1.kiemeli, hogy a CETA szabályokon és értékeken alapuló kapcsolatra támaszkodik, amely előmozdítja a kereskedelmi partnerek közötti biztonságosabb és stabilabb gazdasági környezetet, ami különösen fontos a fokozódó geopolitikai bizonytalanságok összefüggésében, amely a fenntartható fejlődés, az emberi jogok, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi normák tiszteletben tartásának elveire épül; úgy véli, hogy ez a kiszámíthatóság elősegítheti a gazdasági növekedést, az áruk cseréjét, a szolgáltatások nyújtását, a közbeszerzésekben való részvételt, a beruházások vonzerejét, a minőségi foglalkoztatást, több és jobban fizetett munkahely létrehozását, valamint a jobb munkakörülményeket és életszínvonalat; megjegyzi azonban, hogy a CETA-nak jobban meg kell erősítenie a fenntartható fejlődést, tiszteletben kell tartania az emberi és munkajogokat, valamint védenie kell az éghajlatot;

2.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EU és Kanada közötti árukereskedelem 2016 és 2022 között 66%-kal, míg az EU és Kanada közötti szolgáltatáskereskedelem 46%-kal nőtt, felülteljesítve az EU-n kívüli egyéb kereskedelmet; megjegyzi, hogy a Kanadába irányuló uniós áruexport 47%-kal nőtt az ideiglenes alkalmazás első öt évében, amikor a legnagyobb mértékű növekedést a feldolgozott termékek, a vegyipari termékek, valamint az élelmiszerek és állati termékek esetében regisztrálták; megjegyzi, hogy a megállapodás ideiglenes alkalmazása előtt a kanadai mezőgazdasági termékek uniós piacra való beáramlása kapcsán megfogalmazott aggályok többsége végül nem igazolódott be; megállapítja, hogy az EU-ba irányuló kanadai export 46,4%-kal nőtt, a legnagyobb mértékű növekedés pedig az ércek, a drágakövek és a fémek, valamint az ásványi tüzelőanyagok és olajok terén következett be;

3.hangsúlyozza, hogy a CETA ideiglenes alkalmazásának kezdete óta jelentősen növekedett az EU és Kanada közötti kétoldalú élelmiszer- és mezőgazdaságitermék-kereskedelem, így a Kanadába irányuló uniós agrár-élelmiszeripari kivitel 62%-kal, és az ilyen termékek Kanadából történő behozatala 52%-kal növekedett; megjegyzi, hogy ez a termelők és az exportőrök számára mindkét oldalon jelentős előnyökkel járt, és hozzájárult a munkahelyteremtéshez is; üdvözli a Kanadába exportáló uniós mikro-, kis- és középvállalkozások számának jelentős növekedését, valamint exportált termékeik értékének növekedését, megjegyezve, hogy a megállapodás így elsősorban az ő érdekeiket szolgálja;

4.hangsúlyozza, hogy a CETA és minden más uniós kereskedelmi megállapodás végrehajtása során megfelelően figyelembe kell venni a fenntartható mezőgazdasági termelés tiszteletben tartását, a kölcsönösséget és a magas szintű termelési előírások, különösen az egészségügyi és növény-egészségügyi előírások, valamint a megfelelő ellenőrzések fenntartását, és ezen előírások kölcsönös betartásának figyelemmel kísérését;

5.üdvözli, hogy a felek közötti kereskedelmi forgalom általában reziliensnek bizonyult a világjárvány, valamint az Oroszország ukrajnai agresszív háborúja által teremtett nehéz helyzet során, ezáltal ellenállt az ellátási láncokra nehezedő nyomásnak, és hozzájárult az élelmezésbiztonság megerősödéséhez; úgy véli, hogy a CETA-nak olyan eszközként kell szolgálnia, amely megkönnyíti az együttműködést és a közös fellépést Ukrajna újjáépítése terén, amint a háború véget ér;

6.hangsúlyozza, hogy az uniós export kulcsfontosságú a foglalkoztatás szempontjából; üdvözli, hogy a CETA hozzájárult új munkalehetőségek teremtéséhez, mivel a Kanadába irányuló uniós exportra épülő munkahelyek száma a 2017. évi 624.000-ről 2021-ben több mint 700.000-ra növekedett;

7.hangsúlyozza a CETA keretében biztosított munkavállalói mobilitás elősegítésének fontosságát, mivel az segít biztosítani a készségek EU és Kanada közötti megfelelő átadását és a szakképzett munkaerő hiányának elkerülését; üdvözli e tekintetben, hogy a CETA keretében 2022-ben sikeresen megkötötték az építészmérnökök képesítéseinek kölcsönös elismeréséről szóló első megállapodást; úgy véli, hogy az uniós kékkártya tovább könnyítheti a jól képzett lakossággal rendelkező, két versenyképes gazdaság közötti cserekapcsolatokat; hangsúlyozza, hogy az uniós és a kanadai felsőoktatási intézmények közötti csereprogramok hosszú távon hozzájárulhatnak a szükséges munkavállalói mobilitáshoz;

8.megjegyzi, hogy a két legfontosabb termékkategória, amelyet az EU és Kanada egymásnak exportál a gépek és közlekedési eszközök – amelyek az export és az import mintegy 34%-át teszik ki –, valamint a vegyi, gyógyszeripari és műanyag termékek, amelyek a teljes export és import mintegy 20%-át teszik ki; megjegyzi azonban, hogy más kereskedelmi partnerekhez képest a Kanadából származó import rendkívül jelentős a bányászati és kitermelési ágazat – elsősorban a műtrágya, a nikkel, az uránium és a homokolaj – tekintetében, mivel az EU Kanadából származó teljes behozatalának közel 20%-át teszi ki; hangsúlyozza, hogy a megbízható kereskedelmi partnerektől, köztük Kanadától származó kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés az EU kritikus nyersanyagokra vonatkozó stratégiájának kulcsfontosságú eleme, és létfontosságú a fenntartható zöld átállás megvalósításához;

9.hangsúlyozza, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos együttműködés alapvető fontosságú a jelenlegi geopolitikai környezetben, valamint a zöld és méltányos átállás szempontjából, és üdvözli, hogy a CETA keretében 2021. júliusban aláírták a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó EU–Kanada stratégiai partnerséget, amelynek elő kell segítenie az EU és Kanada közötti nyersanyag-értékláncok integrálását, valamint elő kell mozdítania az együttműködést a tudomány, a technológia és az innováció terén; megjegyzi, hogy ez az európai gazdasági biztonsági stratégia fontos elemét képezi; meggyőződése, hogy a nyersanyag-kitermelésnek a környezetvédelmi előírások, a munkaügyi és az emberi jogok, köztük az őslakosok jogainak tiszteletben tartásával kell történnie;

10.üdvözli, hogy az európai és kanadai cégek egyre nagyobb mértékben és folyamatosan használják ki a CETA által biztosított kedvezményeket, és a Kanadára, valamint az EU-ra vonatkozó kedvezmények kihasználtsági aránya 2022-ben egyaránt 60%-os volt, szemben a 2018. évi 40, illetve 52%-kal; érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a kisebb vállalatok nagyobb mértékben használják ki a kedvezményeket, mint a nagyvállalatok, és hogy a kihasználtsági arány az agrár-élelmiszeripari ágazatban lényegesen magasabb, mint a feldolgozóiparban; hangsúlyozza, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban tapasztalható alacsony kihasználtsági arány számos uniós tagállam esetében elmaradt költségmegtakarításra és a megállapodásból származó jóléti előnyök csökkenésére utal; mindkét partnert ösztönzi, hogy továbbra is támogassák a két régió érdekelt felei körében a CETA-t népszerűsítő intézkedéseket, többek között az EU „Access2Markets” platformján keresztül; hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelem révén az uniós normákkal összhangban elő kell segíteni az új lehetőségeket a vállalkozások és a fogyasztók számára;

11.megjegyzi, hogy az EU-ba irányuló marha- és borjúhúsimportra vonatkozó vámkontingens kihasználtsági aránya 2021-ben mindössze 3%-os volt, és hogy az uniós exportőrök növelték piaci részesedésüket Kanadában, így az EU több fagyasztott marhahúst exportál Kanadába, mint amennyit onnan importál; megjegyzi azonban, hogy ennek a vámkontingensnek a kihasználtsági aránya idővel változhat Kanada más exportpiacainak, különösen az Egyesült Államok és Kína változásai következtében;

12.kiemeli, hogy a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának ellenőrzési jelentése szerint Kanadának még nem sikerült kielégítően végrehajtania az Európai Unióba irányuló kivitelre szánt marha- és sertéshús termelését szabályozó érvényes ellenőrzési rendszerek nyomonkövethetőségére és minőségére vonatkozó főigazgatósági ellenőrzés ajánlásait;

13.üdvözli az engedéllyel rendelkező tagállamokból származó friss baromfi exportjára vonatkozó harmonizált uniós kiviteli bizonyítvány bevezetését, amely 2021-ben lépett életbe; felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a feldolgozott húsra, juh- és kecskehúsra vonatkozó hasonló bizonyítványok kidolgozását, miközben fokozza a húskészítmények szigorúbb nyomon követhetőségi rendszereinek biztosítására irányuló erőfeszítéseket; felhívja a Bizottságot, hogy az irányítóbizottság keretében és a kanadai hatóságokkal és a tagállamokkal együttműködve tegyen előrelépést a fennmaradó húsvizsgálati rendszerek elismerése terén annak érdekében, hogy a többi tagállam is exportálhasson húst Kanadába;

14.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a CETA nem alkalmazza általánosságban a regionalizáció elvét, és kizárólag az állattenyésztés tekintetében tekinti az EU-t egységes térségnek, a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében azonban nem, ami azt jelenti, hogy minden egyes tagállamnak külön-külön kell tárgyalnia és megállapodnia az egyes termékekre vonatkozó exportkövetelményekről; kéri, hogy ezt a hiányosságot az EU–Kanada közös irányítóbizottság keretében a lehető leghamarabb orvosolják;

15.felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a kanadai hatóságokkal való folyamatos együttműködést, amelynek célja, hogy a CETA keretében nagyobb figyelmet fordítsanak az állatjóléti előírásokra vonatkozó biztosítékokra, és értékeljék az e területre vonatkozó jövőbeli tükörklauzulák létrehozásának megvalósíthatóságát az állatjóléti előírások egyenértékűségének és ezáltal az uniós és az importált állati termékek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

16.emlékeztet arra, hogy az Unió kereskedelempolitikája és különösen a CETA-megállapodás jelentős gazdasági hatást gyakorol a legkülső régiókra, ezért hangsúlyozza, hogy a jövőbeli tárgyalások vagy a megállapodás esetleges felülvizsgálata során meg kell védeni e régiók érdekeit;

17.fenntartja, hogy az uniós termékekhez rendelt vámok és kvóták egy részét a legkülső régiókban bejegyzett gazdasági szereplők számára kell kiosztani, tekintettel azok gazdasági helyzetére; hangsúlyozza, hogy a legkülső régiók gazdasági szereplőivel szembeni megkülönböztetett bánásmód elengedhetetlen a vállalkozások versenyképességének biztosításához, valamint a vámok és kvóták kereskedelmi ügynökök közötti méltányos elosztásához, elkerülve, hogy az előnyök kis számú gazdasági szereplőre koncentrálódjanak;

18.tudomásul veszi, hogy az uniós sajtexport esetében a vámkontingensek kihasználtsági aránya átlagosan 98%-os; kéri azonban a tejtermékekre vonatkozó, átláthatóbb és rugalmasabb kanadai vámkontingens-gazdálkodási rendszer kialakítását, különösen a sajtkvóta tekintetében, és sürgeti a kanadai hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb folytassák le a rendszer esetleges felülvizsgálatát;

19.kiemeli, hogy fontos a megállapodás kulcsfontosságú elemeként elismerni a földrajzi jelzések rendszerét; hangsúlyozza, hogy a megállapodás megfelelő működésébe vetett bizalom biztosítása érdekében a földrajzi jelzések oltalmának további hatékony érvényesítésére van szükség Kanadában az uniós jogosultak számára;

20.tudomásul veszi, hogy a CETA ideiglenes alkalmazásának első hat évében a szolgáltatások Kanadába irányuló uniós exportja és Kanadából származó importja 54%-kal, illetve 74%-kal nőtt, és a legnagyobb mértékben a szállítási szolgáltatások, az üzleti szolgáltatások és az információs szolgáltatások, valamint a számítógépes és távközlési szolgáltatások terén javult, ami különösen a kisebb EU-tagállamoknak kedvez, ahol a szolgáltatások jelentős szerepet játszanak az ország gazdasági szerkezetében;

21.üdvözli a közbeszerzéshez, például a kanadai egyablakos ügyintézési ponthoz való hozzáférés megkönnyítésére irányuló konkrét erőfeszítéseket; úgy véli, hogy még akkor is, ha sokkal több uniós vállalkozás vesz részt sikeresen kanadai pályázatokon, például az ontariói regionális vasúti személyszállítás vagy a montreali hidak esetében, az uniós beszállítók még jobban kihasználhatnák a felkínált lehetőségeket, különösen az infrastrukturális projektek, valamint a tartományi és önkormányzati szerződésekre való ajánlattétel tekintetében;

22.felhívja a feleket, hogy bocsássanak rendelkezésre minden olyan jogi és adminisztratív támogatást és eszközt, amelyre a kkv-knak szükségük van ahhoz, hogy a CETA keretében részt vegyenek a kereskedelemben és a beruházásokban, hogy előmozdítsák az eszmecserét és fokozzák a részvételt annak érdekében, hogy ki tudják használni a CETA előnyeit, többek között a kkv-k nemzetközivé válását elősegítő aktív intézkedések révén, egyszerűsítsék az eljárásokat és kezeljék a kereskedelmet gátló technikai akadályokat, amelyek aránytalanul érintik a kkv-kat; üdvözli e tekintetben a vegyes bizottság által 2018-ban elfogadott, a kkv-kra vonatkozó ajánlást és az azt követő cselekvési terveket, beleértve az olyan konkrét intézkedéseket is, mint az Access2Markets platform 2020. októberi elindítása, amely a kkv-kat a kereskedelmi megállapodásokkal és a kereskedelmi akadályokkal kapcsolatos gyakorlati információkkal támogatja; elvárja, hogy az utólagos értékelés adatokat szolgáltasson a kkv-k által az EU és Kanada közötti kereskedelem arányának alakulásáról; felhívja a feleket, hogy vegyék fontolóra egy, a kkv-król szóló teljes körű fejezet lehetőségét, az Új-Zélanddal és Chilével kötött megállapodásokhoz hasonlóan;

23.tekintettel a kanadai szociális és szolidáris gazdasági ágazat jelentőségére, valamint a Bizottság által 2021. december 9-én elfogadott, a szociális gazdaságról szóló cselekvési tervre A Bizottság 2021. december 9-i közleménye: „Emberközpontú gazdaság kiépítése: a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv” (COM(2021)0778)., felhívja a vegyes bizottságot, hogy határozza meg, milyen konkrét intézkedéseket lehetne hozni az Atlanti-óceán két partján található szociális és szolidaritási szereplők közötti szorosabb együttműködés előmozdítására;

24.ösztönzi mindkét felet, hogy folytassák tájékoztatási tevékenységüket, különösen a kkv-kra, valamint a szociális és szolidáris gazdaság szereplőire összpontosítva, hogy célzott tájékoztató kampányok révén hívják fel a figyelmet a CETA által kínált lehetőségekre, biztosítva ugyanakkor a megállapodás előnyeinek férfiak és nők közötti egyenlő megosztását;

25.üdvözli, hogy a CETA Vegyes Bizottság már 2018-ban elfogadta a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről szóló ajánlást, amely magában foglalja a nemek szerint lebontott adatok gyűjtését, a mutatók használatát, a nyomon követési és értékelési módszereket, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos, nemi szempontú statisztikák elemzését szolgáló módszerek és eljárások megosztására vonatkozó kötelezettségvállalást; hangsúlyozza, hogy a kereskedelemnek mindenki javát kell szolgálnia, és különösen meg kell erősítenie a nők gazdasági önrendelkezését; határozottan ösztönzi a CETA vegyes bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a megállapodás nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásait; úgy véli, hogy a közösen elfogadott cselekvési terv keretében végzett munka példaként szolgálhat más kereskedelmi megállapodásokhoz, még akkor is, ha magában a megállapodásban nincsenek külön fejezetek a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről; emlékeztet a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési tervről szóló európai parlamenti állásfoglalásra Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervről (HL C 347., 2022.9.9., 150. o.), és ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen közzé könnyebben hozzáférhető, nemek szerint lebontott adatokat a megállapodás alkalmazásáról, különösen a közbeszerzésről, valamint a kereskedelemről és a munkáról szóló fejezetekkel kapcsolatban;

26.felhívja a Bizottságot, hogy akadályozza meg az elővigyázatosság elvének – az Európai Unió Szerződésekben rögzített alapelvének – gyengülését, amely az európai mezőgazdasági termelők és polgárok védelmének biztosítéka; hangsúlyozza, hogy a kereskedelem minden területén elő kell mozdítani az elővigyázatosság elvét, és biztosítani kell annak alkalmazását, elkerülve ugyanakkor az indokolatlan kereskedelmi akadályokat;

27.hangsúlyozza, hogy a CETA olyan keretet biztosít, amely előmozdítja a kereskedelmet és az éghajlat-politikát azáltal, hogy kötelezettségvállalásokat tartalmaz a kereskedelemmel kapcsolatos, közös érdekű környezetvédelmi kérdések, például az éghajlatváltozás terén való együttműködésre vonatkozóan, amint azt a kereskedelemről, az éghajlat-politikáról és a Párizsi Megállapodásról szóló ajánlás is tanúsítja, különösen a tiszta technológiák előmozdításával; hangsúlyozza a kanadai helyszínű, globális energiatermelés fontosságát, amely felgyorsítja a tiszta energiára való átállást azáltal, hogy megújuló forrásokból állít elő energiát; üdvözli, hogy az ideiglenes alkalmazás kezdete óta 27%-kal nőtt a környezetvédelmi termékek kereskedelme; megjegyzi azonban, hogy Kanada az európai zöld megállapodással kapcsolatos európai jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések elemeit a kereskedelem technikai akadályainak tekintette; felkéri a feleket, hogy találjanak szinergiákat az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) EU-ban történő végrehajtásával, és közösen támogassák a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó közös vagy összehasonlítható módszerek nemzetközi szintű kidolgozására irányuló munkát;

28.üdvözli az EU–Kanada digitális partnerség elindítását, amely kulcsfontosságú a zöld és digitális átálláshoz; felhívja mindkét felet, hogy erősítsék meg együttműködésüket a CETA végrehajtása keretében olyan közös stratégiai jelentőségű kérdésekben, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a dezinformáció elleni küzdelem;

29.üdvözli, hogy a CETA végrehajtásában aktívan részt vesznek és azt figyelemmel kísérik a hazai tanácsadó csoportok és a civil társadalmi fórum, amely az EU és Kanada több száz képviselőjét tömöríti, beleértve a vállalkozásokat, a környezetvédelmi és munkaügyi szervezeteket, a civil társadalmat, a tudományos köröket és a kanadai őslakos népek képviselőit, és közös nyilatkozataik révén aktívan hozzájárulnak különösen a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság munkájához; sürgeti a Bizottságot, valamint a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságot, hogy kövessék nyomon javaslataikat; hangsúlyozza, hogy a belső tanácsadó csoportok megbízatásának a teljes megállapodás fenntarthatósági hatásának figyelembe vételére is irányulnia kell; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy munkájukba bele kell foglalni a beruházásvédelmi fejezet fenntarthatóságra és emberi jogokra gyakorolt hatásával kapcsolatos megfontolásokat;

30.felhívja mindkét félt, hogy e csoportok megújításával összefüggésben biztosítsák a kistermelők és a fogyasztók jobb integrációját a belső tanácsadó csoportokba;

31.ragaszkodik a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos konkrét kötelezettségvállalások tényleges végrehajtásához – beleértve a közös értelmező eszközben vállalt, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó korai felülvizsgálatot is, amelyre nem került sor –, amelyek a CETA szerves részét képezik, és nélkülözhetetlenek a kitűzött célok eléréséhez; tudomásul veszi, hogy 2024-ben a Bizottság független szakértők bevonásával utólagos értékelést fog végezni a CETA-ról, beleértve annak a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetét is, ami lehetőséget fog kínálni arra, hogy azt a Bizottság 2022. júniusi új megközelítése alapján értékeljék, és arra, hogy mérlegeljék a Kanada által 2020-ban előterjesztett konkrét javaslatok figyelembevételét annak érdekében, hogy növeljék e fejezet bizonyos rendelkezéseinek kötelező erejét; emlékeztet arra, hogy a vegyes bizottság kötelező erejű határozatot hozhat, amely végrehajtási ütemterveket állapít meg az együttműködés megerősítésére azokon a területeken, ahol az utólagos értékelés hiányosságokat tár fel, és elvárja, hogy ezt meg is tegye; úgy véli, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet vagy annak felülvizsgálata jobb végrehajtására irányuló erőfeszítéseket az összes érdekelt féllel folytatott érdemi konzultációnak kell megelőznie;

32.megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság a CETA ideiglenes alkalmazását követően megszűnt az Európai Unió tagja lenni; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság és Kanada számos kétoldalú kereskedelmi megállapodásban állapodott meg ennek figyelembevétele érdekében, többek között a vámkontingensek felhasználása és a kumuláció tekintetében; megjegyzi, hogy e megállapodások közül egyesek 2024 után hatályát vesztik, ami kisebb fennakadásokat okozhat a meglévő ellátási láncokban; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg új megállapodások létrehozásának lehetőségét, amennyiben ezek a zavarok hátrányosan érinthetik az uniós gazdasági szereplőket;

33.felhívja a feleket, hogy a ratifikálást követően a felülvizsgálati záradék alkalmazásával vizsgálják felül a CETA-t a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó megfelelő és hatékony vitarendezési mechanizmus bevezetése céljából, beleértve – a különböző jogérvényesítési módszerek közül – a súlyos jogsértések esetén végső megoldásként alkalmazandó elriasztó hatású szankciók megfontolását; hangsúlyozza azon szándékát, hogy a kereskedelem és a nemek közötti egyenlőség terén folyamatban lévő együttműködés intézményesítését kívánja fontolóra venni e felülvizsgálat során; hangsúlyozza, hogy ennek a felülvizsgálat során az őslakos népek jogaira vonatkozó konkrét, szigorú rendelkezések bevezetését is fontolóra kellene venni, beleértve a 169. számú ILO-egyezményt és az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatot;

34.sürgeti Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Franciaországot, Görögországot, Magyarországot, Írországot, Olaszországot, Lengyelországot és Szlovéniát, hogy mielőbb ratifikálják a CETA-t, mivel ez a megállapodás naprakésszé tételéhez is elengedhetetlen, és ismételten hangsúlyozza a CETA teljes körű alkalmazásának fontosságát, beleértve annak beruházásvédelmi rendelkezéseit is;

35.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint Kanada kormányának és parlamentjének.