A költségvetési hatóságnak az éves költségvetési eljárás keretében meglévő előjogait, valamint a Bizottságnak a költségvetési tervezet elkészítésére vonatkozó hatásköreit nem sértve, az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy javasolja legalább egy költségvetési sor létrehozását az Ukrajna-eszköz I. pillére számára, két költségvetési sor létrehozását a II. pillér keretében, többek között az Ukrajna-eszközről szóló rendelet IV. fejezete alapján létrehozott Ukrajna-garanciára vonatkozó közös tartalékalapban való céltartalékképzésre, három költségvetési sor létrehozását a III. pillér keretében az uniós csatlakozási támogatásra és egyéb intézkedésekre, a hitelfelvételiköltség-támogatásokra és a közös tartalékalapban való céltartalékképzésre – örökölt eszközök, valamint egy külön költségvetési sor létrehozását az eszköz végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokra.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy az Ukrajna-eszköz egy olyan, nagy geopolitikai jelentőséggel bíró, rendkívüli középtávú eszköz, amely illeszkedik ahhoz, hogy egy, az Unió biztonságára közvetlenül kiható háború sújtotta ország támogatása bizonytalansággal és példátlan kihívásokkal jár. Ezért tehát az Ukrajna-eszköz egyensúlyt teremt az Ukrajna finanszírozási hiányának, valamint helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési igényeinek kezelésére irányuló uniós válaszintézkedések rugalmassága és programozhatósága között, ugyanakkor támogatja azokat a reform-erőfeszítéseket, amelyeket Ukrajna az uniós csatlakozáshoz vezető útja részeként tesz. Az Ukrajna-eszköz vonatkozásában elfogadott célkitűzések, valamint a finanszírozási és irányítási konstrukció igazodik azokhoz a rendkívüli és sajátos körülményekhez és kihívásokhoz, amelyek összefüggésében ezt a konkrét eszközt elfogadták.
Ez az Ukrajna számára kialakított megoldás ezért nem tekinthető precedensnek a harmadik országoknak nyújtandó jövőbeli gazdasági segítségnyújtási eszközök tekintetében.