1.A következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és az főképviselő/alelnök felé:- a)ismerjék el az EU belső és külső politikai és biztonsági dimenziói közötti szoros összefüggést, és ez tükröződjön a konfliktusmegelőzéssel és -rendezéssel kapcsolatos megközelítésükben, és hogy a preventív diplomáciának az EU-n belül és kívül egyaránt meg kell történnie; használják ki teljes mértékben a Lisszaboni Szerződés által kínált lehetőségeket a meglévő koordinációs mechanizmusok megerősítése érdekében; ismerjék el, hogy véget kell vetni a biztonság szűk értelmezésének, és a vitát egy olyan koncepcióból kiindulva kell kezdeni, amely nem hagy figyelmen kívül olyan tényezőket, mint a környezeti veszélyek, a betegségek veszélye, az éhezés, a társadalmi igazságtalanság, a félretájékoztatás és az erőszak;
- b)helyezzék az alapvető, alkotmányos és emberi jogok tiszteletben tartását, valamint a polgári szabadságjogok védelmét a bel- és külpolitika és preventív diplomáciai erőfeszítései középpontjába, mivel az EU-nak a globális külpolitikai szereplőként, megbízható nemzetközi partnerként, elfogulatlan közvetítőként, valamint hiteles biztonsági és védelmi szereplőként történő fellépésre való képessége azon múlik, hogy képes-e előmozdítani ezeket az értékeket, miközben proaktívan meghatározza, érvényesíti és megvédi európai érdekeit a világban;
- c)aktualizálják rendszeresen az EU konfliktusmegelőzési és -rendezési eszközeit, és igazítsák azokat a konfliktusok változó jellegéhez, amely többek között az éghajlatváltozásnak és az azt követő katasztrófáknak, a geopolitikai instabilitásnak, a környezeti veszélyeknek, a betegségek veszélyének, az éhezésnek, a társadalmi igazságtalanságnak, az új technológiák térnyerésének, a nyersanyagokért folytatott globális versenynek, a világszerte növekvő egyenlőtlenségeknek és az élelmiszerhiánynak köszönhető; ennek során folyamatosan értékeljék a felmerülő globális kihívásokat és mozdítsák elő hatékonyan a békét, a stabilitást és a biztonságot;
- d)fokozzák szerepüket és érdemi részvételüket a konfliktusmegelőzési és -rendezési folyamatokban, valamint az EU közvetítésével kötött tűzszüneti megállapodások végrehajtásának közvetítésében az EU által alkalmazott eszközök hatékony működésének biztosítása és a kézzelfogható eredmények elősegítése érdekében;
- e)teljes mértékben használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket a konfliktusok megelőzésére, hangolják össze az EU megelőzési és konfliktusrendezési programját, fejlesszék tovább az eszközöket a geopolitikai menetrenddel és az uniós értékekkel összhangban, és lépjenek fel az EU közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodások végrehajtásának garantálójaként, valamint a világ válságai és konfliktusai során az egyenlőségen és az értékeken alapuló közvetítő szerepben, tekintettel arra, hogy az EU legitimitásáról, hitelességéről, pártatlanságáról és inkluzivitásáról ismert; biztosítsák az országok szuverenitásának tiszteletben tartását a preventív diplomácia minden aktusában; tartsák szem előtt, hogy az EU-nak jelentős diplomáciai szerepet kell játszania annak érdekében, hogy véget vessen a világban zajló konfliktusoknak;
- f)építsék be az EU preventív diplomáciai eszközeit a strukturális megelőzési mechanizmusokba és fellépésekbe, például a konfliktusokban részt vevő különböző szereplők közötti politikai megállapodásokba, a megbékélésről, a békeépítésről és az átmeneti igazságszolgáltatásról szóló nemzeti párbeszédekbe, valamint az igazságszolgáltatással és a megbékéléssel foglalkozó bizottságokba;
- g)építsék be a kulturális örökséget az EU átfogó válságkezelési megközelítésébe, a konfliktusokra és válságokra vonatkozó uniós eszköztár valamennyi fellépésének horizontális elemeként;
- h)szólítsák fel a tagállamokat arra, hogy tegyék félre egyedi érdekeiket a külkapcsolatokban, és közösen építsenek ki a konfliktusmegelőzéssel és a közvetítéssel kapcsolatos kapacitásokat;
- i)dolgozzanak ki egyértelmű és gyakorlati szabályokat az EU külső fellépéseire, valamint a főképviselő/alelnök, a Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke általi képviseletére vonatkozóan, és biztosítsák megbízatásaik következetességét; javítsák az EU közvetítési kapacitását a politikai missziók és tényfeltáró missziók, a kivizsgálások és a vizsgálatok előmozdítása révén;
- j)biztosítsák a Parlament preventív diplomáciai intézkedései közötti tényleges kiegészítő jelleget és harmonizált megközelítést, és működjenek együtt velük, mivel a parlamenti diplomácia és a Parlament e tekintetben végzett tevékenységei – például a nem uniós országokba és a többoldalú fórumokon tett hivatalos kiküldetései – hozzájárulnak az emberi jogok, a demokratikus normák és a politikai pluralizmus világszerte történő előmozdításához, valamint a konfliktusmegelőzéshez és a békeépítéshez; terjesszék a Parlament elé a preventív diplomáciával kapcsolatos, világszerte folytatott uniós tevékenységek éves értékelését, valamint adott esetben az EU korai konfliktus-előrejelző rendszerének felülvizsgálatát;
A helyi és kulturális kontextus megértése
- k)bővítsék az EU-ban a helyi, történelmi, politikai, földrajzi, vallási, környezetvédelmi és kisebbségi jogokat, társadalmi és kulturális háttérismereteket, és fektessenek be az EKSZ konfliktusmegelőzéssel és -rendezéssel, valamint a közvetítéssel és a tűzszüneti megállapodások végrehajtásával foglalkozó, ezek érdekében tevékenykedő alkalmazottai számára szükséges készségek fejlesztésébe, továbbá dolgozzanak ki erre vonatkozó iránymutatást; törekedjenek a konfliktusok kiváltó okainak jobb megértésére és kezelésére a konfliktusok kialakulásának és terjedésének megelőzése érdekében;
- l)diverzifikálják az EU és tagállamai diplomáciai testületeit annak biztosítása érdekében, hogy a demográfiai sokszínűség és a kisebbségek befogadása mind empirikus, mind normatív szempontból előnyös legyen a diplomáciai folyamat számára;
- m)igazítsák az államépítési támogatásokat a fogadó érintett ország kulturális, történelmi, helyi, társadalmi-gazdasági, környezeti és politikai környezetéhez, és a helyszíni körülményeknek megfelelően szigorú és részletes politikai elemzés révén folyamatosan frissítsék azokat a közös stratégiai reagálás érdekében; ösztönözzék a nyílt kommunikációt és konzultációt az adott ország helyi érdekelt feleivel és a társadalom valamennyi részével, különösen a civil társadalmi szervezetekkel és a nem kormányzati szervezetekkel, hogy jobban megértsék a helyi és kulturális környezetet, építsék ki a bizalmat, ösztönözzék az emberek közötti kapcsolatokat és korai figyelmeztető információkat gyűjtsenek az érintett területeken;
- n)hívják fel az Európai Tanácsot és az EKSZ-t, hogy fokozzák tovább az EU láthatóságát más nem uniós és partnerországokban, és erősítsék meg az EU kulturális diplomáciájának és a nemzetközi kulturális kapcsolatoknak a dimenzióját és tevékenységeit mint a béke, a békeépítés és a konfliktusmegelőzés, valamint a globális kihívások kezelése szempontjából releváns eszközt, igazolják az EU hozzáadott értékét, és mozdítsák elő az ezen országokkal és nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködést és kapcsolatokat; használják és terjesszék ki a kulturális örökség védelmét szolgáló elemet a konfliktusokban és válságokban a béke, a megbékélés, a kölcsönös megértés és a kultúrák közötti párbeszéd kialakulásához hozzájáruló tényezőként a konfliktus sújtotta és konfliktus utáni területeken; növeljék a nem uniós országok kreatív és művészeti ágazatainak nyújtott uniós támogatást, beleértve a kapacitásépítéshez nyújtott támogatást is; mozdítsák elő a nem uniós országok közötti közös kulturális alkotófolyamatot, többek között a kulturális cserék és rezidensprogramok elősegítése révén;
- o)a nők és lányok jogainak jobb védelme és az ilyen tevékenységekben való részvételük növelése érdekében erősítsék meg a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést a preventív diplomáciai tevékenységeiben; biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget a különleges képviselők és a különmegbízottak körében a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikai kerettel, különösen a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési tervvel, és a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiával összhangban; hatékonyan hajtsák végre a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós stratégiai megközelítés és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet a fenntartható és tartós béke és biztonság elérése érdekében;
- p)dolgozzák ki és építsék be a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő konfliktuselemzést, amely érzékeny a helyi kontextusra, és elismeri a nemileg meghatározott mozgatórugókat és a konfliktusok nemileg meghatározott hatását a tervezés során alkalmazott valamennyi előfeltevésbe a megelőzésre irányuló erőfeszítések megerősítése és a konfliktus kiújulása kockázatának csökkentése érdekében;
- q)építsék be a nők részvételével és a nemek közötti egyenlőség szempontjával kapcsolatos mutatókat a korai előrejelzési folyamatba, a konfliktusmegelőzésbe és a korai reagálásba;
- r)teljes mértékben használják ki az „oktatási diplomáciában” rejlő lehetőségeket mint a preventív diplomácia alapvető eszközét, különös tekintettel az EU Erasmus+ programjára; ennek keretében dolgozzanak ki oktatási tevékenységeket nem uniós országokkal, többek között az Erasmus+ programon keresztül; a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása érdekében támogassák a diákok csereprogramjainak és a történelmi emlékhelyekre tett diáklátogatásoknak a nem uniós országok általi elfogadását;
- s)kövessék nyomon a regionális széttöredezettséget és készítsenek regionális konfliktuselemzéseket a transznacionális fenyegetések, az államok közötti feszültségek, valamint a meglévő vagy potenciális továbbgyűrűző hatások értékelése és megelőzése céljából;
Az uniós korai konfliktus-előrejelző rendszer
- t)biztosítsák, hogy az EU korai konfliktus-előrejelző rendszere kellően proaktív legyen, rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal, és olyan kockázati tényezők előretekintő, átfogó és alapos elemzésén alapuljon, amelyek gyakran korrelálnak az erőszak kirobbanásával, valamint olyan irányítási eszközökön, amelyek azonosítják, értékelik az erőszakos konfliktusok kockázatának kitett helyzeteket és segítik ezek prioritásként történő kezelését;
- u)szorosan és szisztematikusan vonják be a konfliktus veszélyének kitett vagy befagyott és megoldatlan konfliktusokkal szembesülő országokban és régiókban működő uniós küldöttségeket a helyzet helyszíni nyomon követésébe és az EU korai konfliktus-előrejelző rendszerébe történő rendszeres információszolgáltatásba; támogassák a teljes körű és akadálytalan humanitárius hozzáférést és a nemzetközi jog tiszteletben tartását a befagyasztott konfliktusokban a preventív diplomácia gyakorlása során;
- v)értékeljék az EU korai konfliktus-előrejelző rendszere által elért eredményeket, és javasoljanak kiigazításokat annak eredményesebb működése céljából, hogy azonosítani lehessen a strukturális kockázati tényezőket, és lehetővé váljon a politikai döntéshozók számára, hogy időben stratégiai válaszintézkedéseket dolgozzanak ki a kockázatok csökkentése és a konfliktusmegelőzés lehetőségeinek azonosítása érdekében;
- w)biztosítsák, hogy ez a mechanizmus szorosan működjön együtt az Európai Unió Helyzetelemző Központjával (EU INTCEN), az EKSZ válságreagálási központjával és a Műholdközponttal, mivel e tekintetben megfelelő információáramlásra van szükség; erősítsék meg az EU INTCEN-t és az EKSZ válságreagálási központját személyi állományuk, pénzügyi erőforrásaik és képességeik növelése révén;
- x)alakítsanak ki szoros együttműködést az érintett ENSZ-hivatalokkal és -ügynökségekkel, valamint a helyszínen működő más nemzetközi szereplőkkel, különösen a NATO-val annak érdekében, hogy a korai előrejelzési erőfeszítésekkel összefüggésben információkat gyűjtsenek;
- y)folyamatosan javítsák a hírszerzéssel és/vagy érzékeny információkkal foglalkozó szolgálatok biztonsági protokolljait;
A különleges képviselők és a különmegbízottak szerepe a preventív diplomáciában, elszámoltathatóságuk és a konfliktusrendezési folyamatokban elért eredményeik áttekintése
- z)a különleges képviselők és a különmegbízottak kinevezésekor vegyék figyelembe a helyi, kulturális és történelmi hátteret, hogy elkerülhetők legyenek a szóban forgó régiókban történelmi kötelékekkel rendelkező tagállamokból származó szereplők kinevezései miatt – ami akadályozhatja, hogy elfogulatlan közvetítőnek tekintsék őket – a konfliktusrégiókban fellángoló ellentétek; vegyék figyelembe annak alapvető fontosságát, hogy ezek a képviselők megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek és megfelelő képzésben részesüljenek az általuk értékelendő területen;
- aa)alaposan értékeljék – beleértve a parlamenti ellenőrzést is – az EU különleges képviselői és különmegbízottjai által vállalt kezdeményezéseket, valamint azok eredményeit, és azt, hogy miként járulnak hozzá a preventív diplomáciához, a konfliktusrendezési folyamatokhoz vagy adott esetben az EU közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodások végrehajtásához;
- ab)megbízatásuknak megfelelően végezzenek rendszeres és alapos értékeléseket az EU különleges képviselőinek és különmegbízottjainak elszámoltathatóságáról, és tekintsék át a konfliktusrendezési folyamatok során általuk tett kezdeményezéseket és elért eredményeket, valamint végezzenek közvetítést az EU közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodások végrehajtásával összefüggésben;
- ac)javítsák az EU különleges képviselői és különmegbízottjai munkájának átláthatóságát és parlamenti ellenőrzését azáltal, hogy az említettek rendszeresen részletes jelentést nyújtanak be a Parlamentnek a megbízatásuk keretében folytatott tevékenységeikről és elért eredményeikről; a parlamentközi diplomáciai erőfeszítések fényében mozdítsák elő a szorosabb kapcsolatokat az EU különleges képviselői és küldöttei, valamint a Parlament között;
- ad)biztosítsák, hogy az EU különleges képviselői, különmegbízottjai és nagykövetei kinevezését csak a Parlament Külügyi Bizottságának pozitív értékelése után lehessen megerősíteni;
Az EU közvetítésével zajló konfliktusrendezésből, a befagyott konfliktusokból és az EU közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodásokból, valamint a befagyott és megoldatlan konfliktusokból levont tanulságok
- ae)vizsgálják meg az EU korábbi intézkedéseiből, a preventív diplomácia elmulasztott lehetőségeiből és a békés konfliktusrendezés folyamatában elért eredményeiből levonható tanulságokat, például a Száhel-övezet, Nyugat-Afrika és Afrika szarva, a Nyugat-Balkán, Dél-Kaukázus, Ciprus, Észak-Írország, Afganisztán, a Közel-Kelet, Moldova és Ukrajna kapcsán;
- af)jövőben akadályozzák meg az EU konfliktusrégiókba delegált missziói munkájának túl korai felfüggesztésének lehetséges negatív következményeit, valamint a rendkívül kevéssé hatékony vagy az esetlegesen negatív politikai és biztonsági hatásokkal járó missziók folytatását;
- ag)bővítsék ki az EU polgári és katonai misszióinak és műveleteinek preventív diplomáciai eszköztárát, valamint kapacitásukat és személyzetük képzését annak érdekében, hogy felkészüljenek a helyszíni helyzetek alakulására, és gyorsabban reagáljanak azokra;
- ah)biztosítsák, hogy az EU aktívabb szerepet vállaljon a ciprusi problémával kapcsolatos, az ENSZ által vezetett folyamat valamennyi szakaszának támogatásában, minden rendelkezésére álló megfelelő eszközzel, többek között egy uniós megbízott kinevezése révén annak érdekében, hogy a ciprusi problémát az ENSZ keretében, a vonatkozó ENSZ BT-határozatokkal, valamint az EU alapját képező elvekkel és az uniós vívmányokkal összhangban átfogóan rendezzék;
- ai)vonják le az abból levonható tanulságokat, hogy nem történt előrelépés az EU közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodások végrehajtása terén, beleértve az Oroszország és Grúzia közötti, az EU közvetítésével létrejött 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást is;
- aj)hangsúlyozzák, hogy az EU-nak aktív szerepet kell játszania minden olyan esetben, amikor megsértik a nemzetközi humanitárius jogot;
- ak)biztosítsanak koordinált megközelítést az EU és tagállamai között a konfliktusmegelőzés és a békeépítés terén, ellentétben az Afganisztánban történtekkel, ahol párhuzamos munka folyt különböző régiókban;
- al)bővítsék az EU azon képességét, hogy következetesen és folyamatosan elemezni tudja és előre tudja jelezni a válságrégiók politikai és biztonsági helyzetét, és az uniós reagálást a változó helyszíni helyzethez igazíthassa, többek között annak biztosítása révén, hogy minden uniós küldöttség rendelkezzen egy konfliktuselemzésért felelős irányítási központtal; biztosítsák a helyszíni erőfeszítések és a kormányok, a képviselők és más érintett szereplők közötti diplomáciai erőfeszítések közötti kiegészítő jelleget;
- am)értékeljék, mi hiányzott az EU Bosznia-Hercegovinában tett preventív diplomáciai erőfeszítéseiből ahhoz, hogy megelőzzük a lázító retorika és az európai törekvéseit veszélyeztető szakadár cselekmények miatti feszültségeket; sürgessék Bosznia-Hercegovinát, hogy mielőbb találjon közös politikai megállapodást annak érdekében, hogy megfeleljen a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásának, és 2024 márciusa előtt megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, figyelembe véve a régió ingatag geopolitikai helyzetét és a külső rosszindulatú hatások megelőzésére irányuló erőfeszítéseket is, ezáltal előkészítve az utat az ország és a régió tartós békéje és stabilitása felé; üdvözli az Európai Tanács 2023. december 14–15-i határozatát, amely szerint csatlakozási tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával az uniós tagsági kritériumoknak való megfelelésről; türelmetlenül várja a Bizottság jelentését az elért eredményekről, és legkésőbb 2024 márciusára várja azt;
- an)hosszabbítsák meg a bosznia-hercegovinai EUFOR Althaia missziót, és erősítsék meg annak konfliktusmegelőzési eszköztárát; legyenek figyelemmel arra, hogy ez az EU eddigi legsikeresebb békefenntartó és béketeremtő missziója, amely fenntartotta a régió stabilitását, és hozzájárult az ország biztonságos és védett környezetéhez;
- ao)hozzanak létre mechanizmust a Szerbia és Koszovó között eddig létrejött megállapodások végrehajtásának ellenőrzésére és biztosítására, és rendszeres időközönként tegyenek jelentést a Parlamentnek a további feszültségek elkerülése, valamint a felek közötti hatékonyabb közvetítésre és facilitálásra irányuló erőfeszítések biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy több forrást különítenek el az EU által támogatott Belgrád–Pristina párbeszéd számára, és polgárközpontúbbá teszik a párbeszéd folyamatát a jelenlegi patthelyzet leküzdése érdekében;
- ap)törekedjenek arra, hogy levonják az Örményország és Azerbajdzsán közötti, Azerbajdzsán hegyi-karabahi katonai műveletét eredményező preventív diplomáciai erőfeszítések tanulságait, valamint a 2020-as háború alattihoz és utánihoz hasonló helyzeteket, amikor az EBESZ nemzetközi párbeszédének sikertelenségét követően az EU passzív hozzáállása nem volt elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az erőszakos konfliktus kiújulását, és emiatt az EU kisebb hatásúvá vált, mint más regionális szereplők, például Oroszország, Irán és Törökország, akik továbbra is befolyást gyakorolnak, és csökkentik az EU befolyását a régióban, valamint megakadályozzák a tovagyűrűző hatást Örményországban; reagáljanak a tágabb értelemben vett dél-kaukázusi régió instabilitására, és erősítsék meg az EU-nak a genfi nemzetközi tárgyalások keretében tett és egyéb diplomáciai erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy Oroszország teljesítse az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás szerinti kötelezettségeit, és különösen hogy kivonja megszálló erőit az abháziai és a dél-oszétiai grúz régiókból;
- aq)foglalkozzanak a régóta fennálló izraeli-palesztin konfliktus kiváltó okaival, amelyet tovább súlyosbított a Hamász által Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett aljas terrortámadás, amely Izrael ellentámadásához vezetett, amely mindkét oldalon több ezer áldozatot követelt, és az ártatlan civilek óriási szenvedéséhez vezetett; a régióbeli partnerekkel és a nemzetközi közösséggel együttműködve fokozzák a kétállami megoldásra irányuló erőfeszítéseket, mivel a nemzetközileg elfogadott elképzelés szerint ez kínálja a legjobb esélyt az életképes békés vitarendezésre, amelynek célja az, hogy véget vessen az ismétlődő erőszaknak, és lehetővé tegye az izraeli és palesztin oldal polgárai számára, hogy biztonságban, szabadságban, méltóságban és egyenlő jogokkal éljenek; biztosítsák, hogy az EU-t mediátornak és tisztességes közvetítőnek tekintsék, tiszteletben tartva a nemzetközi jogot annak érdekében, hogy hatékonyabb szerepet töltsön be a nemzetközi színtéren;
- ar)mozdítsák elő az EU részvételét a közvetítésben, a békeépítésben és a konfliktusrendezésben, például a kolumbiai békefolyamat keretében, ahol az uniós támogatás a konfliktus kiváltó okainak – többek között az egyenlőtlenségek és az emberi jogok megsértése – kezelésére összpontosított a megbékélési erőfeszítések, a vidéki integráció és a többszintű politikai párbeszéd révén megvalósuló gazdasági területfejlesztés révén;
- as)kezeljék prioritásként a csendes diplomáciát mint választott eszközt a megelőzésre irányuló kezdeményezések végrehajtása során, hidalják át a korai előrejelzés és a korai fellépés közötti szakadékot, növeljék a más nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés hatékonyságát és javítsák az EU-n belüli koordinációt, többek között a polgári-katonai ügyek terén, valamint fokozzák az uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos helyi felelősségvállalást;
- at)építsenek az EU tapasztalataira és a nem uniós országok bevált gyakorlatára a határokon átnyúló együttműködés terén, amely rendkívül hasznos eszköz a szomszédok közötti fenntartható béketeremtés és konfliktusrendezés szempontjából, különösen a konfliktusok stabilizálását követően;
- au)a főképviselő/alelnök irányítása mellett dolgozzanak ki a békére és a diplomáciára vonatkozó uniós menetrendet/megállapodást/iránymutatásokat;
- av)jelöljenek ki a békével és konfliktusokkal foglalkozó tanácsadókat, akik koordinálják a küldöttségek politikai, sajtó-, tájékoztatási és együttműködési részlegeinek munkáját;
- aw)hozzanak létre egy megelőzéssel és közvetítéssel foglalkozó tanácsi munkacsoportot, amely megvitatja a preventív szerepvállalási lehetőségek rangsorolását, valamint elvégzi az ebből következő elemzéseket, nyomon követést és monitorozást;
- ax)tegyenek javaslatot egy új Béke- és Megelőzési Központ révén történő intézményi fejlesztésre, amely egyablakos ügyintézési pontként szolgál az EKSZ-en belül a megelőzés, a fokozott regionális együttműködés, valamint a konfliktusokkal, a békével, a megelőzéssel és a diplomáciával kapcsolatos témákkal kapcsolatos részvétel terén;
A partnerségek és a nemzetközi koordináció megerősítése
- ay)erősítsék meg a partnerségeket és a preventív diplomáciával kapcsolatos koordinációt a nemzetközi, a regionális és a szubregionális szereplőkkel, például az ENSZ-szel, az EBESZ-szel és az annak keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával, a NATO-val, az Afrikai Unióval és annak regionális tagjaival, az afrikai regionális szervezetekkel (például az ECOWAS-szal), az Amerikai Államok Szervezetével és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN); tartsák szem előtt, hogy az ENSZ-szel és annak szerveivel, különösen a Békeépítési Bizottsággal való szorosabb partnerség a globális konfliktusmegelőzés terén megerősített koordinációhoz vezethet;
- az)biztosítsanak koordinált, dinamikus és multilaterális megközelítést a korai előrejelzés, a konfliktusmegelőzés és az EU és más nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, a Békeépítő Bizottság, az Európa Tanács, az OECD és az EBESZ közötti közvetítés terén; biztosítsák, hogy az uniós küldöttségek folyamatosan kapcsolatot tartsanak fenn az ENSZ helyszíni mechanizmusaival, például az ENSZ helyi koordinátorával, ha ez helyénvaló;
- ba)használjanak diplomáciai eszközöket és működjenek együtt a béke érdekében a konfliktusok kialakulása előtti megelőzési célú kapcsolatok megerősítése és megszilárdítása érdekében, különös tekintettel az ENSZ Békeépítési Bizottságára és a Politikai és Békeépítési Ügyek Főosztályára, az OECD békeépítésről és államépítésről folyó nemzetközi párbeszédére és az EBESZ konfliktusmegelőzési központjára;
- bb)ismételjék meg, hogy az EU és az ENSZ közötti partnerségnek fel kell használnia a konfliktusmegelőzés terén meglévő állásfoglalásokat és levont tanulságokat, és rendszeres konzultációk és a gyakorlatok cseréje révén együtt kell működnie új politikák kialakításában; hangsúlyozzák, hogy ez a koordináció létfontosságú szerepet játszhat a konfliktusmegelőzési stratégiákat illetően;
- bc)üdvözöljék az ENSZ új békeprogramját és a Békeépítési Bizottság szerepét és fellépéseit az emberi jogok védelme és a béketeremtési erőfeszítések terén; javasolják a nemzeti konfliktusmegelőzési stratégiáknak az EKSZ keretében való összehangolását és azoknak a Békeépítési Bizottság előtti bemutatását, valamint az ENSZ-szel való szorosabb együttműködést; legyenek figyelemmel arra, hogy ezek az eszmecserék és a nemzetközi és regionális pénzügyi intézményekkel való jobb partnerség jelentős mértékben hozzájárulhatnak a konfliktusmegelőzéshez az Uniót érintő területeken, valamint kisebb megelőző missziók révén, amelyek értékelhetik a polgári misszióknak a konfliktus sújtotta országokból való távozását követő instabilitásokat, vagy amelyek esetében fennáll a konfliktus kockázata, a biztonságot és védelmet fenyegető tényezők megszüntetése érdekében;
- bd)biztosítsák, hogy az EU mint az ENSZ-rendszerhez a legnagyobb hozzájárulást nyújtó szereplő vezető helyzetbe kerüljön az ENSZ-ben, az utóbbi számára nyújtott – a szervezet költségeinek 30 %-át és az ENSZ békefenntartó missziói kiadásainak 33 %-át fedező – hozzájárulásához mérten;
- be)használják az EU képviseletét az ENSZ New York-i, bécsi, genfi és nairobi székházában arra, hogy aktívan együttműködjenek más ENSZ-tagállamokkal az ENSZ Alapokmányán nyugvó, szabályokon alapuló diplomáciai rend előmozdítása és védelme érdekében, valamint egy jól működő, megreformált multilaterális rendszer érdekében, amelynek középpontjában egy inkluzív és hatékony ENSZ áll;
- bf)törekedjenek strukturált információcserére, a kilátások közös feltérképezésére, stratégiai előretekintésre és a nemek közötti egyenlőségre reagáló konfliktuselemzésekre az EU és az Európai Unión belüli és kívüli partnerei közötti összhang megteremtése érdekében; legyenek figyelemmel arra, hogy ezek az intézkedések közelebb hozhatják az EU-t ahhoz, hogy világszerte vezető szereplővé váljon a konfliktusmegelőzésben és -rendezésben;
- bg)ismerjék el a hitalapú szervezetek mint a konfliktusrendezés és a közvetítés szereplői fontosságát, ami a megelőző diplomáciában partnerekké teszi őket; ebben az összefüggésben ítéljék el a hitalapú szereplők elleni támadásokat, különösen a nicaraguai püspökök és papok, köztük Rolando Álvarez, a Szaharov-díj döntőse bebörtönzését;
- bh)ismerjék el az érintett regionális szervezetek, a tagállamok érdekelt felei, a hasonlóan gondolkodó partnerek és más érintett szereplők – köztük a civil társadalom és más nem kormányzati szereplők, beleértve a nőket és a fiatalokat is – kulcsfontosságú szerepét a hatékony megelőzésben, közvetítésben és rendezésben, valamint a béketeremtésben azáltal betöltött szerepüket, hogy történelmi kapcsolataikra és korábbi tevékenységük miatt kiemelten elismert személyekre építve törekednek az esetleges válságok mérséklésére;
- bi)aktívan és inkluzívan vonják be a fiatalokat a konfliktusok megelőzésére és a béke fenntartására irányuló erőfeszítésekbe és együttműködésbe, és hajtsák végre az EU ifjúsági cselekvési tervét az EU külső fellépéseiben, amely támogatja az ENSZ ifjúsági, béke és biztonsági menetrendjének végrehajtását;
- bj)garantálják, hogy az uniós küldöttségek a konfliktusmegelőzéssel és a békeépítéssel foglalkozó kapcsolattartó ponttal működjenek; biztosítsák, hogy az uniós küldöttségek, és különösen a fent említett kapcsolattartó pontok állandó helyszíni tájékoztatást nyújtsanak az EU korai konfliktus-előrejelző rendszerének, az EU INTCEN-nek és az EKSZ válságreagálási központjának;
- bk)fokozzák erőfeszítéseiket az olyan rosszindulatú szereplők általi dezinformáció, félretájékoztatás és az ilyen szereplők külföldi beavatkozási műveletei elleni küzdelem terén, amelyek a konfliktusok felszítására és a közösségek polarizálására törekszenek, ami egész régiók destabilizálásához vezethet; erősítsék meg az együttműködést a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, például a NATO-val a nem uniós országokból érkező dezinformáció, hibrid fenyegetések és külföldi beavatkozás elleni küzdelem terén, ami a preventív diplomácia lényeges részét képezi;
A preventív diplomácia és a sérülékeny vagy veszélyeztetett csoportok
- bl)ismerjék el a veszélyeztetett csoportok, köztük a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a bebörtönzött személyek – különösen a politikai foglyok –, az emberijog-védők, az újságírók és az LMBTI-személyek sajátos sérülékenységét;
- bm)biztosítsák, hogy az EU preventív diplomáciai erőfeszítései kellően érzékenyek legyenek ezekre a sérülékenységekre, és foglalkozzanak a veszélyeztetett csoportok sajátos aggályaival és szükségleteivel;
- bn)ismerjék el a konfliktushelyzetekben a helyi nem kormányzati szervezetek – különösen a veszélyeztetett lakossággal, valamint a szexuális és reproduktív jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek – sajátos sérülékenységét;
Az EU preventív diplomáciai eszköztárának javítása
- bo)fokozzák az EU azon képességét, hogy fellépjen olyan helyzetekben, amelyekben nincsenek hasonló gondolkodású partnerek, annak érdekében, hogy kedvezőbben alakuljon az EU helyzete és geopolitikai befolyása a konfliktusmegelőzés és -megoldás terén, és erősítsék meg az EU mint proaktívabb és ellenállóbb szereplő szerepét a nemzetközi rendben;
- bp)erősítsék meg az NDICI – Globális Európa eszköz Béke, stabilitás és konfliktusmegelőzés tematikus programját annak érdekében, hogy az Európai Unió (EU) jobban finanszírozhassa a béke, a stabilitás és a konfliktusmegelőzés előmozdítását célzó intézkedéseket; bővítsék az NDICI – Globális Európa tematikus program keretében a 2027-ig tartó időszakra rendelkezésre álló konfliktusmegelőzési forrásokat, továbbá bővítsék a vonatkozó igazgatási kapacitásokat (ISP.2), mivel ez tükrözné a biztonsági környezetben – különösen 2022 februárja óta – bekövetkezett mélyreható változásokat; mielőbb valósítsák meg a humanitárius-fejlődési-béke kapcsolat („hármas kapcsolat”) megközelítését a konfliktusmegelőzési erőfeszítések támogatása és a közösségek rezilienciájának megerősítése érdekében a különböző szintű sérülékenységgel, bizonytalansággal és szegénységgel jellemezhető, befagyott konfliktusok által érintett területeken;
- bq)tartsák szem előtt, hogy a konfliktusmegelőzés nem használható fel biztonsági és geopolitikai célokra, ami hosszú távon a békére és a biztonságra gyakorolt kontraproduktív következmények kockázatát hordozza magában;
- br)erősítsék meg az EU azon képességét, hogy egységes álláspontot képviseljen, és valóban globális szereplőként lépjen fel a válságokra való reagálásban a döntéshozatali folyamatok szükséges reformjának végrehajtása révén;
- bs)ismerjék el az uniós klímadiplomácia szerepét az EU preventív diplomáciával kapcsolatos törekvéseinek megvalósításában; fektessenek be többet az éghajlati vészhelyzet frontvonalában lévő közösségek globális támogatásába, és készüljenek fel a szélsőséges időjárási események mostanra elkerülhetetlen gyakoribbá válására annak érdekében, hogy enyhítsék a konfliktusokhoz és az erőszakhoz vezető előfeltételek ebből következő növekedését; kezeljék az éghajlattal kapcsolatos erőforrások szűkösségének és a természeti katasztrófákra adott válasznak a konfliktusok súlyosbodásában betöltött szerepét, és kínáljanak inkluzív megoldásokat az éghajlattal és az erőforrásokkal kapcsolatos bizonytalanságra; használják ki az ENSZ 28. éghajlat-változási konferenciáját (COP28), és különösen a békének a témák közé való, idén első alkalommal történő felvételét mint arra való lehetőséget, hogy élen járjanak a nemzetközi közösségben a béke és az éghajlat érdekében folytatott diplomácia integrálása és összehangolása terén;
- bt)törekedjenek annak biztosítására, hogy az EU világszerte kiemelkedő vezető szerepet töltsön be a békefenntartó műveletek, a béketeremtés és a közvetítés, a konfliktusmegelőzés és a nemzetközi biztonság terén azáltal, hogy eszközei és mechanizmusai – például a Global Gateway – révén reziliensebb és tartósabb kapcsolatokat mozdít elő más országokkal;
- bu)tartsák szem előtt, hogy ha nagyobb hangsúlyt helyeznek a kulturális örökség konfliktusok és válságok utáni védelmére és megőrzésére, az segíthet az identitás védelmében, a kölcsönös megértés kialakításában és a fenntartható helyreállítás, megbékélés és a tartós béke alapjainak megteremtésében a konfliktus utáni környezetben; legyenek figyelemmel arra, hogy ezek a gyakorlatok megalapozhatják a sikeres preventív diplomáciai fellépéseket;
- bv)működjenek együtt a Bizottsággal, a Tanáccsal és a Parlamenttel az EKSZ pénzügyi és személyzeti erőforrásainak megerősítése céljából mind a központban, mind az uniós küldöttségekben annak érdekében, hogy a szolgálat megerősíthesse többek között preventív diplomáciai képességeit, és felkészültebb legyen a jelenlegi és a kialakulóban lévő globális kihívások és konfliktusok kezelésére;
- bw)alkalmazzák a Jean Monnet párbeszédet, a parlamentközi párbeszédet és a parlamenti párbeszédfolyamatot, amelyek hozzájárulhatnak a demokratikus parlamenti kultúra kiépítéséhez és a csatlakozásra váró országokban a konfliktusok megelőzéséhez, különösen a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok dezeszkalációja tekintetében;
- bx)ragaszkodjanak a KKBP-fellépések és más megfelelő konfliktus- és válságreagálási eszközök költségvetésének növeléséhez annak érdekében, hogy az uniós tevékenységek és képességek teljes mértékben megfeleljenek a jelenlegi globális kihívásoknak és konfliktusoknak;
- by)dolgozzanak ki átfogó uniós stratégiát a preventív diplomáciára vonatkozóan, amely hosszú távú kötelezettségvállalással járó fellépéseket és kezdeményezéseket tartalmaz a konfliktusokban érintett nem uniós országok tekintetében; mozdítsák elő a konfliktus sújtotta nem uniós országok többszintű kormányzási struktúráinak kialakítását, valamint a regionális szervezetekbe és struktúrákba való integrálásukat, hozzájárulva az erőszak vagy a konfliktusok eszkalálódását kiváltó okok felszámolásához és ezek fenntartható rendezéséhez; e tekintetben vegyék számba a világszerte bevált gyakorlatokat, és a szükséges politikai, technikai és pénzügyi támogatás biztosításával támogassák a megelőzés hazai szereplőit és mechanizmusait;
- bz)erősítsék meg és tegyék naprakésszé az EU külső konfliktusokra és válságokra vonatkozó 2018-as integrált megközelítését, különös figyelmet fordítva a konfliktusmegelőzésre és -rendezésre, amely ötvözi az emberi jogok előmozdítását és védelmét, a humanitárius, a fejlesztési, a békeépítési és a biztonsági segítségnyújtást, a szankciókat és a diplomáciai szerepvállalást, és felöleli a konfliktus valamennyi aspektusát, a helyi és nemzetközi partnerekkel partnerségben;
- ca)hangsúlyozzák, hogy létre kell hozni az Európai Polgári Békehadtestet, amely összefogja az intézményi és nem intézményi szereplők szakértelmét a konfliktusmegelőzés, a békés konfliktusrendezés és a megbékélés terén annak érdekében, hogy hitelesebbé, koherensebbé, hatékonyabbá, rugalmasabbá és láthatóbbá váljon az Unió polgári válságkezelése;
- cb)a politikai dimenziótól és a konfliktusok megoldásától függetlenül fontolják meg a nemzetközi bíróság vagy törvényszék, például a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság előtti jogviták preventív diplomáciai módszerként történő alkalmazását;
- cc)fokozzák a nyilvános diplomáciai és láthatósági erőfeszítéseket, valamint az annak biztosítására irányuló kommunikációs kampányokat, hogy az EU-t a béke ügyében globális szereplőnek, a preventív diplomácia és a békeépítés kulcsfontosságú szereplőjének tekintsék – beleértve missziói és műveletei konfliktusmegelőző dimenzióját is –, és fellépéseit és sikertörténeteit ne veszélyeztessék a konfliktusrégiókban jelen lévő más globális szereplők által terjesztett vagy közölt hamis narratívák; különítsék el a szükséges forrásokat az EKSZ, és különösen az EKSZ és az uniós küldöttségek stratégiai kommunikációval és előrejelzéssel foglalkozó részlege számára, hogy biztosítsák a partnerországokkal folytatott együttműködési tevékenységeik inkluzivitását és koherenciáját;
- cd)folytassák a preventív diplomácia professzionalizálását annak biztosítása által, hogy az részét képezze az Európai Diplomáciai Akadémia létrehozására irányuló európai parlamenti kísérleti projekt képzési programja állandó struktúrájának;
- ce)az EU-ban meglévő, jól működő együttműködési mechanizmusokra, például a polgári védelmi mechanizmusra és KBVP-missziókra és -műveletekre alapozva hasznosítsák a tagállamok szakértelmét és kerüljék el az erőfeszítések és az erőforrások megkettőzését; képviseljék azt az álláspontot, hogy az uniós tagállamokat jobban be kellene vonni a megelőzéssel kapcsolatos prioritások és cselekvési lehetőségek meghatározásába, aminek a közöttük való információcsere és koordináció javulásához kell vezetnie;