1.hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felülvizsgálata alapvető előfeltétele annak, hogy az Ukrajna-eszközön keresztül biztosítsák az Ukrajnának nyújtott középtávú pénzügyi támogatást, lehetővé tegyék a célzott szakpolitikai prioritások finanszírozásának növelését, valamint az uniós programok védelmét és a költségvetés rugalmasságát az előre jelzettnél magasabb kamatlábak és ezáltal a programozottnál magasabb uniós hitelfelvételi költségek fényében;

2.hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret módosításáról szóló tanácsi rendelet tervezete egy jogalkotási csomag részét képezi, és elfogadása lehetővé teszi majd Ukrajna gyors támogatását, és biztosítja, hogy a megerősítéseket mielőbb be lehessen vezetni a 2024. évi költségvetésbe költségvetés-módosítás révén, valamint a többéves pénzügyi keret időszakának fennmaradó éveiben is; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata egyértelmű javulást jelent a jelenlegi helyzethez képest, bár a tanácsi rendelet tervezetében szereplő egyes szempontok nyilvánvalóan sajnálatosak, így az uniós költségvetésre nyomás nehezedik, korlátozott mozgástérrel és rugalmassággal, a kulcsfontosságú programok, mint például a Horizont Európa, „az EU az egészségért” program, valamint a kohéziós politika és a közös agrárpolitika csökkentésével, valamint a fontos jövőorientált szakpolitikai területeken, például a szuverenitás terén csökkentett ambícióval;

3.emlékeztet arra, hogy a Parlament azzal érvelt, hogy a felülvizsgálatnak elsősorban Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja következményeinek kezelésére és arra kell összpontosítania, hogy az Unió kellően rugalmas legyen a felmerülő igényekre és válságokra való reagáláskor, az Ukrajna támogatására és a Next Generation EU hitelfelvételi költségeinek kezelésére irányuló strukturális megközelítéssel, valamint a külső politika, a migráció, a stratégiai autonómia és a versenyképesség fokozott finanszírozásával; megjegyzi, hogy ezek a prioritások mind tükröződtek a Bizottság 2023. júniusi felülvizsgálatra irányuló javaslatában, és mind – legalábbis bizonyos mértékben – szerepelnek a tanácsi rendelettervezetben, amelyhez a Parlamentnek egyetértését kell adnia;

4.hangsúlyozza, hogy a Parlament a kezdetektől fogva gyorsan és konstruktívan dolgozott a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag gyors elfogadásának lehetővé tételén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatot a tagállamok közötti politikai nehézségek okozták, amelyek nemkívánatos késedelmeket okoztak a Tanácsban; felszólít a felülvizsgálatban bevezetett változtatások további késedelem nélküli végrehajtására, különösen az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás időben történő kifizetésének biztosítása érdekében, tekintettel a sürgős igényekre;

5.csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Tanács és a Bizottság nem alkalmazta a Szerződések és az intézményközi megállapodás rendelkezéseit annak érdekében, hogy lehetővé tegye a megfelelő részvételt a folyamatban; kitart amellett, hogy a jövőben minden felülvizsgálati eljárás kezdetén együttműködést kell kialakítani;

6.az alábbiakban kifejti a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának különböző szempontjaival kapcsolatos megfontolásait;

7.melegen üdvözli az Ukrajnának a 2024–2027-es időszakra szóló 50 milliárd eurós finanszírozási csomagot, amely a vissza nem térítendő támogatásokat (17 milliárd EUR) rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott hitelekkel (33 milliárd EUR) ötvözi, és amely az uniós költségvetésben gyökerezik; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet módosítása, amelyhez a Parlament hozzájárulását kérik, előfeltétele az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásnak;

8.hangsúlyozza, hogy ez a középtávú strukturális megoldás biztonságot nyújt Ukrajna népe számára, lehetővé téve a kormány számára, hogy fenntartsa az alapvető szolgáltatásokat, és segítve az országot az újjáépítés, a helyreállítás és az uniós tagság felé vezető úton; úgy véli továbbá, hogy a finanszírozási csomag az Unió Ukrajna és népe iránti hosszú távú elkötelezettségének létfontosságú szimbóluma, és fontos jelzést küld e kötelezettségvállalásról mind a többi kulcsfontosságú adományozó, mind az Oroszországi Föderáció felé; vállalja, hogy figyelemmel kíséri Ukrajna jövőbeli finanszírozási szükségleteit, figyelembe véve a nemzetközi fejleményeket;

9.kiemeli, hogy az Ukrajna-eszköz uniós költségvetésbe való beágyazásával biztosítani fogják a kiadásokra vonatkozó szükséges fékeket és ellensúlyokat, valamint a szükséges pénzügyi ellenőrzéseket, és az eszköz vissza nem térítendő támogatási komponensét fedező Ukrajna-tartalékot a költségvetési hatóság mozgósítja az éves költségvetési eljárás során;

10.üdvözli, hogy a 6. fejezet (Szomszédság és a világ) számára további 3,1 milliárd EUR összegű új pénzt biztosítanak, amelyhez további 4,5 milliárd EUR visszavont és átcsoportosított, a fejezeten belül átcsoportosítandó forrásokat irányoznak elő, összesen 7,6 milliárd EUR-t terveznek a migrációs intézkedések és a harmadik országokban tartózkodó menekültek támogatására, valamint a Nyugat-Balkán csatlakozási finanszírozásának növelésére 2024 és 2027 között; hangsúlyozza továbbá, hogy az Ukrajna-eszköz létrehozása és a Nyugat-Balkánnak nyújtott fokozott támogatás lehetőséget teremt Moldovának a csatlakozás felé vezető úton történő fokozott pénzügyi támogatására is;

11.üdvözli, hogy a 6. fejezetből az Ukrajnának 2022-ben nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási hitelekre vonatkozó, összesen 1,9 milliárd EUR összegű, az Európai Beruházási Bank által nyújtott garanciák és kamattámogatások eltávolítása révén a felülvizsgálat enyhíti a fejezetre nehezedő nyomást;

12.rendkívül csalódottságának ad hangot amiatt, hogy sem a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) – Globális Európa program tartalékát, sem a humanitárius segítségnyújtást nem erősítették meg a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának részeként, és hogy a javulások ellenére a fejezet egészére jelentős nyomás nehezedik a többéves pénzügyi keret időszakának hátralevő részében, tekintettel a kihívásokkal teli geopolitikai helyzetre és a globális válságok kombinációjára; elvárja, hogy a humanitárius segítségnyújtás továbbra is meghaladja a költségvetésben előirányzott összegeket, és ezért gondosan nyomon kívánja követni és szükség esetén kezelni ezeket az igényeket az éves költségvetési eljárás során;

13.emlékeztet arra, hogy az NDICI-rendelet értelmében a visszavont pénzeszközöket újra a származási költségvetési sorukhoz kell kötni; hangsúlyozza, hogy a visszavont pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó határozatoknak tiszteletben kell tartaniuk a belső egyensúlyt és az NDICI-rendeletben előírt költségvetési sorok közötti elosztást; hangsúlyozza, hogy a források költségvetési sorok közötti pontos felosztásáról kizárólag a költségvetési hatóság dönt az éves költségvetési eljárás során, és eltökélt szándéka annak biztosítása, hogy az EU továbbra is alapvető pénzügyi támogatást és fejlesztési támogatást nyújtson a világ déli részének;

14.hangsúlyozza, hogy a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatást a 6. fejezeten belüli programokon keresztül kell nyújtani, amelyek biztosítják a szilárd felügyeletet és a Parlament előjogait; hangsúlyozza, hogy az eszközök igénybevétele a pénzügyi támogatás nyújtásának végső eszköze; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna-eszközben alkalmazott irányítási modell – különös tekintettel a tanácsi végrehajtási határozatok széles körű alkalmazására – az eszköz működésének kontextusára jellemző, és ezért kivételes, és nem alkalmazható egyetlen ilyen jellegű jövőbeli eszköz esetében sem;

15.üdvözli a 4. fejezetben (migráció és határigazgatás) szereplő további 2 milliárd eurót, amely kulcsfontosságú lesz az új migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában, és segít enyhíteni a fejezet programjaira és decentralizált ügynökségeire nehezedő nyomást;

16.hangsúlyozza, hogy a Stratégiai Technológiák Európai Platformja a meglévő programstruktúrák közötti szinergiák létrehozásának eszköze, ezáltal segítve az Unió nyitott stratégiai autonómiájának biztosítását, a nem uniós országoktól való függőség csökkentését és a stratégiai ágazatokba történő beruházások fellendítését, valamint a zöld és digitális átállás előmozdítását; megismétli, hogy a STEP-nek a következő többéves pénzügyi kereten belül létrehozandó, teljes értékű Szuverenitási Alap tesztjeként kell működnie;

17.e tekintetben emlékeztet arra, hogy a STEP-nek össze kellett volna kapcsolnia az InvestEU és a Horizont Európa, az Innovációs Alap és az Európai Védelmi Alap új finanszírozását a meglévő programok forrásainak újrapriorizálásával, különösen a kohéziós politikai programok keretében történő megnövelt előfinanszírozás és társfinanszírozás révén;

18.üdvözli az Unió védelmi beruházási kapacitásának az Európai Védelmi Alap 1,5 milliárd eurós megerősítése révén történő fellendítését; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a STEP célkitűzéseinek támogatására szolgáló kiegészítő források összességében korlátozottak, és hogy a többi program számára nem áll rendelkezésre új finanszírozás, ami negatív hatással van a zöld és digitális beruházásokra;

19.üdvözli, hogy a tanácsi rendelettervezet a felső határokat meghaladó, felső korlát nélküli speciális eszközt (az EURI-eszközt) hoz létre az NGEU hitelfelvételiköltség-hiánya legalább egy részének fedezésére, ami biztonságot nyújt a pénzügyi piacok számára; emlékeztet arra, hogy a hiány a jelenlegi becslések szerint 2025 és 2027 között 15 milliárd EUR lesz; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata nélkül a hiányosságokat csak a programok költségvetésének csökkentésével és a költségvetési rugalmasság kimerítésével lehet pótolni;

20.hangsúlyozza, hogy a Next Generation EU (NGEU) törlesztési költségei a piaci feltételektől függnek, amelyeket külső tényezők befolyásolnak, és így eredendően volatilisek, és hogy a hitelfelvételi költségek visszafizetése az Unió jogi kötelezettsége, amely nem választás kérdése; megismétli ezért, hogy a 2020. évi többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során határozottan ellenezte, hogy az NGEU hitelfelvételi költségeinek visszafizetését a többéves pénzügyi keret egy fejezetén belüli felső korlát alá vonják; emlékeztet arra, hogy többször is amellett érvelt, hogy az NGEU visszafizetési költségeinek fedezésére szolgáló átfogó strukturális megoldásként az NGEU valamennyi hitelfelvételi költségét a többéves pénzügyi keret felső határai fölé kell helyezni, mivel a hitelfelvételi költségek az emelkedő kamatlábak miatt megnövekedtek, ami 2023-ban és 2024-ben szükségessé tette a költségvetés rugalmasságának jelentős mértékű kihasználását;

21.hangsúlyozza, hogy az EURI eszköz két részből áll, amelyek közül az első a visszavont pénzeszközökkel egyenértékű összegből, a második pedig egy további tagállami hozzájárulásokból álló védőhálóból áll; emlékeztet a Parlament régóta hangoztatott azon véleményére, hogy a visszavont előirányzatoknak a költségvetésben kell maradniuk, és azokat a költségvetési hatóságnak az éves költségvetési eljáráson keresztül le kell kötnie; üdvözli ezért ezt a fontos lépést, amely elismeri, hogy a költségvetésen belül lekötött előirányzatoknak a költségvetésben kell maradniuk, és hozzá kell járulniuk az égetően szükséges költségvetési rugalmasság biztosításához;

22.megjegyzi, hogy a speciális eszköz igénybevétele előtt a költségvetési hatóságnak meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy a hiányok egy részét a fejezetek alatti eszközökön, valamint a rugalmassági és egységes tartalékeszközökön keresztül fedezze; hangsúlyozza, hogy ennek a folyamatnak objektívnek kell lennie, valós szükségleteken kell alapulnia, és nem alapulhat önkényes referenciaértékeken; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a három intézmény által a 2020. évi többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás részeként elfogadott együttes nyilatkozat, amely szerint az NGEU finanszírozási költségeinek fedezésére szolgáló kiadásoknak „nem szabad a programok és alapok forrásait csökkenteniük”, továbbra is alkalmazandó, és referenciapontként szolgál a költségvetési hatóság számára; ezért biztosítani kívánja, hogy valamennyi program megfelelő forrásokkal rendelkezzen, és hogy az éves költségvetési eljárás során megmaradjon a költségvetés rugalmassága és reagálási képessége;

23.kitart amellett, hogy a Bizottságnak a költségvetési eljárás során megbízható, időszerű és pontos tájékoztatást kell nyújtania az NGEU hitelfelvételi költségeiről és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz várható kifizetéseiről;

24.hangsúlyozza, hogy a Szerződések értelmében az Európai Tanácsnak sem a költségvetési eljárásban, sem a jogalkotási eljárásban nincs szerepe; hangsúlyozza, hogy az Európai Tanácsban az EURI-eszközről folytatott megbeszélések nem zavarhatják meg az intézményközi megállapodással összhangban évente elfogadott költségvetési eljárás pragmatikus menetrendjét, és semmilyen módon nem befolyásolhatják a költségvetési eljárás lefolytatását; hangsúlyozza, hogy különösen éberen figyel e tekintetben, és biztosítani fogja a költségvetési hatóság Szerződésekben meghatározott előjogainak teljes körű tiszteletben tartását és az intézményközi megállapodás teljes körű tiszteletben tartását;

25.rámutat, hogy a többéves pénzügyi keret kezdete óta megnövekedett az igény az Unión belüli és kívüli humanitárius segítségnyújtás és szükséghelyzeti reagálás, valamint az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló természeti katasztrófákkal kapcsolatos támogatás iránt; meggyőződése, hogy ezek a szükségletek valószínűleg növekedni fognak; üdvözli ezért, hogy a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékot (SEAR) 1,5 milliárd euróval növelik a többéves pénzügyi keret időszakának hátralevő részében, bár továbbra is aggódik amiatt, hogy a szükségleteket még e növekedés ellenére sem fogják tudni kielégíteni;

26.üdvözli továbbá, hogy a Parlament régóta fennálló álláspontjával összhangban a tanácsi rendelettervezet két részre bontja az eszközt: az Európai Unió Szolidaritási Alapjának keretében a természeti katasztrófákra és népegészségügyi szükséghelyzetekre képzett európai szolidaritási tartalék, valamint az Unión belüli és kívüli vészhelyzetekre való gyors reagálást szolgáló sürgősségisegély-tartalék; úgy véli, hogy ez a felülvizsgált struktúra elő fogja segíteni a végrehajtást;

27.aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a két tartalék közötti megoszlás – kétharmad a szolidaritási tartalékra, egyharmad pedig a sürgősségisegély-tartalékra – nem igazodik teljes mértékben a többéves pénzügyi keret első három évének szükségletei közötti egyensúlyhoz, amely közelebb állt a 65–35-ös arányhoz;

28.üdvözli, hogy a szolidaritási tartalék és a sürgősségisegély-tartalék keretében esetlegesen fel nem használt, rendes körülmények között kivonásra kerülő összegeket a következő évben ismét a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére bocsátják, megteremtve a rugalmasság növelésének fontos elvét;

29.elismeri, hogy azáltal, hogy 2024 és 2027 között 2 milliárd euróval növelné a Rugalmassági Eszközt, és létrehozná az NGEU hitelfelvételi költségtúllépéseinek fedezésére szolgáló speciális EURI eszközt, a tanácsi rendelettervezet némi nyomást gyakorol a költségvetésre; mindazonáltal úgy véli, hogy tekintettel az új speciális eszköz aktiválásához vezető lépések logikájára és az igazgatási kiadások infláció miatti csökkenésére, a növekményt nagyrészt előre ütemezni lehet; továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret első éveinek felhasználási tendenciái tükrében a növekmény nem feltétlenül teremt elegendő költségvetési mozgásteret ahhoz, hogy az Unió reagálni tudjon az előre nem látható körülményekre és a felmerülő igényekre;

30.sajnálja, hogy a rugalmasság és a válságreagálás tekintetében a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata csak elszalasztott lehetőségnek tekinthető;

31.ismételten megerősíti elkötelezettségét az intézményközi megállapodásban foglalt, jogilag kötelező erejű ütemterv mellett, amelyben a Parlament, a Tanács és a Bizottság vállalta, hogy elegendő új saját forrást vezet be legalább az NGEU hitelfelvételi költségeinek és – a jelenlegi többéves pénzügyi kereten túl – a tőke visszafizetésének fedezésére;

32.mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanácsban nem történt előrelépés a saját forrásokra vonatkozó javaslatok tekintetében, és emlékeztet arra, hogy megtett minden szükséges lépést a gyors elfogadás lehetővé tétele érdekében; kéri a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül hagyja jóvá a javaslatokat; hangsúlyozza, hogy a meglévő javaslatokon túlmenően továbbra is létfontosságú, hogy az érdemi új saját források terén előrelépés történjen;

33.hangsúlyozza, hogy az Unió hitelessége attól függ, hogy megfelelő kifizetési előirányzatok állnak-e rendelkezésre annak biztosításához, hogy a kedvezményezettek időben megkapják az esedékes pénzösszegeket; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret időszakának utolsó éveiben várhatóan meredeken nőni fognak a kifizetési igények, többek között a STEP-rendeletből eredő, a kohéziós alapok felhasználására vonatkozó kiigazított hatály és szabályok következtében;

34.sajnálatát fejezi ki ezért amiatt, hogy a tanácsi rendelettervezet nem veszi figyelembe a Parlament arra irányuló javaslatát, hogy az egységes tartalékeszköz igénybevétele tekintetében eltöröljék a kifizetési előirányzatok éves felső határát, ami megszüntetné a kifizetési válság kockázatát;

35.megjegyzi, hogy a tanácsi rendelettervezet némi rugalmasságot biztosít a kifizetési felső határok tekintetében azáltal, hogy lehetővé teszi a 2025-ös kifizetési felső határ éves kiigazítása fel nem használt részének megfelelő összeg 2026-ra való átvitelét, bár ez nem szünteti meg teljes mértékben a kifizetési elmaradások kockázatát; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a kifizetési igények alakulását, és kellő időben tegyen javaslatot a költségvetési hatóságnak a szükséges korrekciós intézkedésekre;

36.hangsúlyozza, hogy a nemzeti költségvetésektől eltérően – ahol az infláció hatással van mind a bevételek, mind a kiadások névértékére – a többéves pénzügyi keretben a kiadások felső határait 2%-kal emelik, míg a saját források felső határa az inflációhoz igazodik; emlékeztet arra, hogy a Bizottság szerint az infláció 74 milliárd euróval csökkentette a többéves pénzügyi keret reálértékét, míg a tagállamoktól a többéves pénzügyi keret kiadásaira lehívott összegek a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában csökkentek, és az öt kedvezményezett tagállam számára nyújtott, inflációhoz kötött visszatérítések a többéves pénzügyi keret felső határainál nagyobb mértékben emelkedtek;

37.továbbra is aggódik amiatt, hogy az összes kötelezettségvállalási előirányzat csak a GNI 1,02%-át, az összes kifizetési előirányzat pedig a GNI 1,01%-át tenné ki még a felülvizsgálat után is; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben a kifizetési előirányzatok a tervek szerint a GNI 1,10%-át tették volna ki; elismeri ugyanakkor a számos tagállam előtt álló költségvetési kihívásokat;

38.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során csökkentették a kiemelt programok előirányzatait, különösen azokét, amelyeket a többéves pénzügyi keretről szóló 2020. évi megállapodás kifejezetten megerősített, és különösen aggódik az e csökkentések politikai üzenete miatt;

39.mélységesen sajnálja, hogy a Horizont Európa pénzügyi keretösszegét 2,1 milliárd euróval csökkentették, ami ellentétes a Tanács azon saját célkitűzésével, hogy a bruttó hazai termék 3%-át kutatásba és fejlesztésbe fektessék be; kitart amellett, hogy az európai kutatásba és innovációba (K+I) történő beruházások jelenlegi növelése előfeltétele annak, hogy Európa a jövőben biztosítsa gazdasági versenyképességét; megjegyzi, hogy fokozni kell a K+I-be történő beruházásokat ahhoz, hogy Európa megőrizze vagy növelje technológiai vezető szerepét a zöld és digitális átállás által leginkább érintett ágazatokban; rámutat, hogy az európai K+I tevékenységek csökkentése ellentétes az uniós vezetők által az EU versenyképességének fokozására és nyitott stratégiai autonómiájának megerősítésére tett ígéretekkel; rámutat azonban arra, hogy a Parlament segített enyhíteni a Horizont Európa program előirányzatai csökkentésének hatását azáltal, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján visszavont kutatási kötelezettségvállalásokból 100 millió EUR-t a program rendelkezésre bocsátott, a 2020-ban már elfogadott 500 millió EUR-n felül; emlékeztet arra, hogy a visszavont kutatási kötelezettségvállalások újbóli felhasználását a Parlament már régóta szorgalmazza;

40.emlékeztet az egészségügyi politikák fontosságára és arra, hogy a 2020. évi többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásban egyértelmű politikai kötelezettséget vállaltak az egészségügyi finanszírozás előtérbe helyezésére; ezért nagyon csalódott „az EU az egészségért” program 1 milliárd eurós csökkentése miatt; úgy véli, hogy ez a döntés várhatóan alá fogja ásni a további világjárványokra való felkészültséget, és korlátozni fogja az Unió azon képességét, hogy támogassa a közegészségügyi rendszereket; rámutat azonban arra, hogy a Parlament kérésére a program kiadási profilját kiigazították annak érdekében, hogy enyhítsék a csökkentés gyakorlati végrehajtásra gyakorolt hatását azáltal, hogy azt egyenletesebben szétterítik a fennmaradó évekre;

41.emlékeztet azon álláspontjára, hogy az előzetesen elkülönített nemzeti keretösszegeket nem szabad kiigazítani a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során; üdvözli ezért azt a döntést, hogy az előre elkülönített nemzeti keretösszegeket érintetlenül hagyják, és azokat nem veszik figyelembe az NGEU hitelfelvételi költséghiányának fedezésére szolgáló mechanizmusban; sajnálatát fejezi ki azonban a kohéziós politika és a közös agrárpolitika közvetlen irányítású intézkedéseinek – 0,4 milliárd euróval, illetve 0,7 milliárd euróval történő – csökkentése miatt, ami elvesz ezen intézkedések teljes potenciáljából és hatásából;

42.elismeri, hogy sem az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra (EGAA), sem a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra (BAR) nem volt szükség a várt mértékben, és hogy lehetőség van ezek keretösszegek kihasználására; úgy véli, hogy az e speciális eszközökből származó összegeket újra fel kellett volna használni a költségvetésben más célokra, például a Rugalmassági Eszköz megerősítésére;

43.felhívja a Bizottságot, hogy adjon részletes magyarázatot a költségvetési hatóságnak arra vonatkozóan, hogy miként kívánja módosítani a programokat és különleges eszközöket annak érdekében, hogy azok alapvető célkitűzései a lehető legnagyobb mértékben megvalósulhassanak, és nyújtson részletes tájékoztatást a felülvizsgálatnak az uniós költségvetés egészére gyakorolt hatásáról;

44.készen áll arra, hogy az ügy sürgősségére tekintettel indokolatlan késedelem nélkül végrehajtsa a szükséges jogalkotási és költségvetési változtatásokat; e tekintetben emlékezet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatára a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata eredményének a 2024. évi költségvetésbe történő beépítéséről;

45.ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament biztosítsa, hogy a csomag végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben tartsák az éves költségvetési eljáráshoz fűződő előjogait;

46.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.