A.mivel 2025. december 5-én a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság Dobrev Klára, Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be egy magánvádló által ellene rágalmazás miatt indított büntetőeljárással összefüggésben, egy 2023. október 3-án elkövetett állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatban;

B.mivel a kérelem szerint 2025. november 4-én Dr. Hankó Balázs Zoltán akkori kulturális és innovációs miniszter Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma nevében magánvádlóként feljelentést tett Dobrev Klára ellen rágalmazás bűncselekménye miatt, a közösségi médiában és internetes weboldalakon 2023. október 3-án egy online sajtótájékoztató keretében állítólagosan elhangzott következő kijelentések miatt: „Választ követelünk a pedofil papok államilag finanszírozott szexuáledukációs felvilágosító képzéséről! Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs felvilágosító képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól és Semjén Zsolttól! Kövesse élőben sajtótájékoztatónkat a botrányról!”; mivel Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma úgy ítélte meg, hogy ezek a nyilatkozatok súlyosan sértők, és alááshatják a minisztérium társadalmi megítélését;

C.mivel a feljelentés szerint e kijelentésekkel Dobrev Klára a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 226. §-ának (1) bekezdésébe és 226. §-a (2) bekezdésének b) pontjába ütköző, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekményét követte el; mivel a Büntető Törvénykönyv 231. §-ának (2) bekezdése értelmében e bűncselekmény csak magánindítványra büntethető;

D.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;

E.mivel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során;

F.mivel Dobrev Klárát a 2019. májusi európai választásokon választották az Európai Parlament képviselőjévé, majd a 2024. júniusi választásokon újraválasztották, és ezért az állítólagos bűncselekmény idején európai parlamenti képviselő volt;

G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás;

H.mivel az állítólagos bűncselekmény nem minősül a Dobrev Klára által az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében vett feladatai ellátása során kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és a Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem nem kapcsolódik véleményhez vagy szavazathoz;

I.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességet élvezik;

J.mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a magyar országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg; mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni;

K.mivel a mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tényállás idején Dobrev Klára az akkori magyar kormány prominens és nyílt bírálója volt, aki következetesen elítélte a kormány politikáit és fellépéseit, beleértve különösen a nagy horderejű pedofilbotrányt, amely a hatalmon lévő politikai hatóságokkal kapcsolatban álló személyeket érintett; mivel a magánvádló Magyarország korábbi kormányának tagja volt; mivel úgy tűnik, hogy a magyar jog szerint a rágalmazással kapcsolatos igények a büntetőjog és a polgári jog alapján is érvényesíthetők, jelentős különbségekkel a lehetséges jogkövetkezmények tekintetében, beleértve a szabadságvesztést is; mivel ebből következően az, hogy a jelen ügyben büntetőeljárás megindítása mellett döntöttek, kétséget ébreszt a hírnév tényleges sérelmének orvoslására irányuló célkitűzést illetően, és ezért felveti annak lehetőségét, hogy az eljárás túlmutat ezen a törvényes célon, és Dobrev Klára európai parlamenti képviselői hírnevének megsértésére irányul; mivel ezért a büntetőeljárás időzítése, háttere és jellege – beleértve a magánvádló politikai hovatartozását és miniszter funkcióját, valamint a büntetőjog polgári joggal szembeni szelektív alkalmazását – együttesen komoly kétségeket vet fel a kérelem alapjául szolgáló eljárás politikai indítékát illetően;

L.mivel ezért a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyben feltételezhetően fumus persecutionis áll fenn, vagyis a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák Dobrev Klára az Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységét, és ezáltal a Parlament függetlenségét;

M.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;