1.felhívja a Bizottságot, hogy őrizze meg az egységes piac integritását; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok infláció csökkentéséről szóló jogszabályára adott válasznak nem kizárólag az állami támogatások felhasználásra, hanem emellett az üzleti tevékenység folytatása szempontjából kedvezőbb környezet megteremtésére és egy megújított versenyjogi keret alkalmazására kell támaszkodnia, amely gyorsaságot és rugalmasságot biztosít az Európában beruházó és tisztességesen versenyző vállalatok számára az EU éghajlatpolitikai céljainak tiszteletben tartása mellett;

2.tudomásul veszi az ideiglenes válság- és átállási keretet, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabálykönyv aktualizálását, amely lehetővé teszi a zöld és digitális átállásra irányuló beruházásokat; tudomásul veszi a „kiegyenlítési záradék” 2023. évi elfogadását; felhívja a Bizottságot, hogy ügyeljen annak elkerülésére, hogy megteremtse a támogatási verseny feltételeit, és használja fel a rendelkezésére álló eszközöket a tisztességtelen támogatási verseny megelőzésére és az azzal szembeni fellépésre; hangsúlyozza, hogy minden további állami támogatásnak célzott és ideiglenes jellegűnek kell lennie; fenntartja, hogy az állami támogatásoknak összhangban kell lenniük az EU szakpolitikai célkitűzéseivel, ezen belül a zöld megállapodással és a szociális jogok európai pillérével; felhívja a Bizottságot, hogy folytasson vizsgálatot a visszakövetelési mechanizmusok harmonizációjának tagállamokban tapasztalható hiányával kapcsolatban;

3.felhívja a Bizottságot, hogy az egységes piac szétaprózódásának elkerülése érdekében gondoskodjon arról, hogy minden ideiglenes állami támogatási eszköz kellő mértékben célzott legyen;

4.hangsúlyozza, hogy az új kihívásoknak való megfeleléshez további köz- és magánberuházásokra lesz szükség; hangsúlyozza, hogy az EU költségvetésének rendelkeznie kell a megfelelő eszközökkel arra, hogy kezelje a jövő kihívásait, ideértve a belső piac széttöredezettségét, az EU iparstratégiájának támogatását, kritikus függőségeink csökkentését és nyitott stratégiai autonómiánk biztosítását; hangsúlyozza, hogy ezeket a kihívásokat nem lehet kizárólag közkiadásokkal kezelni;

5.emlékeztet arra, hogy az állami támogatások széttagolt megközelítése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthet az EU belső piacán, mivel nem minden tagállam rendelkezik azonos költségvetési mozgástérrel a támogatás nyújtásához; ezért szorgalmazza a lehetséges torzító hatások nyomon követését, valamint a közpénzből nyújtott támogatások rugalmasságának kizárólag az európai szinten nyújtott támogatások esetében történő alkalmazását;

6.felhívja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy az infláció hogyan hat a versenyre azáltal, hogy ösztönzőket teremt a vállalatok számára a versenytársakkal az árak összehangolása céljából folytatott együttműködésre OECD, ‘Competition and Inflation: OECD Competition Policy Roundtable Background Note’, (Verseny és infláció: Az OECD versenypolitikai kerekasztalának háttéranyaga), 2022., valamint hogy az infláció milyen következményekkel jár a piacokra és a fogyasztók jólétére nézve; hangsúlyozza, hogy a lehetséges következmények hatékony kezelése érdekében javítani kell a vállalati nyereségekkel kapcsolatos adatokat, mivel az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap kutatásai azt mutatják, hogy a vállalati nyereségek átmenetileg az infláció jelentős mozgatórugói voltak; felhívja a Bizottságot, hogy a nemzeti versenyhatóságokkal együtt szorosan kövesse nyomon a versenyellenes magatartás következményeit és az infláció alakulásában játszott szerepét; megismétli, hogy a Bizottságnak minden rendelkezésre álló versenyjogi eszközt be kell vetnie a megélhetési válság kezelése érdekében;

7.üdvözli a versenyhatóságok több tagállamra kiterjedő Görögország, Németország., új piacvizsgálati hatáskörök bevezetésére irányuló kezdeményezéseit, amennyiben azok nem vezetnek a belső piac széttöredezettségéhez; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be hasonló piacvizsgálati eszközt a végrehajtási hiányosságok elkerülése érdekében azokban az esetekben, amikor a gyakorlatok az EU-n belül nemzeti határokon átnyúlóan fordulnak elő, és szükség esetén fogadjon el ágazati korrekciós intézkedéseket a versenyellenes magatartások hatékony kezelése érdekében; emlékeztet az új versenyjogi eszközre irányuló bizottsági kezdeményezésre, amely az uniós versenyszabályok és a piacokon átnyúló strukturális versenyproblémák elleni beavatkozási eszközök közötti joghézagok megszüntetésére irányult; megjegyzi, hogy az új versenyjogi eszközzel a Bizottság teljes ágazatokban vizsgálhatná a versenyjogi problémákat; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra az új versenyjogi eszközt;

8.hangsúlyozza a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek kiemelkedő szerepét a nagy transznacionális projektek finanszírozása és az EU stratégiai prioritásainak megvalósítása szempontjából; tudomásul veszi a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek különleges kritériumait, amelyek az állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzéséhez szükségesek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hosszadalmas és összetett eljárások gyakran túl nagy terhet jelentenek a kkv-k számára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a tájékoztatási eljárásokat legkésőbb hat hónapon belül bonyolítsák le; hangsúlyozza, hogy a közös érdeket szolgáló fontos projekteknek valódi európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük;

9.felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy az uniós versenyjogi elvek hogyan befolyásolták az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtását, többek között a Covid19-válság és a megnövekedett megélhetési költségek fényében; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az általános érdekű szociális szolgáltatások helyzetét és a megfizethető lakhatást szolgáló általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó mentesség lehetőségét;

10.üdvözli az uniós versenyjog kollektív szerződésekre történő alkalmazásáról szóló bizottsági iránymutatást, amely egyértelművé teszi, hogy az uniós versenyjog nem akadályozza az egyéni önfoglalkoztatókat abban, hogy kollektív tárgyalásokat folytassanak; emlékeztet arra, hogy az önfoglalkoztatók gyakran nem vagy csak korlátozottan férnek hozzá a kollektív tárgyaláshoz, ami bizonytalan munkakörülményekhez vezethet;

11.emlékeztet a versenypolitika és a belső piac közötti szerves kapcsolatra, ami magából az EUMSZ versenypolitikát szabályozó 101. és 102. cikkéből is egyértelműen kitűnik; üdvözli, hogy a Bizottság mind jogalkotási, mind politikai munkája során elismerte, hogy a versenypolitikát integrálni kell a belső piaci célkitűzésekbe, amelyek annak keretét adják;

12.rámutat arra, hogy az új versenytársak piacra lépésének megkönnyítése érdekében hatékonyan kell kezelni a piaci torzulásokat és hiányosságokat, fokozni kell a versenyt a meglévő indokolatlan szabályozási akadályok felszámolása és a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése révén;

13. hangsúlyozza az EUB C-555/21. sz. (UniCredit Bank Austria) és C-383/18. sz. (Lexitor sp. z o.o.) ügyben hozott ítéletének jelentőségét az egyenlő versenyfeltételek fogyasztói hitelek piacán történő biztosítása és a versenytorzulás elkerülése szempontjából;

14.üdvözli a Bizottság bejelentését, miszerint az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.). alapján szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járművekkel kapcsolatban; hangsúlyozza a külföldi támogatásokra vonatkozó uniós eszközök, köztük a külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 rendelet hatékony végrehajtásának fontos szerepét abban, hogy mérséklődjenek az egységes piacra gyakorolt potenciálisan torzító hatások; felhívja a figyelmet a Bizottságon belüli forráshiányra, mivel mindösszesen nyolc teljes munkaidős egyenérték áll rendelkezésre;

15.felhívja a Bizottságot, hogy az új prioritások és operatív kihívások kezelése érdekében korszerűsítse a közbeszerzési szabályokat a környezetbarátabb ipar ösztönzésének elősegítése és az európai szabványok előmozdítása céljából;

16.hangsúlyozza, hogy az uniós versenyszabályoknak hozzá kell járulniuk az Unió EUSZ 3. cikkében meghatározott célkitűzéséhez; hangsúlyozza, hogy a termékek „méltányos ára” nem a fogyasztó számára lehető legalacsonyabb ár, hanem olyan ár, amely lehetővé teszi az ellátási lánc valamennyi résztvevőjének méltányos díjazását, miközben nem jár negatív externáliákkal; hangsúlyozza, hogy a versenypolitika fogyasztók érdekében történő végrehajtásának nemcsak az árszintekkel kapcsolatos megfontolásokra, hanem a fenntarthatósági megfontolásokra és a polgárok magánéletére gyakorolt hatásokra is ki kell terjednie;

17.hangsúlyozza az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) az európai versenyhatóságok közötti közös munka és együttműködés előmozdításának fórumaként játszott kulcsszerepét; felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a nemzetközi szinten megvalósuló, folyamatos és konstruktív párbeszédre, illetve együttműködésre; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a versenyjogi és más ágazati – például az adatvédelmi – szabályozó szervek közötti együttműködést mind a vállalati adatokkal való esetleges visszaélések felügyelete, mind annak megakadályozása érdekében, hogy a vállalatok a fogyasztói adatok felhasználásával tisztességtelen versenyelőnyre tegyenek szert; üdvözli az illetékes nemzeti hatóságoknak a digitális piacokról szóló jogszabály szabályainak végrehajtásában játszott fontos szerepét, valamint a digitális ágazatokban a nagy online platformok versenyellenes magatartásának kezelésére irányuló nemzeti jogalkotási kezdeményezéseket; e tekintetben hangsúlyozza az összehangolt és egységes fellépés fontosságát, amely nem veszélyezteti egyrészt a digitális piacokról szóló jogszabály, másrészt a nemzeti versenyszabályok alkalmazását a digitális ágazatokban, a digitális piacokról szóló jogszabály 1. cikkének (6) bekezdésében előírtak szerint;

18.rámutat arra, hogy a globalizált világban a versenyszabályok hatékony érvényesítésének biztosításához elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés; hangsúlyozza, hogy a nem uniós országokkal a versenypolitika területén kötött célzott együttműködési megállapodások érdemben hozzájárulhatnak annak hatékonyságához; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a versenypolitika befolyását a világban, különösen a nem uniós országokkal folytatott együttműködés megerősítése révén, olyan második generációs együttműködési megállapodásokon keresztül, amelyek hatékonyabb információcserét tesznek lehetővé a versenyhatóságok között;

19.felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon nagyobb mértékben további bizonyítási eszközöket, például a viselkedéstudományi ismereteket és a pénzügyi elemzéseket, valamint nagyobb mértékben vegyen igénybe adatelemzőket, informatikusokat, MI-kutatókat és viselkedéskutató közgazdászokat a versenyjog érvényesítése során;

20.rámutat arra, hogy a hitelminősítő intézetek piaci koncentrációja továbbra is magas, mivel a három legnagyobb hitelminősítő intézet piaci részesedése meghaladja a 90%-ot Európai Értékpapírpiaci Hatóság, „Report on CRA Market Share Calculation” (Jelentés a hitelminősítő intézetek piaci részesedésének kiszámításáról), 2022. december 15.; megismétli, hogy a pártatlanság és a bizalom biztosítása érdekében szükség van a verseny fokozására ezen a piacon;

21.sajnálatosnak tartja az Ernst & Young azon döntését, hogy leállítja könyvvizsgálói és tanácsadási üzletágainak szétválasztási folyamatát; megjegyzi, hogy a könyvvizsgálói és a tanácsadási üzletág kombinálása összeférhetetlenséghez vezethet, és növelheti a négy nagy cég mindegyikének erőfölényét; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki a könyvvizsgálói és tanácsadási üzletág kombinálását, és lehetőség szerint terjesszen elő intézkedéseket az összeférhetetlenség és az erőfölény megelőzésére;

22.megjegyzi, hogy az induló vállalkozások domináns szereplők általi felvásárlása tönkreteheti az innovációt és végső soron a versenyt is; kiemeli annak fontosságát, hogy a Bizottság különös figyelmet fordítson a „gyilkos felvásárlások” jelenségére a digitális ágazatban, amelyeket a digitális piacokról szóló jogszabály értelmében be kell jelenteni, valamint hogy a Bizottság adott esetben hozzon határozott intézkedéseket az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletének 22. cikke alapján;

23.üdvözli a Bizottság összefonódási ügyekkel kapcsolatban hozott közelmúltbeli határozatait Európai Bizottság, „Booking Holdings/Etraveli Group”, határozat dátuma: 2023. szeptember 25.; hangsúlyozza az összefonódási határozatokban foglalt strukturális korrekciós intézkedések fontosságát; rámutat, hogy a legnagyobb és legbefolyásosabb online platformok több tízezer kkv napi működését befolyásolják; hangsúlyozza, hogy a felvásárlás nem vezethet egy vállalat erőfölényének megerősítéséhez a szállodai vendéglátás piacán azáltal, hogy lehetővé teszi számára különböző szolgáltatásainak keresztértékesítését;

24.üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy felülvizsgálja az „érintett piac” meghatározásáról szóló közleményét, és várakozással tekint a nyilvános konzultáció eredményei elé; hangsúlyozza, hogy dinamikusabb, a hagyományos megközelítésen túlmutató és hosszabb távú, a globális dimenziót és a lehetséges jövőbeli versenyt magában foglaló jövőképet figyelembe vevő megközelítést kell alkalmazni, különösen a feltörekvő piacok tekintetében, például a digitális ágazatban; sajnálatosnak tartja, hogy a múltban a Bizottság olykor nagyon szűk perspektívából vizsgálta az érintett piacot, és ezzel megfosztotta az európai vállalatokat attól a lehetőségtől, hogy hatékonyan versenyezzenek a globalizált színtéren; támogatja a Bizottságot abban, hogy vegye nagyobb mértékben figyelembe a versenyt érintő potenciális károkat, amikor olyan összefonódásokat vizsgál, amelyek esetében a szomszédos piacokra irányuló terjeszkedés tovább erősítené az erőfölényt a felvásárló vállalat fő piacán;

25.aggasztónak találja, hogy az élelmiszerellátási lánc egyes részei a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők, a környezet és a biológiai sokféleség kárára széles körben koncentrálódnak;

26.emlékeztet arra, hogy az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete értelmében a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozhatnak a közérdekű ügyek – például az éghajlatvédelem, a fenntarthatóság és a jogállamiság – védelme érdekében, és kéri, hogy a Bizottság kapja meg ugyanezt a lehetőséget a koncentráció belső piacra gyakorolt hatásának vizsgálata során;

27.felszólítja a Bizottságot, hogy a versenyre nézve rendkívül ártalmas gyakorlatok megszüntetése érdekében használja ki jobban az ideiglenes intézkedések eszközét, különösen a dinamikus és gyorsan fejlődő piacokon, például a digitális piacokon;

28.üdvözli a legutóbbi antitrösztügyekben alkalmazott új megközelítést, amelynek keretében a Bizottság első alkalommal és bizonyos feltételek mellett strukturális korrekciós intézkedések bevezetéséről rendelkezik a versenyellenes magatartás megszüntetése érdekében, különösen akkor, ha a szóban forgó versenyellenes gyakorlatot ugyanaz a vállalat az évek során más piaci szegmensekben is megismételte; e tekintetben arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is haladjon ebbe az irányba az antitrösztszabályok hatékony utólagos érvényesítése érdekében;

29.felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az antitröszteljárásokat, határozzon meg megfelelő határidőket az eljárásokra, és biztosítsa a határozatok hatékony nyomon követését annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olyan hosszadalmas eljárások, mint például a Spotify ügyében, amely 2019-ben emelt panaszt az Apple ellen, és ahol – annak ellenére, hogy a Bizottság kifogásközlést adott ki – nem került sor konkrét intézkedések meghozatalára az Apple korlátozásainak orvoslására, megakadályozva az alkalmazásfejlesztőket abban, hogy szabadon kommunikáljanak saját felhasználóikkal;

30.üdvözli a várhatóan 2024-ben kidolgozásra és 2025-ben elfogadásra kerülő, kiszorításra irányuló, erőfölénnyel való visszaélésekre vonatkozó iránymutatásokra vonatkozó kezdeményezés elindítását, valamint a Bizottság kötelezettségvállalását az EUMSZ 102. cikkének határozott, hatékony és gyors alkalmazására a kiszorításra irányuló visszaélések területén; kéri a Bizottságot, hogy konkrétan erősítse meg az antitrösztszabályok hatásalapú érvényre juttatását, és különösen a gazdasági bizonyítékok relevanciáját a megfelelő ügyekben; kéri a fogyasztók kiszolgáltatottságának figyelembe vételét a kizsákmányoló jellegű visszaélések – például a túlzó árazás és a tisztességtelen szerződési feltételek – értékelése során;

31.tudomásul veszi a kapuőrök egyikével szemben – kommunikációs és együttműködési platform saját domináns és népszerű szoftverével való árukapcsolása vagy csomagban történő értékesítése révén megvalósított – lehetséges versenyellenes gyakorlatokra vonatkozó hivatalos vizsgálat megindítását Európai Bizottság; „Antitrust: Commission opens investigation into possible anticompetitive practices by Microsoft regarding Teams” (A Bizottság vizsgálatot indít a Microsoft által a Teams tekintetében követett lehetséges versenyellenes gyakorlatokra vonatkozóan), 2023. július 27.; felhívja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje az érintett vállalkozásokkal együtt a kapuőr által egyoldalúan felajánlott engedményeket annak biztosítása érdekében, hogy választ lehessen adni a piaci szereplők új és meglévő felhasználókkal kapcsolatos aggályaira, valamint az interoperabilitással és az árképzéssel kapcsolatos kérdésekre;

32.ragaszkodik a hatékony jogorvoslathoz, amely a jogalkalmazók között nagyobb koordinációt és a harmadik felekkel folytatandó további párbeszédet, valamint megfelelő jogérvényesítést tehet szükségessé; emlékeztet arra, hogy a kapuőrnek minősülő vállalkozásokkal szemben született antitröszt-határozatok nem vezettek a piaci magatartás tényleges megváltozásához, különösen a saját szolgáltatást előnyben részesítő magatartás tekintetében a digitális piacokon; felkéri a Bizottságot, hogy végső eszközként használja ki jobban strukturális korrekciós intézkedéseket; újólag felhívja a Bizottságot, hogy vessen véget a magatartási jellegű jogorvoslatok elsőbbségének az uniós jogban;

33.ismételten felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a területi ellátási korlátozások versenyellenes hatásával annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piac teljes mértékben működőképessé váljon, és ki lehessen aknázni a fogyasztók számára nyújtott potenciális előnyeit;

34.ismételten felhívja továbbá a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan kísérje figyelemmel és szüntesse meg az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást és a határokon átnyúló online értékesítésre vonatkozó egyéb korlátozásokat, és alapvetően fogyasztóbarát megközelítést alkalmazva tegye lehetővé a fogyasztók számára a termékek és szolgáltatások nagyobb választékához való hozzáférést az EU egész területén;

35.üdvözli hat kapuőr – Alphabet, Amazon, Apple, ByteDance, Meta, Microsoft Lásd a hivatalos határozatokat: DMA. 100044, 100040, 100035, 100027, 100026, 100025, 100024, 100020, 100018, 100017, 100016, 100013, 100011. – 22 alapvető platformszolgáltatás tekintetében a digitális piacokról szóló jogszabály értelmében történő kijelölését, valamint üdvözli az ellenérvek kivizsgálására irányuló négy piaci vizsgálatot, továbbá a digitális piacokról szóló jogszabály 3. cikkének (8) bekezdése szerinti első piaci vizsgálatot; ösztönzi a Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mielőbbi elfogadására a digitális piacokról szóló jogszabály 5., 6., 7. és 12. cikkében meghatározott kötelezettségek alkalmazási módozatainak kiterjesztése vagy végrehajtási módozatainak pontosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy 2024. március 6-ig szigorúan értékelje, hogy a kapuőrök megfelelnek-e a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségeknek, és kérjen visszajelzést harmadik felektől arról, hogy a kapuőrök által kínált megfelelési megoldások tisztességesebb és versengőbb digitális piacokhoz vezetnek-e; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kapuőrök által a platformjaik biztonságosságával és integritásával kapcsolatban hozott azon intézkedéseket, amelyek befolyásolhatják a digitális piacokról szóló jogszabálynak való megfelelést, független harmadik felek világítsák át, és azok ne csak a kapuőrök saját értékelésén alapuljanak;

36.rámutat arra, hogy a digitális hirdetések terén bekövetkezett közelmúltbeli fejleményeknek a magánélet védelmére, a kiadókra és a hirdetőkre gyakorolt hatásairól szóló bizottsági tanulmány megállapítása szerint a személyes adatok hirdetési célokból történő, széles körű gyűjtése és kezelése és a digitális hirdetési piac átláthatatlansága a reklámcsalások táptalajává válhat Európai Bizottság, „Study on the impact of recent developments in digital advertising on privacy, publicationers and advertisers” (Tanulmány a digitális hirdetések legújabb fejleményeinek a magánélet védelmére, a kiadókra és a hirdetőkre gyakorolt hatásáról), 263–264. o.; a tanulmány ajánlásaival összhangban felhívja a Bizottságot, hogy elemezze tovább a jövőbeli szakpolitikai beavatkozásokra – ezen belül a strukturális korrekciós intézkedések bevezetésére – vonatkozó jogalkotási lehetőségeket további elemzését a versenyellenes magatartás kezelése érdekében a digitális piacokról szóló jogszabály és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.). e vonatkozásban történő kiegészítése révén;

37.tudomásul veszi a Microsoft Edge és Bing DMA. 100015; DMA. 100028 és DMA. 100034 határozat., valamint az Apple iOS és iMessage DMA. 100047 és DMA. 100022 határozat. termékével kapcsolatos piaci vizsgálatokat, amelyek célja kapuként betöltött szerepük és megszilárdult piaci pozícióik értékelése a digitális piacokról szóló jogszabály alapján az Apple és a Microsoft kapuőrré minősítéséről hozott határozat értelmében; kiemeli, hogy alapértelmezés szerint valamennyi iOS eszközön megtalálható az iMessage, ami több mint 144 millió felhasználót jelent; hangsúlyozza, hogy az okostelefonok alapvető szerepet töltenek be az emberek személyes és szakmai életében; kiemeli, hogy napjaink piacát két operációs rendszer uralja, amelyek saját – nem átjárható – üzenetküldő szolgáltatásokkal rendelkeznek, ami korlátozza a felhasználók és a vállalkozások azon lehetőségét, hogy szabadon mozogjanak egyik technológiai környezetből a másikba, és az operációs rendszertől függetlenül zökkenőmentesen kommunikáljanak egymással, ami alapvetően ellentétes a digitális piacokról szóló jogszabály szellemével és betűjével; ezért felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb folytassa le vizsgálatát és annak hatékony végrehajtását, hogy az üzenetküldés interoperabilitásának előnyeit mindenki számára időben elérhetővé tegye;

38.üdvözli az EUB Meta kontra Bundeskartellamt ügyben hozott határozatát, amely megerősíti, hogy a nemzeti versenyhatóságok hatáskörrel rendelkeznek az adatvédelmi szabályok érvényesítése terén az antitrösztjogszabályok alapján; rámutat arra, hogy az EUB megerősíti, hogy a személyes adatok védelme fontos szempont az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata során, és hogy követelményeket támaszt az egyének személyes adatainak célzott reklámokhoz való felhasználása tekintetében; ösztönzi a versenyhatóságokat, hogy vizsgálják ki az általános adatvédelmi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). megsértésének eseteit, az adatvédelmi hatóságokat pedig ösztönzi e jogsértések szankcionálására;

39.üdvözli a Bundeskartellamt és az Alphabet Inc. részvételével folyó eljárás megállapításait, amelyek jobb választási lehetőségeket biztosítanak a Google-felhasználóknak adataik Google általi kezelésének módjával kapcsolatban; kijelenti, hogy az uniós fogyasztók számára választási lehetőséget kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy engedélyezik-e személyes adataik egybegyűjtését és szolgáltatásokon átnyúló kezelését; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a jogérvényesítési tevékenységek összehangolását, és működjön együtt a nemzeti versenyhatóságokkal a versenyjog és a digitális piacokról szóló jogszabály közötti hatékony kölcsönhatás elősegítése érdekében, különösen a digitális piacokról szóló jogszabályban említett „további kötelezettségeikkel” összefüggésben;

40.rámutat, hogy a „dolgok internete” (IoT) növekvő piac; rámutat továbbá arra, hogy az intelligensotthon-eszközök, például a robotporszívók a fogyasztói adatok jelentős forrásai; megjegyzi, hogy ebben az ágazatban az összefonódások és felvásárlások jelentős kárt okozhatnak a versenyben; felhívja a Bizottságot, hogy az összefonódási és felvásárlási ügyek értékelése során ezen ágazatban az adatokat mint a piaci erőfölény forrásait vegye figyelembe, különösen akkor, ha ezek az esetek elismert technológiai nagyvállalatokat érintenek; szorgalmazza továbbá, hogy szükség esetén szabjanak feltételeket az adatok felhasználására vonatkozóan;

41.sajnálatosnak tartja, hogy a kapuőrök listáján nem szerepelnek felhőszolgáltatók; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a digitális piacokról szóló jogszabály 3. cikkének (8) bekezdése szerinti piaci vizsgálat (minőségi értékelés) megindítását ebben az ágazatban, tekintettel különösen a koncentrált piaci struktúrára és mindazokra a káros versenyellenes gyakorlatokra, amelyekre a nemzeti versenyhatóságok is felhívták a figyelmet; kiemeli, hogy a felhőalapú szolgáltatások európai piacát néhány rendkívül nagy szereplő uralja; felhívja a Bizottságot, hogy a felhőalapú szolgáltatások európai piacán folyó tisztességes és egyenlő verseny helyreállítása érdekében biztosítsa, hogy minden támogatható szolgáltatást kijelöljenek;

42.felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a digitális piacokról szóló jogszabály 19. cikke szerinti piaci vizsgálat megindításának szükségességét, új kategóriákkal kiegészítve a digitális piacokról szóló jogszabály 2. cikkének (2) bekezdése szerinti alapvető platformszolgáltatásokat a legújabb technológiai fejlesztések fényében, amelyek a jelenleg meglévő kategóriákba nem tartozó, olyan új típusú szolgáltatásokhoz vezethetnek, amilyen például a generatív mesterséges intelligencia; elismeri, hogy a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt új szolgáltatások beépíthetők a meglévő digitális szolgáltatásokba, például az online keresőprogramokba, és azokat az alapvető platformszolgáltatások meglévő jegyzéke rögzítheti, ami a meglévő kapuőrök megerősítéséhez vezethet;

43.tudomásul veszi a G7 csoport versenyhatóságainak a versenyről és a mesterséges intelligenciáról szóló közös nyilatkozatát, amely hangsúlyozza az együttműködés fontosságát a digitális piacokon folyó verseny előmozdítása érdekében A G7 csoport hirosimai csúcstalálkozója, „Compendium of approaches to improving competition in digital markets” (Összefoglaló a digitális piacokon folyó verseny javítását célzó megközelítésekről), 2023. november 8.; felhívja a Bizottságot, hogy éberen kísérje figyelemmel az együttműködési megállapodásokat a mesterséges intelligencia fejlődésével összefüggésben annak biztosítása érdekében, hogy ezek az együttműködési megállapodások ne lehessenek potenciálisan rejtett összefonódások vagy gyilkos felvásárlások;

44.megismétli, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály és a versenyjogi keret jogalapja eltér egymástól; hangsúlyozza, hogy a versenyjogban alkalmazott utólagos érvényesítésnek és a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt előzetes érvényesítésnek – tekintettel ezek egymást kiegészítő jellegére – hatékonyan egymás mellett kell működniük; hangsúlyozza, hogy a szabályok eredményes végrehajtására elegendő forrást és szinergiát kell biztosítani, és el kell kerülni a meglévő struktúrák és intézkedések közötti átfedéseket vagy megkettőzését;

45.kiemeli az EU jövőbeli összekapcsoltsági igényeit az infrastruktúra és a beruházások tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy a távközlési szolgáltatások teljesen integrált egységes piacának létrehozása érdekében fontolja meg a távközlési piacra vonatkozó jelenlegi versenypolitikai gyakorlat felülvizsgálatát; rámutat, hogy a piaci konszolidáció lehet az egyetlen módja annak, hogy elkerülhető legyen az infrastruktúra darabonkénti eladása külföldi, nem uniós vállalatoknak, és versenyezni lehessen a globális színtéren; rámutat, hogy ezen ágazat növekedése Európában az elmúlt évtizedben nagyon alacsony volt, és ennek fő oka a széttagoltság; e tekintetben üdvözli Breton biztos bejelentését arról, hogy a Bizottság a digitális hálózatokról szóló jogszabályra irányuló új javaslaton dolgozik, amelynek célja a piac széttöredezettségének orvoslása, a beruházások vonzása és a távközlési infrastruktúrák biztonságossá tétele és az innováció biztosítása anélkül, hogy ez a fogyasztók számára többletköltségeket okozna,és veszélyeztetné a hálózatsemlegességet és a piaci szereplők közötti tisztességes versenyt;

46.aggodalommal veszi tudomásul, hogy a riválisokkal szemben adatelőnyhöz jutó kapuőrök kritikus méretgazdaságosságot valósíthatnak meg, ami hozzájárul a digitális piacok versenyegyensúlyának további megbillentéséhez, és elfojtja az innovációt;

47.hangsúlyozza, hogy a digitális összeolvadásokról és felvásárlásokról való döntés során a személyesadat-állományt a többi hagyományos eszközzel azonos módon, eszközként kell figyelembe venni és értékelni; hangsúlyozza továbbá, hogy az összeolvadások és felvásárlások révén megvalósuló adatkonszolidáció megerősítheti az erőfölényt;

48.sajnálatosnak tartja az agresszív adótervezés és egyes tagállamok adórendszerei által a tisztességes versenyre gyakorolt torzító hatásokat, mivel ezek elfojtják az innovációt, és veszélyeztetik a piacok megtámadhatóságát, különösen a kkv-k számára; kéri, hogy az EU-n kívüli országok adóparadicsomait igénybe véve adókikerülést folytató vállalatokat zárják ki a közbeszerzési eljárásokból és az állami támogatásokból, mivel ezek a vállalatok tisztességtelen feltételek mellett versenyeznek a nem adóparadicsomokban letelepedett vállalatokkal; üdvözli a Bizottság 2020. július 14-i ajánlását, amely szerint a becsületes adófizetők egyidejű védelme mellett nem nyújtanak pénzügyi támogatást az adóparadicsomokhoz kötődő vállalatoknak;

49.felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy bírságot szabjon ki az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat megsértő országokra; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a tagállamok adómegállapítási gyakorlatára irányuló vizsgálatait;

50.tudomásul veszi Šefčovič alelnök és Hoekstra biztos azon kötelezettségvállalását, hogy vitát kezdeményeznek a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetéséről; emlékeztet azon kérésére, hogy hajtsanak végre konkrét politikákat, határidőket és intézkedéseket a fosszilis tüzelőanyagok adóintézkedések révén történő támogatásának mielőbbi fokozatos megszüntetése érdekében;

51.üdvözli, hogy a Bizottság éberséget tanúsít az adózás területén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok érvényesítése terén;

52.sajnálatát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy az EUB a Bizottság több olyan közelmúltbeli határozatát is megsemmisítette, amelyeket az adózás területét érintő, nagy horderejű versenyjogi ügyekben hozott; felhívja a Bizottságot, hogy alaposabban készítse elő versenypolitikai ügyeit, hogy azok megálljanak a bíróság előtt; aggodalommal állapítja meg, hogy a bírságok megsemmisítése, valamint az ilyen esetekben visszamenőlegesen megfizetendő késedelmi kamatok is költségvetési kockázatot jelentenek az EU számára;

53.hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek aktív szerepet kell játszania a versenypolitika alakításában, és a Parlamentet jobban be kell vonni a munkacsoportok és szakértői csoportok tevékenységébe; úgy véli, hogy a Parlamentnek gyakrabban kell élnie azon jogával, hogy beavatkozzon a versenyjoggal kapcsolatos bírósági eljárásokba;

54.felhívja a versenypolitikáért felelős biztost, hogy tartson szoros kapcsolatot a Parlament illetékes bizottságával és annak versenyjogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjával;

55.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és versenyhatóságainak.