1.üdvözli az Európai Bizottság 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló, 2020. november 12-én elfogadott stratégiáját (COM(2020)0698), és a stratégia végrehajtásáról szóló közelmúltbeli eredményjelentését, megállapítja, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy támogatja a tagállamokat a stratégia végrehajtásában; mély aggodalmát fejezi ki a tagállamok között a stratégia iránti nyitottság terén mutatkozó különbségek miatt; üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló törekvéseit, hogy a stratégiában szereplő valamennyi területen elősegítse az LMBTIQ+-személyek egyenlőségének megvalósulását; sajnálja, hogy néhány kulcsfontosságú, a Bizottság által eredetileg tervezett intézkedést mindezidáig nem hajtottak végre;

2.elismeri a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia végrehajtása terén elért eredményeket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az LMBTIQ-személyek EU-n belüli jelenlegi helyzete még mindig messze van a valódi egyenlőségtől; aggodalmát fejezi ki az EU-ban az LMBTIQ+-személyek által elszenvedett megkülönböztetés és erőszak miatt, valamint amiatt, hogy ez milyen következménnyel jár szabadságuk és méltóságuk teljes körű megélése szempontjából;

3.sajnálja, hogy a megkülönböztetés tilalmáról szóló horizontális irányelv 2008 óta függőben van a Tanácsban; úgy véli, hogy e javaslat Bizottság általi aktualizálásának a Parlament álláspontjára kell épülnie, foglalkoznia kell az interszekcionális megkülönböztetéssel, és kifejezetten meg kell tiltania a Chartában felsorolt okok bármilyen kombinációján alapuló megkülönböztetést; sajnálja, hogy a Tanács figyelmen kívül hagyta ezeket a kéréseket, és sürgeti a Tanácsot, hogy azokat építse be a megbízatásába, és tegyen meg minden szükséges lépést az EU-n belül a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében;

4.kéri, hogy a szexuális irányultsággal és a nemmel összefüggő indokok tág értelmezése, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség Szerződésekben meghatározott elve alapján minden – a szexuális irányultságon, a nemi identitáson, a nemi önkifejezésen és a nemi jellemzőkön alapuló – indokot vegyenek fel a megkülönböztetés tilalmáról szóló uniós jogszabályokba; megjegyzi, hogy ez biztosítja a jogbiztonságot és az LMBTIQ+-személyek védelmének teljeskörűségét;

5.hangsúlyozza, hogy az LMBTIQ+-személyeket aránytalanul nagy mértékben sújtja a hajléktalanság, a szegénység és a társadalmi-gazdasági kirekesztés; aggodalmát fejezi ki a Covid19-világjárvány, a megélhetési költségeket érintő és a lakhatási válságvalamint az LMBTIQ+-személyek életére gyakorolt kihatásai miatt; megismétli, hogy a lakhatás alapvető jog;

6.sajnálja, hogy a foglalkoztatás és munkavégzés során a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tiltó uniós jogszabályok ellenére az LMBTIQ+-személyek még mindig akadályokba ütköznek a munkavállalás területén, különösen, amikor a tisztességes munkához kívánnak jutni; úgy véli, hogy az LMBTIQ+-jogok munkavállalói jogok;

7.hangsúlyozza, hogy a tényleges vagy észlelt szexuális irányultságon, nemi identitáson, nemi önkifejezésen és nemen alapuló megkülönböztetés még mindig jelentős hatással van az LMBTIQ+-személyek testi, lelki és szexuális egészségére és jóllétére; sajnálja, hogy az LMBTIQ+-személyek még mindig hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak az egészségügyi ellátás igénybevételekor; hangsúlyozza, hogy az egészségügyi ellátást mindenkire kiterjedő, megfelelő időben nyújtott és hozzáférhető közszolgáltatásként kellene biztosítani;

8.hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállamban inkluzív és biztonságos oktatására van szükség az LMBTIQ+-személyek, különösen az LMBTIQ+-fiatalok számára;

9.sajnálja, hogy egyes tagállamokban az LMBTIQ+-személyek még mindig hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a szociális védelemhez, a szociális biztonsághoz, az árukínálathoz és más ágazatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében;

10.sajnálja, hogy az idős LMBTIQ+-személyeket fokozottan érinti az LMBTIQ+-jogok hiánya, tovább súlyosbítva a társadalmi elszigetelődés érzését és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést gátló akadályokat; hangsúlyozza, hogy az idős LMBTIQ+-népességet gyakran figyelmen kívül hagyják a közpolitikák és a projektek kialakítása során, beleértve az LMBTIQ+-személyekre szabott közpolitikákat és projekteket is; hangsúlyozza, hogy az idős LMBTIQ+-népességet aránytalanul nagy mértékben sújtja a szegénység, valamint a megfelelő lakhatáshoz és ellátási hálózatokhoz való hozzáférés hiánya; hangsúlyozza, hogy egy európai LMBTIQ-szabadságzóna senkit sem hagyhat az út szélén;

11.hangsúlyozza, hogy az LMBTIQ+-személyek gondozási szolgáltatásai során mindig biztosítani kell a gondozottak méltóságát, függetlenségét, autonómiáját, jóllétét és a társadalmi életben való részvételét, beleértve az otthoni gondozás és a közösségi gondozás lehetőségét is;

12.megjegyzi, hogy a vidéki térségekben, a peremterületeken és a legkülső régiókban élő LMBTIQ+-személyek különleges kihívásokkal és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket gátló akadályokkal szembesülnek;

13.mély aggodalmát fejezi ki azon LMBTIQ+-személyek miatt, akiknek az Európai Unióban a menedékjog kérelmezéséhez való jogukat kell gyakorolniuk; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a transznemű és interszexuális személyek további akadályokba ütköznek a menedékjog kérelemzése során; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió menekültügyi és migrációs politikájának kialakításakor vegyék figyelembe az LMBTIQ+-személyek helyzetét;

14.mély aggodalmát fejezi ki az LMBTIQ+-személyekkel szembeni gyűlöletbeszéd, gyűlölet-bűncselekmények és erőszak terjedése miatt, többek között az online platformokon, ahol ez az LMBTIQ+-tartalmakat nézők magánélethez való jogának megsértéséhez vezethet; emlékeztet arra, hogy az LMBTIQ+-személyek elleni, előítéletek által vezérelt gyűlöletbeszéd, gyűlölet-bűncselekmények és erőszak tekintetében megelőző és védő jellegű közpolitikára van szükség; elismeri, hogy nem jelentik az LMBTIQ+-személyek elleni gyűlöletbeszéd és -bűncselekmények minden esetét, mivel hiányzik a hatóságokba vetett bizalom, hogy fellépnek az ilyen bűncselekményekkel szemben;

15.elítéli, hogy a szélsőjobboldali politikai erők térnyerése az LMBTIQ+-személyek, valamint az LMBTIQ+-személyekkel foglalkozó civil társadalmi szervezetek és aktivisták megbélyegzésének, zaklatásának, üldözésének és az ellenük irányuló erőszak növekedéséhez vezetett; elítéli, hogy az LMBTIQ+-közösséggel kapcsolatban egyre fokozódik a bűnbakképzés, és hogy az LMBTIQ+-jogok előmozdítását káros módon „ideológiának” minősítik;

16.hangsúlyozza, hogy az EU-nak a tagjelölt országokkal folytatott hivatalos tárgyalások során foglalkoznia kell az LMBTIQ+-személyek helyzetével, és támogatnia kell minden bővítési országot a jogalkotási hiányosságok megszüntetésében és az LMBTIQ+-személyek alapvető jogainak biztosításában;

17.ragaszkodik ahhoz, hogy az EU alkalmazzon közös megközelítést az azonos neműek házasságának és élettársi kapcsolatának, valamint a szivárványszülőknek – köztük a transz-szülőknek – és a nemnek a jogi elismerése tekintetében, hogy az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban biztosítsa a gyermekek mindenek felett álló érdekét;

18.kiemeli azokat a kihívásokat, amelyekkel a transznemű, nem bináris és interszexuális személyeknek szembe kell nézniük az EU-ban, különösen a társadalmi-gazdasági és szociodemográfiai helyzetükkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a tagállamokban a nem elismerésére irányuló jogi eljárás hiánya vagy az ahhoz való hozzáférés akadályai sértik a transznemű, nem bináris és interszexuális személyek jogait és akadályozzák törekvéseiket az Unió egész területén;

19.ragaszkodik ahhoz, hogy a szivárványcsaládoknak joguk van a szabad mozgáshoz az EU-ban, és a szivárványcsaládok gyermekeit nem érheti megkülönböztetés az uniós állampolgárság megszerzése során;

20.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az arcfelismerési és profilalkotói technológiák nagyobb kockázatot jelenthetnek az LMBTIQ+-személyekre, különösen a transznemű, nem bináris és interszexuális személyekre nézve;

21.sajnálja, hogy nem áll rendelkezésre koherens áttekintés a stratégiát támogató különböző programok keretében az LMBTIQ+-személyek egyenlőségének előmozdításához nyújtott uniós finanszírozásra vonatkozóan;

22.hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak sürgősen biztosítania kell az Unióban és harmadik országokban az LMBTIQ+-személyek emberi jogaiért dolgozó civil társadalmi szervezetek finanszírozáshoz jutását; megjegyzi, hogy az LMBTIQ+-jogokért kiálló civil társadalmi szervezetek megfelelő és rugalmas finanszírozása alapvető előfeltétele az LMBTIQ+-jogok védelmének és előmozdításának az Európai Unióban és harmadik országokban;

23.üdvözli az LMBTIQ+-emberijog-védők védelmére és az alapvető jogok védelmében végzett munkájuk megkönnyítésére irányuló uniós kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is fel kell lépnie az LMBTIQ+-emberijog-védők megbélyegzésével, megfélemlítésével és zaklatásával szemben szerte a világban; üdvözli, hogy a Bizottság az Ukrajna elleni orosz invázió és agressziós háború kezdete óta támogatja az LMBTIQ+-aktivistákat Ukrajnában, különösen a közvetlen odaítélési módozat keretében;

24.emlékeztet arra, hogy az európai humanitárius segítségnyújtásnak figyelembe kell vennie a nemi, életkori, védelmi és LMBTIQ+-szempontokat, több területet átfogó elvként szem előtt tartva az interszekcionalitást, és összhangban kell lennie a humanitárius alapelvekkel;

25.hangsúlyozza, hogy az EU senkit sem hagyhat hátra az alapvető jogok védelme terén;

26.felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy valóban érvényesítsék az LGBTIQ+-jogokat minden uniós szakpolitikában; kéri, hogy a szakpolitikák foglalkozzanak a többszörös és interszekcionális megkülönböztetés okaival, amely többek között a társadalmi-gazdasági státusz, életkor, faj, vallás, tényleges vagy észlelt szexuális irányultság, nemi identitás, nemi önkifejezés és nemi jellemzők vagy fogyatékosság alapján történhet; kéri, hogy a szakpolitikák vegyék figyelembe a vidéki térségek, a peremterületek és a legkülső régiók sajátos helyzetét;

27.felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy vegyék fel a szexuális irányultságot, a nemi identitást, a nemi önkifejezést és a nemi jellemzőket az EU megkülönböztetésellenes jogszabályaiban figyelembe vett indokok közé, összhangban az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról szóló irányelvjavaslatra vonatkozó parlamenti mandátummal Bizottság 2022. december 7-i javaslata a foglalkoztatás és munkavégzés terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról, valamint a 2006/54/EK irányelv 20. cikkének és a 2010/41/EU irányelv 11. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (COM(2022)0688).;

28.felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy az LMBTIQ+-személyeket is vonják be a szakpolitikai döntéshozatalba, többek között a társadalmi-gazdasági, lakhatási és oktatási politikák kialakításába és végrehajtásába; felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék a megélhetési költségeket és a lakhatást érintő válságot, többek között az LMBTIQ+-személyekre vonatkozó konkrét intézkedések meghatározása révén;

29.felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazandó egyenlő bánásmódról szóló irányelvet;

30.üdvözli a Bizottságnak a leszármazással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és a közokiratok elfogadásáról, valamint az európai leszármazási igazolás létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát, melynek célja a gyermekek jogainak védelme azáltal, hogy ha egy tagállam megállapította a leszármazást – különösen az azonos nemű szülők esetében –, azt a többi tagállam is ismerje el; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Szerződésekben, nevezetesen az EUMSZ 19. és 21. cikkében foglalt egyéb jogalapok lehetőségeit annak biztosítása érdekében, hogy az LMBTIQ+-személyek házasságát, élettársi kapcsolatát, szülőségét és családi életét valamennyi tagállam teljes mértékben és feltétel nélkül ismerje el hátrányos megkülönböztetés és a szabad mozgást gátló akadályok nélkül;

31.üdvözli a Bizottság 2021. július 15-i határozatát, amely szerint jogi eljárást kezdeményez a tagállamok ellen az LMBTIQ+-személyek alapvető jogainak megsértése miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon az uniós jog tagállami végrehajtását, és az EUSZ 2. cikke, az Alapjogi Charta vagy adott esetben a másodlagos jog alapján indítson kötelezettségszegési eljárásokat azokban az esetekben, amikor az LMBTIQ+-személyek alapvető jogai sérülnek; felszólítja a Bizottságot, hogy módszeresen alkalmazzon gyorsított eljárásokat és nyújtson be ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket az Európai Unió Bíróságához;

32.felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a tagállamok betartsák az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit – különösen az Unión belül határokat átlépő LMBTIQ+-személyekkel és szivárványcsaládokkal kapcsolatban – azáltal, hogy a meg nem felelés eseteit az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján kezelik;

33.felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák be az LMBTIQ-személyek egyenlőségének javítására irányuló stratégiákra és cselekvési tervekre vonatkozó uniós iránymutatásokat A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.)., amelyeket az LMBTIQ-személyek egyenlőségével foglalkozó alcsoport készített;

34.felszólítja a tagállamokat, hogy terjesszék ki az egészségügyi szolgáltatások lefedettségét, lehetővé téve az LMBTIQ+-személyek számára, hogy speciális ellátást vegyenek igénybe, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátásokat és technológiákat is; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el intézkedéseket az LMBTIQ+-személyek egészségügyi ágazatban történő megkülönböztetése ellen;

35.felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak nagyobb mértékű finanszírozást a nemi alapú erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatások terén, hogy támogassák az LMBTIQ+-áldozatokat, különösen az LMBTIQ+-nőket, foglalkozva a sajátos szükségleteikkel és tapasztalataikkal;

36.emlékeztet arra, hogy biztosítani kell, hogy az arcfelismerő és profilalkotási technológiák kialakítását az átláthatóság, a megmagyarázhatóság, a méltányosság és az elszámoltathatóság elvei vezéreljék az LMBTI+-személyeket fenyegető előítéletek és kockázatok kezelése érdekében;

37.felszólítja az EU-t, hogy adjon menedékjogot az LMBTIQ+-személyeknek, beleértve a biztonságos országnak minősülő harmadik országokból érkező személyeket is;

38.felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az LMBTIQ+-személyek egyenlőségének támogatását a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében hozott intézkedéseken keresztül, amint azt a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiában bejelentette, és illessze be az említett támogatást a 2023–2025-ös időszakra vonatkozó munkaprogramba;

39.felszólítja az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét, hogy mielőbb véglegesítse az eltérő szexuális irányultsággal, nemi identitással, nemi önkifejezéssel vagy nemi jellemzőkkel rendelkező kérelmezőkre vonatkozó gyakorlati útmutatását, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy ezt követően tartsák be az említett útmutatást;

40.felszólítja a Bizottságot, hogy a hatékony fellépés érdekében kövesse nyomon a genderellenes mozgalom hatásait, és finanszírozza az ezeket vizsgáló civil társadalmi szervezeteket és tudományos projekteket;

41.felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támaszkodjanak a civil társadalmi szervezetek és a tudományos kutatók által felhalmozott empirikus és szisztematikus ismeretekre az olyan politikák és programok kialakítása során, amelyek célja az LMBTIQ+-személyek támogatása Európában és világszerte;

42.felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy ismerjék el a tényleges vagy észlelt szexuális irányultságot, nemi identitást, nemi önkifejezést és nemi jellemzőket az előítélet indítékaként; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel az olyan – többek között az online térben történő – gyűlöletbeszéddel, gyűlölet-bűncselekményekkel és erőszakkal szemben, amelyek indítéka a szexuális irányultságon, nemi identitáson, nemi önkifejezésen vagy nemi jellemzőkön alapuló előítélet; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az uniós bűncselekményeknek az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében szereplő listáját a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre is kiterjessze, ami alapján szabályozási minimumokat lehetne megállapítani a bűncselekményi tényállások és az összes uniós tagállamban alkalmazandó büntetési tételek meghatározására vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy erőteljes uniós büntetőjogi választ kell adni a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a bizottsági közlemény közzététele óta csaknem két év telt el, és hogy a Tanács nem tett előrelépést ezen a téren, miközben egyéb célok érdekében gyorsan ki tudta bővíteni az uniós bűncselekmények listáját; a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények számának növekedése fényében sajnálatának ad hangot e tétlenség miatt; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy fokozottan törekedjen konszenzusra annak érdekében, hogy a Bizottság megkezdhesse az eljárás második szakaszát;

43.sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy munkaprogramra a szexuális irányultságon, nemi identitáson, nemi önkifejezésen vagy nemi jellemzőkön alapuló előítéletek által vezérelt gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tudatosságnövelés és e bűncselekmények bejelentésének ösztönzése érdekében; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a rendőrök és az igazságügyi tisztviselők képzésben részesüljenek az LMBTIQ+-kérdésekkel kapcsolatban, hogy hatékonyabban támogathassák az LMBTIQ+-személyeket, valamint megfelelően kivizsgálhassák és büntetőeljárás alá vonhassák a gyűlölet-bűncselekményeket;

44.felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az uniós jogi keretet és térképezze fel a lehetséges utakat, amelyeket követni lehetne a konverziós terápiák uniós szintű felszámolása és betiltása érdekében, és sürgeti a tagállamokat, hogy tiltsák be a szexuális irányultság, nemi identitás, nemi önkifejezés vagy nemi jellemzők alapján történő „konverziós terápiákat”;

45.első lépésként üdvözli, hogy a Bizottság hivatalosan nyilvántartásba vette a „Legyen tilos a konverziós terápia az Európai Unióban” elnevezésű európai polgári kezdeményezést, mivel ezzel elismerésre került, hogy európai szintű jogi alapok állnak rendelkezésre e kérdés kezeléséhez; kifejezi támogatását ezzel az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy intézkedjen ezzel kapcsolatban, és tegyen javaslatot a Szerződéseken és az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeleten Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/788 rendelete (2019. április 17.) az európai polgári kezdeményezésről (HL L 130., 2019.5.17., 55. o.). alapuló jogi aktusokra;

46.követeli a nemi szervek, különösen az interszexuális nemi szervek és a női nemi szervek megcsonkításának betiltását;

47.felszólítja a tagállamokat, hogy folytassák az interszexuális gyermekek alapvető jogainak védelmezésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét;

48.követeli a kényszerabortusz és a kényszersterilizáció betiltását; hangsúlyozza az LMBTIQ+-személyek önrendelkezéshez, autonómiához, valamint fizikai és mentális egészséghez való jogának jelentőségét; hangsúlyozza, hogy a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslatról szóló parlamenti álláspont tartalmazza a női nemi szervek megcsonkításának, az interszexuális nemi szervek megcsonkításának és a kényszersterilizációnak az uniós dimenziójú bűncselekmények közé történő felvételét;

49.felszólítja a tagállamokat, hogy az uniós jogból eredő jogok gyakorlása céljából ismerjék el az azonos nemű párok házasságát és szülőségét, amint azt az Európai Unió Bírósága megköveteli;

50.felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával vezessenek be a nem elismerésére irányuló jogszabályokat és elérhető jogi eljárásokat;

51.felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a biztonságos és befogadó környezetet az oktatásban, a kultúrában, a sportban és más ágazatokban;

52.felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a fogyatékossággal élő LMBTIQ+-személyek jogegyenlőségének garantálása terén a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni kifejezett védelem révén, amelyre az élet minden területén szükség van, beleértve a foglalkoztatást, a lakhatást, az oktatást, a nyilvános létesítményeket, valamint a hitelezést;

53.felszólítja a tagállamokat, hogy a biztonságos és inkluzív oktatás biztosítása érdekében hajtsák végre az „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezésről szóló tanácsi ajánlást, és különösen építsenek be az LMBTIQ+-személyek, főleg az LMBTIQ+-fiatalok hátrányos megkülönböztetése elleni intézkedéseket;

54.sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az LMBTIQ+-gyermekek és -fiatalok iskolai megfélemlítése és zaklatása elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, és hívják fel a figyelmet ezekre az esetekre; hangsúlyozza, hogy az ilyen helyzetek hozzájárulnak a társadalmi kirekesztéshez;

55.felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzeti hatóságokkal együttműködve, aktív kommunikáció révén terjessze ki „Az LMBT+-személyek egyenlőségének előmozdítása” témakörben az Erasmus+ által nyújtott finanszírozást;

56.felszólítja az EU-t, hogy mutasson példát, és vállaljon vezető szerepet az LMBTIQ+-jogok előmozdításában szerte a világban, a megkülönböztetésmentesség elvének a külső tevékenységek keretében való érvényesítéséről szóló emberi jogi iránymutatásaival összhangban;

57.felszólítja a Bizottságot, hogy nevezzen ki egy, az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéért felelős különleges képviselőt az Európai Külügyi Szolgálaton belül, hogy biztosítsa a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia külföldön történő horizontális végrehajtását;

58.aggodalmát fejezi ki az LMBTIQ+-jogok világszintű helyzete miatt; felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy a fejlesztési politikát használják eszközként arra, hogy reformokat hajtsanak végre a fejlődő országokban, kezeljék az e jogok elismerése és védelme terén tapasztalható visszaesést, és biztosítsák az LMBTIQ+-személyek jogait;

59.felszólítja a Bizottságot, hogy a költségvetési és finanszírozási eszközök, valamint a szélesebb körű fejlesztési támogatási programok részeként biztosítsa az LMBTIQ+-személyek támogatását;

60.felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat az uniós jogszabályok végrehajtásában – többek között az LMBTIQ+-jogok területén –, és kövesse nyomon az elért eredményeiket;

61.felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa tovább az újbóli támogatás lehetőségét, és biztosítson rugalmas finanszírozást annak érdekében, hogy az uniós joggal összhangban lehetővé tegye az LMBTIQ+-jogok előmozdításán dolgozó kis, önszerveződő emberijog-védő és más civil társadalmi szereplők számára, hogy az Unióban és harmadik országokban hozzáférjenek az ilyen finanszírozáshoz;

62.felszólítja a Bizottságot, hogy az LMBTIQ+-személyek egyenlőségének előmozdításával kapcsolatos finanszírozási lehetőségek terén erősítse tovább a kommunikációját, különösen azokban a tagállamokban, ahol az egyenlőség terén visszalépéseket tapasztalnak;

63.felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok az uniós alapokat a Chartával összhangban kezeljék – beleértve a megkülönböztetésmentességhez való jogot is –, amint azt a közös rendelkezésekről szóló rendelet Az (EU) 2021/1060 rendelet (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.). szerinti egyik horizontális „feljogosító feltétel” előírja; hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem térítheti meg a kiadásokat mindaddig, amíg az alkalmazandó feljogosító feltételek nem teljesülnek;

64.felszólítja az EU-t, hogy továbbra is lépjen fel az LMBTIQ+-emberijog-védők megbélyegzésével és zaklatásával szemben, valamint biztosítsa a harmadik országok emberijog-védőinek védelmét; sürgeti az EU-t, hogy terjessze ki ezt a mechanizmust az EU-ban tevékenykedő emberijog-védőkre, lehetővé téve az LMBTIQ+-emberijog-védők védelmét a tagállamokban;

65.sürgeti az Európai Uniót, hogy ezt a védelmet terjessze ki az uniós tagállamokban működő emberijog-védőkre is;

66.felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a szexuális irányultság, nemi identitás, nemi önkifejezés vagy nemi jellemzők alapján történő megkülönböztetéssel kapcsolatos adatgyűjtést, és ezeket az adatokat használja fel az LMBTIQ+-személyekre szabott inkluzív közpolitikai intézkedések kialakításakor, és támogassa ezen adatok tagállamok általi felhasználását;

67.felszólítja a tagállamokat, hogy értékeljék az LMBTIQ-stratégia végrehajtása terén elért haladásukat, és osszák meg eredményeiket a Bizottsággal és a Parlamenttel;

68.felszólítja a tagállamokat, hogy 2025-ig fogadjanak el nemzeti LMBTIQ+ cselekvési terveket és stratégiákat;

69.felszólítja a Bizottságot, hogy határozott kötelezettségvállalások alapján, a Chartára, valamint a Parlament, a civil társadalmi szervezetek és az LMBTIQ+-személyek európai és világszintű felhívásaira és elvárásaira válaszolva a 2025–2030-as időszakra készítsen új stratégiát az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéről; kéri a Bizottságot, hogy a 2024. évi európai parlamenti választások előtt közölje az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéről szóló következő stratégiára vonatkozó ütemtervet;

70.felszólítja a Bizottságot, hogy az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéről szóló következő stratégiát erőteljesebb eszköz határozza meg, a stratégiához mellékeljen célorientált végrehajtási tervet, az általános érvényesítést biztosító erős struktúrákat, amelyek biztosítják az LMBTIQ+-jogok érvényesülését valamennyi uniós szakpolitikában – beleértve a szexuális irányultsággal, a nemi identitással, a nemi önkifejezéssel és a nemi jellemzőkkel összefüggő valamennyi indokot –, illetve forráselosztást, és a stratégia tartalmazzon ütemtervet és mérföldköveket, biztosítva a nyomon követési, értékelési, elszámoltathatósági és tanulási folyamatokat, beleértve az LMBTIQ+-szervezetekkel folytatott konzultációt is; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a kiszolgáltatott helyzetű csoportokra, például az LMBTIQ+-gyermekekre és -fiatalokra;

71.felszólítja a Bizottságot, hogy a következő ciklusban biztosítson egy, az egyenlőségért és sokszínűségért felelős biztosi tárcát;

72.szorgalmazza, hogy nevezzenek ki egy LMBTIQ+-jogokkal foglalkozó koordinátort az Európai Bizottságban;

73.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamok és a tagjelölt országok szubnacionális parlamentjeinek és helyi hatóságainak.