1.a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna ellen folytatott, jogellenes agressziós háborúját, és újfent töretlen szolidaritásáról biztosítja Ukrajna népét, és továbbra is támogatja az ország függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását; ismételten hangsúlyozza, hogy továbbra is az el nem ismerés politikáját folytatja Ukrajna Oroszország által jogellenesen és ideiglenesen megszállt területeivel, többek között a Krím félszigettel kapcsolatban;

2.követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul és feltétel nélkül szüntessen be minden katonai tevékenységet Ukrajnában és Ukrajnával szemben, és vonja ki valamennyi haderejét és katonai felszerelését Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli teljes területéről, beleértve annak felségvizeit is; hangsúlyozza, hogy Ukrajna bátor népe fizeti a legmagasabb árat Ukrajna és tágabb értelemben Európa biztonságának védelméért;

3.legmélyebb együttérzéséről és teljes szolidaritásáról biztosítja az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborúja által érintett valamennyi személyt, köztük a fegyveres erők tagjait, a veteránokat, a megöltek vagy sebesültek családjait, a belső menekülteket, a menekülteket és a háború súlyos humanitárius, egészségügyi, pszichológiai, társadalmi és gazdasági következményeit elszenvedő valamennyi polgári személyt;

4.elítéli az Oroszországi Föderáció által az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett széles körű és szisztematikus támadásokat, különösen a kritikus energia- és vízinfrastruktúra elleni támadások révén, amelyek a nemzetközi humanitárius jog kirívó megsértésének minősülnek;

5.határozottan elítéli az ukrán gyermekekkel szemben elkövetett súlyos jogsértéseket, többek között a gyilkosságokat, a rossz bánásmódot, az erőszakos elhurcolást és kitoloncolást, valamint a jogellenes örökbefogadást, a személyi adataik megváltoztatását és a családjukkal való kapcsolattartás korlátozását; elítéli továbbá az erőszakos eloroszosításukat, valamint a katonai-hazafias kiképzésnek, háborús propagandának és militarizálásnak való alávetésüket; felszólít az elhurcolt gyermekek azonnali, biztonságos és feltétel nélküli visszatérésére, és arra kéri az EU-t, hogy a helyreállításhoz nyújtott támogatásának célzott elemeként kezelje prioritásként a gyermekek mentális egészségét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az ukrán hatóságok, valamint a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek támogatását e bűncselekmények dokumentálásában és az érintett gyermekek azonosításában, hazaszállításában, reintegrálásában, rehabilitációjában és támogatásában; üdvözli az ukrán gyermekek hazatérésével foglalkozó nemzetközi koalícióban való növekvő szerepvállalást, amely a jogellenesen deportált és erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekek hazatérését célzó összehangolt nemzetközi fellépés kulcsfontosságú platformja;

6.elítéli az orosz megszállás alatt álló területeken az emberi jogi helyzet drasztikus romlását, például az önkényes fogva tartásokat és eltűnéseket, a kínzásokat, az ukrán állampolgárok számára történő kényszerített útlevélkiadást és ezen állampolgárok kényszerített mozgósítását az ideiglenesen megszállt területeken, a hadifoglyok kivégzését, valamint a jogellenes deportálásokat; határozottan megerősíti, hogy az orosz agresszió következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült valamennyi ukránnak elidegeníthetetlen joga van ahhoz, hogy biztonságosan, önkéntesen és előfeltételek nélkül visszatérjen otthonába Ukrajna területi integritásának megszállás alóli teljes mentesítését és helyreállítását követően.

7.határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció a nemzetközi humanitárius jogot nyilvánvalóan megsértve jogellenesen megszálló közigazgatást kényszerít Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire, valamint hogy szisztematikusan és jogellenesen eltulajdonítja a köz- és magántulajdont, kifosztja és jogellenes elszállítja Ukrajna kulturális javait és örökségét, tönkre teszi a gazdasági tevékenységet, és saját politikai és gazdasági érdekei céljából kizsákmányolja ezeket a területeket;

8.határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció külföldi állampolgárokat toboroz, többek között harmadik országokból, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni agresszív háborújában, gyakran megtévesztő gyakorlatok és a kiszolgáltatottsághoz vezető társadalmi-gazdasági körülmények kihasználása révén; hangsúlyozza, hogy ezek a gyakorlatok emberkereskedelemnek és az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a nemzetközi partnerekkel együtt lépjenek fel e gyakorlatokkal szemben, többek között szankciók, figyelemfelkeltés és az áldozatok támogatása révén, és sürgeti a harmadik országokat, hogy akadályozzák meg az ilyen toborzást;

9.elítéli az ukrán hadifoglyokkal szemben az Oroszországi Föderáció által alkalmazott embertelen bánásmódot, beleértve a kínzást és a kivégzéseket, amelyek sértik a nemzetközi humanitárius jogot, és felszólít azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra; felhívja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy – többek között diplomáciai és jogi eszközök révén – fokozzák erőfeszítéseiket a nemzetközi jognak való megfelelés biztosítása és a fogvatartottak további cseréjének megkönnyítése érdekében; felhívja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy teljes mértékben gyakorolja a nemzetközi humanitárius jog szerinti megbízatását, és biztosítson akadálytalan és rendszeres hozzáférést minden olyan helyhez, ahol ukrán hadifoglyokat és polgári személyeket tartanak fogva, beleértve a letartóztatottakat is; megjegyzi, hogy Ukrajna továbbra is eleget tesz a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek a hadifoglyokkal való bánásmód tekintetében;

10.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék az egészségüggyel kapcsolatos segítségnyújtást, és biztosítsák, hogy a rehabilitációs szükségletek teljes mértékben tükröződjenek az uniós támogatási keretekben; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn és szükség szerint terjesszék ki a jelenleg a tagállamokban befogadott ukrán menekülteknek, valamint az Ukrajnán belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott támogatást;

11.felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy küzdjenek az orosz agressziós háborúval és Ukrajna uniós csatlakozási folyamatával kapcsolatos orosz dezinformáció ellen azáltal, hogy teljes mértékben korlátozzák az orosz állami ellenőrzés alatt álló médiaszervezetekhez és azok közreműködőihez kapcsolódó tevékenységeket az uniós tagállamokban, kiterjesztik a vonatkozó egyedi szankciós listákat, jogi elszámoltathatóságra törekednek az állami propagandában részt vevők tekintetében, megerősítik a digitális jártasságot, előmozdítják a tényeken alapuló tájékoztatást – különös figyelmet fordítva azokra az országokra, amelyeket az orosz propaganda kifejezetten célba vesz Európán kívül –, és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI:,http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj). szigorú végrehajtása révén felelősségre vonják a közösségimédia-platformokat a káros tartalmak terjesztéséért;

12.határozottan hangsúlyozza Ukrajna természetes jogát az önvédelemhez, összhangban az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, beleértve Ukrajna azon jogát is, hogy védekező küzdelmében legitim célokat támadjon meg az agresszor – Oroszország – területén; mély aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Egyesült Államok katonai segítségnyújtása 2025-ben 99%-kal csökkent; ezért elismerését fejezi ki a NATO prioritást élvező ukrajnai követelménylistára vonatkozó kezdeményezéséért, valamint a NATO Ukrajna javára folytatott biztonsági segítségnyújtási és kiképzési missziójáért; üdvözli az EU és tagállamai vezető szerepét abban, hogy Ukrajna legfőbb pénzügyi és katonai támogatójává váljanak, többek között az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának képzési kezdeményezései, valamint a katonai támogatás – például a légvédelmi rendszerek és a mélységi csapásmérő képességek – finanszírozása és biztosítása révén; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy növeljék a támogatást Ukrajna önvédelemhez való jogának fenntartása érdekében; kiemeli, hogy az elegendő és kiszámítható katonai segítségnyújtás – beleértve a fegyvergyártás finanszírozásához való hozzáférést, az Ukrajnán kívüli fegyvergyártás támogatását, valamint az EDTIB és az ukrán védelmi ipar közötti együttműködést – a fegyvergyártás finanszírozásához való hozzáférést is, döntő fontosságú Ukrajna Oroszország agressziójával szembeni hatékony ellenállása szempontjából, különösen az Egyesült Államok által nyújtott katonai segély drasztikus csökkentésének fényében;

13.megjegyzi, hogy 2026-ban lelassult az orosz területi előrenyomulás Ukrajnában, és Ukrajna 2026 áprilisában visszaszerezte területét, miközben Oroszország különösen súlyos veszteségeket szenvedett el; meggyőződése, hogy Ukrajna győzhet és győznie kell, és hogy a konfliktus kimenetele nincs előre eldöntve; ezért úgy véli, hogy a folyamatos és fokozott uniós katonai támogatás döntő hatással lehet a harctérre; felhívja a tagállamokat, hogy nagyobb elszántsággal és sürgősséggel lépjenek fel, többek között oly módon, hogy jelentősen fokozzák és felgyorsítják a fegyverek és lőszerek Ukrajnába történő szállítását és finanszírozását;

14.különösen sürgeti Németországot, hogy küldjön nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnába, és felszólítja a többi tagállamot, hogy sürgősen biztosítsanak Ukrajnának további légvédelmi képességeket, beleértve a Patriot rendszereket, valamint a Patriot, a SAMP/T, a NASAMS, az IRIS-T és a HAWK rendszereket;

15.üdvözli a háború lezárására irányuló nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseket, és elismerését fejezi ki Ukrajna konstruktív hozzáállásáért; hangsúlyozza azonban, hogy a béketárgyalásokat fenntartható tűzszünetnek kell megelőznie; hangsúlyozza, hogy a békének minden esetben igazságosnak és fenntarthatónak kell lennie, Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának teljes tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza, hogy semmilyen békemegállapodás nem sértheti Ukrajna és Európa stratégiai érdekeit, és nem korlátozhatja Ukrajna önvédelmi képességét, valamint azt, hogy orosz vétó nélkül szabadon válassza meg biztonsági és politikai szövetségeit; hangsúlyozza, hogy a békemegállapodásnak a nemzetközi jog elveinek teljes körű tiszteletben tartásán, a háborús bűncselekményekkel, az emberiesség elleni bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével kapcsolatos elszámoltathatóságon, valamint az Ukrajnában okozott súlyos károk Oroszország általi jóvátételén kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy a békemegállapodásban Oroszországnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy haladéktalanul beszünteti az EU és partnerei – köztük Ukrajna – elleni hibrid hadviselését, és ki kell térnie valamennyi elhurcolt ukrán gyermek és bebörtönzött ukrán polgári személy visszatérésére, valamint a hadifoglyok teljes körű cseréjére, beleértve az elesett katonák maradványainak visszaszolgáltatását is; hangsúlyozza, hogy bármely ilyen megállapodásnak a Washingtoni Szerződés 5. cikkével és az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdésével egyenértékű szilárd és hiteles biztonsági garanciákat kell kínálnia Ukrajna számára, amint a hadiállapot hivatalosan véget ér; elismeri, hogy Ukrajna az uniós csatlakozást fontos biztonsági garanciának tekinti, különösen az Európai Unióról szóló Szerződés 42. cikkének (7) bekezdése fényében;

16.ismételten hangsúlyozza, hogy csak Ukrajna határozhatja meg a népe számára elfogadható békemegállapodás feltételeit; kitart amellett, hogy Ukrajnáról nem szabad dönteni Ukrajna nélkül, és Európáról sem Európa nélkül; megerősíti, hogy minden olyan megállapodás, amely Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának befejezésére irányul, jóval túlmutat Oroszországon és Ukrajnán, és mélyreható következményekkel jár az európai biztonsági rend egészére nézve; hangsúlyozza, hogy ilyen megállapodás csak az EU és tagállamai részvételével érhető el; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy magas szintű európai tárgyaló kinevezésének és teljes körű felhatalmazásának lehetőségét, aki pontosan meghatározott megbízatással képviselné az EU-t és tagállamait a diplomáciai tárgyalásokon; felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a Tanácsot, hogy Ukrajnával együttműködve és a tagállamokkal konzultálva dolgozzanak ki egy stratégiai forgatókönyvet az európai kontinens háború utáni biztonsági és együttműködési architektúrájára vonatkozóan, amely tükrözi a múltból levont tanulságokat, és tartalmazza az Oroszországgal a háború végét követően kialakítandó jövőbeli kapcsolatok lehetséges paramétereit, beleértve a biztonsággal, az energiával, a határokkal, az elszámoltatással és a jóvátétellel kapcsolatos kérdéseket is;

17.mélyen sajnálja, hogy Putyin ezidáig nem mutatott hajlandóságot a tartós béke megteremtésére, és az Egyesült Államokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatait kizárólag egy pszichológiai hadviselési kampány részeként használja fel, amelynek célja az Ukrajna iránti nemzetközi támogatás aláásása; e tekintetben megismétli, hogy fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást, és elítéli az Oroszország elleni szankciók Egyesült Államok által elhatározott részleges enyhítését, elítéli az Egyesült Államok azon álláspontját, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciáit Ukrajna Donyec-medencéből való kivonulásához köti; emlékeztet arra, hogy az érdemi nyomásgyakorlás nélkül történő közvetlen együttműködés Oroszországgal, a befolyást biztosító főbb eszközökről való nyilvános lemondás, a katonai támogatás csökkentése, a további szankciók bevezetésének megtagadása és a már hatályban lévő szankciók feloldása, Ukrajna belezsarolása abba, hogy preferenciális hozzáférést biztosítson az amerikai vállalatok számára az újjáépítéshez és hozzáférést biztosítson a természeti erőforrásokhoz, valamint Ukrajna arra való kényszerítése, hogy területi engedményeket tegyen és lemondjon az önvédelemhez való törvényes jogáról, mind olyan elemek, amelyek eleve kudarcra ítélnek bármilyen diplomáciai erőfeszítést;

18.üdvözli a G7-ek vezetőinek Ukrajnáról szóló, 2026. júniusi nyilatkozatát, beleértve az arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy a) támogatják a harctéren az új lendületet és annak felgyorsítását, többek között azáltal, hogy mérlegelik az engedélyekből eredő előnyök Ukrajnára való kiterjesztését Ukrajna hadiipari termelésének növelése érdekében, és b) nagyobb nyomást gyakorolnak az orosz háborús gazdaságra; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a gyakorlati végrehajtás biztosítása érdekében;

19.kitart amellett, hogy az EU-nak és tagállamainak a partnereikkel és szövetségeseikkel együtt hozzá kell járulniuk az Ukrajna számára nyújtott erős és jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákhoz Oroszország további agressziótól való elrettentése érdekében, amelyeket a megfelelés nyomon követésére, a segítségnyújtás szisztematikus koordinálására, valamint Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és újjáépítésének tartós, hosszú távú támogatására szolgáló kötelező mechanizmusok kell, hogy megerősítsenek; üdvözli a „tettre készek koalíciója” 2026. január 6-án Párizsban tartott ülésének következtetéseit; határozottan üdvözli egy multinacionális „biztonsági erő” Ukrajna számára való létrehozására irányuló javaslatot, és ösztönzi az EU valamennyi tagállamát, hogy alaposan mérlegeljék, hogyan tudják a legjobban támogatni ezt az erőt; üdvözli azt a megállapodást, miszerint politikailag és jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalást véglegesítenek a béke és a biztonság helyreállítására egy Oroszország általi jövőbeli fegyveres támadás esetén, valamint véglegesítik az Ukrajnának nyújtott támogatás egyértelmű keretét; megismétli a tettre kész uniós tagállamok koalíciójának arra irányuló felhívását, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne létrehozni egy európai vezetésű, integrált defenzív légvédelmi övezetet, amely harci légi őrjáratokat vethetne be Ukrajna nem vitatott területei felett, ami segítene megvédeni az ukrán polgári lakosságot a polgári infrastruktúra elleni válogatás nélküli támadásokkal szemben, proaktív védelmet nyújtana az uniós légtérbe való orosz behatolásokkal szemben, és megváltoztatná a hatalmi egyensúlyt annak érdekében, hogy Oroszországot a tárgyalóasztalhoz terelje;

20.az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozásának szükségessége fényében felszólít az Oroszország és szövetségesei elleni szankciók kiterjesztésére, átfogóbbá és strukturálisabbá tételére, hogy megfosszák Oroszországot a katonai gépezetének finanszírozásához és Ukrajna elleni agressziójának fenntartásához szükséges erőforrásoktól, beleértve az EU globális emberi jogi és szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény) keretében az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyekre kiszabott célzott egyedi szankciókat is; kéri, hogy a szankciós listákat jobban hangolják össze a hasonlóan gondolkodó partnerek listáival; határozottan felszólít az igazgatási kapacitás és a pénzügyi források növelésére az uniós szankciók kialakításának, végrehajtásának és érvényesítésének javítása érdekében; kitart amellett, hogy a békemegállapodás megtárgyalása és tartós végrehajtása előtt nem kerülhet sor egyetlen szankció feloldására sem; felhívja a Tanácsot és tagállamokat, hogy módszeresen foglalkozzanak a szankciók kijátszásának kérdésével; hangsúlyozza, hogy a szankciók egyértelmű hatást gyakorolnak az orosz gazdaságra, de megismétli, hogy a szankciórendszert ki kell bővíteni, végrehajtását pedig meg kell szigorítani ahhoz, hogy elérje azt az elvárt hatást, hogy korlátozza Oroszország agressziós háborújára szánt forrásait; ezért felszólít az Oroszország elsődleges bevételi forrásaira – többek között, de nem kizárólag az energia-, a nyersanyag-, a pénzügyi és a közlekedési ágazatra – irányuló szankciók megerősítésére és kiterjesztésére; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy összehangoltan járjanak el az Oroszországgal és Belarusszal folytatott kereskedelem és kereskedelmi tevékenységek betiltása érdekében – különös figyelmet fordítva a kettős felhasználásra alkalmas árukra és technológiákra –, valamint tiltsák meg az áruknak az EU-ba és az EU-ból a területükön keresztül történő tranzitját; felszólít az orosz acéltermékek teljes tilalmára és a timföld Oroszországba irányuló kivitelének teljes körű betiltására;

21.fokozott erőfeszítéseket szorgalmaz az orosz árnyékflotta műveleteinek felszámolása érdekében, amelyek jelentős és egyre növekvő kockázatot jelentenek a tengerbiztonságra és a környezetre, különösen a stratégiailag létfontosságú Balti-tengeren; e tekintetben szorosabb együttműködésre szólít fel a balti-tengeri tagállamok hatóságai között annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan leállítsák az árnyékflotta működését; sürgeti a tagállamokat, hogy szigorúan tartsák tiszteletben az uniós jogszabályokat, és állítsák le az orosz cseppfolyósított földgáz és földgáz behozatalát, mivel az abból származó bevételek folyamatosan táplálják az orosz háborús gépezetet, és aláássák az uniós szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatás hatékonyságát;

22.sajnálatát fejezi ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által a 2026. évi milánói-cortinai téli olimpiai és paralimpiai játékok során az ukrán sportolók véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatban hozott szigorú döntések, valamint a Nemzetközi Úszószövetség azon döntése miatt, hogy megszünteti az orosz és belarusz sportolókkal szembeni szankciókat, továbbá a Velencei Biennálé azon döntése miatt, hogy visszafogadja az orosz művészeket; kiemeli, hogy az orosz és belarusz rezsimek aktívan használják a sportot és a kultúrát az állami propagandára, valamint a súlyos emberi jogi jogsértések és háborús bűncselekmények elkövetőivel kapcsolatos narratíva megváltoztatására; szolidaritását fejezi ki a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő ukrán sportolókkal, és felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy biztosítsák az európai versenyjog teljes körű alkalmazását és érvényesítését; felszólít arra, hogy ne adjanak ki uniós vízumot azoknak az orosz sportolóknak és művészeknek, akik nem határolódnak el Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújától;

23.elismerését fejezi ki a Bizottság 2026. januári bejelentéséért, amely szerint a 2026–2027-es kétéves időszakban 90 milliárd EUR összegű kritikus támogatást fog nyújtani Ukrajna költségvetési és katonai szükségleteihez, és üdvözli az Ukrajna támogatását célzó hitel 2026-ra és 2027-re történő létrehozásáról szóló rendeletjavaslat A 2026-ban és 2027-ben Ukrajnát támogató hitel létrehozásával kapcsolatos megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2026. január 14-i bizottsági javaslat (COM(2026)0020). 13. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eltérési rendszer keretében a csomagban szereplő szükséges rugalmasságot; üdvözli, hogy a Tanács feloldotta az Ukrajna támogatását célzó hitel működőképessé tételét akadályozó patthelyzetet, és üdvözli az Európai Békekeret keretében működő, Ukrajnát támogató alap felszabadítását; felhívja Magyarország, Szlovákia és Csehország kormányát, hogy vizsgálják felül kívülmaradási megállapodásukat, és vegyenek részt a hitelgaranciákban; üdvözli az Ukrajna támogatását célzó hitel keretében nyújtott 3,2 milliárd EUR összegű első részletet, amelyet 2026. június 25-én folyósítottak Ukrajnának;

24.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el átfogóbb, hosszú távú és stratégiai megközelítést Ukrajna támogatására, amely túlmutat az ad hoc támogatási intézkedéseken; hangsúlyozza, hogy olyan strukturált és többdimenziós uniós stratégiára van szükség, amely ötvözi a tartós katonai, gazdasági és ipari támogatást; e tekintetben kéri az európai védelmi termelési kapacitások jelentős növelését, valamint összehangolt, páneurópai közbeszerzési mechanizmusok létrehozását szorgalmazza annak biztosítása érdekében, hogy a lőszerek és felszerelések Ukrajnába történő szállítása időben és elegendő mennyiségben megtörténjen;

25.megismétli azon szilárd meggyőződését, hogy Oroszországnak fizetnie kell az Ukrajnában okozott súlyos károkért; hangsúlyozza, hogy Ukrajnára vonatkozóan előre jelezhető, többéves pénzügyi keretre van szükség, amely segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy éves bizonytalanság nélkül fedezze az orosz agresszió során felmerülő helyreállítási és védelmi kiadásokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság és a Tanács nem jutott megállapodásra az orosz állami eszközökhöz kapcsolódó készpénzegyenlegek felhasználásával létrehozandó jóvátételi hitelre vonatkozó bizottsági javaslatról A Bizottság 2025. december 3-i javaslata az Ukrajnát támogató jóvátételi hitel létrehozásáról, valamint az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló, 2024. február 29-i (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2025)3502)., és üdvözli a Tanács arra irányuló felhívását, hogy a Bizottság folytassa az befagyasztott orosz vagyoni eszközökhöz kapcsolódó készpénzegyenlegeken alapuló jóvátételi hitelt létrehozó eszközök technikai és jogi vonatkozásaival kapcsolatos munkát, annak érdekében, hogy fedezni lehessen Ukrajna védelmi, újjáépítési és kártérítési költségeit; megerősíti, hogy ezeket a befagyasztott eszközöket egy erre a célra létrehozott különleges célú szervezetre kell átruházni;

26.üdvözli az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló egyezményre vonatkozó megállapodást, és sürgeti annak gyors ratifikálását; üdvözli a Bizottság javaslatát egy olyan eljárás megindítására, amely során az EU alapító tagjává válna az Európa Tanács keretében létrehozott, az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszéknek, ami előrelépést jelent az agresszió bűntettével kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása és a nemzetközi igazságszolgáltatási erőfeszítések támogatása felé; felszólít az Oroszország által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtésének és megőrzésének erőteljesebb uniós támogatására, beleértve az Ukrajna háborús bűncselekményekkel foglalkozó ügyészeinek és nyomozó szerveinek nyújtott pénzügyi, technikai és kriminalisztikai segítségnyújtás jelentős növelését;

27.határozottan üdvözli Ukrajna folyamatos elkötelezettségét az uniós tagság követelményeinek teljesítése iránt, valamint azt, hogy képes előrelépést tenni az uniós csatlakozási folyamat során; hangsúlyozza, hogy Ukrajna teljesítményét mindig Oroszország folytatódó agressziós háborújának és annak az ukrajnai demokratikus folyamatokra és közigazgatásra gyakorolt negatív hatásának fényében kell értékelni;

28.megerősíti, hogy bár az uniós bővítési folyamatnak továbbra is szigorúan érdemeken kell alapulnia, objektívnek kell lennie, és a koppenhágai kritériumokon és a bővítési keret feltételein kell alapulnia, a bővítés kölcsönösen előnyös geostratégiai befektetést jelent az európai kontinens békéjébe, stabilitásába és biztonságába, valamint erkölcsi kötelezettség is; hangsúlyozza ezért, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van, és elismeri, hogy Ukrajna európai integrációja stratégiai prioritás az Unió számára;

29.elismerését fejezi ki Ukrajna ukrán jogszabályoknak az európai uniós joghoz való hozzáigazítására irányuló nemzeti programjának elfogadásáért, amely a jogharmonizációs folyamat strukturált és átlátható tervezésének kulcsfontosságú eszköze, beleértve a 2027 végéig a referenciaértékek teljesítéséhez szükséges valamennyi lépés befejezésére vonatkozó saját, ambiciózus ütemtervét is;

30.üdvözli, hogy valamennyi tárgyalási fejezet esetében lezárult az átvilágítási folyamat, és tudomásul veszi a Bizottság és a Tanács értékelését, amely szerint Ukrajna jelentős előrelépést tett az egyes fejezetek megnyitása felé; üdvözli, hogy az Európai Tanács 2026. márciusi ülésén felkérte a Tanácsot, hogy haladéktalanul nyisson meg minden tárgyalási témakört, és felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket e határozat végrehajtása érdekében, kezdve azalapkérdésekről szóló témakörrel; egyúttal üdvözli a Bizottság és a Tanács ciprusi elnökségének azon döntését, hogy a tárgyalások jövőbeli megnyitására készülve szakértői szinten folytatják a tárgyalásokat;

31.határozottan sürgeti valamennyi tagállamot, és különösen az új magyar kormányt, hogy ne vétózza meg többé a tárgyalási témakörök megnyitását, és hagyjon fel Ukrajna uniós tagsági kilátásainak a belpolitikában és a politikai kampányokban való felhasználásával; üdvözli a csatlakozási tárgyalások első „alapkérdések” témakörének megnyitását, és elvárja, hogy a következő témakörök is kövessék ezt a példát;

32.tudatában van annak, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása jelentős költségvetési következményekkel fog járni; hangsúlyozza azonban hogy az újjáépítési költségek nagy részét várhatóan az uniós költségvetésen kívüli forrásokból fedezik, és ehhez – a hatalmas hazai erőfeszítések mellett – a nemzetközi pénzügyi intézmények, a magánberuházások és a partnerországok hozzájárulására is szükség lesz; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamokban és Ukrajnában megőrizzék és tovább erősítsék a bővítési folyamat és Ukrajna csatlakozásának nyilvánosság általi támogatását, ami uniós és nemzeti szinten célzott, tényeken alapuló kommunikációt tesz szükségessé, többek között azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lehet kezelni az egyes gazdasági ágazatokra és az uniós politikákra – például a közös agrárpolitikára – gyakorolt hatásokkal kapcsolatos jogos aggályokat;

33.felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondolkodjanak a lehető leginnovatívabban annak biztosítása érdekében, hogy az Ukrajna uniós tagságáról folytatott viták ne váljanak negatív tényezővé a béketárgyalásokban, valamint más csatlakozásra váró országok vagy Ukrajna belpolitikája szempontjából; felhívja a tagállamokat, hogy aktívan és konstruktívan vegyenek részt az Ukrajna európai integrációjának előmozdítását célzó javaslatok megvitatásában, egyúttal átgondolva az EU stratégiai érdekeit, figyelembe véve a csatlakozásra váró országokban tapasztalható dinamikákat – beleértve Oroszország azon kísérleteit, hogy a közvélemény körében aláássa az EU bővítése és a csatlakozás iránti támogatást – és előmozdítva Ukrajna és az európai kontinens jövőbeli biztonságát; ismételten felszólít az EU cselekvési képességének erősítésére a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítése révén, például a minősített többségi szavazás bevezetésével a bővítési folyamat köztes lépéseiben, amikor az egyes tárgyalási témakörök és fejezetek megnyitásáról és lezárásáról döntenek, teljes mértékben összhangban a Szerződésekkel;

34.emlékeztet a volhíniai mészárlással kapcsolatban korábban elfogadott álláspontjára, sajnálatosnak tartja, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a közelmúltban szükségtelenül és provokáció nélkül eszkalálta a helyzetet azáltal, hogy megváltoztatta az ukrán fegyveres erők egyik elit katonai egységének nevét, és azt az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hőseiről nevezte el; sajnálatosnak tartja az UPA becslések szerint több tízezer áldozatával és családjaikkal kapcsolatos lengyel érzékenység és gyász figyelmen kívül hagyását, különösen annak fényében, hogy Lengyelország szilárdan támogatja Ukrajna orosz agresszió elleni küzdelmét; véleménye szerint ez a döntés aláássa a jószomszédi kapcsolatokat és a kétoldalú történelmi kapcsolatok megoldatlan és fájdalmas vonatkozásainak a valódi és őszinte megbékélés szellemében történő kezelésére irányuló korábbi erőfeszítéseket, és nincs összhangban az európai értékekkel; felhív a dezeszkalációra és a megbékélésre irányuló jóhiszemű erőfeszítések megújítására;

35.úgy véli, hogy Ukrajna szomszédos országokkal szembeni együttműködő és előretekintő politikája – beleértve a kétoldalú viták rendezését és a történelmi párbeszédet is – hozzájárul a csatlakozási folyamat előrehaladásához, és hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamatot nem szabad visszaélésszerűen felhasználni az európai úton elért, érdemeken alapuló előrelépés akadályozására, sem pedig az Unió szélesebb körű stratégiai érdekeinek felülírására, és hogy ezeket a kérdéseket inkább nyílt párbeszéd és valódi együttműködés keretében kell kezelni;

36.méltatja Ukrajna arra irányuló rendkívüli erőfeszítéseit, hogy háború idején megerősítse a demokratikus intézményeket; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor a kormány törvényhozó és végrehajtó ágai közötti kapcsolatok közelmúltbeli romlása miatt; határozottan felszólítja az összes érdekelt felet, hogy állítsák helyre a kormány és a Verhovna Rada közötti konstruktív kapcsolatokat, és felszólítja az összes ukrajnai politikai szereplőt – különösen a jelenleg hatalmon lévőket –, hogy mozdítsák elő a politikai egységet és a koherens, inkluzív politikai döntéshozatalt, sürgetve Ukrajna politikai erőit, hogy maradjanak egységesek az ország védelmét és az uniós integráció felé vezető útját illetően; konkrétan felhívja az ukrán hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a többpárti pluralizmust és az inkluzivitást, biztosítva a helyi hatóságok és a helyi önkormányzati szervek hatásköreinek és jogainak kellő figyelembevételét, valamint a jogállamiság és a szabadságok – beleértve a médiapluralizmust is – tiszteletben tartását, összhangban azokkal a demokratikus elvekkel és értékekkel, amelyeket az ukránok ennyire elszántan és bátran védenek; felhívja az uniós intézményeket, hogy mélyítsék el együttműködésüket a Verhovna Radával;

37.újfent hangsúlyozza, hogy kritikus fontosságú a belső politikai egység, amely Ukrajna hosszú távú rezilienciájának alapvető pillére az Oroszországi Föderáció folyamatos agressziójával szemben; megismétli továbbá a parlamenti pluralizmus mint a demokratikus kormányzás sarokköve fenntartásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy konstruktív és érdemi együttműködésre van szükség a Verhovna Radában képviselettel rendelkező valamennyi parlamenti politikai erő között azzal a céllal, hogy megerősítsék a politikai, katonai, gazdasági és társadalmi rezilienciát, valamint teljesítsék az uniós csatlakozási kritériumokat;

38.megismétli, hogy a Verhovna Rada kulcsfontosságú szerepet játszik a reformok időben történő elfogadásában; hangsúlyozza a Verhovna Rada intézményi szerepe tiszteletben tartásának és megerősítésének fontosságát, és támogatja a jogalkotási kapacitásának, a végrehajtó hatalom felügyeletének és a nyilvánosság felé való elszámoltathatóságnak fokozására irányuló, folyamatban lévő reformtörekvéseket; hangot ad aggodalmának az ilyen törvények elfogadásának késedelme miatt, és felhívja a Verhovna Radát és tagjait, hogy hozzanak létre gyorsított eljárást azok gyors elfogadására, teljes mértékben tiszteletben tartva a jogalkotási javaslatok parlamenti ellenőrzését;

39.sürgeti az ukrán kormányt és az ellenzéket, hogy aktívan keressék meg annak lehetőségeit és gyakorlati módozatait, beleértve a széles alapokon nyugvó politikai együttműködés új megközelítéseinek feltárását, hogy együttműködjenek az európai reformok előmozdítása érdekében Ukrajna uniós tagság felé vezető útján; emlékeztet az ukrán Verhovna Rada tagjainak külföldi utazásaira vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos aggályaira, és megismétli azt az ajánlását, hogy szüntessék meg a parlamenti képviselők mandátumukkal kapcsolatos és politikai célú külföldi utazásaira vonatkozó korlátozásokat; javasolja, hogy erősítsék meg a Verhovna Rada jogalkotási képességét annak érdekében, hogy jobb minőségű jogszabályokat alkosson, és fel tudjon lépni a „kéretlen jogalkotási üzenetek” ellen, amikor is ugyanabban a témában több, rossz minőségű párhuzamos törvénytervezet van forgalomban;

40.üdvözli Ukrajna folyamatos részvételét a keleti partnerségben és az Euronest Parlamenti Közgyűlésben; üdvözli a Verhovna Rada ellenzéki tagjainak az üléseken való részvételét;

41.hangsúlyozza a konstruktív politikai kultúra ápolásának és az ukrajnai politikai pártok közötti, bizalomalapú együttműködés előmozdításának fontosságát; megjegyzi, hogy ukrán parlamenti képviselők aktívan részt vesznek az ukrán Verhovna Radával a békéért és a demokráciáért folytatott Jean Monnet párbeszédben, és idén lesz tíz éve annak, hogy a párbeszéd 2016 októberében elindult; üdvözli ezt a formátumot mint a pártok közötti párbeszéd tartós és konstruktív eszközét, amely segítette a vezetést és a Verhovna Rada valamennyi parlamenti frakcióját és csoportját abban, hogy konszenzust alakítsanak ki az intézményi reformokról; ösztönzi a Verhovna Radát, hogy hívjon össze újabb fordulót az Ukrajna csatlakozási folyamatához szükséges reformok megszilárdítása érdekében;

42.elismeri a hadiállapot feloldását követően tartandó demokratikus választások előkészítése érdekében tett rendkívüli ukrajnai erőfeszítéseket, és kitart amellett, hogy megfelelő időt kell biztosítani a szabad és tisztességes választásokhoz szükséges normáknak és feltételeknek való megfelelésre; emlékeztet arra, hogy a széles körben elismert demokratikus elvekkel és Ukrajna alkotmányával összhangban a választások nem tarthatók háború idején és hadiállapot alatt, és hogy általános biztonságos helyzetre, valamint megfelelő felkészülési időre és az információkhoz való hozzáférésre van szükség a nemzetközi normáknak való megfelelés érdekében; ezért nem tartja helyénvalónak, hogy az Egyesült Államok kormánya nyomást gyakorol Ukrajnára a választások megtartása érdekében, miközben Oroszország agressziós háborúja folytatódik, és az országban hadiállapot van érvényben, és úgy véli, hogy ez nem járul hozzá a demokratikus legitimitás céljának eléréséhez;

43.elismeri a Verhovna Rada által a háború utáni első választásokra vonatkozó választási jogszabályok kidolgozása érdekében létrehozott munkacsoportok fontos munkáját; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy nyújtsanak segítséget az ukrán választási jogszabályok reformjához, beleértve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek parlamenti és elnökválasztásokon való részvételét gátló akadályok felszámolását, és nyújtsanak pénzügyi támogatást, különösen az Ukrajnán kívüli szavazás megszervezéséhez; javasolja, hogy az Európai Unió teljes mértékben támogasson és készítsen elő egy hosszú távú nemzetközi választási megfigyelő missziót;

44.emlékeztet arra, hogy Oroszország agresszív háborúja az információs szférában is zajlik, és határozottan elítéli az ukrán intézmények legitimitásának aláásására irányuló orosz kísérleteket; hangsúlyozza, hogy Oroszország kognitív hadviselése az európai demokráciákban Ukrajnának nyújtott támogatást támadja, többek között különböző politikai pártok támogatásán keresztül; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a háború utáni választások során Ukrajna – a Moldovai Köztársaságnak nyújtott támogatáshoz hasonlóan – uniós támogatást kapjon a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemhez, és sürgeti Ukrajnát és az EU-t, hogy e célból egyesítsék erőiket;

45.üdvözli a parlamenti műsorszolgáltatás helyreállítását, amely megerősítette Ukrajna demokratikus legitimitását; elismeri a pluralista média háborús körülmények közötti fenntartásával kapcsolatos kihívásokat; hangsúlyozza, hogy az ilyen rendkívüli körülmények között bevezetett korlátozások nem állandó jellegűek, és azokat rendszeresen felül kell vizsgálni, valamint adott esetben és amennyiben megvalósítható, a változó helyzetnek megfelelően ki kell igazítani; hangsúlyozza, hogy a háború elhúzódása önmagában nem indokolja a korlátozások határozatlan idejű fenntartását, és hogy Ukrajna rezilienciájának erősödésével ezeket az intézkedéseket fokozatosan enyhíteni kell, és csak a feltétlenül szükséges és a nemzetbiztonsági megfontolásokkal arányos intézkedések maradhatnak érvényben;

46.elismerését fejezi ki az EU és Ukrajna által 2025 decemberében elfogadott, a reform prioritásait tartalmazó tízpontos terv (az úgynevezett Kos–Kacska-terv) elfogadásáért, amely fontos lépés a jogállamiság megerősítése, az igazságügyi reform előmozdítása és a korrupcióellenes erőfeszítések megerősítése felé; üdvözli a terv végrehajtására irányuló, folyamatban lévő munkát, és arra ösztönzi Ukrajnát, hogy a lehető leghamarabb érjen el konkrét eredményeket, hogy a kulcsfontosságú reformok a vitán vagy a munkacsoporti szakaszokon túl is folytatódjanak; kiemeli, hogy a terv 2026 közepén elért, az ukrán agytrösztök által mért, körülbelül 15 %-os végrehajtási szintjét Ukrajna számára nem kielégítőnek kell tekinteni;

47.kiemeli a terv időben történő és teljes körű végrehajtásának fontosságát, többek között egyértelműen meghatározott mérföldkövek, mérhető mutatók és hatékony nyomonkövetési mechanizmusok révén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos kiemelt területeken kevés előrelépés történt, és sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy egyértelmű referenciaértékekre és tartós politikai elkötelezettségre építve gyorsítsák fel a végrehajtást, mivel az időben történő, hiteles és hatékony végrehajtás elengedhetetlen lesz Ukrajna demokratikus rezilienciájának megerősítéséhez és uniós csatlakozási folyamatának előmozdításához;

48.üdvözli az Ukraine2EU kiemelt kezdeményezés létrehozását, amelyet az EU, Litvánia és Dánia kezdeményezett, és amelyhez később Svédország, Írország és Lengyelország is csatlakozott, és amely célzott segítséget nyújt az ukrán állami intézményeknek az uniós csatlakozási folyamat befejezéséhez és az uniós tagságra való felkészüléshez vezető lépések során; kiemeli az ehhez hasonló technikai segítségnyújtási projektek fontosságát, és felszólít azok folyamatos támogatására és több tagállam bevonására; üdvözli továbbá a civil társadalmi szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nyomon kövessék a végrehajtást és támogassák a reformok további előrehaladását;

49.üdvözli Ukrajna előrehaladását az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén, és elismeri, hogy erre az előrelépésre a háború okozta rendkívüli nyomás alatt kerül sor; tartós és gyorsított előrelépésre szólít fel ezeken a kritikus fontosságú területeken, mivel az erős jogállamiság lehetővé teszi az újjáépítési és gazdasági helyreállítási folyamatok átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint javítja a beruházási környezetet és a nemzetközi partnerek bizalmát; üdvözli a 2025 májusában elfogadott jogállamisági ütemterv végrehajtását, és hangsúlyozza, hogy ez az előrehaladás közvetlenül kapcsolódik az állami intézményekbe vetett közbizalom növeléséhez;

50.továbbra is aggódik amiatt, hogy nem neveztek ki nemzetközileg ellenőrzött bírákat Ukrajna Alkotmánybíróságába; felhívja a Verhovna Radát, hogy a Velencei Bizottság véleményeivel összhangban fogadja el az alkotmánybíróságról szóló törvényt, biztosítva a nemzetközi szakértői részvételt és a kétharmados parlamenti többséggel elfogadott kinevezéseket magában foglaló, átlátható kiválasztási eljárást; sürgeti Ukrajnát, hogy használja fel a rendelkezésre álló nemzetközi szakértelmet és segítséget az igazságszolgáltatás átalakításához, miközben elismeri, hogy az intézményi fejlesztéshez szélesebb körű intézkedésekre van szükség a teljesítmény és a függetlenség megerősítése érdekében; eredményeket sürget azzal kapcsolatban, hogy 2026-ban kezeljék prioritásként az Ukrán Nemzeti Ügyvédi Kamara átfogó reformját;

51.sürgeti Ukrajnát, hogy tegyen további erőfeszítéseket az igazságügyi tisztségviselők szakmai felkészültségének és feddhetetlenségének biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatásban átlátható kinevezésekre, valamint a korrupciós bűncselekmények hatékony kivizsgálására és szankcionálására van szükség minden szinten; ösztönzi Ukrajnát, hogy reformálja meg a legfőbb ügyész kiválasztási és felmentési eljárását, és korlátozza az egyedi ügyek jogtalan befolyásolását, többek között az ügyek automatikus kiosztása és az ügyiratokhoz való hozzáférés korlátozása révén; ösztönzi, hogy az igazságszolgáltatásban a munkaerőhiány és a nagy munkateher leküzdése érdekében a továbbiakban is ruházzanak be új technológiákba; elismerését fejezi ki az igazságszolgáltatásnak a nehéz körülmények között végzett munkájáért, valamint az ukrán civil társadalomnak a jogállamisági reformok végrehajtásának nyomon követéséért;

52.felszólít a Biztonsági Szolgálat (SBU) és az Állami Nyomozóiroda (SBI) reformjára, Zelenszkij elnök 2026. január 2-án bejelentett kezdeményezésére építve, különösen arra, hogy az SBU a kémelhárításra, a terrorizmus elleni küzdelemre és a biztonsági fenyegetések egyéb forrásaira, valamint a hatalommal való visszaélés lehetőségére és az emberi jogok tiszteletben tartására összpontosít; nagyra értékeli az ezen intézmények háborús időkben történő reformja érdekében tett erőfeszítéseket; sajnálja azonban, hogy a Verhovna Rada plenáris ülése 2026. április végéig nem fogadta el az SBI reformjáról szóló törvénytervezetet; elismeri az EU ukrajnai tanácsadó missziójának hozzájárulását, amely fontos munkát végzett az európai integrációval, többek között a biztonsági ágazat reformjával, a jogállamisággal és az elszámoltathatósággal kapcsolatban;

53.a gyors és magas színvonalú igazságszolgáltatás biztosítása érdekében felszólít a büntetőeljárási törvénykönyv és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatára, különösen azon rendelkezések felülvizsgálata révén, amelyek a tárgyalást megelőző nyomozási határidők lejárta és a rövidített nyomozási határidők miatt a nyomozás automatikus lezárását írják elő, amelyek veszélyeztetik az összetett büntetőügyek, többek között a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek hatékony kivizsgálását; sürgeti továbbá az ukrán hatóságokat, hogy foglalkozzanak az előzetes letartóztatás gyakorlatával és az eljárási jogokkal való visszaéléssel; ösztönzi a nyilvános adatbázisokokhoz való hozzáférés nagyobb átláthatóságát, elismerve ugyanakkor a háborús biztonsági igényeket; üdvözli a lobbitevékenységről szóló új törvény bevezetését;

54.sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy tartózkodjanak minden politikai indíttatású bírósági eljárástól, valamint az ellenzék képviselőivel és a civil társadalmi szervezetek vezetőivel szembeni személyes szankciók bevezetésétől; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlatok alááshatják a demokratikus normákat és a közbizalmat;

55.felhívja az ukrán hatóságokat, hogy szüntessék meg a nemzeti jogszabályokban az általánosan elismert európai és nemzetközi parlamenti függetlenségi normák – például a képviselői mandátum szabadsága, a hatalmi ágak szétválasztása és a jogbiztonság elve – megsértését, amennyiben azok az ukrán parlamenti képviselőnek a köztisztviselő jogállásával való téves egyenlővé tételére vonatkoznak; hangsúlyozza, hogy az ukrán parlamenti képviselők képviseleti megbízatással rendelkeznek, nem tartoznak semmilyen közigazgatási hierarchiához, nem nevezték ki őket tisztségre, nem látnak el hivatalos feladatokat, és ezért a nemzeti jogszabályokban nem határozhatók meg köztisztviselőként;

56.üdvözli a szakosodott korrupcióellenes ügynökségek által a nagy horderejű ügyek felderítése és büntetőeljárás alá vonása terén elért eredményeket, és méltatja a visszaélések bejelentésére szolgáló mechanizmusok végrehajtását; kiemeli, hogy a közelmúltban napvilágra került magas szintű korrupciós ügyek egyrészt azt bizonyítják, hogy továbbra is folytatni kell a korrupció elleni küzdelmet, másrészt pedig az erre irányuló erőfeszítések sikerét is alátámasztják; elismeri, hogy Ukrajna figyelemre méltó sikereket ért el a korrupciós ügyek kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén; hangsúlyozza, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kivizsgálása, azok büntető eljárás alá vonása és a jogerős ítéletek terén elért szilárd és visszafordíthatatlan eredmények továbbra is alapvető fontosságúak; figyelmeztet arra, hogy a korrupcióellenes reformok terén bekövetkező bármilyen visszaesés súlyosan aláásná a közbizalmat és Ukrajna európai integráció felé vezető útját;

57.üdvözli az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SAPO) új munkatársainak nagyszabású felvételét; üdvözli továbbá a NABU fejlesztési stratégiájának jóváhagyását, valamint a SAPO intézményfejlesztési stratégiájával kapcsolatos munka megkezdését;

58.kiemeli a legfontosabb korrupcióellenes intézmények – például a NABU – által végzett kulcsfontosságú munkát, valamint a civil társadalom arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fenntartsa a korrupcióellenes közigazgatási szervek függetlenségét, és növelje azok hatékonyságát; üdvözli a SAPO kiválasztási bizottsága nemzetközi tagjainak kinevezését, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az egyik ukrán taggal kapcsolatban felvetett etikai problémák miatt; üdvözli, hogy a Nemzetközi Szakértők Nyilvános Tanácsa és az Ukrán Bírák Legfelsőbb Minősítő Bizottsága szigorú, független, inkluzív és átlátható eljárás révén jelentős előrelépést ért el a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság tagságára jelöltek meghallgatása terén;

59.ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán hatóságok garantálják a NABU és a SAPO intézményi és működési függetlenségét; elítéli a korrupcióellenes intézményeket célzó politikai beavatkozást, megfélemlítést vagy azok eszközként való felhasználását, beleértve az indokolatlan ellenőrzéseket, büntetőeljárásokat vagy működési korlátozásokat, és követeli, hogy haladéktalanul vessenek véget a biztonsági és hírszerző szolgálatok, köztük az SBU általi indokolatlan nyomásgyakorlásnak; hangsúlyozza, hogy a NABU és a SAPO védelme a jogállamiság, Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának és a nemzetközi támogatás hiteles felhasználásának alapvető előfeltétele;

60.megismétli, hogy a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökségnek javítania kell a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére irányuló eljárásait, és erőfeszítéseit a magas kockázatúként azonosított területeken dolgozó vezető tisztviselőkre kell összpontosítania; sürgeti Ukrajnát, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség reformját, beleértve a szükséges belső szabályzatokat is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szakosodott korrupcióellenes szerveken kívüli bűnüldöző szervek kevés haladást értek el a korrupcióellenes ügyek terén elért eredményeik javításában;

61.üdvözli Ukrajna tagságát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet megvesztegetéssel foglalkozó munkacsoportjában, ami pozitív lépés a teljes jogú tagság felé, és további megerősítése annak, hogy Ukrajna elkötelezett az átláthatóság és a jó kormányzás nemzetközi normái mellett; elismeri Ukrajna előrehaladását a nemzetközi ügyletekre vonatkozó megvesztegetés elleni jogszabályok végrehajtása terén, ami jelzi, hogy az ország integrálódik a felelős gazdasági szereplők globális közösségébe, és ösztönzi Ukrajnát, hogy e haladás fenntartása érdekében folytassa erőfeszítéseit;

62.ismételten hangsúlyozza a szervezett bűnözés elleni folyamatos küzdelem fontosságát; sürgeti Ukrajnát, hogy tegyen további erőfeszítéseket az online csalások elleni küzdelem fokozása érdekében;

63.elismerését fejezi ki Ukrajna azon kötelezettségvállalásáért, hogy a folyamatban lévő orosz agresszió ellenére tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismerését fejezi ki különösen a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervért; ösztönzi Ukrajnát, hogy az európai normákkal és a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban tartson fenn strukturált és konstruktív párbeszédet a szomszédos tagállamokkal a nemzeti kisebbségek tagjainak jogairól; elismeri az ukrán hatóságok által az oktatási rendszer reformja érdekében tett erőfeszítéseket, és reményét fejezi ki, hogy a 2027-ben hatályba lépő oktatási törvény rendelkezései nem ássák alá a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát;

64.felhívja Ukrajnát, hogy biztosítsa a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének folyamatos támogatását; felhívja Ukrajnát annak biztosítására, hogy a hadiállapot miatti korlátozások feltétlenül szükségesek és arányosak legyenek; felszólít a megfélemlítés és a közvetlen zaklatás eseteinek, valamint az újságírókra és a médiaintézményekre gyakorolt nyomás közvetett formáinak azonnali, független és hatékony kivizsgálására; emlékeztet arra, hogy a megfelelő finanszírozás döntő szerepet játszik a közszolgálati műsorszolgáltatás függetlenségének biztosításában, lehetővé téve, hogy betöltse az ukrán jogban rögzített szerepét, és felhívja az ukrán hatóságokat annak biztosítására, hogy az államilag finanszírozott média által előállított tartalmak reprezentatívak legyenek Ukrajna politikai és társadalmi pluralizmusára nézve;

65.ösztönzi a fajon, bőrszínen, politikai, vallási és egyéb meggyőződésen, nemen, szexuális irányultságon, nemi identitáson, állampolgárságon, etnikai, társadalmi vagy külföldi származáson, életkoron, egészségi állapoton, fogyatékosságon, családi és vagyoni jogálláson, családi jogokon és kötelezettségeken, lakóhelyen, nyelven, foglalkozáson alapuló vagy egyéb alapon történő megkülönböztetéssel, gyűlölet-bűncselekményekkel és gyűlöletbeszéddel szembeni jogi védelem megerősítéséről szóló 13597. sz. törvény elfogadását, összhangban Ukrajnának a társulási megállapodás és az uniós csatlakozási folyamat keretében tett kötelezettségvállalásaival;

66.üdvözli Ukrajna arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy korszerűsítse polgári jogszabályait; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden ilyen reform teljes mértékben összhangban legyen az egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó uniós normákkal, beleértve a nők és az LMBTIQ+-személyek jogainak védelmét is; üdvözli az ukrán legfelsőbb bíróság ítéletét, amely de facto családként ismert el egy azonos nemű párt; kéri a bejegyzett élettársi kapcsolatok ukrajnai jogi elismeréséről szóló 9103. sz. törvénytervezet elfogadását;

67.elismerését fejezi ki az ukrán civil társadalom által folytatott ellenőrzésért és támogatásért, amelynek eredményeként az ukrán jogalkotók ígéretet tettek arra, hogy visszavonják a családjogi törvény olyan módosításaira irányuló tervezeteket, amelyek lehetővé tették volna a bíróságok számára, hogy kivételes esetekben jóváhagyják 14 éves lányok gyermekházasságát; sürgeti a Verhovna Radát annak biztosítására, hogy ezeket a rendelkezéseket valóban véglegesen vonják vissza;

68.felszólítja Ukrajnát, hogy lépjen előre a személyes adatok védelméről szóló elakadt jogszabály elfogadása terén;

69.üdvözli az intézményesítettség csökkentésére irányuló stratégia elfogadását, valamint az akadálymentesítési és rehabilitációs szolgáltatások reformjával kapcsolatos munkát; hangsúlyozza azonban, hogy mielőbb el kell fogadni a fogyatékossággal élő személyek rehabilitációjára vonatkozó jogszabályokat, biztosítva egyúttal, hogy ezek az inkluzív reformok eljussanak a helyi és közösségi szintekre is;

70. tudomásul veszi annak a törvénynek az elfogadását, amely lehetővé teszi az ukrajnai ortodox egyházmegyék számára, hogy kilépjenek a moszkvai patriarchátus joghatósága alól, és szabadon döntsenek új hierarchikus hovatartozásukról; megjegyzi, hogy 2024 augusztusában az ukrajnai román ortodox egyházközségek kérelmet nyújtottak be az „ukrajnai román ortodox egyház” vallási egyesület elismerése iránt, amelyhez a moszkvai patriarchátusból kiváló román ortodox egyházközségek csatlakozhatnak; kéri az ukrán hatóságokat, hogy haladéktalanul jegyezzék be az „ukrajnai román ortodox egyház” vallási szervezetet;

71.elismerését fejezi ki az ukrán civil társadalomnak azért, hogy a háborús nehézségek ellenére továbbra is aktív maradt; sürgeti az összes ukrán hatóságot, hogy biztosítsák a civil társadalommal és a szociális partnerekkel folytatott szisztematikus és érdemi konzultációt, és biztosítsák, hogy a tőlük kapott észrevételeket kellőképpen figyelembe vegyék, továbbá küzdjenek a civil társadalmi szervezetekre gyakorolt politikai nyomás minden formája ellen; felhívja Ukrajnát, hogy a jó kormányzás és a polgárok részvételének biztosítása érdekében fogadja el a polgárok fellebbezéséről szóló törvényt; elismeri a civil társadalom jelentőségét az ukrán nép háború alatti rezilienciájának növelésében, és hangsúlyozza, hogy a civil társadalomnak döntő szerepet kell játszania Ukrajna háború utáni, fenntartható helyreállításában;

72.üdvözli a digitális demokrácia eszközeinek használatát, beleértve az elektronikus petíciókat és a nyílt leveleket, és támogatja a polgári szerepvállalás strukturáltabb és intézményesítettebb formáit, többek között a diaszpóra közösségeinek esetében is;

73.felhívja a Bizottságot, hogy az uniós pénzügyi támogatás és a reformok kialakításába és nyomon követésébe szisztematikusan vonja be az ukrajnai civil társadalmi és más érdekelt társadalmi szervezeteket és intézményeket;

74.üdvözli az európai és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek hozzájárulását az ukrán civil társadalommal való tapasztalatcseréhez és annak támogatásához, különösen azt, hogy szerepet vállalnak az Ukrajna és az ukránok ellen az EU-ban folytatott orosz dezinformációs kampányok elleni fellépésben; felszólít az e szervezetekkel folytatott együttműködés további fokozására az alapvető jogok védelme, az információs reziliencia megerősítése és a hiteles nyilvános diskurzus támogatása érdekében;

75.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy felgyorsítsák Ukrajna fokozatos integrációját az EU egységes piacába, ami mindkét fél – Ukrajna és a tagállamok – számára gazdasági előnyökkel jár; hangsúlyozza, hogy ez az orosz agresszió elleni küzdelemhez és az ukrán iparnak az uniós egységes piac feltételei szerinti működésre való felkészítéséhez nyújtott uniós gazdasági támogatás kulcsfontosságú eleme; javasolja, hogy Ukrajna kövesse az EU–Ukrajna mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre vonatkozó kiemelt cselekvési tervben felvázolt 10 prioritást;

76.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az újjáépítés és Ukrajna uniós egységes piacba való jövőbeli integrációja közötti szoros kapcsolatokat; hangsúlyozza, hogy az újjáépítési tervnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek előmozdítják a szabályozás összehangolását, és támogatják a kritikus infrastruktúrába, a közlekedési hálózatokba és a vasúti összeköttetésekbe történő beruházásokat, ezáltal megkönnyítve az egységes piaci normáknak való megfelelést, valamint fokozva a tagállamokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági együttműködést;

77.üdvözli, hogy Ukrajna 2026 januárjában csatlakozott a belföldi díjszabás szerinti barangolást biztosító uniós térséghez, ami az ukrán lakosság számára az ország uniós csatlakozási folyamatának az egyik legkézzelfoghatóbb és azonnal érezhető előnyét jelenti;

78.üdvözli Ukrajna arra irányuló fokozott erőfeszítéseit, hogy álláspontjait összehangolja az EU-val és a Kereskedelmi Világszervezettel; ösztönzi az EU-val való szoros koordinációt a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások terén, különös tekintettel Ukrajnának az EU egységes piacába való fokozatos integrációjára és a globális értékláncokban való részvételének megerősítésére;

79.elismeri, hogy Ukrajna védelmi ipara az európai biztonság létfontosságú és kiegészítő elemévé vált, különösen a dróngyártási kapacitás, a pilóta nélküli rendszerek, az elektronikai hadviselés és a harctéri szoftverek harcban teszttelt innovációja tekintetében;

80.üdvözli az Ukrajna, valamint az EU és tagállamai közötti biztonsági és védelmi kérdésekben – különösen az Európai Békekereten keresztül – folytatott fokozott együttműködést, és megerősített együttműködésre szólít fel az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) és az európai védelmi ipari program (EDIP) keretében Ukrajna kritikus védelmi szükségleteinek kielégítése és az ukrán ipar uniós ipari ökoszisztémába való integrációjának megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Ukrajna társult országként csatlakozzon az Európai Védelmi Alaphoz, és sürgeti a szükséges tárgyalások gyors lefolytatását; üdvözli a védelmi ipari együttműködéssel és a BraveTech EU kezdeményezéssel foglalkozó EU–Ukrajna munkacsoport létrehozását; felhívja az EU-t, hogy támogassa Ukrajna védelmi technológiai és ipari bázisának az EDTIB-be való integrálását, többek között az EDIP-en és a jövőbeli Európai Versenyképességi Alapon keresztül; elismeri, hogy a Közel-Keleten, az Öböl-menti államok védelme során ismét megmutatkozott Ukrajna harctéri szakértelme; ismételten hangsúlyozza, hogy Ukrajnának van a legnagyobb tapasztalattal rendelkező hadserege Európában;

81.hangsúlyozza a rendszeres közös hadgyakorlatok szervezésének, valamint az Ukrajnának az EU által vezetett képzési és operatív keretekbe való fokozatos bevonásának stratégiai fontosságát, amely eszközként fokozza a felkészültséget, az európai erőkkel való interoperabilitást, valamint a NATO-szabványokhoz való igazodást; felszólít továbbá az Unió és Ukrajna közötti közös beruházási kezdeményezések fokozására a védelmi ipari ágazatban, beleértve a katonai felszerelések közös fejlesztését és közös gyártását, ami megerősítené Ukrajna önvédelmi képességeit; tartós intézkedésekre szólít fel az ukrán és az európai védelmi technológiai és ipari bázisok közötti kapcsolatok megerősítése, a stratégiai függőségek csökkentése, valamint az európai kontinens hosszú távú biztonságához és stabilitásához való hozzájárulás érdekében;

82.hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitás fokozása stratégiai jelentőséggel bír Ukrajna védelme és rezilienciája támogatása szempontjából, és biztosítja a felszerelések és a humanitárius segítségnyújtás gyors telepítését az ukrán erők számára; hangsúlyozza a Fekete-tenger partján fekvő államok és a keleti határ menti országok kritikus szerepét a tranzitútvonalak biztonságának elősegítésében, a felszerelések előzetes elhelyezésében és az Ukrajnával való közös operatív koordinációban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az infrastrukturális, interoperabilitási és logisztikai kereteket ezekben a régiókban, többek között közös gyakorlatok és célzott beruházások révén, Ukrajna operatív képességeinek növelése, területi integritásának megerősítése és a további agressziótól való elrettentés érdekében;

83.üdvözli a 2030-ig tartó időszakra szóló ukrán veteránpolitikai stratégia elfogadását; hangsúlyozza az ukrán háborús veteránok polgári életbe való hatékony visszailleszkedésének fontosságát, amely Ukrajna hosszú távú helyreállításának és társadalmi kohéziójának fontos eleme; kiemeli a fogyatékossággal élő veteránok növekvő számát, valamint azt, hogy meg kell erősíteni az akadálymentesítési politikák végrehajtását és a fogyatékossággal élő személyek jogait; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy e téren továbbra is támogassák Ukrajnát; elismeri az ukrán veteránok tapasztalatainak stratégiai értékét az európai biztonság és védelem szempontjából, beleértve a modern hadviseléssel kapcsolatos egyedülálló szakértelmüket, például a pilóta nélküli rendszerek elleni küzdelem, a harctéri orvoslás és a nagy intenzitású konfliktusok során megsebesültek evakuálása terén; hangsúlyozza, hogy meg kell előzni a veteránok társadalmi marginalizálódásnak és a – többek között az Oroszországi Föderáció részéről folytatott – ellenséges manipulációnak való kiszolgáltatottságát;

84.felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő kereteket Ukrajna egyedülálló háborús tapasztalatait a polgári védelem, a kritikus infrastruktúrák rezilienciája, a dezinformáció elleni küzdelem és a teljes körű katonai agresszió alatti kormányzás terén beépítsék az Unió felkészültségi, reziliencia- és biztonságpolitikájába;

85.elismeri, hogy az Oroszországi Föderáció 2022-es teljes körű inváziójának kezdete óta nem uniós országok és nemzetközi partnerek jelentős politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget nyújtottak Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy ez a széles körű támogatói koalíció a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek iránti közös elkötelezettséget tükrözi; e tekintetben kiemeli az Egyesült Államok jelentős hozzájárulását, amelynek keretében több mint 66,9 milliárd USD összegű katonai segítséget nyújtott; kiemeli továbbá az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Norvégia, Új-Zéland és Ausztrália fontos szerepét, amelyek csatlakoztak az Oroszországi Föderációval szembeni nemzetközi szankciókhoz, és hozzájárultak Ukrajna katonai támogatásához és személyzetének kiképzéséhez, valamint az Ukrajnának nyújtott humanitárius és makroszintű pénzügyi támogatáshoz; elismeri a Törökország által nyújtott fontos segítséget, beleértve a katonai és humanitárius támogatást és a diplomáciai erőfeszítéseket; elismeri továbbá a Moldovai Köztársaság által nyújtott humanitárius segítséget, amely a folyamatos orosz agresszióval szemben regionális szolidaritást tanúsított;

86.üdvözli az Ukrajna és Magyarország (és Szlovákia) között az orosz kőolaj Barátság kőolajvezetéken keresztül történő szállításának megszakításával kapcsolatos vita rendezését; hangsúlyozza, hogy a vita következtében sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem alakult ki ellátási hiány, tekintettel az Adria kőolajvezetéken keresztül könnyen elérhető alternatív szállítási lehetőségekre, amelyek azzal a további előnnyel járnak, hogy nem támogatják az orosz gazdaságot; megjegyzi, hogy a magyar vállalatok az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta növelték orosz energiaimportjukat, ami ellentétes az uniós politikákkal; megjegyzi, hogy Magyarországon az üzemanyagárak meghaladják az európai átlagot, és hogy az Adria kőolajvezetéken keresztüli szállítás esetén jelentkező költségnövekedéssel kapcsolatos érvek fiktívek;

87.hangsúlyozza, hogy nemcsak a magyar és a szlovák kormány, hanem valamennyi tagállam köteles fokozatosan megszüntetni az orosz energiaellátástól és -infrastruktúrától való függőséget;

88.elítéli a magyar bűnüldöző szervek intézkedéseit, amelyek során őrizetbe vették az ukrán Oscsadbank munkatársait, valamint készpénzt és aranyat foglaltak le, miközben a bank rendelkezett a magyar vámhatóságok előzetes engedélyével; üdvözli a vita közelmúltbeli rendezését;

89.elismerését fejezi ki amiatt, hogy Ukrajna elfogadta a közigazgatási reformot és Ukrajna uniós irányítási struktúrákba, valamint gazdasági, szabályozási és biztonsági keretekbe való, folyamatban lévő gyakorlati integrációját; arra ösztönzi az ukrán kormányt, hogy fogadjon el rendszerszintű megközelítést a közigazgatási reform, valamint az államháztartási gazdálkodás tekintetében, biztosítva az összhangot a meglévő ütemtervvel, valamint a hatékonyság javítását; üdvözli a 2026–2030-as időszakra vonatkozó, az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó átfogó reformstratégia elfogadását, és ösztönzi a 2026–2030-as időszakra vonatkozó közigazgatási reformstratégia gyors véglegesítését és elfogadását; elismerését fejezi ki a litván tapasztalatokra épülő „Create Ukraine” program sikeréért, amelynek célja, hogy segítse az értékes nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező ukrán fiatalokat abban, hogy az ukrán közszférában helyezkedjenek el; ösztönzi ennek és a hasonló kezdeményezéseknek a kiterjesztését annak érdekében, hogy visszavonzzák a szakembereket Ukrajnába, akik közre fognak működni az ország uniós csatlakozásában és háború utáni újjáépítésében;

90.üdvözli az Ukrajna Gazdasági Biztonsági Hivatalának és Vagyonvisszaszerzési és -kezelési Ügynökségének reformja terén elért előrehaladást; üdvözli továbbá az ukrán állami vámhatóság vezetőjének kinevezését, és hangsúlyozza a vámügyi reform előmozdításának fontosságát;

91.tudomásul veszi a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi jelentéseiben szereplő pozitív megállapításokat, amelyek rámutatnak Ukrajna gazdasági rezilienciájára és a makrogazdasági stabilizáció terén a folyamatban lévő háború ellenére elért előrehaladására; üdvözli a Nemzetközi Valutaalap 1,8 milliárd USD értékű programjának közelmúltbeli elfogadását és a kapcsolódó reformokat; sürgeti Ukrajnát, hogy mielőbb hajtsa végre a reformokat;

92.újfent arra kéri Ukrajnát és az uniós tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt az Ukrajnában élő menekültek és az ukrajnai diaszpórákban élők potenciális gazdasági részvételének maximalizálása érdekében, hogy biztosítsák Ukrajna folyamatban lévő és jövőbeli gazdasági helyreállításának és újjáépítésének rezilienciáját és inkluzivitását; kéri a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatokat e tekintetben; megjegyzi, hogy az átmeneti védelemről szóló irányelv A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2001/55/oj)., amely több mint 4 millió ukrán számára biztosított jogállást az EU-ban, 2027 márciusában hatályát veszti; felszólítja az EU-t, tagállamait és Ukrajnát, hogy dolgozzanak egy összehangolt, harmonizált és jól kommunikált politika kialakításán, amely biztonságot nyújtana a visszatérésre készülő vagy a fogadó országokban maradás legális lehetőségeit mérlegelő ukránok számára;

93.hangsúlyozza, hogy Ukrajna újjáépítését és a kapcsolódó előkészítő terveket szorosan össze kell kapcsolni az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformokkal, és a társadalmi méltányosság, a fenntarthatóság, az átláthatóság és az inkluzív helyi felelősségvállalás elveinek kell vezérelniük; hangsúlyozza továbbá, hogy Ukrajna újjáépítésének szilárd jogállamiságon, átlátható kormányzáson és demokratikus befogadáson kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy az igazságügyi reform, a korrupcióellenes erőfeszítések és a közigazgatás javítása nemcsak az uniós csatlakozás feltételei, hanem alapvető fontosságúak a beruházások vonzása és az Ukrajna partnerei és polgárai közötti bizalom helyreállítása szempontjából is; kéri, hogy valamennyi újjáépítési erőfeszítésbe építsenek be a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítéseket, beleértve a nők és a kisebbségek döntéshozatali folyamatokban való megnövelt képviseletét a legnagyobb hatás és a hosszú távú fenntarthatóság érdekében;

94.hangsúlyozza, hogy az uniós kohéziós politika mint a gazdasági, társadalmi és területi egység előmozdításának fő eszköze elengedhetetlen az uniós regionális politika célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az EU és Ukrajna régiói közötti együttműködés elmélyítéséhez; kéri, hogy ezt a politikát teljes mértékben vegyék figyelembe a regionális és szomszédsági együttműködés keretében;

95.hangsúlyozza, hogy Ukrajna egyre nagyobb jelentőséggel bír az Európai Unió stratégiai partnereként a kulcsfontosságú árukkal és kritikus fontosságú nyersanyagokkal – többek között a mezőgazdasági termékekkel, például a gabonafélékkel, az olajos magvakkal és a növényi olajokkal, valamint a lítiummal, a titánnal és a zöld és digitális átálláshoz elengedhetetlen egyéb ásványi erőforrásokkal – való ellátásban; sürgeti az átláthatóságot, a nyilvánosság elszámoltathatóságát és a nemzeti érdekek védelmét valamennyi privatizációs és beruházási folyamatban; megjegyzi, hogy a kritikus erőforrások jelentős része az Oroszországi Föderáció által ideiglenesen megszállt területeken található; ezért hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EU Ukrajnával való szolidaritását természeti erőforrásainak, mezőgazdasági kapacitásának és területi integritásának védelme terén;

96.üdvözli az Ukrajnában folytatott háromoldalú szociális párbeszéd javítására irányuló erőfeszítéseket, amelyek többek között az EU-val és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) nemrégiben aláírt partnerségi megállapodás támogatásával valósulnak meg; kitart amellett, hogy a szociális jogok európai pillérének elveit és az összes vonatkozó ILO-egyezményt az előcsatlakozási folyamat során tiszteletben kell tartani; felhívja Ukrajnát a munkaügyi normák további közelítésére, különösen a gyülekezési szabadság és a szociális párbeszéd tekintetében; hangsúlyozza, hogy széles körű konzultációkra van szükség a szakszervezetekkel és a civil társadalommal, és javasolja, hogy vegyék figyelembe az ILO szakértelmét a témában; sürgeti Ukrajnát és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a kulcsfontosságú szociális partnerekkel, többek között a független szakszervezetekkel a társadalmi–gazdasági reformok megtervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében, elismerve ugyanakkor, hogy reformintézkedésekre van szükség az üzleti környezet és a piacgazdaság működésének javítása érdekében; kéri, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a piaci torzulások kiigazítására irányuló intézkedésekre és a szociális védelmi intézkedésekre;

97.tudomásul veszi a szakszervezeti ügyekbe való állami beavatkozásról, többek között a szakszervezeti tulajdon lefoglalásáról szóló beszámolókat; felszólít a lefoglalt szakszervezeti vagyon visszaszolgáltatására; felhívja az ukrán hatóságokat annak biztosítására, hogy a szakszervezeti tagok szabadon gyakorolhassák megbízatásukat, és teljes körű jogi védelmet kér a szakszervezet-ellenes gyakorlatokkal szemben; sürgeti a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy az Európai Szakszervezetek Szövetségével és az ILO-val szoros együttműködésben aktívan kísérjék figyelemmel az ukrajnai munkajogok helyzetét;

98.folyamatos erőfeszítésekre szólít fel a tőkemozgások liberalizálása érdekében, többek között az egységes eurófizetési térségről szóló rendelettel Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/260/oj). való összehangolás révén, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem megerősítése érdekében;

99.elismerését fejezi ki Ukrajna hatékony, többszintű kormányzásáért; üdvözli az uniós csatlakozási követelményeknek megfelelő decentralizáció előrehaladását; további reformokra szólít fel a helyi önkormányzatok megerősítése érdekében, összhangban a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt elvekkel;

100.elismerését fejezi ki Ukrajnának azért, hogy az Ukrajna-tervben felvázolt 68 reformfeltételből 63-at teljesített, amelyeket eredetileg a háború befejezése után kellett volna végrehajtani, mégis háború idején hajtottak végre, ami 2025-ben 26,8 milliárd EUR kifizetését tette lehetővé; az (EU) 2024/792 rendelettel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/792 rendelete (2024. február 29.) az Ukrajna-eszköz létrehozásáról (HL L, 2024/792, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/792/oj). összhangban felszólít a végrehajtási erőfeszítések tartós fenntartására, különösen annak ösztönzése érdekében, hogy Ukrajna igazodjon az uniós közbeszerzési jogszabályokhoz;

101. elismerését fejezi ki az ukrán egészségügyi szolgálatok, különösen az ukrán ápolók által a háború egész ideje alatt nap mint nap végzett kiemelkedő munkáért; megjegyzi, hogy az állami gondozási ágazat munkavállalóinak nagy része minimálbért kap, amely jelenleg nettó 6 658 UAH; emlékeztet arra, hogy a Szociálpolitikai Minisztérium által 2025 decemberében kiszámított, egy főre jutó tényleges létminimum 10 979 UAH volt; hangsúlyozza továbbá, hogy be kell vezetni az ápolók munkaterhének konkrét és észszerű szabályozását;

102.üdvözli az energiaágazati reformok terén elért jelentős előrelépést és Ukrajnának az európai zöld megállapodás és a tisztaipar-megállapodás célkitűzéseihez való igazodását, és elismerését fejezi ki Ukrajnának azért, hogy jó eredményeket ért el nemzeti energia- és klímatervének végrehajtása terén, annak ellenére, hogy Oroszország széles körben lerombolta Ukrajna energetikai infrastruktúráját; hangsúlyozza, hogy az uniós kezdeményezésekkel, többek között az európai zöld megállapodással és a tisztaipar-megállapodással való összehangolás során figyelembe kell venni Ukrajna azonnali újjáépítési szükségleteit, gazdasági versenyképességét és hosszú távú energiabiztonságát;

103.felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák Ukrajna energiarendszerének támogatását, hangsúlyozva, hogy Ukrajna nagyobb rezilienciája közvetlenül hozzájárul Európa szélesebb körű energiabiztonságához; hangsúlyozza, hogy a folyamatos támadások közepette és a következő téli időszak előtt az Ukrajnának nyújtott tartós és kiszámítható energiatámogatás elengedhetetlen a polgári reziliencia, a gazdasági stabilitás és a kritikus szolgáltatások folytonosságának megőrzéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként az energiaágazat újjáépítését, az eseti sürgősségi segélyről térjenek át az energiaágazat helyreállítását, védelmét és modernizálását szolgáló hosszú távú mechanizmusokra;

104.hangsúlyozza, hogy Ukrajna mint Európa többi része számára energiát és energiaintenzív termékeket szállító szolgáltató, jelentős potenciállal rendelkezik; sürgeti az Unió biztonságához hozzájáruló tényezők egyikeként Ukrajna uniós energiapiacba való integrációjának felgyorsítását, többek között a szabályozás összehangolása és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások révén; sürgeti az energiahálózati összeköttetések fejlesztésének folytatását a szomszédos uniós tagállamokkal és a regionális partnerekkel, köztük a Moldovai Köztársasággal, Ukrajna uniós energiapiacba való további integrációja érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az Ukrajnával való, határokon átnyúló energia-összeköttetések bővítésére és korszerűsítésére irányuló beruházásokat, és folytassák az átviteli hálózatok integrálását és harmonizálását, ami kulcsfontosságú előkészítő lépés Ukrajna belső uniós energiapiacba való integrációja felé;

105.megjegyzi, hogy a két VVER-1000 atomreaktor Bulgária által Ukrajnának történő értékesítésére vonatkozó jövőbeli megállapodás stratégiai jelentőségű az energiaügyi együttműködés elmélyítésének példájaként, és megjegyzi, hogy ez hozzá fog járulni Ukrajna energiabiztonságához; kiemeli, hogy ez a projekt képes megerősíteni a regionális energetikai összeköttetéseket és az ukrán energiarendszernek az uniós rendszerrel való integrációját; ösztönzi a közös kezdeményezések továbbfejlesztését olyan területeken, mint az energetikai infrastruktúra, beleértve a villamosenergia-átviteli vezetékeket és az energiatárolást, valamint az intermodális szállítási összeköttetések javítását, azzal a céllal, hogy elősegítse az ellátási láncok működését, a logisztikát és a kereskedelmet a két ország között, valamint a tágabb fekete-tengeri régióban;

106.tudomásul veszi Ukrajna arra irányuló kérését, hogy adjanak számára ideiglenes vis maior kivételt az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus vagy a kapcsolódó intézkedések bevezetése alól annak figyelembevétele érdekében, hogy Oroszország agresszív háborúja milyen hatást gyakorol Ukrajna azon képességére, hogy csökkentse iparágainak szénlábnyomát; ösztönzi a Bizottságot, hogy kezdjen konzultációkat azzal a céllal, hogy e tekintetben kölcsönösen elfogadható ideiglenes megoldásokat találjon;

107.sürgeti Ukrajnát, hogy az újjáépítés során az „építsük újra, de jobban” elvét kövesse, ahol csak lehetséges, a leginkább éghajlatbarát technológiák és az ukrán energiaágazat számára a leginkább költséghatékony és megbízható megoldások alkalmazásával, a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba történő beruházással, valamint a termelési lánc egészében a környezetre gyakorolt hatás minimalizálásával; üdvözli, hogy a Bizottság az ukrán energiaágazat reformjának támogatása érdekében továbbra is elkötelezett ezen a területen; felhívja a Bizottságot és az ukrán hatóságokat, hogy stratégiai módon használják fel az Ukrajna-eszköz keretében rendelkezésre álló forrásokat, előnyben részesítve a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat; kéri az Ukrajna-terv és az energiaközösségi csomagok keretében fennálló kötelezettségvállalások végrehajtásának előmozdítását, beleértve a regionális energiaelosztó vállalatok szétválasztását;

108.üdvözli Ukrajna arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közlekedéspolitikáját összehangolja az uniós vívmányokkal, és megerősítse az Unióval való összekapcsoltságot; hangsúlyozza a nemzeti közlekedési stratégia, valamint az uniós tagállamokkal és Moldovával közös határinfrastruktúra fejlesztésére és bővítésére irányuló stratégia végrehajtásának fontosságát; felszólít a vasúti, közúti, kikötői és határátlépési infrastruktúra TEN-T prioritásaival összhangban történő fenntartható korszerűsítésére; felhívja Ukrajnát, hogy gyorsítsa fel a vasúti reformot, beleértve a vasúti biztonságra és a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó uniós vívmányokkal való összehangolást is;

109.hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a környezetvédelmi normáknak való megfelelés az energia- és közlekedési projektek végrehajtása során döntő fontosságú az Ukrajna uniós tagság felé vezető útjához szükséges reformprogram előmozdítása szempontjából; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU támogassa Ukrajnát az „építsük újra, de jobban” cél követésében, amelynek a környezeti és társadalmi fenntarthatóságon kell alapulnia; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és szakértői támogatást annak érdekében, hogy felgyorsítsák az uniós környezetvédelmi vívmányokhoz való igazodását;

110.kiemeli, hogy Ukrajna továbbra is jelentős környezeti kihívásokkal néz szembe, amelyeket a folyamatban lévő háború tovább súlyosbított; megjegyzi, hogy a konfliktus elhúzódása továbbra is súlyos negatív hatást gyakorol a környezetre, beleértve a talaj- és vízszennyezést, az ökoszisztémák pusztulását és a természeti erőforrásokra nehezedő fokozott nyomást; aggodalmát fejezi ki a biológiai sokféleség ebből eredő csökkenése miatt, beleértve az erdők, a sztyeppék és a vizes élőhelyek ökoszisztémáinak károsodását is; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot beépítsék a helyreállítási és újjáépítési erőfeszítésekbe; felszólít a környezetvédelmi irányítás megerősítésére, a nyomonkövetési rendszerek javítására, valamint a környezeti hatásvizsgálati és a stratégiai környezeti vizsgálati eljárások hatékony végrehajtására, a 27. fejezetben foglalt uniós vívmányokkal összhangban;

111.aggodalmát fejezi ki a Kárpátok nyugat-ukrajnai részének védett fennsíkjain megvalósuló szélerőmű-parkok fejlesztése, különösen a Runa-hegységen tervezett 30 szélturbina telepítése miatt; hangsúlyozza, hogy a szélenergia biztonságosabb és fenntarthatóbb alternatívát biztosít a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, és felhívja Ukrajnát, hogy a szélenergia-fejlesztésben rejlő nagy lehetőségeit a védett területeken kívül igyekezzen kihasználni; hangsúlyozza, hogy a zöldenergia-termelésnek és a természetvédelemnek nem kell kölcsönösen kizárnia egymást Ukrajnában, mivel vannak más, az energetikai infrastruktúra fejlesztésére már kijelölt földterületek, amelyeken nem találhatók egyedülálló élőhelyek és őserdők, és amelyek már meglévő bekötőutakkal rendelkeznek;

112.mély aggodalmát fejezi ki a zaporizzsjai atomerőműben fennálló helyzet miatt, amely továbbra is illegális orosz ellenőrzés alatt áll, és a közelében zajló katonai tevékenység miatt továbbra is jelentős kockázatot jelent a nukleáris biztonságra és védelemre nézve; hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerepvállalásának – jóllehet elengedhetetlen a nukleáris biztonság és védelem biztosításához – szigorúan technikai jellegűnek kell maradnia; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy ezt a szerepvállalást Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni, és az nem értelmezhető úgy, mint amely érinti a létesítmény jogállását; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák az erőmű biztonságos és védett, a nemzetközi nukleáris biztonsági normákkal összhangban és Ukrajna legitim fennhatósága alatt történő üzemeltetését;

113.emlékeztet arra, hogy 2026-ban emlékezünk meg a csernobili nukleáris katasztrófa 40. évfordulójáról, amely továbbra is a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris balesete; határozottan elítéli a csernobili atomerőmű elleni célzott orosz támadásokat és a védőpajzsban okozott katasztrofális károkat, amelyet a radioaktív anyagok visszatartására építettek, és amely már nem képes ellátni elsődleges biztonsági funkcióját, ami súlyos nukleáris biztonsági kockázatokat jelent; megjegyzi, hogy a javítások becsült költsége 500 millió EUR;

114.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Ukrajna kormányának és parlamentjének.