1.legmélyebb szolidaritását fejezi ki a 2025. május végén és június elején Romániában bekövetkezett áradások, valamint a 2025 júliusában Cipruson és 2025 augusztusában Spanyolországban bekövetkezett vegetációtüzek valamennyi áldozatával, családjukkal és az áradások által érintett valamennyi személlyel, valamint a segítségnyújtási erőfeszítésekben részt vevő nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal;

2.üdvözli a döntést, amely kézzelfogható és látható formája a romániai, ciprusi és spanyolországi áradások és vegetációtüzek által érintett polgárokkal és régiókkal való uniós szolidaritásnak;

3.megismétli annak fontosságát, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) által biztosított kézzelfogható előnyökről, többek között annak érdekében, hogy tovább növeljék a polgárok uniós eszközökkel és programokkal, valamint a válsághelyzetekben megnyilvánuló európai szolidaritással kapcsolatos tudatosságát, különösen az érintett területeken;

4.emlékeztet arra, hogy az EUSZA korlátozott költségvetéssel rendelkezik, és nem tekinthető a jelentős természeti katasztrófák kezelésére szolgáló egyetlen eszköznek; ezért felszólít az uniós költségvetés pénzügyi kapacitásának értékelésére; hangsúlyozza, hogy valamennyi eljárását fel kell gyorsítani és egyszerűsíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás a lehető leggyorsabban eljusson az érintett területekhez;

5.kiemeli a súlyos, pusztító és halálos áldozatokkal járó természeti katasztrófák számának növekedését Európában, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az emberi és gazdasági veszteségek elkerülése érdekében ruházzanak be az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekbe; felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe, hogy társadalmi-gazdasági tényezőkből kifolyólag az éghajlati kockázatok aránytalanul érintik a kiszolgáltatott népességcsoportokat; megjegyzi, hogy a tagállamoknak előnyben kell részesíteniük az érintett lakosság, elsősorban a kiszolgáltatott csoportok hatékony támogatását célzó helyreállítási intézkedéseket, hogy a helyreállítás során biztosíthassák a megfelelő lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatások való hozzáférést; felszólít erőfeszítések megtételére annak biztosítására, hogy az EUSZA-támogatások azonnal eljussanak a végső kedvezményezettekhez, köztük a vállalkozásokhoz, a kkv-khoz, a családokhoz és az érintett polgárokhoz, valamint az infrastruktúra újjáépítéséhez és az anyagi károk helyreállításához, a megfelelő hatásvizsgálattal és megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal együtt; hangsúlyozza a kritikus infrastruktúra visszaállításának és megerősítésének fontosságát, ideértve a közlekedési, energia-, vízgazdálkodási, egészségügyi és kommunikációs hálózatot, az érintett régiók rezilienciájának fokozása és a jövőbeli katasztrófákkal szembeni sebezhetőség csökkentése érdekében;

6.hangsúlyozza, hogy az EUSZA csupán egy helyreállítást szolgáló eszköz, és hogy az Uniónak a természeti katasztrófák megelőzésére irányuló európai és nemzeti politikák támogatása révén továbbra is foglalkoznia kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével; hangsúlyozza, hogy az EEA 1/2024. sz., „Európai éghajlati kockázatértékelés” című jelentése hangsúlyozza, hogy fellépésre van szükség az abban azonosított kockázatokra vonatkozóan; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy folytassák erőfeszítéseiket a reziliencia megerősítése, a felkészültség javítása és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalások végrehajtásához való hozzájárulás érdekében, biztosítva az Unió egész területén a hatékony katasztrófamegelőzési, kockázatkezelési és polgári védelmi kapacitásokat; hangsúlyozza továbbá, hogy megelőző intézkedésekre van szükség nemcsak a jövőbeli károk enyhítése, hanem a katasztrofális eseményeket, például árvizeket, vegetációtüzeket, földcsuszamlásokat vagy tavak és folyók kiszáradását követő kockázatok súlyosbodásának megelőzése érdekében is; hangsúlyozza a különböző programok közötti megfelelő rugalmasság fontosságát; hangsúlyozza, hogy a különböző finanszírozási programok közötti bármilyen rugalmasságot szigorú költségvetési ellenőrzésnek kell kísérnie a finanszírozás megkettőzésének vagy pazarlásának elkerülése érdekében, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania a költségvetési hatékonyság elveit és a célzott teljesítménymutatókat;

7.emlékeztet arra, hogy a RESTORE HL L, 2024/3236, 2024.12.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/3236/oj. és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) HL L, 2024/3242, 2024.12.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/3242/oj. keretében hozott egyedi intézkedések további támogatást nyújtanak a természeti katasztrófák által sújtott tagállamoknak az alapok felhasználásának további rugalmassága révén; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak ki kell használniuk e lehetőségeket;

8.emlékeztet arra, hogy hatékony szinergiákra van szükség más uniós szakpolitikákkal és programokkal, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a lehető legjobban ki kell használniuk a finanszírozási lehetőségeket, így különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a vidékfejlesztési programok finanszírozási lehetőségeit; felhívja a Bizottságot, hogy kellő sürgősséggel értékelje a tagállamok arra irányuló indokolt kérelmeit, hogy az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj). meghatározott szabályokkal összhangban a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveken belül forrásokat csoportosítsanak át a természeti katasztrófákkal kapcsolatos segítségnyújtásra; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak a nemzeti, regionális és helyi szintek közötti megfelelő és szükséges koordinációról annak érdekében, hogy a források elosztása átláthatóan, méltányosan és minden önkényesség nélkül történjen az összes érintett helyszínen;

9.hangsúlyozza, hogy az EUSZA keretében nyújtott támogatás nem történhet a tagállamok által más uniós programok vagy szakpolitikák keretében kapott uniós finanszírozás kárára; emlékeztet arra, hogy a tagállamok az alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban állami támogatást nyújthatnak, különösen a természeti katasztrófák miatt kárt szenvedett mezőgazdasági vállalkozások számára;

10.emlékeztet a gyors és szilárd kárfelmérés fontosságára, amely kellően figyelembe veszi a gazdasági következményeket, és fokozott operatív erőfeszítésekre szólít fel az előzetes kifizetések folyósítására fordított átlagos idő csökkentése érdekében, biztosítva ugyanakkor az uniós költségvetés védelmét; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EUSZA forrásai felhasználásának teljes átláthatóságára, nyomon követésére és utólagos ellenőrzésére van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az uniós források eljussanak az érintett régiókhoz és lakossághoz; ezenkívül sürgeti a Bizottságot, hogy tárjon fel minden lehetséges módot az EUSZA igénybevételének felgyorsítására;

11.hangsúlyozza, hogy sürgősen azonnali pénzügyi támogatást kell felszabadítani az EUSZA-n keresztül az érintett polgároknak, családoknak, vállalkozásoknak és helyi közösségeknek annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás időben eljusson Romániához, Ciprushoz és Spanyolországhoz; sürgeti a Bizottságot, hogy tárjon fel minden lehetőséget az EUSZA aktiválásának felgyorsítására, főként a jelenlegi szabályok módosítása és a kérelmező országoknak nyújtott magasabb előlegfizetések révén; hangsúlyozza, hogy fontos csökkenteni az EUSZA-támogatás iránti kérelem benyújtása és a finanszírozási határozat meghozatala közötti időtartamot; hangsúlyozza, hogy a belső eljárásokat egyszerűsíteni kell és fel kell gyorsítani anélkül, hogy ez az intézményi egyensúly, különösen az Európai Parlamentet mint a költségvetési hatóság egyik ágát megillető jogok rovására menjen;

12.felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a román hatóságokkal a parajdi sóbánya és az érintett környező közösségek gyors újjáépítésének támogatása érdekében, elismerve annak egyedülálló stratégiai jelentőségét a regionális gazdasági reziliencia, a foglalkoztatás, az idegenforgalom, a közegészségügy, a kritikus infrastruktúra és a vízgazdálkodási infrastruktúra szempontjából; e tekintetben felszólít az összes vonatkozó uniós finanszírozási eszköz teljes körű mozgósítására és a meglévő uniós szabályok alapján rendelkezésre álló maximális rugalmasság kihasználására a helyreállítás felgyorsítása, az alapvető szolgáltatások helyreállítása, a helyi gazdaság támogatása és a régió jövőbeli árvízkockázatokkal szembeni hosszú távú rezilienciájának megerősítése érdekében; tekintettel a kihívások nagyságrendjére, valamint társadalmi és gazdasági hatásaira, felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg további pénzügyi eszközöket és szolidaritási mechanizmusokat az érintett munkavállalók és régiók támogatására, beleértve a kohéziós politikai alapok felhasználásának nagyobb rugalmasságát, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) és bármely más vonatkozó uniós pénzügyi eszköz igénybevételét;

13.jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

14.utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

15.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.