P9_TA(2024)0074Az EU prioritásai az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 68. ülésszakára vonatkozóanAz Európai Parlament 2024. február 8-i állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 68. ülésszakára vonatkozóan (2023/2973(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 68. ülésszakára és annak kiemelt témájára: "A nemek közötti egyenlőség mielőbbi megvalósítása, illetve valamennyi nő és lány nagyobb társadalmi szerepvállalásra ösztönzésének felgyorsítása a szegénység kezelése, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját szem előtt tartó intézmények és finanszírozás megerősítése révén",

–tekintettel az 1995. szeptember 15-i Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, valamint felülvizsgálati konferenciáinak eredményeire,

–tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. évi ENSZ-egyezményre,

–tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkére,

–tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére, a „senki se maradjon le” elvére, valamint különösen a szegénység megállítását célzó 1. fenntartható fejlődési célra, az 5. fenntartható fejlődési célra, amelynek célja a nemek közötti egyenlőség megvalósítása és a nők életkörülményeinek javítása, és a fenntartható és gazdasági növekedést célzó 8. fenntartható fejlődési célra,

–tekintettel az EU külső tevékenységeiben a nemek közötti egyenlőség biztosítását és a nők szerepének megerősítését célzó, 2021–2025-ös időszakra szóló uniós cselekvési tervre (GAP III),

–tekintettel a 2020. március 5-i uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiára (2020–2025),

–tekintettel a gondozásra vonatkozó közös európai fellépésről szóló, 2022. július 5-i állásfoglalására HL C 47., 2023.2.7., 30. o.,

–tekintettel „A nők szegénysége Európában” című, 2022. június 24-i állásfoglalására HL C 47., 2023.2.7., 2. o.,

–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (4) bekezdésére,

–tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 68. ülésszakára vonatkozó uniós prioritásokkal kapcsolatos kérdésekre (O-000056/2023 – B9-0005/2024 és O-000057/2023 – B9-0006/2024),

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.mivel a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek a biztosítása az EU egyik alapelve, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke rögzít; mivel a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés fontos eszköz e cél eléréséhez és ezen elvek valamennyi uniós politikába, intézkedésbe és fellépésbe – köztük ezek külső dimenzióit is – való integrálásához;

B.mivel a Nők Negyedik Világkonferenciáján, amelyre 1995-ben, Pekingben került sor, világszerte 189 kormány, köztük az Európai Unió és tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy a nemek közötti egyenlőség és valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése érdekében munkálkodnak; mivel az ENSZ tagállamai által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési menetrend 5. fenntartható fejlődési célja 2030-at jelölte meg határidőként, hogy megvalósítsák a nemek közötti egyenlőséget, valamint a legkülönfélébb hátterű és élethelyzetű nők és lányok helyzetének javítását;

C.mivel az EU-nak el kell ismernie azon felelősségét, hogy külpolitikájának valamennyi területén – például a fejlesztési együttműködésben, a humanitárius segítségnyújtásban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, az éghajlat-politikában és a migrációban – figyelembe vegye a nemi dimenziót annak érdekében, hogy hatással legyen a nők globális szegénységének felszámolására;

D.mivel a feminista külpolitikai koncepció célja a nők és lányok szerepvállalásának erősítése, a válságok megoldása, valamint a nőkre, a lányokra és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt negatív hatások csökkentése, beleértve a nők szegénysége elleni küzdelmet is; mivel az EU-nak törekednie kell arra, hogy külső tevékenysége során ilyen holisztikus megközelítést alkalmazzon;

E.mivel az 1995. évi Pekingi Cselekvési Platform hangsúlyozta, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint emberi jogaik érvényesítése kritikus tényezők a szegénység felszámolásában; mivel a szegénység, valamint a társadalmi és politikai kirekesztés között erős kölcsönös függőség áll fenn; mivel a nők szegénysége összetett, többdimenziós probléma, amely nemzeti és nemzetközi gyökerekkel egyaránt rendelkezik; mivel ezért kulcsfontosságú a nők szegénységének valamennyi kiváltó oka és megnyilvánulása elleni küzdelem; mivel ezek korlátozzák képességüket arra, hogy a fenntartható megélhetés biztosítása érdekében teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, és éljenek jogaikkal a társadalomban;

F.mivel a nőket és lányokat továbbra is aránytalanul sújtja a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata a férfiakhoz képest, különösen a biológiai, nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, életkoron, szexuális irányultságon Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 21. cikk., társadalmi nemen, nemi identitáson és önkifejezésen, valamint nemi jellegeken alapuló megkülönböztetés interszekcionális formáival szembesülő nőket és lányokat; mivel a becslések szerint világszerte 383 millió nő és lány él napi 1,90 dollárnál kevesebből, szemben a 368 millió férfivel és fiúval Azcona, G., és Bhatt, A., Poverty is not gender neutral (A szegénység nem nemsemleges), az ENSZ nőszervezete, 2023. március.; mivel a nők szegénységi rátája magasabb, mint a férfiaké (12,8%, szemben a 12,3%-kal) Gender differences in poverty and household composition through the life cycle (Nemek közötti különbségek a szegénységben és a háztartások összetételében az életciklus során), az ENSZ nőszervezete és a Világbank.;

G.mivel a nők szegénysége, valamint a bér- és nyugdíjszakadék a rendszerszintű és strukturális egyenlőtlenségek és megkülönböztetés felhalmozódásának eredménye; mivel a káros nemi sztereotípiák és társadalmi normák továbbra is befolyásolják a munkamegosztást otthon, az oktatásban, a munkahelyen és a társadalomban, valamint a hatalomhoz és erőforrásokhoz való hozzáférést, beleértve a finanszírozáshoz vagy hitelhez való hozzáférést különböző forrásokból, például kockázati tőkén, köztük a nők befektetési hálózatán, földtulajdonon és öröklésen, valamint a döntéshozatalon keresztül; mivel a nem fizetett gondozási és háztartási munka aránytalan terhet ró a nőkre és lányokra, és ezeket a háztartási és gondozási feladatokat nem ismerik el megfelelően;

H.mivel a szolgáltatásokhoz – például a gyermekgondozáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz – való hozzáférés különösen a nőket és lányokat érinti, ugyanis gyakran ők pótolják a gondozás és a család támogatása terén fennálló hiányosságokat, állandósítva a nem fizetett gondozással kapcsolatosan a nőkre háruló aránytalanul nagy felelősséget;

I.mivel világszinten a nők az egészségügyi és gondozási ágazatban dolgozók több mint 70%-át teszik ki 2022. július 5-i állásfoglalás „A nők szegénysége Európában” címmel (Elfogadott szövegek P9_TA(2022)0274).; mivel ezeket a munkaköröket rendszeresen alulértékelték, ugyanis a háztartásokban élő nők ingyen látták el és látják jelenleg is el ezeket; mivel a nőket a nem fizetett gondozás aránytalan terhei miatt inkább részmunkaidős szerződéssel foglalkoztatják; mivel a nők dolgozói szegénységben élnek, ami társadalmi kirekesztéshez vezet; mivel sürgősen foglalkozni kell a gondozási feladatokat ellátó személyeket érintő társadalmi, nemek közötti egyenlőségi és gazdasági hatásokkal;

J.mivel a nők által dominált ágazatok, például az egészségügy és az ellátás rendszerszinten alulfizetettek és alulértékeltek; mivel a gazdasági függetlenség előmozdításához el kell ismerni és végre kell hajtani azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyek biztosítják a nők egyenlő részvételét a munkaerőpiacon, az egyenlő jellegű vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazást, a tisztességes munkalehetőségekhez való hozzáférést, valamint az alulértékelt és alulfizetett munka közötti kapcsolat elismerését a nők által dominált ágazatokban;

K.mivel a szegénység súlyosbítja a nemi alapú erőszak nőkre és lányokra gyakorolt hatását, ugyanis a megnövekedett gazdasági nehézségek megnehezítik a bántalmazó kapcsolatban élő nők számára, hogy elhagyják partnerüket; mivel a nemi alapú erőszak strukturális és társadalmi probléma, amely valamennyi társadalmi-gazdasági csoportban megtalálható, és származástól vagy meggyőződéstől független; mivel a nemi alapú erőszak a szegénységhez és a társadalmi kirekesztéshez is hozzájárul, mivel az erőszak drasztikus hatással van az egészségre, és a munkahely elvesztéséhez és hajléktalansághoz vezethet;

L.mivel a szegénység a nőket az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás nagyobb kockázatának teszi ki, mivel gazdaságilag kiszolgáltatottá teszik őket és családjukat a bántalmazóiktól;

M.mivel fontos megérteni a szegénység és a szexuális és reprodukciós egészséghez és jogokhoz való hozzáférés közötti kapcsolatot; mivel a szegénység más gyakorlati, jogi, pénzügyi, kulturális és társadalmi akadályokkal együtt a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz – többek között a biztonságos és legális abortuszhoz és a modern fogamzásgátláshoz – való hozzáférés hiányához vezethet, és fakadhat is mindezekből a nők számára; mivel a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés késleltetése és megtagadása a nők és lányok elleni erőszak egyik formája; mivel számos emberi jogi szerv kijelentette, hogy a biztonságos és legális abortusz megtagadása kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódnak minősülhet;

N.mivel a HIV és más szexuális úton terjedő fertőzések, a szaporítószervek daganatos megbetegedései, köztük a méhnyakrák korai felismerése és kezelése, valamint a termékenységi ellátás és kezelés elengedhetetlen az életmentéshez;

O.mivel a menstruációs termékekre vonatkozó, nemi alapon elfogult adórendszer megnehezíti a higiéniai és menstruációs termékekhez való hozzáférést, ami súlyosbítja a menstruációs szegénység problémáját; mivel a szégyenérzet, a kezeletlen menstruációs fájdalom és a diszkriminatív hagyományok, valamint a menstruáció higiénikus kezeléséhez szükséges víz és a tisztálkodási lehetőségek hiánya iskolai lemorzsolódáshoz vezetnek, és azt eredményezik, hogy a lányok és nők iskolai, illetve munkahelyi jelenléte kisebb mértékű;

P.mivel a nők – egyenlő és egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást biztosító, valamint a munkaerőpiacon és a gazdasági döntéshozatalban való egyenlő részvételre felhatalmazó – gazdasági függetlensége és szerepvállalása nemcsak a nemek közötti egyenlőség megvalósításának, a nők jogai érvényesítésének és a szegénység felszámolásának központi eleme, hanem a gazdaság és a társadalom egésze számára is előnyös; mivel az egyenlő és egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás, valamint a munkaerőpiacon és a gazdasági döntéshozatalban való egyenlő részvétel képessége az egyenlőségen alapuló gazdaságok és társadalmak előfeltételei; mivel a gazdasági függetlenség előmozdításához többek között a nők vállalkozói készségének és önfoglalkoztatásának fellendítésére van szükség, és azt megfelelő intézkedéseknek kell kísérniük;

Q.mivel a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőség fontos eszköze a női szegénység felszámolásának, ami nemcsak a nők számára előnyös, hanem a gazdaság egésze számára is, mert kedvező hatással van a GDP-re, a foglalkoztatási szintre és a termelékenységre; mivel a nemek közötti egyenlőség javítása az EU egy főre jutó GDP-jének 6,1–9,6%-os növekedését és további 10,5 millió munkahelyet eredményezne 2050-ig;

R.mivel a válságok, többek között az éghajlatváltozás és valamennyi kapcsolódó következmény – köztük a biológiai sokféleség csökkenése, a természeti katasztrófák, a világjárványok és a fegyveres konfliktusok – aránytalanul sújtják a nőket; mivel a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők és lányok kevésbé férnek hozzá a válságok kezeléséhez és leküzdéséhez szükséges erőforrásokhoz, illetve kevesebb ellenőrzést gyakorolnak azok felett; mivel a válságok nem semlegesek nemi szempontból, és súlyosbítják a társadalmi, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségeket; mivel a szülői szegénység, különösen az anyáké gyakran gyermekszegénységhez vezet;

S.mivel 2021 óta az infláció meredeken nőtt, elsősorban a magas energia- és élelmiszerköltségek miatt; mivel a bérek az előrejelzések szerint nem emelkednek olyan gyorsan, mint az infláció, ez pedig megélhetési válságot okoz; mivel ez a válság súlyosan veszélyezteti a nők megélhetését, egészségét, jóllétét és gazdasági függetlenségét, miközben korlátozza az alapvető szükségletek – többek között élelmiszer és lakhatás – megvásárlására való képességüket, és súlyosbítja az energiaszegénységet;

T.mivel fokozni kell az elmúlt években az EU-ban a nők szerepvállalásának növelése és az egyenlő társadalom előmozdítása terén olyan kezdeményezések révén elért eredményeket, mint az átlátható munkaerő-felvételi eljárások a vállalatoknál vagy a bérek átláthatósága, ugyanis ezek elengedhetetlenek a nemek közötti egyenlőség eléréséhez, ami válság idején különösen fontos;

U.mivel a nők szerepvállalásának elősegítését célzó politikákba való beruházás javítja családjaik, különösen gyermekeik életkörülményeit is; mivel az egyszülős családok, amelyek többségénél az anya a családfő, jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy örökléssel átadják a generációs szegénységet;

1.a következő ajánlásokat címezi a Tanácsnak:a)erősítse meg ismételten az EU szilárd elkötelezettségét a Pekingi Cselekvési Platform és az azt követő felülvizsgálati konferenciák, valamint az ezek által körvonalazott, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedések iránt;b)biztosítsa a Parlament és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság teljes körű bevonását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 68. ülésszakán képviselendő uniós állásponttal kapcsolatos döntéshozatali folyamatba; biztosítsa, hogy a Parlament megfelelő és időben tájékoztatást kapjon és hozzáférjen az uniós álláspontot tartalmazó dokumentumhoz a tárgyalások előtt, valamint javítsa tovább az intézményközi együttműködést és az informális konzultációt, többek között a tárgyalások előtt és alatt is, hogy a Parlament prioritásait megfelelően figyelembe vegyék;c)hangsúlyozza az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 2024. március 11. és 22. között tartandó 68. ülésszaka pozitív eredményének fontosságát, többek között a politikai nyilatkozatban felvázolt előretekintő és ambiciózus kötelezettségvállalások elfogadása révén;d)vállalja, hogy határozottan támogatja az ENSZ nőjogi szervezetének munkáját, amely az ENSZ-rendszeren belül a legkülönbözőbb hátterű és élethelyzetű nők és lányok jogainak előmozdítását célzó központi szereplő, és amely a szakpolitikák megváltoztatása és a fellépések koordinálása érdekében az összes érdekelt felet egybegyűjti; szólítsa fel az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy az Unióval együtt biztosítsanak megfelelő finanszírozást az ENSZ nőjogi szervezete számára;e)gondoskodjék arról, hogy az EU jó példával járjon elől, játsszon határozott vezető szerepet, és képviseljen egységes álláspontot a legkülönbözőbb hátterű és élethelyzetű nők és lányok társadalmi szerepvállalásra bátorításának fontossága, valamint a nemek közötti egyenlőség világszerte történő megvalósítása tekintetében;f)biztosítson egyenlő esélyeket az oktatásban, a munkaerőpiacon, valamint a politikai és gazdasági döntéshozatalban, a gazdasági és pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés mellett;g)támogassa a nők és lányok vezető fellépését, valamint a döntéshozatal minden szintjén való teljes, egyenlő és érdemi részvételüket, mivel a nők közéletbe és politikai életbe és döntéshozatalba való bevonása elengedhetetlen a jó kormányzáshoz és a politikai döntéshozatalhoz;h)alkalmazza valamennyi uniós és tagállami szakpolitikai területen a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, mivel ezek globálisan elismert eszközök a nők jogainak érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőség elérésére;i)úgy dolgozza és igazítsa ki az EU belső és külső politikáit és programjait, hogy a legkülönbözőbb hátterű és élethelyzetű nők és lányok nagyobb szerepet kapjanak, valamint hogy e szakpolitikák és programok tartsák tiszteletben, védjék meg és érvényesítsék a jogaikat, valamint biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget;j)kezelje a nők szegénységének többszörös rendszerszintű kiváltó okait világszerte, például olyan okokat, mint a nők túlreprezentáltsága az alacsonyan fizetett, bizonytalan és részmunkaidős munkahelyeken, a nők karrierjének a gyermekek és más családtagok gondozása érdekében történő megszakítása, a munkaerőpiachoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés hiánya, a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék, valamint a nők alulreprezentáltsága a politikai és gazdasági döntéshozatalban;k)hangsúlyozza ki, hogy mennyire fontos az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás révén előmozdítani a nők és lányok társadalmi szerepvállalását, ami elengedhetetlen a káros sztereotípiák elleni küzdelemhez és a szegénységhez vezető tartós egyenlőtlenségek leküzdéséhez, akárcsak azt, hogy mennyire fontos a nők foglalkoztatási rátájának és alulreprezentáltságának kezelése bizonyos ágazatokban, például a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) és a mesterséges intelligencia (MI) terén;l)támogassa és mozdítsa elő minden szinten a nők vállalkozókészségét, a munkaerőpiacon való részvételük növelésével, a pénzügyi függetlenségük javításával, valamint a nők példaképként, mentorként és munkahelyteremtőként való elismerésével és előmozdításával;m)gondoskodjon arról, hogy a jövőbeli uniós stratégiákban, programokban és szakpolitikai kezdeményezésekben szerepeljenek konkrét intézkedések és megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások a női szegénység különböző aspektusainak és okainak kezelése érdekében, ahogyan erről az EU nemi esélyegyenlőségi stratégiája is említést tesz;n)hangsúlyozza és hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen pusztító következményekkel jár a nemi alapú erőszak a társadalomban és a fegyveres konfliktusokban a nők társadalmi kirekesztésére és szegénységére nézve, és hangsúlyozza, hogy erős nemzeti és nemzetközi jogszabályi keretekre van szükség, valamint az ilyen erőszak elkövetőinek elszámoltathatóságára, és hogy az áldozatokat pedig a hatékony jogorvoslathoz és jóvátételhez való jog illeti meg;o)küzdjön az olyan káros hagyományos gyakorlatok ellen, mint a gyermek- és kényszerházasságok, valamint a női nemi szervek megcsonkítása;p)gondoskodjon olyan intézkedésekről, amelyek révén megelőzhető a lányok iskolából való hiányzása menstruációjuk alatt, mint például a vízellátás, a higiéniai szolgáltatások iskolákban való javítása és a menstruációs higiéniai termékek elérhetősége az iskolákban, valamint a menstruációs szegénység kezelése és az e területen tapasztalható megbélyegzés elleni küzdelem, többek között mindenki számára megvalósított nevelés és oktatás révén; biztosítson nagyobb szinergiákat az egészséggel, a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal, továbbá az iskolai vízellátással, higiénés körülményekkel és szolgáltatásokkal, valamint a lányoknak nyújtott személyes támogatással foglalkozó programok között;q)alkalmazza a szociális jogok európai pillérének elveit egy jogokon alapuló megközelítés végrehajtásával az alapvető szociális védelem garantálása érdekében;r)gondoskodjon arról, hogy a tagállamok hozzanak létre erős szociális biztonsági rendszereket, beleértve a minimáljövedelem megvizsgálását is, hogy garantáljanak biztonsági hálót valamennyi nő, különösen a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának leginkább kitett nők számára, az uniós polgárok által az Európa jövőjéről szóló konferencián kifejezett kéréseknek megfelelően;s)biztosítsa, hogy a tagállamok prioritásként kezeljék a szociális infrastruktúrába és a zöld munkahelyekbe történő beruházásokat a nők jólétének és társadalmi szerepvállalásának biztosítása érdekében;t)fokozza a közszolgáltatásokat, többek között az egészségügyi szolgáltatásokat, a minőségi és megfizethető közoktatást és a tömegközlekedést, és ismerje el az akadálymentes és megbízható tömegközlekedés létfontosságú szerepét a nők munkában és társadalomban való részvételének lehetővé tételében;u)mozdítsa elő a zöld munkahelyeket, és fektessen be a nők zöld átállásban való teljes körű részvételébe, mivel alapvető fontosságú a fenntartható gazdaság felé való haladás, biztosítva ugyanakkor a nemek közötti egyenlőséget az új és feltörekvő ágazatokban;v)ismerje el, hogy az energiaszegénység aránytalanul sújtja a nőket, és terjesszen elő konkrét intézkedéseket a kiszolgáltatott helyzetben lévők támogatására, biztosítva ugyanakkor, hogy a zöld energiára való átállás során mindenki hozzáférjen a villamos energiához, a fűtéshez és a hűtéshez;w)biztosítsa a szexuális és reprodukciós egészséghez és jogokhoz való hozzáférést, beleértve az életkornak megfelelő átfogó szexuális és párkapcsolati oktatást mindenki számára, a megfizethető modern fogamzásgátlást, a biztonságos és legális abortuszt, valamint a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat mint minőségi anyai egészségügyi szolgáltatásokat;x)többek között a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítása révén legyen a konkrét intézkedések szószólója, támogassa és tegye meg ezeket annak érdekében, hogy mindenki élhessen az elérhető legmagasabb szintű fizikai és mentális egészséghez való jogával;y)lépjen fel határozottan a nemek közötti egyenlőségre, illetve a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra a közelmúltban adott negatív reakciók és az ezeket ért támadások elítélése céljával, ideértve a szélsőjobboldali szervezetek és antidemokratikus mozgalmak részéről a nők alapvető jogainak, autonómiájának és emancipációjának minden területen történő aláásása érdekében tett támadásokat is;z)erősítse meg és segítse a nők jogait és társadalmi szerepvállalásukat támogató civil társadalmi szervezeteket és nem kormányzati szervezeteket;aa)gyorsítsa fel a már megtett nemzetközi kötelezettségvállalások – például a fenntartható fejlődési célok, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az isztambuli egyezmény, a 190. sz. ILO-egyezmény és az 1325. sz. ENSZ BT-határozat – végrehajtását; támogasson új, a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelését célzó intézkedéseket, ezáltal küzdve a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen;ab)törekedjen a megkülönböztetés többszörös és interszekcionális formái elleni küzdelem koncepciójának előmozdítására az ENSZ valamennyi szervében, valamint az EU-ban és tagállamaiban;ac)ismételten jelezze, hogy az EU-nak multilaterális szinten vezető szerepet kell játszania a feminista diplomácia előmozdításában a nők és lányok jogaira és szerepvállalására vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtása érdekében; felhívja az EU-t, annak tagállamait, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ-t), hogy kötelezzék el magukat egy olyan feminista kül-, biztonság- és fejlesztéspolitika megvalósítása mellett, amely a nemek közötti egyenlőség transzformatív jövőképét is magában foglalja, és hogy a nemek közötti egyenlőséget tegyék külső tevékenységeik és prioritásaik központi elemévé;ad)vegye figyelembe, hogy meg kell erősíteni a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését, és hatékonyabban kell alkalmazni a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés elveit, többek között az EU külső politikáiban is a nemek közötti egyenlőtlenség világszerte történő kezelése érdekében;ae)hajtsa végre teljes mértékben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervet, és biztosítsa, hogy 2025-re a külkapcsolatokban az összes új fellépés 85%-a hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőséghez és a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséhez; alkalmazza a feminista külpolitika holisztikus és fenntartható megközelítését valamennyi külső fellépésében és politikájában;af)biztosítsa az összehasonlítható, életkor, biológiai és társadalmi nemek szerint lebontott adatokat a megkülönböztetés többszörös és interszekcionális formájával szembesülő személyek helyzetéről az adatelemzés javítása és a szakpolitikák kialakításához és végrehajtásához nyújtott tájékoztatás érdekében, mivel jelenleg az 5. fenntartható fejlődési cél nyomon követéséhez szükséges adatoknak kevesebb mint fele áll rendelkezésre;

2.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EU emberi jogi különleges képviselőjének.