1.úgy véli, hogy az uniós polgárság magában foglalja a mindannyiunk által osztott, közös európai demokratikus identitást és az ehhez kapcsolódó konkrét jogokat, polgári kötelességeket és szabadságokat, valamint e jogok online és offline gyakorlása egyaránt erősíti a polgárok Unióval való kapcsolatát és az EU demokratikus legitimitását, valamint további jogokat biztosít számukra;

2.rámutat, hogy az uniós polgárság koncepciójának fejlődnie kell, hogy megfeleljen a 21. századi Unió igényeinek és kihívásainak, elismerve a digitális innovációban rejlő lehetőségeket, valamint a szuverenitás és a jólét biztosítása érdekében a globalizáció és az új technológiák következtében kialakul bonyolult helyzetek kezelését célzó kiegyensúlyozott megközelítés szükségességét; hangsúlyozza, hogy a demokratikus folyamatok – elégtelen digitális jártassággal és az információs és kommunikációs technológiákhoz való elégtelen hozzáféréssel társuló – digitalizációja azzal a kockázattal jár, hogy a polgári jogok gyakorlása terén fokozódik a digitális szakadék, és a polgárok egy része elidegenedik az európai projekttől;

3.úgy véli, hogy az uniós intézményeken belül és a polgárokkal való kapcsolataikban gyakorolt többnyelvűség elengedhetetlen az uniós polgárság megerősítése szempontjából; e tekintetben kiemeli, hogy a 2005. június 13-i tanácsi következtetések értelmében az uniós polgárok az uniós intézményekkel való kapcsolattartás során használhatják a valamely tagállamban vagy a területének egy részén elismert nem hivatalos uniós nyelveket, valamint az uniós intézményekben vagy szervekben – köztük az Európai Parlamentben – hivatalosan használt nyelveket;

4.rámutat, hogy a Parlament a Szerződés uniós polgársággal kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 2019. február 12-i állásfoglalásában, valamint „Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentés: a polgárok szerepvállalásának elősegítése és jogaik védelme” című, 2022. március 10-i állásfoglalásában már szorgalmazta az uniós polgársági alapokmány létrehozását; emlékeztet arra, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia kiemelte az uniós polgárság megerősítésének fontosságát, következtetéseiben megemlítve, hogy egy ilyen alapokmány hasznos eszközként szolgálna az uniós elvek és értékek kézzelfoghatóbbá tételéhez;

5.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság az Európa jövőjéről szóló konferenciát követő közleményében nem tett külön említést az uniós polgárság megerősítéséről és ennek lehetséges módjairól A Bizottság 2022. június 17-i közleménye: Az Európa jövőjéről szóló konferencia – A jövőkép konkrét intézkedésekre váltása (COM(2022)0404).; emlékeztet arra, hogy a Tanács az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban közzétett technikai értékelésében hajlandóságot mutatott az állampolgárság megerősítésére, de még nem javasolt, hozott, illetve hajtott végre semmilyen intézkedést e cél elérése érdekében;

6.emlékeztet arra, hogy a Bizottság még az év vége előtt közzéteszi az uniós polgárságról szóló 2023. évi jelentését, és arra számít, hogy ebben új kezdeményezéseket javasol majd az uniós polgárság megerősítésére és a végrehajtásával kapcsolatos hiányosságok kezelésére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ezúttal úgy döntött, hogy a korábbi évektől eltérően nem nyilvános konzultációt, hanem véleményezési felhívást tesz közzé; emlékeztet arra, hogy a véleményezési felhívás eredményei nem tartalmaznak átfogó áttekintést a legújabb fejleményekről és a végrehajtási hiányosságokról; hangsúlyozza, hogy a jelentés elkészítéséhez naprakész adatokat kell használni;

7.aggodalmát fejezi ki az uniós polgárságból eredő jogok és szabadságok teljes körű gyakorlását akadályozó konkrét nehézségek miatt;

8.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a lakóhelyet váltó polgárok kisebb valószínűséggel élnek szavazati jogukkal és indulnak a lakóhelyük szerinti tagállamban az európai és önkormányzati választásokon, aminek okai között szerepel az elégtelen tájékoztatás, a nyelvi akadályok, a választási regisztráció nehézségei és a nem hazai jelöltek alacsony sikerességi aránya;

9.mély aggodalmának ad hangot egyes tagállamok azon gyakorlata miatt, hogy az állandó jelleggel vagy ideiglenesen külföldön élő állampolgáraikat megfosztják a nemzeti parlamenti választásokon való szavazati joguktól, ami a politikai életből való kirekesztésükhöz vezet mind a származási, mind a lakóhelyük szerinti országban;

10. kiemeli, hogy a schengeni térség az EU egyik legnagyobb vívmánya; hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az Unión belüli szabad mozgás valamennyi akadályát annak érdekében, hogy uniós polgársághoz kapcsolódóan minden európai polgár számára egyenlő jogokat biztosítsanak; a Parlament állásfoglalásaival összhangban Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozását szorgalmazza;

11.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mobilis uniós polgárokat, különösen a veszélyeztetett csoportok tagjait a lakóhelyük szerinti tagállam a juttatásokhoz való hozzáférés tekintetében más bánásmódban részesíti, mint az állampolgárokat; kéri a tagállamokat, hogy megfelelően hajtsák végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) ilyen megkülönböztetéseket tiltó ítélkezési gyakorlatát;

12. aggodalmát fejezi ki a határokon átnyúló uniós régiókban élő polgárokat érintő nehézségek és kihívások miatt, különösen az uniós szintű vagy regionális válsághelyzetek miatti határlezárások esetén; kéri a tagállamokat, hogy ilyen esetekben a lehető legnagyobb mértékben tartsák fenn a határokon átnyúló együttműködést és adott esetben az érintett helyi és regionális önkormányzatokkal való szoros együttműködést;

13.aggodalmát fejezi ki a konzuli védelemről szóló irányelv végrehajtásának hiányosságai és a tagállamok konzuli hálózatainak működésében mutatkozó hiányosságok miatt, megjegyezve, hogy ezek az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően fokozódtak; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós polgárok egyes nem uniós országokban csak korlátozottan férnek hozzá a konzuli védelemhez és segítségnyújtáshoz;

14.rámutat, hogy voltak olyan esetek, amikor két olyan személy, akik két különböző tagállam állampolgárai, nem tudtak bizonyos formalitásokat – például házasságkötést – az egyik tagállam konzuli képviseletén lebonyolítani, még úgy sem, hogy a másik tagállamnak nincs elérhető konzuli képviselete az adott országban;

15.úgy véli, hogy a nemzeti állampolgárság megszerzésére és elvesztésére vonatkozó tagállami szabályok egységességének hiánya különbségekhez vezetett az uniós állampolgárság megszerzése és elvesztése tekintetében, és hogy ezek a különbségek egyes esetekben az uniós elvek és értékek megsértéséhez vezettek;

16.hangsúlyozza, hogy az EUB ítélkezési gyakorlatának fejlődése ellenére még mindig számos olyan eset van, amikor megtagadják a származékos tartózkodási jog megszerzését azon nem uniós állampolgárok esetében, akiknek kiskorú eltartottjai uniós állampolgárok;

17. ismételten aggodalmának ad hangot az azonos nemű párok és gyermekeik által az Unión belüli szabad mozgáshoz való alapvető joguk gyakorlása során tapasztalt hátrányos megkülönböztetés miatt;

18.kéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy a közelgő európai választások fényében maradéktalanul hajtsák végre a mobilis polgárok jogairól szóló meglévő irányelveket és haladéktalanul orvosolják a különféle meglévő hiányosságokat; kéri, hogy a lakóhely szerinti országban szervezzenek célzott figyelemfelhívó kampányokat annak érdekében, hogy tájékoztassák a mobilis uniós polgárokat az adott országban őket megillető választójogukról és az európai és önkormányzati választásokon való indulási jogukról; ismét kéri, hogy a mobilis polgárok jogait terjesszék ki a nemzeti és regionális választásokra is;

19.kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a külföldön élő állampolgáraik számára a származási országukban való választójogot, amennyiben azt elismerik, a szavazásukat lehetővé tevő szabályozási feltételek megteremtésével és az e jog gyakorlását hátráltató és olykor gátló bürokratikus akadályok felszámolásával; különösen kéri a tagállamokat, hogy egyformán biztosítsák e jogokat, és adott esetben a távszavazás, különösen a levélszavazás tekintetében számoljanak fel mindenfajta megkülönböztetett bánásmódot a külföldön élő állampolgáraik körében; kéri, hogy az Unión kívül élő uniós polgárok számára az európai választásokon biztosítsák választójoguk egységes gyakorlását;

20.kéri a Bizottságot, hogy fogadjon el egy olyan új közleményt, amely tisztázza az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvben foglalt egyes kulcsfogalmakat, hogy a tagállamok számára naprakész iránymutatást nyújtson, amely hozzájárulhat az irányelv nemzeti szintű végrehajtásának javításához, és ezáltal az uniós polgárok és családtagjaik javát szolgálja;

21.kéri az Európai Uniót, hogy a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatra építve mozdítsa elő a digitális jogok – és ezen belül a digitális polgársághoz fűződő jogok – kötelező erejű európai chartájának elfogadását;

22.üdvözli a konzuli védelemről szóló irányelv aktualizálására és javítására irányuló bizottsági javaslatot az uniós polgárok konzuli védelemhez való jogának megerősítése érdekében, különösen válsághelyzetekben, többek között azáltal, hogy az uniós küldöttségek aktívabb szerepet kapnak az alulreprezentált uniós polgárok támogatásában;

23.kéri a tagállamokat, hogy vessenek véget az úgy nevezett „aranyvízum-” és befektetői programoknak, valamint minden más olyan, hasonló nemzeti programnak, amely az állampolgárság megszerzéséhez vezet, és ily módon az uniós polgárság közvetlen vagy közvetett árusításával és az azzal való visszaéléssel jár, mivel ezek aláássák az uniós polgárság fogalmát, és sértik az uniós elveket és értékeket; sürgeti a tagállamokat, hogy védjék az uniós polgárság integritását és értékét; kéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, például utalja az érintett tagállamokat az EUB elé;

24. kéri, hogy a Szerződések következő felülvizsgálata keretében biztosítsák, hogy a Parlament és a Tanács az állampolgárság megszerzésére vonatkozó feltételek közelítése céljából rendes jogalkotási eljárás keretében közös rendelkezéseket fogadhasson el az útlevelek értékesítésének és az uniós polgárság harmadik országbeli állampolgárok általi megszerzésével és elvesztésével kapcsolatos egyéb visszaélések megakadályozására vonatkozóan;

25.kéri a tagállamokat és az érintett hatóságokat, hogy módosítsák a meglévő iskolai tanterveket vagy dolgozzanak ki újakat, hogy oktatni lehessen Európa és az Európai Unió történelmét és annak működését annak érdekében, hogy előmozdítsák az aktív polgári szerepvállalást és a közös európai értékeket, valamint növeljék az európaiság és az uniós polgárság hozzáadott értékével kapcsolatos tudatosságot; hangsúlyozza, hogy az állampolgári ismeretek oktatása európai dimenziójának erősítése és az egyenlő hozzáférés mindenki számára történő biztosítása – akár a rendelkezésünkre álló valamennyi digitális eszköz igénybevételével – lehetővé fogja tenni az uniós polgárok számára, hogy tájékozott állampolgárként cselekedjenek, valamint európai és nemzeti szinten egyaránt teljes mértékben részt vegyenek a polgári, politikai és társadalmi életben; hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ fontos szerepet játszhat az uniós polgárságra való nevelés fellendítésében a korra, nemre, foglalkozásra vagy képzettségi szintre való tekintet nélkül mindenki számára elérhető tanulási célú mobilitás révén;

26.kéri a Bizottságot, hogy az uniós polgárok részvételének növelése érdekében dolgozzon ki az összes uniós polgárhoz, különösen a fiatalokhoz igazított nyilvános konzultációkat; sürgeti a Bizottságot, hogy korszerűsítse a nyilvános konzultációk lebonyolításának módját annak érdekében, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia sikeres példája alapján az európai polgárok szélesebb körében fokozza a polgári szerepvállalást és részvételt; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy az új technológiákat kihasználva fejlessze tovább az „Ossza meg velünk véleményét!” portált, és nyújtson tájékoztatást arról, hogy a polgárok visszajelzései hogyan járulnak hozzá a kezdeményezésekhez;

27.az összes uniós részvételi eszköz – többek között az európai polgári kezdeményezés, a Parlamenthez benyújtható petíciók, az európai ombudsmanhoz benyújtható panaszok, a nyilvános konzultációk és a civil párbeszédek – egyablakos rendszerének létrehozását, valamint ezen eszközök hatékonyságának növelését szorgalmazza, különösen annak biztosítása révén, hogy ezek az eszközök hozzájáruljanak az európai menetrend meghatározásához, garantálva egyúttal a képviseleti demokrácia megerősítését a döntéshozatali folyamatban; kéri a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a meglévő részvételi eszközökről;

28.megismétli arra irányuló javaslatát, hogy a képviseleti parlamenti demokrácia kiegészítése, nem pedig felváltása céljából hozzanak létre egy állandó polgári konzultációs mechanizmust, amely lehetővé teszi a polgárok, különösen a fiatalok számára, hogy megvitassák az EU prioritásait és szakpolitikáit, hozzájárulva többek között az „ifjúsági ellenőrzés” jogalkotás során való alkalmazásához; javasolja, hogy a Parlament képviselőit tájékoztassák ezekről a tanácskozásokról, hogy adott esetben értékelhessék a nyomon követés szükségességét;

29.javasolja, hogy vegyék fontolóra egy európai polgárkártya bevezetését, amely például megkönnyíthetné a polgársághoz fűződő jogok gyakorlását és az európai választásokon való szavazást, valamint a részvételi eszközök használatát;

30. hangsúlyozza, hogy a Europe Direct irodák jelentős szerepet játszanak abban, hogy növeljék a polgároknak az EU demokratikus életében való helyi szintű részvételét; arra ösztönzi a tagállamokat és a regionális és helyi szintű szervezeteket, hogy fokozzák az ezen irodákkal folytatott együttműködést;

31. kéri a Bizottságot, hogy fokozza a közösségi média és a digitális eszközök használatát, különös tekintettel a fiatalok és a fogyatékossággal élő személyek demokratikus folyamatokba való bevonásának fokozására, ezáltal elősegítve szerepvállalásukat, ugyanakkor azt is elismerve, hogy a tagállamokban az európai választásokon alacsonyabb a választójogi korhatár; e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy a polgárokkal folytatott párbeszéd fokozása és a polgárok figyelmének az uniós jogszabályok mindennapi életükre gyakorolt hatására való felhívása révén támogassa a demokratikus részvétel előmozdítását;

32. úgy véli, hogy a digitális tér, különösen a közösségi média és a mesterséges intelligencia polgárok életére gyakorolt növekvő hatásának fényében továbbra is elengedhetetlen, hogy a tagállamok és az európai intézmények a továbbiakban is az új közpolitikák kialakítására, valamint az alapvető jogok online térben való védelmére és a külföldi beavatkozás és dezinformáció elleni küzdelemre irányuló hatékony mechanizmusok végrehajtására összpontosítsanak, mivel ezek egzisztenciális fenyegetést jelentenek a demokráciára és a polgárok jogainak gyakorlására nézve;

33.sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kezdjék újra az 1049/2001/EK rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.). felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok teljes mértékben gyakorolhassák a dokumentumokhoz való hozzáférési jogukat, és ellenőrizhessék az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket;

34. megismétli, hogy az EUMSZ 25. cikke alapján olyan uniós polgársági alapokmányt kell kidolgozni, amely összegyűjti a meglévő és jövőbeli polgársághoz fűződő jogokat annak érdekében, hogy erősítsék a polgársághoz fűződő jogok hatékony érvényesíthetőségét és biztosítsák a polgárok egyenlőségét, ily módon javítva a kohéziót és válasszal szolgálva a társadalmi, gazdasági, politikai és digitális változásokra; emlékeztet arra, hogy ezt a Szerződések keretén belül kell megvalósítani;

35.javasolja, hogy a részvétel és a politikai jogok, a mozgás szabadsága és a digitális polgárság területén, a hatályos és a jövőbeli uniós jogszabályokkal összhangban a polgárok különösen a következőkhöz rendelkezzenek jogokkal:–a választási listákon a nemi szempontból kiegyensúlyozott demokratikus képviselet,–állandó interaktív digitális platform, amelyen keresztül a polgárok az összes hivatalos uniós nyelven benyújthatják javaslataikat és ötleteiket,–a képesítéseken és szakmai kompetenciákon felül a tanulmányi időszakok egyenértékűként való elismerése, lehetővé téve a más tagállamban való munkavállalást,–az egyetemes internet-hozzáférés, hogy biztosítsák a polgárok bevonását és digitális környezethez való egyenlő hozzáférését,–a saját digitális identitás kezelése, amely túlmutat a személyes adatok digitális környezeten belül már biztosított védelmén,–az elhunyt személy digitális adatait érintő digitális öröksége,–olyan mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztése, amelyek biztonságosak, átláthatóak és nyomon követhetőek, és amelyeket emberek és szabályozó szervek felügyelnek;

36.kéri, hogy az uniós polgársági alapokmányba építsenek be egy horizontális megkülönböztetésmentességi záradékot, amely a polgársághoz fűződő jogok gyakorlása során az egyenlőség további biztosítékaként garantálja a megkülönböztetésmentességet és a polgárok – különösen a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok tagjainak és a határon átnyúló uniós régiókban élő személyek – védelmét;

37.kéri a Bizottságot, hogy folytasson célzott figyelemfelhívó kampányokat az uniós polgárságból és az alapokmányból eredő jogokkal és polgári kötelezettségekkel kapcsolatban, többek között az uniós polgársággal kapcsolatos tájékoztatásra irányuló uniós csomag bevezetése révén, valamint fordítson több forrást az uniós polgárságra; hangsúlyozza, hogy a digitális és technológiai forradalommal a polgárok váltak demokratikus rendszereink valódi pilléreivé, és ők lesznek azok, akik megvédik azokat;

38.tudomásul veszi az uniós polgársági csomagot, különösen az uniós polgárságról szóló 2023. évi jelentést, amelyet a Bizottság 2023. december 6-án tett közzé az uniós polgárság további előmozdítása érdekében, és azért, hogy annak előnyeit kézzelfoghatóbbá tegye az uniós polgárok számára; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az e jelentésében foglalt ajánlásokat, és tegye meg a végrehajtásukhoz szükséges lépéseket a Szerződésekben meghatározott eljárást követve;

39.ismételten kéri a Szerződések felülvizsgálatát végző konvent összehívását az EUSZ 48. cikkében foglaltaknak megfelelően; határozottan úgy véli, hogy a konventnek alaposan fel kell mérnie, hogyan lehetne az uniós polgárságot tovább erősíteni;

40.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.