<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" standalone="no"?><SDOCTA xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" STATUS="DEF1" xsi:noNamespaceSchemaLocation="TA.xsd"><IDENT><STRING BOLD="on">P9_TA(2024)0009</STRING></IDENT><TI><STRING BOLD="on">A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (2021–2027 ) végrehajtása – A polgárok szerepvállalása és részvétele</STRING></TI><HIDDEN><STRING HIDDEN="on" ITALIC="on">(A9-0392/2023 - Előadó: Łukasz Kohut)</STRING></HIDDEN><TXTLST><RESOL><TI><STRING BOLD="on">Az Európai Parlament 2024. január 16-i állásfoglalása a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (2021–2027) végrehajtásáról – A polgárok szerepvállalása és részvétele (2023/2004(INI))</STRING></TI><TEXT><PREAMBLE><PRINIT><STRING ITALIC="on">Az Európai Parlament,</STRING></PRINIT><GRVISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról, valamint az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 390/2014/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendeletre<FOOTNOTE><FIELD> HL L 156., 2021.5.5., 1. o.</FIELD></FOOTNOTE>,</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel a „Hatásvizsgálat a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz és a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz” című, 2018. május 30-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0290),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel az uniós polgárságról szóló, 2020. évi jelentésre,</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. cikkére és az Európai Unióról szóló szerződés 9. cikkére,</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>	tekintettel az állampolgári ismeretek oktatására irányuló intézkedések végrehajtásáról szóló, 2022. április 6-i európai parlamenti jelentésre (2021/2008(INI)),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra,</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel „Az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0790),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel „Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia” című, 2020. december 2-i bizottsági közleményre (COM(2020)0711),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra” című, 2020. szeptember 18-i bizottsági közleményre (COM(2020)0565),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2020)0698),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel „Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia (2021–2030)” című, 2021. október 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0615),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>	tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer” című, 2020. október 7-i bizottsági közleményre (COM(2020)0620),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel az EU gyermekjogi stratégiájáról szóló, 2021. március 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0142),</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint eljárási szabályzata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és III. mellékletére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatára,</P></VISA><VISA><P><NO.P>–</NO.P>tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0392/2023),</P></VISA></GRVISA><GRCONS><CONS><P><NO.P>A.</NO.P>mivel a politikai és kulturális életben való aktív részvétel olyan alapvető jog, amelynek mindenki számára egyformán elérhetőnek kell lennie; mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata biztosítja a kormányzásban és a szabad választásokon való részvétel jogát, a közösség kulturális életében való részvétel jogát, valamint a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogot, ami lehetővé teszi a társadalomban való teljes körű részvételt;</P></CONS><CONS><P><NO.P>B.</NO.P>mivel az uniós polgárság számos jogot biztosít az embereknek, különösen azt, hogy az EU hatáskörébe tartozó bármely kérdésben petíciót nyújthatnak be a Parlamenthez, hogy az európai ombudsmanhoz fordulhatnak bármely uniós intézmény által elkövetett hivatali visszássággal kapcsolatban, hogy az EU bármely intézményének írhatnak az EU valamelyik hivatalos nyelvén, és ugyanezen a nyelven választ kaphatnak, valamint hogy a vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően hozzáférhetnek a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz;</P></CONS><CONS><P><NO.P>C.</NO.P>mivel a jelenlegi és az újonnan felmerülő rendszerszintű kihívások – mint például az éghajlati válság, a globális járványok, a digitális átállás és a szociális egyenlőtlenségek – szükségessé teszik a polgárok számára az aktív társadalmi részvételt biztosító struktúrák és megközelítések kiigazítását; mivel a polgárok aktív digitális szerepvállalásának figyelembe kell vennie és kezelnie kell a generációk és a társadalmi csoportok, valamint a jól összekapcsolt városi területek és a vidéki és távoli területek közötti digitális szakadékot, és javítania kell az általános digitális jártasságot;</P></CONS><CONS><P><NO.P>D.</NO.P>mivel a polgári szerepvállalást, a jogokat és értékeket, az összetartozás érzését, valamint a társadalmi-polgári kompetenciák és a kritikus gondolkodás növelését előmozdító uniós programok fontosabbak, mint valaha;</P></CONS><CONS><P><NO.P>E.</NO.P>mivel a polgárok szerepvállalását többszintűnek kell tekinteni, amely magában foglalja a helyi, regionális, nemzeti, európai és globális folyamatokat, amelyek révén az emberek ismereteket és tudást szereznek, és kifejezésre juttatják a véleményüket, miközben részt vesznek az életüket érintő döntésekben és befolyásolják azokat; mivel a vidéki és távoli térségek résztvevőit ösztönözni kell a programban való részvételre; mivel a globalizáció és az európai integráció jelenlegi folyamatai megkövetelik, hogy az európaiak új generációja több szinten is egyre nagyobb politikai szerepvállalást tanúsítson, hogy képes legyen arra, hogy nemzetközi szinten éljen és dolgozzon, valamint arra, hogy mindennapjaiba integrálja a sokszínűséget; mivel a társadalmak egyre sokszínűbbé válnak, és emiatt az emberi méltóság, a kultúrák és a származás sokféleségének tiszteletben tartása, valamint a nők, az LMTBIQ+-személyek, etnikai kisebbségek és más marginalizált csoportok elleni bármiféle megkülönböztetés elutasítása egyre fontosabbá válik Európában;</P></CONS><CONS><P><NO.P>F.</NO.P>mivel a tagállamokban megfigyelt szociopolitikai változások – a társadalmi polarizációtól és az alacsony intézményi bizalomtól a demokratikus visszaesésig, a jogállamiság erodálódásáig, a kirekesztő nacionalizmusig és az euroszkepticizmus politikai célú eszközként való felhasználásáig, valamint a szélsőséges mozgalmak és a tekintélyelvűség térnyeréséig, a vallási fundamentalizmus beszivárgásáig, és a dezinformációs kampányokig és a félretájékoztatásig – komoly fenyegetést jelenthetnek az európai demokráciákra nézve, és destabilizálhatják az EU egészét; mivel a polgárok aktív részvételének és elkötelezettségének a formális, nem formális, informális és az egész életen át tartó tanulás és oktatás révén történő megerősítése alapvető szerepet játszik e tendencia ellensúlyozásában;</P></CONS><CONS><P><NO.P>G.</NO.P>mivel az európai polgárság kialakulását a tudásbeli és érzelmi hiányosságok akadályozták, amelyek gyakran az Unióhoz kötődő téves elképzelésekhez kapcsolódnak, ezért azt a polgárok részvételét és a kultúrák közötti párbeszédet lehetővé tevő mechanizmusoknak kell kísérniük és erősíteniük; mivel közös európai történelmünk jobb megértése és a polgárok társadalmi és politikai életben való erőteljesebb részvétele jótékony hatással lehet a kialakulóban lévő európai identitásra, amely kiegészíti a polgárok többféle helyi, regionális, nemzeti, földrajzi, kulturális vagy egyéb identitását; mivel a polgárok aktív részvétele és párbeszéde összekapcsolódik az állampolgári ismeretek oktatásának európai dimenziójával, és hatékonyan hozzájárulhat egy egyértelmű jogokat és kötelezettségeket tartalmazó európai polgárság létrehozásához;</P></CONS><CONS><P><NO.P>H.</NO.P>mivel a polgárok elégtelen szerepvállalása, az EU-val kapcsolatos elégtelen ismeretek és az EU hozzáadott értékének hiányos ismerete hozzájárul a demokratikus deficit érzékeléséhez, és euroszkepticizmushoz vezethet a tagállamokban;</P></CONS><CONS><P><NO.P>I.</NO.P>mivel az Európai Unióban és a programban részt vevő más országokban a polgári tér beszűkülése hatással van a demokratikus részvételre és a civil társadalmi szervezetek azon képességére, hogy a jogállamiság tekintetében fékek és ellensúlyok szerepét töltsék be; mivel a tagállamokban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme szempontjából kiemelkedő fontosságúak a civil társadalom – beleértve a nagy múltú és jelentős tapasztalattal rendelkező kisebbségi és önszerveződő szervezeteket is – támogatására és részvételének lehetővé tételére irányuló intézkedések;</P></CONS><CONS><P><NO.P>J.</NO.P>mivel a kisebbségek civil társadalmi szervezetei kulcsfontosságúak a kisebbségi népesség önképviselete és polgári szerepvállalása szempontjából, különösen azon csoportok esetében, amelyek nem rendelkeznek más formális politikai képviseleti lehetőségekkel;</P></CONS><CONS><P><NO.P>K.</NO.P>mivel 2020-ban több mint 22 millió nem uniós országbeli állampolgár tartózkodott az EU-ban; mivel ezek a csoportok nem férnek hozzá formális politikai tevékenységekhez, aminek következtében emberek millióinak életét érintik olyan döntések, amelyeket részvételük vagy hozzájárulásuk nélkül hoznak; mivel ez alapvető demokratikus deficitet jelent az Unióban minden szinten, és kihívást jelent a fenntartható, méltányos és hatékony politikák és programok létrehozása szempontjából, mivel a nem állampolgárok politikai és nyilvános részvételével kapcsolatos emberi jogok érvényesítése döntő szerepet játszik a demokratikus kormányzás, a jogállamiság, a társadalmi befogadás, a gazdasági fejlődés, valamint a marginalizálódás és a megkülönböztetés felszámolásában az EU-ban;</P></CONS></GRCONS></PREAMBLE><DISPOSITIF><ACTLST><ACTINIT><STRING BOLD="on"><STRING ITALIC="on">A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (2021–2027) végrehajtásának korai szakaszai 3. ág – Polgári szerepvállalás</STRING></STRING></ACTINIT><ACTION><P><NO.P>1.</NO.P>szilárd meggyőződése, hogy a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) program egyedülálló módon járul hozzá a polgári szerepvállalás és részvétel fokozásához az alapvető jogok szemszögéből azáltal, hogy hatékonyan ötvözi az értékeket, a civil párbeszédet és a polgárságot, miközben elősegíti a társadalmi és a nemek közötti egyenlőséget, a regionális örökség megőrzésének támogatása révén a sokféleséget, a történelmi tudatosságot, valamint a megkülönböztetés és az erőszak elleni küzdelmet; úgy véli, hogy a CERV-program alapvető eszköz az EU jövője szempontjából és az olyan társadalmi-politikai kihívások kezelésében, mint az ismerethiány, az euroszkepticizmus, a szűkülő civil társadalmi mozgástér és a jogállamiság Európa-szerte történő eróziója és az azt érő kihívások; arra ösztönzi a programot, hogy támogassa a civil társadalmi szervezetek rezilienciáját célzó, köztük a jogállamiságra és az uniós értékekre összpontosító intézkedéseket.</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>2.</NO.P>emlékeztet arra, hogy a CERV-program végrehajtása még mindig a kezdeti szakaszban van, mivel a programot létrehozó rendeletet csak 2021-ben fogadták el; rámutat arra, hogy emiatt a 3. ágból csak néhány projektet fejeztek be, és a kedvezményezettektől csak kevés információ áll rendelkezésre az eredmények pontos értékeléséhez;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>3.</NO.P>felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a CERV-programmal kapcsolatos adatgyűjtést, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, köztük a marginalizált közösségekre, a kisebbségekre és a kiszolgáltatott népességcsoportokra, hogy kezeljék egyedi kihívásaikat, és előmozdítsák a tapasztalataik kutatását; kitart amellett, hogy erős nyomon követési és értékelési mechanizmusokat kell kialakítani; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés hasznos lesz a szakpolitika alakításához, biztosítva a hátrányos helyzetű csoportok érdemi részvételét a polgári szerepvállalásra irányuló kezdeményezésekben és hangjuk növelését, valamint egy inkluzívabb és méltányosabb program létrehozását, miközben általában véve jobb jövőbeli értékeléseket biztosít;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>4.</NO.P>hangsúlyozza, hogy a programnak számos kihívással kellett szembenéznie, amelyek akadályozták végrehajtásának kezdeti szakaszát, és amelyek közül sok kihívás – például a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív háborúja – külső tényező volt, és ezek rombolták és veszélyeztették a polgárok jogait és a demokráciában való részvételüket; megjegyzi azonban, hogy a lassú indulást követően felgyorsult a végrehajtás, és a program jelenleg jól működik; kiemeli továbbá, hogy figyelemfelkeltő kampányokat kell szervezni annak érdekében, hogy a népesség szélesebb körét érjék el, különösen a vidéki területekről;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>5.</NO.P>aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az uniós alapok végrehajtására szolgáló új digitális eszközök (pl. az eGrants eszköz) használata és bevezetése a kulcsfontosságú kérdésnek tűnik kedvezményezettek számára a program kialakítása szempontjából; sajnálja, hogy a bonyolult eljárások akadályozták a kisebb szervezetek részvételét is, amelyeknek nincs elég idejük és erőforrásuk ahhoz, hogy a megadott határidőig végigmenjenek a pályázati folyamaton; úgy véli, hogy ezeknek az eszközöknek a kialakítása korlátozza a program azon képességét, hogy alkalmazkodjon az új fejleményekhez és a változó igényekhez; szorgalmazza az adminisztratív terhek megszüntetését, valamint a pályázati, szerződéskötési és jelentéstételi eljárások egyszerűsítését; hangsúlyozza, hogy az adminisztratív követelmények egyszerűsítése hatékonyabb és rugalmasabb kérelmezési eljárást is magában foglal azon szervezetek számára, amelyek többéves partnerségi keretmegállapodásokat írtak alá, többek között a szakpolitikai fejlemények előrejelzése érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy az alkalmazási portált felhasználóbarátabbá kell tenni, különösen a kisebb szervezetek számára, és biztosítani kell, hogy az eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentumot az EU valamennyi nyelvére lefordítsák annak érdekében, hogy bővüljön a részvétel valamennyi tagállama, és biztosítható legyen a kulturális sokféleség;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>6.</NO.P>elítéli, hogy a tagállamok számára nem kötelező a CERV-program nemzeti kapcsolattartó pontjának (NCP) létrehozása, amely semleges tanácsadást, hasznos információkat és támogatást nyújt a kérelmezők, az érdekelt felek és a kedvezményezettek számára, beleértve a pályázati eljáráshoz nyújtott segítséget, miközben könnyen érthető információkat oszt meg a program eredményeiről; sajnálattal veszi tudomásul, hogy 2023 júniusára csak 20 tagállam rendelkezett nemzeti kapcsolattartási pontokkal;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>7.</NO.P>mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi inflációs ráták hatással vannak a CERV kedvezményezettjeinek működési költségeire; sajnálja, hogy a kedvezményezettek tervezett tevékenységeik végrehajtása során kihívásokkal szembesülnek, különösen az utazási, szállás- és napidíj egységköltségek tekintetében, és előfordulhat, hogy az eredetileg tervezett tevékenységek egy részét vissza kell fogniuk annak érdekében, hogy a költségvetésen belül maradjanak;</P></ACTION></ACTLST><ACTLST><ACTINIT><STRING BOLD="on"><STRING ITALIC="on">Politikai ajánlások a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program jövőjére vonatkozóan</STRING></STRING></ACTINIT><ACTION><P><NO.P>8.</NO.P>felszólítja a Bizottságot, hogy hozza létre a civil párbeszéddel foglalkozó csoportot a rendszeres, nyílt és átlátható párbeszéd biztosításáért a civil párbeszéd egész programban történő megerősítése érdekében oly módon, hogy az minden szinten támogassa az intézmények és az összes érintett érdekelt fél, különösen a civil társadalmi szervezetek közötti kétirányú folyamatot, és az (EU) 2021/692 rendelet 11. cikkének végrehajtása részeként, és a civil párbeszédet eszközként használja fel az irányításhoz és a kétéves munkaprogram prioritásainak meghatározásához, valamint a demokrácia és a jogállamiság kritikus dimenziójaként tovább ösztönözze a polgári szerepvállalás kollektív dimenzióját; e tekintetben emlékeztet arra, hogy elő kell mozdítani a civil társadalommal folytatott párbeszédet támogató innovatív intézkedéseket, többek között azzal a céllal is, hogy előmozdítsák a bizalmon alapuló partnerség kultúráját a támogatottakkal; szorgalmazza különösen a civil társadalom széles körű részvételét támogató kapacitásépítési intézkedéseket, főként a megosztott irányítás keretében biztosított más finanszírozási rendszerekkel – például a technikai támogatási eszközzel – kialakított kapcsolatok révén;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>9.</NO.P>emlékeztet arra, hogy az állampolgári ismeretek oktatása európai dimenziójának erősítése révén ösztönözni kell a polgárok aktív részvételét mind a tantervekben, mind a tanórán kívüli tevékenységekben; kiemeli, hogy a valóban európai polgársággal kapcsolatos oktatás a polgári szerepvállalás és részvétel szellemében tájékoztathatja és formálhatja a polgárokat, és hogy e tekintetben a megfelelő uniós irányelvek megfelelő eszköznek bizonyulhatnak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU-ban élő, állampolgársággal nem rendelkező személyeket és önszerveződő szervezeteiket bevonják a CERV-program célcsoportjába, ami elő fogja mozdítani a demokratikus kormányzást, a jogállamiságot és a társadalmi befogadást;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>10.</NO.P>felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek még nem jelöltek ki nemzeti kapcsolattartó pontokat, hogy ezt mielőbb tegyék meg, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az együttműködést a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatával találkozók, képzési intézkedések és célzott csereprogramok révén, mivel ezeket eddig is nagyon sikeresen szervezték meg; e tekintetben ösztönzi a Bizottságot, a tagállamokat és a nemzeti kapcsolattartó pontokat, hogy hozzák létre a nemzeti kapcsolattartó pontok európai hálózatát a bevált gyakorlatok megosztásának és az ismeretek cseréjének megkönnyítése érdekében; ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy hozza létre a CERV kedvezményezettjeinek hálózatát tapasztalataik és a bevált gyakorlatok megosztása, és a helyi és nemzeti realitások mélyebb megértése érdekében az EU-ban és azon kívül;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>11.</NO.P>tudomásul veszi a CERV program keretében a különböző típusú újbóli támogatási mechanizmusok bevezetésének eredményeit, amelyek eddig nagyon biztatóak voltak; kéri a különböző újbóli támogatások pályázati felhívásainak minőségi és mennyiségi elemzését azzal a céllal, hogy ezek alkalmazását adott esetben kiterjesszék a CERV program más ágaira, különösen a 3. ágra, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós finanszírozás olyan önszerveződő civil társadalmi szervezetekhez jusson el, amelyek hosszú múltra és jelentős tapasztalatokra tekintenek vissza; sürgeti a Bizottságot, hogy egyszerűsítse tovább az újbóli támogatás odaítélésére vonatkozó adminisztratív eljárásokat és követelményeket, hogy az újbóli támogatásra pályázó szervezetek nagyobb rugalmasságot kapjanak a saját támogatottjaikkal szemben, biztosítva a megfelelő munkaügyi, egészségügyi és szociális védelmi normákat; úgy véli, hogy a társfinanszírozási követelményeket felül lehetne vizsgálni azzal a céllal, hogy a szabályokat a kedvezményezettek helyzetéhez igazítsák az egyéneket és mikrostruktúrákat magában foglaló kedvezményezettek és a tematikus területek szélesebb körének támogatása érdekében; kitart amellett, hogy elő kell mozdítani a program használatát az oktatási ágazatban, beleértve a diákokat, a tanárokat, az oktatási személyzetet és az ifjúságsegítőket; hangsúlyozza, hogy a CERV-programból a jogok, az egyenlőség, az értékek és a polgári szerepvállalás területén nyújtott támogatásoknak – amelyek esetében más finanszírozási források nagyon szűkösen állnak rendelkezésre vagy hiányoznak – a támogatási összegek nagyobb százalékát kellene lefedniük; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa az Európai Unió Alapjogi Chartáját tiszteletben tartó struktúrák finanszírozását, például ellenőrzési mechanizmusok létrehozásával, a megfelelő munka-, egészségügyi és szociális védelmi normák garantálása érdekében; felszólít az újbóli támogatási mechanizmusok értékelésére annak érdekében, hogy felmérjék azok hatékonyságát és rugalmasságát az alulról szerveződő csoportok elérése és a szűkülő civil társadalmi mozgástérrel rendelkező országok szervezeteinek támogatása terén;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>12.</NO.P>kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben 2,6 milliárd euróra növeljék a program költségvetését a polgári szerepvállalásra és a demokratikus részvételre irányuló kezdeményezések iránti növekvő igény kielégítése, valamint az emberijog-védők védelmét szolgáló ad hoc mechanizmus létrehozása érdekében, amely hasonló az EU-n kívüli emberijog-védőkre vagy az újságírók védelmére vonatkozó mechanizmusokhoz, és általában véve az infláció programköltségekre gyakorolt hatásának kezelésére, figyelembe véve az Európa jövőjéről szóló konferencia európai polgárságról és oktatásról szóló következtetéseit, valamint a CERV-program stratégiai jelentőségét az uniós prioritások végrehajtása szempontjából;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>13.</NO.P>hangsúlyozza, hogy a hatékony kommunikációs és figyelemfelkeltő tevékenységek elengedhetetlenek a program sikeréhez, és ezért azokat prioritásként kell kezelni a potenciális kedvezményezettek bevonása érdekében, különösen helyi szinten;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>14.</NO.P>elismeri, hogy a CERV-program keretében megvalósuló csereprogramok és az azokban való részvétel kulcsfontosságú a civil társadalmi szervezetek polgári szerepvállalási képességének kiépítése és az uniós értékek előmozdítása szempontjából a nem uniós országokban; hangsúlyozza, hogy az aktív szerepvállalás és az európai értékek iránti elkötelezettség nem a csatlakozási megállapodásokkal kezdődik, hanem az aktivisták és a civil társadalmi szervezetek hosszú távú munkájának eredménye, amelynek célja ezen eszmék népszerűsítése és a helyi aktivisták támogatása a nem uniós országokban; ösztönzi a Bizottságot, hogy a nem uniós civil társadalmi szervezetek bevonása révén könnyítse meg a nem uniós polgárok részvételét a CERV-tevékenységekben; ezért kéri, hogy a CERV-program fedezze a civil társadalom képviselőinek részvételi költségeit, legalábbis a tagjelölt és társult országok képviselőinek költségeit, függetlenül attól, hogy országuk részt vesz-e a CERV-programban; hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos kihívásokat az ukrán partnerekkel közös projektek ösztönzésével kell kezelni az emlékezésen, a demokratikus részvételi tevékenységeken és az ukrán kulturális örökség helyreállításán keresztül;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>15.</NO.P>megismétli kérését, hogy a Bizottság a CERV-programot az európai történelmi tudat területén való fellépés mozgatórugójává tegye azáltal, hogy aktívan támogatja azokat a struktúrákat, amelyek célja a kritikus történelmi emlékezet előmozdítása, például a transznacionális kutatás és az emlékezet helyszíneinek meglátogatása terén, mind az EU-ban, mind azon kívül, különösen a történelmi és kulturális revizionizmus elítélése céljából; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az olyan érzékeny társadalmi kérdésekre, amelyeket esetleg eszközként használhatnak fel;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>16.</NO.P>kéri, hogy a CERV-program támogassa a testvérvárosi programok és a városok hálózatainak az oktatási intézmények ikerintézményi együttműködésével való összekapcsolásának kialakulóban lévő dinamikáját, ami megerősítheti az európai dimenziót, a bevált gyakorlatok cseréjét és az összetartozás érzését;</P></ACTION><ACTION><P><NO.P>17.</NO.P>sürgeti a Bizottságot, hogy egyszerűsítse tovább a működési támogatásokra vonatkozó négyéves keretpartnerségekkel kapcsolatos adminisztratív eljárásokat, különös tekintettel az alkalmazott informatikai eszköz sajátos jellemzőire, amely jobban megfelel a tevékenységi támogatások jellegének;</P></ACTION><SEPARATION><P>°</P><P>°	°</P></SEPARATION><ACTION><P><NO.P>18.</NO.P>utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.</P></ACTION></ACTLST></DISPOSITIF></TEXT></RESOL></TXTLST></SDOCTA>