1.elismeri, hogy az EU-val közös demokratikus értékeket valló harmadik országokkal folytatott aktív és kölcsönösen előnyös együttműködés gazdagíthatja az uniós programok eredményeit;

2.elismeri, hogy a Horizont Európa a világ legnagyobb, együttműködésen alapuló kutatási és innovációs programja a 2021–2027 közötti időszakban;

3.támogatja a jó tudományos, technológiai és innovációs kapacitással rendelkező harmadik országok társulását a Horizont Európa programhoz, és elismeri, hogy ez az együttműködés hozzájárul az EU külső tevékenységének általános erejéhez és hatékonyságához; ösztönzi a Bizottságot, hogy törekedjen egyéb társulási megállapodások harmadik országokkal való megkötésére, mivel ez növeli az EU versenyképességét a globális színtéren; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy minden vonatkozó társulási megállapodás tiszteletben tartsa a Horizont Európa éghajlat-politikai célkitűzéseit;

4.hangsúlyozza, hogy a harmadik országok uniós programokhoz való társulása nem puszta technikai aktus, hanem a társult országok EU-val fenntartott kapcsolatait, a Horizont Európa tekintetében pedig a tudományos élet és a felsőoktatás szabadságának kérdését érintő politikai döntés;

5.elismeri a Szerződésekben foglalt szabályokat, amelyeket a jogállamiság tiszteletben tartása mellett fenn kell tartani az intézményi egyensúly és a Parlamentre ruházott szerep megőrzése érdekében; véleménye szerint tiszteletben kell tartani a lojális együttműködés elvét, garantálva, hogy minden uniós intézmény támogassa egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtása során, többek között annak biztosítása érdekében, hogy nagyobb mértékben figyelembe vegyék az uniós polgárok közvetlen képviselőjének szerepét betöltő Parlament álláspontját;

6.megkérdőjelezi a Bizottság megközelítését a harmadik országok uniós programokban való részvételét célzó nemzetközi megállapodások megkötése tekintetében, mivel az akadályozza a Parlamentet abban, hogy gyakorolja előjogait az Unió nemzetközi megállapodásainak megkötésére irányuló eljárásokban;

7.sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Szerződésekkel összhangban maradéktalanul vegyék figyelembe a Parlament szerepét minden olyan társulási megállapodás megkötésekor, amely ezt az új struktúrát követi;

8. hangsúlyozza, hogy az egyes országok uniós programokban való részvételére vonatkozó nemzetközi megállapodások tekintetében hátráltatja az érdemi egyetértés megadására való képességét, hogy ezek a megállapodások nem biztosítanak olyan struktúrát, amely egyetértési eljárás keretében garantálja a parlamenti ellenőrzést egy adott uniós programhoz való csatlakozás tekintetében;

9. elismeri az EU és Új-Zéland közötti szoros történelmi és kulturális kötelékeket, valamint a közöttük fennálló kiváló kétoldalú kapcsolatokat, amelyek közös demokratikus értékeken és számos közös érdeken alapulnak; nagyra értékeli a kereskedelem, a külpolitika, a kutatás és az innováció terén, valamint a többoldalú fórumokon folytatott kiváló együttműködést;

10.kiemeli Új-Zéland fontos szerepét az EU hasonló gondolkodású partnereinek egyikeként a dinamikus, stratégiai és gazdasági szempontból fontos indiai-csendes-óceáni térségben; szorgalmazza a szorosabb együttműködést a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, különösen a külügyek terén; e tekintetben hangsúlyozza az EU és Új-Zéland között zajló biztonsági együttműködést, különösen az EU közös biztonság- és védelempolitikájának keretébe tartozó műveletek és missziók tekintetében; emlékeztet arra, hogy Új-Zéland az EU-val azonos álláspontot foglalt el azzal, hogy elítélte Oroszország Ukrajna elleni jogellenes invázióját, és segítségnyújtás biztosítása, valamint Oroszország elleni szankciók bevezetése révén támogatást nyújt Ukrajnának;

11.kiemeli továbbá az EU és Új-Zéland között a közelmúltban megkötött szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek célja a kétoldalú kapcsolatok további erősítése, valamint a kereskedelem és a beruházások liberalizálása és előmozdítása azáltal, hogy jelentős kölcsönös előnyöket és gazdasági lehetőségeket teremt a vállalkozások és a fogyasztók számára, valamint határozott és kötelező erejű szociális és környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tartalmaz a Párizsi Megállapodással összefüggésben; hangsúlyozza, hogy az Új-Zélandon élő európai diaszpóra pozitív szerepet játszhat az Új-Zéland és az EU közötti kapcsolatok további elmélyítésében;

12.elismeri, hogy az EU és Új-Zéland közötti kutatási együttműködés hosszú múltra tekint vissza; hangsúlyozza, hogy Új-Zéland 77 finanszírozott projekttel kiváló eredményeket mutathat fel a Horizont 2020 kezdeményezésben való részvétel terén, és hogy az új-zélandi kutatók részt vehettek az előző két kutatási és innovációs keretprogramban, a hetedik keretprogramban és a Horizont 2020-ban, ami jól mutatja Új-Zéland Horizont Európához való társulásának potenciális előnyeit;

13.üdvözli azt a javaslatot, hogy Új-Zéland Horizont Európa programhoz való társulása révén erősítsék meg az EU és Új-Zéland közötti partnerséget, ami tovább erősíti majd a kutatási és innovációs együttműködést, és Új-Zélandot az EU legfontosabb regionális partnerévé teszi a tudomány és az innováció területén; rámutat ugyanakkor azon rendelkezések hiányára, amelyek lehetővé tennék Új-Zéland uniós programokhoz való jövőbeli társulásának megfelelő parlamenti ellenőrzését;

14.rámutat arra, hogy az Új-Zéland uniós programokban való részvételéről szóló megállapodásban a Bizottság és a Tanács az említett megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottságot felhatalmazza arra, hogy jegyzőkönyveket fogadjon el Új-Zéland bármely uniós programhoz való társulásáról, annak ellenére, hogy a Parlament kifogásolja ezen előjog megadását, amely alapvető szempontok tekintetében ruház de facto végrehajtási hatáskört a vegyes bizottságra; megjegyzi, hogy a vegyes bizottságra ruházott alapvető döntések az egyes programokhoz való társulásra, valamint az automatikus korrekciós mechanizmusra vonatkozó alapvető rendelkezésekre is kiterjednek;

15.sajnálatosnak tartja, hogy a vegyes bizottság felhatalmazást kap arra, hogy jegyzőkönyvek révén módosítsa bármelyik érvényben lévő társulási jegyzőkönyvet, amely felülvizsgálatokkal, ellenőrzésekkel és pénzügyi szabálytalanságokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazhat; úgy ítéli meg, hogy ezekre a módosításokra további parlamenti részvétel nélkül kerülne sor; úgy ítéli meg, hogy az egyetértés megadásával a Parlament ténylegesen korlátlan megbízatást adna a vegyes bizottságnak; rámutat arra, hogy a Bizottság vegyes bizottságon belüli tevékenységének nyomon követése a Tanács feladata, de a Tanács valójában gyakran elhanyagolja ezt a kötelezettséget, és nem megfelelően tesz jelentést a Parlamentnek, ami az ilyen nemzetközi megállapodások felügyeletének és ellenőrzésének teljes hiányához vezet;

16.hangsúlyozza a Horizont Európához kapcsolódó társulási megállapodásokra vonatkozó álláspontját, a Horizont Európáról szóló rendeletet kísérő nyilatkozat szerint, és hangsúlyozza, hogy az ilyen megállapodások révén létrehozott szervek nem kerülhetik meg a Parlament érdemi egyetértésének szükségességét; úgy véli, hogy a harmadik országok Horizont Európa programban való részvételének alapvető szempontjait nem indokolt egy ilyen szervre ruházni;

17.nem ért egyet a nemzetközi megállapodások ezen új struktúrájával, amely nem teszi lehetővé a Parlament számára, hogy gyakorolja az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti hatásköreit; úgy véli, hogy ez gátolja a Parlament előjogainak érvényesítését, figyelmen kívül hagyja a szükséges intézményi egyensúlyt, ezért módosításra szorul;

18.e tekintetben emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése előírja, hogy a Parlamentet az e cikkben említett nemzetközi megállapodások megtárgyalására és megkötésére irányuló eljárások minden szakaszában haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatni kell, és hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlata szerint ez a szabály az Unió alapját képező demokratikus elvek kifejeződése; hangsúlyozza különösen, hogy az EUB ezt megelőzően kimondta, hogy a Parlament jogalkotási eljárásban való részvétele azon alapvető demokratikus elvet tükrözi uniós szinten, amely szerint a nép a képviselői testületen keresztül vesz részt a hatalomgyakorlásban A Bíróság 1980. október 29-i ítélete, Roquette Frères kontra Tanács, C-138/79, ECLI:EU:C:1980:249, 33. pont, és a Bíróság 2013. július 18-i ítélete, Parlament kontra Tanács, C-658/11, ECLI:EU:C:2014:2025, 81. pont.;

19.ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a szóban forgó megállapodások precedens nélküliek, mivel lehetővé teszik a harmadik országok egy új típusának részvételét, és első alkalommal történik meg, hogy ez az összes uniós programra kiterjedő általános megállapodáson keresztül valósul meg; hangsúlyozza, hogy a múltban ez a részvétel az egyes uniós programokra vonatkozó egyedi megállapodások révén valósult volna meg, és egy adott többéves pénzügyi keretre korlátozódott volna; hangsúlyozza, hogy e megállapodások újszerűsége miatt a Parlament nem rendelkezik olyan releváns adatokkal vagy információkkal, amelyek felhasználhatók az uniós programok jelenlegi generációjára vagy az uniós programok jövőbeli generációira gyakorolt potenciális hatásuk érdemi értékeléséhez;

20.ennek fényében úgy véli, hogy a Parlamentnek képesnek kell lennie arra, hogy érdemben biztosítsa az emberek részvételét a döntéshozatali folyamatban, tekintettel e nemzetközi megállapodások szerkezetére, ahol a harmadik ország adott programhoz való társulására vonatkozó döntést – beleértve a társulás hatókörét is – csak a jövőben hozzák meg, gyakran jóval azután, hogy a Parlament egyetértését adta az adott harmadik országgal kötött eredeti megállapodás megkötéséhez;

21.emlékeztet arra, hogy a Bizottság megközelítésével kapcsolatos álláspontja nem tekinthető sem az Új-Zéland részvétele elleni tiltakozásnak, sem az ország és az EU között mindig is fennálló, jól megalapozott és szoros együttműködés elleni tiltakozásnak;

22.sajnálatosnak tartja, hogy a Feröer szigetek részvételéről és Kanada, a Koreai Köztársaság és Japán javasolt társulásáról szóló megállapodástervezet az Új-Zélanddal kötendő megállapodás tervezetével megegyező struktúrát követ; kéri, hogy a Bizottság tartózkodjon attól, hogy megakadályozza a Parlament egyetértési jogának gyakorlását az uniós programokhoz való bármely társulás esetében, és hogy új partnerekkel csak akkor kerüljön sor társulási megállapodás megkötésére, ha a Parlament érdemben gyakorolhatta egyetértéshez való jogát;

23.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az a nemrégiben létrejött megállapodás, amely szerint az Egyesült Királyságnak a Horizont Európa programhoz való hozzájárulását automatikusan mérsékelni kell, ha az Egyesült Királyság e programban való részvétele a „vártnál alacsonyabb”, olyan helyzeteket eredményezett, amelyek nincsenek összhangban az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezéseivel, amelyhez a Parlament egyetértését adta;

24.emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodással összhangban a Parlamentet a nemzetközi megállapodások tárgyalásának és megkötésének minden szakaszában haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatni kell;

25.felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek rendszeres, részletes jelentéseket a megállapodások végrehajtásáról, például az elért mérföldkövekről, a felmerülő kihívásokról, a harmadik országbeli szervezetek által benyújtott pályázatok sikerességi arányáról, a harmadik országok éves hozzájárulásairól, a költségvetés végrehajtásáról és az ellenőrzések eredményeiről;

26.sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat egy olyan intézményközi megállapodásról, amely meghatározná a harmadik országok uniós programokban való részvételéről szóló megállapodások végrehajtásának Parlament általi demokratikus ellenőrzésére vonatkozó általános elveket;

27.reményét fejezi ki, hogy a Bizottság tisztázni fogja a helyzetet, és megfelelő és kielégítő választ ad a Parlament szóbeli választ igénylő kérdésére az egyetértés megadása érdekében; kész teljes mértékben együttműködni a Bizottsággal és a Tanáccsal ezen eredmény elérése érdekében;

28.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.