1.jóváhagyja az európai ombudsman által a 2022-es évről előterjesztett éves jelentést;

2.gratulál Emily O'Reillynek jó munkájához és az igazgatási gyakorlatok javítása, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek elszámoltathatóságának és teljes átláthatóságának előmozdítása, valamint az uniós dokumentumok uniós polgárok számára történő hozzáférhetőségének biztosítása érdekében tett folyamatos erőfeszítéseihez;

3.nagyra értékeli az európai ombudsmannak az Európai Parlamenttel és különösen a Petíciós Bizottsággal, valamint más uniós intézményekkel való folyamatos konstruktív együttműködését; megismétli, hogy elkötelezetten támogatja az ombudsmant feladatai ellátásában;

4.gratulál az ombudsman hivatalának ahhoz, hogy jelentős hatékonyságbeli javulást ért el a lezárt ügyek vizsgálatának időtartamával kapcsolatban, amely a 2013-as átlagosan 13 hónapról 2022-ben átlagosan kevesebb mint 6 hónapra javult; hangsúlyozza, hogy az eredményeket az uniós közigazgatás számos területén korlátozott erőforrásokkal érték el;

5.felszólítja a Tanácsot, hogy maradéktalanul tegyen eleget a parlamentáris és részvételi demokráciához kapcsolódó, a Szerződésekben előírt átláthatósági normáknak, ahogyan azt az ombudsman kérte; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a nyilvánosság és az átláthatóság elve az uniós jogalkotási folyamat szerves részét képezi, és hogy az átláthatóság és a tájékoztatás hiánya gyengíti a polgároknak az uniós jogalkotási folyamat egészének legitimitásába vetett bizalmát;

6.felszólítja a Tanácsot, hogy a folyamatban lévő jogalkotási eljárások során időben biztosítson hozzáférést a polgárok számára jogalkotási dokumentumaihoz, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a polgárok Szerződésen alapuló, az Unió demokratikus életében való részvételhez való jogát, ami egyébként növelné a polgároknak az általános uniós döntéshozatali folyamatba vetett bizalmát;

7.üdvözli, hogy az ombudsman saját kezdeményezésére vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy a Bizottság hogyan biztosítja a dohányipari érdekképviseleti szervekkel való interakciójának átláthatóságát; hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy az egész Bizottság elmulasztotta proaktív módon közzétenni a dohányipari lobbistákkal tartott találkozóinak részleteit, hivatali visszásságnak minősül, ahogyan azt az ombudsman az előzetes megállapításaiban jelezte; emlékeztet arra, hogy az EU csatlakozott az Egészségügyi Világszervezetnek a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményéhez, és hivatalosan megerősítette azt, és köteles betartani annak rendelkezéseit, amelyek megállapítják, hogy a dohányiparral való interakciókra csak akkor kerülhet sor, ha az szabályozási szempontból feltétlenül szükséges, és ezeket az interakciókat átláthatóvá kell tenni annak érdekében, hogy a dohányipar ne gyakorolhasson kedvezőtlen hatást a népegészségügyi politikákra;

8.rendkívül fontosnak tartja, hogy az ombudsman vizsgálatot indítson a Bizottság által létrehozott uniós energiaplatform ipari tanácsadó csoportja függetlenségének értékelése céljából;

9.jóváhagyja az ombudsman arra irányuló vizsgálatát, hogy a Bizottság miként biztosítja, hogy az Európai Védelmi Alap keretében benyújtott projektjavaslatok értékelésében részt vevő külső szakértők esetében ne álljon fenn összeférhetetlenség; hangsúlyozza annak kiemelkedő fontosságát, hogy a szakértők kijelölése előtt alaposan értékeljék az összeférhetetlenségeket, és biztosítsák az átláthatósági és etikai kötelezettségek szigorú végrehajtását;

10.üdvözli a Bizottság javaslatát, amely az ombudsmannak a BlackRock-üggyel kapcsolatos vizsgálatát követően tett megállapításaira válaszul a költségvetési rendelet módosítására irányul, hogy a költségvetési rendelet tartalmazza az ajánlattevők összeférhetetlenség fennállása esetén történő elutasításának lehetőségét; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben tegyen eleget az ombudsman javaslatainak azáltal, hogy megerősített és egyértelműbb szabályokat fogad el, amelyek célja az összeférhetetlenség megelőzése a közbeszerzéssel kapcsolatos valamennyi eljárás során, beleértve a belső iránymutatásait is;

11.kiemeli, hogy az ombudsman által a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatban végzett vizsgálatot követően a Bizottság dolgozik a probléma kezelésének javításán, és tájékoztatást kér a volt alkalmazottaktól arról, hogy hogyan tartják be a vonatkozó korlátozásokat; tudomásul veszi, hogy a Bizottság gyorsabban közzéteszi az új munkahelyre való távozás engedélyezését kérő vezető beosztású alkalmazottakra vonatkozó éves áttekintést, valamint e kérelmek értékelését; hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem adhat engedélyt, ha az érintett foglalkoztatás tekintetében nem lehet olyan korlátozásokat bevezetni, amelyek megfelelően csökkentik az összeférhetetlenség kockázatát vagy ha ezeket a korlátozásokat nem lehet hitelesen ellenőrizni és érvényesíteni, beleértve az új munkáltatónak a korlátozások nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettségét; úgy véli, hogy a Bizottságnak időben közzé kellene tennie a volt vezető beosztású alkalmazottak által a szolgálati jogviszony megszűnését követően végzett, általa értékelt összes tevékenységre vonatkozó információkat, ezáltal javítva e döntések nyilvánosság általi ellenőrzését, amely a nyomon követés szempontjából alapvető fontosságú; üdvözli, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkatársaknak tilos munkát vállalniuk olyan területeken, ahol fennáll az összeférhetetlenség kockázata; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy kísérje figyelemmel e kérdések Bizottság általi kezelését;

12.üdvözli az ombudsman által indított saját kezdeményezésű vizsgálatot, amelynek célja annak értékelése, hogy az EKB hogyan kezeli a forgóajtó-jelenséget, és támogatja az ombudsman által az EKB-hoz intézett felhívást, hogy a bank alkalmazzon szigorúbb szabályokat a személyzet magánszektorba való átlépése tekintetében; támogatja azt az ajánlást, hogy az EKB munkatársaira alkalmazzanak a várakozási időszak tekintetében szigorú követelményeket, és hosszabbítsák meg azt az időszakot, amely alatt az EKB volt munkatársai nem lobbizhatnak korábbi kollégáiknál;

13.hangsúlyozza, hogy a Katargate új megvilágításba helyezte az EU-n belüli lobbizást és szakpolitikai döntéshozatalt; tudomásul veszi az ombudsman kritikus értékelését a botrányról, és üdvözli az új intézkedések kidolgozását, amelyek célja az Európai Parlamenten belüli integritási normák javítása az uniós demokrácia védelme érdekében; úgy véli, hogy ezek az intézkedések fontos első lépést jelentenek az uniós szabályozási keret megerősítése felé, mivel céljuk a magasabb szintű etikai és korrupcióellenes normák előmozdítása, és ezáltal az uniós intézmények számára az integritás és az elszámoltathatóság példái;

14.üdvözli az ombudsman folyamatos erőfeszítéseit a lobbizás átláthatóságának és etikájának javítására, különösen azáltal, hogy a Bizottságtól a biztosok magatartási kódexének megerősítését, a biztosok és a lobbisták közötti találkozók nyilvános nyilvántartását, valamint a biztosok utazási költségeinek proaktív közzétételét kéri;

15.hangsúlyozza, hogy az EU legitimitása szempontjából fontos a polgárok részvétele az EU döntéshozatalában; nagyra értékeli az ombudsman elkötelezettségét az uniós döntéshozatal elszámoltathatóságának előmozdítása iránt, különösen a környezetvédelmi döntések terén; üdvözli és támogatja az ombudsmannak az Európai Beruházási Bankhoz (EBB) intézett kérését, hogy tegyen számos átláthatósággal kapcsolatos lépést annak érdekében, hogy a nyilvánosság könnyebben megismerhesse az általa finanszírozott projektek lehetséges környezeti hatásait, valamint az ombudsman azon szándékát, hogy az EBB általi eddigi elégtelen nyomon követés fényében fokozza az EBB tevékenységének ellenőrzését, különösen a környezeti vonatkozású projektekre és az EBB finanszírozására vonatkozó információk időben történő közzétételét illetően, hogy a nyilvánosságnak elegendő ideje legyen az aggályok felvetésére;

16.elismerését fejezi ki az ombudsman által annak érdekében végzett munka tekintetében, hogy a környezettel kapcsolatos uniós döntéshozatal átláthatóságának értékelése előtérbe kerüljön, miután többek között hivatali visszásságot állapított meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a tárgyalások lezárása előtt nem mérlegelte megfelelően az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás környezeti hatásait, valamint megállapította, hogy a Bizottság súlyos hiányosságokkal kezeli a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket, és hogy nincsenek egyértelmű szabályok annak biztosítására, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség azokkal a szakértőkkel szemben, akikkel a Bizottság a környezetvédelemmel kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal keretében konzultál;

17.hangsúlyozza, hogy az ombudsman sajnálatosnak tartotta, hogy a proaktív átláthatóság főként csak azt követően valósult meg, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) kapcsolódó nemzeti terveket már jóváhagyták, ami megakadályozta, hogy a nyilvánosság megfelelően nyomon kövesse a tárgyalásokat; aggódik amiatt, hogy a Bizottság hosszas késedelmekkel bírálta el az RRF-hez kapcsolódó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket, ami egyes esetekben egy évet vagy annál is hosszabb időt vesz igénybe; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat egy olyan nyilvános portál használatára, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatásban részesülő valamennyi kedvezményezettet felsorolja, továbbra is tegye közzé a tagállamok kifizetési kérelmeinek előzetes értékelését, és konkrét részletekkel tájékoztassa a nyilvánosságot a felügyeleti és ellenőrzési munkájáról annak érdekében, hogy az összes elköltött pénzeszköz tekintetében érdemi elszámoltathatóságot biztosítson; üdvözli, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az európai ombudsman hivatalával együttműködve közzétette a „Towards good practice principles for government transparency in the use of recovery funds” [A bevált gyakorlatok elvei felé a kormányok átláthatósága terén a helyreállítási alapok felhasználása során] című politikai dokumentumot, amely iránymutatást nyújt a kormányok számára az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosításához a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felhasználása során;

18.hangsúlyozza, hogy az ombudsman a közös agrárpolitika keretében az átláthatóság és kiegyensúlyozott érdekképviselet Európai Bizottság általi biztosításának módjára vonatkozó stratégiai kezdeményezésében megállapította, hogy a KAP nemzeti stratégiai tervek kulcsfontosságú elemei – többek között a költségvetési tételek és mérföldkövek szerinti konkrét intézkedések – hiányoznak, ami megnehezíti a polgárok és az érdekelt felek számára annak megértését, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett használják fel az új KAP által nyújtott támogatást; támogatja az ombudsman által a Bizottsághoz intézett felhívást, hogy a Bizottság proaktívan hozzon nyilvánosságra több információt a tagállamok KAP keretében készített stratégiai terveinek jóváhagyásával kapcsolatban; felkéri a mezőgazdasági biztost és kabinetjét, valamint a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságát, hogy tegyen eleget az ombudsman ajánlásainak, és törekedjen mind a mezőgazdasági termelők, mind a civil társadalom érdekeinek tisztességes és kiegyensúlyozott képviseletére az érdekképviseletekkel tartott találkozókon és eszmecseréken, mivel – ahogyan arra az ombudsman 2022. februári levelében rámutatott – a mezőgazdasági biztos és kabinetje több találkozót tartott az ipar képviselőivel, mint a környezetvédelmi és egyéb szervezetekkel, például kutatóintézetekkel; felkéri a Bizottságot, hogy vállaljon aktív szerepet a tagállamok számára előírt átláthatósági kötelezettségek betartásának biztosításában, beleértve azt a kötelezettséget, hogy nyilvánosságra kell hozni azokat a tágabb értelemben vett szervezeteket, amelyekhez a támogatások kedvezményezettjei tartoznak, valamint azt a kötelezettséget, hogy közzé kell tenni a kedvezményezettek által kapott kifizetések teljes összegét annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság minden szükséges információhoz hozzáféréssel rendelkezzen a KAP-finanszírozás kedvezményezettjeiről;

19.sajnálja, hogy a KAP területét érintő ügyekkel kapcsolatos civil párbeszédben részt vevő csoportok létrehozásánál alkalmazott bizottsági megközelítés nem felelt meg az ombudsman ajánlásainak, és számos hiányosságot mutatott, és különösen nem valósította meg átlátható módon és egyértelműen a gazdasági és nem gazdasági érdekek kiegyensúlyozott képviseletét a csoportok összetételében;

20.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden intézmény időben kezelje a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket, megőrizve ezzel az információk relevanciáját; támogatja az ombudsman különjelentését, amelyet a Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálására fordított idővel kapcsolatos stratégiai vizsgálata keretében készített Európai ombudsman, „Az ombudsman vizsgálatot indít a Bizottság által a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálására fordított időről”, 2022. április 6.; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság rendszerszintű és jelentős késedelmet szenved az ilyen kérelmek feldolgozásában; hangsúlyozza, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés az 1049/2001/EK rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről( HL L 145., 2001.5.31., 43. o.). értelmében alapvető jog; sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa igazgatási gyakorlatát a jogalkotó által meghatározott határidők betartása érdekében, és egyértelműen és proaktívan mutassa meg, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelése során az átláthatóság a szabály, és azt prioritásként kezelik; hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek elegendő emberi erőforrást kell fordítaniuk a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésének hatékonyabbá tételére; emlékeztet arra, hogy az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottságnak alapvetően alakítsa át a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásával kapcsolatos megközelítését;

21.tudomásul veszi az ombudsman arra vonatkozó vizsgálatát, hogy a Bizottság nem azonosította és ezért nem értékelte a Bizottság elnöke és egy gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója között a Covid19-oltóanyag beszerzéséről váltott szöveges üzenetek lehetséges nyilvánosságra hozatalát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság megközelítése hivatali visszásságnak minősült; hangsúlyozza, hogy a munkával kapcsolatos szöveges és azonnali üzenetek az 1049/2001/EK rendelet értelmében „dokumentumok”, és hangsúlyozza, hogy ennek az elvnek a tiszteletben tartása különösen fontos; üdvözli az ombudsman ajánlásait az uniós közigazgatás számára a munkával kapcsolatos szöveges és azonnali üzenetek rögzítéséről; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós intézmények teljes mértékben tegyenek eleget ezeknek az ajánlásoknak annak érdekében, hogy az uniós közigazgatás gyakorlata összhangba kerüljön a modern kommunikációs módszerekkel; tudomásul veszi a Bizottság válaszát, mely szerint további iránymutatást fog kiadni a modern kommunikációs eszközök, például a szöveges üzenetek kezeléséről.

22.felszólítja a Tanácsot, hogy vonja le a tanulságot az ombudsman vizsgálatából, amely azt vizsgálta, hogy a Tanács megtagadta-e a nyilvánosság teljes körű hozzáférését a digitális piacokról szóló jogszabály tervezetéről folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz, ami 2022-ben az ombudsman hivatali visszásság fennállására vonatkozó következtetéséhez vezetett; felhívja a Tanácsot, hogy ezekben az esetekben a legmagasabb szintű átláthatósági normákat alkalmazza, különösen akkor, ha az ombudsman a korábbi stratégiai vizsgálatok során már azonosított problémákat a jogalkotási folyamatának és döntéshozatalának átláthatóságával kapcsolatban a Covid19-válság során; emlékeztet arra, hogy az átláthatóság az uniós Szerződésekben meghatározott egyik legfontosabb alapelv, és hogy az átláthatóság hiánya csökkentheti a polgároknak az európai intézményekbe és az EU egészébe vetett bizalmát;

23.hangsúlyozza az emberi jogok uniós közigazgatás általi betartásával kapcsolatban az ombudsman által végzett vizsgálatok fontosságát; támogatja az ombudsmannak azt a kérését, hogy a Bizottság hozzon létre egy új, különálló panaszkezelő portált az állítólagos emberi jogi visszaélések kezelésére, és azt tegye elérhetővé a civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek számára azokban az országokban, amelyekkel az EU kereskedelmi megállapodásokat kötött;

24.rámutat, hogy az ombudsman stratégiai vizsgálatot folytatott azzal kapcsolatban, hogy a Frontex miként tesz eleget az (EU) 2019/1896 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.). szerinti kibővített megbízatása szerinti alapvető jogoknak és átláthatósági kötelezettségeinek; hangsúlyozza, hogy a nyilvános ellenőrzés lehetővé tétele érdekében magas szintű átláthatósági normákat kell alkalmazni, és biztosítani kell az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását a Frontex elszámoltathatóságának javítása érdekében; felszólítja a Frontexet, hogy biztosítsa az ombudsman ajánlásainak megfelelő nyomon követését;

25.tudomásul veszi az ombudsman által az uniós forrásokból támogatott határigazgatási műveletekkel összefüggésben az alapvető jogok horvát hatóságok általi tiszteletben tartására vonatkozó bizottsági monitoringrendszerrel kapcsolatban folytatott vizsgálatát, amelynek eredményeképpen az ombudsman bírálta a Bizottságot, amiért késlekedett a horvát hatóságok által végzett határigazgatásra vonatkozó megfelelő monitoringmechanizmus felállításával; sürgeti a Bizottságot, hogy mindig azonnal reagáljon az ombudsman javításra irányuló javaslataira, különösen az ehhez hasonló esetekben, amikor jelentős hiányosságokra derül fény;

26.üdvözli, hogy az uniós ügynökségek hálózata a hivatalos nyelveknek a nyilvánossággal való kommunikáció során történő használatára vonatkozóan az ombudsman által kiadott gyakorlati ajánlások alapján megállapodott a többnyelvűségi politikára vonatkozó iránymutatásokról;

27.tudomásul veszi, hogy 2022-ben az ombudsmani hivatal munkamódszereit részletező végrehajtási rendelkezésekkel frissítették az európai ombudsman alapokmányát; úgy véli, hogy az új rendelkezések hozzájárulnak az ombudsman munkájának javításához;

28.üdvözli az ombudsman elkötelezettségét a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós közigazgatás általi végrehajtásának nyomon követése iránt; nagyra értékeli az ombudsmannak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó uniós keretrendszer tagjaként végzett munkáját;

29.hangsúlyozza az ombudsman arra irányuló saját kezdeményezésű vizsgálatának eredményeit, hogy a Bizottság miként ellenőrzi az uniós strukturális és beruházási alapokat annak biztosítása céljából, hogy azokat a fogyatékossággal élő személyek önálló élethez és beilleszkedéshez való jogának erősítésére használják fel. üdvözli azt a javaslatot, hogy a strukturális és beruházási alapok felhasználásával összefüggésben világosabb iránymutatást kell adni az intézményi kitagolás előmozdításának szükségességéről;

30.biztatja az ombudsmant, hogy az ombudsmanok európai hálózatán (ENO) keresztül folytassa a tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét a nemzeti ombudsmanokkal; nagyra értékeli, hogy az ENO 2022-es éves konferenciája a menekültek megsegítésének legjobb gyakorlataira összpontosított, és foglalkozott a közszolgáltatások digitalizálásának a polgárok jogaira gyakorolt hatásaival; üdvözli az ukrán és a moldovai ombudsmani hivatalnak az ENO-hoz való csatlakozását;

31.üdvözli az ombudsman arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy tovább javítsa tevékenységeinek ismertségét, többek között online eszközök révén, továbbá üdvözli az EU mind a 24 hivatalos nyelvén segítséget nyújtó többnyelvű honlapot;

32.üdvözli az ombudsman és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága közötti régóta fennálló, gyümölcsöző párbeszédet; hangsúlyozza, hogy az e két szerv közötti intenzív együttműködés segít az uniós intézmények demokratikus elszámoltathatóságának növelésében, és közelebb hozza azokat a polgárokhoz;

33.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak, illetve hasonló illetékes szerveinek.