1.a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság, illetve a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:- a)fokozzák az EU stratégiai fókuszát, jelenlétét és láthatóságát Kelet-Ázsiában, valamint a Kelet-Ázsiával folytatott párbeszédet és együttműködést, többek között diplomáciai szerepvállalás, biztonsági együttműködés, emberek közötti kapcsolatok és gazdasági partnerségek révén, azzal a céllal, hogy elkerüljék a blokkokon alapuló konfrontáció dinamikáját, és hozzájáruljanak a békéhez, a regionális stabilitáshoz, a biztonsághoz, a jóléthez és a fenntartható fejlődéshez, amelyet a demokrácia, a multilateralizmus, a jogállamiság, az emberi jogok, a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer, a területi integritás és a nemzetközi jog előmozdítása támaszt alá; ezzel összefüggésben működjenek együtt Japánnal a szabad és nyitott indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó koncepciója tekintetében; a kelet-ázsiai béke, biztonság és stabilitás hatékonyabb, koherensebb és kontextusérzékenyebb megközelítésének biztosítása érdekében fokozzák az együttműködést, a koordinációt és a párbeszédet a hasonlóan gondolkodó kelet-ázsiai partnerekkel, teljes mértékben kihasználva regionális ismereteiket és tapasztalataikat;
- b)erősítsék meg az EU és kelet-ázsiai partnerei közötti stratégiai előrejelzést és vészhelyzeti tervezést a regionális biztonsági kockázatok közös értékelésének kidolgozása és az elrettentési intézkedések koordinálása érdekében a régió békéjének és stabilitásának megőrzése és az ahhoz való hozzájárulás, valamint a regionális status quo erőszakkal vagy kényszerítéssel történő megváltoztatására irányuló egyoldalú kísérletek proaktív visszaszorítása érdekében;
- c)üdvözöljék a Japán és a Koreai Köztársaság kormánya által az előretekintő, reziliens partnerség kialakítása terén elért jelentős diplomáciai előrelépést, mivel a Japán és a Koreai Köztársaság közötti ilyen megerősített együttműködés elengedhetetlen a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásához és az indiai–csendes-óceáni térség stabilitásának biztosításához;
- d)erősítsék meg az EU stratégiai autonómiáját és gazdasági biztonságát a kereskedelem és a beruházások diverzifikálása, a biztonságos és kiszámítható ellátási láncok, a nyitott piacok és a kereskedelmi forgalom, valamint a hasonlóan gondolkodó kelet-ázsiai partnerekkel való szorosabb együttműködés révén, biztosítva ugyanakkor a kölcsönös előnyöket és a helyi értékteremtést, valamint fenntartva az EU tisztességes és fenntartható kereskedelem iránti elkötelezettségét;
- e)mélyítsék el az együttműködést a régió hasonlóan gondolkodó partnereivel, különösen Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Tajvannal, valamint az ASEAN tagországaival az olyan területeken jelentkező közös kihívások kezelése érdekében, mint a gazdasági kényszerítés, az önkényes exportellenőrzési intézkedések, beleértve a kettős felhasználású termékekre vonatkozó, Japánt célzó exportkorlátozásokat, a nem piaci politikák és gyakorlatok, a demokratikus reziliencia, az ökológiai átállás, a kiberbiztonság, a hibrid fenyegetések, többek között a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, a kritikus infrastruktúrák, többek között a tenger alatti kábelek és a kikötői és logisztikai csomópontok védelme, a tengeri és űrbiztonság, a nonproliferáció és a kialakulóban lévő védelmi technológiák, beleértve a fejlett dróntechnológiát is, ugyanakkor az ENSZ Alapokmányának teljes körű tiszteletben tartása mellett erősítsék meg a szinergiákat a kulcsfontosságú partnerekkel és a regionális szervezetekkel; vizsgáljanak meg és hajtsanak végre a felek stratégiai autonómiájának megerősítésére és a Kínától való függőségének csökkentésére irányuló közös kezdeményezéseket; hangsúlyozzák Japán, a Koreai Köztársaság és Tajvan szilárd intézményeinek és élénk demokráciájának fontosságát a tágabb regionális kontextusban, kulcsfontosságú ellensúlyt biztosítva a régióban;
- f)a közös globális kihívások kezelése érdekében tartsák fenn a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködve a párbeszéd és az elvi alapokon nyugvó együttműködés nyílt csatornáit más kelet-ázsiai globális szereplőkkel;
- g)erősítsék meg a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságát a szabad és nyitott indiai–csendes-óceáni térségben a béke és a jólét előmozdítása érdekében; aktívan mozdítsák elő az ENSZ Tengerjogi Egyezményének mint a tengeri tevékenységeket szabályozó egyetemes jogi keretnek a tiszteletben tartását és egyetemes alkalmazását, beleértve a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos 2016. évi választottbírósági határozatot is, és emeljenek kifogást a nemzetközi jognak meg nem felelő egyoldalú intézkedések vagy követelések ellen;
- h)segítsék elő a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott strukturált katonai-ipari együttműködést, és hozzanak létre olyan biztonsági partnerségeket, amelyek az interoperabilitásra, a védelmi technológia közös fejlesztésére és beszerzésére, az ellátási láncok biztonságára, valamint a légi közlekedés és az MI-n alapuló védelmi rendszerek terén folytatott közös K+F-re összpontosítanak, figyelembe véve a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek hozzájárulását is;
- i)továbbra is pragmatikusan működjenek együtt Kínával a globális kihívások terén, ugyanakkor fokozzák a hasonlóan gondolkodó partnerekkel a biztonsági kérdésekben folytatott koordinációt, tekintettel Kína globális békében és stabilitásban betöltött egyre kritikusabb szerepére, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával és a Közel-Kelet folyamatos instabilitásával összefüggésben;
- j)fokozzák az együttműködést a félvezetők, az akkumulátorok és a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos, fenntartható és diverzifikált ellátási láncai terén, többek között a nyomonkövethetőség, az újrafeldolgozás, a körforgásos jelleg, valamint a magas szintű környezetvédelmi és munkaügyi normák révén, továbbá a vonatkozó többoldalú kezdeményezések keretében a hasonlóan gondolkodó partnerekkel koordinálva;
- k)mozdítsák elő az EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodást és a felek biztonsági és védelmi partnerségét; ösztönözzék a védelmi-ipari kérdésekben folytatott együttműködés elmélyítését, beleértve a védelmi kezdeményezésekben való kölcsönös részvételt, az információbiztonsági megállapodással kapcsolatos előrelépést, valamint az EU–Japán védelmi ipari párbeszéd továbbfejlesztését az ellátási lánc rezilienciájának, interoperabilitásának és innovációjának megerősítése érdekében; fokozzák a versenyképességi szövetség, a zöld szövetség, a digitális partnerség és az energiaügyi párbeszédek keretében folytatott konkrét közös tevékenységeket, és folytassák az EU–Japán magas szintű gazdasági párbeszéd kiterjesztését, valamint erősítsék meg a két fél közötti stratégiai gazdasági együttműködést; gyorsítsák fel az EU–Japán versenyképességi szövetség végrehajtását;
- l)hangsúlyozzák, hogy az EU-Japán partnerség egyike a messzemenően hasonlóan gondolkodó partnerek közötti partnerségeknek, és közös értékekre, a demokráciára, a szabad kereskedelemre és egymással kölcsönösen összeegyeztethető érdekekre épül; hangsúlyozzák e partnerség további elmélyítésének és kiszélesítésének fontosságát mind kétoldalú, mind többoldalú keretek között; mutassanak rá arra, hogy az EU és Japán együttesen a globális GDP közel 25%-ával rendelkezik, és a partnerség kulcsszerepet játszhat, és kell is hogy játsszon a békés, szabályokon alapuló, inkluzív, igazságos, fenntartható és virágzó nemzetközi rend kialakításában; üdvözölje Japán Ukrajnának nyújtott pénzügyi, technikai, humanitárius és biztonsági támogatását Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának kezdete óta;
- m)mozdítsák elő az EU és a Koreai Köztársaság közötti biztonsági és védelmi partnerség végrehajtását, előmozdítva a gyakorlati együttműködést a tengeri védelem, a nonproliferáció, a kiberbiztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és a válságkezelés terén, a meglévő közös műveletekre építve, és feltárva a tengeri jelenlétek koordinálására szolgáló uniós eszköz keretében történő további szerepvállalás lehetőségeit; indítsanak közös párbeszédet az EU és a Koreai Köztársaság között a védelmi iparról, és erősítsék meg a koordinációt a többoldalú fórumokon a béke fenntartása, a provokációktól való elrettentés és a nukleáris leszerelés előmozdítása érdekében; továbbra is építsenek a Koreai Köztársaság és több uniós tagállam között a védelmi termékek terén folytatott sikeres és kölcsönösen előnyös együttműködésre; fokozzák az EU és a török kormány közötti együttműködést az Ukrajnának küldött katonai és pénzügyi támogatás megerősítése érdekében;
- n)üdvözöljék a Koreai Köztársaság együttműködését az EU-val a közös gazdasági biztonsági aggályok terén; hangsúlyozzák, hogy a Koreai Köztársaság továbbra is kulcsfontosságú partner a kockázatmentesítésre és a baráti országokba történő kiszervezésre irányuló erőfeszítésekben, különösen a kereskedelem területén; sürgessék az EU és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás keretében újonnan létrehozott, új kereskedelmi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakbizottságot, hogy gyorsítsa fel az együttműködést, különösen a gazdasági biztonság szempontjából releváns témákban, például a kritikus ellátási láncok és a kapacitásfelesleg terén;
- o)mozdítsák elő a hasonlóan gondolkodó kelet-ázsiai partnerekkel annak érdekében tett közös erőfeszítéseket, hogy kezeljék Oroszország KNDK-val való növekvő szerepvállalását, beleértve a KNDK nukleáris és ballisztikus képességeinek megerősítéséhez nyújtott támogatását, valamint azt, hogy Kína nem hajlandó megakadályozni azt, továbbá kezeljék a KNDK és Irán nukleáris programjai közötti kapcsolatot, hangsúlyozva, hogy ez súlyosbítja a Koreai-félsziget feszült geopolitikai környezetét; mozdítsák elő az együttműködést a Koreai Köztársasággal a választási folyamatok során folytatott dezinformációs kampányok kezelése és a választási infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelme terén;
- p)ismerjék el a Koreai Köztársaság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy proaktív dezeszkalációs és bizalomépítő intézkedések révén újrakezdje a párbeszédet a KNDK-val; szólítsák fel a KNDK-t, hogy haladéktalanul hagyjon fel minden katonai fellépéssel és provokációval, valamint nukleáris és ballisztikusrakéta-képességeinek fejlesztésével; határozottan ítéljék el és hatékonyan kezeljék a KNDK rossz szándékú kibertevékenységeit, többek között a kriptovaluta-lopást és a kiberbűnözés egyéb formáit; sürgessék a KNDK-t, hogy tegye lehetővé a humanitárius segélyszervezetek bejutását, tartsa tiszteletben az emberi jogokat, és különösen haladéktalanul oldja meg az emberrablások kérdését; sürgessék Oroszországot és a KNDK-t, hogy teljes mértékben tartsák be az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, többek között a KNDK teljes nukleáris leszerelése tekintetében; ítéljék el a KNDK hozzájárulását Oroszország Ukrajna elleni agressziójához, beleértve az abban való, katonai személyzet kiküldése és felszerelése révén történő szerepvállalását is; dolgozzanak ki Észak-Koreára vonatkozó uniós politikát, kellően figyelembe véve a régió hasonlóan gondolkodó partnereinek szakértelmét, biztonsági szükségleteit és jogos aggályait, különös tekintettel KNDK-hoz földrajzilag közeli partnerekre, nevezetesen a Koreai Köztársaságra és Japánra;
- q)hozzanak létre strukturált és átfogó EU–Tajvan együttműködési keretet a meglévő mechanizmusokra, például a kereskedelmi és beruházási párbeszédre építve, erős gazdasági és kereskedelmi komponenssel, amely a kritikus technológiákra, például a félvezetőkre és a mesterséges intelligenciára, az ellátási lánc rezilienciájára, a kiberbiztonságra, a dezinformációval szembeni ellenintézkedésekre, a tengeri védelemre, a népegészségügyre, a polgári védelemre és a biztonságos konnektivitásra, valamint a demokratikus, társadalmi és energetikai rezilienciára és a katasztrófavédelmi felkészültségre összpontosít; továbbra is támogassák Tajvan érdemi részvételét a releváns nemzetközi testületekben és technikai fórumokon, például az Egészségügyi Világszervezetben, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében; fokozzák az EU és tajvani partnerei közötti rendszeres információcserét a releváns biztonsági kérdésekről, a gazdasági biztonságról, az ellátási lánc agilitásáról, a demokratikus és választási integritásról, a kritikus infrastruktúra védelméről és a tiszta technológiákkal kapcsolatos együttműködésről; sürgessék a kínai hatóságokat, hogy amennyiben jelentős globális egészségügyi kihívással szembesülnek, szorosan működjenek együtt más regionális szereplőkkel, köztük Tajvannal; hangsúlyozzák, hogy elfogadhatatlan az önkényuralmi rendszerek arra irányuló kísérlete, hogy befolyásolják az EU és Tajvan közötti kapcsolatokat;
- r)hangsúlyozzák, hogy Tajvan az EU kulcsfontosságú demokratikus partnere az indiai–csendes-óceáni térségben; mélyítsék tovább az EU és Tajvan közötti kereskedelmi és beruházási párbeszédet a piacra jutás akadályainak kezelése és az uniós befektetők jogbiztonságának növelése érdekében; vizsgálják meg az EU–Tajvan kétoldalú beruházási megállapodásról vagy más kereskedelemmel kapcsolatos keretekről szóló tárgyalások megkezdésének lehetőségét; ismerjék el Tajvannak a globális ellátási láncok biztosításában betöltött jelentős szerepét, különösen a csúcstechnológiai ágazatban, továbbá sürgessék az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy folytassanak szorosabb együttműködést Tajvannal a gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolatok további fellendítése érdekében; ismerjék el Tajvannak a Kínával szembeni gazdasági kitettség kezelése terén szerzett tapasztalatait, valamint a demokratikus kormányzás, az átlátható szabályozási normák, valamint a reziliens digitális és technológiai ökoszisztémák terén meglévő erősségeit;
- s)erősítsék meg a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságát azáltal, hogy elutasítják a status quo egyoldalú, kényszerrel történő megváltoztatását; a tagállamokkal és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott egyértelmű és összehangolt üzenetküldés révén biztosítsák, hogy az ilyen intézkedések jelentős politikai és gazdasági költségekkel járjanak; hangsúlyozzák, hogy minden nézeteltérést párbeszéd útján, békésen, a nemzetközi joggal összhangban és a tajvani nép akaratának tiszteletben tartása mellett kell rendezni; határozottan emlékeztessenek arra, hogy a hajózás és az átrepülés nemzetközi jog által garantált szabadságát tiszteletben kell tartani az indiai–csendes-óceáni térségben, többek között a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban; aktívan vegyenek részt a Tajvani-szorosban, valamint a Kelet- és Dél-kínai-tengeren a további eszkaláció megelőzésére irányuló diplomáciai erőfeszítésekben; sürgősen dolgozzanak ki valószínűsíthető eszkalációs forgatókönyveken – többek között Tajvan Kínai Népköztársaság általi haditengerészeti blokádján – alapuló vészhelyzeti tervet és enyhítő intézkedéseket;
- t)emeljék ki az EU gazdasági biztonsági eszközeinek fontosságát a kényszerítő gazdasági gyakorlatok kezelése és a tisztességes verseny védelme szempontjából, beleértve a kényszerítő intézkedések elleni eszközt, a közvetlen külföldi befektetések hatékony átvilágítási mechanizmusait és az exportellenőrzési rendszereket, adott esetben és az uniós joggal összhangban; egyesítsék az EU geogazdasági befolyását, többek között összehangolt exportellenőrzések, közös kockázatértékelések és a gazdasági kényszerítésre adott kollektív válaszok révén, ezáltal a kétoldalú függőségeket hatékony elrettentéssé alakítva át, és megerősítve mind az EU, mind partnerei gazdasági biztonságát;
- u)gyorsítsák fel az együttműködést a közös érdekű kérdésekről szóló háromoldalú vagy négyoldalú megállapodásokról és kezdeményezésekről folytatott tárgyalások révén, amelyek hozzájárulnak a többoldalú, szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásához; mozdítsák elő a meglévő EU–Japán és EU–Koreai Köztársaság digitális partnerségeket a mesterséges intelligencia, a félvezetők, a következő generációs konnektivitás, a kvantum-számítástechnika, az adatkormányzás, a kiberbiztonság, az akkumulátortechnológiák, a tenger alatti kábelek, a digitális személyazonosság és az ellátási lánc rezilienciája terén tett közös kötelezettségvállalásokkal; erősítsék meg a védelmi technológia fejlesztésére irányuló együttműködési kereteket;
- v)hajtsák végre teljes körűen a Japánnal és a Koreai Köztársasággal kötött kereskedelmi megállapodásokat, többek között a piacra jutás, a nem vámjellegű akadályok, a fenntartható fejlődés és a szabályozási együttműködés területén, valamint a Koreai Köztársaság tekintetében biztosítsák az alapvető ILO-egyezmények végrehajtását; mozdítsák elő az EU-ban és a kelet-ázsiai partnerországokban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti szorosabb együttműködést a kölcsönös üzleti lehetőségek előmozdítása, a piacra jutás javítása és az innovációs hálózatok megerősítése érdekében;
- w)biztosítsák, hogy a régió hasonlóan gondolkodó partnereivel kötendő jövőbeli gazdasági vagy ágazatspecifikus megállapodások olyan kölcsönösen előnyös partnerségek legyenek, amelyek túlmutatnak a gazdasági és biztonsági célkitűzéseken, és határozott kötelezettségvállalásokat tartalmaznak a munkavállalói jogok, a környezetvédelem, valamint a tiszta és fenntartható értékláncok fejlesztése tekintetében is, összhangban az EU kereskedelmi és fenntartható fejlődési keretével; mozdítsanak elő egy átfogó tájékoztató kampányt Kelet-Ázsiában az Európai Unió acélágazattal kapcsolatos politikáiról és az ipar felgyorsításáról szóló javasolt jogszabályról COM(2026)0100. annak érdekében, hogy a nemzetközi partnerek körében javuljon az átláthatóság és az EU céljainak megértése; hangsúlyozzák a kelet-ázsiai partnerekkel való proaktív együttműködés fontosságát aggályaik kezelése, a párbeszéd előmozdítása, valamint a kereskedelmi és munkaügyi kapcsolatokban felmerülő esetleges félreértések megelőzése érdekében;
- x)kövessék nyomon a szankciók Oroszország általi, kelet-ázsiai joghatóságokon keresztül történő, bejelentett kijátszását, beleértve a kereskedelmi útvonalak átszervezését a szankcionált kettős felhasználású termékek, mikrocsipek és ipari gépek régióbeli közvetítőkön keresztül történő beszerzése érdekében;
- y)fokozzák az EU politikai, gazdasági és biztonsági szerepvállalását az indiai–csendes-óceáni térség egészében az összes hasonlóan gondolkodó szereplővel való megerősített partnerségek és olyan kezdeményezések révén, mint a Global Gateway stratégia, előmozdítva az emberi jogi párbeszédeket, a fenntartható fejlődést és konnektivitást, az egyenlőséget és a magas szintű munkaügyi normákat; ismerjék el a stratégiai érdekek növekvő konvergenciáját az euroatlanti és az indiai–csendes-óceáni régiók között, mivel Japán és a Koreai Köztársaság az IP4 keretében a NATO partnerei, amit Japán NATO-missziójának közelmúltbeli létrehozása is szemléltet; erősítsék meg, hogy ez az együttműködés mindkét régióban javítja a biztonsági fejleményekkel kapcsolatos kölcsönös helyzetismeretet; támogassák a NATO IP4 keretét, amely alapvető hozzájárulás az európai biztonság megerősítéséhez, valamint kiegészítő és egymást kölcsönösen erősítő jelleggel mélyítsék el a régiók közötti együttműködést; erősítsék meg az EU szerepvállalását és koordinációját a kulcsfontosságú regionális biztonsági kezdeményezésekkel az indiai–csendes-óceáni térségben, beleértve az Egyesült Államok, Ausztrália, India és Japán közötti négyoldalú biztonsági párbeszédet is; dolgozzanak ki átfogó, koherens és rugalmas új indiai–csendes-óceáni stratégiát, amely szilárdan az európai értékeken és érdekeken, valamint a régió realitásain, szükségletein és prioritásain alapul;
- z)építsenek a TOT-ok indiai–csendes-óceáni térségen belüli geostratégiai pozíciójára mint a regionális partnerekkel való együttműködés fejlett platformjaira, többek között a kereskedelem, a digitális konnektivitás, a kritikus infrastruktúra és az űrtevékenységek területén;
- aa)hangsúlyozzák az ASEAN ebből következő szerepét a stabilitás garantálásában, valamint a társadalmi és gazdasági integráció előmozdításában; üdvözöljék Japán és a Koreai Köztársaság ASEAN-nal való növekvő együttműködését, amely többek között rendszeres két- és többoldalú csúcstalálkozók révén valósul meg; hangsúlyozzák, hogy az ASEAN döntő fontosságát a békés és virágzó indiai–csendes-óceáni térség biztosítása szempontjából; fokozzák az ASEAN-nal való strukturált együttműködést az inkluzív regionális biztonsági architektúrák kiépítése, a többoldalú szakpolitikai válaszok koordinálása, valamint az EU régióban való jelenlétének további megszilárdítása érdekében, az ASEAN-nal és tagállamaival folytatott együttműködés elmélyítésével, többek között a Vietnámmal és a Fülöp-szigetekkel folytatott megerősített biztonsági és védelmi párbeszédeken keresztül; ösztönözzék az Unió szerepének és láthatóságának megerősítését a regionális formációkban, különösen az ASEAN-nal való együttműködési keretekben, ugyanakkor a kiterjesztett együttműködés kiemelt területeiként határozzák meg a tengerészeti biztonságot és a tengeri védelmet, a kiberbiztonságot és a válságkezelést építve olyan kezdeményezésekre, mint az ESIWA+, a CRIMARIO II és a globális kikötőbiztonsági projektek;
- ab)terjesszék ki a nem hagyományos biztonsággal – például a kutatással és mentéssel, a katasztrófareagálással és a környezeti eseményekkel – kapcsolatos együttes fellépést; indítsanak strukturált kezdeményezést a kritikus tengeri infrastruktúra – többek között a tenger alatti kábelek, csővezetékek és kikötők – védelmének és rezilienciájának megerősítése érdekében; célzott kapacitásépítés, képzés, érzékelők és adatmegosztás révén, az ASEAN parti őrségeivel és a regionális fúziós központokkal együttműködésben javítsák a tengeri helyzetismeretet;
- ac)támogassák az emberek közötti kapcsolatok megerősítését a kutatók, mérnökök és kiberbiztonsági szakemberek célzott mobilitási programjai, valamint az európai és kelet-ázsiai innovációs központok közötti strukturált ikerintézményi együttműködési kezdeményezések révén; javítsák a közös értékek kölcsönös megismerését a két régió diákjainak körében az oktatási programok – például az Erasmus+ – elmélyítése, kiterjesztése és megerősítése révén, a régió hasonlóan gondolkodó partnereivel; erősítsék meg a parlamentek, köztisztviselők, helyi hatóságok és a civil társadalom közötti kapcsolatokat; fokozzák a nyelvtanulás, a kulturális csereprogramok és a fiatalok által irányított kezdeményezések támogatását a két régió közötti hosszú távú társadalmi reziliencia és bizalom kiépítése érdekében;
- ad)terjesszék ki a Horizont Európa keretében folytatott együttműködést a kölcsönösen előnyös tudományos és technológiai együttműködés fokozása érdekében, megelégedéssel nyugtázva, hogy 2025 júliusában a Koreai Köztársaság lett az első ázsiai ország, amely csatlakozott a Horizont Európa II. pilléréhez, és hogy az EU 2025 decemberében sikeresen lezárta a Japánnal a Horizont Európához való társulásáról folytatott tárgyalásokat; mérlegeljék a tárgyalások megkezdését Tajvannal a Horizont Európa keretében; támogassák az EU láthatóságát a régióban érdemi kulturális és nyilvános diplomáciai erőfeszítések révén;