1. újólag megerősíti az Unió elkötelezettségét az alapvető jogok, köztük a vallás és meggyőződés szabadságának, a tudományos élet szabadságának, valamint az összes tudományterületet érintő tudományos kutatás és a művészet szabadságának érvényesítése mellett, amint azt az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzíti.

2.elismeri, hogy a tudományos kutatás szabadsága alapvető fontosságú a természeti és társadalmi jelenségekkel kapcsolatos ismereteink előmozdítása szempontjából, és ezáltal hozzájárul az innováció és a társadalmi haladás előmozdításához, valamint az uniós polgárok általános jólétének javításához az Unión belül és kívül egyaránt, és emlékeztet arra, hogy a tudományos kutatás szabadsága egyetemes jog és közjószág, amelyet minden tudományterületen alkalmazni kell; hangsúlyozza, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció globális versenyében a tudományos kutatás szabadsága előfeltétele a versenyképes új ötletekkel rendelkező tehetségek vonzásának; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bonni nyilatkozat nem rendelkezik konkrét európai szintű végrehajtásról;

3.elismeri, hogy a bizonytalanság jelentősen visszaveti a tudományos kutatás szabadságát, márpedig az ágazatot továbbra is tartós bizonytalanság jellemzi; felszólal a tudományos kutatók munkavállalói jogai, karrierlehetőségeik javítása, a stabil munkaszerződések és az átfogó szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférés biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a tudományos kutatók számára minőségi állásokat, tisztességes munkakörülményeket, tisztességes béreket és egészséges munkahelyeket kell biztosítani, beleértve a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt is;

4.kiemeli, hogy az esélyegyenlőség, különösen a nemek közötti esélyegyenlőség alapvető fontosságú a tudományos kutatás szabadságának előmozdítása, valamint annak biztosítása szempontjából, hogy a fenntartható és méltányos fejlődés előmozdításával kapcsolatos különböző kihívásokra adott válaszok különböző nézőpontokat foglaljanak magukban;

5.hangsúlyozza a pályakezdő kutatók különösen bizonytalan helyzetét, és hogy a pályakezdő kutatók számának növelése érdekében áttekinthetőbb és strukturáltabb karrierlehetőségeket kell teremteni; hangsúlyozza, hogy ezt valamennyi kutató számára – beleértve a fizetett kutatási tevékenységet végző doktorjelölteket is – átlátható, elfogultságtól mentes munkaerő-felvételi eljárások előmozdítása, valamint a megfelelő társadalombiztosítási fedezet biztosítása révén is garantálni kell;

6.megjegyzi, hogy a tudományos kutatóhelyek irányító szervei határozzák meg ezen intézmények tudományos kutatási prioritásait; elismeri, hogy a demokrácia tudományos kutatóhelyeken belüli romlása aláássa a tudományos kutatás szabadságát; hangsúlyozza ezért a tudományos önkormányzás fontosságát, amelynek magában kell foglalnia a tudományos kutatók azon jogát, hogy beleszólhassanak tudományos intézményük irányításába, beleértve az intézmény által biztosított munkafeltételeket is; hangsúlyozza, hogy a tudományos kutatókat megilleti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 12. cikke szerinti valamennyi jog;

7.meggyőződése, hogy tudományos kutatóhelyeket intézményi autonómiájuk teljes körű tiszteletben tartása mellett ösztönözni kell arra, hogy nemzetközi együttműködést folytassanak a két- és többoldalú kapcsolatok megerősítése érdekében egy olyan erős tudományos diplomáciai képesség továbbfejlesztése céljából, amelynek feladata a tudományos kutatás szabadságának felügyelete és a jogsértések lehetséges következményeinek kidolgozása;

8.kitart amellett, hogy az Uniónak biztonságos menedéknek kell lennie minden veszélyeztetett kutató számára, és létre kell hoznia egy európai ösztöndíjprogramot a veszélyeztetett kutatók számára, amely pénzügyi támogatást nyújt veszélyeztetett kutatók európai kutatóhelyekre történő sürgősségi kiközvetítéséhez; úgy véli, hogy ennek a rendszernek szolidaritási mechanizmusnak is kell lennie, amely támogatja azokat az európai kutatókat, akiknek tudományos kutatási szabadságát megsértik;

9.a bonni nyilatkozattal összhangban elismeri, hogy a tudományos kutatás szabadsága a nyitottságot, a cserét, a kiválóságot, az internacionalizmust, a sokszínűséget, az egyenlőséget, az integritást, a kíváncsiságot, a felelősséget és a reflexivitást mozdítja elő, ezért a demokráciák egyik alappillérének tekinthető;

10.tudomásul veszi a tudományos kutatás szabadságának azon meghatározását, amely a kutatási, innovációs és vállalkozói tehetségek Európába vonzására és Európában tartására irányuló európai keretrendszerről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2023. július 13-i bizottsági javaslat COM(2023)0436. II. mellékletének 2. pontjában szerepel;

11.meggyőződése, hogy a tudományos kutatás szabadságának együtt kell járnia a legmagasabb etikai normák és a tudományos kutatás integritásának tiszteletben tartásával, valamint elő kell mozdítania a nyílt tudományt; hangsúlyozza, hogy a tudományos kutatás integritása megköveteli a finanszírozás átláthatóságát, és hogy a tudományos kutatás szabadsága társadalmi felelősséget ró a döntéshozókra ezen átláthatóság biztosítása tekintetében; ezért határozottan támogatja a kutatási tevékenységek finanszírozási forrásaival kapcsolatos átlátható kommunikáció általános gyakorlatát, és felhívja a tudományos ágazatot, hogy őrizze meg ezt a gyakorlatot;

12.hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú egy megfelelően megtervezett és jól végrehajtott támogató keret, amely lehetővé teszi a tudományos kutatás szabadságának hatékony védelmét és előmozdítását az egész Unióban, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a rendelkezésre álló állami támogatást a közjószágnak számító tudás előállításának, megosztásának és terjesztésének megkönnyítése érdekében, és elkerülhetővé teszi a tudományos kutatás befolyásolásának vagy függetlensége aláásásának veszélyét;

13.kitart amellett, hogy a nyitott tudás fontos a tudományos kutatás szabadságának biztosításához; felszólít az ismeretek hatékony és átlátható módon történő létrehozására, az információkhoz való hozzáférést és azok terjesztését gátló mesterséges akadályok nélkül; úgy véli, hogy az uniós jognak védenie és aktívan támogatnia kell a tudományos kutatási eredmények nem üzleti célú megosztását; hangsúlyozza, hogy a közfinanszírozott tudományos eredményeket nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratokban kell közzétenni, és az eredményeket mindenki számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni;

14.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Unióban az utóbbi időben erodálódott ez az alapvető, a politikai szabadsághoz és a társadalmi részvételhez elengedhetetlen jog, ami azzal a veszéllyel jár, hogy ez aláássa a működő és versenyképes Európai Kutatási Térség (EKT) kialakulását;

15.megjegyzi, hogy az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közlemény megerősíti, hogy az EKT kiteljesítése megköveteli a tudományos kutatás szabadságának teljes körű tiszteletben tartását, ami magában foglalja többek között a kutatási programokba való beavatkozás mellőzését, az intézményi autonómiát és a megfelelő finanszírozást, valamint a kutatási eredmények terjesztéséhez szükséges eszközöket;

16.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az említett közleményben kifejtett határozott álláspontja ellenére nem él jogi felhatalmazásával, hogy megvédje ezt a szabadságot az Unióban; újólag megerősíti az Unió elkötelezettségét az alapvető jogok, köztük a vallás és meggyőződés szabadságának, a tudományos élet szabadságának, valamint a tudományos kutatás és a művészet szabadságának érvényesítése mellett, amint azt az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzíti. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kutatás szabadságát erkölcsi és politikai fenntartások korlátai közé szorítják;

17.sürgeti a Bizottságot, hogy a hatáskörén belül rendelkezésére álló minden eszközzel védelmezze és mozdítsa elő a tudományos kutatás szabadságát az Unióban, és biztosítsa, hogy a kutatási etika és integritás ne sérüljön, adott esetben élve jogi felhatalmazásával is annak érdekében, hogy megakadályozza ezen alapvető jog további erodálódását; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan mozdítsa elő és finanszírozza a tudományos pluralizmust azáltal, hogy a tudományos kutatás teljes spektrumában támogat projekteket;

18.felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben és érvényesítsék a tudományos kutatás szabadságát, és biztosítsák, hogy a közérdekre – például a nemzetbiztonságra, a területi sértetlenségre vagy a közbiztonságra, a zavargás vagy bűnözés megelőzésére, a közegészség vagy az erkölcsök védelmére, mások jó hírnevének vagy jogainak védelmére, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozására vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartására – hivatkozva hozott intézkedések ne korlátozzák indokolatlanul a tudományos kutatás szabadságát;

19.hangsúlyozza, hogy az EKT kiteljesítéséhez elengedhetetlen a tudományos kutatás szabadságának kellő tiszteletben tartása és aktív előmozdítása Unió-szerte, és úgy véli, hogy az e szabadság aláásására irányuló kísérletek vagy e szabadság aktív előmozdításának elmulasztása akadályozzák a versenyképes és innovatív EKT kialakulását; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy szélesítsék tovább a tudományos kutatói közösség lehetőségeit a tevékenységeik szempontjából releváns információkhoz való hozzáférés, azok felhasználása és terjesztése terén, többek között a nyílt forráskódú digitális eszközök kiaknázása révén;

20.aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem használja ki a szerződések szerinti jogi felhatalmazását a tudományos kutatás szabadságának mint az uniós polgárok egyik alapvető jogának védelme érdekében, ami nem jelent kevesebbet, mint hogy a Bizottság lemondott a jogállamiság Unióban történő fenntartására irányuló felelősségéről, és felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a helyzet orvoslására;

21.felszólítja az Európai Tanácsot, hogy támogassa a tudományos kutatás szabadságának védelmét és előmozdítását, és biztosítsa, hogy ezt az alapvető jogot minden tagállamban az előírásoknak megfelelően tiszteletben tartsák;

22.felszólít annak elismerésére, hogy további közpénzeket kell mozgósítani a független tudományos kutatás finanszírozása érdekében, elkerülve az indokolatlan beavatkozást, amely befolyásolhatja a független tudományos kutatás céljait, módszereit vagy eredményeit;

23.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az oktatás, a nyilvánosság bevonása és a tudományos újságírás támogatása révén mozdítsák elő a közvélemény tudatosságát a tudományos kutatás szabadságának fontosságáról;

24.kéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 182. cikkének (5) bekezdése alapján – az EUMSZ 179. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben – nyújtson be javaslatot a tudományos kutatás szabadságáról szóló jogi aktusra, az ezen állásfoglalás mellékletében meghatározott ajánlásokat szem előtt tartva, e szabadságnak a kutatószervezetek és a kutatók egész pályafutása során történő biztosítása, védelme és előmozdítása érdekében;

25.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékelt ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek.