1.üdvözli az Interreg NEXT programok és az Interreg programok összehangolását, mivel ez egyszerűsítheti az eljárásokat, fokozhatja a programok közötti szinergiákat és növelheti az európai beruházások hatékonyságát; hangsúlyozza azonban, hogy egyszerűbb eljárásokra van szükség mind az értékelési szakaszban, mind pedig a projektek végrehajtása során, nagyobb hangsúlyt fektetve adott esetben a számszerűsíthető eredményekre és a régiók fejlődésére és a polgárok életére gyakorolt általános hatásra;

2.hangsúlyozza, hogy a földrajzi, kulturális, nyelvi és szociális helyzet, a lehetőségek, a korlátok és a közös kihívások ismerete folytán a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a szomszédos országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködésben;

3.hangsúlyozza a határokon átnyúló projektek fontosságát az emberek közötti kapcsolatteremtés, és ily módon a fenntartható helyi fejlődés és a határokon átnyúló együttműködés új lehetőségeinek megnyitása terén; hangsúlyozza a határokon átnyúló beruházások fontosságát az innováció, a technológiaátadás, a közös megoldások és különféle programok közötti szinergiák terén, és ezáltal a közigazgatási határokon átívelő területi kohézió növelésében és a szolidaritás erősítésében;

4.hangsúlyozza, hogy 2021–2027-es időszakra vonatkozó előirányzat távolról sem optimális, és hangsúlyozza e programok pénzügyi megerősítésének fontosságát; üdvözli a harmadik országok nagyobb elszámoltathatóságát a magánszektorbeli kedvezményezettekkel szembeni visszafizettetések tekintetében; hangsúlyozza a jogállamiság és az egyenlő versenyfeltételek fontosságát valamennyi – akár állami, akár magán – kedvezményezett számára, és hangsúlyozza, hogy az állami beruházások mellett ösztönözni kell a magánbefektetők bevonását is a határmenti régiók és harmadik országok fenntartható fejlődésébe azáltal, hogy több forrást bocsátanak rendelkezésre;

5.üdvözli az irányító hatóságok azon lehetőségét, hogy elektronikus úton továbbítsák az adatokat a Bizottságnak, ugyanakkor rámutat arra, hogy a gyakoribb adattovábbítás nem vezethet a bürokrácia növekedéséhez; ezért hangsúlyozza az interoperábilis rendszerek fontosságát, amelyek automatikusan továbbíthatják az adatokat egy közös adatbázisba, és ösztönzi a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a harmadik országokkal ennek kapcsán folytatott együttműködést;

6.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nagy infrastrukturális projekteket a továbbiakban nem kell a Bizottságnak jóváhagynia;

7.üdvözli a nagy infrastrukturális projektek uniós finanszírozására vonatkozó korlátozás megszüntetését, és úgy véli, hogy a fenntartható infrastruktúra-fejlesztés hozzájárul a határokon átnyúló régiók társadalmi-gazdasági növekedéséhez; kiemeli ugyanakkor az állami és a magánszektor bevonásának szükségességét, ami több innovációhoz és fejlesztéshez vezethet az energiaágazathoz, a közlekedéshez, a kommunikációhoz és a digitalizációhoz kapcsolódó infrastruktúrák tekintetében;

8.felhívja a figyelmet arra, hogy az EU előtt álló jelentős kihívások a szomszédos régiók közötti, határokon átnyúló együttműködés előmozdításával is megoldhatók (pl. a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, a Balti-tenger és más tengermedencék fenntartható jövője; az Alpok, a Pireneusok, a Kárpátok és más hegyvidékek fenntartható jövője; a Rajna, a Duna, a Meuse stb. nagy vízgyűjtőinek fenntartható jövője);

9.hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló együttműködés fontos lépés az uniós előcsatlakozási folyamatokban, ami arra ösztönzi a tagjelölt országokat, hogy megosszák tapasztalataikat, és megismerjék az EU belső működését; rámutat, hogy ez elősegíti az uniós kezdeményezések és célkitűzések közelebb hozását a tagjelölt országokhoz, a tapasztalatok megosztását, valamint a gazdasági és társadalmi konvergencia folyamatának megkezdését; hangsúlyozza, hogy azok a tagjelölt országok, amelyek részt vesznek határokon átnyúló együttműködésben, az uniós csatlakozás időpontjában már ismerni fogják az uniós programokat és projekteket;

10.hangsúlyozza a határokon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú szerepét a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásban és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésében, beleértve a természeti katasztrófákat, a környezetvédelmet, a biológiai sokféleséget és az élelmezésbiztonságot, valamint a határ menti területek ökoszisztémáit; ennek kapcsán hangsúlyozza a megelőzés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedésekre irányuló, határokon átnyúló helyi és regionális tervek kidolgozásának fontosságát; kiemeli, hogy ezekben a régiókban fokozni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseket, elsősorban az uniós éghajlati célkitűzésekkel való összhang biztosítása érdekében;

11.hangsúlyozza a határokon átnyúló együttműködésben rejlő lehetőségeket, különösen a gyéren lakott, határmenti területeken, például a megújuló energia és a körforgásos gazdaság területén, és kéri, hogy jobban használják ki a fenntartható gazdaság és a minőségi munkahelyek fejlesztésére irányuló meglévő lehetőségeket;

12.üdvözli az Oroszországgal és Belarusszal folytatott határokon átnyúló együttműködés felfüggesztését Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja következményeként, ami alapvetően megváltoztatta az európai biztonsági architektúrát, valamint a pénzeszközök átirányítását Ukrajnába és a Moldovai Köztársaságba; következésképpen hangsúlyozza a biztonságpolitikai együttműködés szükségességét a megbízható kollektív elrettentés és védelem közös céljainak elérése érdekében a határokon átnyúló együttműködés keretében;

13.felhívja a figyelmet az Oroszországgal és Belarusszal határos régiók nehéz helyzetére az ezekkel az országokkal való határokon átnyúló együttműködés felfüggesztését követően, és ösztönzi a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az érintett tagállamokkal annak érdekében, hogy fenntartható megoldásokat találjanak e régiók társadalmi és gazdasági kihívásainak kezelésére;

14.kéri, hogy a határokon átnyúló programokból származó forrásokat használják fel a fenntartható közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, beleértve az EU Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal közös határaihoz közeli vasúti összeköttetések és tárolólétesítmények építését is az áruk és a gabona áramlásának egyszerűsítése és ezáltal a globális élelmezésbiztonság biztosítása érdekében, a fenntartható gazdaság kialakításának elősegítésére mindkét országban, valamint a leginkább érintett tagállamok, valamint Moldova és Ukrajna támogatására e kihívások kezelésében;

15.elismeri a helyi és regionális kultúra, illetve a kulturális örökség megőrzése, valamint a határmenti régiók közötti oktatási és gazdasági cserék előmozdításának fontosságát a szomszédok szokásainak kölcsönös megértése és a többnyelvű oktatás jelentős ösztönzőinek megteremtése érdekében; hangsúlyozza az inkluzív oktatás fontosságát a demokratikus értékek tekintetében, valamint azt, hogy ezen a területen támogatni kell a jobb minőséget;

16.felszólít fenntarthatóbb infrastrukturális projektek támogatására, amelyek hozzájárulnak a határmenti régiók összeköttetésének javításához, az e régiókon belüli és azok közötti mobilitás fokozásához, valamint a régiók lakosai életminőségének és lehetőségeinek javításához, valamint az infrastruktúra iránti igényt kezelő projektekhez;

17.elismeri az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok nemzeti kormányai, regionális és helyi hatóságai és civil társadalma által tett hatalmas erőfeszítéseket, valamint a Moldovai Köztársaság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy befogadják a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránokat, és kezeljék az Oroszország agressziós háborújából eredő valamennyi kihívást, beleértve az Ukrajnából származó gabona kérdését és a közlekedési infrastruktúra hiányát is; e tekintetben kéri megfelelő támogatás nyújtását a felmerülő igények kielégítése érdekében, többek között határokon átnyúló együttműködési programok révén;

18.hangsúlyozza, hogy bár nem áll nyílt háborúban Oroszországgal, a Moldovai Köztársaságnak is vannak Oroszország által támogatott konfliktusövezetei, nagyszámú ukrán menekültet fogadott be, és gazdasági és társadalmi helyzetét nagymértékben befolyásolta az Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatainak megszűnése; hangsúlyozza ezért, hogy nagy szükség van jelentős beruházásokra és a nyitott piacra, és hogy a közös projektek minden gazdasági és társadalmi területen több mint üdvözlendők;

19.felháborítónak tartja az emberi veszteségeket és az otthonok és az infrastruktúra lerombolását Ukrajnában; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló együttműködési programoknak és az új európai Bauhausnak aktív szerepet kell játszaniuk a háború utáni fenntartható újjáépítésben, és kiemeli, hogy sürgősen támogatni kell az ukrajnai helyi és regionális önkormányzatokat, miközben továbbra is segíteni kell a szomszédos régiókat és ösztönözni kell a fokozott együttműködést;

20.üdvözli az arra vonatkozó kezdeményezéseket, hogy Ukrajnát felvegyék az URBACT európai területi együttműködési programba, valamint hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság megfigyelő tagként csatlakozzon az Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelőhálózathoz (ESPON);

21.elítéli, hogy Oroszország az energiaforrásokat a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként használja; szorgalmazza az Oroszországgal való gazdasági együttműködés gyors kivizsgálását néhány tagállam energetikai ágazatában, valamint a finanszírozás növelését az energiahatékonyság fokozása és az Oroszországtól való függőség csökkentése érdekében azokban a tagállamokban, amelyek drasztikusan csökkentették az agresszorral folytatott együttműködésüket, és amelyekre a szankciók hatást gyakoroltak, beleértve a szomszédos országokat is;

22.sajnálatosnak tartja Oroszország befolyásának növekedését a szomszédos országokban, különösen a manipuláció és a dezinformáció használatával mind a hagyományos, mind az online közösségi médiában, és hangsúlyozza az ezen országokkal folytatott együttműködés fokozásának fontosságát, különösen az oktatási és kulturális ágazatokban annak érdekében, hogy a polgárok folyamatos tájékoztatást és felvilágosítást kapjanak a demokratikus értékekről;

23.hangsúlyozza a program fokozott pénzügyi támogatásának fontosságát, tekintettel a Fekete-tengeren az orosz támadásokból, valamint a tengeri és dunai kikötők blokádjából eredő biztonsági kihívásokra, amelyek célja az ukrán gazdaság számára nélkülözhetetlen gabonaszállítás megakadályozása; kiemeli azokat a biztonsági kockázatokat, amelyeket ezek a támadások jelentenek az Ukrajnával határos tagállamokra nézve;

24.kiemeli a fekete-tengeri energiaforrásokban rejlő lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak az EU fenntartható energetikai jövőjéhez is; hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások potenciáljuk ellenére nagyrészt továbbra is kiaknázatlanok;

25.úgy véli, hogy az Interreg NEXT „Fekete-tenger medencéje” programnak elő kell segítenie a fenntartható gazdasági fejlődést és a közös erőforrásokkal való hatékony gazdálkodást;

26.hangsúlyozza a fenntartható turizmus fejlesztésének fontosságát a Fekete-tenger partvidéki régióiban, és szorgalmazza valamennyi szereplő bevonását a környezetvédelem kérdésének felelősségteljes megközelítésébe;

27.kéri, hogy helyezzenek nagy hangsúlyt a Fekete-tengerre, fokozzák a regionális együttműködést a biztonsági kérdések – többek között a regionális konfliktusokkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések – kezelése érdekében, valamint ösztönözzék a kikötők és a kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésére, valamint a meglévő közlekedési csomópontokkal való összeköttetésük javítására irányuló projekteket; ezért felszólít a TEN-T folyosókhoz való csatlakozásukra;

28.ragaszkodik egy Fekete-tenger térségére vonatkozó koherens stratégia elfogadásához, valamint a 2021–2027 közötti időszakra szóló „Duna” programmal való szinergiák kialakításához;

29.hangsúlyozza az erős gazdasági és szociális partnerségek fontosságát a Földközi-tenger körül elhelyezkedő harmadik országokkal; üdvözli, hogy a 2021–2027-es Interreg Euro-MED programokban részt vevő országok száma folyamatosan növekszik;

30.kéri a meglévő alapok összehangoltabb és hatékonyabb felhasználását a jelenlegi szociális, éghajlati és környezetvédelmi szabályok keretében, a versenyképesség növelése érdekében a Földközi-tenger medencéjében, a szárazföldi és tengeri megújuló energiában rejlő lehetőségek előmozdítása mellett;

31.úgy véli, hogy a határokon átnyúló programoknak aktív szerepet kell játszaniuk a közös biztonsági kihívások kezelésében és a regionális stabilitás elérésében;

32.felszólít a migrációs áramlások kezelésére, valamint az irreguláris migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelemre, többek között olyan projektek finanszírozása révén, amelyek célja a migránsok fogadása, kezelése és képzése, segítve őket a versenyképes gazdasági környezet kihívásainak kezelésében, valamint az európai értékek jobb megértésében és tiszteletben tartásában, a Földközi-tenger mindkét partján előmozdítva az inkluzivitást;

33.elismeri a kutatás és az innováció kulcsfontosságú szerepét a természeti katasztrófák kockázatának megelőzésében, a fenntartható vízgazdálkodásban és a CO2-kibocsátás csökkentésében, és hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni azokat a projekteket, amelyek gazdasági és környezeti szempontból egyaránt számszerűsíthető célkitűzésekkel rendelkeznek;

34.hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások potenciáljuk ellenére nagyrészt továbbra is kiaknázatlanok, és serkenteni kell ezt a potenciált, többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások bevonásával;

35.üdvözli a Földközi-tenger nyugati térségében megvalósuló WestMed kezdeményezést és az Interreg programokat, például a MARITTIMO-t, amelyek a közvetlen és diverzifikált, közös célok érdekében – regionális szinten is – megvalósuló együttműködés jó példái;

36.üdvözli az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó makroregionális stratégia (EUSAIR) eredményeit, amely mozgósította a tagállamokat és régióikat, a harmadik országokat és azok helyi hatóságait; úgy véli, hogy az EUSAIR sikeres példája az Unió kezdeményezőképességének és nyitottságra ösztönző erejének; fenntartja, hogy ugyanezeket az elveket és hasonló közös megközelítést kell alkalmazni a Földközi-tenger térségének más területein is;

37.kéri az Európai Tanácsot, hogy kérje fel a Bizottságot, hogy nyújtson be egy részletes makroregionális stratégiát a földközi-tengeri térségre vonatkozóan, figyelembe véve a földközi-tengeri térségre vonatkozó új menetrendjét, különösen annak 5. szakaszát („Zöld átállás: az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, energiapolitika és környezetvédelem”), és fogadja el azt; sajnálatát fejezi ki a környezet állapotának folyamatos romlása, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a levegő- és tengerszennyezés, különösen műanyag- és háztartási hulladék révén történő növekedése miatt a Földközi-tenger egész medencéjében, és kéri, hogy mindezt a körforgásos gazdaság előmozdítása révén kerüljék el, korlátozzák és kezeljék;

38.megjegyzi, hogy az eltérő jogi és intézményi keretek további akadályokat gördítenek a projektek végrehajtása elé, és ennélfogva megnehezítik a projektek végrehajtását; emlékeztet, hogy az adminisztratív eljárások összetettek és időigényesek lehetnek, ami eltántoríthatja a helyi és regionális önkormányzatokat a területi együttműködésben való részvételtől; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő ezen eljárások egyszerűsítését, hozzáférhetőbbé és átláthatóbbá téve azokat;

39.megjegyzi, hogy a nyelvi akadályok és a kulturális különbségek megnehezítik a kommunikációt, és adminisztratív terhekhez vezethetnek, amelyeket megfelelő intézkedésekkel kell leküzdeni;

40.hangsúlyozza, hogy az államok között különbségek vannak a hatóságok hatáskörei, valamint a regionális hatóságok változásai tekintetében, ami késedelmeket okozhat; úgy véli, hogy ösztönözni kell a helyi hatóságok közötti párbeszédet, és elő kell mozdítani a civil társadalom részvételét a területi együttműködési projektekben, bevonva a nem kormányzati szervezeteket, a szociális vállalkozásokat és más érdekelt feleket;

41.hangsúlyozza, hogy hosszú távú csere- és vállalkozói együttműködési programokat kell kidolgozni a határmenti régiókban működő intézmények és vállalkozások között a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében, és fokozni kell a részt vevő államok közötti igazgatási koordinációt a határokon átnyúló együttműködés és hálózatok további fejlesztése, átszervezése vagy adott esetben fenntartható funkcionális struktúráinak létrehozása révén;

42.hangsúlyozza egy rövid és középtávú interkulturális csererendszer létrehozásának fontosságát a közös nyelvek tanulásának előmozdítása, a regionális kultúrák mélyebb megértésének elősegítése és a határmenti közösségek közötti együttműködés megkönnyítése érdekében, kiemelve, hogy a gazdasági és adminisztratív fejlődés ösztönzése érdekében ennek a rendszernek vállalkozói és adminisztratív szempontokat is magában kell foglalnia;

43.megállapítja, hogy a programokat az egyes részt vevő országok/régiók egyedi igényeihez és sajátosságaihoz kell igazítani; további erőfeszítésekre szólít fel ennek kapcsán;

44.megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány kedvezőtlen hatást gyakorolt a határ menti régiókra, és befolyásolta a jelenlegi programok és projektek végrehajtását;

45.rámutat, hogy a megfelelő közlekedési infrastruktúra és hálózatok hiánya – különösen a határokon átnyúló tengeri és szigeti együttműködés esetében – akadályozza a kereskedelmet és a mobilitást, és bonyolultabbá teszi az együttműködést;

46.rámutat a tengeri határok sajátos kihívásaira, valamint arra, hogy ezeket sajátos igényekkel bíró, különleges határokként kell elismerni, különösen a nyelvi és kulturális különbségek, az adminisztratív és jogi terhek, a társadalmi-gazdasági különbségek és a környezetvédelmi kérdések miatt;

47.hangsúlyozza, hogy az összetett válságokra és konfliktusokra tekintettel a szomszédos országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködéshez beruházásokra van szükség az országok és társadalmak rezilienciájába, és hogy a partnerségi prioritásoknak hozzá kell járulniuk az életkörülmények jelentős javításához a határ mindkét oldalán, többek között inkluzív fenntartható fejlődés, társadalmi igazságosság, foglalkoztatási lehetőségek és gazdasági jólét biztosítása révén;

48.úgy véli, hogy a határokon átnyúló együttműködés jelentősen hozzájárulhat a helyi és regionális demokrácia és a partnerországok adminisztratív kapacitásainak megerősítéséhez; kiemeli az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC) fontosságát a területi együttműködés megkönnyítése és előmozdítása és különösen a határokon átnyúló közlekedési szolgáltatások és kórházak irányítása, a határokon átnyúló fejlesztési projektek végrehajtása és irányítása, valamint az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréje szempontjából;

49.kiemeli annak fontosságát, hogy az uniós határokon átnyúló programok a kultúrát a regionális fejlődés fontos mutatójaként kezeljék, különösen azokon a határ menti területeken, ahol a határ két oldalán élő emberek azonos kulturális és nyelvi háttérrel rendelkeznek annak érdekében, hogy biztosítsák a régiók élénkségét és növeljék vonzerejüket, fokozzák a kulturális cserét, valamint előmozdítsák a sokszínűséget és a szolidaritást az EU határain túl;

50.hangsúlyozza, hogy a programok lehetőséget kínálnak az elmélyült párbeszédre számos érdekelt féllel, többek között a civil társadalom képviselőivel, a helyi és regionális hatóságokkal, az egyetemekkel, a polgárokkal, a nem kormányzati szervezetekkel és a magánszektorral; különösen hangsúlyozza a határokon átnyúló programok fontosságát az uniós tagjelölt országok számára, mivel lehetőséget biztosítanak a helyi és nemzeti hatóságok számára az uniós jogszabályok megismerésére;

51.megjegyzi, hogy a határokon átnyúló együttműködés hozzájárulhat a regionális egyenlőtlenségek további csökkentéséhez, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséhez, a foglalkoztatáshoz, a kereskedelemhez és a területi kohézióhoz, valamint az emberek mobilitásának és a régiók összeköttetésének javításához;

52.hangsúlyozza a digitalizációval kapcsolatos határokon átnyúló együttműködés fontosságát, valamint hogy közös projektekre van szükség a digitális infrastruktúra terén, hogy koherens és hatékony, mindenki igényeire összpontosító közszektor jöjjön létre;

53.hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük a szomszédos országokkal az egészségügyi és sürgősségi szolgáltatások terén és javítaniuk kell a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások képességét a határokon átnyúló működésre;

54.hangsúlyozza a hálózatépítés és a teljesítményértékelés fontosságát a határokon átnyúló együttműködés akadályainak felszámolásában, és megjegyzi, hogy ennek lehetővé kell tennie az olyan eszközök jobb kihasználását, mint az EGTC-k, az integrált területi beruházási eszköz és a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia;

55.hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú közszolgáltatásokba történő beruházások döntő szerepet játszanak a társadalmi reziliencia kiépítésében és a gazdasági, egészségügyi és társadalmi válságok kezelésében;

56.üdvözli, hogy az Egyesült Királyság kormánya továbbra is elkötelezett a PEACE program mellett, amely kulcsszerepet játszik az Írország és Észak-Írország határ menti régiói közötti együttműködésben;

57.hangsúlyozza a PEACE PLUS program létfontosságú szerepét a jószomszédi kapcsolatok fenntartásában e régiókban, és a társadalmi-gazdasági fejlődés biztosításában;

58.ajánlja, hogy a kettős finanszírozás elkerülése érdekében fokozzák a projektek közötti komplementaritást, és hangsúlyozza, hogy szinergiákra van szükség a földrajzilag és tematikailag ugyanazt a területet lefedő uniós finanszírozási eszközökkel; hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban a célzott programoknak egyértelműen meg kell határozniuk az EU külső határai mentén fekvő régiókra vonatkozó közös követelményeket és prioritásokat, és átfedések helyett ki kell egészíteniük a többi uniós finanszírozású kezdeményezést;

59.úgy véli, hogy a határ menti régiókhoz kapcsolódó kihívások kezelésében tovább kell erősíteni az EU makroregionális stratégiáinak szerepét;

60.javasolja teljes mértékben integrált (közúti, vasúti, vízi) infrastrukturális stratégia kidolgozását a határon átnyúló irányítás területén, figyelembe véve a határokon átnyúló régió egészét; hangsúlyozza a fenntarthatóbb mobilitási megoldások kidolgozásának fontosságát, többek között a TEN-T politika révén valamennyi határmenti területen; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az intelligens mobilitást;

61.javasolja a hozzáadott társadalmi és gazdasági értékkel rendelkező uniós pénzügyi eszközök előmozdítását annak érdekében, hogy növeljék az EU előnyeivel kapcsolatos tudatosságot;

62.felhívja a Bizottságot, hogy mérsékelje a bürokratikus terheket, jelentősen egyszerűsítse az eljárásokat és csökkentse az eltérő jogrendekkel kapcsolatos akadályokat; kitart amellett, hogy ennek lehetővé kell tennie a határmenti területek valós szükségleteinek kielégítését; hangsúlyozza, hogy a fenntartható és inkluzív fejlődéshez minden szinten cselekvésre van szükség; kifejezetten elismeri annak fontosságát, hogy figyelmet kell fordítani a határmenti régiók vidéki térségeire, hiszen azokat rendkívüli módon sújtják a demográfiai kihívások;

63.felszólít a régiók és államok közötti jobb koordinációra, párbeszédre és a bevált gyakorlatok további cseréjére, például egy olyan platformon keresztül, mint az INTERREG Európa; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e tekintetben fokozzák az együttműködést, és felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a helyi és regionális önkormányzatok számára az ambiciózus, határokon átnyúló együttműködés előmozdításához szükséges eszközöket és forrásokat; kijelenti, hogy a közoktatási és kulturális szolgáltatásoknak nyitottnak, hozzáférhetőnek és megfizethetőnek kell lenniük a határok mindkét oldaláról érkező polgárok számára;

64.hangsúlyozza, hogy a partnerség elvével összhangban a regionális és helyi hatóságokat, valamint a civil társadalom és a magánszektor képviselőit a kezdettől fogva a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a projektek előkészítésébe és végrehajtásába; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg technikai támogatás nyújtását a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzatai számára a területi együttműködési projektek kidolgozásában és végrehajtásában; felszólít továbbá az erre vonatkozó iránymutatások kidolgozására is;

65.felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli határokon átnyúló együttműködési cselekvési tervekbe továbbra is építse be a fenntartható fejlődési célokat annak érdekében, hogy egyetlen térséget se hagyjanak hátra, és senki se maradjon le;

66.felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is működjön együtt a partnerországokkal a határokon átnyúló együttműködés előmozdításáért, szükség esetén know-how-t kínálva annak érdekében, hogy segítséget és információkat nyújtson a partnerországok hatóságai számára az uniós finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokról és feltételekről;

67.felszólít a határokon átnyúló területi együttműködés teljes keretének megerősítésére;

68.úgy véli, hogy követendő példa lehet a közös, határon átnyúló – például a Románia és Moldova által a közös érdekű projektek kidolgozásának elősegítésére létrehozotthoz hasonló – helyi önkormányzati tanácsok létrehozása;

69.ösztönzi az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy közelebb hozzák a partnerországokat az EU-hoz, ösztönözzék a helyi és regionális szintű belső reformokat és kapacitásépítést, valamint előmozdítsák a helyi demokráciát, a többszintű kormányzást és a decentralizált együttműködést, többek között az EuroNest és a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciája (CORLEAP), illetve a déli szomszédság tekintetében a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) és az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlése (PA-UfM) keretében folytatott együttműködés révén;

70.hangsúlyozza, hogy a határon átnyúló régiók közötti gazdasági és társadalmi együttműködés támogatása érdekében fokozni kell az erőfeszítéseket, és több forrást kell elkülöníteni az informatikai infrastruktúra fejlesztésére és a széles sávú hálózatokhoz való hozzáférés bővítésére irányuló, határokon átnyúló projektek tekintetében; kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott technológia és innovációk kulcsszerepet játszhatnak a kapcsolatok megerősítésében, a fenntartható fejlődés előmozdításában, valamint az adminisztratív eljárások javításában és egyszerűsítésében;

71.hangsúlyozza a különböző európai programok és kezdeményezések közötti projektátfedések és szükségtelen kiadások azonosításának és elkerülésének fontosságát;

72.javasolja időközönkénti értékelések elvégzését a határokon átnyúló együttműködési projektek vonatkozásában az uniós pénzügyi források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében;

73.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek.