1.hangsúlyozza, hogy Kína katonai-polgári fúziós stratégiája egy állami vezetésű, államilag irányított program, amelynek célja, hogy az állami és kereskedelmi hatalom valamennyi eszközét felhasználja a Kínai Kommunista Pártnak (KKP) és fegyveres szárnyának, a Népi Felszabadítási Hadseregnek a támogatása és megerősítése érdekében, különösen a világ csúcstechnológiáinak megszerzése és eltérítése révén abból a célból, hogy megerősítse a totalitárius rendszert, és katonai fölényt érjen el;

2.úgy véli, hogy Kína pártvezérelt politikai rendszere és gazdasága gyakran megköveteli a magánvállalatoktól, hogy kereskedelmi érdekeiket összehangolják a KKP-vel, így többek között annak katonai tevékenységeivel, valamint elnyomással, befolyásolással és politikai beavatkozással kapcsolatos tevékenységeivel; megjegyzi, hogy a KKP magáncégeken belül működő sejtjeit széles körben használják fel a közvetlen pártellenőrzés eszközeként; kiemeli, hogy ennek következtében a kínai vállalatok nemzetközi tevékenységei támogatják a KKP-nek azt a célját, hogy kiterjessze más harmadik országokra gyakorolt befolyását, gyengítve geopolitikai riválisait és növelve Kína befolyását;

3.úgy véli, hogy a katonai-polgári fúziót szélesebb geopolitikai, gazdasági és stratégiai kontextusban kell értelmezni, figyelembe véve annak más kezdeményezésekhez, például az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, a Digitális Selyemút kezdeményezéshez (beleértve a Made in China 2025 kezdeményezést, a China Standards 2035 kezdeményezést és a kettős keringés stratégiáját) és Kína egyre határozottabb fellépéséhez és külföldi agresszív viselkedéséhez való kapcsolatát; úgy véli, hogy a katonai-polgári fúzió végső célja a pártállam azon hosszú távú stratégiai céljának előmozdítása, hogy a világ vezető hatalmává váljon a politikai befolyás, a gazdasági kapacitások, a technológiai fölény és a katonai hatalom szempontjából, valamint hogy aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet;

4.emlékeztet arra, hogy a tudományos és technológiai elsőbbség elérése a KKP egyik legfontosabb prioritása volt az elmúlt években, és hogy a KKP katonai-polgári fúziós stratégiája ösztönzi a kutatási és fejlesztési eredmények megosztását a piacorientált ágazatok és a kínai védelmi ipar között; hangsúlyozza a hírszerző ügynökségek ismételt figyelmeztetéseit a gazdasági függőség, kémkedés és szabotázs kockázataira, amelyeket egyes nem uniós országokból – különösen Kínából – származó entitásoknak az EU kritikus infrastruktúrájában és stratégiai ágazataiban való gazdasági jelenléte idéz elő; aggodalmát fejezi ki e tekintetben a kritikus infrastruktúrákba történő konkrét kínai beruházások jóváhagyása során érvényesülő politikai nyomásgyakorlás miatt, amelyre példa a német kormány azon döntése, amely során az illetékes intézmények tanácsával ellentétben beleegyezett abba, hogy a COSCO részesedést szerezzen a hamburgi kikötőben;

5.figyelmeztet a kínai vállalatok bármilyen módon való részvételének veszélyére az EU stratégiai eszközeiben, különösen azon vállalatokat tekintetében, amelyek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak Kína politikai-katonai vagy hírszerző rendszerével; ennek kapcsán hangsúlyozza azon aggodalmát, hogy a polgári tevékenységek során, különösen a gazdasági szférában alkalmazott technológiát és a technológiai szakértelmet adott esetben a továbbiakban is át fogják adni a kínai hadseregnek, növelve ezáltal a Népi Felszabadítási Hadsereg azon képességét, hogy kifejlessze a katonai technológia következő generációját, amelyet a partnerek kényszer alá helyezésére használhat Ázsiában és világszerte; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy fokozzák a szabályozási felügyeletet, és vezessenek be speciális háttérellenőrzéseket a kínai kormánnyal közvetlen kapcsolatban álló magánszemélyek és jogi személyek tekintetében;

6.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a ritkaföldfémek iránti uniós kereslet 98%-át a Kínai Népköztársaság elégíti ki; hangsúlyozza, hogy Kína állítja elő a világ akkumulátorainak 70%-át (az öt legnagyobb akkumulátorgyártó óriásvállalat közül háromnak adva otthont), részesedése a globális alumíniumgyártásból 60%, a szilíciumgyártásból 75%, a gallium globális termelésének 95%-át és a germániumtermelés mintegy 60%-át adja, továbbá vezető finomító – a lítiumfeldolgozás 60%-áért, a rézfeldolgozás 70%-áért felel, részesedése a világ nikkeltermeléséből 84%, a kobalttermeléséből pedig 85%; hangsúlyozza, hogy a kínai bányászati vállalatok Szerbiában (réz és arany), a Kongói Demokratikus Köztársaságban (kobalt), Indonéziában (nikkel), Chilében és Ausztráliában (lítium) tevékenykednek, és hogy az ország e kritikus áruk előállításával és feldolgozásával kapcsolatos kvázi monopóliuma rendkívül jelentős függőségeket hoz létre, és ezért nemcsak súlyos geopolitikai kihívás az EU számára, hanem egyúttal hatalmas kockázatot is jelent Európa védelmi és egyéb kulcsfontosságú ipari ágazataira, valamint nyitott stratégiai autonómiájára és az európai gazdasági biztonsági stratégiára nézve;

7.üdvözli e tekintetben a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályra irányuló bizottsági javaslatot, és az uniós ellátási láncok rezilienciájának megerősítése érdekében kéri az abban megfogalmazott célok mielőbbi megvalósítását; emlékeztet arra, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok alapvető fontosságúak a biztonsági és védelmi ágazat, valamint az EU digitális és zöld átállásának sikere szempontjából; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és megbízható ellátásának biztosítása érdekében – az ágazati érdekelt felekkel együttműködve – hajtsák végre a Kínától való függőség fokozatos csökkentésére vonatkozó határozatot a kritikus fontosságú nyersanyagok és ritkaföldfémek forrásainak diverzifikálása, valamint a megbízható harmadik országokkal való stratégiai partnerségek létrehozása révén; sürgeti az EU-t, hogy támogassa a tagállamokat olyan projektek kidolgozásában, amelyek célja a kínai termeléstől való függetlenség növelése;

8.határozottan támogatja a beszállítók és partnerek diverzifikálását a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos kezdeményezésekben, hogy csökkentsék a külső befolyásoknak való kiszolgáltatottságot, biztosítva, hogy a bármely egyedüli forrásra való támaszkodás minimálisra csökkenjen;

9.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU és a tagállamok diplomáciai és a katonai kommunikációját olyan kínai vállalatok által biztosított, magántulajdonban lévő tenger alatti kábelek könnyítik meg, mint például a HMN Technologies, azaz a Népi Felszabadítási Hadsereg kiberhírszerzéssel foglalkozó szervezete; súlyos aggodalmának ad hangot a HMN Technologies kínai vállalat által üzemeltetett tenger alatti adatkábelrendszerek miatt, amelyek összekapcsolják az uniós tagállamok területeit és az indiai-csendes-óceáni térséget, beleértve a tagállamok és a NATO katonai bázisait is, és biztonsági sebezhetőségeket teremtenek a kiberbiztonság, a víz alatti megfigyelés, az adatgyűjtés és a hírszerzési információk gyűjtése tekintetében; ebben a tekintetben továbbá aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egy holland vállalatot, amely Észtország internetes infrastruktúrájának gerincét adja, eladtak egy, a Népi Felszabadítási Hadsereghez kapcsolódó kínai vállalatnak; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak közös erőfeszítéseket kell tenniük a hasonló esetek megelőzése érdekében;

10.emlékeztet arra, hogy alaposan értékelni kell az uniós intézmények információbiztonsági infrastruktúráját és szolgáltatásait, különösen az intézmények, valamint a külképviseletek és külföldi műveletek közötti minősített kommunikáció tekintetében; emlékeztet arra, hogy a teljes ellátási láncot figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatoknak ne legyen semmilyen közvetlen vagy közvetett kapcsolata a Kínai Népköztársasággal; kéri, hogy az uniós intézmények közbeszerzési eljárásaiban külön rendelkezésekkel korlátozzák a beavatkozás kockázatát, beleértve a harmadik felek általi beszerzést, karbantartást és ellenőrzést;

11.figyelmeztet arra, hogy a tengeri kikötőkbe, vasutakba és repülőterekbe történő jelentős beruházások lehetőséget adnak Pekingnek arra, hogy figyelemmel kísérje és ellenőrizze a kulcsfontosságú logisztikai csomópontokban folyó tevékenységeket, amelyek alapvető stratégiai dimenzióval bírnak;

12.kiemeli, hogy 2022-ben Kína volt az EU második legnagyobb árukereskedelmi partnere; aggodalmát fejezi ki az EU és Kína közötti egyre kiegyensúlyozatlanabb kereskedelmi és beruházási kapcsolat miatt, amelyet jól példáz az EU 2022. évi rekordnagyságú, 396 milliárd EUR összegű kereskedelmi hiánya, valamint egyes kritikus ágazatokban a kínai importtól és beruházásoktól való függősége; a kettős keringési stratégiával összefüggésben kiemeli Kína kiegyensúlyozatlan nemzetközi kereskedelempolitikáját; kéri a Bizottságot, hogy ossza meg Kínával az irányított kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatos uniós aggodalmakat;

13.azzal érvel, hogy az űriparhoz vagy a védelemhez hasonló kulcsfontosságú területek mellett a kutatóintézetek hálózata és a kutatás-fejlesztési létesítmények szintén az uniós kritikus infrastruktúra kulcsfontosságú területei közé tartoznak, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy az EU képes legyen teljesíteni a zöld és a digitális átállásra vonatkozó kötelezettségvállalásait; emlékeztet a kikényszerített technológiatranszferhez, a szellemi tulajdon ellopásához és az ismeretek kiszivárogtatásához kapcsolódó biztonsági sebezhetőségekre, az EU-ban és külföldön egyaránt; fokozott éberséget kér az EU innovációs és növekedési képességét fenyegető ilyen veszélyek számbavétele terén;

14.megjegyzi, hogy a kínai vállalatok már most vezető szerepet töltenek be az olyan ágazatokban használt kulcsfontosságú technológiák terén, mint az 5G vezeték nélküli infrastruktúra, a drónok, az akkumulátorok, a hiperszonikus rakéták, a nap- és szélenergia, valamint a kriptovaluták; aggodalmát fejezi ki e technológiák használata és az általuk létrehozott függőségek miatt; e tekintetben megjegyzi, hogy Cipruson az 5G RAN 100%-a, Németország esetében pedig 59%-a kínai berendezésekből áll; hangsúlyozza, hogy ez ellentétes az 5G biztonsággal kapcsolatos uniós eszköztárban foglalt, a hálózatok biztonsági kockázatainak mérséklésére vonatkozó iránymutatásokkal, és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy távolítsák el a Kínai Népköztársaságban működő gyártók berendezéseit és szoftvereit az alapvető hálózati funkciókból; emlékeztet arra, hogy a Huawei 2023 júniusáig 11 projektben vett részt a Horizont Európa keretében, így összesen 3,89 millió EUR finanszírozásban részesült; ezért sürgeti az EU-t és az európai intézményeket, hogy szisztematikusan vizsgálják meg azokat a kínai vállalatokat, amelyek az EU számára stratégiai jelentőségű európai programok közvetlen vagy közvetett kedvezményezettjei, és szükség esetén szüntessék be a részvételüket; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy javasoljon további biztonsági előírásokat az 5G kínai szolgáltatói és az új generációs 6G hálózat számára;

15.úgy véli, hogy a ByteDance kínai konglomerátum tulajdonában lévő TikTok alkalmazás megsérti az európai adatvédelmi keretet, potenciális kockázatot jelent, és a kínai hátterű dezinformáció forrása; üdvözli az uniós intézmények és több uniós tagállam döntését, miszerint felfüggesztik a TikTok alkalmazás használatát a szervezeti eszközökön, valamint az intézmények mobileszköz-szolgáltatásaiba bevont személyes eszközökön;

16.figyelmeztet arra, hogy az Európában, annak szomszédságában és a globálisan tapasztalható biztonsági helyzet romlása miatt sürgősen át kell gondolni, hogy miként lehetne megerősíteni az EU stratégiai autonómiáját és csökkenteni a Kínai Népköztársasághoz hasonló országoktól, valamint azoktól a rendszerszintű riválisoktól való függőségét, amelyek biztonsági fenyegetést jelentenek rá nézve; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy a kialakulóban lévő érzékeny technológiákhoz és a kulcsfontosságú kettős felhasználású termékekhez – különösen az Unió biztonsága és védelme szempontjából kritikus fontosságú termékekhez – olyan aggodalomra okot adó célországok jussanak hozzá, amelyek katonai-polgári fúziós stratégiákat követnek vagy azok keretében együttműködnek; kritikus lépésnek tekinti az uniós szintű elektronikus vám- és kiviteli engedélyezési rendszerek létrehozását a hatékony közös európai exportellenőrzés felé vezető úton, és sürgeti az összes tagállamot, hogy 2024 végéig hozzák működésbe ezeket a rendszereket; felkéri továbbá az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az együttműködést a transzatlanti és más hasonlóan gondolkodó partnerekkel a kritikus infrastruktúrák védelme, valamint a demokrácia védelme és közös értékeink, biztonságunk és jólétünk megőrzése érdekében;

17.továbbra is aggódik amiatt, hogy az európai kritikus infrastruktúra – a távközlési hálózatoktól kezdve a kikötői létesítményekig – egyre inkább védtelen a külső befolyással szemben; e tekintetben elismerését fejezi ki a kritikus szervezetek rezilienciájának megerősítésére irányuló közelmúltbeli uniós jogalkotási lépésekért; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy az ilyen kezdeményezések nagyrészt a közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágítását szolgáló eljárásokra korlátozódnak, így más csatornák továbbra is nyitva állnak a KKP előtt, hogy hozzáférést szerezzen a kritikus eszközökhöz és befolyást gyakoroljon azokra, többek között az elit behálózása, a technológiatranszfer és a szellemi tulajdon átruházása, valamint az ellátási láncok és az értékesítési piacok függőségei révén; megjegyzi, hogy a kritikus infrastrukturális eszközöknek és azok érzékenységének az azonosításához elengedhetetlen egy alapos kockázatértékelési és feltérképezési keret létrehozása; szükségesnek véli Kína és más harmadik országok uniós kritikus infrastruktúrákhoz való hozzáférésének feltérképezését, nyomon követését és értékelését, valamint szükség esetén mérséklő intézkedések közös végrehajtását; e tekintetben felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamok támogatásával állítsa össze a kritikus fontosságú eszközök kimerítő jegyzékét, és szisztematikusan értékelje azok külső hatásokkal szembeni sebezhetőségét; ezért felszólít a jogalkotási kezdeményezések kiterjesztésére az ilyen kockázatok kezelése érdekében;

18.felkéri a Bizottságot, hogy e parlamenti ciklus vége előtt osszon meg a Parlamenttel egy részletes elemzést, amelyben megvizsgálja a félvezetők, a kvantuminformatika, a blokklánc, az űripar, a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és az ezekhez hasonló technológiák tekintetében felmerülő kereskedelmi kockázatokat, valamint az e területeken szükséges uniós intézkedéseket;

19.emlékeztet arra, hogy a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet Az (EU) 2019/452 rendelet (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79. I, 2019.3.21., 1. o.). foglalkozik az EU-n kívülről származó befektetésekből eredő biztonsági és a közrendet érintő kockázatokkal; megjegyzi, hogy az átvilágítási mechanizmus kulcsfontosságú hozzáadott értéket képvisel, mivel megfelelő eszköz arra, hogy az EU és az uniós tagállamok számára jobb stratégiai áttekintést és helyzetismeretet adjon a külföldi szereplők által a gazdasági és politikai befolyásuk növelése céljából alkalmazott tendenciákról, célpontokról, eszközökről és módszerekről; kéri, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetésekkel és a külföldi támogatásokkal foglalkozó jelenlegi eszközöket terjesszék ki az uniós kritikus infrastrukturális projektekben részt vevő valamennyi érdekelt félre vonatkozó általános átvilágítási eljárásokra, a kritikus infrastrukturális törekvésekben való részvétel valamennyi módját felölelően, ideértve a az együttműködésen alapuló vállalkozásokat, a partnerségeket és a technológiatranszfereket is; hangsúlyozza továbbá, hogy a nem uniós érdekelt feleket is bevonó kritikus infrastrukturális projektek rutinszerű értékelése alapvető fontosságú, és úgy véli, hogy ennek az eljárásnak magában kell foglalnia a tulajdonosi szerkezetek, az ellátási láncokon belüli függőségek és az e projektekhez kapcsolódó technológiatranszfer ellenőrzését; úgy véli továbbá, hogy kellő gondosságra vonatkozó standardokat kell létrehozni annak megállapítása érdekében, hogy Kína milyen befolyást gyakorol a befektetőkre az EU kritikus infrastruktúrájában, és hangsúlyozza, hogy ennek a megközelítésnek a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra is ki kell terjednie; hangsúlyozza, hogy végső soron a tagállamok felelősek az infrastruktúra védelméért, ennek ellenére nem hajtották végre következetesen a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó jelenlegi iránymutatásokat; e tekintetben súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem minden tagállamban vezettek be és alkalmaznak a kritikus infrastruktúrákba irányuló külföldi befektetések átvilágítására szolgáló mechanizmusokat; sürgősen felszólítja a tagállamokat, hogy következetesen hajtsák végre a közvetlen külföldi befektetésekkel és a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával kapcsolatos hatályos jogszabályokat;

20.e tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy a biztonsági berendezésekkel kapcsolatos közbeszerzések során nem vizsgálják megfelelően a beavatkozási kockázatokat, mint például a strasbourgi repülőtér által aláírt szerződés esetében, amely a részben a kínai kormány tulajdonában lévő és az Egyesült Front politikáját követő Nuctech kínai vállalat európai leányvállalata által szállított repülőtéri biztonsági szkennerek és kapuk telepítésére vonatkozik; figyelmeztet arra, hogy az ilyen technológiák beépített biztonsági réseket tartalmazhatnak, vagy karbantartásuk során hozzáférhetők lehetnek; másrészt üdvözli a román kormány azon döntését, hogy lezárja a csernavodai 3. és 4. atomreaktor építéséről a China General Nuclear Power Corporation-nel (CGNPC) folytatott tárgyalásokat;

21.hangsúlyozza azonban, hogy stratégiai egyensúlyt kell teremteni egyrészt az európai egységes piac nyitott jellege és a befektetések vonzereje, másrészt pedig az EU kritikus infrastruktúrájának és autonómiájának védelme között, figyelembe véve az EU biztonsági sebezhetőségeit, különös tekintettel a gazdasági kényszerítésre vagy az EU kritikus infrastruktúrájának integritását fenyegető veszélyekre;

22.felszólítja a Bizottságot, hogy az egységes piac torzulásainak és a tagállamok közötti negatív versenynek az elkerülése érdekében vizsgálja meg, miként növelhetné a közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágításáról szóló véleményeinek hatásosságát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a harmonizációt, többek között megfelelő szakértelem kiépítésével, és hogy maradéktalanul hajtsák végre a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendeletet; úgy véli, hogy az év végén esedékes felülvizsgálat során lehetőség és szükség is lesz a rendelet megerősítésére; ösztönzi a Bizottságot, hogy nyújtson be az uniós rendelet felülvizsgálatára irányuló ambiciózus jogalkotási javaslatot, amelyben megfelelő választ ad a végrehajtás során felmerült valamennyi joghézagra, és mihamarabb értékelje egy, a kifelé irányuló tőkebefektetések átvilágítási mechanizmusára irányuló jogalkotási javaslat lehetőségét; azt ajánlja, hogy a kifelé irányuló tőkebefektetésekre vonatkozó javasolt átvilágítási mechanizmus vállalkozásokkal folytatott megfelelő konzultációt is magában foglaló hatásvizsgálaton alapuljon annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az európai versenyképességet érintő esetleges kedvezőtlen következményeket;

23.üdvözli a Bizottság által javasolt, 2023. június 20-i európai gazdasági biztonsági stratégia „kockázatmentesítési” megközelítését, amelynek célja, hogy maximalizálja az EU gazdasági nyitottságából származó előnyöket, valamint hogy védje, előmozdítsa és erősítse az EU nyitott stratégiai autonómiáját, ugyanakkor minimálisra szorítva a gazdasági függőségekből eredő kockázatokat és ezek fegyverként való lehetséges felhasználását, beleértve a katonai alkalmazású kulcsfontosságú alaptechnológiákba történő beruházásokat és kutatási együttműködést, többek között a kvantuminformatika, a fejlett félvezetők és a mesterséges intelligencia területén; kéri a főképviselő és a Bizottság javaslatainak mielőbbi elfogadását, és felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a kibővített uniós szabályozási keretet a katonai-polgári fúzióhoz hozzájáruló szervezetek kizárása érdekében, és hogy az európai gazdasági biztonságot fenyegető kockázatok közös azonosítására, értékelésére és kezelésére irányuló átfogó megközelítés kidolgozása révén találjanak alternatívákat a kínai finanszírozású uniós projektekre;

24.üdvözli továbbá a főképviselő és a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a kettős felhasználású technológiák jegyzékének összeállítása révén megelőzzék a kialakulóban lévő érzékeny technológiák kiszivárogtatását, olyan szűken meghatározott és jövőbe mutató kritériumokra építve, mint például a technológia lehetséges támogató és átalakító hatása, a katonai-polgári fúzió kockázata, valamint annak kockázata, hogy a technológiával visszaélnek az emberi jogok megsértése céljából; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb azonosítsák és hajtsák végre az e kettős felhasználású technológiákra vonatkozó védelmi intézkedéseket;

25.kéri e tekintetben a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki egy gyors intézkedési mechanizmust arra az esetre, ha kettős felhasználást vagy visszaélést derítenek fel olyan uniós infrastruktúrák esetében, amelyek kínai tulajdonban vannak, vagy amelyekben Kína részesedéssel, illetve amelyek felett Kína koncesszióval rendelkezik, amely mechanizmus felhasználható a koncessziós jogok megszüntetésére, illetve tulajdon vagy részesedés esetén tulajdonjogtól való megfosztásra; kéri a Bizottságot, hogy tegyen éves jelentést a Parlamentnek a következőkről:a)a Kínának logisztikai és hírszerzési támogatást nyújtó stratégiai infrastruktúrák esetleges kettős felhasználásának felderítése;b)az uniós kereskedelmi jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása, különös tekintettel az átvilágításra, a kényszerítő intézkedések elleni küzdelemre és uniós piacokra belépő, kényszermunka felhasználásával előállított árukra;

26.üdvözli a csipekről szóló európai jogszabály elfogadását, amely növelni fogja az EU félvezetők előállítására való képességét, és stratégiai térképet hoz létre többek között az uniós félvezető-értéklánc képességbeli hiányosságairól, ezáltal korlátozva az EU harmadik országoktól, például Kínától való függőségét; további javaslatokat kér az Unión belüli kritikus infrastruktúrák és anyagok termelési és ellátási láncainak biztosítására; felszólítja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan további kezdeményezéseket, amelyek célja a hasonlóan gondolkodó partnerekkel és szövetségesekkel való szorosabb koordináció és együttműködés lehetővé tétele, és hogy lehetőség szerint és összhangban az EU további függőségek csökkentésére irányuló célkitűzésével kísérjék figyelemmel és fejlesszék tovább az EU biztonsága és védelme szempontjából létfontosságú kritikus infrastruktúrák és anyagok globális termelési kapacitásait és ellátási láncait; külön felhívja a figyelmet Tajvanra, amely jelentős szerepet játszik a globális ellátási láncokban és a szabályokon alapuló nemzetközi rendben; megismétli, hogy régóta támogatja az EU és Tajvan közötti kétoldalú beruházási megállapodást és minden olyan megállapodást, amely kölcsönösen előnyös a kétoldalú kereskedelem és beruházás szempontjából;

27.felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy új jogszabályi keretre a tenger alatti kábelrendszerek beszállítóihoz köthető biztonsági kockázatok csökkentése érdekében, többek között oly módon, hogy szigorúbban és gyakran felülvizsgálja az ilyen beszállítók tulajdonosi struktúráját, a tenger alatti kábelrendszerekre irányuló korábbi beruházásaikat, valamint a tenger alatti kábelrendszereknek az európai és szövetséges katonai támaszpontokhoz való közelségét; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a kábelrendszerek beszállítói, például a kínai vállalatok számára az adatok hírszerző szolgálatokkal történő megosztását, kivéve, ha ennek célja az infrastruktúra külső behatolásokkal vagy rosszindulatú támadásokkal szembeni védelme; e tekintetben olyan kezdeményezésekre szólít fel, amelyek célja a tenger alatti kábelrendszerek területén, európai tulajdonú vagy székhelyű vállalatok további fejlesztése;

28.hangsúlyozza, hogy az uniós válaszintézkedéseket a vonatkozó stratégiai kép jobb megértése köré kell építeni, amelynek középpontjában a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó, politikákon és nemzeteken átívelő fenyegetésértékelések és sebezhetőségi tanulmányok állnak; úgy véli, hogy az Európa védelme és biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű projektek egyértelmű láthatóságának és ellenőrzésének hiányával járó decentralizált és hanyag megközelítés nagymértékben sértheti az Unió geopolitikai érdekeit Az Uniós Külső Politikák Főigazgatóságának Külkapcsolati Politikai Főosztálya, „Security implications of China-owned critical infrastructure in the European Union” (Az Európai Unióban található, Kína tulajdonában lévő kritikus infrastruktúrák biztonsági vonatkozásai), 2023. június.; emlékeztet különösen az információs térben megnyilvánuló külföldi beavatkozáshoz kapcsolódó sebezhetőségekre, valamint a közvetlen külföldi tőkebefektetési projektek és a rosszindulatú külföldi szereplők információmanipulációs műveletei közötti kölcsönhatásra;

29.aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Kínai Népköztársaság behatol az uniós piacra és az EU tágabb szomszédságába; felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy az EU kínai befolyással szembeni ellenálló képességének megerősítése érdekében hozott intézkedéseket – köztük a kockázatmentesítést, a diverzifikációt és a kritikus függőségek csökkentését – terjesszék ki az EU legszorosabb partnereire, különösen a csatlakozásra váró országokra és az EU szomszédságpolitikájában érintett országokra;

30.emlékeztet arra, hogy a Kínai Népköztársaság haditengerészeti erői forrásokkal és jogi eszközökkel rendelkeznek annak biztosítására, hogy Kína polgári hajóit és infrastruktúráját katonai és biztonsági célokra is fel lehessen használni; úgy véli, hogy Kína képes felhasználni polgári kereskedelmi infrastruktúráját a Népi Felszabadítási Hadsereg harmadik országokban való jelenlétének támogatására; figyelmeztet arra, hogy az ilyen katonai-polgári fúzió hozzáférést biztosít a Népi Felszabadítási Hadsereg számára a külföldi kikötőkhöz, lehetővé téve számára, hogy előzetes logisztikai támogatást nyújtson haditengerészeti telepek fenntartásához a messzi Indiai-óceánon, a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon is; hangsúlyozza, hogy a kémkedés kockázata abban az esetben a legnagyobb, ha a kínai polgári kereskedelmi eszközöket az EU és a NATO haditengerészeti bázisaihoz közeli logisztikai csomópontokban helyezik el, vagy olyan kikötőüzemeltetők közelében, amelyek megállapodásokat írtak alá európai vállalatoknak nyújtandó logisztikai támogatásról; felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen kezeljék azt a problémát, hogy csökkenteni kell a kémkedés és szabotázs kockázatát a kritikus infrastruktúrákban, különösen a katonai funkcióval is rendelkező infrastruktúrákban, így például a NATO által használt kikötőkben; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a NATO-nak együtt kell működnie annak érdekében, hogy hosszú távú tervet dolgozzanak ki Kína katonai-polgári fúziós stratégiájával szemben Európában, és felszólít az EU–NATO munkacsoport végső értékelő jelentésének teljes körű végrehajtására Európai Bizottság, EU-NATO Task Force on the resilience of critical infrastructure: Final assessment report (Az EU–NATO munkacsoport végső értékelő jelentése a kritikus infrastruktúrák rezilienciájáról), 2023. június.;

31.megjegyzi, hogy a kikötők a világ kapui, és mint ilyenek, rendkívül fontos szerepet játszanak az EU gazdaságában; aggodalommal jegyzi meg, hogy a kínai tulajdonban lévő vagy kínai irányítás alatt álló entitások stratégiailag növelték részesedéseiket az európai kikötőkben és kikötői infrastruktúrában; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy uniós stratégiai szakpolitikai keretet Kína és más rezsimek befolyásának és operatív ellenőrzésének csökkentése és korlátozása érdekében; emlékeztet továbbá, hogy a Kínai Népköztársaság oly módon terjeszti ki hatalmát a tengerentúlra, hogy a kereskedelmi kikötők és kettős felhasználású létesítmények hálózatát használja, amelyek logisztikai és hírszerzési támogatást nyújtanak a kínai haditengerészetnek; megállapítja, hogy 2022-ben 53 ország 96 kikötőjében voltak terminálok kínai vállalatok tulajdonában vagy üzemeltetésében; megjegyzi továbbá, hogy legalább kilenc kikötőben, amelyek közül kettő Európában található, a Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének (PLAN) hadihajói jelentős hajó- és felszerelésjavításon vagy karbantartáson estek át; rámutat, hogy a haditengerészeti látogatásokból következtetni lehet a befolyási területekre, a kiemelt műveleti zónákra, a hírszerzési célokra és az együttműködési prioritásokra;

32. hangsúlyozza, hogy geopolitikai megközelítésre van szükség a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos globális együttműködést illetően annak érdekében, hogy az EU sikeresen szembenézhessen az új biztonsági kihívásokkal; megjegyzi, hogy a 2010 óta épített afrikai infrastruktúra egyharmadát – beleértve Afrika 3G hálózatának mintegy 50%-át és 4G hálózatának 70%-át – állami tulajdonban lévő kínai vállalatok finanszírozták és építették ki; hangsúlyozza, hogy az elmúlt 20 évben Kína 160 milliárd USD összeggel növelte kereskedelmi, befektetési és hitelkötelezettségeit az afrikai kormányokkal és azok állami tulajdonban lévő vállalataival szemben, kevés vagy átláthatatlan szerződéses kötelezettséggel, főként a közlekedés, az energiatermelés, a bányászat és a távközlés területén; különösen kiemeli, hogy Afrika telekommunikációs infrastruktúrájának 70%-át egyetlen kínai távközlési vállalat építette ki, valamint felhívja a figyelmet a kínai vállalatok szerepére legalább 14 érzékeny, kormányon belüli afrikai távközlési hálózat finanszírozásában, kiépítésében, bővítésében és felújításában; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kínai modell egyértelműen vonzó számos olyan ország számára, amely nem képes vagy nem hajlandó eleget tenni az azonos szintű finanszírozáshoz való hozzáféréshez szükséges uniós követelményeknek, ami az uniós partnerségek kárára növeli Kína befolyását, és a fenntarthatatlan eladósodás kockázatát idézi elő ezekben az országokban, ami – a helyi lakosság rovására – árt hosszú távú fejlődésüknek; felszólítja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a 2022. februárjában tartott 6. EU–AU csúcstalálkozón elfogadott, 150 milliárd EUR összegű Global Gateway beruházási csomag végrehajtására – többek között a magánszektorból származó beruházások serkentésére – irányuló erőfeszítéseiket; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy mielőbb hajtsák végre a projekteket, különösen a világítótorony-projekteket a kezdeményezés keretében;

33.hangsúlyozza aggodalmát a Kínai Népköztársaság arra irányuló stratégiája miatt, hogy Afrika partjai mentén „kék gazdasági együttműködési alapot” építsen ki, többek között olyan halászhajók és hajójavító üzemek építése révén, amelyek katonai célokra is felhasználhatók; hangsúlyozza, hogy ezek az afrikai országokkal kötött megállapodások és engedélyek általában véve nem kellően részletesek és átláthatók; felvázolja az EU-t érintő lehetséges geopolitikai következményeket, különösen azokban a harmadik országokban, ahol az EU tevékenységeket folytat;

34.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak és a Bizottságnak.