P9_TA(2024)0067Az egyes új génkezelési technikák útján nyert növények és a belőlük származó élelmiszerek és takarmányokAz Európai Parlament 2024. február 7-én elfogadott módosításai az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint az (EU) 2017/625 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2023)0411 – C9-0238/2023 – 2023/0226(COD)) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0014/2024).(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)A Bizottság által javasolt szövegMódosításMódosítás 292Rendeletre irányuló javaslatCím

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint az (EU) 2017/625 rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint az (EU) 2017/625 rendelet és a 98/44/EK irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

Módosítás 1Rendeletre irányuló javaslat1 preambulumbekezdés

(1)2001 óta, amikor elfogadták a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet32, a biotechnológia jelentős fejlődése új génkezelési technikák (NGT-k), köztük pedig nagyon fontos genomszerkesztési technikák kifejlesztéséhez vezetett, amelyek lehetővé teszik a genom pontos helyeken történő módosítását.

(1)2001 óta, amikor elfogadták a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet32, a biotechnológia jelentős fejlődése új génkezelési technikák (NGT-k), köztük pedig nagyon fontos genomszerkesztési technikák kifejlesztéséhez vezetett, amelyek lehetővé teszik a genom pontos helyeken történő módosítását. A géntechnológia jelentős fejlődése már eddig is hozzájárult a marker alapú szelekció széles körű alkalmazásához, ami lehetővé teszi a biológiai sokféleségben jelen lévő érdekes gének azonosítását és mozgósítását.

_________________

_________________

32 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

32 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

Módosítás 167Rendeletre irányuló javaslat1 a preambulumbekezdés (új)

(1a) Az új génkezelési technikák szabadalmaztatásának lehetősége és alkalmazásuk eredményei növelhetik a vetőmag-előállító multinacionális vállalatok mezőgazdasági termelők feletti dominanciáját a vetőmagokhoz való hozzáférés tekintetében. Egy olyan helyzet, amikor a nagyvállalatok már eleve monopóliummal rendelkeznek a vetőmagok terén és egyre inkább ellenőrzésük alá vonják a természeti erőforrásokat, megfosztaná a mezőgazdasági termelőket minden cselekvési szabadságuktól, hiszen függő helyzetbe kerülnének a magánvállalatoktól. Ezért mindenképpen be kell tiltani az ilyen termékekre vonatkozó szabadalmakat.

Módosítás 2Rendeletre irányuló javaslat2 preambulumbekezdés

(2)Az NGT-k a génkezelési technikák változatos csoportját alkotják, és mindegyikük eltérő módon használható különböző eredmények eléréséhez és termékek előállításához. Eredményezhetnek a hagyományos nemesítési módszerek útján elérhetőkkel egyenértékű módosításokat, vagy bonyolultabb módosításokat tartalmazó szervezeteket. Az új génkezelési technikák közül a célzott mutagenezis és a ciszgenezis (beleértve az intragenezist is) a nem keresztezhető fajok genetikai anyagának bevitele (transzgenezis) nélkül végeznek genetikai módosításokat. Kizárólag a nemesítői génállományra, azaz a hagyományos nemesítéshez rendelkezésre álló teljes genetikai információra támaszkodnak, beleértve a fejlett nemesítési technikákkal keresztezhető, egymással távoli rokonságban álló növényfajokból származó genetikai információt is. A célzott mutagenezis-technikák a DNS-szekvencia módosítását (módosításait) eredményezik egy szervezet genomjának pontos helyein. A ciszgenezis-technikák a nemesítői génállományban már meglévő genetikai anyagnak egy szervezet genomjába történő beillesztését eredményezik. Az intragenezis a ciszgenezis egy alcsoportja, amelynek eredményeként a genetikai anyag egy átrendezett, a nemesítői génállományban már meglévő két vagy több DNS-szekvenciából álló másolatát illesztik be a genomba.

(2)Az NGT-k a génkezelési technikák változatos csoportját alkotják, és mindegyikük eltérő módon használható különböző eredmények eléréséhez és termékek előállításához. Eredményezhetnek a hagyományos nemesítési módszerek útján elérhetőkkel egyenértékű módosításokat, vagy bonyolultabb módosításokat tartalmazó szervezeteket. Az új génkezelési technikák közül a célzott mutagenezis és a ciszgenezis (beleértve az intragenezist is) a nem keresztezhető fajok genetikai anyagának bevitele (transzgenezis) nélkül végeznek genetikai módosításokat. Kizárólag a nemesítői génállományra, azaz a hagyományos nemesítéshez rendelkezésre álló teljes genetikai információra támaszkodnak, beleértve a fejlett nemesítési technikákkal keresztezhető, egymással távoli rokonságban álló növényfajokból származó genetikai információt is. A célzott mutagenezis-technikák a DNS-szekvencia módosítását (módosításait) eredményezik egy szervezet genomjának célzott helyein. A ciszgenezis-technikák a nemesítői génállományban már meglévő genetikai anyagnak egy szervezet genomjába történő beillesztését eredményezik. Az intragenezis a ciszgenezis egy alcsoportja, amelynek eredményeként a genetikai anyag egy átrendezett, a nemesítői génállományban már meglévő két vagy több DNS-szekvenciából álló másolatát illesztik be a genomba.

Módosítás 3Rendeletre irányuló javaslat3 preambulumbekezdés

(3)Az Unióban vagy világszerte engedélyezett transzgénikus technikákkal elért eredményekhez képest a növénykultúrák és tulajdonságok szélesebb skáláján folynak az NGT-ket alkalmazó állami és magánkutatások33. Idetartoznak a növénybetegségekkel és károsítókkal szemben nagyobb toleranciát vagy rezisztenciát mutató növények, az éghajlatváltozás hatásaival és a környezeti stresszekkel szemben nagyobb toleranciát vagy rezisztenciát mutató növények, a jobb tápanyag- és vízfelhasználási hatékonyság, a nagyobb terméshozamú és ellenálló képességű növények, valamint a jobb minőségi jellemzők. Az ilyen típusú új növények, valamint ezen új technikák viszonylag könnyű és gyors alkalmazhatósága előnyökkel járhat a mezőgazdasági termelők, a fogyasztók és a környezet számára. Így az NGT-k hozzájárulhatnak az európai zöld megállapodás34, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia35, a biodiverzitási stratégia36 és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia37 innovációs és fenntarthatósági célkitűzéseihez, a globális élelmezésbiztonsághoz38, a biogazdasági stratégiához39 és az Unió stratégiai autonómiájához40.

(3)Az Unióban vagy világszerte engedélyezett transzgénikus technikákkal elért eredményekhez képest a növénykultúrák és tulajdonságok szélesebb skáláján folynak az NGT-ket alkalmazó állami és magánkutatások33. Ide tartoznak a növénybetegségekkel és károsítókkal szemben nagyobb toleranciát vagy rezisztenciát mutató növények, a gyomirtó szerekkel szemben toleranciát mutató növények, az éghajlatváltozás hatásaival és a környezeti stresszekkel szemben nagyobb toleranciát vagy rezisztenciát mutató, jobb tápanyag- és vízfelhasználási hatékonyságú növények, valamint a nagyobb terméshozamú és ellenálló képességű, jobb minőségi jellemzőkkel rendelkező növények. Az ilyen típusú új növények, valamint ezen új technikák viszonylag könnyű és gyors alkalmazhatósága előnyökkel járhat a mezőgazdasági termelők, a fogyasztók és a környezet számára. Így az NGT-k hozzájárulhatnak az európai zöld megállapodás34, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia35, a biodiverzitási stratégia36 és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia37 innovációs és fenntarthatósági célkitűzéseihez, a globális élelmezésbiztonsághoz38, a biogazdasági stratégiához39 és az Unió stratégiai autonómiájához40.

_________________

_________________

33 A növénynemesítési stratégiákkal kapcsolatos, uniós finanszírozású kutatási és innovációs projektekből származó meglátások és megoldások hozzájárulhatnak a kimutatási kihívások kezeléséhez, a nyomonkövethetőség és az eredetiség biztosításához, valamint az új génkezelési technikák területén az innováció előmozdításához. A hetedik keretprogram és az azt követő Horizont 2020 program keretében több mint 1 000 projekt finanszírozására került sor több mint 3 milliárd EUR összegű beruházással. A Horizont Európa keretében a növénynemesítési stratégiákkal kapcsolatos új, együttműködésen alapuló kutatási projektek támogatása is folyamatban van, SWD(2021) 92.

33 A növénynemesítési stratégiákkal kapcsolatos, uniós finanszírozású kutatási és innovációs projektekből származó meglátások és megoldások hozzájárulhatnak a kimutatási kihívások kezeléséhez, a nyomonkövethetőség és az eredetiség biztosításához, valamint az új génkezelési technikák területén az innováció előmozdításához. A hetedik keretprogram és az azt követő Horizont 2020 program keretében több mint 1 000 projekt finanszírozására került sor több mint 3 milliárd EUR összegű beruházással. A Horizont Európa keretében a növénynemesítési stratégiákkal kapcsolatos új, együttműködésen alapuló kutatási projektek támogatása is folyamatban van (SWD(2021)0092).

34 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM/2019/640 final.

34 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019)0640).

35 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM/2020/381 final.

35 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (COM(2020)0381).

36 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM/2020/380 final.

36 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020)0380).

37 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.

37 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (COM(2021)0082).

38 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése, COM(2022) 133 final. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), 2022, Génszerkesztés és agrár-élelmiszeripari rendszerek, Róma, ISBN 978–92–5–137417–7.

38 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése (COM(2022)0133). Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), 2022, Génszerkesztés és agrár-élelmiszeripari rendszerek, Róma, ISBN 978–92–5–137417–7.

39 Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Fenntartható biogazdaság Európa számára – A gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése: aktualizált biogazdasági stratégia, Kiadóhivatal, 2018, https://data.europa.eu/doi/10.2777/792130

39 Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Fenntartható biogazdaság Európa számára – A gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése: aktualizált biogazdasági stratégia, Kiadóhivatal, 2018, https://data.europa.eu/doi/10.2777/792130

40 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika, COM(2021) 66 final.

40 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika (COM(2021)0066).

Módosítás 5Rendeletre irányuló javaslat9 preambulumbekezdés

(9)A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek alapján, különös tekintettel a biztonsági szempontokra, e rendeletet azon GMO-kra kell korlátozni, amelyek növények, azaz az Archaeplastida vagy a Phaeophyceae rendszertani csoportba tartozó szervezetek, kizárva a mikroorganizmusokat, a gombákat és az állatokat, amelyek esetében korlátozottabb ismeretek állnak rendelkezésre. Ugyanezen oknál fogva e rendeletnek csak a bizonyos NGT-k – célzott mutagenezis és ciszgenezis (beleértve az intragenezist is) – és nem az egyéb új génkezelési technikák útján nyert növényekre kell vonatkoznia (a továbbiakban: NGT növények). Az ilyen NGT növények nem hordoznak nem keresztezhető fajokból származó genetikai anyagot. A valamely szervezetbe nem keresztezhető fajokból származó genetikai anyagot bevivő más új génkezelési technikák (transzgenezis) útján előállított GMO-kra továbbra is csak az uniós GMO-jogszabályok vonatkozhatnak, mivel az így kapott növények a transzgénhez kapcsolódó sajátos kockázatokat hordozhatnak. Ezenkívül semmi nem utal arra, hogy az uniós GMO-jogszabályokban aktuálisan ki kellene igazítani a transzgenezis útján nyert GMO-kra vonatkozó jelenlegi követelményeket.

(9)A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek alapján, különös tekintettel a biztonsági szempontokra, e rendeletet azon GMO-kra kell korlátozni, amelyek növények, azaz az Archaeplastida vagy a Phaeophyceae rendszertani csoportba tartozó szervezetek. A más szervezetekre, például a mikroorganizmusokra, gombákra és állatokra vonatkozóan rendelkezésre álló ismereteket felül kell vizsgálni az azokkal kapcsolatos jövőbeli jogalkotási kezdeményezések érdekében. Ugyanezen oknál fogva e rendeletnek csak a bizonyos NGT-k – célzott mutagenezis és ciszgenezis (beleértve az intragenezist is) – és nem az egyéb új génkezelési technikák útján nyert növényekre kell vonatkoznia (a továbbiakban: NGT növények). Az ilyen NGT növények nem hordoznak nem keresztezhető fajokból származó genetikai anyagot. A valamely szervezetbe nem keresztezhető fajokból származó genetikai anyagot bevivő más új génkezelési technikák (transzgenezis) útján előállított GMO-kra továbbra is csak az uniós GMO-jogszabályok vonatkozhatnak, mivel az így kapott növények a transzgénhez kapcsolódó sajátos kockázatokat hordozhatnak.

Módosítás 6Rendeletre irányuló javaslat10 preambulumbekezdés

(10)Az NGT növények jogi keretének osztoznia kell az uniós GMO-jogszabályok célkitűzéseiben, hogy biztosítsa az emberi és állati egészség és a környezet magas szintű védelmét, valamint az érintett növények és termékek tekintetében a belső piac megfelelő működését, miközben figyelembe veszi az NGT növények sajátosságait. E jogi keretnek lehetővé kell tennie az NGT növényeket tartalmazó, belőlük álló vagy belőlük előállított növények, élelmiszerek és takarmányok, valamint az NGT növényeket tartalmazó vagy belőlük álló egyéb termékek (a továbbiakban: NGT termékek) fejlesztését és forgalomba hozatalát, hogy hozzájáruljon az európai zöld megállapodás, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a biodiverzitási stratégia és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia innovációs és fenntarthatósági célkitűzéseihez, valamint fokozza az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat uniós és globális szintű versenyképességét.

(10)Az elővigyázatosság elvének teljes figyelembevétele mellett az NGT növények jogi keretének osztoznia kell az uniós GMO-jogszabályok célkitűzéseiben, hogy biztosítsa az emberi és állati egészség és a környezet magas szintű védelmét, valamint az érintett növények és termékek tekintetében a belső piac megfelelő működését, miközben figyelembe veszi az NGT növények sajátosságait. E jogi keretnek lehetővé kell tennie az NGT növényeket tartalmazó, belőlük álló vagy belőlük előállított növények, élelmiszerek és takarmányok, valamint az NGT növényeket tartalmazó vagy belőlük álló egyéb termékek (a továbbiakban: NGT termékek) fejlesztését és forgalomba hozatalát, hogy hozzájáruljon az európai zöld megállapodás, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a biodiverzitási stratégia és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia innovációs és fenntarthatósági célkitűzéseihez, valamint fokozza az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat uniós és globális szintű versenyképességét.

Módosítás 7Rendeletre irányuló javaslat11 preambulumbekezdés

(11)E rendelet az uniós GMO- jogszabályokat illetően lex specialisnak minősül. Egyedi rendelkezéseket vezet be az NGT növények és NGT termékek vonatkozásában. Amennyiben azonban e rendelet nem tartalmaz egyedi szabályokat, az NGT növényekre és a belőlük előállított termékekre (köztük az élelmiszerekre és takarmányokra) továbbra is az uniós GMO-jogszabályok követelményei, illetve az ágazati jogszabályokban, például a hatósági ellenőrzésekről szóló (EU) 2017/625 rendeletben vagy a bizonyos termékekre, például a növényi és erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályokban foglalt GMO-szabályok alkalmazandók.

(11)E rendelet az uniós GMO- jogszabályokat illetően lex specialisnak minősül. Egyedi rendelkezéseket vezet be az NGT növények és NGT termékek vonatkozásában. Amennyiben azonban e rendelet nem tartalmaz egyedi szabályokat, az NGT növényekre és a belőlük előállított termékekre továbbra is az uniós GMO-jogszabályok követelményei, illetve az ágazati jogszabályokban, például a hatósági ellenőrzésekről szóló (EU) 2017/625 rendeletben vagy a bizonyos termékekre, például a növényi és erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályokban foglalt GMO-szabályok alkalmazandók.

Módosítás 8Rendeletre irányuló javaslat13 a preambulumbekezdés (új)

(13a) A környezetben, a szántóföldeken belül vagy azokon kívül is tartós fennmaradásra, szaporodásra vagy elterjedésre képes NGT növényeket a legmagasabb szintű ellenőrzés mellett kell értékelni az ilyen növények természetre és környezetre gyakorolt hatása tekintetében.

Módosítás 9Rendeletre irányuló javaslat14 preambulumbekezdés

(14)A természetben előforduló vagy hagyományos nemesítési technikákkal is előállítható NGT növényeket és azok hagyományos nemesítési technikák útján nyert utódait (a továbbiakban: 1. kategóriájú NGT növények) természetben előforduló vagy hagyományos nemesítési technikákkal előállított növényekként kell kezelni, mivel egyenértékűek azokkal és kockázataik összehasonlíthatóak, ezáltal teljes mértékben eltérve az uniós GMO-jogszabályoktól és az ágazati jogszabályok GMO-val kapcsolatos követelményeitől. A jogbiztonság biztosítása érdekében e rendeletnek meg kell határoznia azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy egy NGT növény egyenértékű-e a természetben előforduló vagy hagyományos módon nemesített növényekkel, és eljárást kell megállapítania ahhoz, hogy az illetékes hatóságok az NGT növények vagy NGT termékek kibocsátása vagy forgalomba hozatala előtt ellenőrizzék e kritériumok teljesülését és határozatot hozzanak arról. E kritériumoknak objektívnek kell lenniük és tudományos alapokra kell támaszkodniuk. Ki kell terjedniük a természetben vagy a hagyományos nemesítési technikák útján nyert szervezetekben megfigyelhető genetikai módosítások típusára és mértékére, és küszöbértékeket kell tartalmazniuk az NGT növények genomját érintő genetikai módosítások méretére és számára vonatkozóan. Mivel a tudományos és műszaki ismeretek gyorsan fejlődnek ezen a területen, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni arra, hogy a tudományos és műszaki fejlődés fényében aktualizálja e kritériumokat a természetben vagy hagyományos nemesítés útján előforduló genetikai módosítások típusa és mértéke tekintetében.

(14)A természetben előforduló vagy hagyományos nemesítési technikákkal is előállítható NGT növényeket és azok utódait (a továbbiakban: 1. kategóriájú NGT növények) természetben előforduló vagy hagyományos nemesítési technikákkal előállított növényekként kell kezelni, mivel egyenértékűek azokkal és kockázataik összehasonlíthatóak, ezáltal teljes mértékben eltérve az uniós GMO-jogszabályoktól és az ágazati jogszabályok GMO-val kapcsolatos követelményeitől. A jogbiztonság biztosítása érdekében e rendeletnek meg kell határoznia azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy egy NGT növény egyenértékű-e a természetben előforduló vagy hagyományos módon nemesített növényekkel, és eljárást kell megállapítania ahhoz, hogy az illetékes hatóságok az NGT növények vagy NGT termékek kibocsátása vagy forgalomba hozatala előtt ellenőrizzék e kritériumok teljesülését és határozatot hozzanak arról. E kritériumoknak objektívnek kell lenniük és tudományos alapokra kell támaszkodniuk. Ki kell terjedniük a természetben vagy a hagyományos nemesítési technikák útján nyert szervezetekben megfigyelhető genetikai módosítások típusára és mértékére, és küszöbértékeket kell tartalmazniuk az NGT növények genomját érintő genetikai módosítások méretére és számára vonatkozóan. Mivel a tudományos és műszaki ismeretek gyorsan fejlődnek ezen a területen, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni arra, hogy a tudományos és műszaki fejlődés fényében aktualizálja e kritériumokat a természetben vagy hagyományos nemesítés útján előforduló genetikai módosítások típusa és mértéke tekintetében.

Módosítás 10Rendeletre irányuló javaslat14 a preambulumbekezdés (új)

(14a) Figyelembe véve a növényi genomok nagyfokú összetettségét, azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján megállapítható, hogy valamely NGT növény egyenértékű-e a természetben előforduló vagy hagyományos módon nemesített növényekkel, tükrözniük kell a növények genomméretének és jellemzőinek sokféleségét. A poliploid növények kettőnél több homológ kromoszómát tartalmaznak. A poliploid növények e kategóriáján belül a tetraploid, a hexaploid és az oktoploid növények 4, 6, illetve 8 kromoszómakészletet tartalmaznak. A poliploid növények általában nagyobb számú genetikai módosítást mutatnak, mint a monoploid növények. Ezért a növényenkénti egyedi módosítások teljes számára vonatkozó határértéknek tükröznie kell a növényben található kromoszómák számát („ploidia”).

Módosítás 11Rendeletre irányuló javaslat18 preambulumbekezdés

(18)Mivel az NGT növény természetben előforduló vagy hagyományos módon nemesített növényekkel való egyenértékűségének megállapítására szolgáló kritériumok nem kapcsolódnak az NGT növény szándékos kibocsátását igénylő tevékenység típusához, az 1. kategóriájú NGT növény státuszáról az Unió területén a forgalomba hozataltól eltérő bármely más céllal történő szándékos kibocsátás előtt tett nyilatkozatnak a kapcsolódó NGT termékek forgalomba hozatalára is érvényesnek kell lennie. Mivel a szántóföldi kísérleti szakaszban nagy a piacra kerülő termékkel kapcsolatos bizonytalanság, és mivel e kibocsátásokban valószínűleg kisebb piaci szereplők is részt vesznek, az 1. kategóriájú NGT növény státuszának szántóföldi kísérletek előtti ellenőrzési eljárását az illetékes nemzeti hatóságoknak kell lefolytatniuk, mert ez kisebb adminisztratív terhet jelent a gazdasági szereplőknek, uniós szintű határozatot pedig csak akkor kell hozni, ha más illetékes nemzeti hatóságok észrevételeket tesznek az ellenőrzési jelentéssel kapcsolatban. Amennyiben az ellenőrzési kérelmet az NGT termékek forgalomba hozatalát megelőzően nyújtják be, az eljárást uniós szinten kell lefolytatni az ellenőrzési eljárás eredményességének és az 1. kategóriájú NGT növény státuszára vonatkozó nyilatkozatok következetességének biztosítása érdekében.

(18)Mivel az NGT növény természetben előforduló vagy hagyományos módon nemesített növényekkel való egyenértékűségének megállapítására szolgáló kritériumok nem kapcsolódnak az NGT növény szándékos kibocsátását igénylő tevékenység típusához, az 1. kategóriájú NGT növény státuszáról az Unió területén a forgalomba hozataltól eltérő bármely más céllal történő szándékos kibocsátás előtt tett nyilatkozatnak a kapcsolódó NGT termékek forgalomba hozatalára is érvényesnek kell lennie. Mivel a szántóföldi kísérleti szakaszban nagy a piacra kerülő termékkel kapcsolatos bizonytalanság, és mivel e kibocsátásokban valószínűleg kisebb piaci szereplők is részt vesznek, az 1. kategóriájú NGT növény státuszának szántóföldi kísérletek előtti ellenőrzési eljárását az illetékes nemzeti hatóságoknak kell lefolytatniuk, mert ez kisebb adminisztratív terhet jelent a gazdasági szereplőknek, uniós szintű határozatot pedig csak akkor kell hozni, ha más illetékes nemzeti hatóságok észrevételeket tesznek az ellenőrzési jelentéssel kapcsolatban. Amennyiben az ellenőrzési kérelmet az NGT termékek forgalomba hozatalát megelőzően nyújtják be, és más tagállamok indokolással ellátott kifogást emelnek, az eljárást a Bizottsággal és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: „a Hatóság”) konzultálva kell lefolytatni az ellenőrzési eljárás eredményességének és az 1. kategóriájú NGT növény státuszára vonatkozó nyilatkozatok következetességének biztosítása érdekében.

Módosítás 12Rendeletre irányuló javaslat18 a preambulumbekezdés (új)

(18a) Az olyan új fajták hatékony kiválasztása érdekében, amelyek segítik a mezőgazdasági ágazatot az élelmezésbiztonság és a fenntarthatóság növelésében, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és az éghajlatváltozás következményeivel szembeni ellenálló képesség biztosításában, figyelembe kell venni a poliploid, azaz a kettőnél több genomot tartalmazó növények sajátosságait. Az ilyen növények esetében az 1. kategóriájú NGT növény státuszba való besorolás tekintetében engedélyezett genetikai módosítások maximális számának arányosnak kell lennie bennük található genomok számával.

Módosítás 13Rendeletre irányuló javaslat19 preambulumbekezdés

(19)A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) számára szigorú határidőket kell előírni annak biztosítása érdekében, hogy az 1. kategóriájú NGT növény státuszára vonatkozó nyilatkozatokat észszerű időn belül megtegyék.

(19)A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és a Hatóság számára megfelelő határidőket kell előírni annak biztosítása érdekében, hogy az 1. kategóriájú NGT növény státuszára vonatkozó nyilatkozatokat észszerű időn belül megtegyék.

Módosítás 14Rendeletre irányuló javaslat21 preambulumbekezdés

(21)Az 1. kategóriájú NGT növény státuszát megállapító határozatoknak azonosító számot kell rendelniük az érintett NGT növényhez, hogy az ilyen növények átláthatósága és nyomonkövethetősége biztosítható legyen az adatbázisban való feltüntetéskor, valamint a belőlük származó növényi szaporítóanyagok címkézése céljából.

(21)Az 1. kategóriájú NGT növény státuszát megállapító határozatoknak azonosító számot kell rendelniük az érintett NGT növényhez, hogy az ilyen növények átláthatósága és nyomonkövethetősége biztosítható legyen az adatbázisban való feltüntetéskor. A felsorolt információknak tartalmazniuk kell a tulajdonság vagy tulajdonságok eléréséhez használt technikára vagy technikákra vonatkozó információkat.

Módosítás 15Rendeletre irányuló javaslat23 preambulumbekezdés

(23)Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet47 megtiltja a GMO-k és a GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek ökológiai termelésben való használatát. Az említett rendelet alkalmazásában a GMO-k meghatározása a 2001/18/EK irányelvre hivatkozik, kizárva a tilalom alól a 2001/18/EK irányelv 1.B. mellékletében felsorolt, géntechnológiai módosítást eredményező technikák alkalmazásával előállított GMO-kat. Ennek eredményeként az ökológiai termelésben tiltottak a 2. kategóriájú NGT növények. Ugyanakkor tisztázni kell az 1. kategóriájú NGT növények státuszát az ökológiai termelés szempontjából. Az új génkezelési technikák alkalmazása jelenleg nem egyeztethető össze az ökológiai termelés (EU) 2018/848 rendelet szerinti fogalmával és az ökológiai termékek fogyasztói megítélésével. Ezért az 1. kategóriájú NGT növények használatát is meg kell tiltani az ökológiai termelésben.

(23)Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet47 megtiltja a GMO-k és a GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek ökológiai termelésben való használatát. Az említett rendelet alkalmazásában a GMO-k meghatározása a 2001/18/EK irányelvre hivatkozik, kizárva a tilalom alól a 2001/18/EK irányelv 1.B. mellékletében felsorolt, géntechnológiai módosítást eredményező technikák alkalmazásával előállított GMO-kat. Ennek eredményeként az ökológiai termelésben tiltottak a 2. kategóriájú NGT növények. Ugyanakkor tisztázni kell az 1. kategóriájú NGT növények státuszát az ökológiai termelés szempontjából. Jelenleg az új génkezelési technikák alkalmazásának az ökológiai termelés elveivel való összeegyeztethetősége további mérlegelést igényel. Ezért az 1. kategóriájú NGT növények használatát is meg kell tiltani az ökológiai termelésben mindaddig, amíg ilyen további mérlegelésre nem kerül sor.

_________________

_________________

47 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

47 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

Módosítás 16Rendeletre irányuló javaslat24 preambulumbekezdés

(24)Az 1. kategóriájú NGT növényfajták használatát illetően rendelkezni kell az átláthatóság biztosításáról annak érdekében, hogy az NGT-mentességet választó termelési láncok ezt megtehessék, és ezáltal megőrizhessék a fogyasztók bizalmát. Nyilvánosan elérhető adatbázisban kell felsorolni azokat az NGT növényeket, amelyek tekintetében az 1. kategóriájú NGT növény státuszára vonatkozó nyilatkozatot állítottak ki. Ahhoz, hogy a kutatás és növénynemesítés, a vetőmagok mezőgazdasági termelők részére történő értékesítése, illetve a növényi szaporítóanyagok harmadik felek számára más módon való hozzáférhetővé tétele során a gazdasági szereplők számára biztosított legyen a nyomonkövethetőség, az átláthatóság és a választási lehetőség, az 1. kategóriájú NGT növények növényi szaporítóanyagát 1. kategóriájú NGT-ként kell címkézni.

(24)Az 1. kategóriájú NGT növényfajták használatát illetően rendelkezni kell az átláthatóság biztosításáról annak érdekében, hogy az NGT-mentességet választó termelési láncok ezt megtehessék, és ezáltal megőrizhessék a fogyasztók bizalmát. Nyilvánosan elérhető adatbázisban kell felsorolni azokat az NGT növényeket, amelyek tekintetében az 1. kategóriájú NGT növény státuszára vonatkozó nyilatkozatot állítottak ki, beleértve a tulajdonság vagy tulajdonságok eléréséhez használt technikára vagy technikákra vonatkozó információkat. Ahhoz, hogy a kutatás és növénynemesítés, a vetőmagok mezőgazdasági termelők részére történő értékesítése, illetve a növényi szaporítóanyagok harmadik felek számára más módon való hozzáférhetővé tétele során a gazdasági szereplők számára biztosított legyen a nyomonkövethetőség, az átláthatóság és a választási lehetőség, az 1. kategóriájú NGT növények növényi szaporítóanyagát 1. kategóriájú NGT-ként kell címkézni.

Módosítás 17Rendeletre irányuló javaslat29 preambulumbekezdés

(29)A 2001/18/EK irányelv a GMO-k szándékos kibocsátását vagy forgalomba hozatalát követően felügyeleti tervet ír elő a GMO-k környezeti hatásaira vonatkozóan, de a terv kialakítása tekintetében rugalmasságot biztosít, figyelembe véve a környezeti kockázatértékelést, a GMO jellemzőit, a várható felhasználást és a fogadó környezetet. A 2. kategóriájú NGT növények genetikai módosításai a csak korlátozott kockázatértékelést igénylő változásoktól a lehetséges kockázatok alaposabb elemzését igénylő összetett módosításokig terjedhetnek. Ezért a 2. kategóriájú NGT növények környezeti hatásainak forgalomba hozatalt követő felügyeletére vonatkozó követelményeket a környezeti kockázatértékelés és a szántóföldi kísérletek tapasztalatai, az érintett NGT növény jellemzői, a várható felhasználás jellemzői és mértéke, különösen a növény biztonságos használatának előzményei és a fogadó környezet jellemzői alapján kell kiigazítani. Ezért nincs szükség a környezeti hatások felügyeleti tervére, ha a 2. kategóriájú növény valószínűleg nem jelent olyan, felügyeletet igénylő kockázatot, mint az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt közvetett, késleltetett vagy előre nem látható hatások.

(29)A 2001/18/EK irányelv a GMO-k szándékos kibocsátását vagy forgalomba hozatalát követően felügyeleti tervet ír elő a GMO-k környezeti hatásaira vonatkozóan, de a terv kialakítása tekintetében rugalmasságot biztosít, figyelembe véve a környezeti kockázatértékelést, a GMO jellemzőit, a várható felhasználást és a fogadó környezetet. A 2. kategóriájú NGT növények genetikai módosításai a csak korlátozott kockázatértékelést igénylő változásoktól a lehetséges kockázatok alaposabb elemzését igénylő összetett módosításokig terjedhetnek. Ezért a 2. kategóriájú NGT növények környezeti hatásainak forgalomba hozatalt követő felügyeletére vonatkozó követelményeket a környezeti kockázatértékelés és a szántóföldi kísérletek tapasztalatai, az érintett NGT növény jellemzői, a várható felhasználás jellemzői és mértéke, különösen a növény biztonságos használatának előzményei és a fogadó környezet jellemzői alapján kell kiigazítani. Az elővigyázatosság elvére tekintettel a hozzájárulás első megadásakor mindig elő kell írni a környezeti hatások felügyeleti tervét. A hozzájárulás megújításakor csak akkor lehet eltekinteni a felügyelet követelményétől, ha bizonyítást nyert, hogy a 2. kategóriájú NGT növény nem jelent olyan, felügyeletet igénylő kockázatot, mint az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt közvetett, késleltetett vagy előre nem látható hatások.

Módosítás 18Rendeletre irányuló javaslat36 preambulumbekezdés

(36)A gyomirtó szereket tűrő növényeket szándékosan gyomirtószer-tűrésére nemesítik annak érdekében, hogy e gyomirtó szerek használatával kombinálva termeszthessék őket. Ha nem megfelelő körülmények között történik, akkor az ilyen termesztés a gyomirtó szerekkel szemben ellenálló gyomnövények kialakulásához vagy az alkalmazott gyomirtó szerek mennyiségének növekedéséhez vezethet, a nemesítési technikától függetlenül. Ezért a gyomirtószer-tűrő tulajdonságokat mutató NGT növények nem jogosultak e keretrendszerben ösztönzőkre. E rendelet azonban nem hozhat egyéb konkrét intézkedéseket a gyomirtószer-tűrő NGT növényeket illetően, mivel ezeket az intézkedéseket horizontálisan hozzák [a növényi szaporítóanyagok Unión belüli termeléséről és forgalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatban].

(36)A gyomirtó szereket tűrő növényeket szándékosan gyomirtószer-tűrésére nemesítik annak érdekében, hogy e gyomirtó szerek használatával kombinálva termeszthessék őket. Ha nem megfelelő körülmények között történik, akkor az ilyen termesztés a gyomirtó szerekkel szemben ellenálló gyomnövények kialakulásához vagy az alkalmazott gyomirtó szerek mennyiségének növekedéséhez vezethet, a nemesítési technikától függetlenül. Ezért a gyomirtószer-tűrő tulajdonságokat mutató NGT növények nem tartoznak az 1. kategóriájú NGT növények körébe.

Módosítás 239Rendeletre irányuló javaslat37 preambulumbekezdés

(37) Ahhoz, hogy az NGT növények hozzájárulhassanak a zöld megállapodás, valamint „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia fenntarthatósági célkitűzéseihez, elő kell segíteni az NGT növények Unión belüli termesztését. Ehhez kiszámíthatóságra van szükség a nemesítők és a mezőgazdasági termelők számára az ilyen növények Unión belüli termesztésének lehetőségét illetően. E célokat tehát aláásná a 2001/18/EK irányelv 26b. cikke szerinti azon lehetőség, hogy a tagállamok intézkedéseket fogadjanak el, amelyek korlátozzák vagy megtiltják a 2. kategóriájú NGT növények területük egészén vagy annak egy részén történő termesztését.

törölve

Módosítás 20Rendeletre irányuló javaslat39 preambulumbekezdés

(39)A belső piac hatékony működésének biztosítására irányuló cél elérése érdekében az NGT növényeknek és a kapcsolódó termékeknek részesülniük kell az áruk szabad mozgásának előnyeiből, feltéve, hogy megfelelnek más uniós jogszabályok követelményeinek.

(39)A belső piac hatékony működésének és az NGT növények és NGT termékek Unión belüli szabad mozgásának biztosítására irányuló cél elérése érdekében az NGT növények szándékos kibocsátásának és az NGT termékek forgalomba hozatalának az e rendeletben megállapított harmonizált követelményeken és eljárásokon kell alapulnia, ami az összes tagállamra egységesen alkalmazandó határozat elfogadásához vezet.

Módosítás 21Rendeletre irányuló javaslat40 preambulumbekezdés

(40)Tekintettel az NGT-k újszerűségére, fontos lesz szorosan nyomon követni az NGT növények és termékek fejlődését és piaci jelenlétét, továbbá értékelni az emberi és állati egészségre, a környezetre, valamint a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra gyakorolt kísérő hatásokat. Az információkat rendszeresen gyűjteni kell, és az NGT növények vagy NGT termékek szándékos kibocsátását vagy forgalmazását az Unióban engedélyező első határozat elfogadását követő öt éven belül a Bizottságnak értékelnie kell ezt a rendeletet, hogy felmérje az ilyen jellemzőket vagy tulajdonságokat mutató NGT növények uniós piacon való hozzáférhetősége terén elért haladást.

(40)Tekintettel az új génkezelési technikák folyamatos fejlődésére, az NGT növények vagy NGT termékek szándékos kibocsátását vagy forgalmazását az Unióban engedélyező első határozat elfogadását követő öt éven belül a Bizottságnak értékelést kell végeznie. Ennek az értékelésnek e rendelet további javítása céljából fel kell mérnie az ilyen jellemzőket vagy tulajdonságokat mutató NGT növények vagy NGT termékek uniós piacon való hozzáférhetősége terén elért haladást.

Módosítás 22Rendeletre irányuló javaslat43 preambulumbekezdés

(43)A kifejlesztett NGT növények típusai, valamint az egyes tulajdonságok környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra gyakorolt hatásai folyamatosan fejlődnek. Ezért az ilyen fejleményekre és hatásokra vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni arra, hogy a zöld megállapodás, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a biodiverzitási stratégia és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia céljainak elérése érdekében kiigazítsa az ösztönzendő vagy kerülendő tulajdonságok listáját.

(43)A kifejlesztett NGT növények típusai, valamint az egyes tulajdonságok környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra gyakorolt hatásai folyamatosan fejlődnek. Ezért az ilyen fejleményekre és hatásokra vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, teljes mértékben figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni arra, hogy a zöld megállapodás, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a biodiverzitási stratégia és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia céljainak elérése érdekében kiigazítsa az ösztönzendő vagy kerülendő tulajdonságok listáját.

Módosítás 23Rendeletre irányuló javaslat45 a preambulumbekezdés (új)

(45a) Az Európai Parlament felszólította az Uniót és tagállamait, hogy ne adjanak ki biológiai anyagokra vonatkozó szabadalmakat, és biztosítsák a nemesítők számára a működés szabadságát és a fajtákra vonatkozó mentességet. Biztosítani kell, hogy a nemesítők teljes mértékben hozzáférjenek az NGT növények – amelyek meghatározásuk szerint nem transzgenikus növények – genetikai anyagához. A genetikai anyagokhoz való hozzáférés akkor biztosítható a legjobban, ha a szabadalom jogosultjainak jogai kimerülnek a nemesítők javára (a nemesítőkre vonatkozó mentesség). Mivel a jelenlegi rendelkezések a szabadalmi jogban nem írnak elő teljes körű mentességet a nemesítők számára, biztosítani kell, hogy a szabadalmak ne korlátozzák az NGT növények nemesítők és mezőgazdasági termelők általi használatát. Ezért az NGT növényekre nem indokolt a szabadalmi jogszabályokat alkalmazni, hanem a szellemi tulajdon védelme tekintetében kizárólag a 2100/94/EK tanácsi rendeletben meghatározott közösségi növényfajta-oltalmi jogok rendszerének (CPVR) hatálya alá kell tartozniuk, amely lehetővé teszi a nemesítőkre vonatkozó mentesség alkalmazását. Az NGT növényeket, azok magjait, növényi anyagát, a kapcsolódó genetikai anyagot, például a géneket és génszekvenciákat, valamint a növényi tulajdonságokat tehát ki kell zárni a szabadalmazhatóságból. A szabadalmazhatóságból való kizárást következetesen kell alkalmazni a jogszabályokban. Továbbá annak elkerülése érdekében, hogy e rendelet hatálybalépése és rendelkezéseinek alkalmazása között szabadalmakat adjanak vagy szabadalmi bejelentéseket nyújtsanak be, biztosítani kell, hogy a növényi anyagokat e rendelet hatálybalépésének napjától kizárják a szabadalmazhatóság alól. A növényi anyagokra vonatkozó, már megadott vagy függőben lévő szabadalmi bejelentések esetében a szabadalmak hatályát tovább kell korlátozni. Emellett a Bizottságnak a hamarosan megjelenő tanulmányban értékelnie kell és kezelnie kell azt a kérdést, hogy hogyan kell foglalkozni azzal az általánosabb problémával, hogy a kiskapuk megszüntetésére tett korábbi erőfeszítések ellenére a növényi anyagokra közvetlenül vagy közvetve szabadalmat adnak ki. Az értékelésnek különösen ki kell térnie a szabadalmaknak a nemesítők és a mezőgazdasági termelők növényi szaporítóanyagokhoz való hozzáférésével, a vetőmagok sokféleségével és a megfizethető árakkal, valamint az innovációval és különösen a kkv-k lehetőségeivel kapcsolatos szerepére és hatására. A Bizottság jelentését megfelelő jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük annak biztosítása érdekében, hogy megtörténjenek a szellemi tulajdonjogok keretének további szükséges kiigazításai.

Módosítás 241Rendeletre irányuló javaslat47 a preambulumbekezdés (új)

(47 a) Az európai zöld megállapodás, a „termelőtől a fogyasztóig” kezdeményezés és az uniós biodiverzitási stratégiák a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállás középpontjába helyezik az ökológiai gazdálkodást, azzal a céllal, hogy 2030-ig 25%-ra növeljék az ökológiai termelés alatt álló európai mezőgazdasági földterületek arányát. Ez egyértelműen elismeri az ökológiai gazdálkodás környezeti előnyeit a mezőgazdasági termelők alapanyagoktól való függőségének csökkentése, valamint a reziliens élelmiszer-ellátás és élelmiszer-önrendelkezés tekintetében. Ez a rendelet nem veszélyeztetheti az európai élelmiszerrendszerek ökológiai gazdálkodásra való átállásához vezető, 2030-ra 25%-os arányt kitűző utat.

Módosítás 243Rendeletre irányuló javaslat47 b preambulumbekezdés (új)

(47b) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek megfelelően létre kell hozni az NGT növényekből előállított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket az ilyen termékek megfelelő címkézésének elősegítésére és ezáltal annak biztosítására, hogy pontos információk álljanak a piaci szereplők és a fogyasztók rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik a választás szabadságának hatékony gyakorlását, valamint a címkén szereplő állítások ellenőrzését és vizsgálatát. Az NGT növényekből előállított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó követelményeknek hasonlónak kell lenniük, hogy a végső felhasználás módosulása esetén elkerülhető legyen az információk megszakadása.

Módosítás 24Rendeletre irányuló javaslat1 cikk – 1 bekezdés

Ez a rendelet egyedi szabályokat állapít meg az egyes új génkezelési technikák útján nyert növények (a továbbiakban: NGT növények) forgalomba hozataltól eltérő bármely más céllal a környezetbe történő szándékos kibocsátására, valamint az ilyen növényeket tartalmazó, belőlük álló vagy belőlük előállított élelmiszerek és takarmányok, illetve az ilyen növényeket tartalmazó vagy belőlük álló, élelmiszertől vagy takarmánytól eltérő termékek forgalomba hozatalára vonatkozóan.

Ez a rendelet az elővigyázatosság elvével összhangban egyedi szabályokat állapít meg az egyes új génkezelési technikák útján nyert növények (a továbbiakban: NGT növények) forgalomba hozataltól eltérő bármely más céllal a környezetbe történő szándékos kibocsátására, valamint az ilyen növényeket tartalmazó, belőlük álló vagy belőlük előállított élelmiszerek és takarmányok, illetve az ilyen növényeket tartalmazó vagy belőlük álló, élelmiszertől vagy takarmánytól eltérő termékek forgalomba hozatalára vonatkozóan, biztosítva az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét.

Módosítás 25Rendeletre irányuló javaslat3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2.„NGT növény”: olyan géntechnológiával módosított növény, amelyet célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel illetve ezek kombinációjával állítottak elő azzal a feltétellel, hogy nem tartalmaz a nemesítői génállományon kívülről származó olyan genetikai anyagot, amelyet az NGT növény kifejlesztése során ideiglenesen beilleszthettek;

2.„NGT növény”: olyan géntechnológiával módosított növény, amelyet célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel illetve ezek kombinációjával állítottak elő azzal a feltétellel, hogy nem tartalmaz a hagyományos nemesítési célra szolgáló génállományon kívülről származó olyan genetikai anyagot, amelyet az NGT növény kifejlesztése során ideiglenesen beilleszthettek;

Módosítás 26Rendeletre irányuló javaslat3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

4.„célzott mutagenezis”: mutagenezis-technika, amely egy szervezet genomjának pontos helyein a DNS-szekvencia módosítását (módosításait) eredményezi;

4.„célzott mutagenezis”: mutagenezis-technika, amely egy szervezet genomjának célzott helyein a DNS-szekvencia módosítását (módosításait) eredményezi;

Módosítás 27Rendeletre irányuló javaslat3 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

6.„nemesítői génállomány”: egy adott fajban és az azzal keresztezhető – beleértve az olyan fejlett technikák alkalmazását, mint az embriómentés, az indukált poliploidia és a híd keresztezés – rendszertanilag különálló fajokban rendelkezésre álló teljes genetikai információ.

6.„hagyományos nemesítési célra szolgáló génállomány”: egy adott fajban és az azzal keresztezhető – beleértve az olyan fejlett technikák alkalmazását, mint az embriómentés, az indukált poliploidia és a híd keresztezés – rendszertanilag különálló fajokban rendelkezésre álló teljes genetikai információ.

Módosítás 28Rendeletre irányuló javaslat3 cikk – 1 bekezdés – 15 a pont (új)

15a. „»Egy az egészség« koncepció”: olyan integrált, egyesítő megközelítés, amelynek célja, hogy fenntartható egyensúlyt teremtsen az emberek, állatok, növények és ökoszisztémák egészsége között és optimalizálja azt, és elismeri, hogy az emberek, a házi- és vadon élő állatok, növények, valamint a tágabb környezet (benne az ökoszisztémák) egészsége szorosan összekapcsolódik és kölcsönösen függ egymástól;

Módosítás 29Rendeletre irányuló javaslat3 cikk – 1 bekezdés – 15 b pont (új)

15b. „kiméra fehérje”: két vagy több olyan gén vagy génrész összekapcsolásával létrehozott fehérjék, amelyeket eredetileg külön fehérjékhez kódoltak.

Módosítás 30Rendeletre irányuló javaslat4 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

b)az a) pontban említett növény(ek) utóda; vagy

b)az a) pontban említett növény(ek) utóda, azzal a feltétellel, hogy az 1. mellékletben meghatározott egyenértékűségi kritériumok továbbra is teljesülnek; vagy

Módosítás 31Rendeletre irányuló javaslat4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2.a növény 2. kategóriájú NGT növény, és a III. fejezettel összhangban engedélyezték.

2.a növény 2. kategóriájú NGT növény, és a III. fejezettel összhangban hozzájárulást kapott vagy engedélyezték.

Módosítás 32Rendeletre irányuló javaslat4 cikk – 1 a bekezdés (új)

(1a) E rendelet végrehajtásának, érvényesítésének és alkalmazásának nem lehet célja vagy hatása, hogy megelőzze vagy megakadályozza olyan NGT növények és termékek harmadik országokból történő behozatalát, amelyek megfelelnek az e rendeletben meghatározottakkal azonos követelményeknek.

Módosítás 33Rendeletre irányuló javaslat4 a cikk (új)

4a. cikk

A szabadalmazhatóságból való kizárás

Az NGT növények, növényi anyagok, azok részei, a genetikai információk és a bennük található folyamatjellemzők nem szabadalmazhatók.

Módosítás 34Rendeletre irányuló javaslat5 cikk – 2 bekezdés

(2)Az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásában az annak 5. cikke f) pontjának iii. alpontjában és 11. cikkében meghatározott szabályok alkalmazandók az 1. kategóriájú NGT növényekre és az ilyen növényekből vagy azok felhasználásával előállított termékekre.

(2)Az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásában az annak 5. cikke f) pontjának iii. alpontjában és 11. cikkében meghatározott szabályok alkalmazandók az 1. kategóriájú NGT növényekre és az ilyen növényekből vagy azok felhasználásával előállított termékekre. [E rendelet hatálybalépése után 7 évvel] a Bizottság jelentést nyújt be a fogyasztók és a termelők véleményének alakulásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

Módosítás 35Rendeletre irányuló javaslat5 cikk – 3 bekezdés

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az NGT növények hagyományos növényekkel való egyenértékűsége I. mellékletben foglalt kritériumainak módosítására annak érdekében, hogy azokat a tudományos és technológiai fejlődéshez igazítsa a természetben előforduló vagy hagyományos nemesítéssel is előállítható módosítások típusai és mértéke tekintetében.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az NGT növények hagyományos növényekkel való egyenértékűsége I. mellékletben foglalt kritériumainak módosítására, az ellenőrzési eljárás során figyelembe véve az esetleges kapcsolódó kockázatokat és funkcionális következményeket, annak érdekében, hogy azokat a kritériumokat a legújabb tudományos és technológiai fejleményekhez igazítsa a természetben előforduló vagy hagyományos nemesítéssel is előállítható módosítások típusai és mértéke tekintetében.

Módosítás 36Rendeletre irányuló javaslat5 cikk – 3 a bekezdés (új)

(3a) Az 1. kategóriába tartozó NGT növényeknek, szaporítóanyagoknak vagy azok részeinek az ökológiai termelésben vagy az (EU) 2018/848 rendelet 24. és 25. cikkével összhangban ökológiai termelésben engedélyezett nem ökológiai termékekben való véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen jelenléte nem jelenti az említett rendeletnek való meg nem felelést.

Módosítás 37Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 1 bekezdés

(1)A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az 1. kategóriájú NGT növény státuszt megállapító nyilatkozat megszerzéséhez – az NGT növény forgalomba hozataltól eltérő bármely más célú szándékos kibocsátásának végrehajtását megelőzően – a szándékos kibocsátást végrehajtani szándékozó személy az I. mellékletben meghatározott kritériumok teljesülésének ellenőrzésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: ellenőrzési kérelem) nyújt be a 2001/18/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatósághoz abban a tagállamban, amelynek területén a kibocsátásra a (2) és (3) bekezdéssel, valamint a 27. cikk b) pontjának megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktussal összhangban sor kerül.

(1)A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az 1. kategóriájú NGT növény státuszt megállapító nyilatkozat megszerzéséhez – az NGT növény forgalomba hozataltól eltérő bármely más célú szándékos kibocsátásának végrehajtását megelőzően – a szándékos kibocsátást végrehajtani szándékozó személy az I. mellékletben meghatározott kritériumok, a III. melléklet 1. részében említett tulajdonságok legalább egyike és a III. melléklet 2. részében foglalt kizárási kritériumok teljesülésének ellenőrzésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: ellenőrzési kérelem) nyújt be. Ezt az ellenőrzési kérelmet a 2001/18/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatósághoz kell benyújtani abban a tagállamban, amelynek területén a kibocsátásra a (2) és (3) bekezdéssel, valamint a 6. cikk (11a) bekezdésének b) pontjának megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban sor kerül.

Módosítás 38Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 3 bekezdés – c pont

c)a bevitt vagy módosított tulajdonság(ok) és jellemzők ismertetése;

c)a bevitt vagy módosított tulajdonság vagy tulajdonságok és jellemzők ismertetése, beleértve a tulajdonság vagy tulajdonságok eléréséhez használt technikára vagy technikákra vonatkozó információkat, és beleértve a genetikai módosítás szekvenciájának nyilvánosságra hozatalát is;

Módosítás 253Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

ca) minden olyan szabadalom vagy folyamatban lévő szabadalmi bejelentés, amely 1. kategóriába tartozó NGT növény egészére vagy egy részére vonatkozik;

Módosítás 39Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 3 bekezdés – d pont – i pont

i.a növény NGT növény, beleértve azt is, hogy nem tartalmaz a nemesítői génállományon kívülről származó genetikai anyagot, amennyiben a növény fejlesztése során ideiglenesen ilyen genetikai anyagot vittek be, a 27. cikk a) pontjával összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban meghatározott tájékoztatási követelményekkel összhangban;

i.a növény NGT növény, beleértve azt is, hogy nem tartalmaz a hagyományos nemesítési célra szolgáló génállományon kívülről származó genetikai anyagot, amennyiben a növény fejlesztése során ideiglenesen ilyen genetikai anyagot vittek be, a 6. cikk (11a) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott tájékoztatási követelményekkel összhangban;

Módosítás 40Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 3 bekezdés – d pont – ii pont

ii.az NGT növény megfelel az I. mellékletben meghatározott kritériumoknak;

ii.az NGT növény megfelel az I. mellékletben meghatározott kritériumoknak, a III. melléklet 1. részében szereplő tulajdonságok közül legalább egynek, valamint a III. melléklet 2. részében foglalt kizárási kritériumoknak;

Módosítás 41Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)

da) a fajta megnevezése

Módosítás 42Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 6 bekezdés

(6)Ha az ellenőrzési kérelem az (5) bekezdés alapján nem minősül elfogadhatatlannak, az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy az NGT növény megfelel-e az I. mellékletben meghatározott kritériumoknak, és az ellenőrzési kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül ellenőrzési jelentést készít. Az illetékes hatóság az ellenőrzési jelentést indokolatlan késedelem nélkül a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(6)Ha az ellenőrzési kérelem az (5) bekezdés alapján nem minősül elfogadhatatlannak, az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy az NGT növény megfelel-e az I. mellékletben meghatározott kritériumoknak, és az ellenőrzési kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül ellenőrzési jelentést készít. Az illetékes hatóság az ellenőrzési jelentés elkészítése során adott esetben konzultálhat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA). Az illetékes hatóság az ellenőrzési jelentést indokolatlan késedelem nélkül a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

Módosítás 43Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 7 bekezdés

(7)A többi tagállam és a Bizottság a jelentés kézhezvételétől számított 20 napon belül észrevételeket tehet az ellenőrzési jelentéssel kapcsolatban.

(7)A többi tagállam és a Bizottság az I. mellékletben meghatározott kritériumok teljesítését illetően a jelentés kézhezvételétől számított 20 napon belül indokolással ellátott kifogást emelhet az ellenőrzési jelentéssel szemben. Ezeknek az indokolással ellátott kifogásoknak kizárólag az I. mellékletben és a III. mellékletben meghatározott kritériumokra kell vonatkozniuk, és tudományosan megalapozott indokolást kell tartalmazniuk.

Módosítás 311Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 8 bekezdés

(8)Amennyiben valamely tagállamtól vagy a Bizottságtól nem érkezik észrevétel, a (7) bekezdésben említett határidő lejártát követő 10 munkanapon belül az ellenőrzési jelentést készítő illetékes hatóság határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy az NGT növény 1. kategóriájú NGT növénynek minősül-e. A határozatot indokolatlan késedelem nélkül továbbítja a kérelmezőnek, a többi tagállamnak és a Bizottságnak.

(8)Amennyiben valamely tagállamtól vagy a Bizottságtól nem érkeznek indokolással ellátott, tudományosan megalapozott kifogások, a (7) bekezdésben említett határidőn belül az ellenőrzési jelentést készítő illetékes nemzeti hatóság határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy az NGT növény 1. kategóriájú NGT növénynek minősül-e. Az illetékes nemzeti hatóság a határozatot 10 munkanapon belül továbbítja a kérelmezőnek, a többi tagállamnak és a Bizottságnak.

Módosítás 45Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 9 bekezdés

(9)Amennyiben egy másik tagállam vagy a Bizottság a (7) bekezdésben említett határidőn belül észrevételt tesz, az ellenőrzési jelentést készítő illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az észrevétel(eke)t a Bizottságnak.

(9)Amennyiben egy másik tagállam vagy a Bizottság a (7) bekezdésben említett határidőn belül indokolással ellátott kifogást tesz, az ellenőrzési jelentést készítő illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az indokolással ellátott kifogásokat.

Módosítás 46Rendeletre irányuló javaslat6 cikk – 10 bekezdés

(10)A Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság) folytatott konzultációt követően az észrevétel(ek) kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül az észrevétel(eke)t figyelembe véve határozattervezetet készít arról, hogy az NGT növény 1. kategóriájú NGT növénynek minősül-e. A határozatot a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(10)A Bizottság a Hatósággal folytatott konzultációt követően az indokolással ellátott kifogások kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül az indokolással ellátott kifogásokat figyelembe véve határozattervezetet készít arról, hogy az NGT növény 1. kategóriájú NGT növénynek minősül-e. A határozatot a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 48Rendeletre irányuló javaslat7 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

ba) a fajta megnevezése;

Módosítás 49Rendeletre irányuló javaslat7 cikk – 2 bekezdés – c pont

c)a bevitt vagy módosított tulajdonság(ok) és jellemzők ismertetése;

c)a bevitt vagy módosított tulajdonság(ok) és jellemzők ismertetése, beleértve a tulajdonság vagy tulajdonságok eléréshez használt technikára vagy technikákra, valamint a genetikai módosítás szekvenciájának nyilvánosságra hozatalára vonatkozó információkat;

Módosítás 260Rendeletre irányuló javaslat7 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

da) a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv;

Módosítás 50Rendeletre irányuló javaslat7 cikk – 7 bekezdés

(7)A Bizottság a határozat összefoglalóját közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)A Bizottság a végleges határozat összefoglalóját közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és egy erre a célra létrehozott, nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszi határozattervezetét és a 6. cikkben említett, indokolással ellátott kifogásokat.

Módosítás 51Rendeletre irányuló javaslat9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

b)az 1. kategóriájú NGT növény megnevezése;

b)az 1.kategóriájú NGT növény megnevezése és specifikációja;

Módosítás 52Rendeletre irányuló javaslat9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)

ba) a fajta megnevezése;

Módosítás 53Rendeletre irányuló javaslat9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – e a pont (új)

ea) az EFSA 6. cikk (10) bekezdésében és a 7. cikk (5) bekezdésében említett véleménye vagy nyilatkozata, amennyiben benyújtott ilyet; valamint

Módosítás 54Rendeletre irányuló javaslat9 cikk – 2 bekezdés

(2)Az adatbázist nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(2)Az adatbázist nyilvánosan és online formátumban elérhetővé kell tenni.

Módosítás 264Rendeletre irányuló javaslat10 cikk – 1 bekezdés

Az 1. kategóriájú NGT növény(ek)et tartalmazó vagy belőlük álló és akár térítés ellenében, akár ingyenesen harmadik felek rendelkezésére bocsátott növényi szaporítóanyagot – beleértve a nemesítési és tudományos célú szaporítóanyagot is – címkével kell ellátni, feltüntetve azon az „1. kat. NGT” feliratot, amelyet az anyag forrását jelentő NGT növény(ek) azonosító száma követ.

Az 1. kategóriájú NGT növényeket, az 1. kategóriájú NGT növény(ek)et tartalmazó vagy belőlük álló termékeket, valamint az 1. kategóriájú NGT növény(ek)et tartalmazó vagy belőlük álló és akár térítés ellenében, akár ingyenesen harmadik felek rendelkezésére bocsátott növényi szaporítóanyagot – beleértve a nemesítési és tudományos célú szaporítóanyagot is – címkével kell ellátni, feltüntetve azon az „Új génkezelési technikák” feliratot. Növényi szaporítóanyag esetében ezt az anyag forrását jelentő NGT növény(ek) azonosító száma követi.

Módosítás 265Rendeletre irányuló javaslat10 cikk – 1 a bekezdés (új)

Az NGT-k számára megfelelő dokumentumalapú nyomonkövethetőséget kell biztosítani azzal, hogy a forgalomba hozatal minden szakaszában továbbítják és tárolják az arra vonatkozó információkat, hogy a termékek NGT növényeket és termékeket tartalmaznak vagy azokból készültek, valamint ezen NGT-k egyedi kódjait.

Módosítás 266Rendeletre irányuló javaslat11 a cikk (új)

11a.cikk

A határozat visszavonása

Ha az ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy egészségügyi vagy környezeti kockázat áll fenn, vagy ha új tudományos adatok támasztják alá ezt a feltételezést, az illetékes hatóság visszavonhatja a 6. cikk (8) bekezdésében említett határozatát vagy a 7. cikk (5) bekezdésében említett nyilatkozatát. A visszavonásról szóló határozatot ajánlott levélben kell elküldeni a határozat címzettjének, akinek 15 nap áll rendelkezésére észrevételei megtételére. Ebben az esetben az NGT növény vagy termék forgalmazása az ajánlott levél kézhezvételét követő naptól tilos.

Módosítás 56Rendeletre irányuló javaslat16 cikk

16. cikk

törölve

A 23. cikk szerinti címkézés

Az írásbeli hozzájárulásban a 2001/18/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően e rendelet 23. cikkének megfelelően kell meghatározni a címkézést.

Módosítás 268Rendeletre irányuló javaslat17 cikk – 2 a bekezdés (új)

(2a) Ha az ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy egészségügyi vagy környezeti kockázat áll fenn, vagy ha új tudományos adatok támasztják alá ezt a feltételezést, az illetékes hatóság visszavonhatja határozatát. A visszavonásról szóló határozatot ajánlott levélben kell elküldeni a határozat címzettjének, akinek 15 nap áll rendelkezésére észrevételei megtételére. Ebben az esetben az NGT növény vagy termék forgalmazása az ajánlott levél kézhezvételét követő naptól tilos.

Módosítás 228Rendeletre irányuló javaslat20 cikk – 4 bekezdés

(4)Az uniós referencialaboratórium a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja és validálja a kérelmező által javasolt kimutatási, azonosítási és számszerűsítési módszert, vagy értékeli, hogy a kérelmező által szolgáltatott információ indokolja-e a kimutatási módszerre vonatkozó, a szóban forgó bekezdésben említett követelményeknek való megfelelés céljából kiigazított módozatok alkalmazását.

(4)Az uniós referencialaboratórium a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja és validálja a kérelmező által javasolt kimutatási, azonosítási és számszerűsítési módszert. Ha a kérelmező a kimutatási módszerre vonatkozó követelményeknek való megfelelés céljával indokolja kiigazított módozatok alkalmazását, az uniós referencialaboratóriumnak saját kutatásokat és elemzéseket kell végeznie az állítólagos megvalósíthatatlanság megerősítése érdekében. Ebben az esetben az uniós referencialaboratórium határozatát meg kell indokolni és nyilvánosságra kell hozni.

Módosítás 270Rendeletre irányuló javaslat21 cikk – 1 a bekezdés (új)

Ha a nyomon követés eredményei azt mutatják, hogy egészségügyi vagy környezeti kockázat áll fenn, vagy ha új tudományos adatok támasztják alá ezt a feltételezést, az illetékes hatóság visszavonhatja határozatát. A visszavonásról szóló határozatot ajánlott levélben kell elküldeni a határozat címzettjének, akinek 15 nap áll rendelkezésére észrevételei megtételére. Ebben az esetben az NGT növény vagy termék forgalmazása az ajánlott levél kézhezvételét követő naptól tilos.

Módosítás 57Rendeletre irányuló javaslat22 cikk – 1 bekezdés

(1)Az e cikkben foglalt ösztönzők alkalmazandók a 2. kategóriájú NGT növényekre és 2. kategóriájú NGT termékekre, amennyiben az NGT növény géntechnológiai módosítással bevitt tervezett tulajdonsága(i) közül legalább egy szerepel a III. melléklet 1. részében, és az ugyanezen melléklet 2. részében említett tulajdonságok egyikét sem tartalmazza.

(1)Az e cikkben foglalt ösztönzők alkalmazandók a 2. kategóriájú NGT növényekre és 2. kategóriájú NGT termékekre, amennyiben az NGT növény géntechnológiai módosítással bevitt tervezett tulajdonságai közül legalább egy szerepel az (EU) .../... rendelet* 51. cikkének (1) bekezdésében, és az említett melléklet 2. részében említett tulajdonságok egyikét sem tartalmazza.

__________________

* A növényi szaporítóanyagokról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2023)0414), (2023/0227(COD)).

Módosítás 59Rendeletre irányuló javaslat26 cikk – 2 bekezdés

(2)A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében és a 22. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az 5 éves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb 3 hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(2)A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (11a) bekezdésében és a 22. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az 5 éves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb 3 hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

Módosítás 60Rendeletre irányuló javaslat26 cikk – 3 bekezdés

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében és a 22. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (11a) bekezdésében és a 22. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás 61Rendeletre irányuló javaslat26 cikk – 6 bekezdés

(6)Az 5. cikk (3) bekezdése és a 22. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

(6)Az 5. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (11a) bekezdése és a 22. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

Módosítás 62Rendeletre irányuló javaslat27 cikk – 1 bekezdés – a pont

a) az annak igazolásához szükséges információk, hogy egy növény NGT növény;

törölve

Módosítás 63Rendeletre irányuló javaslat27 cikk – 1 bekezdés – b pont

b) a 6. és 7. cikkben említett ellenőrzési kérelmek elkészítése és benyújtása;

törölve

Módosítás 64Rendeletre irányuló javaslat30 cikk – 2 bekezdés

(2)A jelentésben ki kell térni az e rendelet alkalmazása során felmerült etikai kérdésekre is.

(2)A jelentésnek azonosítania és tárgyalnia kell az e rendelet alkalmazása során esetlegesen felmerült, a biológiai sokféleséget és a környezetet, az emberi és az állati egészséget, az agronómiai gyakorlatok változásait érintő kérdéseket, valamint a társadalmi-gazdasági és etikai kérdéseket is.

Módosítás 65Rendeletre irányuló javaslat30 cikk – 3 bekezdés

(3)Az (1) bekezdésben említett jelentéstétel céljából a Bizottság legkésőbb [24 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig – a tagállamok illetékes hatóságaival a 2001/18/EK irányelvvel és az 1829/2003/EK rendelettel összhangban folytatott konzultációt követően – kidolgoz egy részletes programot e rendelet hatásának mutatókon alapuló nyomon követésére. A program meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése során meghozandó intézkedéseket.

(3)Az (1) bekezdésben említett jelentéstétel céljából a Bizottság legkésőbb [24 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig – a tagállamok illetékes hatóságaival a 2001/18/EK irányelvvel és az 1829/2003/EK rendelettel összhangban folytatott konzultációt követően – kidolgoz egy részletes programot e rendelet hatásának mutatókon alapuló nyomon követésére, beleértve a tervezett és nem szándékos hatásokat, valamint a környezetre, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt, szisztematikusan érvényesülő hatásokat. A program meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése során meghozandó intézkedéseket.

Módosítás 66Rendeletre irányuló javaslat30 cikk – 5 a bekezdés (új)

(5a) A Bizottság 2025 júniusáig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szabadalmaknak a nemesítők és a mezőgazdasági termelők változatos növényi szaporítóanyagokhoz való hozzáférésére gyakorolt szerepéről és hatásáról, valamint az innovációról és különösen a kkv-k lehetőségeiről. A jelentés értékeli, hogy szükség van-e az e rendelet 4a. és 33a. cikkében előírtakon túl további jogi rendelkezésekre. A nemesítők és a mezőgazdasági termelők növényi szaporítóanyagokhoz való hozzáférése, a vetőmagok sokfélesége és a megfizethető árak biztosítása érdekében adott esetben a jelentést a szellemi tulajdonra vonatkozó keret szükséges további kiigazításainak kezelésére irányuló jogalkotási javaslat kíséri.

Módosítás 67Rendeletre irányuló javaslat30 cikk – 5 b bekezdés (új)

(5b) A Bizottság 2024-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, amelyben értékeli az e jogszabály hatálya alá nem tartozó egyéb területek – például a mikroorganizmusok területe – sajátosságait és szükségleteit, és javaslatot tesz további szakpolitikai intézkedésekre.

Módosítás 68Rendeletre irányuló javaslat30 cikk – 5 c bekezdés (új)

(5c) A Bizottság négyévente értékeli az I. mellékletben megállapított egyenértékűségi kritériumokat, és szükség esetén az 5. cikk (3) bekezdésében említettek szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján aktualizálja azokat.

Módosítás 69, 291cp1, 230/rev1 és 291cp3NumAmRendeletre irányuló javaslat33 a cikk (új)98/44/EK irányelv4 cikk, 8 cikk, 9 cikk

33a.cikk

A 98/44/EK irányelv1a módosításai

1. A biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés az alábbi pontokkal egészül ki:

„c) az (EU) .../... [HL: kérjük, illesszék be e módosító rendelet számát] rendelet meghatározása szerinti NGT növények, növényi anyagok, azok részei, a bennük található genetikai információk és folyamatjellemzők;

d) olyan növény, növényi anyag, annak részei, a bennük található genetikai információk és folyamatjellemzők, amelyek a 2001/18/EK irányelv hatálya alól kizárt és annak I.B. mellékletében felsorolt technikák révén állíthatók elő.”;

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) és (3) bekezdés nem érinti a szabadalmazhatóságból való, (1) bekezdés szerinti kizárásokat.”.

2. A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, egy növényi termék, annak részei vagy genetikai összetevői nem szabadalmazhatók, ha azokat olyan szabadalmazható műszaki eljárással állították elő, amely nem különböztethető meg a növényi termékektől, illetve a növényi termékek olyan genetikai részeitől vagy összetevőitől, amelyek lényegében biológiai eljárással előállíthatók.”

3. A 9. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a szabadalmazható műszaki eljárással nyert genetikai információt tartalmazó vagy abból álló növényi termék nem szabadalmazható, ha nem különböztethető meg a lényegében biológiai eljárással nyert azonos genetikai információt tartalmazó vagy abból álló növényi termékektől.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a szabadalom által a genetikai információt tartalmazó vagy abból álló terméknek biztosított oltalom nem terjed ki azokra a növényi anyagokra, amelyekbe az adott terméket beépítették és amely tartalmazza a feladatát ellátó genetikai információt, de nem különböztethető meg a lényegében biológiai eljárással előállított vagy előállítható növényi anyagtól.

(4) A szabadalom által a genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék előállítását lehetővé tevő műszaki eljárásnak biztosított oltalom nem terjed ki azon növényi anyagra, amelybe a terméket beépítették, és amely tartalmazza a feladatát ellátó genetikai információt, de nem különböztethető meg a lényegében biológiai eljárással előállított vagy előállítható növényi anyagtól.”

_________________

1a Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról (HL L 213., 1998.7.30., 13. o.).

Módosítás 70Rendeletre irányuló javaslat34 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

Ezt a rendelet [24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Ezt a rendelet [24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni. A 4a. cikket és a 33a. cikket a hatálybalépés időpontjától kell alkalmazni.

Módosítás 71Rendeletre irányuló javaslatI melléklet – 1 bekezdés

Az NGT növény akkor tekinthető a hagyományos növényekkel egyenértékűnek, ha az átalakítandó/szülői növénytől legfeljebb 20, az 1–5. pontban említett típusú genetikai módosításban különbözik bármely olyan DNS-szekvenciát illetően, amely bioinformatikai eszközök révén előre jelezhető szekvenciahasonlóságot mutat a célhellyel.

Az NGT növény akkor tekinthető a hagyományos növényekkel egyenértékűnek, ha az 1. és az 1a. pontban említett alábbi feltételek teljesülnek:

Módosítás 72Rendeletre irányuló javaslatI melléklet – 1 pont

1.legfeljebb 20 nukleotid helyettesítése vagy bevitele;

1.A következő, egymással kombinálható genetikai módosítások száma fehérjekód-szekvenciánként nem haladja meg a 3-at (figyelembe véve, hogy ez a határérték nem vonatkozik az intronokban és a szabályozó szekvenciákban végrehajtott mutációkra):

a) legfeljebb 20 nukleotid helyettesítése vagy bevitele;

b) tetszőleges számú nukleotid eltávolítása;

Módosítás 73Rendeletre irányuló javaslatI melléklet – 1 a pont (új)

1a. A következő, egymással kombinálható genetikai módosítások nem hoznak létre olyan kiméra fehérjét, amely a nemesítési célú génállományból származó fajban még nem fordul elő, vagy nem szakítanak meg endogén gént:

a)a nemesítési célú génállományban meglévő egybefüggő DNS-szekvenciák beillesztése nemesítés céljából;

b)endogén DNS-szekvenciák helyettesítése a nemesítési célú génállományban meglévő egybefüggő DNS-szekvenciákkal;

c)a nemesítési célú génállományban meglévő folyamatos endogén DNS-szekvenciák inverziója vagy transzlokációja.

Módosítás 74Rendeletre irányuló javaslatI melléklet – 2 pont

2. tetszőleges számú nukleotid eltávolítása;

törölve

Módosítás 75Rendeletre irányuló javaslatI melléklet – 3 pont

3. azzal a feltétellel, hogy a génmódosítás nem szakít meg endogén gént:

törölve

a)a nemesítői génállományban meglévő egybefüggő DNS-szekvencia célzott beillesztése;

b)endogén DNS-szekvencia célzott helyettesítése a nemesítői génállományban meglévő egybefüggő DNS-szekvenciával;

Módosítás 76Rendeletre irányuló javaslatI melléklet – 4 pont

4. tetszőleges számú nukleotidból álló szekvencia célzott inverziója;

törölve

Módosítás 77Rendeletre irányuló javaslatI melléklet – 5 pont

5. tetszőleges méretű bármely egyéb módosítás azzal a feltétellel, hogy az így kapott DNS-szekvenciák már előfordulnak (esetleg az 1. és/vagy 2. pontban elfogadott módosításokkal) egy fajban a nemesítői génállományból.

törölve

Módosítás 78Rendeletre irányuló javaslatII melléklet – 1 rész – 2 bekezdés – a a pont (új)

aa) az átalakítandó növény jellemzői (mint az allergén hatás, a génáramlási potenciál, a gyompotenciál, az ökológiai funkció);

Módosítás 79Rendeletre irányuló javaslatII melléklet – 2 rész – 6 a pont (új)

6a. Az ökológiai termelésre gyakorolt hatások

Módosítás 80Rendeletre irányuló javaslatII melléklet – 2 rész – 8 a pont (új)

8a. A biológiai sokféleség védelmére és megőrzésére gyakorolt hatások

Módosítás 81Rendeletre irányuló javaslatIII melléklet – 1 rész

A 22. cikkben említett tulajdonságok

A 6. és a 22.cikkben említett tulajdonságok

Módosítás 82Rendeletre irányuló javaslatIII melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – 1 pont

1.terméshozam, beleértve a hozamstabilitást és az alacsony inputanyag-felhasználás melletti hozamot;

1.terméshozam, beleértve a hozamstabilitást és az alacsony inputanyag-felhasználás mellett elért hozamot, feltéve, hogy ezek a tulajdonságok hozzájárulnak e melléklet 2., 3. vagy 4. pontjához is;

Módosítás 83Rendeletre irányuló javaslatIII melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – 7 pont

7.a külső inputok, például növényvédő szerek és műtrágyák iránti csökkentett igény.

7.a külső inputok, például műtrágyák iránti csökkentett igény, amennyiben ez nem mond ellent a III. melléklet 2. részének.