1.kiemeli, hogy a Kreatív Európa program új generációja továbbra is jelentős érdeklődést kelt a kulturális, kreatív és audiovizuális és hírmédia-ágazatokban, és egyre több pályázat érkezik a három ág keretében, ami a pályázatok sikerességi arányának arányos csökkenését eredményezi, ami a programmal kapcsolatos kiábrándultság érzését keltheti ezekben az ágazatokban;

2.üdvözli a program válaszát a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére, amelyek már a jelenlegi program kezdete előtt is súlyos zavarokat okoztak a kulturális és kreatív ágazatokban; megismétli azonban a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy fokozzák a világjárványnak az alkotókra és a kulturális szakemberekre gyakorolt hosszú távú hatásainak kezelésére irányuló erőfeszítéseket, különösen azokat, amelyek az ágazatokat érintő fejlesztésekből és kihívásokból eredő igények kezelése érdekében történő továbbképzésükhöz és átképzésükhöz kapcsolódnak;

3.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem minden tagállam különítette el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz legalább 2%-át ezen ágazatok rezilienciájának biztosítására, amint azt a Parlament kérte; ezért felhívja az összes tagállamot, hogy más uniós programokon keresztül erősítsék meg a szinergiákat és biztosítsanak elegendő célzott beruházást ezen ágazatok számára;

4.elismeri a Bizottság és az EACEA rugalmasságát a program végrehajtása során, amelyet a Covid19-világjárvány következményeinek figyelembevételével alakítottak ki; hangsúlyozza azonban, hogy egyensúlyt kell teremteni egyrészt az összes uniós program harmonizált igazgatási rendszerei, másrészt a különböző kedvezményezettek sajátos igényei között; ezért sürgeti a Bizottságot és az EACEA-t, hogy fokozzák a Kreatív Európa program (2021–2027) igazgatási eljárásainak egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseiket; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az észszerűsítés és egyszerűsítés nem eredményezheti a projektek nyomon követésére és értékelésére fordított pénzügyi és emberi erőforrások csökkentését;

5.elismeri, hogy a pályázati folyamat gyakran bonyolult, különösen a korlátozott pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkező magánszemélyek, valamint mikro- és kis méretű szervezetek számára; ezért arra kéri a Bizottságot és az EACEA-t, hogy a pályázati folyamattal kapcsolatos költségeket számítsák be a költségvetés becsült összköltségébe; felhívja továbbá a Kreatív Európa irodákat, hogy erősítsék tovább az összes pályázó támogatását;

6.felhívja a Bizottságot, hogy ütemezzen be rendszeres kapacitásépítési eszmecseréket a kedvezményezettekkel az olyan újdonságok felvázolása érdekében, mint a jelentéstételi rendszer új követelményei, beleértve az általános adatvédelmi rendeletnek Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). megfelelő eredményeket is; hangsúlyozza, hogy a programnak a sokszínűség, a befogadás és a nemek közötti egyenlőség fokozására irányuló célja részeként sürgősen javítani kell a jelentéstételi rendszert annak érdekében, hogy minden kedvezményezett, köztük a fogyatékossággal élők számára is biztosítsák a hozzáférést és a könnyű használatot;

7.elismeri, hogy a program végrehajtásának első két évében valamennyi ágra vonatkozóan fokozatosan bevezettek integrációs ösztönzőket; megjegyzi azonban, hogy nincsenek átfogó adatok arról, hogy a program célkitűzéseit hogyan valósítják meg a befogadást, az egyenlőséget, a sokszínűséget és a részvételt ösztönző módon; sürgeti a Bizottságot, hogy az időközi értékelésében készítsen részletes jelentést e tekintetben;

8.elismeri, hogy a program fellépéseivel hozzájárul az éghajlati és környezeti fenntarthatóság célkitűzéséhez; megjegyzi azonban, hogy a zöldítési prioritásokat a három ágban eltérő módon vezették be; felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a zöldítési prioritások végrehajtását és azok hatását az ágazatokra, és rendszeresen tegyen jelentést az értékeléséről; hangsúlyozza a képzési és figyelemfelkeltő tevékenységek fejlesztésének fontosságát a fenntarthatóbb gyakorlatok kulturális és kreatív ágazatok általi elfogadásának előmozdítása érdekében;

9.kiemeli a kulturális és kreatív szereplők támogatásának fontosságát az uniós szinten kínált lehetőségek kiaknázásában; e tekintetben üdvözli a CulturEU kezdeményezést, egy többnyelvű, interaktív útmutatót, amely feltérképezi az összes rendelkezésre álló finanszírozási lehetőséget; hangsúlyozza a kulturális, kreatív és audiovizuális, valamint a hírmédia-ágazatokkal folytatott rendszeres és adott esetben célzott eszmecserék fenntartásának alapvető fontosságát a gyümölcsöző együttműködés megvalósulása érdekében; emlékezteti a Bizottságot annak fontosságára, hogy biztosítsák az érdekelt felek megfelelő bevonását a jövőbeli éves munkaprogramok előkészítésébe; azt javasolja, hogy a Bizottság értékelje, hogy a Kreatív Európa 2028-2034 jobban megvalósítható-e éves vagy kétéves munkaprogramokon keresztül;

10.felhív a Bizottság, az EACEA és a Kreatív Európa irodák közötti kommunikáció és eszmecsere megerősítésére annak biztosítása érdekében, hogy ez utóbbiak hozzáférjenek minden releváns információhoz, hogy lehetővé tegyék a pályázók és a kedvezményezettek számára a minőségi támogatást és útmutatást; e tekintetben emlékeztet továbbá az átláthatóság fontosságára a felhívások eredményeinek terjesztésében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy továbbra is időben tegye közzé a támogatásban részesülők listáját és az odaítélt összegeket;

11.hangsúlyozza a program azonosításának és láthatóságának fontosságát; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek a program kommunikációs stratégiájának végrehajtásáról, beleértve a hivatalos logók használatát is;

12.hangsúlyozza, hogy jelentős számú kedvezményezett hajlandó megosztani eredményeit a kulturális, kreatív és audiovizuális ágazattal, valamint az európai polgárokkal; e tekintetben rámutat arra, hogy az e célra rendelkezésre bocsátott platform nem tekinthető kielégítőnek, ezért felhívja a Bizottságot, hogy vonja be a kedvezményezetteket egy alkalmasabb platform kidolgozásába;

13.megjegyzi, hogy egyes tagállamok nem biztosítanak nemzeti kártalanítási rendszereket vagy biztosítási fedezetet a kulturális javak mobilitásának megkönnyítésére; elismeri, hogy a kereskedelmi biztosítási költségek számos kulturális szereplő számára jelentősek lehetnek; e tekintetben azt javasolja, hogy a Bizottság tegyen közzé megvalósíthatósági tanulmányt a kártalanítási költségek fedezésére szolgáló páneurópai garanciarendszerről, amely az e kérdés kezelésére szolgáló első lépés;

14.sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a mesterséges intelligencia (MI) emberközpontú és átlátható használatát a művészi és kreatív folyamatban a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos megfelelő etikai normák kidolgozásával; e tekintetben felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy mind a pályázók, mind a kedvezményezettek nyújtsanak tájékoztatást a mesterséges intelligencia felhasználásáról a projektekben, beleértve a kreatív alkotások előállítását, terjesztését és népszerűsítését, annak érdekében, hogy értékeljék a kulturális és kreatív ágazatokban kialakuló tendenciát és annak a programra gyakorolt hatását;

15.hangsúlyozza a Kreatív Európa program jelentős potenciálját a transznacionális partnerségek kialakításában és megerősítésében, ezáltal hozzájárulva az EU nemzetközi kapcsolataihoz a kultúrán révén;

16.felhívja a Bizottságot, hogy fektessen megfelelő forrásokat a program külső dimenziójába, és ösztönözze a tagállamok kulturális intézményei és szervezetei, valamint a harmadik országokban működő uniós nemzeti kulturális intézetek (EUNIC) klaszterei közötti további együttműködést; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy lehetőség szerint támogassa és könnyítse meg a harmadik országok részvételét a programban;

17.kiemeli, hogy a jelenlegi Kreatív Európa program a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelentősen megnövelt költségvetés ellenére még mindig túljegyzett; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék a Kreatív Európa program 2028–2034-es időszakra szóló pénzügyi keretösszegét;

18.elismeri, hogy a 2021–2022-es kétéves időszakban sürgősen előre kellett ütemezni a kiadásokat a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja hatásainak enyhítése érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy ez az intézkedés káros hatással lesz a pénzügyi ciklus második felében;

19.a digitalizációból és a zöldítésből, valamint a magas részvételi arányból, az emelkedő inflációból és a kapcsolódó magas energiaköltségekből eredő kihívásokra való tekintettel – amelyek súlyosan érintik a kedvezményezettek működési kapacitását – sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák, hogy a következő költségvetési években ne csökkenjen a program keretösszege;

20.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kiválósági pecsét még nem került bevezetésre; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vezesse be ezt a címkét, hogy a projektek kihasználhassák a kumulált és alternatív finanszírozás által kínált lehetőségeket ebben a programozási ciklusban;

21.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben nincs lehetőség a Kreatív Európa program kiegészítő támogatására, és hangsúlyozza, hogy ez kizárja az új kezdeményezések, értékes kísérleti projektek és előkészítő intézkedések finanszírozását; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontos eszközök az olyan új kezdeményezések teszteléséhez, amelyek állandó uniós finanszírozási programokká fejlődhetnek, vagy meglévő programokba sorolhatók;

22.sajnálatát fejezi ki a többéves pénzügyi keret két ciklusa közötti finanszírozási hiány miatt, amely különösen a hálózati rendszert érintette, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez a jövőben ne ismétlődjön meg; felhívja a Bizottságot, hogy tekintettel arra, hogy ez a rendszer kulcsfontosságú szerepet játszik a kulturális és kreatív ágazatok transznacionális és nemzetközi működésének támogatásában, biztosítson megfelelő finanszírozást, és emellett fontolja meg működési támogatások bevezetését ehhez a fellépéshez;

23.üdvözli a horizontális fellépéseket kiegészítő ágazati megközelítés bevezetését a kultúra ág új elemeként; felszólít ennek megfelelő költségvetési előirányzatok révén való megerősítésére annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen ágazat se maradjon le, és ne csökkenjen a horizontális fellépésekre szánt előirányzat;

24.emlékeztet a művészi kifejezés szabadságának további védelmének és előmozdításának fontosságára, különösen a program által a kulturális együttműködési projektek cselekvése és az európai hálózatok rendszere keretében kínált finanszírozási lehetőségek tekintetében;

25.elismeri, hogy a megnövelt társfinanszírozási arányok – különösen a kis léptékű együttműködési projektek esetében – előnyösek és megkönnyítik a kis méretű szervezetek részvételét; e tekintetben felhívja a Bizottságot és az EACEA-t, hogy tegyék lehetővé a projektkonzorciumok számára a finanszírozás partnerek közötti elosztásának független meghatározását, amennyiben a teljes társfinanszírozási arány projektszinten alkalmazandó;

26.hangsúlyozza a határokon átnyúló mobilitás fontosságát minden alkotó számára, mivel a külföldi szakmai lehetőségek növelésével elősegíti a kreatív folyamatot; e tekintetben a Kreatív Európa program keretében új mobilitási intézkedésként üdvözli „A kultúra mozgatja Európát” programot;

27.elismeri a mobilitási program keretében beérkezett pályázatok magas színvonalát; felhívja azonban a Bizottságot, hogy a Kreatív Európa irodák segítségével és támogatásával kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek révén mozdítsa elő a kultúra szélesebb közönség körében való elterjedését; úgy véli, hogy a földrajzi egyensúly biztosítása érdekében ezeknek a tevékenységeknek kifejezetten az egyes ágazatokat kell megcélozniuk, beleértve az összes marginalizált csoport alkotóit, valamint a kevésbé képviselt országokat és régiókat;

28.rámutat arra, hogy az új mobilitási fellépés jelentős sikerének elismerése mellett 2024 végéig mindenképpen el kell végezni a főbb kialakuló tendenciák elemzését annak érdekében, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy ezt a fellépést új szereplőkre, például a könyvágazat képviselőire is kiterjesszék; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy 2025-től kezdődően növelje az ehhez a fellépéshez rendelt költségvetést;

29.hangsúlyozza a mobilitási program keretében végrehajtott környezetvédelmi és családi kiegészítések pozitív hatását, amelyek konkrét példaként szolgálnak arra, hogyan lehet a program inkluzívabb; felhívja ezért a Bizottságot, hogy fontolja meg e megközelítés alkalmazását a Kreatív Európa program egyéb fellépéseiben;

30.üdvözli, hogy a kultúra ág keretében nőtt a feltörekvő művészek promóciójával foglalkozó európai platformok finanszírozása, és kiemeli, hogy ez pozitív hatást gyakorol a sokszínűségre azáltal, hogy nemzetközi szinten növeli a művészek és műveik láthatóságát; felhívja ezért a Bizottságot, hogy megfelelő finanszírozás és promóció biztosítása révén fejlessze tovább ezt a fellépést;

31.hangsúlyozza a hálózati rendszer fontosságát a hálózatépítési és kapacitásépítési lehetőségek biztosításában, amelyek erősítik az európai kulturális és kreatív ágazatok sokszínűségét és versenyképességét; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő finanszírozást ehhez a fellépéshez a jelenlegi kedvezményezettek és az új hálózatok támogatása céljából;

32.hangsúlyozza, hogy az ágazati megközelítés kiváló eszköz, amely megerősíti a könyvkiadási és -értékesítési ágazatot, lehetővé téve olyan összehangolt fellépéseket, amelyek támogatják és ösztönzik a piacra jutást és az európai alkotások szélesebb körű terjesztését;

33.emlékeztet arra, hogy a műfordítás a könyvágazat fő támogatási rendszere; hangsúlyozza azonban, hogy ezt a rendszert ki kell terjeszteni az európai ismeretterjesztő könyvek fordítására is; felhívja a Bizottságot, hogy a program félidős felülvizsgálatára tekintettel dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket arra vonatkozóan, hogy hogyan osztják el a finanszírozást annak érdekében, hogy javítsák a fogyatékossággal élő személyek könyvekhez való hozzáférését;

34.üdvözli, hogy a kultúra ág keretében nőtt a zenei ágazatot támogató intézkedések száma, aminek eredményeképpen a jelenlegi program keretében több zenével kapcsolatos projektet nyújtanak be; felszólítja azonban a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy stratégiaibb és ágazatorientáltabb megközelítést a zenei ágazat számára az új és jövőbeli kihívások kezelése érdekében, az „A zene mozgatja Európát” előkészítő intézkedés eredményeire építve; e tekintetben hangsúlyozza a zenei ökoszisztéma és a Bizottság közötti rendszeres, strukturált párbeszéd fontosságát; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az ágazattal együttműködve gyűjtsön adatokat a tagállamok zenei piacairól, és készítsen jelentést a teljes ökoszisztémát érintő valamennyi felmerülő kihívásról;

35.hangsúlyozza az „Európa kulturális fővárosa” különleges fellépés fontosságát, amely a városok és régiók kulturális és gazdasági megújulásának katalizátora; hangsúlyozza, hogy ehhez a különleges fellépéshez már régóta megnövelt finanszírozásra lett volna szükség a Covid19-világjárvány hosszú távú hatásaiból és a meredek inflációból eredő többletköltségek fedezése érdekében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy növelje a Melina Mercouri-díj finanszírozását, amely évekig mindössze 1,5 millió EUR-val rendelkezett; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy biztosítsák a kezdeményezés tartós örökségét, és támogassák annak elérését az annak keretében kifejlesztett kulturális tevékenységekben való részvétel növelése érdekében;

36.elismeri, hogy az Európai Örökség cím értékes kezdeményezés, amely megerősíti e helyszínek Európa történelmében és kultúrájában betöltött jelentős szerepét, és megjegyzi, hogy a 2013 és 2021 közötti időszakban 60 helyszín kapta meg a címet; ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy más vonatkozó uniós pénzügyi eszközökkel való szinergiák kialakítása révén javítsa az Európai Örökség cím láthatóságát;

37.hangsúlyozza a Kreatív Európa program által támogatott díjak jelentőségét az irodalomban, az építészetben és az örökségvédelemben, a zenében (annak kortárs, rock és pop műfajaiban), valamint az audiovizuális művészetekben; hangsúlyozza, hogy ezek a régóta működő kezdeményezések jól ismertek ezekben az ágazatokban, és hogy a különböző területeken elért eredmények díjazásával növelik az európai kulturális és kreatív ágazatok láthatóságát;

38.elismeri, hogy a MEDIA ág továbbra is a fő európai eszköz, amely stratégiai támogatást nyújt az elsősorban kis- és középvállalkozásokból álló, független audiovizuális ágazat számára; kiemeli a jelentős nemzetközi versenyt, amellyel az európai audiovizuális, filmes és videojáték-ágazatok szembesülnek, és a kulcsfontosságú támogatást, amelyet ez a terület kínál ezen ágazatok helyreállításához és átalakításához, valamint az EU stratégiai autonómiájának növeléséhez; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő költségvetési előirányzatokat biztosítsanak a Media ág számára, és ragaszkodik ahhoz, hogy átfogó adatokra van szükség annak értékeléséhez és nyomon követéséhez, hogy a program hatékonyan tudja-e növelni ezen ágazatok gazdasági és kulturális potenciálját, és ha igen, hogyan;

39.elismeri a MEDIA ág keretében bevezetett célzott intézkedések pozitív hatását a különböző audiovizuális kapacitásokkal rendelkező országok részvételének szélesítése és a határokon átnyúló együttműködés megerősítése érdekében;

40.kiemeli, hogy a 2021–2022-es időszakban költségvetési megszorítások miatt számos, a társfejlesztési és a miniportfólió-fejlesztési program keretébe tartozó magas színvonalú projektet elutasítottak; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb költségvetést e programok jövőbeli végrehajtására;

41.hangsúlyozza az európai filmforgalmazást és az európai filmértékesítést támogató rendszerek alapvető szerepét az európai audiovizuális ágazat kulturális sokszínűségéhez való hozzájárulásban az európai filmek határokon átnyúló forgalmazásának fokozása, valamint a forgalmazók által a nem nemzeti európai filmek készítésébe, terjesztésébe és népszerűsítésébe történő befektetéskor vállalt kockázatok egy részének ellensúlyozása révén; hangsúlyozza ezért, hogy elengedhetetlen mindkét rendszer finanszírozásának növelése, valamint további erőfeszítések megtétele az európai alkotások szélesebb körű forgalmazásának és online hozzáférhetőségének biztosítása érdekében;

42.hangsúlyozza, hogy számos európai országban nincsenek a filmalkotások vetítésére irányuló támogatási rendszerek; e tekintetben kiemeli az Europa Cinemas hálózat megfelelő finanszírozása fenntartásának fontosságát, amely a MEDIA ág egyik kiemelt kezdeményezése, és amely hozzájárul az európai mozifilmek filmszínházakban történő forgalmazásához;

43.hangsúlyozza, hogy a Kreatív Európáról szóló rendelet (2021–2027) kibővíti az audiovizuális szakemberek, köztük az alkotók hálózatépítési tevékenységeinek támogatását; rámutat arra, hogy ezt az intézkedést még nem hajtották végre; felhívja ezért a Bizottságot, hogy időben hajtson végre célzott fellépést a hálózatépítésre irányuló tevékenységek és az európai szakmai és kulturális szervezetek audiovizuális értékláncon belüli együttműködésének támogatása céljából;

44.emlékeztet az európai írói előkészítő intézkedés sikerére, és javasolja, hogy a Bizottság a Kreatív Európa programba foglalja bele az ezen intézkedés által követett célkitűzéseket;

45.üdvözli a videojátékok és az immerzív tartalmak fejlesztésének támogatására irányuló célzott fellépés bevezetését, amely jelentős érdeklődést váltott ki az ágazaton belül; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa ezen ágazat kulturális és kreatív dimenzióját azáltal, hogy a vonatkozó pályázati felhívások kidolgozásakor figyelembe veszi annak sajátosságait és kapcsolódó igényeit, beleértve a virtuális világgal kapcsolatos új üzleti modellek tesztelésének szükségességét, hogy lehetővé váljon a készségek fejlesztése ezen a területen, különös hangsúlyt fektetve a nők részvételére; megjegyzi azonban, hogy a jelenlegi költségvetés nem biztos, hogy elegendő ehhez, és további finanszírozást kér az európai videojáték-ökoszisztéma növekedésének támogatására, valamint az európai tehetségek kibontakozásának és megőrzésének ösztönzésére;

46.kiemeli, hogy az igen versenyképes audiovizuális piacon tapasztalható növekvő infláció hatással van a gyártási költségekre; felhívja ezért a Bizottságot, hogy ennek megfelelően emelje meg a finanszírozási plafonokat annak biztosítása érdekében, hogy a MEDIA ág teljesítse az audiovizuális ágazatnak nyújtott támogatását;

47.elismeri az „Európai fesztiválhálózatok” felhívás sikerét, amely 71 fesztivált támogatott 12 hálózat keretében, amelyek többek között a közönség bevonásának elősegítése érdekében működtek együtt; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy a két egymást kiegészítő intézkedés, az „Európai fesztiválok” és az „Európai fesztiválhálózatok” finanszírozását felváltva folytassa;

48.megjegyzi, hogy mivel a MediaInvest eszköz nagyszámú pályázatot vonzott, a jövőbeli megvalósításához biztosítani kell az InvestEU programmal való fokozott költségvetési szinergiákat; felkéri a Bizottságot, hogy tovább javítsa ennek az eszköznek a támogatását az audiovizuális ágazatban;

49.emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2022. szeptemberi, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslata létrehozza a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, amely a 2010/13/EU irányelvvel Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.). létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) helyébe lép; hangsúlyozza a program célkitűzéseinek végrehajtására rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi források fényében, hogy a Média ágra és más program költségvetési sorokra elkülönített költségvetést nem szabad a Testület finanszírozására elkülöníteni;

50.sajnálja, hogy a szektorközi ág keretében programozott intézkedések végrehajtása szenvedte el a legnagyobb késedelmet, különösen 2021-ben, az ágban bevezetett újdonságok miatt;

51.megjegyzi, hogy 2021–2022-ben az újságírói partnerségekre és a médiaműveltségre irányuló felhívások vonzották a legtöbb pályázatot, ami rámutat, hogy sürgősen fokozni kell az európai médiaágazat pénzügyi támogatását;

52.megjegyzi, hogy a szektorközi ág keretében benyújtott pályázatok alacsony sikerességi aránya – a beadványok összességében magas minősége ellenére – a pénzügyi támogatás iránti magas igényt jelzi, amelyet sajnálatos módon a jelenlegi pénzügyi keret nem képes kielégíteni;

53.felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a hátralévő programozási időszakban a 2021–2027-es időszakra vonatkozó teljes költségvetés legalább 9 %-át A Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról szóló (EU) 2021/818 rendelet 8. cikke. fordítsák a szektorközi ág célkitűzéseinek támogatására;

54.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Kreatív Európa program nemzeti irodáinak.