1.támogatja a hosszú távú célt, amely egy rendszerszintű, tevékenységalapú és technológiailag semleges megközelítés bevezetését célozza az EU pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási kerete tekintetében;

2.hangsúlyozza, hogy a megosztott főkönyvi technológiák és az eszköztokenizáció a határokon átnyúló beruházások megkönnyítése, a piac széttagoltságának csökkentése és a hatékonyabb és inkluzívabb tőkepiaci infrastruktúra EU-szerte történő lehetővé tétele révén támogathatják a megtakarítási és beruházási unió célkitűzéseit; hangsúlyozza az interoperabilitás kritikus szerepét;

3.hangsúlyozza, hogy az új pénzügyi technológiák megjelenése új kihívásokat jelent a szabályozási és felügyeleti keret számára; tudomásul veszi a digitális eszközök sokféleségét, és elismeri, hogy a kapcsolódó kockázatok és üzleti lehetőségek kategóriánként eltérőek; megerősíti elkötelezettségét az uniós szabályozási keretek célzott felülvizsgálata mellett a szilárd, digitális eszközöket lehetővé tevő uniós tőkepiacok és pénzforgalmi infrastruktúra kialakítása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje a MiCA rendelet keretében a kriptoeszköz-kölcsönzés és -kölcsönvétel szabályozásának szükségességét és megvalósíthatóságát, beleértve a lekötést, a nem helyettesíthető tokeneket és a decentralizált finanszírozást;

4.hangsúlyozza a kriptográfiailag biztonságos megosztott főkönyvek és hasonló technológiák által biztosított, az innovációval és a konnektivitással kapcsolatos képességeket a pénzügyi szolgáltatási infrastruktúra tekintetében, mind az EU-n belül, mind az EU globális szerepe szempontjából; hangsúlyozza, hogy a kiszámítható, innovációbarát szabályozási környezet alapvető fontosságú lesz annak biztosításához, hogy a beruházások és a technológiai fejlődés az EU-n belül maradjanak, valamint a versenyképesség és az euróban denominált pénzügyi infrastruktúrába vetett bizalom előmozdításához;

5.elismeri, hogy az EU volt az egyik első olyan joghatóság, amely a MiCA rendelettel külön rendszert fogadott el és vezetett be a kriptoeszközökre, valamint a megosztott könyvelési technológia pénzügyi ágazatban való alkalmazására vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy az EBH-val, az ESMA-val, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatósággal (AMLA) és az illetékes nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben biztosítsa a MiCA rendelet hatékony végrehajtását; felhívja a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a MiCA rendelet vagy a pénzátutalásokról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete (2023. május 31.) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1113/oj). keretén túlmutató további követelmények és kötelezettségek bevezetésétől;

6.hangsúlyozza az adatképességek megerősítésének fontosságát, különös tekintettel a kriptográfiai ágazat tőkeáttételi hatására és a banknak nem minősülő pénzintézetek ágazatával való kapcsolatokra; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a kriptoeszközök pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságát; megjegyzi, hogy az értékbázis nélküli kriptoeszközök további kockázatoknak és volatilitásnak lehetnek kitéve;

7.felhívja az EBH-t, az ESMA-t, az AMLA-t, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot, az illetékes nemzeti hatóságokat, az EKB-t és az ERKT-t, hogy erősítsék meg a jelentős többfunkciós csoportokról folytatott felügyeleti párbeszédet; hangsúlyozza, hogy össze kell hangolni a MiCA rendelet szakpolitikai keretét a banknak nem minősülő jelentős többfunkciós csoportok tekintetében;

8.elismeri, hogy a megosztott könyvelési technológiák új technológiai és működési megfontolásokat vezetnek be a pénzügyi felügyeletek számára, beleértve az intelligens szerződésbiztonsággal, a decentralizált hálózatok irányításával, a kiberrezilienciával és a működési kockázatok kezelésével kapcsolatos kérdéseket; felhívja a felügyeleti hatóságokat, hogy alakítsanak ki megfelelő technikai szakértelmet e kialakulóban lévő piaci infrastruktúrák hatékony megértéséhez és nyomon követéséhez;

9.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kriptoeszközök szerepet játszanak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok és szankciók kijátszásában; hangsúlyozza a felügyeleti eszközök, az érvényesítés és a megfelelési standardok megerősítésének fontosságát a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében, többek között a hatékony „Ismerd az ügyfeledet” elvvel kapcsolatos normák és a fizetések nyomon követése terén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nyomozó hatóságok a kriptoeszközök mögötti technológiát használják a kriptobűncselekmények visszaszorítására, és együttműködjenek egymással a felderített vagy bejelentett jogellenes ügyletek blokkolása érdekében;

10.megjegyzi, hogy a kriptoeszközök és a hagyományos pénzügyi eszközök jellemzőit ötvöző hibrid termékek megjelenése jogbizonytalanságot teremthet;

11.megjegyzi, hogy az (EU) 2022/858 rendelet (3) preambulumbekezdése szerint a pénzügyi eszközök „tokenizálása” a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvekben való digitális reprezentációja vagy hagyományos eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátása annak céljából, hogy azokat megosztott főkönyvön belül lehessen kibocsátani, tárolni és átruházni;

12.hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök tokenizálása önmagában nem változtatja meg ezen eszközök jogi jellegét vagy alapvető gazdasági jellemzőit; hangsúlyozza, hogy a tokenizált pénzügyi eszközöknek a hagyományos értékpapírokhoz kapcsolódó jogokkal egyenértékű jogokat kell biztosítaniuk a szabályozási arbitrázs megelőzése és a befektetők védelmének biztosítása érdekében;

13.üdvözli a tokenizáció potenciális előnyeit a pénzügyi eszközökkel való kereskedés szempontjából, például a fokozott hatékonyságot és átláthatóságot, a partnerkockázat és a működési költségek csökkenését, az intelligens szerződéskötést és a résztulajdonlás révén javuló likviditást, ugyanakkor megjegyzi, hogy nyomon kell követni a sebezhetőségeit;

14.sürgeti a Bizottságot, hogy könnyítse meg és ösztönözze a tokenizációt a pénzügyi szolgáltatások területén, ragaszkodva az interoperabilitáshoz és megelőzve a széttagoltságot a szabványok egységes piacon belüli fenntartása és infrastruktúra biztosítása révén;

15.elismeri az EKB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megoldásokat kínáljon, beleértve a központi banki nagykereskedelmi digitális fizetőeszköz (CBDC) lehetőségét kínáló infrastruktúrát, amely lehetővé teszi a készpénz- és eszközoldal közös főkönyvben történő kiegyenlítését, kiegészítve a tokenizált kereskedelmi banki betéteket és a stabil kriptopénzeket;

16.hangsúlyozza az európai tokenizált piac globális összekapcsoltságában rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát a besorolási kritériumok, az elvek és a standardok harmonizálása érdekében; támogatja a Nemzetközi Fizetések Bankjának munkáját a határokon átnyúló fizetések terén való együttműködésekre irányuló kezdeményezések terén;

17.üdvözli a megosztott főkönyvi technológia kísérleti rendszerével kapcsolatos, a piaci integrációs és felügyeleti csomag részeként folytatott tárgyalásokat;

18.megjegyzi, hogy a stabil kriptopénzek a MiCA rendelet jogi kerete értelmében két kategóriába tartozhatnak: eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek (e-pénz-tokenek);

19.megjegyzi, hogy a stabil kriptopénzek a magánpénzek létrehozásának egyik formáját jelentik, és gazdasági funkciójuk hasonlóságot mutat az árfolyamrögzítéssel, a pénzpiaci alapokkal és az „aligbankokkal” („narrow banks”); hangsúlyozza azonban, hogy a MiCA rendelet megtiltja az e-pénz-tokenek kibocsátói és a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy közvetlenül vagy közvetve kamatot nyújtsanak az e-pénz-tokenekkel kapcsolatban, és hogy a stabil kriptopénzek nem rendelkeznek közvetlen eléréssel a központi bankokhoz, és birtokosaikra nem vonatkoznak az állami betétgaranciák; tudomásul veszi a stabil kriptopénzekkel összefüggő, a leértékeléssel vagy a referenciától való eltéréssel, valamint a közvetítők kiiktatásával kapcsolatos kockázatokat;

20.aggodalommal veszi tudomásul az USA-dollárban denominált stabil kriptopénzek folyamatos gyors bővülését és erőfölényét, ami gyengítheti az EU monetáris szuverenitását, növelheti a pénzügyi stabilitási kockázatokat, akadályozhatja a monetáris transzmissziós mechanizmust és megerősítheti a külső függőségeket a fizetések terén;

21.üdvözli az euróban denominált e-pénz-tokenek MiCA rendelet keretében történő megjelenését, és ösztönzi fejlesztésüket az uniós fizetési innováció, az uniós pénzügyi piacok versenyképességének és az euró nemzetközi szerepének támogatása érdekében, többek között a gyorsabb és alacsonyabb költségű, határokon átnyúló fizetések révén, kiegészítve a tokenizált betéteket és a központi banki nagykereskedelmi digitális fizetőeszközt; hangsúlyozza a harmonizált likviditási kockázati és válságkezelési keretek fontosságát, beleértve a visszaváltási kifizetési sorrendre és a tartalékok elkülönítésére vonatkozó követelményeket; megjegyzi, hogy az EKB fenntartja, hogy a nem euróban denominált stabil kriptopénzek kockázatot jelenthetnek a monetáris politikára nézve, ha használatuk széles körben elterjed; óva int a „fordított ajánlattételre” vonatkozó záradékkal való visszaéléstől;

22.elismeri, hogy az uniós jogban szükség van a jogbiztonságra a stabil kriptopénzek több kibocsátót magában foglaló, uniós és Unión kívüli szervezet általi kibocsátásának lehetőségét illetően, amennyiben a két szervezet által kibocsátott digitális stabil kriptopénzek teljes mértékben helyettesíthetőek és megkülönböztethetetlenek lennének; emlékeztet arra, hogy az ERKT figyelmeztetett arra, hogy a többes kibocsátás potenciális átterjedési csatorna; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az ilyen rendszerek működése az EU-ban jogbiztonságon és szilárd szabályozási kereten alapuljon, amely erős prudenciális biztosítékokat, szilárd együttműködési megállapodásokat és megerősített válságkezelési protokollokat biztosít; hangsúlyozza a globális stabil kriptopénzek szabályozásával és felügyeletével kapcsolatos nemzetközi koordináció előmozdításának fontosságát, a nemzetközi standardok kidolgozása céljából;

23.üdvözli a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvre A Bizottság belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és elektronikuspénz-szolgáltatásokról, a 98/26/EK irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2015/2366 és a 2009/110/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2023. június 28-i javaslata (COM(2023)0366). és rendeletre A Bizottság belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2023. június 28-i javaslata (COM(2023)0367). irányuló javaslatokról, valamint a MiCA rendelet alapján már engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó egyszerűsített engedélyezési megoldásról szóló ideiglenes megállapodást a szükségtelen szabályozási átfedések elkerülése érdekében, amelyekre egyszerűsített eljárás vonatkozna, a megfelelő kockázatellenőrzések fenntartása és csak a kérelemben meghatározott szolgáltatások nyújtása mellett;

24.hangsúlyozza, hogy az interoperabilitás döntő fontosságú a digitális pénzügyi szolgáltatások terén, ami például hordozható személyazonosságot és ellenőrizhető hitelesítő adatokat követel meg a hálózatokon átívelő piaci infrastruktúra támogató elemeiként; hangsúlyozza, hogy a jogalany-azonosító/ellenőrizhető jogalany-azonosító típusú megközelítéseket infrastruktúra-szintű eszközként kell értékelni; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekkel a digitális eszközökre, az intelligens szerződésekre és a digitális személyazonosságra vonatkozó közös műszaki szabványok és protokollok kidolgozása érdekében;

25.üdvözli a digitális euróról folyó vitákat, beleértve a lakossági és a nagykereskedelmi felhasználásra való előkészületeket, és támogatja a folyamatban lévő rövid távú (Pontes) és hosszú távú (Appia) megosztott könyvelési technológia projekteket a nagykereskedelmi központi banki pénzkiegyenlítés érdekében; felhívja a Bizottságot és az EKB-t annak biztosítására, hogy a digitális euróval kapcsolatos jövőbeli megoldásokat úgy alakítsák ki, hogy megkönnyítsék a megosztott főkönyvi technológián alapuló infrastruktúrával való interoperabilitást, és biztosítsák a készpénzzel való kiegészítő jelleget;

26.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU a megosztott főkönyvi technológiai infrastruktúra tekintetében nem uniós szolgáltatóktól függ; hangsúlyozza, hogy a digitális eszközök amerikai kormányzat általi kezelését körültekintően kell nyomon követni;

27.tudomásul veszi a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletéről az ESMA szerepének tekintetében folyó megbeszéléseket a piaci integrációs és felügyeleti csomag részeként;

28.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.