1.emlékeztet az EU erős versenykeretére és annak megfelelő érvényesítésére mint a versenyképesség valamennyi iparágban történő fokozásának eszközére; hangsúlyozza, hogy az uniós szakpolitikákat nem szabad elszigetelten folytatni, és hogy a versenyképességgel kapcsolatos aggályok nem értelmezhetők a versenypolitika hiányosságaiként; emlékeztet arra, hogy az uniós versenyszabályoknak összhangban kell lenniük a Szerződésekben foglalt elvekkel, és támogatniuk kell az uniós szakpolitikák végrehajtását, beleértve az iparra, a kereskedelemre, a fogyasztókra, a pénzügyi szolgáltatásokra és a védelemre vonatkozó politikákat is, ugyanakkor olyan stabil keretet kell biztosítaniuk, amely előmozdítja a beruházásokat, a növekedést és a tisztességes feltételek melletti méretgazdaságosságot; hangsúlyozza, hogy a versenypolitikának hozzá kell járulnia az európai tőkepiacok integrációjához és elmélyítéséhez, és a versenyképes és integrált pénzügyi piaci infrastruktúrák előmozdítása révén támogatnia kell a megtakarítási és beruházási unió célkitűzéseit;

2.kiemeli, hogy a jól működő verseny a termelékenység növekedésének és a hosszú távú versenyképességnek az egyik fő hajtóereje az EU-ban; megjegyzi, hogy a versenypolitika erőteljesebb érvényesítése magasabb teljes tényezőtermelékenységgel, valamint a munkaerő és a tőke hatékonyabb elosztásával jár együtt; hangsúlyozza ezért, hogy a hatékony versenypolitika és annak végrehajtása hozzájárul a tisztességes foglalkoztatási feltételekhez;

3.szilárd meggyőződése, hogy a Draghi- és a Letta-jelentéseknek hozzá kell járulniuk a versenypolitika prioritásainak meghatározásához, és felszólít e jelentések sürgős nyomon követésére; tudomásul veszi Mario Draghi becslését, amely szerint az EU versenyképességének védelme érdekében évente további 800 milliárd euróra van szükség; hangsúlyozza, hogy a fogyasztói érdekeknek továbbra is központi szerepet kell játszaniuk, figyelembe véve ugyanakkor, hogy a versenypolitikának hozzá kell járulnia az olyan kulcsfontosságú célkitűzésekhez, mint a versenyképesség, a reziliencia, a biztonság, a stratégiai autonómia és a fenntarthatóság; üdvözli a Draghi-jelentés arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy rugalmas piacvizsgálati eszközt (az új versenypolitikai eszköz) azon piaci hiányosságok kezelésére, amelyeket az EUMSZ jelenlegi 101. és 102. cikke alapján nem lehet hatékonyan kezelni; megjegyzi, hogy tagállami szinten már sikeresen bevezettek hasonló eszközöket, és javasolja, hogy egy uniós szintű új versenypolitikai eszköz Unió-szerte segíthetne a strukturális versenyproblémák kezelésében; felszólítja a Bizottságot, hogy a meglévő keret kiegészítése érdekében vezessen be egy ilyen eszközt;

4.elismeri, hogy meg kell erősíteni az európai védelmi ipari bázist; hangsúlyozza, hogy a versenypolitikának méltányos hozzáférést kell biztosítania a kkv-k számára, és meg kell akadályoznia a védelmi ellátási láncok túlzott koncentrációját, amely csökkentheti a rezilienciát és növelheti a függőséget;

5.megismétli a kkv-k alapvető szerepét az európai versenyképesség megerősítésében, az innováció előmozdításában és a munkahelyteremtésben; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a versenyszabályok és a digitális politikák végrehajtása során vegyék figyelembe a kkv-kra gyakorolt hatásukat;

6.hangsúlyozza az energiaköltségek csökkentésének fontosságát az EU versenyképességének megőrzése érdekében, előmozdítva a nettó zéró energiaforrásokat az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktussal A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/2139/oj). és az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló kiegészítő jogi aktussal A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról (HL L 188., 2022.7.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2022/1214/oj). összhangban, biztosítva ugyanakkor, hogy a nyitott, versenyképes és fenntartható egységes piac egyensúlyban legyen az ellátásbiztonsággal és az EU fokozott energetikai autonómiájával; hangsúlyozza, hogy a tisztességes, jól működő, versenyképes, integrált és összekapcsolt villamosenergia-piacok elengedhetetlenek az EU ipari versenyképességének megerősítéséhez, valamint a stabilabb és megfizethetőbb energiaárak támogatásához; hangsúlyozza a versenyszabályok hatékony végrehajtásának fontosságát az energetikai infrastruktúra és a hálózati hozzáférés terén az egységes piac megfelelő működésének fenntartása, a tisztességes árképzés biztosítása és a fogyasztók jobb védelme érdekében;

7.tudomásul veszi a kritikus fontosságú nyersanyagok stratégiai szerepét az energetikai átállásban és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1252, 2024.5.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1252/oj). célkitűzéseit a geopolitikai függőségek csökkentésében és az ellátási lánc rezilienciájának megerősítésében, és felszólít arra, hogy a versenypolitika támogassa a versengő piacokat az értéklánc egészében és a páneurópai beruházásokban;

8.hangsúlyozza, hogy a verseny kulcsszerepet játszik a digitális piaci alternatívák létrehozásában és a nem uniós szolgáltatóktól való függőség és azok túlsúlyának csökkentésében; ösztönzi, hogy a nyitott és versengő piacok biztosítása és a stratégiai függőségek csökkentése érdekében építsenek ki kulcsfontosságú infrastruktúrát Európa autonómiájának és innovációjának fellendítésére, beleértve a felhőalapú szolgáltatásokat, a mesterségesintelligencia-infrastruktúrát (adatközpontokat és konnektivitást), a pénzügyi piaci infrastruktúrát, valamint a reziliens, interoperábilis és versenyképes európai fizetési rendszereket; változó üzleti gyakorlatokat és piaci struktúrákat, valamint a káros magatartás lehetséges új formáit figyeli meg, például a hallgatólagos összejátszást és az árakra vonatkozó algoritmikus összejátszást, és hangsúlyozza, hogy a végrehajtási prioritásokat hozzá kell igazítani ehhez a változó környezethez, amit adatvezérelt elemzés és bizonyítékok támasztanak alá;

9.egyenlő versenyfeltételeket szorgalmaz a stratégiai ágazatokban, és kéri az EU-t, hogy használjon fel minden rendelkezésre álló eszközt, többek között a külföldi támogatásokról szóló rendeletet, a közbeszerzési szabályokat és egy megbízható összefonódás-felülvizsgálati keretet annak biztosítása érdekében, hogy az európai uniós vállalatok érdemeik alapján versenyezhessenek, és hogy a nem európai uniós piaci szereplők a külföldi állami támogatásokon keresztül ne kerüljenek előnyösebb helyzetbe; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az európai ellátási láncok rezilienciáját, diverzifikációját és biztonságát a stratégiai ágazatokban, adott esetben a nyitott piacok veszélyeztetése nélkül előmozdítva az európai képességeket és megoldásokat;

10.hangsúlyozza, hogy a versenyhatóságoknak javítaniuk kell az adatokhoz való hozzáférést a versenyjog hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy javítani kell az adatgyűjtést, meg kell könnyíteni a nemzeti versenyhatóságok számára a közbeszerzési adatokhoz való hozzáférést, és meg kell erősíteni a csalásfelderítési mechanizmusokat a versenypolitika végrehajtása során; felhívja továbbá a versenyhatóságokat, hogy mozdítsák elő az egyszerűsített eljárásokat, fokozzák az átláthatóságot és javítsák a feltörekvő kkv-k piacra jutását;

11.hangsúlyozza a közös európai érdekű nagyszabású projektek fontosságát a nagy stratégiai uniós projektek finanszírozásában; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse és észszerűsítse a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó értesítési eljárásokat, mivel azok megterhelőek, különösen a kkv-k számára, és biztosítsa az arányosságot, dolgozzon ki egyértelmű és kiszámítható elfogadhatósági kritériumokat, valamint fokozza az átláthatóságot és a jogbiztonságot az értékelési folyamat során;

12.üdvözli a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtását, amely szükség eszköz az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a külföldi támogatások által okozott piaci torzulások kezeléséhez; üdvözli a külföldi támogatásokról szóló rendelet iránymutatásait; fenntartja, hogy az uniós szerződések által nem engedélyezett állami támogatásokat nem szabad megengedni nem uniós országokból sem; kéri, hogy a hagyományos piacvédelmi eszközök mellett a külföldi támogatásokról szóló rendelet és a közvetlen külföldi befektetések megfelelő átvilágítása révén is szigorúan értékeljék a verseny torzulásait; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtását a nem uniós országokban letelepedett online platformok és piacterek tekintetében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kkv-kat és a kisebb ügyleteket ne terheljék aránytalanul a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti megfelelési kötelezettségek;

13.hangsúlyozza, hogy a legutóbbi Eurobarométer felmérés és a 2024. évi választások utáni uniós felmérés szerint a válaszadók azt várják az EU-tól, hogy kezelje prioritásként az inflációt, valamint az emelkedő árakat és megélhetési költségeket; hangsúlyozza, hogy a tisztességes és hatékony verseny biztosítása fontos eleme e kihívások kezelésének, és ezért továbbra is prioritásnak kell maradnia a versenypolitikában;

14.hangsúlyozza, hogy a versenypolitika szigorú és következetes végrehajtása hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítéséhez az EU-ban és legkülső régióiban; megjegyzi, hogy a belső, vidéki és peremterületek, valamint a legkülső és szigeti régiók között tartós gazdasági és infrastrukturális különbségek vannak, és felhívja a Bizottságot, hogy az egységes piac fejlődését kísérő megfelelő kohéziós politikák előmozdítása érdekében vegye figyelembe a versenyjogi döntések területi hatását, biztosítva ugyanakkor a versenyszabályok egységes alkalmazását;

15.üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti versenyjogi együttműködési megállapodás A Tanács (EU) 2025/2376 határozata (2025. november 4.) az Európai Unió, illetve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a versenyjogi szabályaik alkalmazására vonatkozó együttműködésről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L, 2025/2376, 2025.11.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/2376/oj). aláírását, amely kulcsfontosságú lépés az érintett versenyhatóságok közötti koordináció megerősítése felé;

16.felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai versenyjog végrehajtási függetlenségének megerősítésére irányuló lehetőségeket;

17.hangsúlyozza, hogy rövid távon alapvető fontosságú a meglévő végrehajtási kapacitás megerősítése; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen biztosítsa, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság elegendő erőforrással és technikai szakértelemmel rendelkezzen az antitröszt-jogszabályok, a digitális piacokról szóló jogszabály és az összefonódási szabályok hatékony végrehajtásához;

18.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a versenyjog végrehajtását pártatlan, politikailag független módon végezzék; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő hatásvizsgálatot egy külön európai versenyhatóság létrehozásának előnyeiről, megvizsgálva a szubszidiaritást, a verseny és a szabályozási funkciók megfelelő elhatárolását, a Parlamenttel szembeni demokratikus elszámoltathatóságot, valamint az Európai Versenyhatóságok Hálózatára gyakorolt lehetséges hatásokat; hangsúlyozza, hogy megfelelő személyzetre, szakértelemre és hatáskörökre van szükség;

19.sürgeti a Bizottságot, hogy következetes, pártatlan és jogilag megalapozott módon teljes mértékben hajtsa végre az uniós versenyjogi szabálykönyvet – beleértve a digitális piacokról szóló rendeletet is –, annak érdekében, hogy megvédje Európa szabályozási autonómiáját a politikai nyomással szemben; aggodalommal veszi tudomásul a digitális piacokról szóló rendeletet övező külső nyomást, és óva int a külföldi beavatkozástól;

20.hangsúlyozza, hogy a hatékony végrehajtás csak akkor érhető el, ha az erőfölénnyel való visszaélés kezelésére vonatkozó szabályokat (az EUMSZ 102. cikke) és a digitális piacokról szóló rendeletet együtt alkalmazzák, ötvözve az előzetes és utólagos megközelítéseket; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse és fogalmazza meg jobban a versenyjogi és a digitális szabálykönyvet;

21.üdvözli a digitális piacokról szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló, 2026. április 28-i bizottsági jelentés közzétételét; tudomásul veszi a Bizottságnak a digitális piacokról szóló rendelet első felülvizsgálata során levont következtetését, amely szerint a digitális piacokról szóló rendelet megfelel a célnak, és ebben a szakaszban nem kell módosítani, bár a jövőre nézve konkrét kiemelt területeket határoz meg – nevezetesen a mesterséges intelligenciát és a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat –, ugyanakkor kiemeli, hogy a digitális piacokról szóló rendeletet nem szabad elszigetelten kezelni azokkal a szabályozási eszközökkel kapcsolatban, amelyek a mesterséges intelligencia vagy a felhőalapú értéklánc korlátozására irányulnak;

22.felszólít arra, hogy a digitális piacokról szóló rendelet felülvizsgálati folyamata – amelyre várhatóan háromévente kerül sor –, átlátható, tényeken alapuló, arányos, célzott és ambiciózus legyen, biztosítva ugyanakkor a szabályozási stabilitást és elkerülve a piaci szereplők kötelezettségeinek szükségtelen kiterjesztését; ragaszkodik ahhoz, hogy a digitális piacokról szóló rendelet – háromévente történő – felülvizsgálata értékelje a meglévő kötelezettségek hatékonyságát és gyakorlati hatását, a piaci szereplők jogbiztonságát, a digitális piacokról szóló rendelet ágazatspecifikus szabályozással való kölcsönhatását, valamint azt, hogy a piaci fejlemények fényében szükség van-e a kapuőrré minősítés küszöbértékeinek kiigazítására; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen vonja be a kkv-kat a digitális piacokról szóló rendelet felülvizsgálatával kapcsolatos konzultációkba;

23.hangsúlyozza, hogy a felhőalapú szolgáltatások növekvő koncentrációja alááshatja a versenyt, az innovációt és az EU stratégiai autonómiáját; kiemeli, hogy az olyan gyakorlatok, mint a csomagban történő értékesítés, a felhőalapú piacterek és a szerződéses mechanizmusok, beleértve a jóváírásokat és a költésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, megerősíthetik a vevőfogvatartást, és korlátozhatják a szolgáltatóváltást vagy a többfelhős stratégiákat; hangsúlyozza, hogy aktualizálni kell a felhőre vonatkozó kötelezettségeket; megjegyzi, hogy a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokkal kapcsolatban 2025 novemberében indított piaci vizsgálatokat követően a Bizottság 2026. június 25-én közzétette előzetes álláspontját, amelyben kijelentette, hogy a Microsoft Azure-t és az Amazon Web Services-t kapuőrnek kell minősíteni a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások tekintetében https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/news/commission-reaches-preliminary-position-amazons-and-microsofts-market-leading-cloud-services-should., miközben továbbra is folyamatban van annak vizsgálata, hogy a digitális piacokról szóló rendelet hatékonyan tudja-e kezelni azokat a gyakorlatokat, amelyek korlátozhatják a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások versenyképességét és méltányosságát Európai Bizottság, „A Bizottság a digitális piacokról szóló rendelet alapján piaci vizsgálatokat indít a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban”, az Európai Bizottság honlapja, 2025. november 18.; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a felhőszolgáltatások piacának vizsgálatát a digitális piacokról szóló rendelet szerinti kötelezettségek kiigazítására, és biztosítsa, hogy azok hatékonyan kezeljék azokat az akadályokat, amelyek gátolják a felhasználókat a szolgáltatóváltásban;

24.emlékeztet, hogy a digitális piacokról szóló rendelet végrehajtása még mindig elmarad az optimálistól; támogatja a digitális piacokról szóló rendelet szigorúbb végrehajtását a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi piaci szereplő tekintetében, állampolgárságtól függetlenül, és ösztönzi a Bizottságot, hogy a digitális piacokról szóló rendeletben előírt határidőn belül zárja le a folyamatban lévő vizsgálatokat; megjegyzi, hogy a digitális piacokról szóló rendelet hatékony végrehajtása megfelelő és fenntartható erőforrásokat követel meg; felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságokat annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésben megfelelő és stabil forrásokat különítenek el a digitális piacokról szóló rendelet végrehajtására; ezért kéri, hogy az intézményi egyensúly tiszteletben tartása mellett vizsgálják meg a fenntartható finanszírozási megoldásokat, különösen a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díjhoz hasonló „digitális piacokról szóló rendelet szerinti díj” bevezetését;

25.felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben és proaktívan használja ki a digitális piacokról szóló rendeletben előírt valamennyi végrehajtási eszközt, beleértve a további piaci vizsgálatokat, a meg nem felelési eljárásokat, ellenőrzéseket, ideiglenes intézkedéseket, bírságokat és kényszerítő bírságokat is a kijátszás megelőzése és a hatékony megfelelés biztosítása érdekében;

26.elismeri a piaci erőfölénnyel való visszaélés elleni strukturális korrekciós intézkedések jogalapjának meglétét; tudatában van annak, hogy az uniós versenyszabályok előírják, hogy a strukturális korrekciós intézkedéseket csak végső megoldásként szabad alkalmazni, ha a magatartási korrekciós intézkedések eredménytelennek bizonyultak, mindazonáltal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem hajlandó strukturális korrekciós intézkedésekkel kezelni a piaci erőfölényt;

27.üdvözli, hogy a Bizottság a digitális piacokról szóló rendelet első felülvizsgálata során elismerte, hogy a társjogalkotók által beépített időtálló eszközök döntő fontosságúak ahhoz, hogy a keret reagálni tudjon a piaci és technológiai fejleményekre; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a digitális piacokról szóló rendelet következetes és időtálló végrehajtását a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatban, időben kezelve a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásokat és a felhőalapú infrastruktúrákat a bezáródási, kizárási vagy kapuőri gyakorlatok új formáinak megelőzése érdekében, beleértve azokat az eseteket is, amikor a kapuőrök ellenőrzést gyakorolnak az adatok, a számítástechnikai erőforrások vagy az integrált szolgáltatások felett a feltörekvő MI-fejlesztők és az innovatív piaci belépők kárára;

28.üdvözli, hogy a Bizottság már nyomon követi az MI-eszközök bevezetését a digitális piacokról szóló rendelet szerinti kijelölt alapvető platformszolgáltatásokon belül; megjegyzi, hogy a digitális piacokról szóló rendelet első felülvizsgálata során a Bizottság arról számolt be, hogy az MI-szolgáltatások tekintetében megkezdte a nyilvános konzultációban kiemelt helyen szereplő különböző méltányossági és megtámadhatósági kérdések kezelését, például a kapuőrökkel folytatott szabályozási párbeszéd révén, amelynek célja annak biztosítása, hogy az alapértelmezett beállítások könnyen módosíthatók legyenek, és hogy az MI-szolgáltatások egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek az operációs rendszerekhez; megjegyzi, hogy 2026 januárjában két specifikációs eljárást indítottak az Alphabettel kapcsolatban, amelyek az interoperabilitással és a keresési adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos MI-dimenzióval is rendelkeznek; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és alkalmazzon új kárelméleteket a meglévők további megszilárdulásának kezelése érdekében, és a digitális piacokról szóló rendelet közelgő felülvizsgálata keretében értékelje, hogy az alapvető platformszolgáltatások jelenlegi jegyzéke megfelelően tükrözi-e a piaci realitásokat, többek között olyan területeken, mint az MI-modellek, az MI-csevegőrobotok és a felhőalapú szolgáltatások, a fő virtuális asszisztensi szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós operációs rendszerek; felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi tagállamban vonja be a kkv-kat, az induló innovatív vállalkozásokat, az ipari szövetségeket, a tudományos szakértőket és a fogyasztói szervezeteket a digitális piacokról szóló rendelet felülvizsgálatával kapcsolatos konzultációkba;

29.hangsúlyozza, hogy a digitális piacokról szóló rendelet végrehajtása állampolgárságtól és származásától függetlenül valamennyi kijelölt kapuőrre vonatkozik, és felhívja a Bizottságot, hogy következetesen alkalmazza a digitális piacokról szóló rendelet szerinti kötelezettségeket; üdvözli a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok közötti koordinációt a digitális piacokról szóló rendelettel kapcsolatos magatartás tekintetében; sürgeti a Bizottságot, hogy ennek megfelelően tegyen határozott lépéseket;

30.felhívja a Bizottságot, hogy a digitális egységes piacról szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/790/oj). végrehajtásával összefüggésben vizsgálja meg a kapuőrök által a digitális piacokról szóló rendelet alapján a sajtókiadókkal folytatott tárgyalások során elkövetett esetleges visszaéléseket, különösen azt, hogy ezek a tárgyalások megfelelnek-e a FRAND-kötelezettségeknek (tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes), biztosítva a méltányos díjazást, az átlátható feltételeket és az online közönséghez való megkülönböztetésmentes hozzáférést;

31.felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a digitális piacokról szóló rendelet 13. cikkét annak érdekében, hogy fellépjen azzal szemben, hogy a kapuőrök kijátsszák a rendelet 5. és 6. cikke szerinti kötelezettségeiket;

32.sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelően alkalmazza az ideiglenes intézkedéseket a versenyt károsító gyakorlatok megszüntetése érdekében, különösen a gyorsan fejlődő digitális piacokon; felhívja a Bizottságot, hogy a soron következő felülvizsgálata során korszerűsítse az 1/2003/EK rendeletet A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2003/1/oj). és a 773/2004/EK bizottsági rendeletet A Bizottság 773/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a Bizottság által az EK Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/773/oj). a hatékonyság és a jogbiztonság javítása és az uniós trösztellenes szabályok végrehajtásának arányossága érdekében; támogatja a verseny súlyos és helyrehozhatatlan károsodása esetén alkalmazandó ideiglenes intézkedések egyértelmű keretét, megfelelő eljárási biztosítékok mellett;

33.felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a túlzottan hosszú antitrösztvizsgálatokkal; kötelező eljárási határidőket szorgalmaz az antitrösztvizsgálatokra vonatkozóan a jogbiztonságot és a védelemhez való jogot sértő indokolatlan késedelmek megelőzése érdekében;

34.sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tanulmányt bírságai elrettentő hatásáról; kitart amellett, hogy a szankcióknak kellően magasnak kell lenniük ahhoz, hogy meghaladják a jogsértésből származó jogellenes gazdasági hasznot;

35.hangsúlyozza a hatékony kártérítési keresetek fontosságát, amelyek kiegészítik az állami antitrösztszabályok érvényesítését, biztosítva, hogy az EUMSZ 101. és 102. cikke megsértésének áldozatai teljes körű kártérítésben részesülhessenek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az antitrösztszabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelve (2014. november 26.) a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról (HL L 349., 2014.12.5., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/104/oj). hatékony végrehajtását, és számolják fel a magánjogi jogérvényesítés fennmaradó akadályait;

36.megerősíti, hogy erős és hatékony együttműködésre van szükség a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között az Európai Versenyhatóságok Hálózatán belül, valamint az érintett magán- és állami érdekelt felekkel és fogyasztói szervezetekkel; hangsúlyozza, hogy a nemzeti versenyhatóságoknak politikailag függetlennek kell maradniuk és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük, és hogy az ECN+ irányelvet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1 irányelve (2018. december 11.) a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról (HL L 11., 2019.1.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1/oj). valamennyi tagállamban teljes mértékben és következetesen át kell ültetni és végre kell hajtani; szorgalmazza a végrehajtási normák fokozott konvergenciáját, az időben történő információmegosztást és a hatáskörök egyértelmű megosztását a párhuzamos eljárások elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy az Európai Versenyhatóságok Hálózatának egy teljesen integrált együttműködési forma felé kell elmozdulnia a költséghatékonyság növelése és a határokon átnyúló szempontok kezelésének javítása érdekében, többek között közös vizsgálatok és közös döntéshozatal lehetővé tétele révén; felszólít arra, hogy az Európai Versenyhatóságok Hálózata nyújtson további iránymutatást a vállalatoknak – különösen a kkv-knak – a versenyjogi szabálykönyv alkalmazásához;

37.felhívja a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat, hogy hozzanak létre könnyen hozzáférhető és kkv-barát panasztételi mechanizmusokat a versenyellenes gyakorlatokra vonatkozóan, biztosítva az ügyek gyors és hatékony kezelését;

38.tudomásul veszi a nem uniós vállalatokkal kapcsolatos jelenlegi vizsgálatokat, többek között a Bizottság Visa és Mastercard díjakkal kapcsolatos előzetes vizsgálatát; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pénzforgalmi piac versenyképes, átlátható és a fogyasztók és a vállalkozások számára hozzáférhető maradjon; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a bankközi díjakról szóló rendeletet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/751 rendelete (2015. április 29.) a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól (HL L 123., 2015.5.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/751/oj). annak érdekében, hogy felmérjék annak hatékonyságát az emelkedő díjak kezelése terén; felhívja a Bizottságot, hogy indokolatlan késedelem nélkül zárja le a pénzforgalmi ágazatban folyamatban lévő vizsgálatokat; hangsúlyozza, hogy a digitális euró kulcsfontosságú lehetőség a nem uniós kártyarendszerekre való túlzott támaszkodás csökkentésére, valamint a verseny és az EU stratégiai autonómiájának megerősítésére a pénzforgalmi ágazatban, többek között azáltal, hogy hozzájárul a versenyképesebb árképzési feltételek biztosításához a vállalkozások, különösen a kkv-k számára;

39.hangsúlyozza a bankszektoron belüli verseny és a bankunió kiteljesítésének fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy használjon fel minden rendelkezésre álló eszközt a tisztességes verseny biztosítása és a bankszektor tendenciáinak nyomon követése érdekében a magas inflációs időszakokban; hangsúlyozza az uniós bankszektor versenyképességéről szóló, küszöbön álló bizottsági jelentés fontosságát és sürgősségét, és elvárja, hogy a Bizottság 2026 júliusáig elfogadja a jelentést; üdvözli továbbá a 2002/87/EK irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2002/87/oj). és a Szolvencia II. irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/138/oj). működésének közelgő értékelését a biztosítási és banki piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos szempontokról;

40.megjegyzi, hogy egyes, az uniós pénzügyi piaci szereplők számára kritikus fontosságú szolgáltatások nyújtása terén oligopóliumok léteznek, például a piaci aggregátorok és a konnektivitási szolgáltatók, amelyeket a szolgáltatók korlátozott száma, a szolgáltatóváltás jelentős nehézsége, valamint a szolgáltató javára jelentkező aszimmetrikus árképzési erő jellemez, ami végső soron növeli a befektetők költségeit; megjegyzi továbbá, hogy a három legnagyobb hitelminősítő intézet és a könyvvizsgálati piac négy legnagyobb vállalata még mindig több mint 90%-os piaci részesedéssel rendelkezik; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő oligopóliumokat, és tegye meg a megfelelő intézkedéseket az uniós verseny javára;

41.emlékeztet arra, hogy az Európai Központi Bank megállapította, hogy az élelmiszerárak továbbra is magasak, ami különösen a kiszolgáltatott fogyasztókat érinti; aggodalmát fejezi ki a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc bizonyos szintjein tapasztalható magas piaci koncentráció miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje a beszerzési szövetségek nagyságrendjét és hatását, és elemezze tovább az ezek által nemcsak az árakra, hanem a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari termelők azon képességére gyakorolt hatást is, hogy egészséges, biztonságos és fenntartható termékeket nyújtsanak a fogyasztók számára; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy szükség van-e további iránymutatásokra az EUMSZ kizsákmányoló visszaélésekről, többek között a túlzott vagy tisztességtelen árakról szóló 102. cikkének alkalmazására vonatkozóan a jogbiztonság javítása és a végrehajtás hatékonyabbá tétele érdekében a nagymértékben koncentrált fogyasztói piacokon;

42.hangsúlyozza, hogy Európában nincsenek olyan nagyvállalatok, amelyek több kulcsfontosságú stratégiai területen képesek lennének globálisan versenyezni; úgy véli, hogy az egységes piacon belüli léptékváltás stratégiai uniós szükségszerűség a beruházások mozgósítása, a versenyképesség ösztönzése, az innovációba való beruházás és annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós vállalatok hatékonyan versenyezzenek a globális piacokon, amint azt a Letta-jelentés is kiemeli; hangsúlyozza, hogy e tekintetben továbbra is kulcsfontosságú prioritás az egységes piac kiteljesítése és a belső akadályok felszámolása; megjegyzi, hogy az EU-n belüli növekedés strukturális akadályai azt eredményezhetik, hogy az innovatív uniós vállalkozásokat nem uniós szereplők vásárolják fel, ami negatív hatással lehet a hosszú távú versenyre és az innovációs kapacitásra az EU-ban; ezért úgy véli, hogy az összefonódás-ellenőrzésnek teljes mértékben figyelembe kell vennie az uniós vállalkozások innovációs beruházási képességét;

43.úgy véli, hogy a versenypolitika nem teremthet szükségtelen akadályokat azon vállalatok számára, amelyeknek növekedniük kell ahhoz, hogy globálisan versenyezzenek, ugyanakkor megjegyzi, hogy nem minden uniós vállalatnak van szüksége növekedésre; hangsúlyozza, hogy az EU élen jár a nagy- és kisvállalkozások közötti létfontosságú kapcsolat terén; úgy véli, hogy a verseny nagyságrendjének elsősorban a tisztességes versenyből, az antitrösztszabályok szigorú érvényesítéséből és az egységes piac elmélyítéséből kell erednie, amelyek az uniós szociális piacgazdaság alapját képezik, és továbbra is az innováció valódi hajtóerejét jelentik;

44.felhívja a Bizottságot, hogy gazdasági és jogi értékelés alapján dinamikusan alkalmazza az összefonódási politikát, teljes mértékben elemezze a fogyasztói jólét fogalmát a verseny értékelése során, és vegye figyelembe az összefonódások szélesebb körű gazdasági hatásait, igazítsa hozzá a politikát az új piaci realitásokhoz, beleértve a digitális ökoszisztémákat, a mesterséges intelligenciát, az energiát és a védelmet, és előretekintő megközelítést alkalmazva elemezze az összefonódások hosszú távú hatásait; ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon az európai piaci erő alakulását, beleértve az összefonódások fenntarthatóságra, innovációra és hosszú távú rezilienciára gyakorolt hatását;

45.felszólít az összefonódásokra vonatkozó uniós iránymutatások ambiciózus és tényeken alapuló felülvizsgálatára annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak az új piaci realitásokhoz és az EU prioritásaihoz egy reziliensebb és versenyképesebb Európa előmozdítása terén, miközben továbbra is biztosítják a magas szintű fogyasztói jólétet; kitart amellett, hogy az összefonódás-ellenőrzésnek – miközben továbbra is a versenyelemzésen és a nemzeti piacokon és az egységes piacon belüli hatékony verseny megőrzésén alapul – előretekintő módon kell értékelnie a páneurópai összefonódásokat, és biztosítania kell, hogy az „uniós éllovasokat” létrehozó konszolidáció fokozza a fogyasztók jólétét, a piac megtámadhatóságát és a hosszú távú rezilienciát, különösen az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a távközlés, a banki szolgáltatások, a fizetések, a védelem és az energia; felszólít arra, hogy az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó új iránymutatások garantálják a jogbiztonságot a vállalkozások számára a versenybarát növekedést elősegítő páneurópai szereplők létrehozása során, biztosítva ugyanakkor, hogy a nemzeti beavatkozási hatásköröket, beleértve a vétójogot is, csak kellően indokolt és arányos esetekben alkalmazzák;

46.felhívja a Bizottságot, hogy az eljárás lehető legkorábbi szakaszában fogadjon el előretekintő és dinamikus megközelítést az összefonódásokra vonatkozóan, figyelembe véve a hatékonyságnövekedést, beleértve például a méretgazdaságosságot és a fenntarthatósági előnyöket, biztosítva ugyanakkor az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot, és lehetővé téve a vállalatok számára, hogy szövetségeket hozzanak létre, amennyiben hozzájárulnak az innovációhoz, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciához és a biztonsághoz, és tükrözve a piaci erő és az ágazatspecifikus realitások értékelésére vonatkozó megközelítést, amely túlmutat az árakon és a piaci részesedéseken, és magában foglalja a bérekre és a foglalkoztatási feltételekre gyakorolt hatásokat is;

47.emlékeztet arra, hogy a verseny védi a fogyasztók választási lehetőségeit, a piac sokszínűségét és a megfizethető árakat; tudomásul veszi a Warner Bros. Discovery részvényeseinek 2026. április 23-án hozott döntését, amelyben jóváhagyták a Paramount Skydance-szel kötendő egyesülési szerződést; felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon szigorú összefonódás-ellenőrzést az audiovizuális és médiaágazatban, nyomon követve a piaci konszolidáció hatását az egységes piacon, és lehetővé téve az uniós szereplők növekedését;

48.megjegyzi, hogy a digitális piacokról szóló rendelet hatálya alá tartozó online platformok 2000 óta közel 700 kisebb vállalatot szereztek meg, miközben ezen ügyletek közül csak 19-et jelentettek be a Bizottságnak, mivel ezek többsége nem érte el a forgalmon alapuló bejelentési küszöbértékeket; felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel a „gyilkos felvásárlásokat” (azaz amikor egy vállalat ellenőrzést szerez egy innovatív vállalat felett annak érdekében, hogy azt mint lehetséges jövőbeli versenytársat eltávolítsa), és igazítsa ki a szabályozást az ilyen felvásárlások megelőzése érdekében, különösen a digitális, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, a gyógyszeripari és más stratégiai ágazatokban; fenntartja, hogy felülvizsgálat esetén az uniós összefonódás-ellenőrzési rendeletet ki kell egészíteni egy egységes piaci jogalappal, hogy a digitális piacokról szóló rendelethez hasonlóan teljes mértékben bevonják a társjogalkotókat; sürgeti a tagállamokat, hogy ruházzák fel a nemzeti versenyhatóságokat „beavatkozási” hatáskörrel – amennyiben ez még nem történt meg –, hogy felülvizsgálhassák az összefonódásokat és a felvásárlásokat, miközben biztosítják a jogbiztonságot és elkerülik a kkv-kra és induló innovatív vállalkozásokra háruló indokolatlan terheket;

49.elismeri az európai sport terén a külföldi befektetések és a többklubos tulajdonlás növekvő tendenciáját, valamint a dinamikus jegyárazás növekedését, és felhívja a Bizottságot, hogy az európai sport pénzügyi integritásának és versenyegyensúlyának megőrzésére irányuló erőfeszítések támogatása során vegye figyelembe e fejlemény következményeit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérlegeljenek minden szabályozási lehetőséget – beleértve az élő sport- és kulturális események során a dinamikus árképzés tilalmának bevezetését a digitális méltányosságról szóló jogszabályban – a fogyasztók védelme, valamint a sport és a kultúra társadalmi és közértékének megőrzése érdekében;

50.hangsúlyozza, hogy alaposan elemezni kell az állami támogatási szabályokat, különösen az olyan stratégiai ágazatokban működő vállalatok esetében, mint az energia, a technológia és az innováció; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák az állami támogatások hatékonyságát a mezőgazdaságban, a logisztikában és a közlekedésben; tudomásul veszi a tagállamok eltérő költségvetési kapacitásait, és figyelmeztet arra, hogy az állami támogatások széttöredezettsége egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt, és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon e hatásokat; úgy véli, hogy minden állami támogatásnak összhangban kell lennie az uniós joggal és elvekkel, beleértve az EU környezetvédelmi és szociálpolitikai célkitűzéseit is;

51.üdvözli a tisztaipar-megállapodás állami támogatási keretét (CISAF); felszólít a tisztaipar-megállapodás állami támogatási keretének célzott és arányos végrehajtására, a tagállamokra nehezedő minimális terhek biztosítására, a támogatási versenyek megelőzésére és a belső piac integritásának megőrzésére, ugyanakkor az átláthatóságra, az arányosságra és a környezeti hatékonyságra vonatkozó erős biztosítékok beépítésére;

52.emlékeztet arra, hogy válság idején az ideiglenes, célzott állami támogatás megfelelő lehet; megismétli a tisztaipar-megállapodás állami támogatási keretének fontosságát a kiszolgáltatott ágazatok támogatásában, tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt gyorsan emelkedő üzemanyagárakra; mindazonáltal tudomásul veszi az Európai Számvevőszék 21/2024. sz. különjelentésének megállapításait, amelyek hiányosságokat tártak fel az állami támogatások válság idején történő bizottsági nyomon követésében, és felszólít az állami támogatások bejelentésének Bizottság általi szigorúbb nyomon követésére, valamint az állami támogatásokra vonatkozó jelentéstétel és az átláthatóság fokozására az Európai Számvevőszék ajánlásaival összhangban;

53.megjegyzi, hogy az állami támogatások több mint háromnegyede csak két tagállamban koncentrálódik, ami rávilágít a belső piac széttagoltságának és egyenlőtlen versenyfeltételeinek kockázatára;

54.kiemeli, hogy az állami támogatások fontos szerepet játszanak a legfejlettebb uniós régiók és a szigetek, a belső területek, a legkülső régiók, a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek és az EU valamennyi hátrányos természeti adottságokkal rendelkező része közötti gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésében; nagyobb rugalmasságot és kevesebb korlátozást kér az EU szigeti és sérülékenyebb régióinak nyújtott állami támogatások tekintetében;

55.arra számít, hogy az általános csoportmentességi rendelet A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/651/oj). felülvizsgálata megoldja a „nehéz helyzetben lévő vállalkozás” fogalommeghatározásával kapcsolatos jelenlegi problémákat, valamint korszerűsíti és egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat a bürokrácia csökkentése és az EU versenyképességének fokozása érdekében; üdvözli a nyilvános konzultáció megnyitását, amelynek célja, hogy információkat gyűjtsön a felülvizsgálat hatályáról és tartalmáról;

56.üdvözli az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló felülvizsgált határozat elfogadását, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogassák a tisztességes, fenntartható, energiahatékony, társadalmilag befogadó és megfizethető lakhatási projektek biztosítását, többek között a közepes jövedelmű háztartások számára is; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló felülvizsgált határozat végrehajtását, és értékelje, hogy a küszöbértékek és feltételek kellően rugalmasak-e a tagállamok igényeinek kielégítéséhez; egyszerűsített bejelentési eljárásokat szorgalmaz az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos, jelentős versenykockázatot nem jelentő állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan;

57.felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a piaci koncentrációk hatását az ingatlanágazatban és a kapcsolódó piacokon, például az építőiparban és az ingatlankezelésben annak biztosítása érdekében, hogy a hatékony verseny segítse az árak megfékezését és a lakhatáshoz való hozzáférés javítását;

58.megjegyzi, hogy az agresszív adótervezés és az adórendszerek – többek között a kedvezményes adómegállapodások – torzító hatást gyakorolnak a tisztességes versenyre, mivel elfojthatják az innovációt és veszélyeztethetik a piacok megtámadhatóságát, különösen a kkv-k számára; üdvözli a Bizottság 2020. július 14-i ajánlását A Bizottság (EU) 2020/1039 ajánlása (2020. július 14.) az uniós vállalkozásoknak nyújtott állami pénzügyi támogatásnak a nem együttműködő országokkal és területekkel való kapcsolatok hiányától való függővé tételéről (HL L 227., 2020.7.16., 76. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2020/1039/oj)., amely szerint nem szabad pénzügyi támogatást nyújtani az adóparadicsomokhoz kapcsolódó vállalkozásoknak, és egyúttal védeni kell a becsületes adófizetőket; felszólít arra, hogy a Tanács által elfogadott, az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében felsorolt országokban letelepedett vállalatokat zárják ki az állami támogatásból, és felkéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy a jelenlegi keret hozzájárul-e az agresszív adótervezés és az adóparadicsomok elleni küzdelemre irányuló szélesebb körű erőfeszítésekhez;

59.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem kap tájékoztatást a versenyszabályok felülvizsgálatáról és végrehajtásáról, és hangsúlyozza, hogy a Parlamentet megfelelően be kell vonni a versenypolitika kialakításába; hangsúlyozza továbbá, hogy a digitális piacokról szóló rendelet végrehajtását esetlegesen befolyásoló, nem uniós országokkal folytatott valamennyi megbeszélés során átláthatóságot kell biztosítani a Parlament felé;

60.ezzel összefüggésben strukturált és rendszeres párbeszédet szorgalmaz a Bizottság és a Parlament között a versenypolitikáról, többek között a versenyszabályok felülvizsgálatáról és végrehajtásáról; felhívja a Bizottságot, hogy időben és átfogóan tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát a fontos végrehajtási határozatokról, jogalkotási javaslatokról és a jelentős „puha” jogi eszközökről; intézményközi megállapodás megkötésére szólít fel a Parlament versenypolitikai felügyeletben betöltött szerepének formalizálása érdekében, beleértve az iránymutatások és keretek prioritásainak meghatározásáról szóló konzultációt is;

61.óva int attól, nehogy túlzó mértékben támaszkodjanak a nem kötelező erejű jogi eszközökre, például az iránymutatásokra és az ideiglenes keretekre, amelyekben a Parlament részvétele korlátozott; felkéri az Európai Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke (7) bekezdésének második albekezdése értelmében fogadjon el olyan határozatot, amely lehetővé teszi a versenypolitika területét érintő jogalkotási aktusok rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadását;

62.ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét a nemzetközi fórumokon, például a Nemzetközi Versenyügyi Hálózatban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Versenybizottságában; felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a nemzetközi szintű folyamatos párbeszédre és együttműködésre, többek között második generációs együttműködési megállapodások révén, amelyek lehetővé teszik a versenyhatóságok közötti hatékonyabb információcserét, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezt a múltban nem követték megfelelően; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát az EU számára, hogy nemzetközi szinten vezető szerepet játsszon a tényleges verseny előmozdításában;

63.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.