A.mivel az emberi jogok európai chartájának 21. cikke értelmében tilos bármilyen, nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságokon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más nézeteken, nemzeti kisebbséghez tartozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés; mivel a Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül szintén tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés; mivel az Európai Unió Bíróságának széleskörű értelmezését követve a „nem” fogalmát tágan kell értelmezni, hogy az magában foglalja a nemi identitással, a nemi önkifejezéssel és a nemi jelleggel kapcsolatos megkülönböztetés valamennyi formáját A Bíróság 1996. április 30-i ítélete, P kontra S és Cornwall County Council, C-13/94, ECLI:EU:C:1996:170; a Bíróság 2004. január 7-i ítélete, K. B. kontra Nemzeti Egészségügyi Szolgálat Nyugdíjügynökség és az egészségügyi miniszter, C-117/01, ECLI:EU:C:2004:7; a Bíróság 2006. április 27-i ítélete, Sarah Margaret Richards kontra munka- és nyugdíjügyi miniszter, C-423/04, ECLI:EU:C:2006:256;a Bíróság 2018. június 26-i ítélete, M. B. kontra munka- és nyugdíjügyi miniszter, C-451/16, ECLI:EU:C:2018:492.;

B.mivel a gyűlölet és az intolerancia minden formája és megnyilvánulása, beleértve a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket is, összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának uniós értékeivel, amint azt az EUSZ 2. cikke rögzíti; mivel az Unió ezen alapvető értékeinek előmozdítása és védelme az uniós intézményektől, a tagállamoktól és az elfogultság, előítéletek és intolerancia ellen küzdő egyéb releváns szereplőktől, valamint a gyűlölet felszámolásától függ;

C.mivel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények összetett és többdimenziós jelenségek, amelyek messzemenő következményekkel járnak az emberi jogokra és a jogállamiságra nézve a demokratikus társadalmakban; mivel az idegengyűlölet, a rasszizmus, a nőgyűlölet, a homofóbia, a transzfóbia és az előítéletek egyéb formái, az intolerancia, a megkülönböztetés, többek között a politikai vagy egyéb véleményeken alapuló megkülönböztetés, valamint az egyes egyénekkel vagy társadalmi csoportokkal szembeni gyűlölet elleni küzdelem megköveteli, hogy az EU és tagállamai az érintett érdekelt felekkel, köztük a civil társadalommal szoros együttműködésben átfogó válaszlépéseket dolgozzanak ki; mivel a bűncselekménnyé nyilvánítás a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem egyik eszköze;

D.mivel az online és az offline gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem többdimenziós megközelítést és adott esetben eltérő fellépési eszközöket igényel, beleértve a büntetőjogot, a polgári és közigazgatási eljárásokat, valamint egyéb jelentős szakpolitikákat vagy szociális intézkedéseket; mivel a tagállamok már elkötelezték magukat amellett, hogy olyan jogszabályokat és intézkedéseket fogadnak el, amelyek büntetik a gyűlölet-bűncselekményeket, kezelik az alacsony bejelentési arányt, és kapacitásépítési tevékenységeket vezetnek be vagy fejlesztenek tovább a bűnüldöző szervek tagjai és az igazságügyi tisztviselők számára Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó éves adatai.; mivel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony küzdelem érdekében alapvető fontosságú azok kiváltó okainak, különösen a sztereotípiáknak a kezelése; mivel e tekintetben kulcsfontosságúak a megelőző intézkedések, az oktatás – beleértve a digitális oktatást is –, az írástudás és a biztonságos digitális terek előmozdítását lehetővé tevő készségek, a képzés és a figyelemfelkeltés; mivel az EU-nak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a sokféleség és a párbeszéd szükségességének jobb megértését a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság kontextusában, tudatosítaniuk kell a közvéleményben a pluralizmus tiszteletben tartásának fontosságát, valamint le kell küzdeniük a negatív sablonos ábrázolást és megbélyegzést;

E.mivel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények különösen súlyos bűncselekményeknek minősülhetnek, amelyek nemcsak az egyes áldozatokat és közösségeiket érintik azáltal, hogy szenvedést okoznak nekik és korlátozzák alapvető jogaikat és szabadságaikat, hanem a társadalom egészét is azáltal, hogy aláássák az EU alapjait;

F.mivel nem minden gyűlöletbeszéd minősül bűncselekménynek, mindazonáltal hozzájárul a gyűlölet, az erőszak és az intolerancia megnyilvánulásainak normalizálásához;

G.mivel az elmúlt évtizedekben EU-szerte egyre nőtt a gyűlölet-bűncselekmények, illetve a megkülönböztetés és a gyűlöletbeszéd előfordulása Lásd például az ECRI tevékenységéről szóló, a 2019. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó éves jelentést és az ECRI tevékenységéről szóló, a 2020. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó éves jelentést, valamint az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztálya megbízásából készült „Hate speech and hate crime in the EU and the evaluation of online content regulation approaches” (Gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények az EU-ban és az online tartalmak szabályozására irányuló megközelítések értékelése) című, 2020 júliusában kiadott tanulmányt., a rasszizmus, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia, az idegengyűlölet, homofóbia, transzfóbia és az intolerancia egyéb formái, valamint riasztó méreteket ölt az online és offline gyűlöletbeszéd és az uszítás; mivel a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyek, például az LMBTIQ+-személyek, a faji alapon megkülönböztetett személyek, az etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek, az őslakos népek Lingaas, C., „Hate Speech and Racialised Discrimination of the Norwegian Sámi: Legal Responses and Responsibility” (Gyűlöletbeszéd és a norvégiai számik faji alapú megkülönböztetése: jogi válaszlépések és felelősség), Oslo Law Review, Vol. 8, No 2, 2021, pp. 88-107., Civil Rights Defenders, „Joint submission to the UN Universal periodic Review of Sweden –35th Session of the UPR Working Group of the Human Rights Council – January 2020” (Közös beadvány Svédország ENSZ által végzett egyetemes időszakos felülvizsgálatához – az Emberi Jogi Tanács UPR munkacsoportjának 35. ülése – 2020. január), 2019., a fogyatékossággal élők, a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű személyek, a menedékkérők, a menekültek és a migránsok a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények visszatérő célpontjai; mivel Európában jelentősen nőtt az LMBTIQ-ellenes gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd előfordulása ILGA Europe, „2023 Annual Review of the Human Rights Situation of Lesbian, Gay, Bisexual, Transs and Intersex People in Europe and Central Asia” (A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek emberi jogi helyzetének 2023. évi éves felülvizsgálata Európában és Közép-Ázsiában), 2023. február., valamint a hátrányos megkülönböztetés és a nőgyűlölet; mivel a többszörös és interszekcionális megkülönböztetés a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények táptalaja; mivel a gyűlöletbeszéd célpontjai egyre inkább kiszorulnak a társadalomból;

H.mivel a hátrányos megkülönböztetés és a gyűlölet növekvő problémáját számos tagállamban súlyosbítják a szélsőséges és populista mozgalmak, valamint az online környezet és a közösségi média nagyító hatása, amely az újbóli áldozattá válásnak kedvez; mivel ez a növekedés veszélyes megosztottsághoz vezet a társadalom egészében, és veszélyezteti a demokráciát;

I.mivel az EU-ban a gyűlöletbeszédnek és a gyűlöletből fakadó cselekményeknek továbbra is bizonyíthatóan alacsony a bejelentési aránya Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, „Encouraging hate crime reporting – The role of law enforcement and other authorities” (A gyűlölet-bűncselekmények bejelentésének ösztönzése – A bűnüldöző hatóságok és más hatóságok szerepe), 2021., ami megnehezíti a probléma mértékének számszerűsítését;

J.mivel a média és az újságírók alapvető szerepet játszanak a társadalom tájékoztatásában és a demokratikus folyamatok elősegítésében;

K.mivel a politikai diskurzust egyre inkább a gyűlöletbeszéd jellemzi; mivel a választási kampányok különösen táptalajként szolgálnak a gyűlöletbeszédnek és a gyűlöletre uszításnak, ami nemcsak a politikai szférára gyakorol hatást, hanem a társadalom egészének működésére is, és elmélyíti a politikai polarizációt; mivel a közéleti szerepet betöltő nők elleni gyűlöletbeszéd riasztó méreteket ölt; mivel a politikai vezetőknek jelentős szerepük és felelősségük van a gyűlöletbeszéd és az intolerancia elleni küzdelemben; mivel jó példával kell elöl járniuk, és nyilvánosan el kell ítélniük a gyűlöletből fakadó cselekményeket;

L.mivel a kiskorúak különösen kiszolgáltatott áldozatai a gyűlöletbeszédnek és a gyűlölet-bűncselekményeknek, többek között az iskolákban vagy online, az internetes megfélemlítés révén; mivel az ilyen támadások veszélyeztetik testi és lelki épségüket, valamint hatással vannak fejlődésükre és mentális egészségükre; mivel ezért különös figyelmet kell fordítani rájuk;

M.mivel a tagállamok büntetőjogaikban nem azonos módon kezelik a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket, és emiatt bizonyos csoportok az Unió egyes részein nem részesülnek megfelelő védelemben; mivel ez megnehezíti a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem közös európai megközelítésének meghatározását; mivel a jogi védelem hiánya katasztrofális következményekkel járhat az áldozatokra nézve;

N.mivel a jelenlegi uniós keretrendszer csak a fajon, bőrszínen, valláson, származáson és nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre terjed ki; mivel uniós szinten jelenleg nincs átfogó közös jogi meghatározása a gyűlöletbeszédnek és a gyűlölet-bűncselekményeknek; mivel egyértelműen szükség van arra, hogy hatékonyan foglalkozzunk az olyan gyűlöletbeszéddel és gyűlölet-bűncselekményekkel is, amelyek például a nemen, szexuális irányultságon, társadalmi nemen, nemi identitáson, nemi önkifejezésen, nemi jellegen, életkoron, fogyatékosságon vagy bármely – különösen a Charta 21. cikke szerint védelmet élvező – más alapvető jellemzőn, illetve az ilyen jellemzők kombinációján alapulnak; mivel az EU-nak meg kell védenie a társadalom leginkább veszélyeztetett helyzetben lévő tagjait; mivel az áldozatok védelmére gyakorolt negatív hatás elkerülése érdekében különös figyelmet kell fordítani a gyűlöletbeszédnek és a gyűlölet-bűncselekményeknek leginkább kitett személyek, csoportok vagy közösségek azonosítására;

O.mivel az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése egyértelmű követelményeket állapít meg a bűncselekmények új területeinek a határokon átnyúló uniós bűncselekmények listájára való felvételére vonatkozóan; mivel az online gyűlöletbeszéd határokon átnyúló dimenziója egyértelmű; mivel a digitális átállás rávilágít e jelenség európai szintű kezelésének szükségességére; mivel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelmet közös alapokra és uniós szintre kell helyezni; mivel az EU felelőssége, hogy cselekedjen;

P.mivel az uniós büntetőjog gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre adott válaszlépésének határozottnak és arányosnak kell lennie, valamint azt a célnak megfelelően kell kialakítani annak érdekében, hogy kellően védje az áldozatot és megfelelő hangsúlyt adjon a demokrácia sarokköveit jelentő véleménynyilvánítás szabadságának és az információszabadságnak; mivel az EU-nak garantálnia kell, hogy a tagállamok illetékes hatóságai a gyűlöletbeszéd megelőzése és visszaszorítása érdekében ne élhessenek vissza a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával a kisebbségek elhallgattatása vagy a kritikus hangok elfojtása céljából; mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos ítéleteit tiszteletben kell tartani a gyűlöletbeszéd elleni védelem kiépítésekor;

Q.mivel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem során védelmet élvező alapvető jogok mindenekelőtt az emberi méltóság és a megkülönböztetés tilalmának elve; mivel ennek a védelemnek egyetemesnek kell lennie; mivel a fajon, nemzeti származáson, szexuális irányultságon, valláson, ideológián, életkoron, véleményen vagy bármely más személyes, fizikai vagy szociális állapoton vagy körülményen alapuló intolerancia elleni védelem – függetlenül annak kifejezési formájától – nem korlátozódhat bizonyos indokokra vagy motivációkra;

R.mivel a társadalmi dinamikában bekövetkező változások következtében új motivációk születhetnek a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények tekintetében, amelyekkel egy közös uniós keretben kell foglalkozni, ezért szükséges kibővíteni az EUMSZ uniós bűncselekmények listáját meghatározó 83. cikkének (1) bekezdését;

S.mivel 2021-ben a Bizottság közleményt nyújtott be „Inkluzívabb és védelmezőbb Európa: az uniós bűncselekmények listájának kibővítése a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel” címmel, azzal a céllal, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket és a gyűlöletbeszédet felvegyék azon bűncselekmények listájára, amelyeken a Parlament és a Tanács az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint az összes uniós tagállamban alkalmazandó minimumszabályokat állapíthat meg a bűncselekmények és szankciók meghatározására vonatkozóan; mivel a Tanácsnak e tekintetben határozatot kell elfogadnia;

T.mivel ez a tanácsi határozat lenne az első lépés a szükséges jogalap megteremtéséhez, hogy második lépésként elfogadhassák a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni uniós szintű küzdelem közös jogi keretét; mivel egy ilyen közös jogi keretre sürgősen szükség van a bűncselekmények és szankciók meghatározására vonatkozó minimumszabályok megállapítása, és ezáltal a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletbűncselekmények elleni közös európai alapon történő fellépés érdekében, hogy a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd potenciális áldozatai számára az egész Unióban következetes védelmet lehessen biztosítani;

U.mivel a Tanács még nem hozott határozatot; mivel egyes tagállamok megakadályozták a konkrét előrelépést ebben az ügyben a Tanácsban;

V.mivel az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Tanács egyhangúlag határoz az „egyéb bűncselekményi területek” megállapítása tekintetében; mivel ez a követelmény hátrányosnak bizonyult a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni uniós szintű küzdelemben való szükséges közös előrelépés szempontjából;