfeljebb 0,1 tömegszázalék ólmot tartalmazhatnak (ólomfémként kifejezve) a homogén anyagban.

6.Az 5. pont nem alkalmazandó:
a)az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott és 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott M1 és N1 kategóriába tartozó járművekbe beépített vagy azokhoz pótalkatrészként használt nagyfeszültségű rendszerekben használt1 elektromosjármű-elemekre, illetve -akkumulátorokra;
b)az e pont a) pontjának hatálya alá nem tartozó, az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó járművekbe - beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is - beépített vagy azokhoz pótalkatrészként használt, 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást kapott elektromosjármű-elemekre, illetve -akkumulátorokra.
7.Az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó járművekbe – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – beépített SLI-elemek, illetve akkumulátorok legfeljebb 0,1 tömegszázalék ólmot tartalmazhatnak (ólomfémként kifejezve) a homogén anyagban.

8.A 7. pont nem alkalmazandó:
a)az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó járművekhez – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – 12 V-os alkalmazásokban használt SLI-elemekre, illetve -akkumulátorokraEzt a mentességet 2030-ban felül kell vizsgálni.;
b)az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó különleges rendeltetésű járművekhez 24 V-os alkalmazásokban használt SLI-elemekre, illetve -akkumulátorokraEzt a mentességet 2030-ban felül kell vizsgálni.;
c)az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó olyan járművekhez – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – az e pont a) és b) alpontjában említett alkalmazásoktól eltérő alkalmazásokban használt SLI-elemekre, illetve -akkumulátorokra, amelyek 2024. január 1. előtt kaptak típusjóváhagyást.
4.Hat vegyértékű króm CAS-szám: 18540-29-9 EK-szám: 606-053-1 és vegyületei
Az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott M1 és N1 kategóriába tartozó járművekbe – beleértve a különleges rendeltetésű járműveket is – beépített elemek, illetve -akkumulátorok legfeljebb 0,1 tömegszázalék hat vegyértékű krómot tartalmazhatnak (hatvegyértékűkróm-fémként kifejezve) a homogén anyagban.

1 A 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/35/oj). 1. cikke szerinti, 75 V-nál nagyobb egyenfeszültségű rendszerek.

XIII. MELLÉKLETAZ ÚJRAFELDOLGOZOTT ANYAGOT ELŐÁLLÍTÓ, HARMADIK ORSZÁGOKBAN TALÁLHATÓ LÉTESÍTMÉNYEK ÁLTAL TELJESÍTENDŐ KRITÉRIUMOK

A. rész AZ ANNAK BIZONYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK, HOGY AZ ÚJRAFELDOLGOZOTT ANYAGOT OLYAN LÉTESÍTMÉNYBEN ÁLLÍTOTTÁK ELŐ, AMELY MEGFELEL BIZONYOS, AZ EMBERI EGÉSZSÉG, AZ ÉGHAJLAT ÉS A KÖRNYEZET VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS, AZ UNIÓS JOGBAN MEGHATÁROZOTT KÖVETELMÉNYEKNEK VAGY E KÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ KÖVETELMÉNYEKNEK (A 6. CIKK (4) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN)

1. Az újrafeldolgozott anyag előállításában részt vevő, harmadik országban található létesítménynek a tényleges működése során eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) megfelel a hulladék újrafeldolgozására vonatkozó követelményeknek, és tevékenységét az alkalmazandó nemzeti környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban végzi;

b) környezetvédelmi szempontból megfelelően tervezték, kivitelezték és üzemeltetik, és mindenekelőtt rendelkezik a szóban forgó hulladék újrafeldolgozásához szükséges folyamatokkal, megfelelő hulladékgazdálkodási technológiával, szervezettel és infrastruktúrával;

c) műanyaghulladékát tagállamból vagy olyan országból szerzi be, amely a környezetvédelem és a munkavállalók biztonsága tekintetében megfelel az uniós jognak vagy a tagállamokéival egyenértékű normáknak, valamint a 3. pontban meghatározott kritériumoknak megfelelően ilyen országban működik;

d) olyan irányítási és kontrollrendszereket, eljárásokat és technikákat alakít ki és működtet, amelyek megelőzni, mérsékelni, minimalizálni és lehetőség szerint kizárni hivatottak:

i.az érintett munkavállalók és a létesítmény közelében élő lakosság egészségét és biztonságát érintő kockázatok; valamint

ii.a tevékenységei által a környezetre gyakorolt káros hatások (különösen a szennyezés nyomon követése és kezelése érdekében hozott megfelelő intézkedések révén);

e) gondoskodik a létesítményben átvett és kezelt összes hulladék nyomonkövethetőségéről, biztosítva azt is, hogy a végzett tevékenységei során keletkező összes maradékhulladékot dokumentálják, és kizárólag olyan hulladékkezelő létesítményekbe szállítsák, amelyek engedéllyel rendelkeznek az ilyen maradékhulladék kezelésére;

f) intézkedéseket hozott az energiatakarékosság és a tevékenységei kapcsán kibocsátott üvegházhatású gázok korlátozása érdekében;

g) öt évre visszamenőleg nyilvántartja és képes igazolni hulladékgazdálkodási tevékenységeit; ha a létesítmény öt évnél rövidebb ideje működik, nyilvántartja és képes igazolni a működésének megkezdése óta folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységeit;

h) üzemeltetőjét vagy annak vezetését az elmúlt öt évben nem ítélték el hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogellenes tevékenység miatt.

2. A következő vagy a következőkkel egyenértékű szabályokat kell figyelembe venni iránymutatásként és adott esetben:

a) a bizonyos fajta hulladékok kezelésére és a kezelt hulladékok mennyiségének kiszámítására vonatkozó különös követelmények – amelyek az uniós jogszabályok értelmében kötelezőek –, valamint az előállított újrafeldolgozott anyagok mennyiségének elszámolására vonatkozó különös követelmények;

b) a 2010/75/EU irányelv szerinti egyes tevékenységek tekintetében elfogadott, az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetések.

3. A műanyaghulladékot az uniós jogban meghatározott követelményeknek megfelelően vagy azokkal egyenértékű módon kell kezelni, és annak tagállamból vagy olyan országból kell származnia, amely a teljes területére kiterjedő átfogó hulladékgazdálkodási kerettel rendelkezik, és bizonyítja, hogy képes és hajlandó garantálni a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodást, figyelembe véve különösen a következő kritériumokat:

a) a területén a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás biztosítása érdekében végrehajtott és tervezett intézkedések, ideértve például egy kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek vagy a „szennyező fizet” elven alapuló egyenértékű rendszernek a bevezetését;

b) a járművekből származó, fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból újrafeldolgozott műanyag arányának növelése céljából végrehajtott és tervezett intézkedések, valamint az ezen intézkedések nyomon követésére szolgáló mutatók;

c) a nemzeti piacon forgalomba hozott járművekbe beépített, járművekből származó, fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból újrafeldolgozott műanyag arányának növelése céljából végrehajtott és tervezett intézkedések, valamint az ezen intézkedések nyomon követésére szolgáló mutatók.

B. rész KRITÉRIUMOK ANNAK BIZONYÍTÁSÁRA, HOGY AZ ÚJRAFELDOLGOZOTT ANYAGOT A 6. CIKK (1), (2) ÉS (3) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALT KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN ÁLLÍTOTTÁK ELŐ

Az újrafeldolgozott anyag előállításában részt vevő, harmadik országban található létesítménynek a tényleges működése során eleget kell tennie a következő feltételeknek:

1. A létesítménynek képesnek kell lennie bizonyítani, hogy fogyasztói felhasználás utáni hulladékból újrafeldolgozott anyagokat állít elő. Ha a létesítmény fogyasztói felhasználás előtti hulladékból vagy nyersanyagokból is állít elő anyagokat, képesnek kell lennie annak igazolására, hogy egyértelműen különbséget tesz a különböző típusú anyagok között. A létesítménynek biztosítania kell, hogy az általa szállított anyagok közül csak azokat számítsák be a 6. cikkben meghatározott célértékekbe, amelyek fogyasztói felhasználás utáni hulladékból újrafeldolgozott anyagnak minősülnek.

2. A hulladékká vált járművekből vagy javított járművekből származó, fogyasztói felhasználás utáni hulladékból újrafeldolgozott anyagokat előállító létesítménynek képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy az ilyen hulladékot elkülönítetten gyűjtötték, és nem keverték össze más eredetű anyagokkal oly módon, hogy az megakadályozná e hulladék nyomon követhetőségét a létesítménybe való megérkezése előtt és a teljes újrafeldolgozási folyamat során.

XII. MELLÉKLETAZ ELLENŐRZÉSEKRE, A TANÚSÍTÓKRA ÉS AZ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A. rész AZ ELLENŐRZÉSEKET VÉGZŐ HARMADIK FELEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

1. A harmadik országban található létesítmény ellenőrzését a 6. cikk (5) bekezdésével összhangban végző harmadik félnek függetlennek kell lennie a beszállítótól, a gyártótól vagy az újrafeldolgozott anyag előállításában részt vevő személytől és az ellenőrzött létesítménytől. E célból a harmadik félnek képesnek kell lennie dokumentumokkal igazolni, hogy:

a) nem része ezen szervezeteknek, illetve nem áll azok ellenőrzése alatt;

b) olyan eljárásokat hozott létre és működtet, amelyek garantálják pártatlanságát, beleértve a következőket:

i.a pártatlanságával kapcsolatos kockázatok folyamatos értékelése;

ii.a pénzügyi, kereskedelmi és egyéb típusú nyomásból eredő pártatlansági kockázatok azonosítása, megszüntetése és csökkentése;

iii.a személyzetének kapcsolataiból eredő pártatlansági kockázat értékelése;

c) felépítése és irányítása olyan módon történik, amely biztosítja függetlenségét és pártatlanságát, beleértve a következőket:

i.egyértelműen megállapítható a jogi személyen belül, hogy a jogi személy az ellenőrzéshez nem kapcsolódó tevékenységeket is folytat-e;

ii.rendelkezik az elvégzett ellenőrzési tevékenységre vonatkozó jelentéstételi szabályokkal;

iii.személyzete egyértelműen meghatározható felelősséggel rendelkezik az ellenőrzések lefolytatására vonatkozóan.

2. A 6. cikk (5) bekezdésével összhangban ellenőrzéseket végző harmadik fél akkor tekinthető megfelelő képesítéssel rendelkezőnek az ellenőrzések és a hulladékkezelés területén, ha közvetlenül vagy alvállalkozás útján megfelelő számú, rendszeresen képzett személyzettel rendelkezik, és ha az ilyen ellenőrzések elvégzésében részt vevő személyzete dokumentált szakmai tapasztalattal rendelkezik a következő területek mindegyikén:

a)hulladékkezelő létesítmények ellenőrzésének végzése;

b)hulladékkezelési műveletek;

c)környezetvédelmi, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos irányítási rendszerek;

d)újrafeldolgozott anyag előállítása.

3. Az e rész 1. és 2. pontjában említett kritériumoknak való megfelelés bizonyítása céljából ellenőrzéseket vagy tanúsításokat végző harmadik félnek hivatkoznia kell az ellenőrzések elvégzése szempontjából releváns uniós vagy azzal egyenértékű, nemzetközileg elismert szabványok – például a nemzetközi ISO 19011:2018 vagy az ISO/IEC 17020:2012 szabvány – szerinti tanúsítására.

B. rész AZ ELLENŐRZÉS TÁRGYA

1. A 6. cikk (5) bekezdésében említett ellenőrzés során ellenőrizni kell, hogy az újrafeldolgozott anyag előállításában részt vevő, harmadik országban található létesítmény a tényleges működése során megfelel-e a XIII. mellékletben felsorolt feltételeknek.

2. Az ellenőrzési jelentésekben egyértelműen fel kell tüntetni az ellenőrzéseket végző személyek nevét és elérhetőségét.

XV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK

1.2000/53/EK irányelv

2000/53/EK irányelv
Ez a rendelet
1. cikk
1. cikk
2. cikk, 1. pont
3. cikk, 1. pont
2. cikk, 2. pont
3. cikk, 2. pont
2. cikk, 3. pont
3. cikk, 23. pont
2. cikk, 4. pont
3. cikk, 39. pont
2. cikk, 5. pont
3. cikk, 18. pont
2. cikk, 6. pont
3. cikk, 4. pont
2. cikk, 7. pont
3. cikk, 39. pont
2. cikk, 8. pont
3. cikk, 39. pont
2. cikk, 9. pont
3. cikk, 39. pont
2. cikk, 10. pont
3. cikk, 35. pont
2. cikk, 11. pont
–
2. cikk, 11. pont, a) alpont
–
2. cikk, 11. pont, b) alpont
–
2. cikk, 11. pont, c) alpont
–
2. cikk, 11. pont, d) alpont
–
2. cikk, 12. pont
–
2. cikk, 13. pont
–
3. cikk, (1) bekezdés
2. cikk, 1. pont, a) alpont
3. cikk, (2) bekezdés
–
3. cikk, (3) bekezdés
–
3. cikk, (4) bekezdés
–
3. cikk, (5) bekezdés
–
4. cikk, (1) bekezdés, a) pont
5. cikk, (1) bekezdés
4. cikk, (1) bekezdés, b) pont
7. cikk, (1) bekezdés
4. cikk, (1) bekezdés, c) pont
6. cikk
4. cikk, (2) bekezdés, a) pont
5. cikk, (4) és (5) bekezdés
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont, i. alpont
5. cikk, (6) bekezdés, a) pont
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont, ii. alpont
5. cikk, (6) bekezdés, b) pont
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont, iii. alpont
5. cikk, (6) bekezdés, c) pont
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont, iv. alpont
5. cikk, (6) bekezdés, d) pont
4. cikk, (2) bekezdés, c) pont
–
5. cikk, (1) bekezdés, első franciabekezdés
–
5. cikk, (1) bekezdés, második franciabekezdés
23. cikk, (3) bekezdés, b) pont
5. cikk, (2) bekezdés
24. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
25. cikk
5. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
25. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés
–
5. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés
24. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés
16. cikk és 20. cikk, (1) bekezdés, a) pont
5. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés
24. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, negyedik albekezdés
–
5. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés
25. cikk, (1) bekezdés és IX. melléklet
5. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés
–
6. cikk, (1) bekezdés
26. cikk, (1) és (2) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés
15. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
–
6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
29. cikk, (1) bekezdés és VIII. melléklet, C. rész
6. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
28. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (4) bekezdés
15. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (5) bekezdés
26. cikk, (4) bekezdés
6. cikk, (6) bekezdés
26. cikk, 3. pont
7. cikk, (1) bekezdés
30. cikk, (1) bekezdés
7. cikk, (2) bekezdés, a) pont
–
7. cikk, 2. pont, b) pont
33. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont
7. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
–
7. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés
–
7. cikk, 3. pont
–
7. cikk, (4) bekezdés
–
7. cikk, (5) bekezdés
–
8. cikk, (1) bekezdés
12. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (2) bekezdés
12. cikk, (2) bekezdés
8. cikk, 3. pont
11. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (4) bekezdés
11. cikk, (1) és (3) bekezdés
9. cikk, (1a) bekezdés, első albekezdés
50. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
9. cikk, (1a) bekezdés, második albekezdés
50. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
9. cikk, (1a) bekezdés, harmadik albekezdés
50. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés
9. cikk, (1b) bekezdés
50. cikk, (2) bekezdés
9. cikk, (1c) bekezdés
50. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés
9. cikk, (1d) bekezdés
50. cikk, (5) bekezdés
9. cikk, (2) bekezdés
9. cikk és IV. melléklet, A. rész
9a. cikk, (1) bekezdés
51. cikk, (1) bekezdés
9a. cikk, (2) bekezdés
51. cikk, (2) bekezdés
9a. cikk, (3) bekezdés
51. cikk, 3. pont
9a. cikk, (4) bekezdés
51. cikk, (4) bekezdés
9a. cikk, (5) bekezdés
51. cikk, (5) bekezdés
9a. cikk, (6) bekezdés
51. cikk, (6) bekezdés
10. cikk, (1) bekezdés
–
10. cikk, (2) bekezdés
–
10. cikk, 3. pont
–
10a. cikk
56. cikk
11. cikk, (1) bekezdés
52. cikk, (1) bekezdés
11. cikk, (2) bekezdés
52. cikk, (2) bekezdés
12. cikk, (1) bekezdés
59. cikk, (1) bekezdés
12. cikk, (2) bekezdés
59. cikk, (2) bekezdés
12. cikk, 3. pont
–
13. cikk
–
I. melléklet
VIII. melléklet
II. melléklet
IV. melléklet

2.2005/64/EK irányelv

2005/64/EK irányelv
Ez a rendelet
1. cikk, első albekezdés
1. cikk
1. cikk, második albekezdés
–
2. cikk
2. cikk, 1. pont, a) alpont
3. cikk, a) pont
–
3. cikk, b) pont
–
3. cikk, c) pont
2. cikk, (2) bekezdés, a) pont
4. cikk, 1. pont
3. cikk, 1. pont
4. cikk, 2. pont
–
4. cikk, 3. pont
3. cikk, 3. pont
4. cikk, 4. pont
3. cikk, 2. pont
4. cikk, 5. pont
III. melléklet
4. cikk, 6. pont
–
4. cikk, 7. pont
3. cikk, 40. pont
4. cikk, 8. pont
–
4. cikk, 9. pont
3. cikk, 4. pont
4. cikk, 10. pont
3. cikk, 39. pont
4. cikk, 11. pont
–
4. cikk, 12. pont
3. cikk, 39. pont
4. cikk, 13. pont
3. cikk, 5. pont
4. cikk, 14. pont
3. cikk, 6. pont
4. cikk, 15. pont
3. cikk, 7. pont
4. cikk, 16. pont
–
4. cikk, 17. pont
–
4. cikk, 18. pont
–
4. cikk, 19. pont
–
4. cikk, 20. pont
–
5. cikk, (1) bekezdés
–
5. cikk, (2) bekezdés
8. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés
8. cikk, (3) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés
–
6. cikk, (1) bekezdés
–
6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
5. cikk, (4) és (5) bekezdés
6. cikk, 3. pont
9. cikk
6. cikk, (4) bekezdés
–
6. cikk, (5) bekezdés
–
6. cikk, (6) bekezdés
–
6. cikk, (7) bekezdés
–
6. cikk, (8) bekezdés
–
7. cikk a) pont
VIII. melléklet, E. rész
7. cikk, b) pont
VIII. melléklet, E. rész
8. cikk
–
9. cikk
–
10. cikk, (1) bekezdés
–
10. cikk, (2) bekezdés
–
10. cikk, 3. pont
–
10. cikk, 3. pont
–
10. cikk, (4) bekezdés
–
11. cikk, (1) bekezdés
–
11. cikk, (2) bekezdés
–
12. cikk
–
13. cikk
–
I. melléklet
4. cikk, (1) bekezdés
II. melléklet
–
III. melléklet
–
VII. melléklet
–
V. melléklet
VIII. melléklet, E. rész
VI. melléklet
–

_________________