A.mivel az (EU) 2015/696 bizottsági végrehajtási határozat A Bizottság (EU) 2015/696 végrehajtási határozata (2015. április 24.) a géntechnológiával módosított MON87705 (MON-877Ø5-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 112., 2015.4.30., 60. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2015/696/2021-02-16). engedélyezte a géntechnológiával módosított MON 87705 szójababot (a továbbiakban: géntechnológiával módosított szójabab) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát; mivel az engedély hatálya kiterjedt a géntechnológiával módosított szójababot tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más szójababot;

B.mivel 2024. március 8-án az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező Bayer CropScience LP nevében eljáró belgiumi székhelyű Bayer Agriculture B.V. kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a szóban forgó engedély megújítása iránt;

C.mivel 2026. január 12-én az EFSA kedvező tudományos véleményt fogadott el a géntechnológiával módosított szójababbal kapcsolatban Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a géntechnológiával módosított MON 87705 szójabab engedélyezése megújításának az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről (GMFF-2023-21236 kérelem), EFSA Journal, 2026, 24(1):e9846, https://doi.org/10.2903/j.efsa.2026.9846. az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban; mivel ebben az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a megújítás iránti kérelem nem vetett fel olyan, új veszélyekre, az expozíció módosulására vagy tudományos bizonytalanságra vonatkozó bizonyítékokat, amelyek megváltoztatnák a Hatóság által a géntechnológiával módosított szójababra vonatkozóan 2012-ben Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a Monsanto gyomirtó szernek ellenálló, genetikailag módosított MON 87705 szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről (EFSA-GMO-NL-2010-78), EFSA Journal, 2012, 10(10):2909, https://doi.org/10.2903/j.efsa.2012.2909. és 2013-ban Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete, Kiegészítő nyilatkozat az EFSA-GMO-NL-2010-78 számú kérelemhez kapcsolódó tudományos szakvéleményhez a MON 87705 szójababból nyert olaj sütési célú kereskedelmi felhasználásának biztonságosságáról, EFSA Journal, 2013, 11(12):3507, https://doi.org/10.2903/j.efsa.2013.3507. elfogadott eredeti kockázatértékelés következtetéseit; mivel ezek a vélemények nem foglalkoztak több olyan szélesebb körű környezeti, társadalmi-gazdasági és kumulatív hatással, amelyek az EFSA szerint nem tartoznak a hatáskörébe;

D.mivel a géntechnológiával módosított szójabab magasabb olajsavtartalommal rendelkezik, és toleranciát mutat a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben;

E.mivel az EFSA által végzett kockázatértékelések nem terjedtek ki hosszú távú toxikológiai vizsgálatokra vagy a kumulatív és kombinált hatások részletes elemzésére, beleértve a szójababtermesztésben általánosan használt növényvédőszer-maradékokkal való lehetséges kölcsönhatásokat is;

F.mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét – ideértve a géntechnológiával módosított szójababot is – azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt;

G.mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, és ennek kapcsán felárat számítanak fel a géntechnológiával módosított vetőmagok után, ezzel függőség jön létre a kiegészítő gyomirtó szereknek a termelési rendszer szerves részeként történő használatától; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított szójababot termesztő gazdaságokban fel fogja gyorsítani az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát teszi szükségessé, ami a „gyomirtó szerek mókuskereke” néven ismert ördögi kör; mivel ennek következtében a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is;

H.mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt Lásd például Bonny, S., Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact (A géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények, gyomok és a gyomirtó szerek: áttekintés és hatások), Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://doi.org/10.1007/s00267-015-0589-7 és Benbrook, C.M., Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. - the first sixteen years, (A géntechnológiával módosított növények hatása a gyomirtóhasználatra az USA-ban – az első tizenhat év), Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., Vol. 24(1), https://doi.org/10.1186/2190-4715-24-24.; mivel következésképpen a géntechnológiával módosított szójabab várhatóan nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozátnak, és emiatt a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag és bomlástermék (metabolit) lehet jelen;

I.mivel továbbra is jelentős tudományos bizonytalanságok állnak fenn a glifozát emberi egészségre és környezetre való biztonságosságával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy semmilyen besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját Lásd például: https://doi.org/10.1016/j.mrrev.2019.02.001, https://doi.org/10.1093/ije/dyz017, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0219610, és https://doi.org/10.1186/s13045-019-0767-9.; mivel a „Regulatory Toxicology and Pharmacology” című folyóirat hivatalosan visszavonta a 2000-ben közzétett, „Safety Evaluation and Risk Assessment of the Herbicide Roundup and its Active Ingredient, Glyphosate for Humans” [A RoundUp gyomirtószer és aktív összetevője, a glifozát humán biztonsági értékelése és kockázatértékelése] című tudományos tanulmányt, amelyet számos kockázatértékelésben a glifozát biztonságosságának védelmére használtak fel, mivel „aggályok merültek fel a tanulmány szerzőjének kilétével, a szerzők és a tanulmány szponzora által nyújtott hozzájárulások hamis bemutatásával összefüggésben a kutatási eredmények érvényességével, valamint a szerzők esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatban” https://doi.org/10.1006/rtph.1999.1371.;

J.mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik (metabolitok) értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén, ezért a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként ilyen értékelésre nem kerül sor; mivel mindez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás befolyásolhatja A glifozát esetében csakugyan ez a helyzet áll fenn, ahogyan arra az EFSA „A glifozátra vonatkozó hatályos maradékanyag-határértékek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálata” című, indokolt véleménye is rámutat, EFSA Journal 2018,16;16(5):e5263, 12. o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2018.5263.;

K.mivel az összetétel-elemzés azt mutatta, hogy a géntechnológiával módosított szójabab zsírsavprofilja jelentősen megváltozott a hagyományos megfelelőjéhez képest, az olajsav növekedése és ezzel együtt a linolsav és a palmitinsav csökkenése mellett; mivel a tudományos aggályok annak a hosszú távú táplálkozási következményeire összpontosítanak, hogy a lakosság szélesebb körben ki van téve e megváltozott profilnak, különösen a szójababolajra nagymértékben támaszkodó fogyasztók esetében; mivel az EFSA figyelembe vette az étrendi bevitelre vonatkozó becsléseket a változások táplálkozási relevanciájának értékelése érdekében, a fogyasztási és helyettesítési forgatókönyvekre vonatkozó különböző feltételezések felhasználásával; mivel az EFSA e feltételezések alapján csak egy forgalomba hozatal utáni felügyeleti tervet javasolt, amely az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó adatok gyűjtésére és egy aktualizált táplálkozási értékelés elvégzésére összpontosít, amennyiben a fogyasztási mintákról rendelkezésre álló információk eltérnek az eredeti kockázatértékelés során használt információktól;

L.mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől előírja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás HL L 282., 2016.10.19., 4. o. és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény HL L 309., 1993.12.13., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/convention/1993/626/oj. értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

M.mivel a biológiai sokféleségre, a talaj egészségére, a beporzókra és a nem célzott szervezetekre gyakorolt lehetséges káros hatások független nyomon követése és felügyelete továbbra sem kellően biztosított;

N.mivel tudományos bizonytalanság esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkében foglalt elővigyázatosság elvét kell alkalmazni;

O.mivel az Unió az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének részes feleként és annak 3. cikkével összhangban felelős annak biztosításáért, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében;

P.mivel a géntechnológiával módosított szójabab engedélyezésének megújítása az Unióban nem lenne összhangban a peszticidek csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal 2022 decemberében a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján globális keretet fogadtak el a biológiai sokféleségről, amely magában foglalja azt a globális célt, hogy 2030-ig legalább 50 %-kal csökkentsék a peszticidek kockázatát (lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7834)., figyelembe véve a glifozátnak való fokozott emberi, állati és környezeti kitettséget azokban az országokban, amelyek ezt a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt termesztik, valamint a potenciálisan súlyos egészségügyi következményeket;

Q.mivel a GM szójabab termesztése az Unióban nem engedélyezett;

R.mivel az (EU) 2026/1419 bizottsági végrehajtási határozat lehetővé tenné az Unióba irányuló olyan behozatalt, amely nem felel meg az uniós mezőgazdasági termelők által betartott előírásoknak, és ezáltal versenyhátrányba hozná őket;

S.mivel az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/agriculture-and-green-deal/strategic-dialogue-future-eu-agriculture_hu. következtetései felhívják a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as, 2024-es és 2025-ös demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő követelése az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

T.mivel a Parlament többször hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem szabad engedélyeznie a GMO-kat azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem érnek el minősített többséget a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában vagy a Fellebbviteli Bizottságban, a tartós demokratikus deficit kezelése érdekében;

U.mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy maga is elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

V.mivel az „egy egészség” megközelítés megköveteli, hogy a GMO-k hosszú távú fenntarthatóságának és biztonságának értékelése során figyelembe vegyék az emberek, az állatok, a növények és a környezet egészsége közötti kölcsönös függőséget;