1.üdvözli a Bizottság jogalkotási javaslatát a vállalkozásokra vonatkozó 28. rendszerről („EU Inc.”); felismeri annak az egységes piac működésére és az uniós gazdaság általános versenyképességére gyakorolt lehetséges rendszerszintű hatását; hangsúlyozza azonban, hogy a vállalatokra vonatkozó 28. rendszerre irányuló javaslat nem helyettesítheti a tagállamok szabályozási keretei közötti széttagoltság és egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló további jogalkotási erőfeszítéseket;

2.hangsúlyozza, hogy állásfoglalást fogadott el a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a „28. rendszer: új jogi keretrendszer az innovatív vállalkozások számára” címmel;

3.üdvözli az „Egy Európa, egy piac” menetrend elfogadását az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében; tudomásul veszi az Európai Tanács felhívását a társasági jogi keretre vonatkozó 28. rendszer elfogadására; megjegyzi, hogy ezen menetrend keretében az Európai Tanács nem hivatkozik a célzott adópolitikai harmonizációra, különös tekintettel arra, hogy a kkv-k az adó- és héa-rendszerek széttagoltságát jelölték meg a terjeszkedés legfőbb akadályaként;

4.hangsúlyozza, hogy az adózás a legtöbb esetben a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, ugyanakkor – különösen az eljárások tekintetében – lehetőség van a további egyszerűsítésre vagy célzott harmonizációra a különböző megfelelési rendszerek, az összetett és széttagolt társaságiadó-kezelés, a jelentéstételi kötelezettségek és a határokon átnyúló beruházások kezelése előtti adminisztratív akadályok terén; felhívja a figyelmet az adózással kapcsolatos, a nemzeti jogi kereteket kiegészítő korábbi uniós jogalkotási kezdeményezések pozitív hozzájárulására, különösen az adókijátszás, az adókikerülés és az adócsalás elleni küzdelem terén;

5.megismétli, hogy a 28. rendszernek tartalmában ambiciózusnak és átfogónak kell lennie, beleértve az adózási szempontokat is, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a vállalatok, különösen a kkv-k és az innovatív vállalkozások növekedését és transznacionális akadályok nélküli működését az EU egységes piacán;

6.hangsúlyozza, hogy a 28. rendszer semmilyen körülmények között nem teheti lehetővé a munkavállalók, szociális jogaik, képviselőik és a szakszervezetek kötelező belföldi védelmének megkerülését, és nem válhat a meglévő uniós vagy nemzeti szintű védelmi szintek aláásásának, csökkentésének vagy gyengítésének eszközévé; kiemeli, hogy a 28. rendszernek támogatnia kell az innovációt, a vállalati politikák átláthatóságát, valamint a vállalatok méretbeli növekedését és méretezhetőségét azáltal, hogy ösztönzi a határokon átnyúló fejlődést és terjeszkedést, valamint a méltányos adózást korlátozó jogi és adózási akadályok felszámolását, miközben hatékonyan megelőzi az adózási, társadalmi és szabályozási egyenlőtlenségeket;

7.hangsúlyozza, hogy a digitalizáció előnyeit és a megfelelési követelmények egyszerűsítését, amelyeket a 28. rendszer adózási modulja (a továbbiakban: adózási modul) keretében vezetnek be, az „EU Inc.” keretében valamennyi vállalat számára elérhetővé kell tenni;

8.úgy véli, hogy a 28. rendszer az egységes piac további elmélyítése, és ezáltal az európai integráció előmozdítása, valamint az egységes piac működésének és versenyképességének fokozása felé tett stratégiai lépés;

9.hangsúlyozza, hogy a 28. rendszert moduláris megközelítéssel kell létrehozni; megérti, hogy a társasági jogi keret („EU Inc.”) létrehozásáról szóló rendeletjavaslat az első lépés, amelyhez további modulokat lehet hozzáadni, többek között az adózással kapcsolatban (adózási modul); hangsúlyozza, hogy ezeknek a jövőbeli moduloknak a vállalatok teljes életciklusára ki kell terjedniük, és a nemzetközi referenciaértékek alapján folyamatosan értékelés tárgyát kell képezniük;

10.úgy véli, hogy az adózási modult hozzá lehetne adni a társasági jogi keret („EU Inc.”) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslathoz, amelynek célzott, ambiciózus és arányos módon ki kellene terjednie az adózás területére; úgy véli, hogy az adózási modul potenciális előnyei között szerepelnek az alacsonyabb megfelelési költségek, az egyszerűsített szabályozási eljárások, a fokozott jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a határokon átnyúló piacokhoz való zökkenőmentesebb hozzáférés, ami ezáltal javítja és mélyíti az európai egységes piacot;

11.megjegyzi, hogy ahhoz, hogy egy adózási modul megvalósítható legyen a Szerződés meglévő keretében, és amennyiben az alkalmazandó jogalkotási eljárás nem hoz eredményt, fontolóra kell venni a vonatkozó jogszabályok önkéntes részvételi struktúráját vagy végső eszközként a megerősített együttműködést az adópolitikai hiányosságok kezelése érdekében; tudomásul veszi, hogy az adópolitikát továbbra is egyhangúlag kell elfogadni az Európai Unió Tanácsában; úgy véli, hogy az adópolitika bizonyos területein – például a valamennyi tagállam által aláírt nemzetközi megállapodások végrehajtása, bizonyos közigazgatási eljárások vagy jogi fogalommeghatározások terén – át kell térni a minősített többségi szavazásra annak érdekében, hogy az egyhangúság ne korlátozza a szabályozási harmonizációt, és ne akadályozza meg a polgárokat és a vállalkozásokat abban, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac előnyeit; megjegyzi, hogy egy ilyen modult opcionális, egyértelmű és jogilag biztonságos rendszerként kell kialakítani, amely bármikor nyitva áll más tagállamok csatlakozása előtt, elkerülve a további széttagoltságot és biztosítva az egységes piac koherenciáját;

12.hangsúlyozza, hogy a 28. rendszernek hatékonyan csökkentenie kell a megfelelés összetettségét a részt vevő vállalatok számára, és nem szabad a nemzeti jogrendszereken felüli párhuzamos szabálykönyvet létrehoznia, ami nagyobb mértékű jogi torzulásokhoz, átfedésekhez vagy következetlenségekhez, illetve további adminisztratív terhekhez vezet; emlékeztet arra, hogy az új rendszer elsődleges célja az egyszerűsítés és a versenyképesség, és hogy ezeket mindenkor biztosítani kell, miközben a felfelé irányuló társadalmi konvergenciára kell törekedni;

13.hangsúlyozza, hogy a 28. rendszernek és adózási moduljának a célja nem az, hogy tisztességtelen adóelőnyt teremtsen a vállalatok vagy alkalmazottaik számára, hanem az, hogy jelentősen csökkentse a különböző kötelezettségekből eredő összetettséget és adminisztratív terheket, tiszteletben tartva ugyanakkor az ilyen vállalatok sajátos jellemzőit;

14.hangsúlyozza, hogy a további összetettség elkerülése érdekében a 28. rendszer rendelkezéseinek összhangban kell lenniük a Bizottság bármely más jelentős javaslatával és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vonatkozó iránymutatásaival az egységes piacon belüli nagyobb integrációra vonatkozóan, nevezetesen az adózás és az alkalmazandó adójogszabályok területén, különösen az adókikerülés és adókijátszás elleni uniós keretekben, beleértve az adókikerülés elleni irányelvet A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (HL L 193., 2016.7.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/1164/oj). (ATAD);

15.moduláris és kísérleti alapú megközelítést szorgalmaz a 28. rendszer vonatkozásában, előtérbe helyezve a társasági jogot; hangsúlyozza, hogy ezeknek a moduloknak hatékonyan csökkenteniük kell a megfelelés összetettségét a részt vevő vállalatok számára, ugyanakkor ragaszkodik egy olyan ütemterv elfogadásához, amely meghatározza, hogy mit és mikor kell hozzáadni, amelynek kezdettől fogva ismertnek kell lennie, és amelyet időszakos demokratikus felülvizsgálati folyamat keretében folyamatosan ki kell igazítani;

16.ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a (politikai) megvalósíthatóság biztosítása céljából és annak érdekében, hogy a tagállamok a jelenlegi jogi kereteknek megfelelően megőrizzék az adópolitikájuk jelentős része felett gyakorolt ellenőrzésüket, az adózási modul hatályát kiindulópontként a vállalatok egy alcsoportjára, például a határokon átnyúló növekedésorientált induló és növekvő innovatív vállalkozásokra kellene korlátozni, amelyek jellemzően csak korlátozott társaságiadó-bevételeket generálnak a tagállamok számára; tudomásul veszi az „EU Inc.” javaslatot kísérő, 2026. március 18-i bizottsági ajánlást, amely meghatározza az ilyen vállalatok fogalmát olyan kritériumok alapján, mint a kutatási és fejlesztési (K+F) kiadásaik és méretük;

17.hangsúlyozza, hogy a 28. rendszer keretében nyújtott valamennyi adókedvezménynek teljes mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie az állami támogatási szabályokkal, és azokat úgy kell kialakítani, hogy elkerüljék a káros adóversenyt, ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az egységes piacon belül;

18.megismétli, hogy a 28. rendszert és annak adózási modulját önkéntesen választó vállalatokat kötelezni kell a rendszer szabályaira, és hogy a részvétel melletti döntésüket automatikusan el kell ismerni valamennyi tagállam jogi keretében ezáltal lehetővé téve számukra, hogy bármely tagállam piacán bármely más, nemzeti szinten bejegyzett társasághoz hasonlóan működhessenek; emlékeztet arra, hogy a 28. rendszerbe való belépésnek opcionálisnak kell lennie, de a rendszerből való kilépésnek egyértelműen meghatározott kritériumok – többek között első nyilvános részvénykibocsátás – elérését követően kötelezőnek kell lennie; ebben az összefüggésben kiemeli, hogy a nemzeti társasági jogi formákkal szemben a megkülönböztetésmentesség elvét kell alkalmazni;

19.megjegyzi, hogy meg kell határozni a kilépés feltételeit azon vállalatok számára, amelyek saját kezdeményezésükre úgy döntenek, hogy nem akarnak részt venni a rendszerben, beleértve az értesítési követelményeket, a lehetséges minimális részvételi időszakokat és a kilépés hatálybalépését, és hogy amint teljesülnek a kilépésre vonatkozó kritériumok, elegendő időt kell biztosítani a vállalatok szükséges átalakításának lehetővé tételére, biztosítva a kiszámítható és fokozatos átmenetet, ugyanakkor minimalizálva a szabályozási arbitrázs lehetőségeit;

20.elismeri, hogy a jogi forma semlegessége és az adóügyi megkülönböztetésmentesség elengedhetetlen a rendszer iránti megfelelő kereslet biztosításához; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén módosítsa az uniós adóügyi szabályozást akár közvetlenül, akár közvetett módon annak biztosítása érdekében, hogy a 28. rendszer szerint működő vállalatok a saját hatályuk alá tartozzanak, valamint hogy egyszerűsítse és tovább harmonizálja az ezen irányelvek előnyeihez való hozzáférés eljárásait;

21.úgy véli, hogy egy vállalat életciklusának korai szakaszában a gyorsaság és az egyszerűség – anélkül, hogy minden egyes tagállamban külön jogi formát kellene létrehozni – döntő fontosságú ahhoz, hogy egy innovatív koncepció életképes entitássá váljon; hangsúlyozza, hogy a 28. rendszer esetében alapértelmezés szerint egységes, teljes mértékben digitális regisztrációt kell előírni egyablakos ügyintézéssel, egységes adószám biztosításával együtt, beleértve a teljes mértékben szabványosított dokumentációt, sablonokat és egy egységes adóbevallási felületet, továbbá a kommunikációban „az angol nyelv az első” elve tiszteletben tartását az Unió más hivatalos nyelveinek veszélyeztetése nélkül; emlékeztet arra, hogy a 28. rendszernek ötvöznie kell az egyértelmű jogi struktúrát, a vállalatok számára elérhető érdemi és előzetesen számszerűsíthető előnyöket, valamint a szilárd intézményi támogatást; kiemeli az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló javaslattal (COM(2025)0838) való szinergiákat, amelyek célja, hogy zökkenőmentes és biztonságos környezetet teremtsenek a gazdasági szereplők és a közszférabeli szervezetek közötti digitális interakcióhoz;

22.megjegyzi, hogy az egyablakos ügyintézésnek vagy alternatívaként egy másik központi platformnak digitális platformként is működnie kell, amely teljes életciklusuk során támogatja a 28. rendszeren és annak különböző moduljain belüli vállalatokat; kiemeli, hogy ennek minden tagállamban egyszerűbb hozzáférést kell biztosítania a vonatkozó szabályozási, adóügyi és közigazgatási információkhoz, biztosítva az átláthatóságot és a jogbiztonságot, beleértve továbbá a létesítési, irányítási és megszüntetési tevekénységek lehetőségét;

23.hangsúlyozza, hogy – a további védintézkedések sérelme nélkül – a hatályos uniós jogban meghatározott adókikerülés elleni intézkedéseket szigorúan alkalmazni kell; hangsúlyozza, hogy csak az Unión belül valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalatoknak kellene hozzáférést biztosítani az adózási modulhoz, és hogy ez a modul nem vezethet fedőcégek vagy postafiókcégek létrehozásához, mivel az ilyen gyakorlatok aláássák a szabályozás integritását, torzítják a tisztességes versenyt, és aláássák a valódi gazdasági tevékenységet az Unión belül; hangsúlyozza, hogy az adózási modul nem válhat az „adóturizmus” eszközévé és semmilyen körülmények között nem válhat a meglévő uniós vagy nemzeti szintű adómértékek indokolatlan csökkentésének vagy megkerülésének eszközévé;

24.úgy véli, hogy azok a társaságok, amelyek esetében hivatalosan megállapították a csalásra, az adózásra, a társadalombiztosítási szabályok kijátszására vagy a munkavállalói részvételre vonatkozó kötelező szabályok megsértését, ne vehessenek részt az adózási modulban;

25.kiemeli, hogy átlátható, elszámoltatható és hatékony pénzügyi beszámolási keretre van szükség, és hogy az egységes számviteli standardokat alapértelmezés szerint a 28. rendszer keretében működő valamennyi vállalatra alkalmazni kell valamennyi részt vevő tagállamban, adott esetben nemzetközileg elismert standardokra, például a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra építve;

26.úgy véli, hogy a társaságiadó-politika harmonizációjának hiánya jelentős akadályt jelent az EU-n belüli, határokon átnyúló gazdasági tevékenység előtt, ugyanakkor növeli az agresszív adótervezés kockázatát is; ezért javasolja, hogy a világos, hatékony és átlátható adórendszer biztosítása érdekében a jövőbeli adózási modulnak az EU-szerte részt vevő vállalatokra vonatkozó egységes konszolidált társaságiadó-alapra kellene törekednie; emlékeztet a korábbi kezdeményezésekre, például a közös társaságiadó-alapra, a KÖTA-ra, a BEFIT-re és a kkv-k központ szerinti adórendszerére vonatkozó modellre, és javasolja, hogy az adózási modul biztosítson egységes módszert az adóköteles jövedelem meghatározására az OECD irányelveknek megfelelően, ezáltal megszüntetve az adóalap-számítás széttagoltságát és csökkentve a határokon átnyúló bizonytalanságot; hangsúlyozza, hogy az adózási modul nem korlátozhatja tovább a tagállamok társaságiadó-kulcsok meghatározására vonatkozó mérlegelési jogkörét; hangsúlyozza, hogy a 28. rendszernek a valódi konszolidációt kell előnyben részesítenie a veszteségek határokon átnyúló hatékony beszámításának biztosítása érdekében, ezáltal ösztönözve a határokon átnyúló beruházásokat;

27.megjegyzi, hogy a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatásra irányuló javaslatot szem előtt tartva a modulnak elő kell segítenie a hitelfinanszírozás és a sajáttőke-finanszírozás közötti semlegességet a strukturális adóelőnyök megszüntetése és a tőkealapú befektetések megerősítése érdekében, ami különösen fontos az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, amelyek fejlődésük korai szakaszában elsősorban sajáttőke-finanszírozásra támaszkodnak;

28.javasolja, hogy a 28. rendszer törekedjen az adóigazgatás egyszerűsítésére és a határokon átnyúló bizonytalanság csökkentésére, többek között lehetőség szerint az adóbevallások egységesítése, a párhuzamos bevallások elkerülése, az adóhatóságok közötti kommunikáció javítása és az „elsősorban digitálisan” elv alkalmazása révén;

29.javasolja, hogy a konszolidált adóalapot a valós gazdasági tevékenységet – például az értékesítést, a munkaerőt, a tárgyi eszközöket és a digitális jelenlétet – tükröző, előre elfogadott képlet alkalmazásával igazítsák ki a tagállamok között, és a csoporton belüli transzferárazással kapcsolatos összetett vitákat a rendszeren belül átlátható elosztási módszerrel váltsák fel, az OECD iránymutatásaival összhangban; hangsúlyozza, hogy ez egyszerre lenne az egyszerűsítés és az adókikerülés elleni küzdelem eszköze;

30.emlékeztet arra, hogy az adókulcsoknak a tagállamok hatáskörében kell maradniuk; megjegyzi azonban, hogy ezeket egyetlen benyújtási felületen keresztül is be lehetne nyújtani;

31.hangsúlyozza, hogy a kettős adóztatást ténylegesen meg kell előzni, például a tőkenyereség és a rendszeren belüli kifizetések egységes meghatározása és osztályozása, vagy az adózási státusz automatikus kölcsönös elismerése révén;

32.javasolja, hogy a tagállamok fontolják meg, hogy nemzeti bíróságaikon belül az adózási modullal kapcsolatos vitákkal foglalkozó külön testületeket hoznak létre, és hogy az ilyen testületek számára lehetővé kell tenni, hogy a vitarendezést angol nyelven folytassák le;

33.kiemeli, hogy a határokon átnyúló növekedés gyakori vállalati mobilitási eseményekkel és átszervezésekkel járhat, és azzal a szándékkal, hogy kihasználják az adósemleges műveletekre vonatkozó meglévő keret előnyeit, az adózási modulnak magában kell foglalnia a meglévő uniós jog kiterjesztését, és fokozott adminisztratív koordináció és nagyobb érdemi biztonság révén kezelnie kell a mobilitással kapcsolatos adózási súrlódásokat, ugyanakkor biztosítania kell, hogy az egyszerűsítési intézkedésekre továbbra is megfelelő biztosítékok vonatkozzanak a visszaélésekkel szemben Európai Parlament, Gazdasági és Növekedési Tematikus Főosztály; Filip Debelva, Joris Luts, Anne Mieke Vandekerkhove, Niels Bammens tanulmánya: „Feasibility of a 28th Tax Regime and Its Potential to Support EU Competitiveness” (A 28. adórendszer megvalósíthatósága és potenciálja az EU versenyképességének támogatására), 2026.;

34.hangsúlyozza, hogy a megfelelési terhek csökkentése érdekében a rendszer résztvevőinek központosított héakeretben kell működniük, amelyben az egységes uniós héaazonosító számnak és a digitális egyablakos ügyintézési portálnak A „héa a digitális korban” (ViDA) jogszabálycsomag. ki kell terjednie a nyilatkozatokra és visszatérítésekre a tagállamokban, többek között időszerű és hatékony visszatérítési eljárások és a többszöri nyilvántartásba vétel iránti igény csökkentése révén; kiemeli az interoperábilis digitális megoldások – többek között az e-számlázás – használatának fontosságát a megfelelés egyszerűsítése, az átláthatóság fokozása és az adminisztratív költségek csökkentése érdekében; emlékeztet arra, hogy az adózási modul keretében a célnak a héaértékek harmonizálása helyett az eljárások egyszerűsítésének kell lennie, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy az adminisztratív interfészek megsokszorozása nélkül terjeszkedjenek;

35.kiemeli, hogy a modulon belüli határokon átnyúló tőkeáramlásokat összehangoltabb és hatékonyabb bánásmódban kell részesíteni, amelynek értelmében a részt vevő szervezetek és a hozzájuk kapcsolódó befektetési eszközök közötti osztalékokra, kamatokra és jogdíjakra közös egyszerűsített forrásadó-eljárást és minimális tényleges adóztatást kell alkalmazni; javasolja, hogy az adóügyi illetőség azonnali elismerését egy központosított uniós digitális nyilvántartás révén valósítsák meg, lehetővé téve az egyszerűsített digitális elszámolási eljárásokat és megszüntetve a manuális visszatérítési késedelmeket, amelyek a növekedés fő akadályát jelentik az EU-ban A Tanács 2024. december 10-i (EU) 2025/50 irányelve a forrásadó-többlet gyorsabb és biztonságosabb rendezéséről (HL L, 2025/50, 2025.1.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2025/50/oj).;

36.sürgeti az adóügyi szempontból tényleges tulajdonos – a vállalatok valódi tulajdonosainak azonosítására alkalmas – egyértelmű és átlátható fogalommeghatározásának, vagy legalább egy olyan érthető és széles körben elfogadott kritériumrendszernek a kidolgozására, amely alapján forrásadó-mentességet lehet kínálni, és el lehet kerülni a hosszadalmas visszatérítési eljárásokat, amelyeket ugyanakkor fenn kell tartani azokban az esetekben, amikor egyik kritérium sem teljesül;

37.üdvözli az uniós munkavállalói részvényopcióknak a szélesebb körű „EU Inc.” javaslaton belüli opcionális alkalmazására irányuló bizottsági javaslatot, és különösen annak azon elvét, hogy az adózásnak rendelkezésre kell állnia, és ugyanolyan adóügyi megítélésben kell részesülnie, mint amely a nemzeti jog szerinti egyéb munkavállalói részvényopciókra vagy hasonló eszközökre alkalmazandó; úgy véli azonban, hogy az uniós munkavállalói részvényopciós program végrehajtását az adózási modul keretében kötelezővé kell tenni; megjegyzi, hogy a nyereséget a foglalkoztatásból származó jövedelem helyett tőkejövedelemként kell kezelni, ezáltal összehangolva a munkavállalói ösztönzőket a hosszú távú vállalati növekedéssel, és megszüntetve az előzetes adózás torzító hatását; támogatja, hogy foglalkozni kell az európai részvényopciós programok átválthatóságának kérdésével annak érdekében, hogy megkönnyítsék a meglévő vállalatok 28. rendszerre való átállását;

38.hangsúlyozza a munkavállalói részvényrendszerek és hasonló mechanizmusok szerepét abban, hogy ösztönzőket teremtsenek a tehetségek és a kulcsfontosságú személyzet e vállalatokba való bevonzására; kiemeli, hogy a kulcsfontosságú személyzet magában foglalja az alapítókat és más alapvető fontosságú alkalmazottakat, akiknek készségei és szakértelme kritikus fontosságú a vállalat fejlődése szempontjából; hangsúlyozza, hogy az ilyen eszközökre vonatkozó átlátható, gazdaságilag stabil és kiszámítható adórendszer elengedhetetlen e vállalatok Unión belüli megtartásához, valamint ahhoz, hogy a más versengő joghatóságokban rendelkezésre álló feltételekhez hasonló feltételek mellett vonzzanak és tartsanak meg tehetségeket;

39.szabványosított uniós értékelési módszert szorgalmaz, amely mentesítési szabályokat biztosít a tőzsdén nem jegyzett vállalatok részvényei és részvényopciói értékének meghatározására, megelőzi a visszamenőleges újraértékeléseket és csökkenti a jogbizonytalanságot; úgy véli, hogy az ilyen értékeléseket a részt vevő adóhatóságoknak el kell ismerniük, kivéve, ha visszaélésre, csalásra vagy nyilvánvaló hibára derül fény;

40.emlékeztet arra, hogy az egynél több tagállamban tevékenységet folytató munkavállalókra alkalmazandó társadalombiztosítási járulékokat és nyugdíjjövedelem-adókat a 883/2004/EK rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/883/oj). 13. cikke szerinti, több államra kiterjedő munkavállalói keret határozza meg, amelyben az alkalmazandó jogszabályokat számos tényezővel összhangban határozzák meg, ezáltal növelve a jogbiztonságot és csökkentve a határokon átnyúló adminisztratív terheket;

41.kéri, hogy vezessenek be célzott szabályokat, amelyek adózási biztonságot biztosítanak azon munkavállalók számára, akik a munkavállalói saját tőke juttatása és a mögöttes részvények értékesítése közötti időszakban mozognak a tagállamok között, többek között az egyszerűsített egyablakos digitális munkáltatói jelentéstétel, valamint a munkavállalói saját tőke értékesítésének helyén a kettős vagy többszörös adóztatás elkerülése révén; hangsúlyozza, hogy az adóztatási jogok elosztásának arányosnak, egyszerűnek és kiszámíthatónak kell maradnia;

42.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár valamennyi tagállam rendelkezik az OECD transzferárazási iránymutatásaival összhangban lévő nemzeti jogszabályokkal, az EU transzferárazási irányelvének hiányában az említett iránymutatásokat továbbra is eltérően alkalmazzák; hangsúlyozza, hogy annak elkerülése érdekében, hogy a megfelelési költségek a terjeszkedés strukturális akadályává váljanak, jelentősen csökkenteni kell a transzferárazás összetettségét; úgy véli, hogy az egységes európai adózási keret koherens alapjának biztosítása érdekében a KÖTA elemeire kell támaszkodni; javasolja az adózási modulon belül, hogy a Bizottság egyértelműen határozza meg a 28. rendszerben részt vevő vállalatokra vonatkozó transzferárazási szabályokat és állapítson meg koordinált mentesítési szabályokat, amelyeket a csoporton belüli rutinszolgáltatásokra és az alacsony kockázatú ügyletekre kell alkalmazni, továbbá a szellemi tulajdon hasznosításának engedélyezésére és a költségfelosztásra vonatkozó harmonizált megközelítéseket a viták korlátozása érdekében, miközben a dokumentációs követelményeknek arányban kell állniuk a vállalat méretével és fejlődési szakaszával;

43.sürgeti a tőkenyereség meghatározásának és kezelésének harmonizációját, valamint a kettős adóztatás alóli elkerülésére és a határokon átnyúló bizonytalanság csökkentése vonatkozó hatékony mechanizmusokat; javasolja annak a lehetőségnek az értékelését, hogy közös normák alapján létrehozzák a befektetők egységes, digitálisan ellenőrzött státuszát annak biztosítása érdekében, hogy jogosultságukat valamennyi tagállamban automatikusan elismerjék a határokon átnyúló befektetések megkönnyítése érdekében; úgy véli, hogy szabványosított befektetési eszközöket, többek között harmonizált, átváltható finanszírozási sablonokat és részvényesi megállapodásmintákat kell bevezetni a tranzakciós költségek és a jogbizonytalanság csökkentése érdekében, a befektetővédelem és a piac átláthatóságának megerősítése mellett;

44.hangsúlyozza, hogy az új rendszer egyik célja, hogy hozzájáruljon egy valódi uniós tőkepiac kialakításához, lehetővé téve a hatálya alá tartozó vállalkozások számára, hogy az Unióban való jelenlétük fenntartása mellett hozzájussanak a szükséges finanszírozáshoz; ezért hangsúlyozza, hogy az EU-ban meglévő korábban említett jelentős mennyiségű megtakarítást a befektetések irányába kell mozgósítani, különösen a lakossági befektetők számára vonzó és hozzáférhető befektetési termékek kidolgozása révén, ugyanakkor el kell kerülni az ilyen megtakarítások Unión kívüli joghatóságok felé történő áramlását; hangsúlyozza, hogy az adózási modulnak elő kell segítenie a jelenlegi finanszírozási hiány megszüntetését az EU-ban;

45.hangsúlyozza, hogy a 28. rendszernek közvetlenül foglalkoznia kellene azokkal a strukturális akadályokkal, amelyek korlátozzák a tőke mobilizálását Európában; emlékeztet arra, hogy befektetői szempontból biztosítani kell a szabályozási és prudenciális összehangoltságot; úgy véli, hogy a 28. rendszernek harmonizált szabályokat kell tartalmaznia a részvényjellegű, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra, valamint az ezen instrumentumokhoz kapcsolódó fizetésképtelenségi szabályokra vonatkozóan, lehetővé téve a befektetők számára, hogy a társaság feletti ellenőrzési jog megszerzése nélkül fektessenek be egy társaságba;

46.hangsúlyozza, hogy az adózási modulnak megfelelő összehangolt és szigorúan feltételekhez kötött adóösztönzőket kell bevezetnie, amelyek a kutatásra, a fejlesztésre és az újrabefektetésre összpontosítanak; megjegyzi, hogy a K+F ösztönzők harmonizált alapforgatókönyvének közös támogathatósági fogalommeghatározásokat és minimumszabályokat kell megállapítania a tagállamokban többek között, de nem kizárlóag az adókiadások szociális feltételessége, valamint rendszeres nyomon követési és értékelési eszközei tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy: i. megfeleljenek a célnak; ii. az innováció előmozdításának költséghatékony módját jelentsék; és iii. ne járjanak váratlan vagy negatív következményekkel; hangsúlyozza, hogy az adózási modult választó vállalkozásokat nem szabad jogi formájuk alapján hátrányos helyzetbe hozni a tagállami programokhoz vagy ösztönzőkhöz való hozzáférés terén;

47.hangsúlyozza továbbá, hogy az adózási modul szerinti K+F-ösztönzők kialakítását kifejezetten úgy kell kalibrálni, hogy összhangban legyen az OECD második pillérének globális minimumadó-keretével, és különösen hangsúlyozza azt, hogy foglalkozni kell az elismert visszatérítendő adókedvezményre vonatkozó szabályokkal való kölcsönhatással annak biztosítása érdekében, hogy az adózási modul hatálya alá tartozó vállalkozások – amelyek esetleg jelenleg nem rendelkeznek nyereséggel – aránytalan adminisztratív terhek nélkül teljes mértékben részesülhessenek az ösztönzők előnyeiből;

48.emlékeztet arra, hogy erőteljesen ösztönözni kell a kapacitásbővítési tevékenységeket; úgy véli, hogy amennyiben az újrabefektetett nyereséget K+F-re, digitalizációra vagy zöld innovációra használják fel, jogosultságot kellene biztosítani további ideiglenes levonásokra vagy adóhalasztásokra, ezáltal ösztönözve a felhalmozott nyereségnek a rövid távú elosztás helyett a termelékenységet növelő beruházások felé történő átirányítását a technológiai kapacitás és a versenyképesség fokozása érdekében; kiemeli, hogy minden ösztönzőt úgy kell kialakítani, hogy átlátható és egyszerű maradjon, és megfeleljen az állami támogatási szabályoknak;

49.felhívja a Bizottságot, hogy rendszeres időközönként biztosítsa a 28. rendszer adóügyi vonatkozásainak átfogó áttekintését és szükség esetén felülvizsgálatát, beleértve a rendszer új modulokra vonatkozó jogszabályokkal való kiegészítésének lehetőségét, a rendszer vállalkozások – különösen kkv-k, induló és növekvő innovatív vállalkozások – körében való elfogadottságának és fejlődésüknek és gazdasági növekedésüknek az értékelését, a változó üzleti és társadalmi igényekhez való igazodását, célnak való általános megfelelőségüket és az Unió versenyképességére gyakorolt hatását (nemzetközi teljesítményértékelés); úgy véli, hogy a felülvizsgálati ciklusra négyévente kell sort keríteni az új kihívásokhoz való alkalmazkodóképesség biztosítása érdekében;

50.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.