1.megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a multilateralizmus maradandó értéke mellet, és hangsúlyozza, hogy a kereskedelem szabályozásához elengedhetetlen egy korszerűsített multilaterális rendszer; felszólít egy mindenki javát szolgáló, tisztességes és szabályokon alapuló kereskedelemre támaszkodó kereskedelmi menetrend kidolgozására, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez, és nem merül ki pusztán a GDP-növekedés és a jólét fogalommeghatározásában, ezáltal erősítve a békét és a biztonságot; hangsúlyozza, hogy a WTO-nak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődési célok megvalósítását, az egészségfejlesztést, valamint a szociális, környezeti és emberi jogok érvényre juttatását, továbbá biztosítania kell, hogy a multilaterálisan elfogadott és harmonizált szabályokat mindenki alkalmazza;

2.sürgeti a WTO valamennyi tagját, hogy kötelezze el magát a 13. miniszteri konferencia sikeres kimenetele mellett; úgy véli, hogy az 13. miniszteri konferencián meg kell indulnia a WTO továbbfejlesztési és korszerűsítési folyamatának annak biztosítása érdekében, hogy a WTO érdemi szerepet játszhasson a XXI. század kihívásainak kezelésében, ideértve az olyan kérdéseket is, mint az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság, a biológiai sokféleség csökkenése, az egészségügy, a fenntarthatóság és a szegénység elleni küzdelem; sürgeti a WTO valamennyi tagját, hogy fokozottan törekedjen arra, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek, amelyek azt mutatják, hogy a WTO képes megfelelni a jelenlegi kihívásoknak; üdvözli a vezető tisztviselők 2023. október 22–23-i ülésén adott iránymutatást; különösen kéri a WTO-tagokat arra, hogy zárják le a halászati támogatásokról szóló multilaterális megállapodás második szakaszát, és hárítsák el a fennmaradó akadályokat az intézményi reformok átfogó csomagjának elfogadása érdekében, beleértve egy olyan határozatot is, amely teljes mértékben működőképes vitarendezési rendszerhez vezetne; megismétli, hogy tovább kell erősíteni a WTO Titkárságának szerepét;

3.úgy véli, hogy sürgősen meg kell kezdeni a WTO érdemi reformját, és ennek tükröződnie kell a 13. miniszteri konferencia eredményeiben; üdvözli a legutóbbi miniszteri konferencia óta e tekintetben elvégzett valamennyi munkát; felhívja a WTO-tagokat, hogy fogadjanak el egy átfogó csomagot, amely felülvizsgálja a WTO nyomonkövetési, tárgyalási, tanácskozási és vitarendezési funkcióit, amely során a WTO hatékonyságának, inkluzivitásának, átláthatóságának, hitelességének és legitimitásának növelése érdekében kellő figyelmet kell fordítani a WTO parlamenti dimenziójára is;

4.sürgeti, hogy valamennyi WTO-tag határozottabban és még konstruktívabban kötelezze el magát a teljes mértékben működőképes vitarendezési rendszer mihamarabbi helyreállítása mellett, amely többek között megoldaná az eljárások túlzott hosszából eredő problémát; elismerését fejezi ki a közvetítőnek folyamatirányítási munkájáért, amely folyamatnak a 13. miniszteri konferenciának benyújtandó, egységes szerkezetbe foglalt szövegtervezethez kell vezetnie; sajnálja ugyanakkor, hogy eddig nem sikerült jelentős előrelépést elérni; felszólítja a tagokat, hogy folytassanak konstruktív és átlátható megbeszéléseket, hogy a 13. miniszteri konferencián megállapodásra tudjanak jutni a vitarendezési rendszerrel kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy továbbra is a kötelező erejű, kétlépcsős és független folyamatnak kell a fő célkitűzésnek maradnia;

5.annak érdekében, hogy áthidalják azt az időt, amíg a WTO szintjén újra teljesen működőképes vitarendezési testület áll fel, felkéri a tagokat, hogy fontolják meg a fellebbezés esetén választottbírósági eljárás alkalmazásáról rendelkező, többoldalú átmeneti megállapodáshoz való csatlakozás lehetőségét annak céljából, hogy bizonyítsák a tisztességes és működőképes vitarendezési rendszer iránti elkötelezettségüket;

6.sürgeti azokat a WTO-tagokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy mielőbb erősítsék meg a halászati támogatásokról szóló WTO-megállapodást annak érdekében, hogy a megállapodás a lehető leghamarabb hatályba léphessen, amihez a tagság kétharmadának megerősítése szükséges; hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy a tengeri biológiai erőforrások kimerülésének elkerülése és fenntartható kezelésük lehetővé tétele érdekében gyors megállapodás szülessen a túlzott kapacitást és a túlhalászást elősegítő halászati támogatásokra vonatkozó szabályokról is; a 14.6. fenntartható fejlődési céllal összhangban tiszteletben tartva ugyanakkor azokat az eseteket, amikor különleges és megkülönböztetett elbánásra van szükség;

7.hangsúlyozza, hogy a WTO fejlesztési dimenziója általánosan érvényesítendő, többek között a WTO reformfolyamatán keresztül, valamint azáltal, hogy a különleges és megkülönböztetett elbánás elvét jobban a fejlődő országok szükségleteihez igazítják; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a WTO még nem valósította meg teljes mértékben dohai fejlesztési menetrendjét; üdvözli, hogy határozat született az LDC-státuszból való átsorolás útján haladó, legkevésbé fejlett országokat (LDC-országok) támogató intézkedések meghosszabbításáról annak érdekében, hogy zökkenőmentes és fenntartható átmeneti időszakot biztosítsanak a kereskedelmi kedvezmények visszavonásához; megismétli, hogy a különleges és megkülönböztetett elbánás mechanizmusát valamennyi WTO-tag megfelelő bevonásával felül kell vizsgálni és át kell alakítani annak érdekében, hogy jobban tükröződjenek a humán fejlettségi részmutatók, ugyanakkor védelemben részesüljön a tisztességtelen kereskedelem kezelésére szolgáló politikai mozgástér, és ezért felszólítja a WTO-tagokat, hogy vizsgálják felül a rendszert; hangsúlyozza azonban, hogy a fejlettségi szintre vonatkozó önmeghatározás tisztességtelen kereskedelemhez vezethet, ha ez az egyetlen kritérium;

8.hangsúlyozza, hogy az átláthatóság növelése és a WTO támogatásokra vonatkozó szabálykönyvének kiigazítása érdekében a WTO-n belül új lendületet kell adni az ipari ágazatok állami támogatásáról szóló megbeszéléseknek – beleértve a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás aktualizálását –, hogy választ lehessen adni az olyan jelenlegi kihívásokra, mint például az éghajlatváltozás, kezelni lehessen bizonyos WTO-tagok tisztességtelen gyakorlatait, és hatékonyan lehessen reagálni az olyan negatív továbbgyűrűző hatásokra, mint a túlzott kapacitás és a karbonintenzív ellátási láncok; úgy véli, hogy a 13. miniszteri konferenciának határozott idejű munkaprogramot kellene kidolgoznia, amely lehetőséget biztosít az ipari ágazatokat támogató állami beavatkozásról folyó tanácskozásokra abból a célból, hogy ajánlások szülessenek a 14. miniszteri konferencia számára;

9.hangsúlyozza, hogy előrelépésre van szükség a mezőgazdasági tárgyalások terén annak érdekében, hogy hiteles eredmények szülessenek olyan területeken, mint az élelmezésbiztonsági célú, állami élelmiszerkészlet-tartalékolás kérdésének tartós megoldása, a hazai támogatás, a piacra jutás, a gyapot, az exportkorlátozások és az exportverseny, valamint a mezőgazdasági ágazatnak a jelenlegi – többek között a vidéki megélhetéssel és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos – kihívásokra való felkészítése; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelők számára biztosítani kell a tisztességes versenyt és az egyenlő versenyfeltételeket; felszólít a mezőgazdasági politikákkal és támogatásokkal kapcsolatos információk jobb megosztására és átláthatóságára a tárgyalások előmozdítása érdekében, és abból a célból, hogy támogassák az árukereskedelemre és a magánkészletekre vonatkozó adatoknak a Világélelmezés-biztonsági Bizottsággal való nagyobb mértékű WTO-szintű megosztását; üdvözli a WTO és a FAO közötti egyetértési megállapodásnak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleinek 2023. évi konferenciáján való aláírását, amely megállapodás erősíteni fogja többek között a mezőgazdasági reformmal, az élelmezésbiztonsággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködést; kiemeli, hogy az EU-nak az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban magasabb szintű fenntarthatósági kritériumokat kell szorgalmaznia;

10.hangsúlyozza, hogy eredményeket kell elérni az élelmezésbiztonság terén, beleértve azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy növeljék a legkevésbé fejlett országok és a nettó élelmiszer-importáló fejlődő országok rezilienciáját az élelmiszer-ellátás súlyos bizonytalanságára adott válaszlépések során;

11.várakozása szerint a WTO reformja meg fogja könnyíteni a nyílt, többoldalú megállapodások multilaterális szerkezetbe való integrálását annak érdekében, hogy biztosítsa a haladást azokon a területeken, amelyek nem elég érettek a teljes tagsághoz; megismétli a WTO tagjaihoz intézett felhívását, hogy fontolják meg, hogyan lehetne egy olyan új együttműködési rendszert kialakítani, amely világos elvekkel rendelkezik, és meghatározza a tagok minimális számát, akiknek részt kell venniük egy többoldalú kezdeményezésben, és ennek alapján hozzanak létre egy egyszerű mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy az így létrejövő megállapodásokat beépítsék a WTO szerkezetébe;

12.üdvözli a fejlesztési célú beruházások megkönnyítésére irányuló megállapodásról szóló tárgyalások lezárását, amelynek célja, hogy igazságosabb, átláthatóbb, hatékonyabb és kiszámíthatóbb környezetet teremtsen a határokon átnyúló beruházások és a fejlődő országok globális beruházási folyamatokban való részvételének megkönnyítése érdekében; támogatja e megállapodásnak a WTO szabálykönyv plurilaterális kereskedelmi megállapodásokról szóló 4. mellékletébe történő felvételét a WTO-egyezmény X.9. cikkében meghatározottak szerint, és úgy véli, hogy ez mintaként szolgálhat a jövőbeli plurilaterális megállapodásokhoz;

13.kiemeli a digitális kereskedelemre vonatkozó multilaterális és plurilaterális szabályok fontosságát, mivel a digitális kereskedelem jelenleg a teljes kereskedelem 25%-át teszi ki; határozottan bátorítja az arra irányuló törekvéseket, hogy méltányos és állandó megoldást találjanak a moratórium által érintett elektronikus továbbításokra, különös tekintettel a megújítás elmaradásának negatív hatásaira, ezen belül pedig különösen a nőket, valamint a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) érintő negatív hatásokra; üdvözli és támogatja a WTO e-kereskedelemről szóló plurilaterális tárgyalásai során a széles körű tagságot, az ambiciózus tárgyalási menetrendet és eddig elért eredményeket; kiemeli az elektronikus továbbítások szabad áramlásának jelentőségét, amelyek alapvető fontosságúak a digitális kereskedelem szempontjából, csökkentik a kereskedelmi költségeket, növelik a fogyasztók jólétét és az export-versenyképességet, és jelentős előnyökkel járnak, különösen a kkv-k és a fejlődő országok számára; emlékeztet azon álláspontjára, hogy egy esetleges megállapodásnak garantálnia kell az e-kereskedelemmel kapcsolatos áruk és szolgáltatások méltányos piacra jutását a harmadik országokban, valamint a fogyasztói és munkavállalói jogok védelmét, és elő kell segítenie az üzleti innovációt; hangsúlyozza, hogy az e-kereskedelemről szóló esetleges megállapodásnak meg kell felelnie a meglévő és jövőbeli uniós jogszabályoknak, és elegendő politikai mozgásteret kell biztosítania a digitális szabályozás számára, különösen az olyan kérdésekben, mint az adatáramlás, az adatlokalizálás, az adatvédelem, a mesterséges intelligencia és a forráskód; felszólítja az összes partnert, hogy teljes elkötelezettséggel vegyen részt a tárgyalások 13. miniszteri konferenciáig történő lezárásában, és támogassa az erre irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és a kapacitásépítés fokozása révén át kell hidalni a digitális szakadékot;

14.emlékeztet a WTO mkkv-k iránti elkötelezettségére, és emlékeztet arra, hogy az mkkv-k a globális gazdaságban jelentős súlyt képviselnek, és kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkeznek a globális értékláncok terén; sürgeti a tagokat, hogy továbbra is keressenek olyan megoldásokat, amelyek segítenék az mkkv-kat a világkereskedelemben való részvételük növelésében, figyelembe véve ugyanakkor sajátos szükségleteiket;

15.úgy véli, hogy az 13. miniszteri konferencia eredményénként cselekvésalapú kereskedelempolitikai menetrendnek kell létrejönnie, amely támogatja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célokat és a Párizsi Megállapodást; határozottan ösztönzi a WTO-tagokat, hogy fontoljanak meg minden lehetséges intézkedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményével és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes felei 2023. évi konferenciájának következtetéseivel összhangban történő – korlátozásához való hozzájárulás, a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás és a klímasemlegesség megerősítése, valamint a belföldön elfogadott intézkedésekkel kapcsolatban a WTO-n belüli együttműködés fokozása érdekében; üdvözli a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformjára vonatkozó plurilaterális kezdeményezések, valamint a műanyagszennyezésről folytatott párbeszéd és a kereskedelmi és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos strukturált megbeszélések keretében zajló konstruktív tárgyalásokat; felszólít a környezeti termékekről szóló megállapodással (EGA) kapcsolatos tárgyalások újraindítására; arra bátorítja a WTO-t, hogy könnyítse meg a WTO-tagok közötti információcserét és együttműködést a szén-dioxid-árazási módszerekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az olyan szolgáltatásokról és árukról szóló megbeszéléseket, beleértve a feldolgozási és előállítási módszereket, amelyek segítik a környezeti és éghajlati kihívásokkal való megbirkózást; emlékeztet arra, hogy a tagok által hozott egyoldalú intézkedéseknek a WTO szabályait kell követniük, és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény alóli kivételek alkalmazására vonatkozó döntést gondosan meg kell vizsgálni; sürgeti az EU-t, hogy hívja fel a figyelmet fenntarthatósági jogszabályaira, például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra (CBAM) és az erdőirtásra vonatkozó szabályozásra, és fejtse ki a mögötte álló okokat annak érdekében, hogy azokat a globális környezeti célkitűzések eléréséhez nyújtott hozzájárulásra és a kereskedelem fenntarthatóbbá tételére irányuló valódi és megkülönböztetésmentes kísérletként ismerjék el, többek között azáltal, hogy több praktikus információt nyújtanak arról, hogy a szabályozások hogyan alkalmazandók a gyakorlatban; üdvözli az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes felei 2023. évi konferenciájának első „kereskedelmi napját” és a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadás történelmi jelentőségű eredményét; elvárja, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Felei Konferenciájának döntése tükröződjön a WTO munkájában;

16.újólag megerősíti, hogy kapcsolat áll fenn a nemek közötti egyenlőség és az inkluzív fejlesztés között, hangsúlyozva, hogy a nők szerepvállalásának erősítése kulcskérdés a szegénység felszámolása szempontjából, ezzel egyidejűleg kritikus fontosságú a gazdaság fejlődése számára, hogy elhárítsák a nők kereskedelemben való részvétele elől az akadályokat, valamint kezeljék a jelenlegi kereskedelmi szabályoknak a – többszörös szerepeket betöltő – nőkre gyakorolt kedvezőtlen hatásait; ösztönzi a WTO valamennyi tagját, hogy írja alá a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának növeléséről szóló 2017. évi Buenos Aires-i nyilatkozatot, aláíróit pedig arra, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat; üdvözli a WTO kereskedelemmel és nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó informális munkacsoportjának létrehozását; gratulál a WTO-nak a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kereskedelmi világkongresszus 2022. decemberi megszervezéséért, amely a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről szóló első nemzetközi kutatási konferencia volt;

17.méltányolja, hogy a WTO-tagok megállapodtak abban, hogy megvitatják a TRIPS-határozat hatályát, annak a Covid19- diagnosztikára és -terápiákra való kiterjesztése céljából; felhívja a WTO-tagokat, hogy hozzanak határozatot a 13. miniszteri konferenciáig, szem előtt tartva az innovációs ösztönzőket; felhívja a WTO-tagokat, hogy vizsgálják felül nemzeti jogszabályaikat és politikáikat, hogy az egészségügyi termékekhez való hozzáférés védelme érdekében azokba a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó valamennyi rugalmasság teljes mértékben beépüljön;

18.felkéri a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a Parlament továbbra is szorosan bekapcsolódhasson a 13. miniszteri konferencia előkészítésébe, és a 2024. évi miniszteri konferencia folyamán késlekedés nélkül tájékoztatást kapjon, és konzultáljanak vele;

19.felhívja a WTO tagjait, hogy biztosítsák a demokratikus legitimitást és átláthatóságot a WTO és a parlamenti konferencia parlamenti dimenziójának megerősítése révén; üdvözli az Európai Parlament és az Interparlamentáris Unió (IPU) közös parlamenti konferenciájának WTO-val kapcsolatos nagy jelentőségű munkáját; kiemeli annak szükségességét, hogy a parlamenti képviselők számára biztosítva legyen a jobb betekintés minden kereskedelmi tárgyalásba, valamint az, hogy részt vegyenek a WTO határozatainak kidolgozásában és végrehajtásában; arra bátorítja a vezetőket, hogy támogassák a kereskedelemmel kapcsolatos új narratívát, amelyben a kereskedelmet a fenntarthatóság, a biztonság és a befogadás elérését elősegítő, nem pedig akadályozó tényezőnek tekintik;

20.felszólítja a WTO-tagokat, hogy fokozzák az összes érdekelt féllel, köztük a civil társadalommal, a szakszervezetekkel és az üzleti szervezetekkel folytatott párbeszédet, valamint erősítsék az együttműködést más nemzetközi szervezetekkel, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és tágabb értelemben az ENSZ egészével; elvárja, hogy vezetők minden szinten jobban kommunikáljanak a szabályokon alapuló kereskedelem előnyeiről;

21.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállami kormányoknak és parlamenteknek, valamint a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatójának és az Interparlamentáris Uniónak.