1.megjegyzi, hogy a rendelet fő célja annak biztosítása, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos állítások általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokon alapuljanak, és az átlagos fogyasztó várhatóan megértse azokat; hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban továbbra is vannak bejelentések az élelmiszerek online és offline értékesítése során előforduló megtévesztő állításokról;

2.rámutat az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás iránti növekvő fogyasztói érdeklődésre Európai Unió, „Eurobarometer – Making our food fit for the future – new trends and challenges”, 2020. október.; hangsúlyozza, hogy az élelmiszerek tápértékére vagy egészségügyi értékeire vonatkozó, a címkéken feltüntetett, kiszerelési, marketing- és reklámcélú közléseknek pontos, tudományosan megalapozott és érdemi információkat kell tartalmazniuk; felszólít az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó engedélyezett állítások listájának rendszeres frissítésére, összhangban az élelmiszerek és a táplálkozás területén bekövetkezett tudományos fejleményekkel;

3.hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az egészségre vonatkozó állítások összhangban maradjanak az EU egészségügyi politikáival és prioritásaival; megerősíti a Bizottság azon mérlegelési jogkörének fontosságát, hogy nem engedélyezi az állításokat, ha azok egymásnak ellentmondó és zavaró üzeneteket közvetíthetnek a fogyasztóknak A Bíróság 2017. június 8-i ítélete, Dextro Energy GmbH & Co. KG kontra Európai Bizottság, C-296/16, ECLI:EU:C:2017:437.;

4.emlékeztet arra, hogy a rendelet 4. cikke szerint a Bizottságnak 2009. január 19-ig meg kellett volna állapítania a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazását a magas zsír-, cukor- és/vagy sótartalmú élelmiszerek esetében; sajnálatosnak tartja, hogy a tápanyag-összetételre vonatkozó bizottsági javaslatot mindeddig annak ellenére nem nyújtották be, hogy azt 2022-re tervezték a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatának részeként; kitart amellett, hogy az egészségre és a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások alkalmazására vonatkozó egyedi tápanyag-küszöbértékeket tartalmazó tápanyagprofiloknak a rendelet 4. cikkével összhangban történő meghatározása továbbra is releváns és szükséges a rendelet célkitűzéseinek eléréséhez;

5.emlékeztet arra, hogy az állítások nem téveszthetik meg a fogyasztókat a termék valódi tápértékével kapcsolatban; kiemeli, hogy tápanyag-összetétel hiányában az állítások hangsúlyozhatják az összességében egészségtelen termék vagy meghatározott tápanyagokra, például zsírra, cukorra és sóra vonatkozó küszöbértékeket meghaladó termék kedvező szempontjait; hangsúlyozza, hogy számos – többek között néhány gyermekek számára értékesített – élelmiszeripari terméken továbbra is egészségre és tápanyag-összetételre vonatkozó állításokat alkalmaznak, annak ellenére, hogy jelentős mennyiségben tartalmaznak kockázatos tápanyagokat; hangsúlyozza, hogy a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításoknak a magas zsír-, cukor- és/vagy sótartalmú élelmiszereken való alkalmazásának korlátozása érdekében egyedi tápanyagprofilokat kell kidolgozni, a rendelet 4. Cikkének megfelelően és összhangban a rendelet célkitűzéseivel; hangsúlyozza, hogy a megbízható és független tudományos bizonyítékokon alapuló jövőbeli tápanyagprofilok segíthetik a fogyasztókat abban, hogy tájékozott, egészséges és fenntartható döntéseket hozzanak az élelmiszeripari termékekről;

6.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem létezik szisztematikus és tényeken alapuló megközelítés az olyan élelmiszer-környezetek létrehozására, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és amelyek ösztönzik az egészségesebb étrend felé való elmozdulást, beleértve a növényi alapú élelmiszerek, például a friss gyümölcsök és zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonák és a hüvelyesek fokozott fogyasztását; úgy véli, hogy a rendelet helyes végrehajtásán túl a Bizottságnak és a tagállamoknak több beruházást kellene végrehajtaniuk az élelmiszerekkel és táplálkozással kapcsolatos oktatásba, például tájékoztató kampányokba, különböző programok – többek között „az EU az egészségügyért” program – révén, különösen az iskolai fellépések támogatása révén, amelyek célja a gyermekek és a serdülők egészséges és kiegyensúlyozott étrenddel kapcsolatos oktatása; kiemeli a meghatározó társadalmi tényezők hatását a fogyasztók élelmiszerekre vonatkozó állításokkal kapcsolatos jártasságában; rámutat, hogy a tájékoztatás, az oktatás és a figyelemfelhívó kampányok önmagukban nem elegendőek a megalapozott fogyasztói döntések biztosításához, és azokat olyan szakpolitikáknak kell kísérniük, amelyek javítják az élelmiszer-környezetet;

7.hangsúlyozza, hogy a fogyasztók hajlamosak túlfogyasztani a jobb egészséget elősegítő állításokkal ellátott élelmiszertermékeket, amely jelenség „halo-effektus” néven ismert; javasolja mind a minimális, mind a maximális felhasználási értékek feltüntetését valamennyi élelmiszer és táplálékkiegészítő tápanyagokat feltüntető a termékcímkéjén, valamint azt az ajánlást, hogy a fogyasztók az étrend-kiegészítők fogyasztása előtt konzultáljanak egészségügyi szakemberrel, különösen az egyes kezelésekkel való esetleges káros kölcsönhatások, valamint a potenciális étkezési zavarok megerősítésének elkerülése érdekében; kiemeli, hogy az információs aszimmetria várhatóan fennmarad a gyorsan változó élelmiszer-környezetben, és felszólít az állítások fogyasztók általi megértésével kapcsolatos kutatások finanszírozására;

8.sajnálatát fejezi ki a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat késedelme miatt a csomagolás elülső oldalán feltüntetett tápértékjelölési címkék tekintetében, amelyek már bizonyították, hogy hatékonyan segítik a fogyasztókat az egészségesebb ételek és italok kiválasztásában; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék és segítsék a fogyasztókat az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékozott, egészséges és fenntartható döntések meghozatalában a csomagolás elülső oldalán feltüntetett kötelező, harmonizált uniós tápértékjelölés mihamarabbi elfogadásával, amely jelölés megbízható és független tudományos bizonyítékokon és a fogyasztók bizonyított megértésén alapul; megjegyzi, hogy tanulmányok azt mutatják, hogy az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásai nem magyarázhatók kizárólag a tápértékkel, hanem a feldolgozás szintjével is, különösen az extrém mértékben feldolgozott élelmiszerek esetében; hangsúlyozza ezért, hogy az élelmiszerek feldolgozására vonatkozó tájékoztatásnak a csomagolás elülső oldalán található értelmező tápértékcímkéken való feltüntetése a közegészség és a fogyasztók érdekét szolgálhatja, és hatékonyan segítheti a fogyasztókat abban, hogy egészségesebb élelmiszereket válasszanak; szabályozási intézkedéseket szorgalmaz a magasan feldolgozott élelmiszerek által a közegészségügyre nehezedő terhek csökkentése érdekében;

9.megjegyzi, hogy az uniós piacon alkalmazott állítások közül sok olyan tápanyagokra vonatkozik, amelyek nagyon kevés európai fogyasztó étrendjéből hiányoznak; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak jogi lehetőségét, hogy az EFSA hatásköre az ilyen állítások tudományos megalapozottságának vizsgálata mellett az alkalmazásuk relevanciájára is kiterjedjen; határozottan támogatja, hogy az EFSA folyamatosan közzétegye egy állítás alkalmazására vonatkozó megfelelő konkrét iránymutatásokat;

10.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje annak lehetőségét, hogy a „hozzáadott cukrot nem tartalmazó” tápanyag-összetételre vonatkozó, engedélyezett állítás alkalmazását az édesítőszereket vagy nagy mennyiségű szabad cukrokat tartalmazó termékek esetében korlátozzák;

11.kiemeli, hogy még ha az anyatej-helyettesítő tápszerekre vonatkozó állítások tudományosan megalapozottak is, például az egészségre vonatkozó állítás: „a DHA-bevitel 12 hónapos korig hozzájárul csecsemők látásának normális fejlődéséhez”, használatuknak el kell kerülnie a csecsemőtáplálkozási döntések befolyásolását és az anyatej-helyettesítő tápszerek fejlesztésének korlátozását Munblit, D. és mtsai, „Health and nutrition claims for infant formula are poorly substantiated and potentially harmful”, British Medical Journal, 369. kötet, m875. cikk, 2020, valamint Cheung, K.Y. és mtsai, „Health and nutrition claims for infant formula: international cross sectional survey’, British Medical Journal, 380. kötet, 8371. szám, 2023.;

12.támogatja a gyártók és az EFSA közötti előzetes konzultációk létrehozását annak érdekében, hogy az EFSA a függetlenségének tiszteletben tartása mellett az állítás iránti kérelem benyújtásával összefüggésben ismertethesse elvárásait;

13.rámutat arra, hogy a növényi anyagok élelmiszerként vagy gyógyszerként való besorolásának uniós szintű harmonizációjának hiánya azt jelenti, hogy egy növényi anyag az egyik tagállamban „élelmiszerként”, egy másikban pedig „gyógyszerként” címkézhető; hangsúlyozza, hogy az ilyen következetlenségek kihívást jelentenek a gyártók és a szabályozók számára, és negatívan befolyásolhatják a fogyasztók biztonságát és jóllétét, mivel a fogyasztók számára nehéz különbséget tenni a hagyományos növényi gyógyszerek és az ugyanazon növényi anyag(ok)on alapuló növényi étrend-kiegészítők között, ami félreértésekhez vezethet a használatukkal kapcsolatban;

14.rámutat az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben használt növényi anyagok uniós pozitív vagy negatív listájának hiányára, valamint a növényi anyagok jótékony vagy káros egészségügyi hatásainak átfogó listájának hiányára, ami a tagállamok közötti jogszabályi különbségeket, a piac széttagoltságát és a fogyasztókhoz jutó potenciálisan nem biztonságos termékeket eredményez;

15.helyteleníti a növényi anyagokra vonatkozó állítások értékelésének folyamatos felfüggesztését, és rámutat arra, hogy jelentős jogi aggályok merülnek fel a rendeletben foglalt átmeneti intézkedések keretében a „visszatartott” állítások további alkalmazásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy feltétlenül foglalkozni kell a növényi anyagokra vonatkozó „visszatartott” állítások listájával, ezen állítások további értékelése révén, mivel ez a fogyasztóvédelem szempontjából sürgősen szükséges intézkedés, ahogy azt a rendeletről szóló 2020. évi bizottsági végrehajtási jelentés is megfogalmazza; súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendelet átmeneti intézkedései szerinti „visszatartott” állítások folyamatos alkalmazása félrevezetheti a fogyasztókat, és egészségügyi kockázatot jelent számukra, mivel tévesen feltételezhetik, hogy a „visszatartott” állításokat tudományosan értékelték és azok kockázatait kezelték;

16.alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EFSA és a Bizottság a rendelet rendelkezéseivel összhangban haladéktalanul felülvizsgálja az élelmiszerekben található növényi anyagokkal kapcsolatos, az egészségre vonatkozó „visszatartott” állításokat; felhívja a Bizottságot, hogy utasítsa el a „visszatartott” listán szereplő azon állításokat, amelyeket már negatívan értékeltek;

17.sürgeti a tagállamokat, hogy hatékonyan működjenek együtt a növényi étrend-kiegészítőkre vonatkozó koordinált megközelítés kialakításában, és felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben adjon iránymutatást; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul állítsák össze a tagállamokban toxicitásuk vagy káros egészségügyi hatásaik alapján már azonosított, élelmiszerekhez használt növényi anyagok uniós szintű negatív listáját;

18.felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson frissített iránymutatást a rendelet kijátszására irányuló marketinggyakorlatok kezelésére;

19.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre tudáshálózatot, amelynek célja a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal foglalkozó munkacsoport támogatása; rámutat, hogy ennek a hálózatnak támogatnia kell a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítését, át kell hidalnia a tagállamok közötti értelmezési hiányosságokat, emellett kezelnie kell a végrehajtási egyenlőtlenségeket;

20.kiemeli, hogy a rendeletet akkor fogadták el, amikor a közösségi média még nem játszott ilyen nagy szerepet az élelmiszerek és étrend-kiegészítők reklámozásában és értékesítésében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem világos, hogy a rendelet milyen mértékben szabályozza hatékonyan az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó online közléseket;

21.aggodalmát fejezi ki a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó, nem engedélyezett és félrevezető állítások online jelenléte miatt; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a rendelet továbbra is releváns maradjon az online környezetben, különösen azért, mert bizonyos kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek és a serdülők különösen érzékenyek lehetnek bizonyos, a közösségi médiában megosztott, egészségre vonatkozó állításokra és élelmiszerekre vonatkozó információkra, és ez kockázatot jelent a fizikai és mentális egészségükre; e tekintetben fontosnak tartja annak meghatározását, hogy mi minősül az élelmiszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kereskedelmi közlésnek a közösségi médiában;

22.kéri, hogy szenteljenek újult figyelmet egy hatékony és az egész Unióra kiterjedő megközelítésnek a gyermekek és fiatalok magas zsír-, cukor- és sótartalmú feldolgozott élelmiszerek sugárzott és digitális médiában megjelenő reklámjainak és marketingjének való kitettsége elleni küzdelem érdekében; felhívja a Bizottságot jogalkotási lépések megfontolására e sebezhető fogyasztói csoport egészségének megőrzése érdekében;

23.felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó iránymutatásokat a rendelet online végrehajtására; úgy véli, hogy ezeknek az iránymutatásoknak egyértelmű eljárásokat és szabványokat kell meghatározniuk az egészségre vonatkozó állítások online ellenőrzésére és szabályozására, biztosítva az ilyen állítások pontosságát és átláthatóságát, valamint a fogyasztók jóllétének védelmét, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében; rámutat a tagállamoknak és az onlineplatform-szolgáltatóknak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által meghatározott felelősségi körére, nevezetesen az illegális tartalmak terjesztése elleni fellépésre, valamint az online hirdetések átláthatóságának biztosítására a fogyasztók számára;

24.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre platformot a rendelet online végrehajtása bevált módszereinek megosztására és a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés ösztönzésére;

25.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.