1.üdvözli a nem kormányzati szervezetek alapvető szerepét a civil társadalom képviseletében, valamint a Szerződésekben foglalt jogok és értékek, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (EU Charta) szerinti alapvető jogok előmozdításában és védelmében; hangsúlyozza, hogy csak azok a nem kormányzati szervezetek jogosultak uniós finanszírozásra, amelyek tevékenysége tiszteletben tartja ezeket a jogokat és értékeket; sürgeti az összes érdekelt felet, hogy egyre inkább helyezzék az uniós elveket és értékeket az uniós finanszírozás középpontjába, és elismeri a nem kormányzati szervezetek méretük, erőforrásaik és személyzetük tekintetében fennálló sokféleségét;

2.kiemeli különösen a kedvezményezettek, köztük a nem kormányzati szervezetek szerepét az uniós költségvetés végrehajtásában és a civil társadalom képviseletében, valamint azt a kötelezettséget, hogy e szerepet az uniós pénzügyi szabályok és az uniós pénzügyi érdekek védelmére vonatkozó elvek teljes körű tiszteletben tartásával lássák el; emlékeztet arra, hogy az EU területén működő nem kormányzati szervezeteknek tiszteletben kell tartaniuk a tevékenységük által érintett tagállamokban alkalmazandó nemzeti jogot, valamint az uniós jogot és a nemzetközi jogot; megismétli, hogy az EU átláthatósága és elszámoltathatósága elengedhetetlen a demokrácián, az alapvető szabadságokon, a befogadáson és a sokszínűségen alapuló, kedvező és tisztességes európai rendszer megerősítéséhez;

3.hangsúlyozza, hogy a nem kormányzati szervezetek mind állami pénzügyi támogatásra, mind magánadományokra támaszkodnak, olyan módon, hogy azok kölcsönösen nem zárják ki egymást; emlékeztet, hogy az uniós forrásokon vagy a nemzeti vagy helyi szintű közpénzeken kívüli források felkutatásának, biztosításának és felhasználásának képessége alapvető fontosságú a nem kormányzati szervezetek létezése és működése számára;

4.kiemeli, hogy a civil társadalmi szervezetek a legnagyobb tiszteletet és hálát érdemlik az általuk napi szinten végzett munkáért; elismeri a civil szervezetek által Európa-szerte végzett munkát, és megerősíti, hogy ezek a nem kormányzati szervezetek a legnagyobb elismerést és támogatást érdemlik; hangsúlyozza e szervezetek pénzügyi és egyéb szükségletei kielégítésének fontosságát;

5.méltatja azt a döntő szerepet, amelyet a nem kormányzati szervezetek a jogállamiság és a demokratikus értékek védelme, a korrupció elleni küzdelem, valamint az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása terén játszanak az uniós és nem uniós országokban; megismétli, hogy a tekintélyelvű vagy nem demokratikus rendszerű országokban a nem kormányzati szervezetek gyakran a demokrácia utolsó védelmi vonalát jelentik, amelyeket a tekintélyelvű rezsimek világszerte megpróbálnak elhallgattatni, többek között az elfogadott jogszabályok és diszkriminatív kötelezettségek révén, és ezért támogatásra és védelemre szorulnak; felhívja a Bizottságot, hogy fontoljon meg ezzel kapcsolatos védzáradékokat és mechanizmusokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő és átlátható uniós finanszírozást biztosítsanak az e területeken tevékenykedő nem kormányzati szervezetek számára;

6.üdvözli a nem kormányzati szervezetek által a konfliktus sújtotta területeken annak biztosítása érdekében végzett tevékenységeket, hogy a humanitárius segítség gyorsan és hatékonyan eljusson a civil lakossághoz és a rászorulókhoz; elismeri a nem kormányzati szervezetek fontosságát annak biztosításában, hogy az EU a világ legnagyobb fejlesztési segélyezőjeként továbbra is hozzájáruljon a stabilitás előmozdításához, a szegénység leküzdéséhez és a globális fejlődés előmozdításához;

7.rámutat arra, hogy a gyakorlatban a jogalkotási folyamatok figyelmen kívül hagyhatják a helyi, regionális és nemzeti nem kormányzati szervezetek véleményét; úgy véli, hogy a kisméretű nem kormányzati szervezetek gyakran nehézségekkel szembesülnek az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés terén a nehézkes adminisztratív eljárások miatt; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy még inkább egyszerűsítse és racionalizálja az eljárásokat, hogy a kisebb – többek között helyi szintű – nem kormányzati szervezetek számára tegye lehetővé az uniós források megpályázását és igénybe vételét; kiemeli, hogy a kisebb nem kormányzati szervezetek prioritásait és szükségleteit gyakran figyelmen kívül hagyják vagy azok kevesebb figyelmet kapnak annak ellenére, hogy gyakran ők ismerik a legjobban a helyzetet és hatalmas mennyiségű munkát végeznek; hangsúlyozza, hogy a kis szervezetek munkájához a lehető legnagyobb tisztelettel kell viszonyulni, és hogy az uniós finanszírozást hozzáférhetőbbé kell tenni számukra, mivel ezek olyan fontos elemet jelentenek, amely erősíti a sokszínűséget és a sokféleséget Európa-szerte és Európán kívül is; elismeri, hogy az európai nem kormányzati szervezetek döntő támogató szerepet játszanak a közszolgáltatások kiegészítésében;

8.továbbra is mély aggodalmát fejezi ki a nem kormányzati szervezeteket egyes tagállamokban érő fenyegetések és indokolatlan támadások miatt, beleértve azt is, hogy olyan jogszabályokat terjesztenek elő és fogadnak el, amelyek diszkriminatív kötelezettségeket rónak a nem kormányzati szervezetekre, amelyek korlátozzák vagy betiltják tevékenységüket, továbbá az olyan módszereket, mint például a személyzetük elleni online és offline megfélemlítés és zaklatás, a negatív nyilvános nyilatkozatok és rágalomkampányok, a szóbeli fenyegetések, valamint a jogi és fizikai támadások; hangsúlyozza, hogy egyes nem kormányzati szervezeteknek túlzott adminisztratív ellenőrzésekkel vagy auditokkal, politikai indíttatású finanszírozási megszorításokkal, valamint a létrehozásukra és nyilvántartásba vételükre vonatkozó túlságosan szigorú jogi követelményekkel is szembe kell nézniük; ragaszkodik ahhoz, hogy a nem kormányzati szervezeteket védeni kell, és megfelelő finanszírozásban és támogatásban kell részesíteni;

9.meg van győződve arról, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság elengedhetetlen a nem kormányzati és az egyéb profitorientált vagy nonprofit szervezetek számára is ahhoz, hogy prezentálják értékes munkájukat, elismeréshez jussanak és növeljék hitelességüket; úgy véli, hogy különleges rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a nem kormányzati szervezetekre, amelyek teljes mértékben megfelelnek az uniós értékeknek és pénzügyi szabályoknak, és teljes mértékben tiszteletben tartják az Európai Unió Alapjogi Chartáját, miközben demokratikus kihívásokkal teli környezetben működnek; úgy véli, hogy az európai polgárokat biztosítani kell arról, hogy az EU minden uniós forrásról pontosan tudja, hogy azt hogyan használják fel; ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a meglévő átláthatósági követelmények ellenére nincs információ, adat arról, illetve nem ellenőrzik, hogy ki vagy mi részesül uniós forrásokban; emlékeztet arra, hogy az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra vonatkozó követelményeknek mindig meg kell felelniük a nemzetközi jognak és az emberi jogi normáknak, különösen a polgári szabadságjogok gyakorlása tekintetében, és szigorúan szükségeseknek és arányosaknak kell maradniuk az elérni kívánt konkrét célokkal;

10.emlékeztet arra, hogy az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot nem szabad a független civil társadalom mozgásterének korlátozására vagy a kritikus hangok elhallgattatására használni;

11.hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos annak biztosítása, hogy az uniós átláthatósági és elszámoltathatósági kötelezettségek ne veszélyeztessék az uniós források végső kedvezményezettjeit; úgy véli, hogy kellően indokolt esetekben – különösen az autoriter rezsimek által irányított országokban vagy olyan országokban működő nem kormányzati szervezetek esetében, ahol a jogállamisággal kapcsolatos, elismerten létező problémák negatív hatással vannak a nem kormányzati szervezetekre, ahol a civil társadalomnak korlátozott a mozgástere és ahol a nem kormányzati szervezetek kilétére vagy munkájára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala megtorláshoz vezethet, veszélybe sodorva a nem kormányzati szervezetek létét és munkatársaik biztonságát – a nyilvános átláthatósági követelményeket kivételes jelleggel a helyzetnek megfelelő módon kell alkalmazni;

12.úgy véli, hogy bizonyos, közfelháborodást kiváltó állítólagos korrupciós ügyek, mint például a Katargate, megelőzhetők lettek volna a meglévő átláthatósági követelmények következetes érvényesítésével, valamint az érintett szervezetekre, köztük nem kormányzati szervezetekre vonatkozó, a finanszírozási forrásaik és belső struktúráik nyilvánosságra hozatalát előíró kötelezettséggel; megjegyzi, hogy egyes esetekben az érintett szervezetek uniós finanszírozásban részesültek;

13.elítéli azt a tendenciát, hogy az uniós forrásokat egyre gyakrabban használják fel az uniós elvekkel és értékekkel ellentétesen, különösen azt, hogy e források felhasználása és a más szervezeteknek történő átutalások nem teljes mértékben nyomon követhetők; felhívja a figyelmet annak veszélyére, hogy az uniós forrásokat korrupt ügyletekre használhatják fel, és hogy azok csalás és szabálytalanságok, külföldi beavatkozás vagy politikai beszivárgás eszközévé válhatnak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei átláthatóak legyenek;

14.ismét hangsúlyozza, hogy a nem kormányzati szervezetek iránti közbizalom és támogatás alapvető fontosságú; elismeri, hogy az e szervezetek leírására használt kifejezések különböző jogi és általános értelmezések tárgyát képezik, amelyek tagállamonként eltérőek;

15.hangsúlyozza, hogy a nem kormányzati szervezet kifejezés tágan értelmezett gyűjtőfogalom, amely számos különböző típusú jogalanyt foglal magában a nagy nemzetközi szervezetektől a kisebb regionális vagy helyi szervezetekig, a főként alkalmazottakból álló szervezetektől a túlnyomórészt önkéntesekből álló szervezetekig; kiemeli, hogy a nem kormányzati szervezetek tevékenységi köre és módszerei is nagyon eltérőek lehetnek; úgy véli, hogy ez a sokféleség megnehezíti a nem kormányzati szervezetek egységes fogalommeghatározását az EU-n belül; kiemeli mindazonáltal a harmonizált uniós szintű megközelítés létrehozásának előnyeit, többek között egy harmonizált fogalommeghatározás révén, amelynek hozzáadott értéke az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a kiszámíthatóság és a közbizalom növelésében rejlik; ezért arra ösztönzi a társjogalkotókat, hogy állapodjanak meg egy ilyen harmonizált megközelítésről a nem kormányzati szervezetekkel és az érintett szervezetekkel kapcsolatban uniós szinten, ami jelentősen segítené az európai költségvetési ellenőrzési eljárásokat, különösen a határokon átnyúló egyesületek esetében; megismétli, hogy alapvető fontosságú az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása minden olyan szervezet számára, amely uniós támogatásban részesül; megjegyzi, hogy hasznos lenne harmonizált megközelítést kidolgozni arra vonatkozóan, hogy különböző kontextusokban milyen szerepet töltenek be ezek a szervezetek az EU-val és annak szerveivel való kapcsolatukban;

16.tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a költségvetési rendelet átdolgozására irányuló 2022. évi javaslatban szerepeljen a nem kormányzati szervezetek közös fogalommeghatározása; emlékeztet arra, hogy a Parlament megbízatásában további tisztázást kért a nem kormányzati szervezet fogalmának meghatározását illetően, különösen a formális keretek, az átláthatóság és a tagok vagy alapítók elszámoltathatóságának mértékét illetően; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytasson mélyreható konzultációt a nem kormányzati szervezetek meghatározásáról, bevonva a tagállami tisztviselőket és a nem kormányzati szervezeteket, figyelembe véve a „kis- és középvállalkozások” (kkv-k) fogalmának meghatározása során követett módszertant is;

17.úgy véli, hogy ahhoz, hogy egy szervezet nem kormányzati szervezetnek minősüljön, nem szabad, hogy 100%-ban az állam és a Bizottság finanszírozza;

18.megjegyzi, hogy az Európai Bizottság az FTS-ben a nem kormányzati és a nonprofit szervezetek kifejezéseket egyértelmű különbségtétel nélkül használja; sajnálja, hogy ez bizonytalanságot okoz az uniós források elosztásában és nyomon követésében, és félreértésekhez vezethet az NGO-k és jogalanyok által kapott támogatások összegével kapcsolatban; megjegyzi, hogy az FTS a „Gyakran ismételt kérdések” részben meghatározza a nem kormányzati szervezet fogalmát, és abban a nem kormányzati szervezet nonprofit szervezetként való státusza lényeges elem, amelyet hitelesíteni kell; sajnálatosnak tartja, hogy nincs egyértelmű különbségtétel, mivel még mindig nincs harmonizált uniós megközelítés a nem kormányzati szervezetekre vonatkozóan, és az FTS-hez csupán a szervezetek önbesorolását vették alapul, amely kizárólag a tagállamonként eltérő szabályokon alapul; kéri továbbá, hogy az FTS biztosítsa a nem kormányzati szervezetek vagy nonprofit szervezetek különböző típusainak megfelelő osztályozását annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy bizonyos típusú szervezetek között alig vagy egyáltalán ne tegyenek különbséget, és ennélfogva az egyetemeket, kutatóintézeteket, önkéntes szervezeteket és egyéb nem kormányzati szervezeteket az FTS adatbázisában azonosnak tekintsék;

19.úgy véli, hogy a csalást, az összeférhetetlenséget, a kettős finanszírozást, a korrupciót, a pénzmosást és a sikkasztást minden helyzetben és minden kedvezményezett esetében meg kell akadályozni és kezelni kell, függetlenül a kedvezményezett szervezetek jellegétől és jogi státuszától; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ilyen esetekben nem áll rendelkezésre elegendő adat a mentesítésért felelős hatóság számára; emlékeztet arra, hogy az uniós finanszírozás valamennyi kérelmezője és kedvezményezettje, beleértve a nem kormányzati szervezeteket is, az uniós pénzügyi szabályok hatálya alá tartozik;

20.hangsúlyozza, hogy a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) fontos eszköz az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, amely többszintű védelmet biztosít az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatot jelentő személyek vagy szervezetek korai felderítése révén; üdvözli a költségvetési rendelet átdolgozására irányuló bizottsági javaslatot, amely magában foglalja a korai felismerési és kizárási rendszer kiterjesztését a megosztott irányításra, és azt új kizárási okokkal egészíti ki Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2022. május 16-i bizottsági javaslat (átdolgozás) 139. cikke (1) bekezdésének i) pontja és 139. cikke (1) bekezdése c) pontjának vi. alpontja (COM(2022)0223).; kéri a Bizottságot, hogy tegye teljes mértékben működőképessé a korai felismerési és kizárási rendszert, hogy a költségvetési rendelet alapján lehetővé váljon a kedvezményezettek – köztük a nem kormányzati szervezetek – tényleges kizárása az uniós forrásokhoz való további hozzáférésből;

21.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az átláthatósági követelmények elégtelenek lehetnek, különösen akkor, ha a forrásokat egy láncon keresztül továbbítják, és más adományozókkal közös projektek társfinanszírozására használják fel; problematikusnak tartja, hogy az FTS csak a Bizottság által közvetlenül, közvetlen irányítás keretében odaítélt támogatásokról nyújt tájékoztatást, de nem részletezi a Bizottsággal jogi kapcsolatban álló kedvezményezettektől és partnerektől közvetve kapott forrásokat;

22.hangsúlyozza, hogy nem minden tagállam nyújt ugyanolyan szintű tájékoztatást a vissza nem térítendő támogatásokról, és hogy a meglévő uniós adatbázis nem eléggé következetes és koherens; kéri a Bizottságot, hogy a megosztott és közvetett irányítás esetében erősítse meg az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot azáltal, hogy a költségvetési rendelet átdolgozására irányuló javaslattal összhangban ellenőrzi a pénzeszközök átcsoportosítását és felhasználását egészen a végső kedvezményezettekig;

23.felszólítja a Bizottságot, hogy arányosan erősítse meg az előzetes ellenőrzési mechanizmusokat, beleértve a megfelelő szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is; úgy véli, hogy súlyos hiányosságok vannak az uniós források felhasználásának utólagos ellenőrzésében, és sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve készítsen mélyreható elemzést, amely egyértelmű javaslatokat tartalmaz a minőség, az összeg és a szabályszerűség megerősítésére, és amelyet a Bizottságon belül egy jól megalapozott és központosított, az összes érdekképviselő tekintetében egyértelmű megbízatással, vizsgálati képességekkel és erőforrásokkal rendelkező költségvetési ellenőrzési munkacsoport támogat;

24.elismeri, hogy a pénzeszközök felelős és elszámoltatható felhasználásának biztosítása érdekében az EU által finanszírozott tevékenységek valamennyi aspektusában fontos az átláthatóság; elismeri az uniós politikai döntéshozatalba való esetleges külföldi beavatkozással kapcsolatos aggodalmakat, valamint azt, hogy a jelenlegi rendszer nem tudja teljes mértékben megakadályozni, hogy a szereplők – többek között nem kormányzati szervezetek – hamis narratívákat népszerűsítsenek, többek között dezinformáció révén, ahogyan az állítólag a Katargate-ügyben történt; úgy véli, hogy a meglévő aggályok nem vezethetnek valamennyi nem kormányzati szervezet megbélyegzéséhez, mivel a legtöbb nem kormányzati szervezet tiszteletben tartja és támogatja az EU demokratikus elveit és értékeit; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetést nem szabad az EU demokratikus elvei és értékei elleni lobbitevékenységre felhasználni;

25.felszólítja a Bizottságot, hogy kötelezze az uniós támogatásban részesülő kedvezményezetteket, beleértve a nem kormányzati szervezeteket is, hogy öt éven keresztül tegyék közzé az EU által társfinanszírozott projektekhez kapcsolódóan más forrásból kapott finanszírozás részletes adatait, a titoktartás elvének fenntartása mellett, különösen kellően indokolt esetekben, amikor a kedvezményezetteket, beleértve a nem kormányzati szervezeteket is, komoly megtorlások fenyegetik; hangsúlyozza, hogy a nem kormányzati szervezetek Unión kívülről érkező finanszírozása legitim finanszírozási forrás lehet, de hangsúlyozza, hogy a titoktartás elvét tiszteletben tartó egyértelmű átláthatósági szabályok nélkül az ilyen finanszírozási lehetőségek megnyitják az utat a visszaélések és a harmadik országok szereplői által gyakorolt jogtalan befolyásolás előtt; felszólítja az uniós intézményeket, hogy javítsák átláthatósági normáik végrehajtását, beleértve a lobbitevékenységekre vonatkozó kötelező jelentéstételt is;

26.ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti lobbi- és átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat, amelyek előírják az adományozók – köztük a nemzetközi adományozók – és a finanszírozási források nyilvánosságra hozatalát is, azonos átláthatósági követelmények mellett valamennyi érdekképviselő számára, függetlenül azok jellegétől és jogállásától;

27.emlékeztet arra, hogy a tagállamok felelősek a csalás, a pénzeszközökkel való visszaélés vagy a pénzmosás miatt hozott ítéletek vagy a folyamatban lévő nyomozások nyilvántartásba vételéért és ellenőrzéséért, valamint az ilyen ügyek bejelentéséért; úgy véli, hogy a nemzeti közigazgatások – mivel jobban ismerik a helyi viszonyokat – az első hatékony szintet jelentik az uniós szabályokkal és értékekkel ellentétesen cselekvő szervezetek ellenőrzésében és nyomon követésében, a csalás és a pénzeszközök hűtlen kezelésének megelőzésére, felderítésére és leküzdésére irányuló intézkedések megerősítése érdekében;

28.felszólítja a nemzeti hatóságokat, hogy erősítsék meg átláthatósági és elszámoltathatósági rendszereiket annak érdekében, hogy azonosítani tudják az összes olyan szervezetet vagy jogalanyt, amely az uniós szabályokkal és értékekkel ellentétesen cselekszik, és hozzanak olyan jogi és adminisztratív intézkedéseket, amelyek elősegítik az uniós szintű fellépést, valamint megkönnyítik és felgyorsítják a Bizottság számára, hogy az érintett szervezeteket bevonja rendszereibe; sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós szabályokat és értékeket megsértő valamennyi érdekképviselőt vonja be a korai felismerési és kizárási rendszerbe, és ennek megfelelően zárja ki őket az uniós finanszírozásból, összhangban az uniós költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelettel;

29.véleménye szerint a tagállamok számára nem szabad mérlegelési mozgásteret hagyni arra, hogy a nem kormányzati szervezeteket végzetesen korlátozó követelményeknek és kötelezettségeknek vessék alá; emlékeztet arra, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amikor 2017-ben törvényt vezetett be a külföldi beavatkozásról, és hogy az Európai Bíróság által az Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben 2020. június 18-án hozott ítélet A Bíróság 2020. június 18-i ítélete, Európai Bizottság kontra Magyarország, C-78/18, ECLI:EU:C:2020:476. megállapította, hogy az egyesülési szabadsághoz való jog és így az uniós jog sérül, ha a civil szervezetekre vonatkozó rendszerszintű kötelezettségek jelentősen megnehezítik azoknak a szervezeteknek a fellépését és működését, amelyekre ezek a kötelezettségek vonatkoznak;

30.sajnálatosnak tartja, hogy az adatokat az FTS-ben 6–18 hónapos késéssel teszik közzé, és ez hatással van az átláthatóságra; felszólítja a Bizottságot, hogy legkésőbb a támogatás odaítélésétől számított hat hónapon belül tegye közzé a nem kormányzati szervezeteknek és jogalanyoknak nyújtott uniós támogatásokról szóló információkat, beleértve a más forrásokból kapott finanszírozást is, figyelembe véve a titoktartás elvét a súlyos fenyegetésekkel szembesülő kedvezményezettek – köztük nem kormányzati szervezetek – kellően indokolt esetében; felszólítja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki és vezessen be adathitelesítési eszközöket annak érdekében, hogy az FTS-adatok hitelesítési folyamata automatikus, folyamatos és gyorsabb legyen, illetve kevesebb erőforrást igényeljen;

31.sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság informatikai rendszerei nem felhasználóbarátak, és eltérő szabályokat használnak a projektek és támogatások kedvezményezettjeinek azonosítására, ami eltérő adatokat eredményez, és megnehezíti a különböző nyilvánosan hozzáférhető bizottsági portálokról és adatbázisokból származó információk egyeztetését; azt ajánlja, hogy a Bizottság hozzon létre harmonizált szabályokat, és egységesítse a programspecifikus adatbázisok felépítését és funkcióit, figyelembe véve a nem kormányzati szervezetek sokféle környezetét és tevékenységi területét, kerülve ugyanakkor, hogy további szükségtelen terheket rójon rájuk;

32.felhívja a Bizottságot, hogy a különböző rendszerek és honlapok által szolgáltatott, nyilvánosan elérhető információk egyeztetésének megkönnyítése érdekében valamennyi portálon és adatbázisban – beleértve a kedvezményezettek honlapjait is – használjon közös egyedi adat-egyedet, például egyedi résztvevő-azonosító kódot és projektazonosító kulcsokat a titoktartás elvének fenntartása mellett, különösen olyan kedvezményezettek, köztük nem kormányzati szervezetek esetében, amelyek komoly megtorlás veszélyének vannak kitéve; felhívja a Bizottságot, hogy minden kedvezményezett – köztük a nem kormányzati szervezetek – számára biztosítson olyan kódot, amelynek segítségével a finanszírozási adatok öt évre visszamenően közvetlenül kinyerhetők az FTS-ből, és amely a Bizottság programadatbázisaiban a megfelelő projektbejegyzésekre mutató hivatkozásokat tartalmaz;

33.megjegyzi, hogy a projektek weboldalain megjelenő információk tartalma és terjedelme igen következetlen, többek között a kapott támogatások partnerek közötti elosztása és a Bizottság vonatkozó adatbázisaival való kapcsolat tekintetében; kéri, hogy tanúsítsanak proaktívabb megközelítést a nyilvános átláthatóságot illetően, és erősítsék meg az együttműködést az uniós költségvetési hatóságokkal, az uniós támogatásokra vonatkozó jelenlegi minimális követelményeken túlmenően; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a rendszert, amelynek értelmében az uniós források igénylésekor az összes pályázó, köztük a nem kormányzati szervezetek elkötelezik magukat az Európai Unió Alapjogi Chartája mellett; kéri, hogy az EU által finanszírozott projektek weboldalain egyértelműbben és szisztematikusabban jelenítsék meg az EU-tól és más forrásokból kapott támogatásokra vonatkozó információkat;

34.kéri, hogy a vállalatok tényleges tulajdonosait az uniós országok központi nyilvántartásaiban tüntessék fel, amelyekhez a „jogos érdekkel” rendelkező személyek – például oknyomozó újságírók, az érintett polgárok és a nem kormányzati szervezetek – hozzáférhetnek;

35.megjegyzi, hogy bár a közös támogatáskezelési eszközként és pályázó-nyilvántartási rendszerként működő eGrants rendszernek a Bizottság valamennyi szolgálatában való általánossá tétele javította az FTS-adatok minőségét és hiánytalanságát, további erőfeszítésekre van szükség ezen adatok megbízhatóságának javítása érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság meglévő átláthatósági portáljai és rendszerei még mindig nem eléggé egységesek; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy fokozza az adatbázisok észszerűsítésére irányuló munkáját olyan felhasználóbarátabb FTS létrehozása érdekében, amely kapcsolódik az átláthatósági nyilvántartáshoz és kompatibilis a programok egyedi adatbázisaival; kiemeli, hogy a rendszernek tartalmaznia kell az egyenlegkifizetéseket, lehetővé téve a kedvezményezettek, köztük a nem kormányzati szervezetek kategóriánkénti azonosítását, többek között a nem kormányzati szervezetek és az érintett szervezetek költségvetési rendelettel összhangban történő meghatározása révén; kéri, hogy a Bizottság 2024 végéig készítsen a további igazgatási intézkedésekre vonatkozó javaslatot;

36.megjegyzi, hogy bizonyos helyzetekben a nonprofit szervezet székhelye az egyik országban van, a támogatott műveletek pedig egy másik országban zajlanak; kéri a nonprofit szervezeteket, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a székhelyük szerinti joghatóság területén kívül nyújtott pénzeszközök és szolgáltatások elszámolására;

37.üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a költségvetési rendelet 36. cikke alapján hozzanak létre központosított, interoperábilis adatbányászati és kockázatértékelési informatikai rendszert, hogy javítsák a költségvetés-végrehajtás belső ellenőrzésének hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy ennek a rendszernek nemcsak a címzettek adatait kell tartalmaznia, hanem a tényleges tulajdonosok adatait is, az (EU) 2015/849 irányelvvel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.). összhangban; kéri, hogy ez a rendszer minden irányítási mód esetében tartalmazzon a korai felismerési és kizárási rendszer adatain alapuló kockázati mutatókat;

38.sajnálja, hogy a nemzeti és uniós szintű jelentéstételi kötelezettségek és számviteli gyakorlatok egyidejű megléte aránytalan adminisztratív terhet róhat a kedvezményezettekre, köztük a nem kormányzati szervezetekre; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós és nemzeti szintű jelentéstételi kötelezettségek összhangját, hogy a kötelezettségek teljesítésének könnyebb nyomon követése biztosítható legyen;

39.hangsúlyozza, hogy fontos az átláthatóság és az uniós források végső kedvezményezettjeinek azonosítása; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki harmonizált ellenőrzési rendszert a bürokrácia csökkentése, a hatékonyság javítása és a végső kedvezményezettek azonosítása céljából; javasolja, hogy a Bizottság uniós szintű információs és átláthatósági platformokon keresztül szisztematikus, egységes és harmonizált módon kövesse végig az uniós források útját a végső kedvezményezettekig; kéri továbbá, hogy a Bizottság és az uniós támogatásban részesülő kedvezményezettek, köztük a nem kormányzati szervezetek között legyen fokozottabb párbeszéd arról, hogyan lehetne csökkenteni a túlzott terheket;

40.aggodalommal tölti el, amikor az uniós programok láthatósági előírásait nem tartják be teljes mértékben; felszólítja a Bizottságot, hogy utasítsa szolgálatait a szerződésben vállalt láthatósági kötelezettségeiket nem teljesítő kedvezményezettekkel kötött megállapodások megszüntetésére vagy a nekik teljesített kifizetések csökkentésére;

41.felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a költségvetési rendeletről és az EU költségvetéséről szóló képzést valamennyi programtisztviselője és az uniós ügynökségek számára; kéri a Bizottságot, hogy az uniós finanszírozás valamennyi kedvezményezettje, köztük a nem kormányzati szervezetek számára biztosítson képzést a jelentéstételről és a pénzügyi szabályokról, és kéri, hogy a mentesítésért felelős hatóságot megfelelően tájékoztassák ezekről a képzésekről, beleértve azok tartalmát, résztvevőit és a kapcsolódó költségeket is; kéri a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a támogatások kérelmezésére és kiválasztására vonatkozó eljárásokat, biztosítsa az egységes megközelítést és a folyamat átláthatóságát, csökkentse az adminisztratív terheket, és rendszeresen dolgozza át ezeket a szabályokat a változó körülményeknek és a tanulságoknak megfelelően;

42.tudomásul veszi az Európai Számvevőszék 2018-as megállapítását, miszerint a támogatások továbbadása miatt a Bizottság nem tudja megfelelően nyomon követni az uniós források felhasználását; kéri, hogy a harmadik fél nem kormányzati szervezeteknek továbbadott támogatás formájában nyújtott összegeket egyértelműen azonosítani lehessen az FTS-ben és a Bizottság éves pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstételében;

43.arra kéri az összes uniós intézményt, hogy sokkal szigorúbban hajtsa végre és érvényesítse az uniós átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket, és felügyelje betartásukat; kéri, hogy rendeljenek több erőforrást az átláthatósági nyilvántartás titkárságához annak érdekében, hogy a regisztrációs folyamat során támogatást nyújthasson valamennyi kérelmezőnek és nyilvántartottnak, különösen a kisebb szervezeteknek és a nem kormányzati szervezeteknek, és alaposabban ellenőrizhesse az általuk szolgáltatott információkat; kéri különösen azt, hogy valamennyi bizottság titkárságán és az érintett igazgatási egységeknél alkalmazzanak egy átláthatósági tisztviselőt; emlékeztet arra, hogy az átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó iránymutatások szerint a megadott adatokban bekövetkezett változásokat azonnal, de legkésőbb három hónapon belül közölni kell; nyomatékosan kéri, hogy nyilvántartásba vett szervezetek igazgatótanácsában vagy vezetőségében bekövetkező változásokat is rögzítsék az átláthatósági nyilvántartásban; kéri, hogy az átláthatósági adatbázis csak bizonyos felhatalmazott személyek számára és a költségvetési hatósághoz benyújtott kérésre legyen hozzáférhető, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen olyan információk terjedése, amelyek veszélyeztethetik valamely személy életét, személyes biztonságát vagy nem kormányzati szervezet létét;

44.sajnálattal állapítja meg, hogy az átláthatósági nyilvántartásban a különböző típusú szervezetekre vonatkozóan eltérő közzétételi követelmények vannak érvényben; kéri a Bizottságot, hogy az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett szervezetek valamennyi típusára azonos közzétételi követelményeket írjon elő; megjegyzi, hogy mindegyik szervezet számára elő kell írni különösen, hogy tegye közzé jövedelmét és a lobbitevékenységre fordított összegeket Lásd: átláthatósági és elszámoltathatósági tanulmány, 24.3. ajánlás.;

45.emlékeztet a Parlament 2021. évi mentesítési állásfoglalásában Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0138, 74. bekezdés. megfogalmazott ajánlásokra, amelyek az uniós átláthatósági nyilvántartás és a hozzá tartozó iránymutatások felülvizsgálatára szólítanak fel annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vett szervezetek számára kötelező legyen az összes finanszírozási forrás – ezen belül a más társaságokban lévő részvények – részleteinek közzététele, és lehetővé váljon az uniós pénzeszközök nyomon követése a közvetlen címzettől a végső kedvezményezettig, amennyiben a pénzeszközök egy láncolat mentén kerülnek átutalásra, beleértve azt is, amikor az egyik kedvezményezettől, többek között nem kormányzati szervezettől egy másiknak utalnak át pénzeszközöket, a titoktartás elvének fenntartása mellett a súlyos fenyegetésnek kitett nem kormányzati szervezetek esetében;

46.kéri a teljes átláthatóság és elszámoltathatóság, az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint a demokratikus és uniós értékek előmozdítása iránt elkötelezett valamennyi nem kormányzati szervezetet és egyéb szervezetet, hogy kérjék felvételüket az átláthatósági nyilvántartásba, amikor uniós forrásokra pályáznak;

47.kéri a Parlamentbe való belépésre és a parlamenti bizottságokba való meghívásra vonatkozó szabályok szigorú betartását, amelyek feltétele, hogy az egyes szervezeteket az egyes bizottságok titkárságán alkalmazandó új átláthatósági tisztviselő bejegyezze az átláthatósági nyilvántartásba;

48.felkér minden uniós finanszírozású kedvezményezettet, köztük a nem kormányzati szervezeteket, hogy az európai parlamenti képviselőkkel, az európai parlamenti képviselők asszisztenseivel vagy más uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek képviselőivel folytatott összes találkozót tegyék közzé az interneten – az európai parlamenti képviselők hasonló kötelezettségeivel összhangban –, amennyiben ezek a találkozók a folyamatban lévő uniós jogalkotási eljárásokkal vagy az ilyen kedvezményezettek által kapott vagy kérelmezett uniós finanszírozással kapcsolatosak; felhívja az érintett uniós intézményeket és szerveket, hogy biztosítsák az ilyen találkozók közzétételéhez szükséges eszközöket, indokolt esetben lehetővé téve ugyanakkor a kivételeket;

49.a nem kormányzati szervezetekről szóló rendelet elfogadását megkülönböztető intézkedésnek tekinti, amely a nem kormányzati szervezeteket célozza, az uniós források összes többi kedvezményezettjét nem; úgy véli, hogy az olyan kérdések, mint a forgóajtó-jelenség, a finanszírozás és az adományok átláthatósága, a pénzmosás elleni küzdelem, a külföldi beavatkozás korlátozása, a politikai és gazdasági befolyástól való függetlenség, valamint a visszaélések bejelentése fontosak minden uniós támogatásban részesülő szervezet számára, és ezeket nem szabad a nem kormányzati szervezetek mozgásterének korlátozására használni;

50.megismétli a Bizottság 2021. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0137. annak biztosítása érdekében megfogalmazott kérését, hogy az uniós finanszírozás mindazon kedvezményezettjei, köztük a nem kormányzati szervezetek, amelyek visszaéltek uniós pénzeszközökkel vagy hűtlenül kezelték uniós pénzeszközöket, vagy az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített uniós értékekkel ellentétes tevékenységeket folytattak, például terrorizmusra bujtottak fel, gyűlöletbeszédet folytattak, támogatták vagy dicsőítették az erőszakot, a politikai és vallási szélsőségeket, vagy szándékosan meghamisított tudományos adatok formájában dezinformációt terjesztettek, jelenjenek meg a korai felismerési és kizárási rendszerben, ne léphessenek be az uniós intézményekben és ne férjenek hozzá közvetlenül vagy megosztottan irányított uniós finanszírozási programokhoz; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Parlament ajánlásának megfelelően és a költségvetési rendeletre vonatkozó megállapodással összhangban érvényesítsék a javított kizárási lista végrehajtását és közzétételét; elvárja, hogy a Bizottság 2025 elején tegyen jelentést ezen ajánlás végrehajtásáról;

51.kéri a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy rendszeresen nyújtsák be a Parlamentnek mint mentesítésért felelős hatóságnak a kedvezményezettek, köztük a nem kormányzati szervezetek kockázatalapú helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos megállapításokat és az ellenőrzések következtetéseit, valamint azok eredményeit; ösztönzi az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és a Számvevőszékkel folytatott megerősített együttműködést; kéri a Bizottságot, hogy javítsa különösen az OLAF hozzáférését annak érdekében, hogy információkhoz juthasson az egyes kedveményezettek pénzügyi kötelességszegéseiről, kivizsgálhassa azokat, és az alkalmazandó rendeleteknek megfelelően az uniós forrásokkal kapcsolatos csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok esetén megfelelő szankciókat szabhasson ki (például a korai felismerési és kizárási rendszeren keresztül a kifizetések felfüggesztését);

52.emlékeztet arra, hogy a nem kormányzati szervezetekre ugyanolyan szintű ellenőrzésnek és vizsgálatok vonatkoznak, mint az uniós támogatások bármely más kedvezményezettjére, és hogy ezek az ellenőrzések és vizsgálatok az OLAF és az Európai Ügyészség megbízatásán belül a kiadások teljes oldalára kiterjednek;

53.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek.