1.megjegyzi, hogy a technológiák fejlődése kiszélesítette a költséghatékony geotermikus projektek alkalmazási területét és azok hatókörét;

2.hangsúlyozza a valamennyi tagállamban elérhető, mindenütt jelenlévő, alacsony hőmérsékletű, sekély geotermikus erőforrásokban rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza a mélységi geotermikus energiában rejlő lehetőségeket, amelyek közvetlenül felhasználhatók a hő- és villamosenergia-termeléshez;

3.megjegyzi, hogy a geotermikus energia még mindig gyakran mellékes szerepet játszik a megújuló energiáról szóló vitákban; felhívja a figyelmet arra, hogy a geotermikus létesítmények nem igényelnek olyan mértékben kritikus nyersanyagokat, mint más megújuló energiaforrások; megjegyzi, hogy a fenntartható életciklus-alapú megközelítés alapján a geotermikus energia alacsony környezeti hatással bír, és jellemzően korlátozott földhasználatot igényel, valamint könnyen integrálható a tájba;

4.hangsúlyozza, hogy a geotermikus energia olyan hosszú távú előnyöket kínál, amelyek ellensúlyozhatják a fejlesztésével járó magas kezdeti költségeket, például azt, hogy fenntartható energiaforrásként alacsony környezeti hatással, stabil és kiszámítható energiaköltségekkel, alacsony működési költségekkel, hosszú élettartammal és megbízhatósággal rendelkezik, amely üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket teremt a helyi közösségekben, és segít csökkenteni az importált üzemanyagoktól való függőséget;

5.sajnálja, hogy a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket korábban nem használták ki kellőképpen, és hogy a geotermikus energia közelmúltbeli elterjedését nagyrészt az energiaválság és az európai fűtési és hűtési igény társadalmi-gazdasági nyomásának enyhítésére irányuló sürgős igény okozza; figyelmeztet, hogy a támogatott olcsó orosz gáz beáramlása, a lakosság korlátozott tájékozottsága és a szükséges magas előzetes beruházások évek óta ténylegesen akadályozzák a geotermikus energia fejlesztését;

6.hangsúlyozza, hogy a geotermikus energia jelentős mértékben hozzájárulhat az EU kulcsfontosságú stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez, ideértve az éghajlati célok elérését a különböző ipari ágazatok dekarbonizációjával, az EU nyílt stratégiai autonómiájának megerősítését az energiabiztonsági szükségletek erősítésével, a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos, megbízhatatlan harmadik országoktól – például Oroszországtól – való függőség megszüntetését, az európai ipar versenyképességének növelését, valamint a megfizethető és megbízható hő- és villamosenergia-ellátásnak köszönhetően a fogyasztók helyzetének javítását;

7.hangsúlyozza, hogy a nyersanyagok geotermikus hűtőléből történő, környezetvédelmi szempontból fenntartható kitermelésének eljárása hozzájárulhat a stratégiailag kritikus fontosságú nyersanyagok, például a lítium helyi és megbízható ellátásának biztosításához, erősítve ezáltal az EU gazdasági rezilienciáját; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a geotermikus energiát és nyersanyagokat egyaránt kitermelő létesítmények nagyobb foglalkoztatási hatást váltanak ki, mint a hagyományos geotermikus erőművek, valamint vonzzák a többféle erőforrásáramot hasznosítani kívánó vállalkozásokat;

8.felhívja a figyelmet azokra a geotermikus megoldásokra, amelyek képesek tárolni a többlet szél- és napenergiát a fűtésben, hűtésben és energiatermelésben való későbbi felhasználás céljából, valamint arra, hogy ezek kulcsfontosságú szerepet játszanak a megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszerek fejlesztésében; e tekintetben hangsúlyozza az inaktív bányák szerepét, amelyek különösen alkalmasak a nagyméretű szezonális hőtárolásra és a hosszú távú elektromos tárolásra; kiemeli a geotermikus energiában a hálózat kiegyenlítése és a kiegészítő szolgáltatások szempontjából rejlő lehetőségeket, köszönhetően a magas kapacitás tényezőnek, az ellátás rugalmasságának és a továbbíthatóságának;

9.hangsúlyozza, hogy a geotermikus energia felhasználásának legnagyobb potenciálja az EU-ban a távfűtési és távhűtési rendszerekben és a sekély geotermikus létesítmények hálózataiban rejlik; kiemeli, hogy helyi, alapterhelést biztosító és rugalmas megújuló energiát, valamint védelmet nyújthatnak az ingadozó és emelkedő fosszilis tüzelőanyagárakkal szemben; hangsúlyozza, hogy a geotermikus energia hozzájárulhat a fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációjához, amely az EU teljes végső energiafogyasztásának csaknem feléért felel, és 35 %-kal járul hozzá az Unió energiafelhasználáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásához; megjegyzi, hogy a geotermikus távhűtés potenciális és növekvő igénye fontos eleme lesz a városokban az éghajlatváltozáshoz való fenntartható alkalmazkodásnak, mivel a melegebb hőmérséklet és a hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbá válnak;

10.megjegyzi, hogy a geotermikus hőben jelentős potenciál rejlik az ipari folyamatok számára, különösen az alacsony és közepes energiaigényű (200 fok alatti) folyamatok esetében, amelyek az európai ipari termelés felét teszik ki; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a geotermikus hő felhasználásának e célra történő fejlesztése növelné az európai vállalatok versenyképességét azáltal, hogy megbízható és megfizethető hőforrást biztosít;

11.hangsúlyozza a geotermikus hőben rejlő lehetőségeket is a hazai élelmiszertermelés számára, különösen a mezőgazdasági termékek előállítása, a kertészet és az akvakultúra területén; megjegyzi, hogy különböző európai régiókban már vannak sikeres példák a geotermikus energia ezekben az ágazatokban való alkalmazására; hangsúlyozza, hogy a geotermikus hő felhasználása hozzájárul az említett ágazatok dekarbonizációjához, valamint a fenntarthatóbb és környezetbarátabb gyakorlatokhoz, miközben csökkenti a termelési költségeket, a magas energiaköltségeket, az áringadozását a termelők számára, valamint elősegíti az élelmiszerrendszerek rugalmasságát;

12.megjegyzi a lépcsőzetes felhasználás lehetőségét, amelyben ugyanazt a geotermikus folyadékot többféle célra használják; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a geotermikus és más ágazatok közötti ágazatközi szinergiákat, többek között a helyszínek, az infrastruktúra, az adatok és a munkaerő készségeinek közös használata révén;

13.úgy véli, hogy a geotermikus energia jelenlétét figyelembe kell venni, amikor a nettó zéró iparról szóló jogszabály részeként kijelölik a nettó zéró ipari völgyek földrajzi elhelyezkedését;

14.felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy uniós geotermikus stratégiát, amely konkrét iránymutatást ad a tagállamoknak és a helyi önkormányzatoknak a geotermikus energia alkalmazásának felgyorsítására a fűtés dekarbonizációja és az EU energiafüggetlenségéhez való hozzájárulás érdekében, valamint annak a célkitűzésnek az elérése érdekében, hogy 2030-ra legalább háromszorosára nőjön az energiaigény naphővel és geotermikus energiával fedezett része, ahogyan azt az EU napenergia-stratégiája kimondta; kiemeli, hogy 2022-ben 151 vállalkozás és iparági szereplő szólította fel a Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai stratégiát a geotermikus energiában rejlő potenciál felszabadítására;

15.hangsúlyozza, hogy a geotermikus energiára vonatkozó nemzeti és uniós szintű intézkedéseknek Európa geotermikus potenciáljának – a különböző geológiai és éghajlati viszonyokra figyelemmel elvégzett – értékelésén, valamint a geotermikus megoldások alkalmazásának költséghatékonyságára vonatkozó becslésen kell alapulniuk;

16.felhívja a Bizottságot, hogy a stratégiát a geotermikus energiában a sekély, közepes, mély és ultramély felszín alatt rejlő lehetőségek mind a 27 tagállamban való átfogó értékelésére alapozza; megjegyzi, hogy az értékelésnek segítenie kell a geotermikus energiában rejlő különböző felhasználási célú lehetőségek azonosítását, többek között a távfűtés, -hűtés, ipari folyamatok, élelmiszertermelés, hőszivattyúk, villamosenergia-termelés és megújuló hidrogén- és lítiumtermelés területén; megjegyzi, hogy a tanulmánynak értékelnie kell a geotermikus energia fejlesztésének a gazdaság dekarbonizációjára, a munkahelyteremtésre, a versenyképességre, a fogyasztók szerepvállalására gyakorolt hatását és költséghatékonyságát más energiaforrásokhoz viszonyítva;

17.felhívja a Bizottságot, hogy a stratégiában foglalkozzon a geotermikus projektek fejlesztésének akadályaival, beleértve a határokon átnyúló kérdéseket is, és készítsen útmutatót a geotermikus energia uniós felhasználásának bevált gyakorlatairól a nemzeti és helyi hatóságok, a projektfejlesztők és a pénzügyi intézmények számára;

18.üdvözli, hogy nemzeti szinten egyre több figyelmet fordítanak a geotermikus energiára és támogatják azt; felkéri a tagállamokat, hogy kövessék azon országok példáját, amelyek geotermikus energetikai ütemterveket, célokat és célzott szakpolitikai intézkedéseket dolgoztak ki Pl. a Lengyelország (A geotermikus erőforrások hasznosításának fejlesztésére irányuló többéves program Lengyelországban – 2022), Franciaország (A geotermikus energiára vonatkozó 2023. évi nemzeti cselekvési terv) és Németország (A 2022. évi német geotermikus energiastratégia) által indított nemzeti kezdeményezések.; hangsúlyozza, hogy a geotermikus politikák támogatása és a meglévő bevált gyakorlatok és tudásmegosztás népszerűsítése érdekében elő kell segíteni az ezen intézkedésekkel és adatokkal kapcsolatos információcserét;

19.felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy „geotermikus szövetséget”, amely magában foglalja a tagállamokat, a geotermikus energia bevezetését elősegítő szereplőket, az ipart, a tudományos közösséget és a civil társadalmat, és amely megkönnyítené a bevált gyakorlatok cseréjét és hajtsa végre a jövőbeli geotermikus stratégiát;

20.kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket, hogy hozzájáruljon a REPowerEU tervben meghatározott tiszta hidrogén előállítására vonatkozó célkitűzésekhez;

21.hangsúlyozza a meglévő fűtési és hűtési hálózatok korszerűsítésének és az új hálózatok kiépítésének szükségességét, kihasználva a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket; felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy teremtsenek erős ösztönzőket a fentiek támogatására, és részesítsék előnyben a 4. és 5. generációs fűtési és hűtési rendszereket; megjegyzi, hogy a fűtési és hűtési hálózatok fejlesztése szerves részét képezi az átfogó települési fűtési tervek elkészítésének – az energiahatékonysági irányelv által előírtaknak megfelelően –, és összhangban van a nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervek célkitűzéseivel; felkéri az Európai Bizottságot, hogy adjon iránymutatást a tagállamoknak e tervek elkészítéséhez, beleértve a geotermikus potenciál értékelését is;

22.üdvözli a már meglévő távfűtési és -hűtési infrastruktúra geotermikus energián alapuló távfűtésre és -hűtésre történő átalakítását célzó projektek növekvő számát; különösen hangsúlyozza a közép- és kelet-európai országok ilyen átalakításokban rejlő lehetőségeit, ahol ezek jelentősen hozzájárulhatnak a dekarbonizációs politikákhoz; hangsúlyozza, hogy ezeket az intézkedéseket a Modernizációs Alap, az Igazságos Átmenet Alap és a Kohéziós Alap keretében széles körben támogatni kell; kéri, hogy a Modernizációs Alapból támogatott, a régi távfűtési rendszerek átállítására irányuló beruházásoknál mindig vegyék figyelembe e rendszerek geotermikus energiával történő ellátásának lehetőségét;

23.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a geotermikus projektek fejlesztését túl gyakran akadályozza vagy jelentősen késlelteti a fejlett távfűtési és -hűtési hálózatok hiánya; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az energiavállalatok és a helyi hatóságok közötti koordinációt a távfűtési és -hűtési hálózatok közös tervezése, beruházása és kezelése érdekében;

24.felhívja a figyelmet arra, hogy néhány közelmúltbeli geotermikus távfűtési és -hűtési projektet olyan új üzleti modellekkel valósítottak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyi hatóságok megbízásából magáncégek, köztük közműszolgáltatók is közcélú infrastruktúrát építsenek ki; felkéri a tagállamokat, hogy a geotermikus távfűtés és -hűtés fejlesztésének előmozdítása érdekében vizsgálják meg az innovatív szabályozási lehetőségeket;

25.rámutat annak fontosságára, hogy a meglévő távfűtési hálózatokból származó adatokat – beleértve a korszerűsítés szintjét és a hőigényt – a geotermikus projektekben érdekeltek számára Európa-szerte elérhetővé tegyék; hangsúlyozza, hogy ezek az adatok elengedhetetlenek egy adott régió potenciáljának értékeléséhez és a helyi hatóságokkal való együttműködéshez a projekt kezdeti szakaszaiban; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg és koordinálja a meglévő távfűtési és távhűtési adatok hozzáférhetőségét;

26.megjegyzi, hogy a felszín alatti rétegekre vonatkozó adatokhoz való könnyű hozzáférés hiánya jelenleg jelentős akadálya a geotermikus energiaprojektekkel kapcsolatos kockázatcsökkentésnek és ezáltal azok gyors megvalósításának; hangsúlyozza, hogy a tagállamok felszín alatti rétegekre vonatkozó adataihoz való könnyű és egyenlő hozzáférés kulcsfontosságú tényező a projektértékelési szakaszban; hangsúlyozza továbbá, hogy az adatokhoz való hozzáférés hiánya megakadályozza, hogy a szakértők olyan geológiai modelleket hozzanak létre, amelyek elengedhetetlenek a geotermikus energia potenciáljának és hozamának előrejelzéséhez egy adott felszín alatti területen, és így döntő fontosságúak a projektfejlesztőket érintő bizonytalansági tényezők csökkentésében;

27.sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, milyen módon gyűjthetnének különböző típusú geológiai adatokat köz- és magánszervezetektől annak érdekében, hogy azokat összesítsék, rendszerezzék és hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára a meglévő alapvető geológiai adatbázisok bővítése révén, az adatok gyűjtésére és hozzáférhetővé tételére szolgáló digitális formátumok használatával; megjegyzi, hogy ezt az adatvédelemre, a kereskedelmi szempontból érzékeny adatok védelmére – beleértve az üzleti titkok védelmét is – és a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó szabályoknak, valamint a biztonsági megfontolásoknak megfelelően kell megvalósítani, és szükség esetén ösztönzőket és kompenzációt kell biztosítani a magánszervezetek részére az adataik megosztásáért; úgy véli, hogy a geotermikus projektekhez szükséges, közpénzekből finanszírozott geológiai adatokat (például a feltáró fúrásokhoz kapott állami támogatásból származó adatokat) az érintett tagállam által meghatározott rövid időn belül a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni; felhívja a figyelmet arra, hogy egyes tagállamokban a magánszervezetek birtokában lévő geológiai adatokat egy bizonyos idő után ingyenesen hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára;

28.sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a felszín alatti rétegekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés biztosításáról szóló nemzeti jogszabályok harmonizációjának előnyeit és akadályait, valamint a geológiai adatoknak egy mindenki számára szabadon és könnyen hozzáférhető uniós szintű központi portálon történő tárolását;

29.hangsúlyozza, hogy azokon a területeken, ahol nincs kellő mennyiségű adat a felszín alatti rétegekről, a kormányok szerepet játszhatnak a geotermikus erőforrások feltérképezése és a feltáró fúrások finanszírozásában; üdvözli, hogy néhány tagállam már tett is ilyen irányú lépéseket; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is támogassa ezt az adatgyűjtést a vonatkozó projektek, például az európai földrajziadat-infrastruktúra (EGDI) révén, amelynek célja a geotermikus erőforrások egész EU-ra kiterjedő atlaszának létrehozása; kiemeli a Kopernikusz szárazföld-monitoring szolgáltatás (CLMS) jelentőségét, amely megbízható földhőmérsékleti adatokat tud szolgáltatni, ami különösen hasznos a felszíni geotermikus energia szempontjából;

30.hangsúlyozza a módosított rendeltetésű inaktív olaj- és gázkutak és bányák geotermikus potenciálját; felszólítja a tagállamokat, hogy az olaj-, gáz- és szénipari vállalatokkal együttműködve készítsenek nyilvános jegyzékeket és térképeket, beleértve a geotermikus erőforrásként hasznosítható, kimerült, felhagyott és élettartamuk végére ért szénhidrogén-infrastruktúrák leírását is; hangsúlyozza, hogy az egyes helyszínekben rejlő lehetőségek értékelése érdekében elsőbbséget kell adni az ezen infrastruktúrák állapotáról szóló részletes tanulmányok elvégzéséhez szükséges forrásoknak;

31.aggodalmát fejezi ki a geotermikus energiára vonatkozó statisztikák fragmentáltsága miatt; hangsúlyozza, hogy a geotermikus energia európai alkalmazásának értékelése nagyon nehéz az ipari adatszolgáltatásra vonatkozó szabványok hiánya miatt; felhívja a tagállamokat, hogy az ágazattal és a Bizottsággal együttműködve vizsgálják felül a geotermikus statisztikai adatok gyűjtésére vonatkozó meglévő eljárásokat, és az ipari adatszolgáltatásra vonatkozó szabványok létrehozásával terjesszék az ágazat bevált gyakorlatait;

32.megismétli, hogy a felszín alatti erőforrásokkal kapcsolatos bizonytalanság megnehezíti a projektfinanszírozás biztosítását; megjegyzi, hogy a projekt kezdeti szakasza, például a feltárási és építési szakasz jelentős összegű kezdeti költségekkel és jelentős vállalkozói kockázatokkal jár, amelyek hátráltatják a beruházási döntéseket; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a helyi piacaik fejlettségének megfelelő pénzügyi kockázatmentesítési megoldásokat, például a vissza nem térítendő támogatásokat, a vissza nem térítendő támogatássá alakítható hiteleket, az államilag támogatott garanciákat, a feltárásra nyújtott biztosításokat és a fedezeti mechanizmusokat, valamint példákat említ olyan kockázatfedezeti mechanizmusokra, amelyeket nem csak közpénzekből, hanem a magánszektor hozzájárulásaiból is támogatnak; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy egy uniós pénzügyi kockázatcsökkentési rendszer különösen hasznos lenne a geotermikus ágazat legkevésbé érett piacai számára; rámutat az egyéb kockázatcsökkentő intézkedések, mint például a felszín alatti rétegekre vonatkozó adatokhoz való könnyű hozzáférés biztosításának vagy az állami és a magánfinanszírozás közötti szinergiákat lehetővé tevő új típusú üzleti modellekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztásának a fontosságára;

33.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fúrással és a telepítéssel járó magasabb előzetes költségek sokakat eltántorítanak a geotermikus hőszivattyúk alkalmazásától a kevésbé hatékony technológiai megoldások javára; felhívja a tagállamokat, hogy találjanak forrást olyan lehetséges pénzügyi ösztönzőkre, amelyekkel áthidalható ez a nehézség, többek között a „fizess a megtakarítás alapján” finanszírozási modellek révén; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel a hőszivattyú alkalmazásával kapcsolatos készülő uniós cselekvési tervben;

34.hangsúlyozza, hogy a magas kezdeti költségek gátolják a geotermikus energia növekedését, különösen a korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkező szereplők esetében, ami arra készteti őket, hogy a rövid távon jövedelmezőbb, de környezeti szempontból kevésbé fenntartható beruházásokat részesítsék előnyben; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a geotermikus projektekre több figyelem jusson a meglévő európai alapok és eszközök felhasználása során; kéri az Európai Bizottságot, hogy a meglévő alapok keretében különítsen el forrásokat a – különösen az innovatív technológiákon alapuló – geotermikus projektek feltárásának, fejlesztésének és korszerűsítésének támogatására, valamint a munkavállalók át- és továbbképzésére;

35.hangsúlyozza, hogy a geotermikus projektekre vonatkozó gyorsabb, a hatályos uniós környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban lévő engedélyezési szabályok az egész Európai Unióban megkönnyítenék a geotermikus energiaprojektek megvalósítását; megjegyzi, hogy a mélységi geotermikus projektekre jelenleg a nagyszabású bányaprojektekre kidolgozott jogszabályok vonatkoznak, amelyeknek nehéz megfelelni, különösen a kisebb méretű geotermikus projektek esetében; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a hatályos bányászati jogszabályokat annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék a geotermikus projektek sajátosságait, és dolgozzanak ki külön engedélyezési szabályokat a geotermikus energiára, figyelembe véve, hogy a különböző geotermikus technológiák geológiai és környezeti hatásai és kockázatai jelentősen eltérnek; kéri a Bizottságot, hogy adjon iránymutatásokat a koherencia szükséges szintjének biztosítása érdekében, hasonlóan a szén-dioxid-tárolást támogató szabályozási keret (2009/31/EK irányelv A 2009. április 23-i 2009/31/EK irányelv a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.).) esetében alkalmazott megközelítéshez;

36.felhívja a figyelmet arra, hogy egyes tagállamokban a projektértékelési határidők a hallgatólagos jóváhagyás elvén alapulnak, egyértelműen meghatározott feltételek mellett, kivéve, ha az uniós vagy nemzeti jog előírja a válaszadást; felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, milyen előnyökkel járna az elv geotermikus projektekre való alkalmazása, illetve milyen akadályok állnának előtte, és fontolják meg a jogszabályaikba való bevezetését;

37.aggodalmát fejezi ki a geotermikus projektek hosszadalmas engedélyezési folyamatai miatt; sürgeti a tagállamokat, hogy az új geotermikus projektekhez és a meglévő létesítmények bővítéséhez hozzanak létre hatékonyabb, észszerűsített és digitalizált engedélyezési eljárásokat, többek között – ahol ez még nem történt meg – hatóságok közötti egyablakos ügyintézési rendszer létrehozásával a teljes engedélyezési folyamat tekintetében, és nyújtanak támogatást a helyi hatóságoknak a megfelelő képzettségű munkaerő biztosítása érdekében; úgy véli, hogy ezeknek az egyablakos ügyintézési pontoknak elő kellene segíteniük az Európai Bizottság által egy központi portálon keresztül összegyűjtött finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos információk megosztását is;

38.megállapítja, hogy a geotermikus energia hasznosítása eltérő a városi és a vidéki környezetben; felhívja a figyelmet a városi geotermikus fűtési projektek sajátosságaira, és felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hatékonyabb és egyszerűsített engedélyezési eljárásokat a geotermikus fűtési projektek számára, beleértve a geotermikus erőművek számára alkalmas városi telkekhez való könnyített hozzáférést; ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy a geotermikus energiára összpontosító helyi fűtési és hűtési tervek kidolgozása érdekében adjon ki ajánlásokat az elosztórendszer-üzemeltetők számára a helyi hatóságokkal való együttműködés módozatairól, hogy megkönnyítsék a geotermikus energia felhasználásának integrálását mind a városkezelési tervekbe, mind a földalatti helyiségek kezelésének modern megközelítéseibe;

39.megjegyzi, hogy a projektgazdák számára meg kell könnyíteni a geotermikus létesítményekre vonatkozó engedélyek kiterjesztését, hogy lehetővé tegyék a stratégiai nyersanyagok kinyerését vagy a hidrogéntermelést az ugyanazon bérleti szerződés keretében már meglévő kapacitásból;

40.felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást az engedélyező hivatalok számára a sekély geotermikus rendszerekre vonatkozó engedélyezési kérelmek és az ivóvízre gyakorolt esetleges hatások kezelésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokról, hogy felgyorsítsa az engedélyezési folyamatot, miközben biztosítja a környezetvédelmi előírások teljes körű alkalmazását;

41.sajnálja, hogy a geotermikus energiára életciklus-elemzést alkalmaznak, más megújuló energiaforrásokra azonban nem, ami ellentmond a taxonómiai rendelet A Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.). technológiasemleges megközelítésének, csökkenti a geotermikus energiában rejlő jelentős lehetőséget a dekarbonizációhoz való hozzájárulásra, különösen a hőellátás területén, és egyenlőtlen versenyfeltételeknek teszi ki más megújuló energiaforrásokkal szemben; ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a geotermikus energiaalkalmazások besorolását a taxonómiai rendelkezésekben, hogy a geotermikus energiát a szél- és napenergiával azonos szabályozási alapokra helyezze;

42.hangsúlyozza, hogy a geotermikus energiának ugyanolyan szabályozási státusszal kell rendelkeznie – többek között az uniós közbeszerzésekben –, mint amilyen a többi megújuló energiaforrás esetében már létezik, valamint az ideiglenes válság- és átállási keretben és minden későbbi intézkedésben is;

43.aggodalmát fejezi ki a geotermikus hőszivattyúk telepítésében, a kutak fúrásában és a szükséges engedélyek kiadásában a jelentések szerint mutatkozó lemaradás és késedelmek miatt, amelyek a szakképzett személyzet hiányára vezethetők vissza; kiemeli, hogy a képzett munkaerő iránti igény a jövőben tovább fog nőni, és sürgeti a tagállamokat, hogy az iparral és adott esetben a szakszervezetekkel együttműködve fokozzák a geotermikus szakemberek képzésére és átképzésére irányuló intézkedéseket, mivel a megfelelő munkaerő-állomány kritikus fontosságú lesz a geotermikus energia bevezetésével kapcsolatos célkitűzések eléréséhez;

44.felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy álljanak rendelkezésre képesítési rendszerek vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerek különösen a sekély geotermikus rendszerek és a hőszivattyúk üzembe helyezői számára;

45.megjegyzi, hogy csak korlátozott számú egyetemi kurzus foglalkozik a geotermikus energiával, ezek rövid időtartamúak és fakultatívak, és a kínált órák többsége csak az alapismereteket tartalmazza; arra ösztönzi ezért a tagállamokat, hogy a geotermikus energiával foglalkozó szakok korszerűsítése és megerősítése érdekében működjenek együtt az oktatási intézményekkel, hogy az ágazatban dolgozók jövőbeli generációi megfelelő képzésben részesüljenek; üdvözli az Erasmus+ által támogatott projekteket, amelyek célja a geotermikus energiarendszerek értékláncában a fiatal diplomások hiányának orvoslása, például a Geo3En programot, amelynek célja egy jövőbeli Erasmus Mundus mesterképzés alapjainak megteremtése a geotermikus mérnöki szakon; hangsúlyozza, hogy a geotermiával foglalkozó iparágnak növelnie kell a hallgatók és az oktatók ismereteit a geotermikus ágazattal és a benne rejlő karrierlehetőségekkel kapcsolatban;

46.hangsúlyozza, hogy bár az EU vezető szerepet tölt be a geotermikus technológiák kutatása, az azokkal kapcsolatos nagy értékű szabadalmak, publikációk, azok fejlesztése és gyártása terén, e pozíció megtartásához európai és nemzeti szinten támogatni kell a következő generációs geotermikus technológiák fejlesztését, különösen a geotermikus tárolás és az ipari alkalmazások terén;

47.megjegyzi, hogy a geotermikus energia kutatásába és fejlesztésébe történő beruházások jóval kevesebb finanszírozást kaptak, mint más ágazatok: az Innovációs Alapból eddig mindössze két geotermikus energiával kapcsolatos projektet támogattak; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a geotermikus energia kutatásába és fejlesztésébe történő beruházásokokat, például a megbízható szivattyútechnológia és az új fúrási technikák fejlesztését;

48.kiemeli különösen a felszín alatti vízszivattyús villamosenergia-tárolási és hőtárolási projektek fontosságát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák e megoldások kutatás-fejlesztését, és valósítsanak meg nagy kísérleti üzemeket; kéri, hogy az EU Innovációs Alapja és a Horizont Európa keretében közzétett felhívásokban szélesebb körben támogassák ezeket a projekteket, különösen azokat, amelyek kidolgozásakor víztározóvá alakítható, használaton kívüli bányákat és kőbányákat vesznek figyelembe, mivel ez a megoldás létfontosságú eleme lehet a szén-dioxid-mentesített villamosenergia-rendszerek fejlesztésének;

49.kiemeli, hogy egyes tagállamok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy bizonyos importált hőszivattyúk nem felelnek meg bejelentett energiahatékonysági osztályuknak; hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó energiacímkézési szabályok felülvizsgálatának részeként meg kell vitatni a harmadik fél általi megfelelőségértékelés előírását az önbevallás helyett;

50.hangsúlyozza, hogy a geotermikus potenciál kiaknázása, különösen távfűtés céljából, egyike azon természeti erőforrásoknak, amelyek az érintett területeken hozzájárulhatnak az igazságos energetikai átmenethez azáltal, hogy ellensúlyozzák a bányák és más kitermelő létesítmények bezárása által kiváltott munkahelyek elvesztését, felszámolják az energiaszegénységet, és az energiaimporttól való függőségük csökkentése révén erősítik a helyi közösségek és közigazgatásuk önellátását;

51.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem használják ki teljes mértékben a kimerült, felhagyott vagy élettartama végére ért szénhidrogén-rezervoárok, valamint az olaj- és gázkutak geotermikus hasznosításában rejlő potenciált;

52.felhívja a figyelmet a leszerelt bányákban folyamatban lévő rendeltetésmódosítási projektekre, ahol a tárnákban alkalmazott hőenergia-tárolási technológia képes fűtést vagy hűtést biztosítani; felhívja a figyelmet az olajrezervoárok geotermikusenergia-tárolásra való felhasználását célzó projektek kidolgozására; tudomásul veszi azokat a folyamatban lévő projekteket, amelyek célja a leszerelt olaj- és gázkutak geotermikus alkalmazásra való átalakítása, ami jelentősen csökkenti a feltárási kockázatokat és a fúrási költségeket;

53.megjegyzi, hogy e projektek közül sokat a fosszilistüzelőanyag-ágazat szereplői hajtanak végre, mivel lehetőséget látnak benne arra, hogy részesei legyenek az energetikai átállásnak, és hogy ezt az iparágat még nagyobb mértékben, korán be kell vonni a geotermikus potenciál feltárásába; hangsúlyozza, hogy ha az erőforrásokat korán értékelik, amikor a bánya még hozzáférhető, az hatékonyabbá teszi alternatív felhasználásuk kidolgozását; megjegyzi, hogy kellő figyelmet kell fordítani a felelősségi rendszerre;

54.felhívja a tagállamokat, hogy használják ki a meglévő európai finanszírozási lehetőségeket a munkaerő átképzésének támogatására az átállás területein, a geotermikus projektekhez létrehozott munkahelyek kiaknázása érdekében; megjegyzi, hogy az olaj- és gázipari készségek a geotermikus ágazatban is alkalmazhatók és nagyon értékesek; ezért hangsúlyozza, hogy az érintett munkaerőt a geotermikus ágazatba kell vonzani és támogatni kell, többek között ösztönzők és képzési programok létrehozásával;

55.felhívja a figyelmet arra, hogy a legkülső régiók – földrajzi, geológiai és meteorológiai jellemzőik következtében – sajátos igényekkel rendelkeznek a megújuló energiaforrások fejlesztése szempontjából; rámutat arra, hogy földrajzi távolságuk miatt ezek a régiók nincsenek bekötve az európai energiahálózatokba; megjegyzi, hogy a legkülső régiók nagy része vulkanikus terület, amely nagy lehetőségeket rejt magában mind a felszíni, mind a mélységi geotermikus energiatermelés tekintetében; hangsúlyozza, hogy a geotermikus energia alapvető szerepet játszhat e régiók energetikai autonómiájának biztosításában;

56.felhívja a figyelmet arra, hogy helyes gyakorlat, ha egy adott városban vagy régióban meglévő geotermikus létesítményekről online térképet készítenek, mivel ez növelheti a geotermikus megoldások láthatóságát és segíthet a köz- és magánberuházási döntések támogatásában;

57.megjegyzi, hogy a társadalmi elfogadottság továbbra is kihívást jelent a geotermikus projektek számára, különösen olyan környezetvédelmi aggályok esetén, mint a talajvízre gyakorolt esetleges hatások, a nem kondenzálható gázkibocsátás, a vízkészletek túlzott mértékű kihasználása és a szeizmikus tevékenységek; emlékezet arra, hogy fontos a geotermikus energiaprojektek valamennyi szakasza során a magas szintű környezetvédelmi és tudományos normák fenntartása, valamint a fenntarthatóságot középpontba helyező életciklus-értékelés alkalmazása; hangsúlyozza, hogy e követelmények szigorú betartása, a beruházások átláthatósága, az érdekelt felek fokozottabb bevonása, valamint a helyi közösségek bevonása a tervezési és végrehajtási szakaszokba hatékony eszköz lehet a lakosság aggályainak kezelésére és a bizalmatlanság leküzdésére; felkéri az Európai Bizottságot, hogy a geotermiával foglalkozó iparággal és a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki iránymutatásokat és bevált gyakorlatokat a projektgazdák, valamint a helyi hatóságok és közösségek közötti együttműködésre vonatkozóan a bizalomépítés, a támogatás előmozdítása és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása érdekében;

58.hangsúlyozza, hogy meg kell osztani a bevált gyakorlatokat, a technológiai know-how-t és a geotermikus technológiákra vonatkozó kutatási és innovációs eredményeket azokkal a partnerországokkal és szervezetekkel, amelyek a mélységi és felszínközeli geotermikus energiatermelést nagyobb léptékben fejlesztették, vagy éppen a geotermikusenergia-ágazat gyors növekedését célzó ambiciózus tervek megvalósításán dolgoznak;

59.kiemeli annak fontosságát, hogy vegyék fel a geotermikus energiát a fejlődő országokkal folytatott együttműködés napirendjére a környezetbarát technológiák átadása, a tudásmegosztás és a kapacitásépítés érdekében, a növekvő energiaigény kielégítése céljából;

60.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.