A.mivel 2026. január 15-én a német szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium továbbította a drezdai regionális bíróság arra irányuló kérelmét, hogy függesszék fel Siegbert Frank Droese, Németországban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogát az általa egy büntetőeljárásban benyújtott fellebbezéssel összefüggésben;

B.mivel a drezdai helyi bíróság 2024. április 26-i ítéletével Siegbert Frank Droesét két rendbeli becsületsértés miatt elítélte, és pénzbírság megfizetésére kötelezte; mivel Siegbert Frank Droese a védője által 2024. május 3-án benyújtott írásbeli beadvány útján fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben;

C.mivel Siegbert Frank Droesét a 2024. júniusi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották; mivel Siegbert Frank Droese sem a drezdai helyi bíróság általi 2024. április 26-i elítélésének időpontjában, sem az e határozat elleni fellebbezés benyújtásakor nem volt európai parlamenti képviselő; mivel Siegbert Frank Droese európai parlamenti képviselővé történő megválasztását követően és a drezdai regionális bíróság kérelme szerint a fellebbezési eljárás lefolytatásához Siegbert Frank Droese mentelmi jogának felfüggesztésére van szükség;

D.mivel az állítólagos bűncselekmények alapjául szolgáló cselekmények Siegbert Frank Droese európai parlamenti képviselővé válása előtt valósultak meg, és ezért az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében nem minősülnek a feladatai ellátása során kifejtett véleményének vagy leadott szavazatának, és a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem sem kapcsolódik ilyenhez;

E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját tagállamuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

F.mivel a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 46. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(2) Büntetendő cselekmény elkövetése miatt képviselő csak a Bundestag engedélyével vonható felelősségre vagy tartóztatható le, kivéve a jogellenes cselekmény elkövetésekor vagy a rá következő napon történő letartóztatás esetét.

(3) Szintén a Bundestag engedélye szükséges a képviselő személyes szabadságának bármely egyéb korlátozása esetén vagy a képviselő elleni, 18. cikk szerinti bírósági eljárás megindításához.

(4) A Bundestag kérésére fel kell függeszteni minden, a képviselő ellen indított büntetőeljárást vagy a 18. cikk szerinti bármely eljárást, a képviselő őrizetben tartását vagy személyes szabadságának egyéb korlátozását.”;

G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;

H.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

I.mivel a Parlamentet nem lehet bírósághoz hasonlítani, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő pedig nem tekinthető „vádlottnak” A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Parlament T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;

J.mivel az adott ügyben a fumus persecutionis fennállása nem állapítható meg, azaz nem valószínűsíthető, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselő az Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységét, és ezáltal a Parlament függetlenségét;