P10_TA(2026)0231Oroszország elfogadhatatlan provokatív fellépései és drónjainak Románia, a balti államok és Finnország légterébe történő behatolásaAz Európai Parlament 2026. június 18-i állásfoglalása Oroszország elfogadhatatlan provokatív fellépéseiről és drónjainak Románia, a balti államok és Finnország légterébe történő behatolásáról (2026/2772(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az uniós tagállamok légterének és kritikus infrastruktúrájának Oroszország általi közelmúltbeli megsértéseire adott egységes válaszról szóló, 2025. október 9-i állásfoglalására HL C, C/2026/1530, 2026.4.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/1530/oj.,

–tekintettel az ENSZ Alapokmányára és a nemzetközi jog alapelveire,

–tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 24. cikke (3) bekezdésére, 42. cikke (7) bekezdésére, valamint 222. cikkére,

–tekintettel az 1949. április 4-i Észak-atlanti Szerződésre és különösen annak 4. és 5. cikkére,

–tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a „Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030” című, 2025. március 19-i közös fehér könyvére (JOIN(2025)0120), valamint az arról szóló, 2025. március 12-i parlamenti állásfoglalásra HL C, C/2025/3151, 2025.6.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3151/oj.,

–tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” című, 2025. október 16-i közös közleményére (JOIN(2025)0027),

–tekintettel az Európai Tanácsnak az EU Ukrajnának nyújtandó további támogatásáról szóló, 2026. március 19-i következtetéseire,

–tekintettel Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének a balti államok elleni orosz fenyegetésekről szóló, 2026. május 20-án tett nyilatkozataira,

–tekintettel Kaja Kallas, a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2026. május 29-én tett, az EU légterének Oroszország általi felelőtlen megsértését elítélő nyilatkozatára,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.mivel Oroszország a Krím 2014-es annektálását és a Donyec-medence egyes részeinek megszállását követően, több mint négy éve jogellenesen, provokáció nélkül és indokolatlanul teljes körű agressziós háborút indított Ukrajna ellen, kirívó módon megsértve a nemzetközi jogot és Ukrajna területi szuverenitását; mivel az EU és az NATO légterébe Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta történtek behatolások Oroszország részéről, de ezek gyakorisága és intenzitása a közelmúltban nőtt;

B.mivel Oroszország folyamatosan növeli katonai jelenlétét az EU keleti határa mentén, ideértve Belarusz területét is, amely bűnrészes Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában és az EU elleni hibrid támadásaiban, különösen az irreguláris migráció eszközként való felhasználása, a szervezett bűnözés, a dezinformáció és meteorológiai ballonok indítása révén, amelyek súlyos biztonsági fenyegetést jelentenek, beleértve a polgári légi közlekedés folyamatos megzavarását, a Belarusszal határos országok, például Lettország, Litvánia és Lengyelország terrorizálását, valamint a helyi gazdaságokban történő károkozást;

C.mivel Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Románia és más uniós tagállamok Oroszország destabilizációs kísérleteinek célpontjaivá váltak, amelyek drónbehatolások és légtérsértések, propaganda és dezinformáció, elektronikus hadviselés, a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) zavarása, kibertámadások és szabotázs formájában valósulnak meg;

D.mivel 2026. május 29-én egy, a romániai Galacban található lakóépületbe egy orosz drón csapódott be, és az általa okozott robbanásban két ember megsebesült; mivel ez volt az első alkalom, hogy egy uniós és NATO-tagállam területén ilyen jellegű incidens történt, amely orvosi kezelést igénylő sérüléseket okozott; mivel több mint 70 embert kellett evakuálni;

E.mivel 2026. május 19-én egy, a NATO balti légtérrendészeti missziójában részt vevő román vadászrepülőgép lelőtt egy észt légtérben repülő behatoló drónt; mivel 2026. május 20-án egy azonosítatlan drón litván légtérbe való behatolása miatt a hatóságok – első alkalommal – kénytelenek voltak légiriadót elrendelni, amelynek következtében a polgári lakosságnak légoltalmi óvóhelyre kellett vonulnia; mivel 2026. június 8-án a NATO egyik missziójában részt vevő francia NATO vadászrepülőgépek Lettország felett repülő drónokat lőttek le; mivel ezek a drónbehatolások Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának közvetlen következményei, és többségük az orosz elektronikai hadviselés következtében lép be az uniós légtérbe; mivel 2026 márciusában az orosz elektronikus hadviselési rendszerek beavatkozása miatt legalább három ukrán drón a tervezett iránytól eltérve Finnország területére lépett be, ahol lezuhant;

F.mivel 2026. május 29-én egy ukrán haditengerészeti drón az Oroszországi Föderáció által alkalmazott elektronikai hadviselési intézkedések következtében a romániai Konstanca kikötőjében robbant fel, ami anyagi károkat okozott ugyan, de emberáldozatot nem követelt;

G.mivel 2026. május 7-én két ukrán drón, amelyeket orosz elektronikus hadviselési rendszerek zavartak meg, egy üzemanyagtároló raktárba csapódott a lettországi Rēzekne városában;

H.mivel a balti-tengeri régióban sok kritikus infrastruktúra koncentrálódik, beleértve a tenger alatti energia- és távközlési hálózatokat, a közlekedési összeköttetéseket és más stratégiai eszközöket, ami különösen kiszolgáltatottá teszi a régiót a hibrid támadásokkal, a szabotázzsal, valamint a drónokkal kapcsolatos fenyegetésekkel szemben; mivel a kritikus infrastruktúrák védelméhez szükséges mind a fizikai megerősítés, mind pedig a redundancia növelése és a decentralizáció, amint azt az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadásokból levont tanulságok is mutatják;

I.mivel a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelése jelentős regionális biztonsági és környezeti kockázatot jelent a földfelszín feletti ideiglenes létesítményekben tárolt nagy mennyiségű kiégett fűtőelem és radioaktív hulladék jelenléte miatt, és mivel e kritikus infrastruktúrát érintő bármely baleset vagy szándékos provokáció súlyos következményekkel járhat az egész balti régióra nézve és annál jóval távolabb is;

J.mivel más súlyos incidensek is történtek, amelyek az uniós tagállamok légterének Oroszország általi feltételezett megsértéséhez kapcsolódnak;

K.mivel az EU keleti határa mentén fekvő uniós tagállamok biztonsága és védelme sürgős prioritás és közös európai felelősség, különös tekintettel arra, hogy a hibrid támadásokat modern drónhadviseléssel hajtják végre, amely területen a tagállamok kapacitása messze nem teljes;

L.mivel az EU keleti határán történt drónincidensek jelentős hiányosságokat tártak fel mind a katonai, mind a polgári felkészültség terén; mivel a meglévő radarrendszerek gyakran nem képesek az alacsony magasságban repülő tárgyak észlelésére, a pilóta nélküli légi járművek semlegesítésére választott módszerek gazdaságilag nem hatékonyak, és az incidensekről szóló jelentések feltárták, hogy egyes légoltalmi óvóhelyek zárva voltak vagy a nyilvánosság számára nem voltak hozzáférhetők; mivel ezek a hiányosságok rávilágítanak a riasztási és reagálási eljárások, valamint a szélesebb körű társadalmi reziliencia rendszerszintű sebezhetőségeire, amelyeket sürgősen orvosolni kell;

M.mivel Oroszország Ukrajna elleni legutóbbi támadásai során kigyulladt a kijevi barlangkolostor (Pecserszka lavra), a keleti kereszténység történelmi kolostora – amely UNESCO világörökségi helyszín – és más, felbecsülhetetlen értékű kulturális örökségi helyszínek is;

N.mivel ezek a közelmúltbeli drónincidensek bebizonyították, hogy sürgősen szükség van kinetikus és nem kinetikus drónelhárító rendszereket integráló többrétegű védelmi képességekre; mivel a drónok alkalmazása a modern hadviselés és a hibrid konfliktusok meghatározó jellemzőjévé vált, és Ukrajnában való használatuk alapvetően átalakította a védelmi követelményeket és az operatív doktrínákat az egész kontinensen;

O.mivel az Északi-sarkvidék és a Távoli Észak egyre fontosabbá válik Európa biztonsága szempontjából, miközben az érzékelőkkel való korlátozott lefedettség és a ritka állandó jelenlét olyan sebezhetőségeket teremt, amelyeket az ellenséges szereplők pilóta nélküli rendszerek és hibrid műveletek révén próbálhatnak meg kihasználni, ami növeli az ellenséges drónoknak az EU belső területére való behatolásával kapcsolatos kockázatot;

1.határozottan elítéli Oroszország elfogadhatatlan provokatív fellépéseit és drónjainak az uniós tagállamokba történő behatolását;

2.megerősíti teljes szolidaritását Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, amelyek területe, légtere és kritikus infrastruktúrája orosz hibrid provokációk célpontjává vált; megerősíti, hogy az EU-t nem fogja megfélemlíteni Oroszország destabilizációs kampánya, és egységesen kiáll azon elhatározása mellett, hogy megvédi valamennyi uniós tagállam biztonságát, szuverenitását és területi integritását, és továbbra is támogatja Ukrajnát;

3.elismeri a keleti határvidék mentén fekvő uniós határrégiók lakosainak különös sebezhetőségét, és teljes szolidaritását fejezi ki e lakosokkal, akik a leginkább ki vannak téve a súlyos fenyegetéseknek, és ennek következtében jelentős gazdasági és társadalmi terheket is viselnek; célzott uniós szintű intézkedéseket, többek között célzott pénzügyi támogatást szorgalmaz az érintett közösségek és a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítésére, valamint a megelőzés, a felkészültség, a reziliencia, a vészhelyzeti reagálás és az e különösen veszélyeztetett régiókban szükséges helyreállítás biztosítására;

4.egyhangúlag elítéli a romániai Galacban található lakóépületet ért, súlyos és komoly eszkalációnak minősülő orosz dróntámadást, amely polgári személyek közvetlen sérülését okozta; úgy véli, hogy az uniós országokba történő ismételt drónbehatolások és légtérsértések nem elszigetelt incidensek, hanem Oroszország szélesebb körű, az EU és szövetségesei megfélemlítésére irányuló stratégiájának szerves részét képezik;

5.kijelenti, hogy Oroszország teljes körű és egyértelmű felelősséget visel ezekért az emberéleteket veszélyeztető, felelőtlen eszkalációs támadásokért; megismétli, hogy az Oroszországi Föderáció cselekményei szándékos, szisztematikus és folyamatos fenyegetést jelentenek az EU és tagállamai biztonságára, rezilienciájára és szuverenitására nézve; ismételten és a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, ki nem provokált és indokolatlan agressziós háborúját, valamint Belarusz ebben való bűnrészességét; határozottan elítéli Oroszország azon döntését, hogy folytatja agressziós háborúját – ezen belül a kulturális örökségi helyszínek és az UNESCO világörökségi helyszínek között szereplő kijevi barlangkolostor (Pecserszka lavra) elleni legutóbbi célzott támadásait –, miközben elutasítja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által a közelmúltban javasolt közvetlen tárgyalásokat Ukrajnával;

6.ismételten elítéli a GNSS-jelek Oroszország általi szándékos zavarását a balti-tengeri és fekete-tengeri régióban, valamint a meteorológiai léggömbök Belarusz általi szándékos felbocsátását, mivel e cselekmények súlyos biztonsági kockázatokat jelentenek a polgári légi és tengeri közlekedésre nézve; elítéli továbbá Belaruszt az EU elleni hibrid támadásai miatt;

7.megismétli arra irányuló felhívását, hogy sürgősen gyorsítsák fel a prioritást élvező katonai felszerelések, különösen a légvédelmi rendszerek, lőszerek, drónok és rakéták gyártását és Ukrajnába történő szállítását egy olyan kritikus pillanatban, amikor a légvédelmi képességek akut hiányosságai egyre inkább kiszolgáltatottá teszik Ukrajna lakosságát és infrastruktúráját;

8.kiemeli, hogy ezeket az ellenséges cselekményeket súlyosbítja egy agresszív dezinformációs kampány, amelynek célja a helyi lakosság megfélemlítése, a félelem terjesztése, a helyi gazdaságok károsítása és az esetleges megtorló intézkedések alapjainak lefektetése, például azon megalapozatlan állítások esetében, amelyek szerint a balti államok lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy területeiket és légterüket oroszországi célpontok elleni dróntámadásokra használja fel;

9.megismétli felhívását egy valódi európai védelmi unió – ezen belül gyors döntéshozatali folyamatok – sürgős létrehozására, amely túlmutat a meglévő kereteken, beleértve „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvet és az azt követő, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó készültségi ütemtervet; hangsúlyozza, hogy a mélyebb integráció, koordináció és az erőforrások összevonása elengedhetetlen az Oroszország fokozódó fenyegetéseire adott hatékony uniós válaszhoz; felhív az európai védelmi technológiai és ipari bázis és annak termelési kapacitása Unió-szerte történő fellendítésére fokozott uniós szintű koordináció révén, maximalizálva a nemzeti kezdeményezések és az uniós eszközök felhasználását;

10.kéri, hogy a szolidaritási klauzulát (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke) és a kölcsönös segítségnyújtási záradékot (az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése) tegyék még működőképesebbé, többek között abban az esetben, ha egy hagyományos vagy hibrid támadás arra késztet egy tagállamot, hogy azok aktiválását kérje;

11.hangsúlyozza, hogy koherens módon meg kell erősíteni az EU és a NATO keleti szárnyát annak teljes hosszában, az Északi-sarkvidéktől a Fekete-tengerig, beleértve a szárazföldi, tengeri és légi dimenziókat is, a drónok és a meteorológiai ballonok elleni küzdelemhez szükséges képességeknek a frontországokban történő kiépítésével, valamint megfelelő források e célra történő elkülönítésével; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy sürgősen erősítsék meg a felderítési, zavarási, lehallgatási és semlegesítési képességeket az EU keleti határa mentén; felszólít továbbá a tagállamok, az uniós intézmények, Ukrajna és a NATO közötti rendszeres közös gyakorlatozásra e gyorsreagálási mechanizmusok tesztelése és felkészültségének javítása érdekében;

12.javasolja, hogy a pilóta nélküli légijármű-rendszerek elhárítását építsék be a közös képzési gyakorlatokba és az uniós szintű polgári védelmi tervezésbe, hangsúlyt helyezve a kritikus infrastruktúrára, amely lehetővé teszi a rendőrség, a repülőtéri hatóságok és az energiaágazat szereplői számára, hogy hozzáférjenek az egész EU-ra kiterjedő képzéshez és a szabványosított C-UAS képességekhez;

13.aggodalommal emeli ki, hogy a jelenlegi európai drónészlelő és -védelmi rendszerek nem megfelelőek, és hangsúlyozza, hogy sürgősen javítani kell a felderítést és a védelmet; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy holisztikus megközelítésre van szükség, amely a bűnüldöző szervek és a polgári hatóságok drónészlelési és -védelmi eszközökkel való jobb felszerelésére összpontosít;

14.ösztönzi a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a vezetési és irányítási rendszereknek az elsődleges beavatkozókkal, a polgári védelemmel és az UAS-védelmi doktrínával való integrálását a polgári felkészültség, az óvóhelyek, a korai előrejelzés és a technológiai integráció lehető legteljesebb mértékű optimalizálása érdekében;

15.hangsúlyozza, hogy Oroszország szándékos behatolásai az EU és a NATO keleti szárnyán nemcsak a tagállamok provokálására és destabilizálására irányulnak, hanem a NATO felderítési és reagálási képességei hiányosságainak tesztelésére és kiaknázására is; elismeri, hogy Oroszország folytatja destabilizációs tevékenységeit a fekete-tengeri régióban, mind hagyományos, mind hibrid fellépések révén, többek között sodródó aknák alkalmazása, zavaró műveletek és a szabad hajózást fenyegető műveletek révén, ami stratégiai prioritássá teszi e régió biztonságának megerősítését, amivel sürgősen foglalkozni kell, hiszen Európa biztonsága forog kockán;

16.szorgalmazza az EU Fekete-tengerrel kapcsolatos stratégiai megközelítésének teljes körű végrehajtását, és kéri a fekete-tengeri tengeri védelmi központ létrehozásának felgyorsítását;

17.üdvözli az Oroszországgal szembeni 20. uniós szankciócsomag közelmúltbeli jóváhagyását és a 21. szankciócsomag előterjesztését; felhívja a Bizottságot, az uniós szankciókért felelős megbízottat és a tagállamokat, hogy szigorúan hajtsák végre az új és a meglévő szankciókat, és haladéktalanul tegyék prioritássá az ellátási láncok kiskapuinak megszüntetését; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki további – többek között a timföldre és más stratégiai fontosságú nyersanyagokra, valamint a kettős felhasználású termékekre vonatkozó – szankciókat, és sürgeti az összes tagállamot, hogy ne akadályozzák a listára vételt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva; támogatja további intézkedések beemelését az Oroszországi Föderáció energia- és pénzügyi ágazatát célzó, küszöbön álló szankciócsomagba, valamint az ukrajnai harcokban bevetett volt orosz harcosok EU-ba való belépésének tilalmát, és felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek továbbra is támogatják az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjanak fel e támogatással;

18.felhívja a tagállamokat, különösen azokat, amelyek a legtöbb vízumot adják ki orosz állampolgároknak, hogy szigorúan hajtsák végre a többszöri beutazásra jogosító vízumoknak az Oroszországi Föderációban tartózkodó és az Oroszországi Föderációban rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező orosz állampolgárok számára történő kiadására vonatkozó kiigazított szabályok megállapításáról szóló, 2025. november 6-i bizottsági végrehajtási határozatot (C(2025)7552)., és teljes mértékben alkalmazzák a fokozott ellenőrzésre vonatkozó 2022. évi bizottsági iránymutatást, különösen a turisztikai célú és más, nem alapvetően szükséges utazások esetében, biztosítva ugyanakkor a háborúellenes politikai aktivisták, a független újságírók, az emberijog-védők és a civil társadalom képviselői belépését és a humanitárius segítség célba jutását;

19.felszólít egy kifejezetten a hibrid fenyegetésekre kidolgozott horizontális uniós szankciós keret létrehozására, amely az Oroszországra vonatkozó hibrid szankciórendszer mellett létezne, hangsúlyozva Oroszország globális hibrid műveletekben való aktív részvételét, ugyanakkor lehetővé téve a hibrid támadásokért felelős szervezetek gyorsabb és szisztematikusabb szankcionálását; emlékeztet arra, hogy egyes személyek, köztük a franciaországi Kszenyija Fedorova, aki szankcionált orosz propagandacsatornáknak, például az RT-nek dolgozott, továbbra is dezinformációt terjesztenek Európában; felszólít arra, hogy a következő szankciós csomagban vegyék fel őket a szankcionált személyek listájára;

20.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást polgári légoltalmi óvóhelyek építésére és felújítására a keleti határ mentén és más uniós tagállamokban, és hajtsanak végre uniós szintű tájékoztató kampányokat és polgári védelmi gyakorlatokat, hogy megtanítsák a polgárokat arra, hogy mit kell tenni légiriadók vagy hasonló vészhelyzetek esetén; úgy véli, hogy az uniós polgári lakosság légi fenyegetésekkel szembeni védelmét az európai védelmi készültség, felkészültség és reziliencia szerves részeként kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben sürgősen növelni kell a biztonsági és védelmi programok és projektek finanszírozását, különös tekintettel a keleti határ menti tagállamokra; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fogadjanak el átfogó, a társadalom egészére kiterjedő megközelítést, felismerve, hogy a tartós biztonsághoz nemcsak megfelelő katonai képességekre, hanem társadalmi kohézióra, gazdasági rezilienciára, demokratikus stabilitásra és erős közszolgáltatásokra is szükség van;

21.hangsúlyozza, hogy Ukrajna példátlan operatív és ipari szakértelmet fejlesztett ki a dróngyártás és a drónelhárítási rendszerek terén; ezért stratégiailag szükségszerűnek tekinti az EU és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés elmélyítését ezen a területen; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy teljes mértékben integrálják Ukrajna szakértelmét és ipari kapacitását a nem hagyományos légi fenyegetésekkel szembeni európai képességek fejlesztésébe;

22.hangsúlyozza, hogy az Oroszországból érkező drónfenyegetések kezelése során a Moldovai Köztársasággal folytatott együttműködés – Ukrajna mellett – alapvető fontosságú a működési hatékonyság, a helyzetismeret és az információcsere szempontjából; ezért felhívja a tagállamokat, hogy növeljék az Európai Békekereten keresztül Moldovának nyújtott finanszírozást, tekintettel arra is, hogy orosz drónok és rakéták ismétlődően megsértik a moldovai légteret; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy vonják be Moldovát és Ukrajnát a közös beszerzésekbe;

23.felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen biztosítsák „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvben meghatározott kiemelt képességeket, különösen a lég- és rakétavédelmet, valamint a drónokat és a drónelhárítási rendszereket; felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb hozzanak létre közös, többszintű, költséghatékony drónelhárító rendszereket – kezdve a keleti határon –, amelyek képesek észlelni és feltartóztatni az EU-n kívülről érkező légi és tengeri fenyegetéseket, többek között megerősített légi és tengeri felügyelet, korai előrejelző rendszerek, gyorsreagálású eszközök és jobb katonai mobilitási infrastruktúra révén;

24.felszólít a Drónhadviselés Európai Kiválósági Központjának létrehozására, ahol ukrán oktatók adhatják át szakértelmüket az uniós tagállamoknak;

25.kéri az európai drónvédelmi kezdeményezés és a keleti őrség teljes körű és gyors végrehajtását; felhívja a tagállamokat, hogy a NATO-val szoros koordinációban aktívan vegyenek részt mindkét kezdeményezésben, és járuljanak hozzá azokhoz;

26.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a NATO főtitkárának, az UNESCO-nak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Európa Tanácsnak, Ukrajna elnökének, kormányának és a Verhovna Radának, az orosz hatóságoknak és a Lukasenka-rezsim de facto hatóságainak.