Belső piac és fogyasztóvédelem4.megállapítja, hogy bár az Európai Bizottság közleménye egyelőre nem jelezte, hogy pontos jogalkotási lépésekre lenne szükség, alaposan meg kell vizsgálni a virtuális világok fejlesztésével és a meglévő jogszabályok általi tényleges lefedettségükkel kapcsolatos valamennyi kérdést; hangsúlyozza, hogy egy valódi digitális egységes piac döntően hozzájárulhat a virtuális világok fejlesztéséhez, és erősítheti az EU globális versenyképességét; úgy véli, hogy egy világos, átfogó és szabályozási keret alapvető fontosságú, különösen a technológia kiforrottságának elérésekor, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, amelyek teljes mértékben kiaknázzák a virtuális világokban rejlő lehetőségeket, és lehetővé teszik gazdasági növekedésüket;
5.üdvözli az ezzel kapcsolatos legújabb szabályozási keretet, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt ((EU) 2022/2065 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).), a digitális piacokról szóló jogszabályt ((EU) 2022/1925 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).) és az adatmegosztási jogszabályt (2022/0047(COD)), amelyet a Tanács és az Európai Parlament most fog jóváhagyni; tudomásul veszi továbbá a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra és a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot és az erről folyó tárgyalásokat; úgy véli, hogy a Bizottságnak rendszeresen meg kell vizsgálnia a digitális egységes piac jogalkotási keretének megfelelőségét és konzisztenciáját, hogy foglalkozzon a virtuális világokkal kapcsolatban felmerülő új lehetőségekkel, kockázatokkal vagy egyéb kérdésekkel, és szükség esetén jogalkotási javaslatokat terjesszen elő; úgy véli, hogy az ilyen ellenőrzések eredményét nyilvánosságra kell hozni;
6.üdvözli a Bizottság elkötelezettségét a virtuális világok fejlesztésének nyomon követése mellett; felkéri a Bizottságot, hogy kétévente készítsen jelentést e tárgyban, és azt továbbítsa a Parlamentnek és a Tanácsnak; kéri a Bizottságot, hogy fordítson figyelmet a Web 4.0-ban potenciálisan felmerülő olyan problémákra, amelyek már a Web 3.0-ban is jelentkeztek, például a dezinformáció terjedésére, az illegális tartalmak terjesztésére, a digitális személyazonosság-lopásra, a kiberbűnözésre, a szellemi tulajdonjogok megsértésére, a kiberterrorizmusra, a személyes adatokkal való visszaélésre, a digitális szolgáltatások viselkedést befolyásoló vagy függőséget okozó manipulatív tervezésére, a csalásra, az online terrorista tartalmakra, a kiskorúak szexuális bántalmazására és az internetes zaklatásra, és vegye figyelembe a vonatkozó hatályos – például a digitális szolgáltatásokról szóló –, valamint az e kérdések kezelésére irányuló jövőbeli jogszabályokat;
7.rámutat a virtuális világokban rejlő jelentős gazdasági potenciálra, valamint a szükséges infrastruktúrába és a kapcsolódó kutatásba, innovációba és át- és továbbképzésbe történő beruházások iránti fokozódó igényre; hangsúlyozza, hogy az említett beruházások teljes költségének semleges hatást kell gyakorolnia a végső fogyasztói árakra; elismeri, hogy e célok elérése érdekében növelni kell az uniós szinten rendelkezésre álló forrásokat; kiemeli a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR) és a vegyes valóság (XR) szerepét, amelyek kulcsfontosságú technológiák a virtuális világok fejlesztésében és növekedésében, amelyek immerzív és interaktív élményt nyújtanak a felhasználóknak, ugyanakkor megjegyzi, hogy az ipari alkalmazások és a fogyasztói felhasználás különböző kihívásokat jelentenek, és eltérő megközelítéseket igényelnek; megjegyzi továbbá, hogy bizonyos MI-modellek, például a generatív MI fejlesztése is döntő szerepet játszhat a virtuális környezetek létrehozásában és gazdagításában; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az említett technológia gyors fejlődését és a digitális ökoszisztémára gyakorolt hatását is;
8.jelzi továbbá, hogy ezek a fejlesztések potenciálisan pozitív hatást gyakorolhatnak majd a foglalkoztatásra, többek között új munkahelyeket teremtve olyan területeken, mint a virtuális világok kiépítése vagy a tartalomkészítés; hangsúlyozza, hogy be kell ruházni az EU-ban meglévő munkaerő oktatását célzó átképzési kezdeményezésekbe, különös figyelmet fordítva az ágazatban alulreprezentált csoportokra; kiemeli a megfelelő készségfejlesztésekbe történő beruházások és ezek előmozdítása fontosságát annak érdekében, hogy az EU-ban biztosítsák az ilyen munkakörök betöltésére alkalmas tehetséges és képzett munkaerő utánpótlását, valamint hogy vonzó feltételeket teremtsenek az EU területén az uniós tehetségek megtartása, a külföldi tehetségek vonzása, valamint a vállalkozói szellem és az innováció előmozdítása érdekében;
9.felhívja a figyelmet az új technológiák és termékek fogyasztókra, egészségükre, valamint társadalmi és gazdasági életükre gyakorolt lehetséges kedvező és kedvezőtlen hatására; kiemeli a virtuális világokban ipari és professzionális környezetben rejlő lehetőségeket, különösen a képzés és a prototípus-készítés szempontjából, ugyanakkor elismeri a munkavállalókra gyakorolt szélesebb körű hatásokat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a munkavállalói jogok tiszteletben tartását és a munkavállalók magas szintű védelmét;
10.emlékeztet arra, hogy bár a virtuális világok fejlődésében vezető szerepet játszó vállalatok többsége az EU-n kívül telepedett le, az EU-n belül élénk és fejlődő ökoszisztéma létezik; hangsúlyozza, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a virtuális világok olyan ökoszisztémákként való kialakításában, amelyek tiszteletben tartják és előmozdítják az uniós értékeket, az alapvető jogokat és a legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet; hangsúlyozza, hogy fontos olyan egyenlő versenyfeltételeket előmozdítani, amelyek elősegítik az európai kis- és középvállalkozások terjeszkedését, és a versenyképes európai vállalatok, valamint a decentralizált és interoperábilis ökoszisztémák kialakulását;
11.hangsúlyozza, hogy megfelelő szakpolitikai keretet kell létrehozni, és nemzetközi párbeszédet kell folytatni különösen a hasonlóan gondolkodó nem uniós országokkal a virtuális világokkal kapcsolatos összehangolt megközelítések érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai polgárok figyelmét felhívják a digitális területek felelős használatára;
12.elismeri, hogy nyílt, közös szabványok, szabályok és interoperábilis platformok hiányában a különböző vállalkozások többféle virtuális világot fejlesztettek ki; hangsúlyozza, hogy a szóban forgó virtuális világokat jelenleg korlátozott számú vállalkozás fejleszti, amelyek rendelkeznek a fejlesztésükhöz szükséges forrásokkal és pénzeszközökkel; úgy véli, hogy az interoperabilitás és a nyílt szabványok hozzájárulhatnak a kvázi-monopóliumok vagy a fogyasztók és az európai vállalkozások, különösen a kkv-k kárára történő erőfölénnyel való visszaélés megakadályozásához;
13.üdvözli a Bizottság elkötelezettségét, hogy a meglévő, több érdekelt felet tömörítő internetirányítási intézményekkel együttműködve közös irányítási szabványokat és szabályokat dolgozzon ki; és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa a jelenleg folyamatban lévő, több érdekelt fél részvételével zajló, szabványok kidolgozására irányuló kezdeményezéseket, beleértve a fogyasztói szervezetek és más civil társadalmi szervezetek szabványait is; átfogó tanulmány készítését javasolja az interoperábilis virtuális világokról; kiemeli az európai adatterek létrehozása által a virtuális világok fejlesztése szempontjából kínált lehetőségeket;
14.hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a virtuális világok nyitottak, inkluzívak és hozzáférhetőek legyenek, hozzájárulva a fogyatékosággal élők nagyobb mértékű részvételéhez az új digitális környezetben; jelzi a virtuális világokban rejlő lehetőségeket, amelyek növelhetik a fogyatékossággal élők részvételét a különböző tevékenységekben, például a virtuális turizmusban; figyelmeztet azokra a lehetséges kihívásokra, amelyek a virtuális világokkal való interakció során – a nem megfelelő hozzáférhetőségi funkciók vagy a sajátos igényeiket nem figyelembe vevő kialakítás miatt – a fogyatékossággal élő felhasználókat érik; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon, hogy képes-e az európai akadálymentesítési irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.). és a webes akadálymentesítési irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.). biztosítani a virtuális világok akadálymentesítését; hangsúlyozza továbbá, hogy el kell ismerni a gyermekek sajátos szükségleteit és jogait;
15.úgy véli, hogy a virtuális világokban a felhasználók beazonosításának szükségességéről szóló vitának a virtuális világok fejlesztésében kiemelt területnek kell lennie, és hogy alaposan át kell gondolni e digitális környezet lehetséges konfigurációját, szem előtt tartva, hogy bizonyos esetekben az anonimitás előnyösebb lehet; rámutat arra, hogy a digitális világban egy felhasználónév (álnév) segítségével mindenkor lehetőség van az anonimitásra, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az európai digitális személyazonosság (eID) és személyiadat-tárca virtuális világban történő lehetséges használatát;
16.ismételten hangsúlyozza a felhasználók személyes adatai és magánélete védelmének fontosságát; rámutat arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). nem biztos, hogy elegendő lesz a virtuális világokban az adatvédelemmel kapcsolatos valamennyi kihívás kezelésére; kéri, hogy az innovációbarát környezet biztosítása mellett fordítsanak különös figyelmet a felhasználók által létrehozott tartalmak adatvédelmi vonatkozásaira, valamint az olyan érzékeny adatok feldolgozására, mint a biometrikus és viselkedési adatok, az érzelmi reakciók és a tapintással érzékelhető információk;
17.hangsúlyozza, hogy a virtuális világban való részvétel önkéntes, és felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a végleges törléshez való jog bevezetésének lehetőségét, hogy a fogyasztók kérhessék adataik és profiljaik törlését bármely alkalmazásból, online játékból és virtuális környezetből;
18.úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az addiktív tervezésre és a sötét mintákra ezekben a virtuális környezetben; figyelmeztet a virtuális világokhoz való hozzáférésből eredő lehetséges egészségügyi problémákra, például a függőségre, a kiberbetegségre vagy az alvási zavarra; hangsúlyozza, hogy a kiskorúak és a fiatalok különösen kiszolgáltatottak ezekkel az egészségügyi problémákkal szemben, beleértve a kognitív fejlődésükre gyakorolt lehetséges hatásokat is, és hangsúlyozza, hogy az életkoruknak megfelelő tervezésre és szülői ellenőrző intézkedésekre van szükség a védelmük érdekében; úgy véli továbbá, hogy a testet közvetlenül és tartósan módosító technológiák hatásainak kutatására van szükség;
19.emlékeztet arra, hogy a virtuális világok és az immerzív oktatás elősegíthetik a gyermekek jogait oktatásuk, önrendelkezésük, részvételük és játékuk tekintetében, és olyan egyedi élményeket nyújthatnak, amelyek segíthetnek a kiskorúaknak a tanulási kedvük fejlesztésében, például a játékos tanulás révén; megjegyzi, hogy az ebben való részvétel segítheti őket az együttműködéssel, a kommunikációval, a kritikus gondolkodással, az innovációval kapcsolatos készségek és az önbizalmuk fejlesztésében; hangsúlyozza a lehetőséget az Eu-ban tapasztalt készséghiány kezelésére és a jövő tehetségeinek képzésére; hangsúlyozza, hogy olyan oktatási programokra van szükség, amelyek segítik a gyermekeket és fiatalokat a technológiai változásokhoz való alkalmazkodásban, valamint olyan egészséges és kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaznak, amely ötvözi a hagyományos társadalmi interakciót a virtuális környezetben eltöltött idővel, és biztosítja a szülők számára a felügyelethez és a nagyobb fokú tájékozottságon alapuló döntésekhez szükséges eszközöket gyermekeik virtuális környezetbe való beengedésekor vagy bevonásakor;
20.megjegyzi, hogy kutatásra van szükség a virtuális valóság és más technológiák kognitív és viselkedési fejlődésre gyakorolt hatásáról; rámutat a képernyők túl korán elkezdett és túlzott használatával járó lehetséges kockázatokra, mivel hatással lehetnek a kiskorúak jóllétére és megfelelő kognitív, testi, lelki és társadalmi fejlődésére; ragaszkodik a felelősségteljes képernyőhasználatról szóló tájékoztató kampányok végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a pedagógusokat megfelelő képzésben kell részesíteni annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezzenek a szükséges digitális készségekkel és jártassággal; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze azokat a kezdeményezéseket, amelyek keretében az egyetemek, mérnökképző intézmények és ágazati szereplők partnereként értékelik a készséghiányokat, közösen megtervezik a menetrendeket, és megerősítik az uniós fiatalokra irányuló köz-magán együttműködést; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kiskorúak számára egyéb offline és online környezetben biztosított legmagasabb szintű védelmet a virtuális világokra is kiterjesszük a különböző kockázatokkal szemben, ideértve többek között a visszaéléseket, a zaklatást, a zaklatást és az erőszakos, szexista, rasszista vagy pornográf tartalmaknak való kitettséget; hangsúlyozza, hogy el kell ismerni a gyermekek sajátos szükségleteit, sebezhetőségét és jogait a virtuális világban; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy olyan online szolgáltatásokat és termékeket tervezzenek és működtessenek, amelyekhez főként gyermekek férnek hozzá, és amelyek eleve és alapértelmezés szerint biztonságosak a gyermekek számára;
21.megjegyzi, hogy a virtuális világok nagy felbontású képeket, grafikákat és videókat fognak generálni az immerzív felhasználói élmény érdekében, ami további nagy teljesítményű infrastruktúrát igényel; megjegyzi, hogy különösen az új generációs mobilhálózatok, valamint az alacsony késleltetési képességű és nagy sávszélességű, hatékony wifi-kapcsolatok – például a Wifi 6 – kulcsfontosságúak lesznek, csakúgy, mint az olyan technológiák, mint a pereminformatika; emlékeztet az Európai Számvevőszék 2022. januári jelentésére, amely szerint az 5G valamennyi uniós tagállamban történő kiépítésének összköltsége 2025-re 281 és 391 milliárd euró között lesz, beleértve az új 5G infrastruktúra kiépítését és a meglévő infrastruktúra korszerűsítését is;
22.aggodalommal veszi tudomásul, hogy a virtuális világok fokozódó használata kizárhat bizonyos olyan embercsoportokat is, akik nem rendelkeznek az ahhoz szükséges alapvető készségekkel vagy erőforrásokkal, hogy részesei legyenek ennek a környezetnek, ugyanakkor a vidéki és távoli területeken, például a legkülső régiókban élő embereket is; hangsúlyozza, hogy a digitális írástudás, valamint a minőségi és megfizethető internethez való hozzáférés előfeltétele a virtuális világokra vonatkozó bármilyen uniós szintű keretrendszernek; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen értékelést arról, hogyan biztosítható, hogy a virtuális világok fejlesztéséhez és működéséhez szükséges infrastruktúra és eszközök, valamint a Web 3.0-ról a Web 4.0-ra való átállás elérhetők legyenek a fogyasztók számára, a távoli területeken és az alacsony jövedelmű háztartásokban is; hangsúlyozza, hogy a távközlés valódi egységes piaca kulcsfontosságú ebben a tekintetben; figyelmeztet a kriptovalutákat érintő pénzügyi tranzakciók veszélyeire, különösen a csalásokra és a szélhámosságokra, amelyek a virtuális világokban még súlyosabbá válhatnak; emlékeztet arra is, hogy számos kriptovaluta-tranzakció visszafordíthatatlansága a párhuzamos gazdaság új csatornáit is jelenti, mivel a csalás áldozatai számára nem vagy csak alig lehetséges az elveszett pénzösszegek visszaszerzése; üdvözli a kriptoeszközök európai uniós piacairól (MiCA) szóló rendeletet HL L 150., 2023.6.9., 40. o., amelynek célja a kriptovaluták és a digitális eszközök jogi keretének létrehozása;