A.mivel 2022. június 17-én az egyesült államokbeli székhelyű Corteva Agriscience LLC nevében eljáró, belgiumi székhelyű Corteva Agriscience Belgium B.V. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított DP202216 × NK603 × DAS-40279-9 kukoricát (a továbbiakban: a géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: a kérelem); mivel a kérelem a géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.mivel az EFSA a géntechnológiával módosított kukorica engedélyezésével kapcsolatban 2025. október 30-án kedvező tudományos véleményt adott ki, amelyet 2025. december 5-én közzétettek;

C.mivel az EFSA megállapította, hogy a kérelemben leírt, géntechnológiával módosított kukorica annak alkombinációival együtt az emberek és állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt esetleges hatások tekintetében ugyanolyan biztonságos, mint hagyományos megfelelője és a vizsgált, géntechnológiával nem módosított referenciaváltozatai. mivel az EFSA ezenfelül arra a következtetésre jutott, hogy a géntechnológiával módosított kukoricából és alkombinációiból származó élelmiszerek és takarmányok fogyasztása táplálkozási szempontból nem jelent veszélyt az emberekre és az állatokra nézve; mivel a vélemény nem foglalkozott több olyan szélesebb körű környezeti, társadalmi-gazdasági és kumulatív hatással, amelyek az EFSA szerint nem tartoznak a hatáskörébe;

D.mivel a géntechnológiával módosított kukoricát a következő három egyszeres esemény keresztezéses kombinációjával fejlesztették ki: DP202216, amely a glufozinát-ammónium-tartalmú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállást biztosító a foszfinotricin-acetiltranszferáz enzimet (PAT) expresszálja, valamint a kukorica endogén fehérjét módosított expresszióval (EPAE) ZMM28, amely lehetővé teszi a terméshozam növelését (YE) szabadföldi körülmények között; NK603, amely a glifozátalapú gyomirtó szerekkel szembeni ellenállást biztosító CP4 epsps és CP4 epsps L214P gént expresszálja; DAS-40278–9, amely a 2,4-D és az ariloxifenoxipropionát (AOPP) általános gyomirtószerosztállyal szembeni toleranciát biztosító ariloxialkanoát-dioxigenázt (AAD-1) expresszálja Az EFSA tudományos véleménye, https://doi.org/10.2903/j.efsa.2025.9746, 7. o.;

E.mivel az EFSA korábban csak az NK603 × DAS- 40278–9 alkombinációt vonta értékelés alá; mivel a kérelmező nem nyújtott be kísérleti adatokat a DP202216 x NK603 és a DP202216 x DAS-40278-9 alkombinációra vonatkozóan, amelyeket az EFSA korábban még nem vont értékelés alá; mivel az EFSA ennek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy ez az alkombináció nem vet fel biztonsági aggályokat;

F.mivel az EFSA által végzett kockázatértékelések nem terjedtek ki hosszú távú toxikológiai vizsgálatokra vagy a kumulatív és kombinált hatások részletes elemzésére, beleértve a kukoricatermesztésben általánosan használt növényvédőszer-maradékokkal való lehetséges kölcsönhatásokat is;

G.mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét, ideértve a géntechnológiával módosított kukoricát is, azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt;

H.mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, ezzel függőség jön létre a kiegészítő gyomirtó szereknek a termelési rendszer szerves részeként történő használatától; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított kukoricát termesztő gazdaságokban fel fogja gyorsítani az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát teszi szükségessé, ami a „gyomirtó szerek mókuskereke” néven ismert ördögi kör; mivel ennek következtében a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is;

I.mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt Lásd például Bonny, S., Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact (A géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények, gyomok és a gyomirtó szerek: áttekintés és hatások), Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://doi.org/10.1007/s00267-015-0589-7 és Benbrook, C.M., Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. - the first sixteen years, (A géntechnológiával módosított növények hatása a gyomirtóhasználatra az USA-ban – az első tizenhat év), Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., Vol. 24(1), https://doi.org/10.1186/2190-4715-24-24.; mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozát, glufozinát, AOPP és 2,4-D tartalmú gyomirtó szereknek, és hogy emiatt a learatott termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag és bomlástermék (metabolit) lehet jelen;

J.mivel a glufozinát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1107/oj).; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/start/screen/active-substances/details/79.;

K.mivel továbbra is jelentős tudományos bizonytalanságok állnak fenn a glifozát emberi egészségre és környezetre való biztonságosságával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy semmilyen besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját Lásd például: https://doi.org/10.1016/j.mrrev.2019.02.001, https://doi.org/10.1093/ije/dyz017, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0219610 és https://doi.org/10.1186/s13045-019-0767-9.; mivel a „Regulatory Toxicology and Pharmacology” című folyóirat hivatalosan visszavonta a 2000-ben közzétett, „Safety Evaluation and Risk Assessment of the Herbicide Roundup and its Active Ingredient, Glyphosate for Humans” [A RoundUp gyomirtószer és aktív összetevője, a glifozát humán biztonsági értékelése és kockázatértékelése] című tudományos tanulmányt, amelyet számos kockázatértékelésben a glifozát biztonságosságának védelmére használtak fel, mivel „aggályok merültek fel a tanulmány szerzőjének kilétével, a szerzők és a tanulmány szponzora által nyújtott hozzájárulások hamis bemutatásával összefüggésben a kutatási eredmények érvényességével, valamint a szerzők esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatban” https://doi.org/10.1006/rtph.1999.1371.;

L.mivel a géntechnológiával módosított növények kifejlesztésében részt vevő egyik szakértő által írt és szakértők által felülvizsgált tudományos cikk megkérdőjelezi a 2,4-D-vel szemben ellenálló, géntechnológiával módosított növények biztonságosságát annak citotoxikus bomlástermékekre történő lebomlása miatt Lurquin, P.F., ‘Production of a toxic metabolite in 2, 4-D-resistant GM crop plants’, (Toxikus metabolitok keletkezése géntechnológiával módosított, 2, 4-D-rezisztens haszonnövényekben), 3 Biotech 6, 82 (2016), https://doi.org/10.1007/s13205-016-0387-9.;

M.mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik (metabolitok) értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén, ezért a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként ilyen értékelésre nem kerül sor; mivel mindez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás befolyásolhatja A glifozát esetében csakugyan ez a helyzet áll fenn, ahogyan arra az EFSA „A glifozátra vonatkozó hatályos maradékanyag-határértékek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálata” című indokolt véleménye is rámutat, EFSA Journal 2018;16(5):e5263, 12. o., https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.2903/j.efsa.2018.5263.;

N.mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől előírja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás HL L 282., 2016.10.19., 4. o. és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény HL L 309., 1993.12.13., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/convention/1993/626/oj. értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

O.mivel a biológiai sokféleségre, a talaj egészségére, a beporzókra és a nem célzott szervezetekre gyakorolt lehetséges káros hatások független nyomon követése és felügyelete továbbra sem kellően biztosított;

P.mivel tudományos bizonytalanság esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkében foglalt elővigyázatosság elvét kell alkalmazni;

Q.mivel az Unió az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének részes feleként és annak 3. cikkével összhangban felelős annak biztosításáért, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében;

R.mivel a géntechnológiával módosított kukorica engedélyezésének megújítása az Unióban nem lenne összhangban a peszticidek csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal 2022 decemberében a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján globális keretet fogadtak el a biológiai sokféleségről, amely magában foglalja azt a globális célt, hogy 2030-ig legalább 50 %-kal csökkentsék a peszticidek kockázatát (lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7834)., figyelembe véve a glifozátnak és a glufozinátnak való fokozott emberi, állati és környezeti kitettséget azokban az országokban, amelyek ezt a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt termesztik, valamint a potenciálisan súlyos egészségügyi következményeket;

S.mivel géntechnológiával módosított kukorica termesztése az Unióban nem engedélyezett;

T.mivel az (EU) 2026/1443 bizottsági végrehajtási határozat lehetővé tenné az Unióba irányuló olyan behozatalt, amely nem felel meg az uniós mezőgazdasági termelők által betartott előírásoknak, és ezáltal versenyhátrányba hozná őket;

U.mivel az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/agriculture-and-green-deal/strategic-dialogue-future-eu-agriculture_hu. következtetései felhívják a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as, 2024-es és 2025-ös demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő követelése az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

V.mivel a Parlament többször hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem szabad engedélyeznie a GMO-kat azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem érnek el minősített többséget a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában vagy a Fellebbviteli Bizottságban, a tartós demokratikus deficit kezelése érdekében;

W.mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy maga is elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

X.mivel az „egy egészség” megközelítés megköveteli, hogy a GMO-k hosszú távú fenntarthatóságának és biztonságának értékelése során figyelembe vegyék az emberek, az állatok, a növények és a környezet egészsége közötti kölcsönös függőséget;