1.hangsúlyozza, hogy a 2014–2020-as időszakban a fenntartható városfejlesztési stratégiáknak csupán 28%-át hajtották végre integrált területi beruházásokon keresztül; kéri a Bizottságot, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrend fejlesztése érdekében tegyen lépéseket az ilyen eszközök használatának ösztönzésére, különösen intenzívebb kommunikációs tevékenységek révén;

2.hangsúlyozza, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztésen keresztül, például a LEADER program keretében végrehajtott intézkedések értékes hozzájárulást nyújtanak a területfejlesztéshez; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy költségvetési kerete növelésével, a helyi akciócsoportok – alapszabályukra és döntéshozatalukra vonatkozó – nagyfokú autonómiájának biztosításával, valamint az adminisztratív terhek csökkentésével erősítsék meg a LEADER programot;

3.kéri a Bizottságot, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó, közelgő 2024. évi értékelő jelentés eredményeire, valamint a közösségvezérelt helyi fejlesztés révén – például a LEADER program keretében – végrehajtott fellépések eredményeire támaszkodva támogassa a 2021–2027-es időszakra vonatkozó programokat; megjegyzi a területfejlesztési eszközök minőségi elemzésének fontosságát; e tekintetben sajnálatát fejezi ki az Európai Számvevőszék LEADER-ről és közösségvezérelt helyi fejlesztésről szóló különjelentésének következtetése miatt, amely szerint ezek előnyei nem kellően bizonyítottak;

4.üdvözli a területi és helyi fejlesztési stratégiákról, valamint a fenntartható városfejlesztési stratégiákról szóló kézikönyvet, amelyek útmutatóként szolgálnak valamennyi közigazgatási szint számára a területi és helyi fejlesztési, többek között a városfejlesztési stratégiák kidolgozásához, végrehajtásához és nyomon követéséhez; úgy véli, hogy a projektek hatékonyságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében elő kell mozdítani a bevált gyakorlatok terjesztését; sajnálatát fejezi ki azonban e kézikönyvek késedelmes közzététele miatt, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy időben dolgozzon ki iránymutatásokat a programok kidolgozási folyamatának egyszerűsítése érdekében; hangsúlyozza, hogy több iránymutatást és nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára „A polgárokhoz közelebb álló Európa” elnevezésű 5. szakpolitikai célkitűzés végrehajtásával és az annak eléréséhez szükséges intézkedésekkel kapcsolatban, és azokat össze kell hangolni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrendben meghatározottakkal, és ösztönzőket kell kialakítani az 5. szakpolitikai célkitűzésre szánt források növelésére;

5.kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a stratégiai területrendezést, amely a nagyvárosi, városi és funkcionális városi térségeken túlmenően a területek egészét figyelembe veszi; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy Unió-szerte erősítsék meg a vidék és a város közötti kapcsolatokat a kiegyensúlyozottabb területfejlesztés egyik módjaként, és fontolják meg a határokon átnyúló tervezést és végrehajtást olyan alulról építkező megközelítések révén, mint a közösségvezérelt helyi fejlesztés/integrált területi beruházás;

6.felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy különítsen el forrásokat a vidéki területek és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban szenvedő régiók számára, ugyanúgy, ahogyan a kohéziós politikai alapok 8%-át a városfejlesztési menetrend programjainak kidolgozására különítik el; megjegyzi, hogy ezeket a forrásokat elsősorban integrált területfejlesztési eszközökön keresztül kell felhasználni;

7.figyelembe veszi a helyi és regionális hatóságok által a területi eszközök végrehajtása és irányítása terén tanúsított kapacitásokat, és úgy véli, hogy paradigmaváltásra van szükség a helyi és regionális hatóságok területi eszközök végrehajtásába és irányításába való bevonása terén; felszólít a partnerségi elv hatékony végrehajtására, valamint a helyi és regionális hatóságokkal és más érdekelt felekkel folytatott mélyreható konzultációra az integrált területi beruházások és a közösségvezérelt helyi fejlesztések intézkedéseinek meghatározása előtt; kiemeli a területfejlesztés alulról felfelé építkező megközelítésének fontosságát, ugyanakkor megerősíti a polgárok szerepét, hogy magukénak érezzék területük fejlesztését;

8.kéri, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 28. cikkével összhangban és szükség esetén a Bizottság támogatásával az egynél több program által finanszírozott területi vagy helyi fejlesztési stratégiákat integrálják egyetlen modellbe a késedelmek és az adminisztratív akadályok elkerülése érdekében; üdvözli azt a 2021–2027-es programozási időszakban bevezetett lehetőséget, hogy vezető alapot jelöljenek ki az egynél több alapból finanszírozott stratégiák számára;

9.megjegyzi, hogy az olyan területi eszközök, mint a közösségvezérelt helyi fejlesztés és az integrált területi beruházás bizonyítottan olyan intézkedések, amelyek közelebb hozhatják az Uniót a polgárokhoz; megállapítja, hogy a STRAT-Boardban a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan szereplő adatok azt mutatják, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztések fontos szerepet játszottak a területi stratégiák kidolgozásában, kiemelve a helyi szint erős érdeklődését az e stratégiák kidolgozásában való aktív részvétel iránt; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy egyszerűsítsék az alapok adminisztratív kezelését, különösen azokban az esetekben, amikor a közösségvezérelt helyi fejlesztés forrásai egynél több alapból származnak; hangsúlyozza, hogy az integrált területi beruházások a nagyobb ERFA-forrásokkal rendelkező tagállamok által használt fő eszközök, mivel ezek gyorsan fel tudják használni az összegeket, és több, egy vagy több programban jelen lévő fő tengelyt is képesek lefedni;

10.hangsúlyozza, hogy egyértelműen különbséget kell tenni az integrált területi beruházások vagy a közösségvezérelt helyi fejlesztések kidolgozása iránt elkötelezett tagállamok és az ezt nem vállaló tagállamok között; felhívja a Bizottságot, hogy a földrajzi egyenlőtlenségek elkerülése érdekében tisztázza e különbségtételt, és irányozzon elő testre szabott technikai támogatást azon tagállamok számára, amelyek nem használták ezeket a területi eszközöket; ösztönzi az összes tagállamot, hogy nagyobb mértékben használják ki a CPR 28. cikkében meghatározott integrált területfejlesztési eszközöket, és biztosítsák a CPR 8. cikkében meghatározott partnerség tiszteletben tartását; úgy véli, hogy az integrált területfejlesztési eszközöket kötelezővé kell tenni a tagállamok számára;

11.üdvözli a területfejlesztés terén a 2021–2027-es programozási időszakban bevezetett technikai egyszerűsítéseket; felhívja ugyanakkor a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szükséges további adminisztratív szabályozásokat tarták a feltétlenül szükséges, minimális szinten, és még inkább összpontosítsanak az arányosságra, mivel a kisebb projektek jelenleg arányosan (a kedvezményezettek számára) nagyobb adminisztratív terhet és (a programhatóságok számára) nagyobb adminisztratív költségeket jelentenek, mint nagyobb projektek;

12.úgy véli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrend valódi és megfelelő eszközként szolgál, amelynek célja az egyenlőtlenségek térbeli dimenziójának csökkentése, és amely az egyes régiók sajátosságainak figyelembevételével történő kezelésén keresztül biztosítja az EU kohézióját; ezért úgy véli, hogy a társadalmakat és területeket jobban be kell vonni e menetrend jelentőségének felismerésébe; felhívja a Bizottságot, hogy a területirányítási útmutatón túlmutatón módosítsa a területfejlesztési menetrend szerepét;

13.megjegyzi, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrend nemcsak a területi kihívásokra adott, helyi alapú szakpolitikai válaszokat szorgalmaz, hanem a helyi és regionális önkormányzatok és a polgárok jobb bevonása révén jövőképet és ambíciót is biztosít a területi kohéziós célkitűzés tekintetében;

14.kiemeli, hogy bár a területi integrált eszközök egyik fő célja a többoldalú finanszírozás, a jelenlegi megállapítások azt mutatják, hogy egyes országokban még mindig nehéznek tűnik a több forrásból származó finanszírozás alkalmazása, különösen mivel a jelenlegi időszakban az EMVA (vidékfejlesztés) már nem szerepel a közös rendelkezésekről szóló rendeletben, és ezért további konkrét intézkedésekre lenne szükség az EMVA és más kohéziós politikai alapok szabályainak összehangolása érdekében (azaz különböző uniós alapok olyan helyi szintű integrált projektekhez történő felhasználásához, amelyek több szakpolitikai célkitűzésre irányulnak);

15.felhívja a tagállamokat, hogy aktívan mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését a területfejlesztési menetrend kísérleti projektjeinek előkészítésében és gyakorlati végrehajtásában;

16.hangsúlyozza, hogy a vidéki területeken élő polgárok és családjaik tisztességes és méltó jövedelme és életminősége elengedhetetlen a társadalmi haladás és a sikeres területi és helyi fejlődés biztosításához; kitart amellett, hogy az uniós régiókban tisztességes munka- és életkörülményeket és szociális védelmet kell biztosítani mindenki számára;

17.hangsúlyozza, hogy fontos a szakpolitikai koherencia javítása és a jövőbeli uniós integrált területfejlesztés és más kapcsolódó kezdeményezések vidéki térségekre gyakorolt hatásának vizsgálata, melynek keretében értékelni kell az uniós szakpolitikák koherenciáját és egymást kiegészítő jellegét, valamint a vidéki térségekre gyakorolt potenciális hatásukat, ezáltal hatékonyan megelőzve a vidéki térségek elnéptelenedését és elősegítve a generációs megújulást, a magas színvonalú alapvető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést és a munkahelyteremtést; hangsúlyozza, hogy a vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálatára irányuló mechanizmus akkor is fontos, amikor a tagállamok értékelik a javasolt jogszabályok vidéki térségekre gyakorolt hatásait; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a vidéki területek szempontjainak vizsgálatára szolgáló mechanizmusok meghatározásába és végrehajtásába, valamint uniós és nemzeti szintű irányításukba, a közlekedéssel kapcsolatos társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, valamint az érintett területek területi hozzáférhetőségének – a határokon átnyúló, valamint a vidék és a városok közötti együttműködés javítását célzó – javítása, a széles sávú internethez és a megfelelő szolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférés érdekében, valamint a vidéki gazdaság diverzifikációja és a vidéki területek újjáélesztése érdekében, növelve e térségek vonzerejét, valamint fenntartható jövőt biztosítva e közösségek számára;

18.hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrend intézkedéseinek központi szerepet kell játszaniuk a partnerségi megállapodásokban és a programokban; hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézkedéseknek határozottabbnak kell lenniük a pénzeszközök elosztása terén, valamint elő kell mozdítani a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrend uniós szakpolitikákba való beépítését, az emberekhez közelebbi kormányzási szintekre helyezve a hangsúlyt; úgy véli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrend számára megfelelő finanszírozást és elosztási módszertant kell biztosítani a jövőbeli többéves pénzügyi keretben;

19.kiemeli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrend prioritásait és célkitűzéseit elengedhetetlen beépíteni a kohéziós politikai alapok jogalkotási eszközeibe és programjaiba, és azokat az egyes területekhez kell igazítani; üdvözli a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend keretében kidolgozott kísérleti intézkedéseket, és arra kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy továbbra is fektessenek be ezekbe az intézkedésekbe, javítsák azok földrajzi egyensúlyát, valamint jobban hangolják össze őket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend elveivel;

20.hangsúlyozza, hogy a Parlamentet – különösen annak illetékes Regionális Fejlesztési Bizottságát – be kell vonni a kísérleti intézkedésekbe annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban legyenek a jelenlegi uniós prioritásokkal, és hogy a kísérleti intézkedések eredményeit előmozdítsák és kommunikálják uniós szinten, integrálva és összehangolva azokat az olyan kezdeményezésekkel, mint a kohéziós politika, különösen az ERFA és az Interreg;

21.kéri, hogy dolgozzanak ki stratégiát a különböző uniós alapok közötti szinergiák megkönnyítésére a területi eszközökön keresztül végrehajtott projektek esetében, valamint kéri az egynél több alapból finanszírozott kísérleti intézkedések adminisztratív egyszerűsítését, az adminisztratív akadályok csökkentése és az e projektekre irányuló pályázatok megkönnyítése érdekében;

22.úgy véli, hogy a vállalkozások alapvető szerepet játszhatnak a területfejlesztési stratégiákban; arra kéri a Bizottságot, hogy támogassa a vállalatok és a helyi és regionális önkormányzatok közötti együttműködést a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést elősegítő területfejlesztési projektek kidolgozása érdekében;

23.rámutat a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrendben és annak jelenlegi és jövőbeli kísérleti projektjeiben rejlő hatalmas lehetőségekre a nem városi területek rendkívül eltérő szükségleteinek kezelése érdekében, ideértve a vidéki területeket, a hegyvidéki területeket, a szigeteket és a part menti területeket, a távoli és gyéren lakott területeket, valamint számos más olyan területtípust, ahol városi és vidéki jellegzetességek együttesen léteznek; kiemeli különösen, hogy a vidéki területek gyakran demográfiai kihívásokkal, alacsony népsűrűséggel és az általános érdekű szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáféréssel és azok korlátozott minőségével szembesülnek, nem mindig rendelkeznek az innovatív megoldások megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitással, és így nagymértékben kihasználhatják a bevált gyakorlatok cseréjét;

24.hangsúlyozza, hogy az uniós alapok végrehajtásának példáiként jobban kell terjeszteni a kísérleti projektek intézkedéseit és eredményeit; előnyben részesíti azt a gondolatot, hogy a kísérleti intézkedések eredményeit egy kétévente megszervezendő konferencián mutassák be a helyi és regionális önkormányzatoknak, valamint az érintett nemzeti és uniós szintű szereplőknek, összekapcsolva azt más eseményekkel, például a Vidékfejlesztési Paktummal vagy a városok fórumával;

25.kéri a tagállamokat, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrenddel összhangban dolgozzák ki a területi stratégiák programozásának alapjául szolgáló területi menetrendjüket, figyelembe véve az egyes régiók sajátosságait és jelentősen eltérő szükségleteit, hogy ösztönzőként szolgáljon, valamint annak érdekében, hogy előmozdítsák a döntéshozatali folyamatot, valamint a terület- és városfejlesztési politikák kidolgozását; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé különböző területfejlesztési stratégiák alkalmazását valamennyi uniós régió számára, beleértve a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett területeket, a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiókat, például a legészakibb régiókat, valamint a nagyon alacsony népsűrűségű régiókat, a szigeteket, a határ menti régiókat és a hegyvidéki régiókat;

26.kiemeli, hogy az irányítási struktúrák jó teljesítménye meghatározhatja a beruházási prioritások optimális kombinációját az integrált fejlesztési stratégiák kialakításához és megvalósításához szükséges többszintű vertikális és horizontális koordináció elérése érdekében;

27.kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a kísérleti intézkedéseken felül is mozdítsák elő a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend végrehajtását, és gondoskodjanak arról, hogy ez az eszköz olyan cselekvési referenciakeretté váljon, amely konkrét és kiigazított iránymutatásokkal szolgál az uniós területek számára teljesítményük javításához; kiemeli annak lehetőségét, hogy a regionális finanszírozást összekapcsolják a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend prioritásainak megvalósításával, és kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan nyomonkövetési mutatókat, amelyek összekapcsolják a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrendet és a kohéziós politikai alapok, különösen az ERFA felhasználását;

28.megismétli, hogy sürgősen meg kell erősíteni az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós politikát, figyelembe véve a szélsőséges időjárási események növekvő tendenciáit az elmúlt években és hónapokban az EU-ban; ezért felszólítja a hatóságokat, hogy folytassák az éghajlatváltozás elleni küzdelmet; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy fokozni kell a kísérleti projektek ambícióját és minőségét a „Zöld Európa” célkitűzés és annak elsődleges prioritása („Egészséges környezet”) keretében; hangsúlyozza, hogy a területfejlesztés kulcsfontosságú a reziliens régiók kiépítéséhez és a kohéziós politikai finanszírozás fenntartható végrehajtásának biztosításához;

29.üdvözli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság javaslatát a vidéki/városi jogok és kötelezettségek egész Európára kiterjedő chartájának előmozdítására; meggyőződése továbbá, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a városi területekkel annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen térség vagy polgár se maradjon le a klímasemleges, fenntartható és virágzó Európai Unióra való méltányos átállásban, törekedve a vidéki és városi területek méltányos megközelítés iránti elkötelezettségére, és bizonyítva a vidéki és városi szervezetek együttműködésének hozzáadott értékét;

30.hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az uniós régiók kiegyensúlyozottabb fejlődését az uniós források jobb elosztásának biztosításával, beleértve a közös agrárpolitika támogatásait a tagállamokon belül és azok között; hangsúlyozza, hogy nem lehet fenntartható és hosszú távú területfejlesztést elérni, ha a különböző régióknak nyújtott támogatást múltbeli adatok alapján osztják el;

31.megjegyzi, hogy egyre több ember dönt úgy, hogy a városban él, és a vidéki térségekben dolgozik; kéri a Bizottságot, hogy olyan programokat alakítson ki, amelyek az összes területet figyelembe veszik, beleértve a nagyvárosi, városi és funkcionális területeket is; ösztönzi a Bizottságot, hogy a LEADER programot úgy alakítsa ki, hogy azt a kisvárosok is igénybe vehessék;

32.kéri a Bizottságot, hogy a területi egyenlőtlenségek és a funkcionális eltérések hatékonyabb leküzdése érdekében kapcsolja össze a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend végrehajtása során szerzett tapasztalatokat a jövőbeli kohéziós politikával és a kohéziós politika jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásaival; rámutat, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend eszközként szolgálhat a kohéziós politika által a területi kohézió célkitűzése tekintetében kifejtett hatások értékelésére;

33.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2024 végéig végezzék el a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend koherens felülvizsgálatát, beleértve az irányítási rendszer, a végrehajtás terén elért eredmények és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrendben felvázolt prioritások relevanciájának alapos felülvizsgálatát;

34.üdvözli a területi és helyi fejlesztési stratégiákról szóló kézikönyvben ismertetett módszertan kötelező jellegét, amely ugyanolyan jelentőséget tulajdonít a területfejlesztési politikáknak, mint a városfejlesztési politikáknak;

35.a városfejlesztést és a tágabb értelemben vett területfejlesztést célzó stratégiák tekintetében olyan egységes keretet szorgalmaz, amely egységesen kezeli a területi követelményeket; hangsúlyozza, hogy ez a pénzeszközök megszerzése terén jelentősen csökkentheti a bürokratikus akadályokat;

36.felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az alapok megfelelő végrehajtását és a területi eszközök végrehajtását, előnyben részesítve az aránytalan bürokrácia nélküli hatékony irányítást; hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell az alapokhoz való hozzáférést, azonosítva az „egyablakos ügyintézési pontokat” az uniós kohéziós alapok és az integrált területi beruházások vagy a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektek potenciális kedvezményezettjei számára, különösen a finanszírozás típusával, az adminisztratív követelményekkel és a támogathatósággal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés tekintetében;

37.elismeri az Európai Tanács szerepét a tagállamok területi tevékenységeinek fejlesztésében; kéri a tagállamokat, hogy az integrált területi beruházásokért vagy a közösségvezérelt helyi fejlesztésekért felelős irányító hatóságok és végrehajtó szervek számára egyaránt biztosítsanak elegendő emberi erőforrást annak érdekében, hogy technikai támogatást és tanácsadási szolgáltatást tudjanak biztosítani kifejezetten a helyi akciócsoportok és az integrált területi beruházásokban részt vevő partnerek számára a rendeletek betartásának lehetővé tétele érdekében;

38.kéri a Bizottságot, hogy a kohéziós politika révén fokozza részvételét a területi politikában, és a kohézió és a mikrokohézió előmozdítása érdekében erősítse meg a régiók irányítását azáltal, hogy figyelembe veszi az egyes régiók sajátosságait, javítja a helyi és regionális szintű döntéshozatalt, valamint a meglévő eszközöket alkalmazza annak érdekében, hogy javuljon a jogalkotási eszközök kezelése; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a kohéziós politikai alapokat a területfejlesztés ellenálló képességének növelése, különösen a váratlan események hatásainak enyhítése, a régióknak a következményektől való védelme, valamint a „ne árts a kohéziónak” elv tiszteletben tartása érdekében;

39.tudatában van az európai szemeszterrel kapcsolatos döntések területi kohézióra és következésképpen a területi programok fejlesztési kapacitásaira gyakorolt hatásának; megismétli ezért, hogy meg kell erősíteni a területi dimenziót az európai szemeszterben, és javítani kell a kohéziós politika és az európai gazdasági kormányzás közötti kapcsolatot, bevonva a helyi és regionális önkormányzatokat az európai szemeszterhez és annak országspecifikus ajánlásaihoz kapcsolódó eljárások valamennyi szakaszába;

40.kéri a Régiók Európai Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy vállaljanak aktívabb szerepet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai területfejlesztési menetrend nyomon követésében és továbbfejlesztésében; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy az egyes régiók képesek-e enyhíteni a területi kohéziót érintő jövőbeli globális kihívásokat; megjegyzi, hogy ez olyan gyorsreagálási eszközt biztosítana, amely lehetővé tenné a források elosztásának vagy megerősítésének rugalmasságát az Unió régiói valós idejű helyzetének megfelelően;

41.kiemeli a területi eszközök jelentőségét a civil társadalom és a helyi és regionális önkormányzatok fokozott és inkluzív részvétele szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel azokat az új lehetőségeket, amelyekkel jobban fel lehetne hívni a figyelmet azok logikájára, és hogy jelentősen növelje az integrált területi beruházások és a közösségvezérelt helyi fejlesztések használatát, többek között a 2027 utáni kohéziós politikai keretben alkalmazandó százalékos arány potenciális elkülönítése révén;

42.felhívja az Európai Beruházási Bankot, hogy növelje a kohéziós politikai alapok számára előirányzott pénzügyi előirányzatot, amely a régiók egyensúlyának és megfelelő működésének megőrzését szolgálja;

43.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek.