Módosítás 2Irányelvre irányuló javaslat3 preambulumbekezdés(3)Tekintettel a méz minősége és eredete közötti szoros kapcsolatra, valamint arra, hogy nem szabad megtéveszteni a fogyasztót a termék minőségével kapcsolatban, a 2001/110/EK irányelv szabályokat állapít meg azon származási ország címkén való feltüntetésére vonatkozóan, ahol a mézet begyűjtötték. Az irányelv 2. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a címkén jelezni kell azon származási országot vagy országokat, ahol a mézet begyűjtötték, továbbá úgy rendelkezik, hogy amennyiben a méz több tagállamból vagy harmadik országból származik, a származási országok kötelező feltüntetését – az esetnek megfelelően – az alábbi elnevezések egyikével lehet helyettesíteni: „EU-országokból származó mézkeverék”, „EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”, „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”. A tagállamok által ezen az alapon elfogadott eltérő szabályok félrevezethették a fogyasztókat, és akadályozhatták a belső piac működését. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia azon célkitűzésének fényében, hogy erősíteni kell a fogyasztókat a megalapozott döntések meghozatalában, többek között az élelmiszerek származását illetően, valamint annak érdekében, hogy a címkézési szabályok harmonizációja révén Unió-szerte meg lehessen őrizni a belső piac hatékony működését, helyénvaló felülvizsgálni a méz származási helyének jelölésére vonatkozó szabályokat, és rendelkezni arról, hogy a származási országot vagy országokat fel kell tüntetni a csomagoláson. Tekintettel az egyetlen adag mézet tartalmazó kiszerelések (reggeliző csomagok) kis méretére és az ebből eredő technikai nehézségekre, amennyiben a méz egynél több országból származik, helyénvaló az említett csomagokat mentesíteni a minden egyes származási ország felsorolására vonatkozó kötelezettség alól.
(3)Tekintettel a méz minősége és eredete közötti szoros kapcsolatra, valamint arra, hogy nem szabad megtéveszteni a fogyasztót a termék minőségével kapcsolatban, a 2001/110/EK irányelv szabályokat állapít meg azon származási ország címkén való feltüntetésére vonatkozóan, ahol a mézet begyűjtötték. Az irányelv 2. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a címkén jelezni kell azon származási országot vagy országokat, ahol a mézet begyűjtötték, továbbá úgy rendelkezik, hogy amennyiben a méz több tagállamból vagy harmadik országból származik, a származási országok kötelező feltüntetését – az esetnek megfelelően – az alábbi elnevezések egyikével lehet helyettesíteni: „EU-országokból származó mézkeverék”, „EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”, „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”. A tagállamok által ezen az alapon elfogadott eltérő szabályok félrevezethették a fogyasztókat, és akadályozhatták a belső piac működését. A zöld megállapodás célkitűzéseinek és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia azon célkitűzésének fényében, hogy erősíteni kell a fogyasztókat a megalapozott döntések meghozatalában, többek között az élelmiszerek földrajzi származását illetően, valamint annak érdekében, hogy a címkézési szabályok harmonizációja révén Unió-szerte meg lehessen őrizni a belső piac hatékony működését, helyénvaló felülvizsgálni a méz származási helyének jelölésére vonatkozó szabályokat, és rendelkezni arról, hogy a származási országot vagy országokat a kiszerelésben lévő méz tömegéből való részesedésük százalékos aránya szerinti csökkenő sorrendben fel kell tüntetni a csomagoláson. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók a méz jellemzői és minősége tekintetében különös érdeklődést tanúsítanak a méz földrajzi eredete iránt, és hogy ebben az ágazatban teljes átláthatóságra van szükség, a címkén a termékmegjelöléssel azonos látómezőben kell feltüntetni azt az országot vagy azokat az országokat, ahol a mézet konkrétan begyűjtötték. Tekintettel az egyetlen adag mézet tartalmazó kiszerelések (reggeliző csomagok) kis méretére és az ebből eredő technikai nehézségekre, amennyiben a méz egynél több országból származik, kizárólag az ilyen kis méretű kiszerelések esetében helyénvaló annak lehetővé tétele, hogy a címkén a származási országokat a megfelelő ISO-országkód használatával tüntessék fel.
Módosítás 5Irányelvre irányuló javaslat3 c preambulumbekezdés (új)(3c)A 2001/110/EK irányelvben használt „pollenszűrt méz” kifejezést gyakran félreértelmezik azok a fogyasztók, akik az ultraszűrést összetévesztik a méhészek által a méz kivonása után annak érdekében végzett szűréssel, hogy eltávolítsák a mézből a viaszrészecskéket és más idegen anyagokat. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók számára pontos tájékoztatás álljon rendelkezésre, valamint a méz eredetisége és származása nyomonkövethetőségének és ellenőrizhetőségének garantálása céljából nem helyénvaló a továbbiakban lehetővé tenni azt, hogy a 2001/110/EK irányelvben „pollenszűrt mézként” említett ultraszűrt mézet „mézként” forgalmazzák és címkézzék. Az ultraszűrés olyan szűrési folyamatokat jelent, amelyek 100 µm-nél kisebb méretű szűrőhálót használnak, így a virágpor nagy részét eltávolítják a mézből. Mivel a virágpor az elemzés során a méz eredetének nyomon követésére használt legfontosabb elem, amely ha hiányzik a mézből, szinte lehetetlenné válik a méz származási országára vagy országaira vonatkozóan szolgáltatott adatok ellenőrzése. Az ultraszűrés tehát megváltoztatja a mézet azáltal, hogy megfosztja egyik fő összetevőjétől és jellemzőjétől, és megakadályozza nyomonkövethetőségét, lehetővé téve ezáltal a csalást és a fogyasztók számára félrevezető jelzéseket. Ha egy mézként forgalmazott termékről a vizsgálat során kiderül, hogy kevés virágport tartalmaz vagy nem tartalmaz virágport, meg kell tiltani a forgalomba hozatalát, valamint adott esetben annak a tételnek a forgalomba hozatalát, amelynek részét képezi. A 2001/110/ECK irányelv II. mellékletét ezért ennek megfelelően az engedélyezett szűrési szint meghatározása tekintetében módosítani kell. Az említett szintnek olyannak kell lennie, amely jelentős mértékben nem befolyásolja a méz sűrűségét és pollenspektrumát, de amelynél a mézben lévő idegen anyag nagy részét el lehet távolítani.
Módosítás 11Irányelvre irányuló javaslat5 preambulumbekezdés(5)2012-ben a 2012/12/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv22 módosította a 2001/112/EK irányelvet, hogy az tükrözze az engedélyezett összetevőkre vonatkozó új szabályokat, például a cukrok hozzáadására vonatkozóakat, amelyek már nem engedélyezettek a gyümölcslevekben. Tekintettel a gyümölcslevek összetételével kapcsolatos követelmények e változására, a gyümölcsléipar számára egyetlen évig engedélyezték egy olyan megjegyzés alkalmazását, amely jelzi, hogy a gyümölcslevek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot, ezáltal tájékoztatva a fogyasztókat, és lehetővé téve számukra, hogy azonnal egyértelmű különbséget tegyenek a gyümölcslevek és más hasonló termékek között a cukrok termékekhez való hozzáadása tekintetében. Ez a rövid idő nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a társadalom tájékoztatást kapjon arról, hogy az engedélyezett összetevőkre vonatkozó új szabályok értelmében a gyümölcslevekben már nem engedélyezett a cukor hozzáadása. Ennek következtében egyes fogyasztók és egészségügyi szakemberek számára még mindig nem egyértelmű, hogy a gyümölcslevek – a gyümölcsnektárokkal ellentétben – nem tartalmazhatnak hozzáadott cukrot.
(5)2012-ben a 2012/12/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv22 módosította a 2001/112/EK irányelvet, hogy az tükrözze az engedélyezett összetevőkre vonatkozó új szabályokat, például a cukrok hozzáadására vonatkozóakat, amelyek már nem engedélyezettek a gyümölcslevekben. Tekintettel a gyümölcslevek összetételével kapcsolatos követelmények e változására, a gyümölcsléipar számára egyetlen évig engedélyezték egy olyan megjegyzés alkalmazását, amely jelzi, hogy a gyümölcslevek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot, ezáltal tájékoztatva a fogyasztókat, és lehetővé téve számukra, hogy azonnal egyértelmű különbséget tegyenek a gyümölcslevek és más hasonló termékek között a cukrok termékekhez való hozzáadása tekintetében. Ez a rövid idő nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a társadalom tájékoztatást kapjon arról, hogy az engedélyezett összetevőkre vonatkozó új szabályok értelmében a gyümölcslevekben már nem engedélyezett a cukor hozzáadása. Ennek következtében egyes fogyasztók és egészségügyi szakemberek számára még mindig nem egyértelmű, hogy a gyümölcslevek – a gyümölcsnektárokkal ellentétben – nem tartalmazhatnak hozzáadott cukrot. A túl sok szabad cukor vagy nem cukortartalmú édesítőszer fogyasztását összefügésbe hozzák egyes kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal. Azok a termékek, például feldolgozott gyümölcslevek vagy nektárok, amelyeket csökkentett cukormennyiségre vonatkozó állítással hirdetnek, gyakran nem egészségesebbek, mint a természetes cukrot tartalmazó vagy a hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékek, és nem alkalmasak a friss gyümölcsök vagy zöldségek helyettesítésére. A fogyasztók és egészségügyi dolgozók megfelelő tájékoztatása érdekében a gyümölcsök vagy más tápláló élelmiszerek feldolgozott gyümölcslevekkel vagy nektárokkal való helyettesítésére ösztönző félrevezető címkézést be kell tiltani. A tagállamoknak és a Bizottságnak tiszteletben kell tartaniuk a diétás cukrok megengedhető felső beviteli szintjéről szóló EFSA-tanulmány eredményeit, különösen azt az ajánlást, hogy a szabad és a hozzáadott cukrokat a polgárok egészségi állapotára gyakorolt hatásokra tekintettel együtt kell besorolni. A Bizottságnak 2024. december 31-ig az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot kell benyújtania a annak érdekében, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatást kapjanak a termékekben található szabad és hozzáadott cukor mennyiségéről.
__________________
__________________
22 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/12/EU irányelve (2012. április 19.) a 2001/112/EK tanácsi irányelvnek a gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékek tekintetében történő módosításáról (HL L 115., 2012.4.27., 1. o.).
22 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/12/EU irányelve (2012. április 19.) a 2001/112/EK tanácsi irányelvnek a gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékek tekintetében történő módosításáról (HL L 115., 2012.4.27., 1. o.).
* Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).
Módosítás 13Irányelvre irányuló javaslat8 preambulumbekezdés(8)A technikai fejlődés eredményeként új feldolgozási technikákat fejlesztettek ki vagy fejlesztenek a gyümölcslevekben és a sűrítményből készült gyümölcslevekben természetes módon előforduló cukrok egészének vagy egy részének kivonásához, az alacsonyabb cukortartalmú termékek iránti növekvő fogyasztói kereslet kielégítése érdekében. Az ilyen termékek forgalomba hozhatók az Unióban, amennyiben megfelelnek az összes vonatkozó jogszabálynak. Ezeket a termékeket azonban olyan eljárás alkalmazásával állítják elő, amely nem tartozik a 2001/112/EK irányelv I. melléklete II. részének 3. pontjában engedélyezett eljárások közé, összes cukortartalmuk pedig, amely vizes oldatok esetében Brix-értékként ismert, alacsonyabb a gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékénél. Ennek következtében nem viselhetik a „gyümölcslé” vagy „sűrítményből készült gyümölcslé” termékmegnevezést.
(8)A technikai fejlődés eredményeként új feldolgozási technikákat fejlesztettek ki vagy fejlesztenek a gyümölcslevekben és a sűrítményből készült gyümölcslevekben természetes módon előforduló cukrok egészének vagy egy részének kivonásához, az alacsonyabb cukortartalmú termékek iránti növekvő fogyasztói kereslet kielégítése érdekében. Ezek az új technikák nem vezethetnek az édesítőszerek vagy adalékanyagok használatához, amelyek ellensúlyozzák a cukortartalom csökkentésének a végtermék ízére, állagára és minőségére gyakorolt hatását. Az ilyen termékek forgalomba hozhatók az Unióban, amennyiben megfelelnek az összes vonatkozó jogszabálynak. Ezeket a termékeket azonban olyan eljárás alkalmazásával állítják elő, amely nem tartozik a 2001/112/EK irányelv I. melléklete II. részének 3. pontjában engedélyezett eljárások közé, összes cukortartalmuk pedig, amely vizes oldatok esetében Brix-értékként ismert, alacsonyabb a gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékénél. Ennek következtében nem viselhetik a „gyümölcslé” vagy „sűrítményből készült gyümölcslé” termékmegnevezést.
Módosítás 14Irányelvre irányuló javaslat9 preambulumbekezdés(9)Ezek a termékek egyre inkább elérhetővé válnak az uniós piacon. E termékek belső piacon történő forgalomba hozatalának megkönnyítése érdekében – figyelembe véve azt is, hogy a gyümölcslevekben lévő cukrok mennyiségének csökkentése érdekében ösztönözni kell a termékek összetételének megváltoztatását – új termékkategóriát kell létrehozni azon gyümölcslevek számára, amelyekből a természetes módon előforduló cukrokat részben vagy teljes egészében kivonták, megőrizve ugyanakkor az összes egyéb alapvető fizikai, kémiai, érzékszervi és tápértékkel kapcsolatos jellemzőt. Ezeknek a termékeknek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” vagy a „sűrítményből készült, csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” termékmegnevezést kell viselniük, és a gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékénél alacsonyabb Brix-értékkel kell rendelkezniük. Az 1924/2006/EK rendelettel való összhang biztosítása érdekében a cukortartalomnak a gyümölcsléhez és a sűrítményből készült gyümölcslevekhez képest legalább 30 %-kal alacsonyabbnak kell lennie. Ezért helyénvaló felvenni ezt az új termékkategóriát a 2001/112/EK irányelv I. mellékletének I. részébe, továbbá megállapítani az e termékek engedélyezett összetevőire, valamint az engedélyezett eljárásokra és anyagokra vonatkozó szabályokat.
(9)Ezek a termékek egyre inkább elérhetővé válnak az uniós piacon. A gyümölcslevekben jelen lévő cukor mennyiségét csökkentő innováció és e termékek belső piacon történő forgalomba hozatalának megkönnyítése érdekében új termékkategóriát kell létrehozni azon gyümölcslevek számára, amelyekből a természetes módon előforduló cukrokat részben vagy teljes egészében kivonták, megőrizve ugyanakkor az összes egyéb alapvető fizikai, kémiai, érzékszervi és tápértékkel kapcsolatos jellemzőt. Szigorúan meg kell tiltani, hogy e termékek a hozzáadott, akár természetes, akár mesterséges cukor vagy édesítőszer bármely formáját tartalmazzák. Ezeknek a termékeknek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” vagy a „sűrítményből készült, csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” termékmegnevezést kell viselniük, és a gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékénél alacsonyabb Brix-értékkel kell rendelkezniük. Az 1924/2006/EK rendelettel való összhang biztosítása érdekében a cukortartalomnak a gyümölcsléhez és a sűrítményből készült gyümölcslevekhez képest legalább 30 %-kal alacsonyabbnak kell lennie. Ezért helyénvaló felvenni ezt az új termékkategóriát a 2001/112/EK irányelv I. mellékletének I. részébe, továbbá megállapítani az e termékek engedélyezett összetevőire, valamint az engedélyezett eljárásokra és anyagokra vonatkozó szabályokat.
Módosítás 15Irányelvre irányuló javaslat16 preambulumbekezdés(16)Amennyiben a dzsemek és zselék előállításához felhasznált gyümölcs mennyiségét növelik, csökkenteni kell a termékek minimális oldhatószárazanyag-tartalmának eléréséhez szükséges hozzáadott cukor mennyiségét. A magasabb gyümölcstartalmú dzsemek előállításának ösztönzése és ezáltal a gyümölcspiac támogatása érdekében, továbbá figyelembe véve a szabad cukortartalom csökkentésének szükségességét, növelni kell a 2001/113/EK irányelv I. mellékletében meghatározott, a dzsem és az extradzsem előállításához felhasználandó minimális gyümölcsmennyiséget. A magasabb gyümölcstartalmú dzsemek előállításának ösztönzése és ezáltal a gyümölcspiac támogatása érdekében növelni kell a 2001/113/EK irányelv I. mellékletében meghatározott, a zselé és az extrazselé előállításához felhasználandó minimális gyümölcsmennyiséget. Hasonlóképpen, annak elősegítése érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabban választhassanak egészséges élelmiszereket, helyénvaló engedélyezni az említett melléklet I. részében meghatározott fenntartott nevek használatát azon termékek esetében, amelyek oldhatószárazanyag-tartalma kevesebb mint 60 %, de a csökkentett cukortartalom tekintetében megfelelnek az 1924/2006/EK rendelet mellékletében meghatározott, a tápanyag-összetételre vonatkozó „csökkentett cukortartalom” állítás feltételeinek.
(16)Amennyiben a dzsemek és zselék előállításához felhasznált gyümölcs mennyiségét növelik, csökkenteni kell a termékek minimális oldhatószárazanyag-tartalmának eléréséhez szükséges hozzáadott cukor mennyiségét. A magasabb gyümölcstartalmú dzsemek előállításának ösztönzése és ezáltal a gyümölcspiac támogatása érdekében, továbbá figyelembe véve a szabad cukortartalom csökkentésének szükségességét, növelni kell a 2001/113/EK irányelv I. mellékletében meghatározott, a dzsem és az extradzsem előállításához felhasználandó minimális gyümölcsmennyiséget. A magasabb gyümölcstartalmú dzsemek előállításának ösztönzése és ezáltal a gyümölcspiac támogatása érdekében növelni kell a 2001/113/EK irányelv I. mellékletében meghatározott, a zselé és az extrazselé előállításához felhasználandó minimális gyümölcsmennyiséget. Ezenkívül a címkén minden összetevőt fel kell tüntetni, és a cukortartalom csökkenését nem szabad édesítőszerekkel kompenzálni. Hasonlóképpen, annak elősegítése érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabban választhassanak egészséges élelmiszereket, helyénvaló engedélyezni az említett melléklet I. részében meghatározott fenntartott nevek használatát azon termékek esetében, amelyek oldhatószárazanyag-tartalma kevesebb mint 60 %, de a csökkentett cukortartalom tekintetében megfelelnek az 1924/2006/EK rendelet mellékletében meghatározott, a tápanyag-összetételre vonatkozó „csökkentett cukortartalom” állítás feltételeinek.
Módosítás 19Irányelvre irányuló javaslat1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)2001/110/EK irányelv2 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés1a.A 2. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2) Az I. melléklet 2. és 3. pontjában említett termékneveket kizárólag az ott meghatározott termékekre alkalmazzák, és azokat a kereskedelemben e termékek megnevezésére használják. E nevek helyett az egyszerű „mé”, terméknév is használható – a pollenszűrt méz, a lépes méz, a darabos vagy lépet tartalmazó méz, valamint az ipari méz, kivételével.
„(2) Az I. melléklet 2. és 3. pontjában említett termékneveket kizárólag az ott meghatározott termékekre alkalmazzák, és azokat a kereskedelemben e termékek megnevezésére használják. E nevek helyett az egyszerű „méz” terméknév is használható, a lépes méz, a darabos vagy lépet tartalmazó méz, valamint az ipari méz kivételével.”
Módosítás 20 és 26Irányelvre irányuló javaslat1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)2001/110/EK irányelv2 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont –1b.A 2. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés b) pontjának bevezető része helyébe a következő szöveg lép:
b) a terméknév – a pollenszűrt méz és az ipari méz kivételével – a következőkre utaló információval egészíthető ki:
„b) a terméknév – a következőkre utaló információval egészíthető ki:”
–a méz virág- vagy növényi eredete, ha a termék egészben vagy jelentős részben a megjelölt forrásból származik, és rendelkezik a jelzett forrás érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkopikus jellemzőivel;
–a méz regionális, területi vagy domborzati eredete, ha a termék teljes egészében a megjelölt forrásból származik;
–különleges minőségi kritériumok.”
Módosítás 59Irányelvre irányuló javaslat1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont2001/110/EK irányelv2 cikk – 4 bekezdés – a ponta)Azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték, jelzik a címkén. Amennyiben a méz egynél több országból származik, a származási országokat, ahol a mézet begyűjtötték, jelzik a 25 grammnál nagyobb kiszerelések címkéjén.
a)Azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték, jelzik a címkén. Ha a mézet csak egyetlen egy országban gyűjtötték be, ezt az országot jelzik a csomagolás elülső részén lévő, a termék márkanevéhez közeli címkén. Ha a méz több országban begyűjtött mézkeverékből áll, a származási országok jegyzékét a csomagolás elülső részén lévő címkén a mennyiség csökkenő sorrendjében kell feltüntetni a pontos kevert százalékarányokkal, 5 %-os tűréshatár megengedésével.”
Módosítás 56Irányelvre irányuló javaslat1 cikk – 1 a bekezdés (új)2001/110/EK irányelv4 a cikk (új)A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„4a. cikk
Nyomonkövethetőségi követelmények
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy legkésőbb [HL: kérjük, illessze be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 12 hónappal]-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a méz pontos eredetének és valódiságának meghatározására szolgáló harmonizált módszertant hoznak létre. Ennek a módszertannak laboratóriumi vizsgálat vagy bármely más, megfelelőnek ítélt módszer segítségével lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy visszakövethessék a mézet a származási országba vagy országokba, valamint a méz valódiságának megállapítása érdekében lehetővé kell tennie a hamisítás lehető legkisebb mértékének és minden típusának kimutatását.
(2) ... [HL: kérjük, illesszék be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 18 hónappal]-tól a méz forgalomba hozatalát attól kell függővé tenni, hogy a méz megfelel-e az e cikkben meghatározott nyomonkövethetőségi követelményeknek. A termékek vizsgálatát az illetékes hatóságok végzik a megjelölt származási országgal vagy országokkal való összhang ellenőrzése érdekében. Az illetékes hatóságok rendszeres és kockázatalapú ellenőrzéseket végeznek területükön annak megállapítására, hogy a piaci szereplő vagy a kereskedő által forgalomba hozott vagy forgalomba hozni kívánt érintett termékek megfelelnek-e ennek az irányelvnek.”
Módosítás 30Irányelvre irányuló javaslat1 cikk – 1 bekezdés – 2 d pont (új)2001/110/EK irányelvII melléklet – 2 bekezdés2d. A II. melléklet második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Mézként történő piaci forgalmazása és emberi fogyasztás céljára készült termékben történő felhasználása esetén a mézhez más élelmiszer-összetevőt (ideértve az élelmiszer adalékanyagokat is), valamint mézen kívüli egyéb hozzáadott anyagot nem lehet adni. A méznek – amennyire lehetséges – az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell maradnia. Az I. melléklet 3. pontjában foglaltak kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy illata, nem kezdődhetett meg erjedése, nem lehet mesterségesen megváltozott savtartalma, továbbá nem lehet túl olyan fokú melegítésen, amelynek következtében a természetes enzimek elpusztulnak vagy jelentős mértékben semlegesítődnek.
„Mézként történő piaci forgalmazása és emberi fogyasztás céljára készült termékben történő felhasználása esetén a mézhez más élelmiszer-összetevőt (ideértve az élelmiszer adalékanyagokat is), valamint mézen kívüli egyéb hozzáadott anyagot nem lehet adni. A méznek az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell maradnia. Az I.melléklet 3. pontjában foglaltak kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy illata, nem kezdődhetett meg erjedése, nem lehet mesterségesen megváltozott savtartalma, nem lehet túl olyan fokú melegítésen, amelynek következtében a természetes enzimek elpusztulnak vagy jelentős mértékben semlegesítődnek, továbbá nem lehet túl vákuumos párologtatáson. A méznek, amennyiben e minőségében kerül forgalomba, vagy amennyiben azt emberi fogyasztásra szánt termékben használják fel, meg kell felelnie az 1–6. pontban meghatározott összetételi jellemzőknek. Ezenkívül a »nyers mézként« vagy »szűz mézként« forgalmazott méznek meg kell felelnie a 6a. pontban meghatározott összetételi jellemzőknek is.”
Módosítás 35Irányelvre irányuló javaslat2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont2001/112/EK irányelv3 cikk – 6 bekezdés„(6) A gyümölcslé és a sűrítményből készült gyümölcslé keverékei, továbbá a teljes egészében vagy részben egy vagy több sűrített termékből készült nektár esetében a címkén – az 1169/2011/EU rendelet 22. cikkének sérelme nélkül – fel kell tüntetni a »sűrítmény(ek)ből készült«, illetve a »részben sűrítmény(ek)ből készült« szavakat attól függően, hogy melyik vonatkozik az adott termékre. Ezt a megjegyzést a termék nevéhez közel kell elhelyezni, a háttértől élénken elütő módon és jól látható betűkkel.;”
„(6) A gyümölcslé és a sűrítményből készült gyümölcslé keverékei, valamint a csökkentett cukortartalmú gyümölcslé és a sűrítményből készült, csökkentett cukortartalmú gyümölcslé, továbbá a teljes egészében vagy részben egy vagy több sűrített termékből készült nektár esetében a címkén – az 1169/2011/EU rendelet 22. cikkének sérelme nélkül – fel kell tüntetni a »sűrítmény(ek)ből készült«, illetve a »részben sűrítmény(ek)ből készült« szavakat attól függően, hogy melyik vonatkozik az adott termékre. Ezt a megjegyzést a termék nevéhez közel kell elhelyezni, a háttértől élénken elütő módon és jól látható betűkkel;”
Módosítás 39Irányelvre irányuló javaslat3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b a pont (új)2001/113/EK irányelv2 cikk – 4 a bekezdés (új)ba)a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A címkén fel kell tüntetni az I. mellékletben meghatározott termékek előállításához felhasznált gyümölcsök és cukor származási országát. Amennyiben egy ilyen termék egyfajta gyümölcsből készült, és a felhasznált gyümölcsök egynél több országból származnak, a származási országokat csökkenő sorrendben jelzik a címkén az egyes származási országoknak a termék előállításához felhasznált gyümölcs és cukor tömegéből való részesedésének aránya alapján.
Az egynél több országból származó különböző gyümölcsök keverékét felhasználó termékek esetében a származási országokat csökkenő sorrendben kell feltüntetni a címkén az egyes származási országoknak a termék előállításához felhasznált gyümölcsök tömegéből való részesedése szerint.
Az egyes származási országok részesedésének tömeg szerinti százalékos arányát a következő tartományok valamelyikével kell feltüntetni a kiszerelések címkéjén:
>90 %
70 %–90 %
50 %–70 %
30 %–50 %
10 %–30 %
<10 %
A 30 grammos vagy annál kisebb kiszerelések esetében az egyes származási országok részesedésének tömeg szerinti százalékos aránya a következő tartományok valamelyikével tüntethető fel a címkén:
>75 %
50 %–75 %
25 %–50 %
<25 %
Csak a 30 grammnál kisebb kiszerelések esetében lehetséges a származási országokat az ISO 3166 alpha-2 országkód használatával feltüntetni a címkén.”