A.mivel a tiakloprid a főként gyapotra, almatermésűekre, zöldségekre és burgonyára használt rovarölő szerek egyik hatóanyaga;

B.mivel a tiakloprid hatóanyag jóváhagyása 2020. február 3-án lejárt, és azt az (EU) 2020/23 bizottsági végrehajtási rendelet értelmében nem hosszabbították meg A Bizottság (EU) 2020/23 végrehajtási rendelete (2020. január 13.) a tiakloprid hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meg nem hosszabbításáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról (HL L 8., 2020.1.14., 8. o.).; mivel a tiaklopridot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó türelmi idő 2021. február 3-án lejárt;

C.mivel a tiakloprid hatóanyag jóváhagyását nem újították meg, mivel legalább egy növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében nem lehetett megállapítani, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesültek; mivel különösen az EFSA két kritikus aggályos területet azonosított; mivel az első kritikus aggodalomra okot adó terület a felszín alatti vizek több releváns tiakloprid metabolitjával való szennyeződésének jelzéséhez kapcsolódott, amelyek rákkeltő potenciálja nem zárható ki (M30, M34 és M46) a 0,1 µg/l-es parametrikus ivóvíz-határérték felett valamennyi reprezentatív felhasználás tekintetében Az EFSA 2019. január 17-i következtetései.; mivel a második kritikus aggodalomra okot adó terület az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.). megfelelően a tiaklopridnak a termékenységet és a születendő gyermeket (reprodukciót károsító, 1B. kategória) való harmonizált osztályozásához kapcsolódott, amely az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tiaklopridot egyértelműen kizárandó anyaggá teszi;

D.mivel az EFSA azt is megállapította, hogy a méheket és a nem célzott szárazföldi növényeket érintő kockázatok értékelését nem lehetett véglegesíteni;

E.mivel a tiakloprid az 1272/2008/EK rendelettel összhangban történő besorolása alapján feltehetően rákot okoz (2. kategóriába tartozó rákkeltő anyag), a vízi élővilágra nagyon mérgező anyag (vízi akut 1) és tartós hatású, a vízi élővilágra nézve nagyon mérgező anyag (vízi krónikus 1);

F.mivel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága (PAFF-bizottság) nem nyilvánított véleményt a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról; mivel a PAFF bizottság 2023. szeptember 18–19-i ülésén „nyolc tagállam nem támogatta a rendelettervezetet. Közülük hat említette mindenekelőtt az 1107/2009/EK rendelet szerinti kizárási kritériumok (reprodukciót károsító) nem jóváhagyott anyagra vonatkozó CXL-ek és import tűréshatárok fenntartásával kapcsolatos aggályaikat. Ezen túlmenően egy olyan tagállam, amely nem támogatta a rendelettervezetet, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EFSA bizonyos nem szokványos körülmények között egyes termékek esetében az akut referenciadózis túllépését jelezte, egy másik tagállam pedig azon uniós mezőgazdasági termelők hátrányos megkülönböztetését említette, akik már nem használhatják az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket, míg a harmadik országbeli mezőgazdasági termelők ezt továbbra is megtehetik, ami tisztességtelen versenyhez vezet” A PAFF bizottság 2023. szeptember 18–19-i ülésének összefoglaló jelentése, https://ec.europa.eu/transparency/comitology-register/screen/documents/092486/1/consult?lang=en.;

G.mivel Németország a következő nyilatkozat beillesztését kérte a PAFF bizottság 2023. szeptember 18–19-i üléséről készült összefoglaló jelentésbe: „A tiakloprid az 1107/2009/EK rendelet szerint kizárandó hatóanyag. A hatóanyag újbóli jóváhagyási eljárása során megállapítást nyert, hogy a hatóanyag megfelel a kizárási kritériumoknak, mivel az 1B. reprodukciót károsító anyagként van besorolva. Ennek megfelelően a hatóanyagot nem hagyták jóvá újra. Németország általánosságban nem támogatja a [maximális maradékanyag-határértékek (MRL-ek)] megállapítását azon hatóanyagok esetében, amelyeket egészségügyi aggályok miatt nem hagytak jóvá az EU-ban. E tekintetben az a döntő, hogy a kizárási kritériumokat a hatóanyagok 1107/2009/EK rendelet szerinti (újbóli) jóváhagyási eljárása keretében állapították meg.” Ibid.

H.mivel ezért helyénvaló törölni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében a tiaklopridra vonatkozóan megállapított jelenlegi maximális maradékanyag-határértékeket az említett rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 17. cikkének megfelelően;

I.mivel azonban a tanácsi rendeletre irányuló javaslatban a Bizottság azt javasolja, hogy a tiaklopridra vonatkozó maximális maradékanyag-határértékeket az EFSA indokolással ellátott véleménye alapján több mint 30 termék esetében a meghatározási határ felett tartsák fenn Az EFSA 2023. február 9-i, indokolással ellátott véleménye.;

J.mivel azok a felhasználások, amelyek tekintetében a meghatározási határértéket meghaladó maximális maradékanyag-határértékek biztonságosnak tekinthetők, magukban foglalják a tiakloprid felhasználását papaya, tea, fán termő héjas gyümölcsűek, birsek, naspolyák, japánnaspolya, sárgabarackok, cseresznyék, szilvák, eprek, szedrek, egyéb apró gyümölcsök és bogyós gyümölcsök, kivi, burgonya, paradicsom, padlizsán/tojásgyümölcs, dinnye, görögdinnye, rizs, búza, állati (sertés-, szarvasmarha-, juh-, ló-, baromfi- és egyéb haszonállat), szövetekből (izom, máj, vese és ehető belsőség) készült termékek, tej és tojás, málna, uborka, cukkini, repcemag/káposztamag, mustármag és gyapotmag esetében; mivel az e felhasználásokra javasolt maximális maradékanyag-határértékek a meghatározási határ kétszeresétől a meghatározási határ ezerszereséig terjednek (teáknál történő felhasználás esetében);

K.mivel ezzel szemben az import tűréshatár iránti kérelmet csak két felhasználás esetében utasították el (az őszibarack és az étkezési paprika esetében), mivel az akut referenciadózis túllépése nem zárható ki, és ezért a Bizottság azt javasolta, hogy a tiaklopridra vonatkozó maximális maradékanyag-határértékeket csak e felhasználások tekintetében csökkentsék a meghatározási határra;

L.mivel a 396/2005/EK rendelet (5) preambulumbekezdése előírja, hogy a maradékanyagok nem lehetnek jelen olyan mennyiségben, amely elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberekre és adott esetben az állatokra nézve;

M.mivel az 1107/2009/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a növényvédő szerek maradékanyagai – figyelembe véve az ismert halmozódó és szinergikus hatásokat – nem befolyásolhatják károsan az emberek, köztük a veszélyeztetett csoportok egészségét vagy az állatok egészségét; mivel az említett rendelet II. mellékletének 3.6.4. pontja úgy rendelkezik, hogy az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően 1A. vagy 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként besorolt hatóanyag csak akkor hagyható jóvá, ha „az érintett hatóanyag élelmiszerekben és takarmányokban található szermaradékai nem haladják meg a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban megállapított alapértelmezett értéket”; mivel a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja az alapértelmezett értéket 0,01 mg/kg-ban határozza meg;

N.mivel a 396/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének g) pontja úgy rendelkezik, hogy az import tűréshatár az importált termékek tekintetében abban az esetben állapít meg maximális maradékanyag-határértéket, ha „egy adott terméken előforduló növényvédő szerben található hatóanyag használata a Közösségen belül nem engedélyezett a közegészségügytől eltérő okokból az adott termék és használat tekintetében”; mivel a tiakloprid nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, mert azt egészségügyi okokból betiltották, mivel 1B. kategóriájú reprodukciót károsító anyagként lett besorolva;

O.mivel a 178/2002/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az élelmiszerjognak az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének egy vagy több általános célját kell szolgálnia, beleértve az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését; ennek során lehetőség szerint tekintettel kell lenni az állatok egészségének és jóllétének védelmére, valamint a növények egészségének és a környezetnek a védelmére;

P.mivel a beporzók jelenlegi válsága a biológiai sokféleséget, valamint a globális és helyi élelmezésbiztonságot fenyegető egyik fő veszély; mivel ez a válság súlyosbíthatja a rejtett éhezés problémáját, gyengíti az ökoszisztéma rezilienciáját, és destabilizálhatja az életfenntartó rendszerünket alkotó ökoszisztémákat Van der Sluijs, J.P., Vaage, N.S., „Pollinators and Global Food Security: the Need for Holistic Global Stewardship” („A beporzók és a globális élelmezésbiztonság: a holisztikus globális védelem szükségessége”), Food ethics 1, 75–91. (2016), https://doi.org/10.1007/s41055-016-0003-z.;

Q.mivel a Bizottság „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i közleményében COM(2020)0381. bejelentette, hogy az „EU – e stratégia célkitűzéseivel és a fenntartható fejlődési célokkal összhangban – támogatni fogja a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerekre való globális átállást”, és hogy „[e] stratégia révén az EU kulcsszerepet játszhat abban, hogy globális normákat határozzon meg”; mivel a Bizottság a stratégiában kifejezetten kijelentette, hogy „a fenntarthatóbb uniós élelmiszerrendszerhez kereskedelmi partnereink részéről is egyre fenntarthatóbb gyakorlatokra van szükség. A biztonságosabb növényvédő szerek használata felé való fokozatos elmozdulás előmozdítása érdekében az EU – a WTO-szabályokkal összhangban és kockázatértékelést követően – fontolóra veszi a kizárási kritériumoknak megfelelő és az emberi egészségre nagy kockázatot jelentő anyagokra vonatkozó import tűréshatárok felülvizsgálatát.”

R.mivel 2022-ben a Bizottság a legújabb technológiákkal mérhető legalacsonyabb szintre csökkentette A Bizottság (EU) 2023/334 rendelete (2023. február 2.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és V. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található klotianidin és tiametoxam megengedett maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról (HL L 47., 2023.2.15., 29. o.). két olyan neonikotinoid maximális maradékanyag-határértékét, amelyek nagy kockázatot jelentenek a beporzókra nézve, aminek következtében az importált termékek már nem tartalmazhatják a klotianidin és a tiametoxam szermaradékait;

S.mivel ezzel összefüggésben a Bizottság azzal érvelt, hogy „a tárgy szempontjából releváns valamennyi tényezőt figyelembe véve, a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően, és e cikket az Európai Unió működéséről szóló szerződés azt előíró 11. cikkével összefüggésben értelmezve, hogy »a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába«, a klotianidin és/vagy a tiametoxam tekintetében a 396/2005/EK rendeletben meghatározott valamennyi jelenlegi maximális maradékanyag-határértéket a kimutatási határértékre kell csökkenteni” Ibid.;

T.mivel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2023. május 10–11-én tartott ülésén „a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a tiakloprid a neonikotinoidok hatóanyagainak csoportjába tartozik, [de] mivel a klotianidintől és a tiametoxamtól eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, jelenleg nem ugyanazt a megközelítést kell követni, mint a klotianidin és a tiametoxam esetében, amely a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát valósítja meg azáltal, hogy valamennyi maximális maradékanyag-határértékt a meghatározási határra csökkenti” A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2023. május 10–11-i ülésének összefoglaló jelentése, https://ec.europa.eu/transparency/comitology-register/screen/documents/090500/1/consult?lang=en.;

U.mivel a tudományos szakirodalom vitatja, hogy a tiakloprid más tulajdonságokkal rendelkezne, mint más neonikotinoidok, és az eredmények azt mutatják, hogy „a tiaklopridról, mint viszonylag benigid neonikotinoidról kialakult képet ezentúl meg kellene kérdőjelezni” Ellis, C., Park, K.J., Whitehorn, P., David, A., Goulson, D., ‘The Neonicotinoid Insecticide Thiacloprid Impacts upon Bumblebee Colony Development under Field Conditions’ (A neonikotinoid rovarirtó tiakloprid hatással van a poszméh-telepek helyi körülmények közötti fejlődésére), Environmental Science & Technology 2017, 51, 3, 1727–1732, https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acs.est.6b04791.;

V.mivel különösen a tiaklopridnak kitett poszméh-kolóniákról állapították meg, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy idő előtt elpusztulnak, és azok, amelyek fennmaradtak szubletális hatásoktól szenvednek Ibid.; mivel megállapítást nyert, hogy a tiakloprid az imidaklopridhoz, a klotianidinhez és a tiametoxamhoz hasonlóan befolyásolja a mézelő méhek viselkedését és immunrendszerét Brandt, A., Gorenflo, A., siede, R., Meixner, M., Büchler, R., ‘The neonicotinoids thiacloprid, imidacloprid, and clothianidin affect the immunocompetence of honey bees („A tiakloprid, imidakloprid és klotianidin olyan neonikotinoidok, amelyek befolyásolják a mézelő méhek immunkompetenciáját”) (Apis mellifera L.)’ , Journal of Insect Physiology, 86. kötet, 2016. március, 40–47. o., https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022191016300014https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022191016300014.. Tison, L., Hahn, M.-L., Holtz, S., Rößner A., Greggers, U., Bischoff, G., and Menzel, R., ‘Honey Bees’ Behavior Is Impaired by Chronic Exposure to the Neonicotinoid Thiacloprid in the Field’ (A „mézelő méhek” viselkedését károsan befolyásolja a területen a tiakloprid neonikotinoidnak való krónikus kitettség”), Environmental Science & Technology 2016, 50, 13, 7218–7227, https://pubs.acs.org/doi/full/10.1021/acs.est.6b02658.;

W.mivel egyre több bizonyíték támasztja alá azt, hogy a tiakloprid használata pusztító hatást gyakorol a biológiai sokféleségre, és különösen a méhekre és más beporzókra Pisa, L., Goulson, D., Yang, E.C., et al., „An update of the Worldwide Integrated Assessment (WIA) on systemic insecticides. Part 2: impacts on organisms and ecosystems,” („A szisztemikus növényvédő szerekre vonatkozó világszintű integrált értékelés frissítése, 2. rész: a szervezetekre és ökoszisztémákra gyakorolt hatások”) Environmental Science and Pollution Research 28, 11749–11797. (2021), https://doi.org/10.1007/s11356-017-0341-3.;

X.mivel 2019. október 22-i, a megújítás mellőzéséről szóló jelentésében https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/start/screen/active-substances/details/841. az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy „a rendelkezésre álló információk nem elegendőek az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítéséhez”, és különösen, hogy „a méhekre vonatkozó kockázatértékelést nem lehetett véglegesíteni”;

Y.mivel ezért a tiaklopridra ugyanazoknak az indokoknak és szabályoknak kell vonatkozniuk, mint a klotianidinra és a tiametoxamra;

Z.mivel a Bizottságnak a rendelkezésre álló tudományos információk alapján védenie kell a környezetet és az uniós polgárokat, kihasználva azokat a kötelezettségeket és jogi lehetőségeket, amelyeket a 396/2005/EK rendelet és a 178/2002/EK rendelet ír elő az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében;

AA.mivel a javasolt maximális maradékanyag-határértékek nem védik az uniós polgárok egészségét, és nem biztosítanak magas szintű védelmet a méhek és más beporzók számára, és ezáltal ellentétesek a 396/2005/EK és a 178/2002/EK rendelettel;

AB.mivel nem indokolt maximális maradékanyag-határértékeket megállapítani azokra a hatóanyagokra, amelyeket egészségügyi okokból nem hagytak jóvá az Unióban; mivel ezért nem szabad import tűréshatárokat megállapítani a tiaklopridra, mivel az 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként van besorolva; mivel továbbá a tiakloprid 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként való besorolásának elegendő indoknak kellett volna lennie ahhoz, hogy a Bizottság elutasítsa a harmadik országok polgárainak egészségét érintő kockázatokra vonatkozó behozatali tűréshatárok iránti kérelmeket;