1.hangsúlyozza, hogy a médiatudatosság és a digitális tanulás előretekintő megközelítésének arra kell irányulnia, hogy minden korosztályt olyan alapvető készségekkel ruházzon fel, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljes mértékben kihasználják a digitális környezet előnyeit, fejlesszék kreatív képességeiket, profitáljanak a sokféle forráshoz való hozzáférésből, és elkerüljék az online platformok használatával és kialakításával kapcsolatos kockázatokat;

2.kiemeli, hogy a médiatudatosság is szerepet játszik az olyan kritikai készségek elsajátításában, amelyek hozzájárulnak a demokratikus folyamatokban a tájékozott és önálló döntéshozatalhoz, és erősítik a polgári felelősségvállalást a dezinformáció, a polarizáció, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemben, különösen a választásokkal összefüggésben;

3.hangsúlyozza, hogy a médiatudatosságnak és a digitális tanulásnak szerepelniük kell a demokratikus folyamatok védelmét célzó szélesebb körű uniós kezdeményezésekben, többek között az európai demokráciapajzs összefüggésében;

4.elismeri, hogy a médiatudatosság és a digitális tanulás tanítására vonatkozó megközelítéseknek innovatívnak kell lenniük, a lakosság minden csoportjára ki kell terjedniük és igazodniuk kell a tanulók, különösen a földrajzi, társadalmi, kulturális és gazdasági tényezők miatt hátrányos helyzetben lévő kiszolgáltatott felhasználók igényeihez;

5.elismeri a Safer Internet Központok és a civil társadalmi szervezetek által megvalósított, a társaktól való tanulás értékét, amely – kiegészítve a formális oktatást – hatékony eszköz arra, hogy a gyermekekhez és a serdülőkhöz eljussanak az internet biztonságos használatáról szóló üzenetek;

6.hangsúlyozza, hogy a médiatudatosság és a digitális tanulás kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a felhasználók képesek legyenek biztonságosan használni a digitális környezetet, valamint többek között az internetes megfélemlítés és az online ártalmak más formái elleni küzdelemben; kiemeli különösen, hogy a médiatudatosság és a digitális tanulási készségek biztosítása a teljes oktatási folyamat során és az egész életen át tartó tanulási tevékenységek keretében elengedhetetlen a kritikai gondolkodás, az önismeret és a felelős online magatartás;

7.hangsúlyozza, hogy a médiatudatossággal kapcsolatos szakpolitikáknak fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy a digitális környezet és a platformok kialakítása hogyan befolyásolja az információhoz való hozzáférést, ideértve az algoritmusok működésének megértését, valamint a függőséget kiváltó tervezési megoldások és az érzelmileg manipuláló tartalmak felismerését is;

8.hangsúlyozza, hogy a digitális környezet egyre nagyobb hatást gyakorol a felhasználók mentális egészségére és jóllétére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a médiatudatossággal és a digitális tanulással kapcsolatos programokba építsék be a digitális empátia fejlesztését, a felelős online magatartást és a digitális környezet mentális egészségre és jóllétre gyakorolt hatásának megértését is, mivel ezek fontos elemei az internetes megfélemlítés megelőzésének és a digitális jóllét előmozdításának;

9.hangsúlyozza, hogy a médiatudatosság és a digitális tanulás uniós megközelítésének kialakítása érdekében szükség szerint fel kell használni az összes rendelkezésre álló releváns szabályozási eszközt, és elő kell mozdítani a valamennyi érintett szereplő közötti együttműködést;

10.kiemeli, hogy a médiatudatosság Unió-szerte történő előmozdítása érdekében fontos megerősíteni a köz- és magánszektor érdekelt felei közötti együttműködést; hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezetek, a közösségi kezdeményezések, az önkéntesek és a kulturális szereplők fontos szereppel bírnak a bizalomépítésben, ezáltal elősegítve a párbeszédet a nyilvános vitában;

11.üdvözli a médiatudatossággal foglalkozó szakértői csoport és a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) munkáját, valamint azt a fontos szerepet, amelyet a döntéshozók, a kutatók és a gyakorlati szakemberek összekapcsolásában játszanak egy multidiszciplináris szakértői közösség kialakítása, a bevált gyakorlatok megosztása és a tudatosság növelése érdekében; szorgalmazza a médiatudatossággal kapcsolatos tevékenységeik megerősítését a tagállamok közötti együttműködés támogatása érdekében;

12.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a médiatudatosságot és a digitális tanulást a formális oktatás teljes folyamata során bevezessék az iskolai tantervekbe, valamint hogy tényeken alapuló és holisztikus megközelítést dolgozzanak ki a digitális technológiák iskolai használatára vonatkozóan;

13.kiemeli a médiatudatosság és a digitális tanulás formális oktatáson túli és munkahelyi előmozdításának fontosságát, biztosítva az egész életen át tartó tanulást és a társadalom egészét – a kormányokat, az oktatási intézményeket, a civil társadalmat, a médiaszervezeteket, a technológiai platformokat és a családokat – bevonó megközelítés megvalósítását;

14.felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve hozzon létre strukturált nyomonkövetési és értékelési keretet a médiatudatossággal kapcsolatos nemzeti intézkedésekhez, beleértve a tudást, a magatartási eredményeket, a kritikai gondolkodás fejlődését és a dezinformációval szembeni rezilienciát értékelő mérhető mutatókat, többek között longitudinális tanulmányok, valamint az életkornak megfelelő megközelítések és szülői támogató programok értékelése révén;

15.felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a médiatudatossággal és a digitális tanulással kapcsolatos összehangolt uniós megközelítés kialakítása érdekében működjenek együtt;

16.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az online platformokhoz, különösen a közösségimédia-platformokhoz való, életkornak megfelelő hozzáférést, és adott esetben javasoljon közös uniós megközelítést, a gyermekek jóllétének védelmén, a kiskorúak kognitív és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos szükségleteinek elismerésén, valamint a biztonságos és életkornak megfelelő digitális környezet biztosításának szükségességén alapuló megközelítést követve, teljes mértékben tiszteletben tartva eközben az alapvető jogokat és a nemzeti megközelítések közötti különbségeket;

17.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv vonatkozó rendelkezéseit, biztosítsa azok végrehajtását, és javasoljon célzott módosításokat a videómegosztó platformok felhasználói, különösen a kiskorúak védelmi szintjének további növelése érdekében, terjessze ki a médiatartalomra vonatkozó szabályokat a véleményvezérekre és a tartalomalkotókra, és biztosítsa a mesterséges intelligencia által generált, a mesterséges intelligencia által manipulált és a kereskedelmileg szponzorált tartalmak hatékony címkézését, anélkül, hogy kizárólag címkékre vagy automatizált mutatókra támaszkodna;

18.szorgalmazza magatartási kódexek és egyértelmű iránymutatások kidolgozását és népszerűsítését a véleményvezérek és tartalomalkotók számára a médiatudatosság és a digitális tanulás elveinek a tartalmaikba való beépítésével kapcsolatban, tekintettel az információfogyasztási minták alakításában betöltött jelentős szerepükre, különösen a fiatalok körében; ösztönzi az online platformokat, hogy – többek között ajánlórendszerek révén – biztosítsanak nagyobb láthatóságot az olyan tartalmaknak, amelyek aktívan elősegítik a médiatudatosságot, a kritikai gondolkodást és az online biztonságot;

19.felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak hatékony felügyeletet, és biztosítsák, hogy a videómegosztó platformok eleget tegyenek azon kötelezettségüknek, hogy médiatudatosságot célzó hatékony intézkedéseket és eszközöket biztosítsanak, és felhívják a felhasználók figyelmét ezekre az intézkedésekre és eszközökre, amint azt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 28b. cikkének (3) bekezdése előírja; felhívja a nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket, hogy használják az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály 15. cikke alapján létrehozott együttműködési mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy ezt a kötelezettséget Unió-szerte hatékonyan érvényesítsék;

20.emlékeztet arra, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33. cikkének a) pontja értelmében a tagállamok kötelesek előmozdítani a médiatudatosság fejlesztését, intézkedéseket kell hozniuk ennek érdekében, és jelentést kell tenniük ezen intézkedések végrehajtásáról a Bizottságnak; ösztönzi a nemzeti médiaszabályozókat, hogy az ilyen intézkedések kidolgozása során konzultáljanak a lakosság valamennyi csoportjának képviselőivel, és az intézkedések alkalmazása során személyre szabott megközelítést alkalmazzanak, figyelembe véve valamennyi korosztály igényeit; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy ezek a hatóságok stabil és célzott finanszírozással rendelkezzenek a médiatudatossággal kapcsolatos intézkedések előmozdításához és végrehajtásához;

21.sürgeti az online óriásplatformokat, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletben előírtaknak megfelelően vezessenek be észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentő intézkedéseket a felhasználók – különösen a kiskorúak – elégtelen médiatudatosságának és digitális tanulási készségeinek kihasználásából fakadó rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében; szorgalmazza, hogy az online óriásplatformok végezzenek médiatudatossági és digitális tanulási hatásvizsgálatokat annak proaktív azonosítása érdekében, hogy szolgáltatásaik kialakítása milyen hatással lehet a felhasználók tartalmakhoz való hozzáférésére, tartalomkészítésére és azokkal való interakciójára;

22.hangsúlyozza, hogy az ilyen hatásvizsgálatoknak figyelembe kell venniük a felhasználók jóllétére, kognitív és társadalmi-érzelmi fejlődésére és mentális egészségére gyakorolt hatásokat, valamint a szerepvállaláson alapuló vagy potenciálisan függőséget okozó kialakítási jellemzőkhöz kapcsolódó kockázatokat is; kéri, hogy ezeket az értékeléseket tegyék átláthatóvá, függetlenné és nyilvánosan hozzáférhetővé;

23.felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a médiatudatossággal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat hatékonyan hajtsák végre a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletnek a dezinformáció visszaszorítását célzó magatartási kódexe keretében;

24.felhívja a Bizottságot, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmét és biztonságát biztosító intézkedésekről szóló iránymutatásai felülvizsgálata során foglalkozzon a médiatudatossággal és a digitális tanulással, különös tekintettel azokra a médiatudatossági és digitális tanulási intézkedésekre, amelyeket az online platformok a kiskorúak életkorának megfelelő online élmény biztosítása érdekében hozhatnak;

25.felkéri a Médiaszolgáltatások Európai Testületét, hogy a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 19. cikke szerinti strukturált párbeszédet használja fel az online óriásplatformok médiatudatossággal kapcsolatos intézkedéseinek nyomon követésére, valamint erősítse meg a médiaszolgáltatók között a médiatudatosság és a digitális tanulás, valamint a megbízható sajtóforrások online láthatóságának előmozdításáról folytatott párbeszédet;

26.hangsúlyozza, hogy a médiatudatossággal kapcsolatos szakpolitikáknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a véleménynyilvánítás szabadságát és a médiapluralizmust, és a különböző információforrásokhoz való hozzáférés korlátozása nélkül kell támogatniuk a felhasználókat;

27.hangsúlyozza, hogy a médiatudatosság nemcsak attól függ, hogy a felhasználók képesek-e kritikusan értékelni az információkat, hanem attól is, hogy létezik-e megbízható, ellenőrzött és plurális információkat nyújtó, erős, független és magas színvonalú újságírás; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a hagyományos média támogatását európai, nemzeti, regionális és helyi szinten, tekintettel a polgárok tájékoztatásában betöltött alapvető szerepükre, többek között az újságírói tartalmak méltányos díjazásának előmozdítása és fenntartható finanszírozás biztosítása révén, különösen olyan programokon keresztül, mint a jövőbeli AgoraEU program;

28.kéri a Bizottságot, hogy a médiarezilienciára vonatkozó programon belül kezelje prioritásként a médiatudatossággal kapcsolatos intézkedéseket, és biztosítsa, hogy ezek az intézkedések a vidéki, távoli és városi területeken minden korcsoportot (fiatalokat, felnőtteket és időseket) elérjenek;

29.felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a médiatudatosságra vonatkozó nemzeti intézkedések tartalmazzanak konkrét tájékoztatási stratégiákat a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportok, a fogyatékossággal élő személyek, a távoli területeken élők és az alacsonyabb szintű digitális készségekkel rendelkezők számára annak megakadályozása érdekében, hogy a médiatudatosság és a digitális tanulás hiányosságai tovább fokozzák a szélesebb körű egyenlőtlenségeket;

30.hangsúlyozza, hogy stabil és hosszú távú uniós finanszírozást kell biztosítani a médiatudatosság és a digitális tanulás támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy a vonatkozó uniós programok, többek között a jövőbeli AgoraEU program keretében kezelje prioritásként a médiatudatossággal kapcsolatos kezdeményezéseket, különös tekintettel a kritikai gondolkodásra, a dezinformációval szembeni rezilienciára és a médiapluralizmusra;

31.felhívja a Bizottság médiatudatossággal foglalkozó szakértői csoportját, a Médiaszolgáltatások Európai Testületét és a Digitális Szolgáltatások Európai Testületét, hogy szorosan működjenek együtt a médiatudatossággal és a digitális tanulással kapcsolatos kérdésekben, és nyújtsanak további iránymutatást a nemzeti szinten meghozható gyakorlati intézkedésekről;

32.kéri a Bizottságot, hogy a médiatudatosság európai hetét éves kiemelt rendezvényként használja fel a bevált gyakorlatok bemutatására, és biztosítson inkluzív fórumot a vitához és a kapacitásépítéshez, valamint ösztönözze az érdekelt felek és intézmények széles körét, beleértve az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodáit és a nemzetközi szervezeteket is, hogy aktívan részt vegyenek a médiatudatosság és a digitális tanulás előmozdításában, biztosítva, hogy az ilyen események a vélemények sokszínűségét képviseljék;

33.felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el a médiatudatosságot és a digitális oktatást valamennyi polgár számára fontos alapvető készségként; felhívja a tagállamokat, hogy oktatási tanterveikbe az adott korosztálynak megfelelő módon építsék be a médiatudatosságot és a digitális tanulást; hangsúlyozza, hogy analóg eszközök felhasználhatók a médiatudatosság előmozdítására;

34.felhívja a Bizottságot, hogy a digitális oktatás és készségek jövőjére vonatkozó, 2030-ig szóló ütemtervben fordítson különös figyelmet a médiatudatosságra, valamint a digitális kompetenciák megerősítésére, az internetes megfélemlítés megelőzésére és a digitális jóllét előmozdítására;

35.felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve biztosítson a médiatudatosságról szóló, valamennyi korcsoportra és oktatási szintre szabott európai útmutatót és egyéb oktatási anyagokat, és szervezzen rendszeres műhelytalálkozókat, amelyek a kritikai gondolkodásra, az információforrások ellenőrzésére, a médiapluralizmusra, a felelős médiarészvételre, valamint a tényellenőrző szervezetek, az újságírói önszabályozó testületek és a közösségi média szerepére összpontosítanak, továbbá nyújtson iránymutatást a szülőknek és a gondozóknak az életkornak megfelelő médiahasználatról, az online kockázatokról és a mesterségesintelligencia-eszközökről;

36.ösztönzi a tagállamokat, hogy a médiatudatossággal és a digitális tanulással kapcsolatos kezdeményezések kidolgozása és értékelése során konzultáljanak és működjenek együtt az oktatókkal, a kutatókkal, a tudományos körökkel, a civil társadalmi szervezetekkel, a szülőkkel, a gondozókkal és az ifjúsági szervezetekkel annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a tanulók és az oktatók igényeinek;

37.felhívja a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a digitális tanulási eszközök oktatásban való alkalmazása mentes legyen az indokolatlan kereskedelmi befolyástól; hangsúlyozza, hogy a magánszektor szereplőivel folytatott együttműködésnek átláthatónak, az oktatásra irányulónak és a közérdeknek megfelelőnek kell lennie;

38.felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a médiatudatosságot és a digitális tanulással kapcsolatos programokat annak érdekében, hogy a felhasználók különbséget tudjanak tenni a szerkesztői, kereskedelmi és szintetikus tartalmak között, és azonosítani tudják a meggyőzési technikákat; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia terén szerzett jártasságot be kell építeni ezekbe a programokba annak érdekében, hogy lehetővé váljon a mesterséges intelligencia által generált tartalmak, valamint a manipuláció és a félretájékoztatás kapcsolódó kockázatainak felismerése;

39.felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben sürgősen és átfogóan értékelje az oktatási környezetben használt digitális eszközök és szolgáltatások, többek között az MI-eszközök tanulási eredményekre, kognitív fejlődésre, jóllétre és figyelemre gyakorolt hatását annak érdekében, hogy támogassa azok felelős használatát az iskolákban; sürgeti a Bizottságot, hogy szükség esetén javasoljon olyan szakpolitikai intézkedéseket, amelyek célzott korlátozásokat vagy tilalmakat irányozhatnak elő, különösen a kisgyermekkori nevelésben, annak biztosítása érdekében, hogy a digitális technológiák oktatásban történő használata szigorúan pedagógiai szempontból indokolt, életkornak megfelelő és arányos legyen, valamint független tudományos bizonyítékokon alapuljon, hogy ezek az eszközök támogassák, ne pedig helyettesítsék a tanulási folyamatokat;

40.ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozással támogatott folyamatos képzést mind a formális, nem formális vagy informális oktatásban részt vevő oktatók, mind a könyvtárosok számára a médiával kapcsolatos és a digitális oktatásban; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a médiatudatossággal kapcsolatos képzést a Safer Internet Központokon, a „gyermekbarát internet” platformon és az érintett uniós platformokon keresztül;

41.felhívja a Bizottságot és az illetékes nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket, hogy folytassanak oktatási és figyelemfelkeltő kampányokat a médiatudatosság és a digitális tanulás témakörében annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet arra, hogyan alakítja az online magatartást a digitális környezet, valamint a rendelkezésre álló szülői felügyeleti intézkedésekre, az online platformok meglévő jogi kötelezettségeire és a rendelkezésre álló támogatási mechanizmusokra, beleértve a hozzáférhető mentálhigiénés támogatást nyújtó szervezeteket is;

42.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az egész életen át tartó médiatudatosságot és digitális tanulást valamennyi polgár számára, különös tekintettel a felnőttekre, az idősekre és a kiszolgáltatott népességcsoportokra;

43.elismeri a közkönyvtárak, a közösségi központok és a civil társadalmi szervezetek szerepét a médiatudatosság és a digitális tanulás megbízható, hozzáférhető és inkluzív központjaiként, amelyek hozzájárulnak a társadalmi befogadáshoz, a demokratikus részvételhez, valamint a tudáshoz, a kultúrához és az információkhoz való egyenlő hozzáféréshez; felhívja a tagállamokat, hogy megfelelő finanszírozás, a személyzet képzése és a naprakész digitális eszközökhöz és erőforrásokhoz való hozzáférés révén erősítsék meg a partnerségeket és az e kulcsfontosságú helyi infrastruktúrákba történő beruházásokat;

44.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a közérdeklődésre számot tartó szereplőkkel és az érintett érdekelt felekkel együttműködve támogassák olyan reziliens és megbízható digitális ökoszisztémák kialakítását, amelyek erősítik Európa digitális rezilienciáját, a médiapluralizmust, valamint a polgárok pontos és megbízható információkhoz való hozzáférését;

45.felhívja a tagállamokat, valamint helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a demokratikus részvétel és a polgári szerepvállalás előmozdítása érdekében innovatív és kreatív módon támogassák a médiatudatosságot és a digitális oktatást a városi környezetben, mind a fizikai, mind a digitális térben; hangsúlyozza, hogy a városok döntő szerepet játszanak az információs környezet által egyre nagyobb mértékben érintett nyilvános terek biztonságának és védelmének biztosításában;

46.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.