1.elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót és annak az ukrán népre, az EU-ra és másutt gyakorolt hatását; felhívja a bankokat, hogy stratégiai döntéseiket továbbra is igazítsák az ebből a körülményből fakadó új európai és nemzetközi környezethez, kezeljék a rendszerkockázatot, és folytassák az ukrajnai orosz invázióra válaszul elfogadott pénzügyi szankciók végrehajtását és betartását;

2.emlékeztet arra, hogy bár a tagállamok feladata az uniós szankciók megsértésének megállapítása, a bankszektor kulcsszerepet játszik a szankciók végrehajtásában és betartásuk ellenőrzésében; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy uniós szintű adatbázist a bankok közötti koordináció előmozdítása, a szankciók tagállami végrehajtásában mutatkozó joghézagok megszüntetése, valamint a szankciók uniós bankok általi végrehajtásának értékelése érdekében; tudomásul veszi a Pénzmosás Elleni Hatóságról (AMLA) szóló rendeletre irányuló javaslattal – amely az új hatóságot a célzott uniós pénzügyi szankciók következetes alkalmazásának támogatásával bízza meg – kapcsolatos parlamenti álláspontot;

3.megállapítja, hogy a bankszektor Oroszországgal és Ukrajnával szembeni teljes közvetlen kitettsége korlátozott, mivel a bankok jelenleg csökkentik kitettségeiket, és felhívja a felügyeleti intézményeket és az EKB bankfelügyeletét, hogy segítsék az Oroszországban működő többi uniós banknak az orosz piacról történő rendezett kilépését;

4.kiemeli, hogy a bankunió továbbra is a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) és ezáltal a belső piac alapvető kiegészítője; emlékeztet arra, hogy a bankunió fő célkitűzése a bankrendszer biztonságának garantálása, a betétesek védelme, valamint az adófizetők finanszírozta bankmentések megelőzése; elismeri az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) és az egységes szanálási mechanizmus (SRM) létrehozása révén az elmúlt 15 évben elért eredményeket, valamint hogy az uniós bankok immár képesebbek ellenállni a pénzügyi sokkoknak; felszólít a bankunió teljes körű megvalósítására, és megállapítja, hogy annak harmadik pillére, az EDIS még mindig függőben van;

5.kéri a Bizottságot, hogy jelenlegi megbízatásának hátralévő részében és következő megbízatása során továbbra is kezelje kiemelt prioritásként a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítését; hangsúlyozza, hogy mindkét projekt:–szélesebb körű finanszírozási hozzáférést kínál a nagyrészt továbbra is bankhiteltől függő háztartások és kkv-k számára,–ösztönzi a beruházásokat és a munkahelyteremtést,–támogatja az európai gazdaságot,–növeli a pénzügyi stabilitást,–csökkenti a gazdasági visszaesések hatását,–finanszírozza a digitális átállást és a fenntartható gazdaságra való átállást, valamint–kiaknázza az uniós növekedési potenciált;

6.tudomásul veszi az EBH 2023. július 13-i nyilatkozatát, amely szerint az EU/EGT bankszektora növekvő nyereségességet mutat, de az eszközminőséggel és a nyereségességgel kapcsolatos kockázatok fenyegetnek; tudomásul veszi az uniós bankok jövedelmezőségének közelmúltbeli rövid távú növekedését (az évesített tőkearányos megtérülés 2023 második negyedévében 10,04 %-ra emelkedett, míg 2022 azonos időszakában 7,59 %-ra, 14 éve a legmagasabb szintre növekedett EKB, Supervisory Banking Statistics for significant institutions. Second quarter 2023 (A fontosabb intézményekre vonatkozó bankfelügyeleti statisztikák). 2023. október.), ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy ezeknek a hosszú távú versenyképesség biztosítása érdekében fenntarthatóknak kell lenniük;

7.arra ösztönöz, hogy a nyereséget pufferek létrehozására használják fel, ezáltal biztosítva a pénzügyi rendszer stabilitását és az európai gazdaság finanszírozását; megjegyzi, hogy az osztalékfizetés és a részvény-visszavásárlások ideiglenes felfüggesztése hatékonyan biztosította a bankok rezilienciáját a Covid19-válság idején;

8.megjegyzi, hogy a 2023. második negyedévi, az euróövezeti banki hitelezésiről szóló felmérés szerint a bankok tovább szigorították a vállalatoknak és háztartásoknak lakásvásárlásra nyújtott hitelekre vonatkozó hitelezési előírásaikat a magasabb kockázati megítélés, az alacsonyabb kockázattűrés és a megnövekedett finanszírozási költségek miatt, valamint a bankok a nemteljesítő hitelek miatti nagyobb aggodalom közepette is szigorították a hitelezési feltételeket EKB, Euro area bank lending survey (Az euróövezeti banki hitelezés felmérése).; emlékeztet az uniós bankszektornak az uniós gazdasági helyreállítás finanszírozásában betöltött kulcsfontosságú szerepére, és úgy véli, hogy a helyreállítás attól is függ, hogy a bankok elegendő tőkével rendelkeznek-e a hitelnyújtáshoz, különösen ha a tagállamokban fokozatosan megszüntetik az állami támogatási intézkedéseket;

9.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a határokon átnyúló összefonódások akadályait, valamint az elkülönítések lehetséges ösztönzőit; tudomásul veszi, hogy Andrea Enria, az EKB Felügyelő Bizottsága elnöke nyilvános nyilatkozata szerint a bankszektor összességében még mindig nemzeti bankszektorok együttese; megállapítja, hogy egy integráltabb uniós bankszektor javíthatja a bankok azon képességét, hogy stratégiai befektetéseket hajtsanak végre, és elősegítheti az uniós tőkepiacok fejlődését, ugyanakkor elismeri, hogy az euróövezet banki üzleti modelljeinek sokfélesége növeli a pénzügyi rendszer rezilienciáját; felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeket azok az intézmények rejtenek magukban, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek, és megállapítja, hogy a pénzügyi stabilitás növelhető az uniós G-SIB-ek olyan reformjával, amely kezeli az erkölcsi kockázat kockázatait; kiemeli, hogy a túlzott koncentráció nélküli, határokon átnyúló konszolidáció növelheti a pénzügyi stabilitást. az uniós bankszektorban, és potenciálisan javíthatja a jelenlegi helyzetet, amelyet sok tagállamban a polgárok rendelkezésére álló csökkentett szolgáltatások és megnövekedett költségek jellemeznek;

10.megjegyzi, hogy egyes tagállamokban a lakossági banki szolgáltatásokat továbbra is néhány bank uralja, és ennek következtében csökkennek a lakossági banki ügyfelek választási lehetőségei; úgy véli, hogy az integrált bankuniónak előfeltétele a lakossági pénzügyi szolgáltatások jól működő egységes piaca; sajnálja, hogy a határokon átnyúló lakossági banki szolgáltatások továbbra is akadályokba ütköznek, és kéri a Bizottságot, hogy értékelje a fogyasztók számára a kiskereskedelmi banki termékek igénybe vételekor felmerülő akadályokat és gátakat; hangsúlyozza az integrált bankunióban rejlő potenciált a verseny és a fogyasztói választási lehetőségek javítása érdekében a lakossági banki szolgáltatások területén, többek között a határokon átnyúló lakossági banki szolgáltatások nyújtására vonatkozó lehetőségek javítása révén; hangsúlyozza a diverzifikált és versenyképes uniós bankszektor előnyeit;

11.kiemeli, hogy a háztartások és a kkv-k számára a tagállamokban kínált kamatlábak rendkívül eltérőek; sürgeti az uniós intézményeket és szerveket, hogy mérlegeljenek olyan intézkedéseket, amelyek javítják a fogyasztók választási lehetőségeit és enyhítik a jelzáloghitelesek és a kkv-k terheit a magasabb kamatlábakat alkalmazó tagállamokban, annak biztosítása érdekében, hogy minden polgár és vállalkozás tisztességes és versenyképes kamatlábak mellett juthasson hozzá a nélkülözhetetlen tőkéhez;

12.kiemeli a bankszektor által a digitalizált és szén-dioxid-semleges gazdaságra való átmenet támogatásában, a források megújuló energiaforrások irányába való terelésében, valamint az EU zöld megállapodása és az uniós éghajlat-szabályozás célkitűzései megvalósításának támogatásában játszott szerepet Az (EU) 2021/1119 rendelet (2021. június 30) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról, HL L 243., 2021.7.9., 1. o.; tudomásul veszi, hogy az uniós bankok továbbra is csökkentik kitettségüket az energiaintenzív és fosszilis tüzelőanyagot használó vállalatokkal szemben, és tudomásul veszi a pénzügyi stabilitást befolyásoló különféle tényezőket, többek között a fosszilis tüzelőanyag-eszközök értékét is; számít az EBH által 2024 és 2025 végén közzéteendő jelentések megjelentetésére, melyek olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkoznak majd, mint az intézmények ESG-eszközökkel szembeni kitettségének kockázatossága és e kitettségek kiigazított prudenciális kezelésének lehetséges hatásai;

13.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a pénzügyi intézmények nem biztosítják a nemek közötti egyensúlyt, különösen vezető testületeikben; hangsúlyozza, hogy a vezetőtestületekben és a személyzet körében érvényesülő nemek közötti egyensúly társadalmi és gazdasági haszonnal jár; kéri a pénzintézeteket, hogy rendszeresen frissítsék a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó politikáikat, és segítsék elő a befogadást előtérbe helyező egészséges munkakultúrák kialakítását; felhívja a felügyeleti hatóságokat, hogy éljenek felügyeleti hatáskörükkel annak érdekében, hogy orvosolják a pénzügyi intézmények vezető testületei sokszínűségének és nemek közötti egyensúlyának hiányát;

14.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKB Kormányzótanácsában, felügyeleti testületében és az ESZT testületében nem érvényesül a nemek közötti egyensúly; felhívja az érintett szereplőket, hogy a jövőbeli kinevezések során szüntessék meg ezt az egyensúlyhiányt; emlékeztet a Parlament 2019. március 14-i állásfoglalására, amelynek célja a nemek közötti egyensúly biztosítása az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciókra jelölt személyek soron következő listáján, és ismét elkötelezi magát amellett, hogy nem veszi figyelembe az olyan jelöltlistákat, amelyek esetében nem tartották tiszteletben a nemek közötti egyensúly elvét;

15.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKB a felügyeleti testülete elnökének kiválasztására irányuló eljárás keretében figyelmen kívül hagyta az Európai Parlament visszajelzését; sürgeti az EKB-t, hogy a következő kiválasztási eljárások során kellően vegye figyelembe a Parlament véleményét;

16.megjegyzi, hogy a bankok belföldi állampapírokkal szembeni kitettsége továbbra is magas a bankunióban; emlékeztet arra, hogy a bankunió egyik fő célkitűzése a bankok és az államok kockázata közötti kapcsolat megszüntetése; hangsúlyozza, hogy az állampapír-kitettségek szabályozási kezelésének kérdését alaposan meg kell vizsgálni a nemzetközi fórumok keretében, és azt a nemzetközi normákkal összhangban kell elvégezni, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a kérdés jövőbeli javaslatokban történő kezelésekor; osztja az EBH azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy az állampapír-kitettségek lényegesek az uniós bankok számára, és potenciális sebezhetőségi forrássá válhatnak EBA, Risk Assessment of the European Banking System (Az európai bankrendszer kockázatértékelése), 2022. december.;

17.hangsúlyozza, hogy egy biztonságos uniós eszköz létrehozása hozzájárulhat az államok és a belföldi bankszektor közötti negatív visszacsatolási spirálok enyhítéséhez; úgy véli, hogy a NextGenerationEU magas színvonalú, alacsony kockázatú európai eszközöket biztosít, lehetővé téve az államkötvények egyensúlyának helyreállítását a bankok mérlegében;

18.megjegyzi, hogy az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató 2023 második negyedévében 15,72%-ra nőtt (a 2022 második negyedévében mért 14,96%-ról); sajnálja, hogy a likviditásfedezeti ráta 2023 második negyedévében 158,00%-ra csökkent (a 2022 második negyedévében mért 164,36%-ról) EKB, Supervisory Banking Statistics for significant institutions. Second quarter 2023 (A fontosabb intézményekre vonatkozó bankfelügyeleti statisztikák). 2023. október.;

19.megállapítja, hogy tovább csökkent a nemteljesítő hitelek aránya, és további csökkentésre szólít fel; emlékeztet rá, hogy a bankszektoron belüli kockázatcsökkentés hozzájárulna a stabilabb, erősebb és a gazdasági növekedésre összpontosító bankunióhoz; felhívja a felügyeleteket, hogy kövessék nyomon a 2. szakasz szerinti hitelek alakulását is; megállapítja, hogy nem történt előrelépés a bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítésről szóló irányelvre irányuló javaslat kapcsán, amely bizonyos feltételek fennállása esetén egy olyan mechanizmust kíván biztosítani a bankok számára, amely a bíróságon kívüli érvényesítési eljárások révén felgyorsítja a fedezettel biztosított hitelek megtérülését a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak fejlesztése érdekében; kiemeli, hogy a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról szóló irányelv (EU) 2021/2167 irányelv (2021. november 24.) a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról, HL L 438., 2021.12.8., 1. o.. hatékonyabbá tette a nemteljesítő hitelek másodlagos piacát, miközben magas szintű biztosítékokat vezetett be az adósok számára; hangsúlyozza, hogy a nemteljesítő hitelek értékesítése csak másodrendű megoldás a hitel teljesítő állapotának helyreállításához képest;

20.tudomásul veszi a romló makrogazdasági helyzetet; rámutat, hogy az uniós bankoknak fel kell készülniük az eszközminőség esetleges romlására; ezért kiemeli a körültekintő kockázatkezelés és a megfelelő céltartalékképzés fontosságát; felhívja a Bizottságot, valamint a nemzeti és uniós felügyeleti hatóságokat, hogy készüljenek fel az eszközminőség lehetséges romlására;

21.megállapítja, hogy az Egyesült Államokban és Svájcban lezajlott legutóbbi sorozatos bankcsődök rámutattak a pénzügyi rendszer sebezhetőségeire, különösen a szóban forgó országokban; kiemeli, hogy a szóban forgó csőd ellenére az uniós bankok tőke- és likviditási helyzete továbbra is szilárd maradt, ami bizonyítja az uniós bankszektor rezilienciáját; hangsúlyozza, hogy az uniós és a nemzeti felügyeleti hatóságok foglalkoztak a szóban forgó kockázatokkal, és üdvözli a 2023. évi uniós szintű stresszteszt eredményeit és azt, hogy az uniós bankok képesek voltak helytállni a gazdasági visszaesés során;

22.felhívja a felügyeleti hatóságokat, hogy folytassák a kamatszintek további változásaiból eredő kamatkockázatokkal szembeni banki kitettségek értékelését; megjegyzi, hogy a bankok kamatlábkockázattal szembeni kitettsége eszközstruktúrájuktól és üzleti modelljüktől függ, továbbá számít a banki szabályozási keret bizottsági értékelésére; aggasztónak tartja, hogy a bankunióban az állampapír-állomány egyre magasabb szintet ér el a bankok mérlegén belül; hangsúlyozza, hogy az állampapír-kitettségek szabályozási kezelésének kérdését alaposan meg kell vizsgálni a nemzetközi fórumok keretében, és azt a nemzetközi normákkal összhangban kell elvégezni; emlékeztet arra, hogy a bankunió egyik fő célkitűzése a bankok és az államok kockázata közötti kapcsolat megszüntetése;

23.emlékeztet arra, hogy az EKB a 2023. évi pénzügyi stabilitási jelentésében hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a bankok mérlegének a kamatlábak emelkedésével összefüggő romlását, és hangsúlyozza, hogy a makroprudenciális hatóságoknak fokozatosan meg kell erősíteniük a tőkével és/vagy a hitelfelvevőkkel kapcsolatos intézkedéseket;

24.kéri adott esetben az uniós szabályozási keret további harmonizációját, a nemzeti hatóságok közötti konvergencia előmozdítását, valamint a felügyeleti párbeszéd révén a bankszektort fenyegető veszélyek alakulásának értékelését;

25.üdvözli a Bázel III standardok EU-n belüli végrehajtásáról intézményközi szinten elért megállapodást; hangsúlyozza, hogy a keret a prudenciális követelmények eltérő mértékű szigorodásával jár majd attól függően, hogy a bankok a kockázati súlyaik kiszámításához belső modelleket alkalmaznak-e; kiemeli, hogy az új szabályok megerősítették és konkrétabban meghatározták az arányosságot a bankfelügyeletben, emellett továbbra is növelni fogják a pénzügyi stabilitást az EU-ban; hangsúlyozza az egyes joghatóságok közötti egyenlő versenyfeltételek fontosságát;

26.tudomásul veszi az EBH és az EKB által a tőkekövetelményekről szóló rendeletben bevezetett nemzetközi megállapodástól való eltérésekkel kapcsolatban kifejtett véleményeket Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról, HL L 176., 2013.6.27., 1. o..;

27.hangsúlyozza, hogy a kriptoeszközök új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek a bankok számára; megállapítja, hogy a kriptoeszközökre vonatkozó bázeli standardok végrehajtása még mindig függőben van; üdvözli a tőkekövetelményekről szóló irányelv és a tőkekövetelményekről szóló rendelet jelenlegi felülvizsgálatában már szereplő átmeneti rendszert 2013/36/EU irányelv (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről HL L 176., 2013.6.27., 338. o..; arra számít, hogy 2025. június 30-ig elkészül a Bizottságnak a kriptoeszközökkel kapcsolatos kitettségek dedikált prudenciális kezelésének bevezetésére irányuló jogalkotási javaslata, a bázeli keretre figyelemmel;

28.megjegyzi, hogy a nem banki pénzügyi közvetítői ágazat folyamatosan növekszik; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a nem banki pénzügyi közvetítők rezilienciáját, és a bankszektoron belül egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni, többek között konkrét szabályozási és felügyeleti eszközök megtervezése révén egy likviditási válság megelőzése érdekében; üdvözli az IMF 2023 áprilisában közzétett globális pénzügyi stabilitási jelentését, amely azonosítja a lehetséges kockázati forrásokat a pénzügyi szektorra nézve: arra figyelmeztet, hogy a banknak nem minősülő pénzintézetek bankokkal való összekapcsolása megnöveli annak a kockázatát, hogy egyikről a másikra tevődnek át a nehézségek;

29.kiemeli annak fontosságát, hogy a további integrációt a székhely szerinti és a fogadó ország problémáját arányos és hiteles módon kezelő, megfelelő biztosítékokkal ötvözzék;

30.tudomásul veszi az éghajlattal és a természettel kapcsolatos pénzügyi kockázatok felvételét az EKB következő évekre vonatkozó felügyeleti prioritásai közé; üdvözli többek között az EKB 2023 szeptemberében elvégzett második, a gazdaság egészére kiterjedő éghajlati stressztesztjét; tudomásul veszi az „Út Párizsba: a klímasemleges gazdaságra való átállás stressztesztelése” című, 328. sz. időszakos EKB-kiadvány következtetéseit, amely szerint az euróövezeti vállalkozások, háztartások és bankok számára a nettó nulla gazdaság elérésének legjobb módja a zöld átállás felgyorsítása a jelenlegi politikák szerintinél gyorsabb ütemre; megállapítja, hogy az EKB felügyeleti gyakorlatában figyelembe veszi az éghajlattal és a természettel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, és szorosan nyomon követi a növekvő fizikai és átállási kockázatokat;

31.tudomásul veszi a Bizottságnak az ESG-minősítések átláthatóságáról, összehasonlíthatóságáról és minőségéről szóló javaslatát; megjegyzi, hogy az EBH azt ajánlja, hogy a külső hitelminősítések adott esetben foglalják magukban a környezeti és/vagy társadalmi tényezőket mint a hitelkockázat mozgatórugóit;

32.üdvözli az ESZT azzal kapcsolatos megközelítését, hogy mélyebbé teszi a szanálhatósági értékeléseket a szanálási tervekre vonatkozó minőségellenőrzési intézkedések kidolgozása és e tervek rövid időn belüli végrehajthatóságának értékelése révén; rámutat, hogy ahhoz, hogy a szanálási tervek teljes mértékben megfeleljenek a jogi követelményeknek, azoknak átfogó értékelést kell tartalmazniuk az egyes bankok szanálhatóságáról, beleértve azt is, hogy állnak-e jelentős akadályok a szanálhatóság előtt, és hogyan szüntethetők meg ezek az akadályok, ideértve szükség esetén a banki struktúra és szervezet módosításait is;

33.üdvözli, hogy az ESZT hatáskörébe tartozó bankok összességében jó eredményeket értek el a szanálhatóság és a veszteségviselő képesség kiépítése terén; arra számít, hogy folytatódik ez a pozitív tendencia, és emlékeztet arra, hogy az összes intézmény szanálhatóságának elérése nem lehet „mozgó cél”, és hogy 2023 végére valamennyi banknak teljes mértékben szanálhatónak kell lennie; megjegyzi, hogy minden banknál további előrelépésre van szükség;

34.üdvözli az ESZT új elnökének egy átfogó stratégiai felülvizsgálat elvégzésére és egy új cselekvési terv készítésére vonatkozó döntését; felhívja az ESZT-t, hogy javítsa tovább döntéseinek átláthatóságát;

35.hangsúlyozza a hitelezői kielégítési sorrend védelmének fontosságát a bankszanálási és fizetésképtelenségi eljárásokban; üdvözli az EKB bankfelügyelete, az ESZT és az EBH nyilatkozatát, amely hangsúlyozzák, hogy az EU-ban az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumoknak fedezniük kell a veszteségeket, és a kiegészítő alapvető tőkét csak ezen instrumentumok teljes körű felhasználását követően lehet leírni; emlékeztet arra, hogy – amint azt az Egységes Szanálási Testület elnöke is kijelentette – bankcsőd esetén teljes mértékben tiszteletben kell tartani a leírás sorrendjét;

36.megállapítja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használata az éghajlatváltozást gyorsító tényezők közül a legjelentősebb, és hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos számos eszköztől gazdasági élettartamuk vége előtt meg kell válni, mivel értéküket elvesztik, és meg nem térülő eszközökké válnak;

37.tudomásul veszi, hogy a Parlament felhívásait követően javaslat született a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer reformjára; kéri a szanálás körének kiterjesztését, a közérdekű értékelés pontosítását, az adófizetők bankcsődök költségeitől való elszigetelését, az állami támogatások körének korlátozását, valamint az adott esetben túlzott erkölcsi kockázattal járó esetleges intézkedések enyhítését; felszólít a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálatának gyors és eredményes elfogadására;

38.megjegyzi, hogy egy csődhelyzetben lévő bank esetében csak akkor rendelnek el szanálást, ha az nem vonható rendes fizetésképtelenségi eljárás alá a közérdek sérelme vagy pénzügyi instabilitás okozása nélkül; megállapítja továbbá, hogy a jövőbeli reformra vonatkozó javaslatok között szerepel az is, hogy biztosítani kell a pozitív közérdekű értékeléssel rendelkező kis- és középbankok uniós szintű szanálási keretrendszerhez való hozzáférését, feltéve hogy ezek megfelelnek az Egységes Szanálási Alaphoz való hozzáférés feltételeinek;

39.kiemeli az ESZT, valamint az ágazat által finanszírozott biztonsági hálók szerepét az adófizetők attól való megóvása tekintetében, hogy velük fizettessék meg a bankmentések költségét; úgy véli, hogy az ágazat által finanszírozott biztonsági hálókhoz való hozzájárulásokat mindig az intézmény által képviselt kockázat arányában kell kiszámítani; sajnálja, hogy a korai bevezetésről szóló, 2020. novemberi politikai megállapodás ellenére az Egységes Szanálási Alap védőhálója – amely az Európai Stabilitási Mechanizmus hitelkeretéből áll – még nem lépett hatályba az ESM-szerződés módosító megállapodásának ratifikációs folyamatának késedelme miatt; hangsúlyozza az Egységes Szanálási Alap fontosságát a szilárd és hiteles válságkezelési keret biztosítása szempontjából; felszólít az ESM-szerződés módosításáról szóló megállapodás valamennyi tagállam általi teljes körű ratifikálására, beleértve az Egységes Szanálási Alap közös védőhálójának létrehozását is;

40.emlékeztet arra, hogy a bankoknak a szanálási határozat végrehajtását követően is teljesíteniük kell kötelezettségeiket és el kell látniuk kulcsfontosságú feladataikat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bankok a szanálás során likviditási stresszel szembesülhetnek közvetlenül a piaci hozzáférés visszanyerését követően; felhívja az uniós intézményeket, hogy állapodjanak meg egy olyan megoldásról, amely bizalmat kelt és növeli a kiszámíthatóságot;

41.támogatja az Európai Parlament EDIS-tárgyalócsoportjának, valamint a az ECON bizottság koordinátorainak és elnökének a 2022. december 7-i nyilatkozatban foglalt, a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer ambiciózus felülvizsgálatára irányuló felhívásait, amelyek segíthetnek az EDIS létrehozása és az EDIS-ről szóló tárgyalások folytatása előtti akadályok leküzdésében; egyetért az EKB azon felhívásával, hogy folytatni kell az EDIS létrehozására irányuló munkát;

42.üdvözli az EDIS-re irányuló javaslattal kapcsolatos parlamenti szintű jogalkotási munkát, amelyre a Parlament európai betétbiztosítási rendszerrel foglalkozó tárgyalócsoportjának 2022. decemberi nyilatkozata óta került sor; megismétli a Parlamentnek az EDIS-ről szóló megállapodással kapcsolatos munka iránti elkötelezettségét; felhívja a társjogalkotókat, hogy törekedjenek egy realisztikus, hiteles és szilárd európai betétbiztosítási rendszer létrehozására;

43.üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálata keretében tisztázza a betétesek védelmének hatókörét és növelje a konvergenciát a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU irányelv reformja révén HL L 173., 2014.6.12., 149. o.; hangsúlyozza, hogy bár a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálata nem tekinthető az EDIS helyettesítésének, egy harmonizáltabb keret segíthet az EDIS létrehozása előtt álló akadályok leküzdésében; hangsúlyozza a betétbiztosítási rendszerekbe történő befizetések kockázatarányos voltának fontosságát;

44.hangsúlyozza, hogy szükség van egy teljes körű EDIS-re, amely a veszteségmegosztást lehetővé tevő, kockázatalapú hozzájárulásokkal működik; kéri a banki eszközök minőségének célzott értékelését; javasolja, hogy ez likviditás-összevonással és egy uniós alap fokozatos felépítésével kezdődjön;

45.kéri az intézményvédelmi rendszerek és különösen kockázatenyhítő hatásuk EDIS keretében történő figyelembevételét az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett;

46.emlékeztet arra, hogy a bankunió egyik fő célkitűzése a bankok és az államok kockázata közötti kapcsolat megszüntetése; megjegyzi, hogy a bankok belföldi állampapírokkal szembeni kitettsége továbbra is magas; osztja az EBH azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy az állampapír-kitettségek lényegesek az uniós bankok számára, és potenciális sebezhetőségi forrássá válhatnak; hangsúlyozza, hogy az állampapír-kitettségek szabályozási kezelésének kérdésének összhangban kell állnia a nemzetközi normákkal, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a kérdés jövőbeli javaslatokban történő kezelésekor;

47.üdvözli a kockázatcsökkentés terén 2015 óta elért jelentős előrelépést; megjegyzi ugyanakkor, hogy a kockázatmegosztás terén az előrelépés csak korlátozott; megjegyzi azonban, hogy a bankunió sikeréhez megfelelő és eredményes kockázatcsökkentésre van szükség;

48.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az Egységes Szanálási Testületnek és az Európai Bankhatóságnak.