P9_TA(2024)0039Tádzsikisztán: a független média elleni állami elnyomásAz Európai Parlament 2024. január 18-i állásfoglalása a független médiával szembeni állami elnyomásról Tádzsikisztánban (2024/2506(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel a Tádzsikisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.mivel Tádzsikisztánban a független média demokratikus ellenőrzési funkciója az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, és a tádzsik média a függetlenség 1991-es kivívása óta a legrosszabb helyzetben van;

B.mivel 2022 októbere óta a hatóságok számos újságírót, köztük Abdullo Ghurbatit, Daler Imomalit, Zavqibek Szaidaminit, Abduszattor Pirmuhammadzodát, Ulfathonim Mamadsojevát, Husruz Dzsumajevet és Hursed Fozilovot hét és több mint 20 év közötti börtönbüntetésre ítéltek megtorlásképp azért, mert tudósításokat készítettek a szociális problémákról és a – többek között a Gorno-Badahsán Autonóm Területen elkövetett – emberi jogi jogsértésekről; mivel a szélsőségesség elleni küzdelemről szóló törvényt és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvényt az újságírók üldözésére használják, amit az ENSZ szakértői 2023 júliusában elítéltek;

C.mivel a mindössze két jelentős független hírügynökség – az Asia-Plus és az RFE/RL helyi rádiója, a Radio Ozodi – rendszeresen zaklatással és fenyegetésekkel szembesül, beleértve az akkreditációval kapcsolatos nehézségeket és a – többek között Rusztami Dzsoni újságíró ellen tett – büntetőjogi feljelentéseket; mivel a független Azda TV-t száműzetésből működtető újságírók arról számolnak be, hogy a tádzsik biztonsági szolgálatok folyamatosan nyomást gyakorolnak az országban maradt hozzátartozóikra;

D.mivel a hatóságok által a belföldi médiára gyakorolt nyomás és az öncenzúra megkönnyíti az orosz propaganda és dezinformáció terjesztését, különösen azáltal, hogy ellehetetleníti az Ukrajna elleni, folyamatban lévő agresszív háborúról történő tudósítást;

1.határozottan elítéli a független médiával, a kormány bírálóival, az emberi jogi aktivistákkal és a független jogászokkal szemben alkalmazott folyamatos elnyomást, beleértve a szélsőségesség elleni küzdelemről szóló törvény ürügyén ellenük végrehajtott fellépéseket is; elítéli a független médiaorgánumok és weboldalak, többek között a Pamir Daily News, a New Tajikistan 2 és az Akhbor.com online médiaorgánumok bezárását;

2.elítél minden politikai indíttatású bírósági eljárást, valamint a független bíróságok általi tisztességes és nyilvános meghallgatások hiányát; sürgeti a hatóságokat, hogy hagyjanak fel az újságírók üldözésével, haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon az önkényesen fogva tartott személyeket, és ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat, vessenek véget a kormány bírálóit védő ügyvédek üldözésének, és engedjék szabadon Manucser Holiknazarov és Buzurgmer Jorov emberi jogi ügyvédeket;

3.sürgeti a kormányt, hogy biztosítsa a fogvatartottak megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését; felszólít a fogva tartás során alkalmazott rossz bánásmóddal és a vallomások kikényszerítésével kapcsolatos állítások alapos kivizsgálására, valamint a felelősök bíróság elé állítására;

4.felszólítja a kormányt, hogy Tádzsikisztán nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban biztosítson biztonságos munkakörnyezetet a médiában dolgozók és az emberijog-védők számára; megismétli, hogy a média és a civil társadalmi szervezetek szabad és független munkája minden demokratikus társadalom sarokköve; kitart amellett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága terén kialakult tádzsikisztáni helyzetet figyelembe kell venni a GPS+ kedvezmények iránti kérelem értékelésekor, valamint az új EU–Tádzsikisztán partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások során;

5.felhívja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak fokozott támogatást a tádzsikisztáni civil társadalom, emberijog-védők és a független médiában dolgozók részére, beleértve a védelemre szorulók számára nyújtott finanszírozást és vízumokat;

6.felhívja a nemzetközi intézményeket, hogy továbbra is kövessék nyomon a tádzsikisztáni emberi jogi helyzetet;

7.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a főképviselőnek/alelnöknek, az Unió tagállamainak, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint Tádzsikisztán elnökének, kormányának és parlamentjének.