(1)A belső piacon az igazságos adóztatás biztosítása és a tőkepiaci unió megfelelő működése az Európai Unió (EU) politikai prioritásai közé tartozik. Ebben az összefüggésben döntő fontosságú a határokon átnyúló befektetések előtt álló akadályok felszámolása, valamint az adócsalás és az adóvisszaélés elleni küzdelem. Ilyen akadályok állnak fenn például amiatt, hogy a nyilvánosan forgalmazott részvények vagy kötvények után a külföldi illetőségű befektetőknek fizetett osztalék- vagy kamatjövedelem alapján keletkező forrásadó-többlet rendezésére irányuló eljárások rossz hatékonyságúak és aránytalanul megterhelők. Ezek az akadályok különös kihívást jelentenek a lakossági befektetők számára. Emellett a jelenlegi helyzet nem bizonyult megfelelőnek az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés visszatérő kockázatának megelőzésére, amint azt a közelmúltbeli Cum/Ex- és Cum/Cum-botrányok is mutatják. E javaslat célja, hogy hatékonyabbá tegye az uniós forrásadó-eljárásokat, ugyanakkor megerősítse azokat az adócsalás és az adóvisszaélés kockázatával szemben. Olyan releváns uniós és nemzetközi szintű intézkedésekre támaszkodik, mint a forrásadó-eljárások egyszerűsítéséről szóló 2009. évi bizottsági ajánlás, valamint kettős adóztatási egyezményekből eredő adókedvezmények és a betartatás fokozására irányuló OECD-kezdeményezés28.

_________________

28 A Bizottság ajánlása (2009. október 19.) a forrásadó-mentességi eljárásokról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 279., 2009.10.24., 8. o.).

(2)Annak érdekében, hogy a tagállamok jobban meg tudják előzni az esetleges csalásokat és visszaéléseket, és küzdeni tudjanak ellenük, amit jelenleg a széttagoltság és a befektetőkre vonatkozó megbízható és időszerű információk általános hiánya akadályoz, közös keretet kell létrehozni a határokon átnyúló értékpapír-befektetésekhez kapcsolódó forrásadó-többlet rendezésére, amely reziliens az adócsalás és az adóvisszaélés kockázatával szemben. Ennek a keretnek konvergenciát kell eredményeznie az EU-ban alkalmazott különböző forrásadó-rendezési eljárások között, ugyanakkor biztosítania kell az átláthatóságot és bizonyosságot a befektetők kilétével kapcsolatban az értékpapír-kibocsátók, a forrásadó-kezelők, a pénzügyi közvetítők és adott esetben a tagállamok számára. E célból a keretnek olyan automatizált eljárásokra kell támaszkodnia, mint például az adóügyi illetőség igazolásának digitalizálása (eljárás és forma tekintetében), ami előfeltétele annak, hogy a befektetők igénybe vehessék a rendezési vagy visszatérítési eljárásokat. Egy ilyen keretnek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz is, hogy kellően figyelembe vegye a különböző tagállamokban alkalmazandó különböző rendszereket, ugyanakkor nagyobb konvergenciát kell biztosítania, és megfelelő eszközöket kell biztosítania az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés kockázatának csökkentésére. Az irányelv sikere érdekében a tagállamoknak el kell látniuk az adóhatóságokat olyan eszközökkel, amelyek segítségével azok biztonságosan és kellő időben kezelni tudják a visszatérítésre vagy a kifizetésnél biztosított forrásadó-kedvezményre irányuló eljárásokat, és fokozniuk kell a digitalizált, automatizált és jobban koordinált kulcsfontosságú funkciók biztosítására irányuló erőfeszítéseiket. E célból ki kell képezni a digitális eszközöket felügyelő érintett személyzetet is.

(4)Annak érdekében, hogy valamennyi uniós adózó hozzáférjen az adóügyi illetőségére vonatkozó közös, megfelelő és hatékony igazoláshoz, a tagállamoknak automatizált eljárásokat kell alkalmazniuk az adóügyi illetőségigazolás azonos felismerhető és elfogadható digitális formában, azonos tartalommal történő kiállítására. A nagyobb hatékonyság érdekében az igazolásnak legalább a kiállítás évében érvényesnek kell lennie, és ebben az időszakban azt a többi tagállamnak is el kell ismernie. Az eTRC-nek hivatkoznia kell a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, alkalmazandó megállapodásokra is. A tagállamok visszavonhatják a kibocsátott eTRC-t, ha az adóhatóság bizonyítja az adott évre igazolt adóügyi illetőség ellenkezőjét. Az uniós vállalkozások hatékony azonosítása érdekében az igazolásnak tartalmaznia kell az európai egyedi azonosítóra (EUID) vonatkozó információkat.

(6)A cum-ex és cum-cum vagy osztalékarbitrázs-kereskedési módszerek a részvényekkel való kereskedés olyan gyakorlatára utalnak, amelynek célja eltitkolni a tényleges tulajdonos kilétét, és lehetővé tenni mindkét vagy több érintett fél számára, hogy forrásadó-visszatérítést igényeljen a csak egyszer megfizetett tőkenyereség-adó után, és mivel e bűncselekményekhez pénzügyi közvetítőket vesznek igénybe. Mivel az értékpapírok fizetési láncában leggyakrabban részt vevő pénzügyi közvetítők a tőkekövetelmény-rendeletben (CRR)29 meghatározott nagy méretű intézmények, valamint forrásadó-kezelői szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárak, ezeket a szervezeteket kötelezni kell arra, hogy kérelmezzék a tagállamok fent meghatározott nemzeti nyilvántartásaiban való nyilvántartásba vételüket. Más pénzügyi közvetítők számára lehetővé kell tenni, hogy saját belátásuk szerint kérelmezhessék a nyilvántartásba vételüket. A nyilvántartásba vételt magának a pénzügyi közvetítőnek kell kérnie azáltal, hogy kérelmet nyújt be a tagállam által kijelölt illetékes hatósághoz annak igazolásával együtt, hogy a pénzügyi közvetítő megfelel bizonyos követelményeknek. A követelmények célja annak ellenőrzése, hogy a kérelmező közvetítő megfelel-e a vonatkozó uniós rendelet követelményeinek, és hogy azok betartását felügyelik. Amennyiben a pénzügyi közvetítő az EU-n kívül telepedett le, az illetősége szerinti harmadik országban az ezen irányelv alkalmazásában összehasonlítható jogszabályok hatálya alá kell tartoznia. Az illetőség szerinti harmadik ország nem szerepelhet sem a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének I. mellékletében, sem a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós jegyzékében (pénzmosás elleni jegyzék). A harmadik országbeli pénzügyi közvetítő nyilvántartásba vételét minimális adminisztratív erőfeszítések mellett kell végrehajtani. A Bizottságnak segítenie kell a tagállamokat annak biztosításában, hogy a harmadik országok hasonló jogszabályait összehangoltan értelmezzék. A harmadik országbeli pénzügyi közvetítő vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelése kizárólag az ezen irányelvben meghatározott célokra vonatkozik, és nincs hatással az egyéb uniós jogszabályok szerinti egyéb jogok és kötelezettségek gyakorlására vagy alkalmazására. A nyilvántartásba vételt követően a pénzügyi közvetítőket az adott tagállamban „tanúsított pénzügyi közvetítőknek” kell tekinteni, és az ezen irányelv szerinti adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségek vonatkoznak rájuk, miközben jogot kapnak arra, hogy kérelmezzék az ezen irányelvben meghatározott forrásadó-rendezési eljárások alkalmazását. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti nyilvántartást vezetnek, intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében is, hogy a nyilvántartásból töröljenek minden olyan tanúsított pénzügyi közvetítőt, amely ezt kéri vagy már nem felel meg a vonatkozó követelményeknek. Ezen túlmenően ezek a tagállamok dönthetnek úgy, hogy előírják azoknak a tanúsított pénzügyi közvetítőknek a nemzeti nyilvántartásukból való törlését vagy a kedvezményrendszerhez való hozzáférésük megszüntetését, amelyekről megállapították, hogy többször megsértették kötelezettségeiket. Amennyiben egy tagállam a törlésről vagy a hozzáférés megszüntetéséről intézkedik, tájékoztatnia kell a nemzeti nyilvántartást vezető többi tagállamot annak érdekében, hogy azok mérlegelhessék az adott tanúsított pénzügyi közvetítő saját nemzeti nyilvántartásukból való törlését. Az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai alkalmazandók az érintett felek jogaira és kötelezettségeire, ideértve a fellebbezési eljárást is, a tagállamok által a nyilvántartásba vétellel és a nemzeti nyilvántartásukból való törléssel kapcsolatban hozott határozatokkal kapcsolatban.

__________________

29 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(8)A tőkepiaci unió hatékonyabbá és versenyképesebbé tétele érdekében elő kell segíteni és fel kell gyorsítani az értékpapírokból származó jövedelemhez kapcsolódó forrásadó-többlet rendezésére irányuló eljárásokat, amennyiben az érintett tanúsított pénzügyi közvetítők megfelelő információkat szolgáltattak, többek között a befektető kilétéről. A befektető és az értékpapírok kibocsátója közötti fizetési láncban részt vevő valamennyi tanúsított pénzügyi közvetítő érintett. Ezektől megkövetelhető, hogy az egyes tagállamok szakpolitikai választása szerint a láncban részt vevő, nem tanúsított pénzügyi közvetítők által teljesített kifizetésekről is szolgáltassanak információkat. Figyelembe véve a tagállamok eltérő megközelítéseit, kétféle eljárás alkalmazható: i. i. kifizetésnél biztosított forrásadó-kedvezményként a megfelelő adómérték közvetlen alkalmazása a levonás időpontjában, és ii. gyors visszatérítés az osztalék kifizetésének napjától vagy adott esetben attól a naptól számított legfeljebb 50 napon belül, amikor a kötvénykibocsátónak kamatot kell fizetnie a kötvénytulajdonos részére (a kamatszelvény dátuma). A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabad belátásuk szerint bevezethessék a két eljárás bármelyikét vagy e két eljárás kombinációját, biztosítva ugyanakkor, hogy amennyiben ezen irányelv követelményei teljesülnek, minden befektető számára legalább az egyik eljárás rendelkezésre álljon. Annak biztosítása érdekében, hogy az érintett tagállamok megfelelően és időben végrehajtsák ezeket az eljárásokat, helyénvaló az ezen irányelv hatálya alá tartozó és az ezen eljárások igénybevételéhez szükséges feltételeknek megfelelő forrásadó-többletek késedelmes visszatérítésére kamatot alkalmazni. Amennyiben a vonatkozó követelmények nem teljesülnek, vagy az érintett befektető úgy kívánja, a tagállamoknak a forrásadó-többlet rendezése céljából a meglévő szokásos visszatérítési eljárásaikat kell alkalmazniuk. A bejegyzett tulajdonosoknak, különösen a lakossági befektetőknek és meghatalmazott képviselőiknek minden esetben jogosultnak kell lenniük arra, hogy visszaigényeljék az olyan tagállamban teljesített forrásadó-többletet, amelyre vonatkozóan igazolják, hogy megfelelnek a nemzeti jogban meghatározott feltételeknek. A tagállamok elutasíthatják a visszatérítési kérelmet, ha a kockázatértékelési kritériumok alapján és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően ellenőrzési eljárásra vagy adóellenőrzésre kerül sor. 

(9)A forrásadó-többlet rendezésére szolgáló rendszerek védelme érdekében a nemzeti nyilvántartást vezető tagállamoknak a tanúsított pénzügyi közvetítők számára is elő kell írniuk, hogy ellenőrizzék a rendezést igénylő befektetők jogosultságát. A tanúsított pénzügyi közvetítőknek be kell szerezniük különösen az érintett befektető adóügyi illetőségigazolását, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a forrás szerinti tagállam jogszabályai szerint az adott befektető a kifizetés haszonhúzója. Ellenőrizniük kell továbbá az alkalmazandó forrásadó-mértéket a befektető sajátos körülményei alapján, és jelezniük kell, hogy tudomásuk van-e olyan, a mögöttes eszközöket érintő pénzügyi megállapodásról, amelynek kiegyenlítésére, lejártára vagy más módon való megszűnésére a jogvesztő napig nem került sor. A kellő gondosságra vonatkozó követelményeket évente lehetne alkalmazni. A tanúsított pénzügyi közvetítőket felelősségre kell vonni az e kötelezettségek nem megfelelő teljesítése miatt keletkezett adóbevétel-kiesésekért, amennyiben a veszteség felmerülése szerinti tagállam nemzeti joga így rendelkezik. A tanúsított pénzügyi közvetítőkre háruló teher és felelősség arányosságának biztosítása érdekében csökkentett ellenőrzési kötelezettségeket kell alkalmazni minden olyan forrásadó-rendezési eljárás esetében, amelynél a visszaélés kockázata alacsony, és különösen akkor, ha a befektetőnek a társaságban meglévő részesedésért fizetett osztalék teljes összege nem éri el az 1500 EUR-t. Amennyiben azonban az ilyen visszaélés más módon bizonyítást nyer, a tagállamok alkalmazhatják a nemzeti jog szerinti következményeket, ideértve az ezen irányelvben előírt forrásadó-rendezési rendszerek alkalmazásának megtagadását is, az ellenőrzés hiányáért azonban nem vonhatják felelősségre a tanúsított pénzügyi közvetítőket.

(12)A javasolt szabályok megfelelő végrehajtása és érvényesítése minden érintett tagállamban döntő fontosságú a tőkepiaci unió egészének előmozdítása, valamint a tagállamok adóalapjának védelme szempontjából, ezért azt a Bizottságnak nyomon kell követnie. A tagállamoknak ezért rendszeresen közölniük kell a Bizottsággal az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések területükön történő végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó statisztikai információkat, amelyeket a Bizottság végrehajtási jogi aktusban határoz meg. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk és más rendelkezésre álló adatok alapján értékelést kell készítenie a javasolt új szabályok hatékonyságának értékelése céljából. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak mérlegelnie kell az ezen irányelv alapján bevezetett szabályok aktualizálásának szükségességét.

(14)A személyes adatok ezen irányelv keretében végzett kezelésének összhangban kell állnia az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel. A pénzügyi közvetítők és a tagállamok ezen irányelv alapján személyes adatokat kizárólag általános közérdekű célból kezelhetnek, nevezetesen az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem, az adóbevételek védelme és a méltányos adóztatás előmozdítása céljából, ami erősíti a társadalmi, politikai és gazdasági befogadás lehetőségeit a tagállamokban. Csak az ezen irányelv szerinti forrásadó-mentességi eljárásokban részt vevő jogalanyok férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz. Csak az alacsony bejelentési arány, a bejelentés elmaradása, az adócsalás vagy a visszaélés azonosításához szükséges, minimális mennyiségű személyes információt kell elküldeni. Végezetül a személyes adatokat csak az e célból szükséges ideig tárolják. E célkitűzés hatékony megvalósításának lehetővé tétele érdekében korlátozni kell az egyéneknek a fent említett rendelet által biztosított egyes jogait, amennyiben e jogok gyakorlása veszélyeztetheti a vizsgálatokat, különösen az adataik kezeléséről szóló értesítéshez való jogot és annak hatályát, valamint az adatfeldolgozás bizonyos típusaihoz való hozzájáruláshoz való jogot. Amint a korlátozást indokoló körülmények már nem állnak fenn, az érintettek jogait vissza kell állítani.

_________________

31 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(19)„kettős adóztatási egyezmény”: két vagy több joghatóság közötti megállapodás vagy egyezmény, amely a jövedelem és adott esetben a tőke kettős adóztatásának kizárásáról rendelkezik; „forrás szerinti tagállam”:

(2)A tagállamok a rendelkezésre álló információk alapján – a (4) bekezdésre is figyelemmel – a kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül kibocsátják az eTRC-t. Az eTRC-nek meg kell felelnie az I. melléklet szerinti technikai követelményeknek, és tartalmaznia kell a következő információkat:

a)az adózó vezeték- és utóneve, valamint születési ideje és helye, ha az adózó magánszemély, ha pedig az adózó szervezet, annak neve és európai egyedi azonosító száma (EUID), amennyiben rendelkezésre áll;

törölve

(4)Ha egy adózó adóügyi illetőségének ellenőrzéséhez több mint öt munkanapra van szükség, a tagállam tájékoztatja az igazolást kérő személyt a szükséges többletidőről és a késedelem okairól, de a késedelem semmi esetre sem haladhatja meg az öt munkanapot.

(5)A tagállamok a valamely másik tagállam által kibocsátott eTRC-t a (3) bekezdéssel összhangban az adózó adott másik tagállamban való illetőségére vonatkozó megfelelő bizonyítékként ismerik el. A tagállamok mindenesetre bizonyíthatják, hogy adóügyi illetőségük a joghatóságuk alá tartozik. 

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az eTRC kibocsátására vonatkozó egységes, géppel olvasható számítógépes formanyomtatványokat, beleértve a nyelvhasználati szabályokat és a műszaki protokollokat, a biztonsági szabványokra is kiterjedően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítő nyilvántartásba vételre kerüljön a tanúsított pénzügyi közvetítők nemzeti nyilvántartásába a pénzügyi közvetítő azon kérelmének benyújtásától számított két hónapon belül, amely igazolja az alábbi követelmények mindegyikét:

b)amennyiben a kérelmező pénzügyi közvetítő hitelintézet, az adóügyi illetőség szerinti joghatóságban a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 12. vagy 14. pontja vagy harmadik ország hasonló jogszabályai szerinti letéti őrzési tevékenység végzésére vonatkozó engedély; amennyiben a kérelmező pénzügyi közvetítő befektetési vállalkozás, az adóügyi illetőség szerinti joghatóságban a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja vagy harmadik ország hasonló jogszabályai szerinti letéti őrzési tevékenységek végzésére vonatkozó engedély, vagy; ha a kérelmező pénzügyi közvetítő központi értéktár, az adóügyi illetőség szerinti joghatóságban a 909/2014/EU rendelet vagy az illetőség szerinti harmadik ország hasonló jogszabályai alapján kiadott engedély; a Bizottság iránymutatást ad ki a hasonló jogszabályokra vonatkozó minimumszabályokról;

(2)A pénzügyi közvetítők indokolatlan késedelem nélkül értesítik a tagállam illetékes hatóságát az a)–c) pontban megadott információkban bekövetkezett változásokról, szükség esetén biztosítva a releváns dokumentumokat.

(3)Az a tagállam, amely egy tanúsított pénzügyi közvetítőt töröl a nemzeti nyilvántartásából, a 2011/16/EU irányelvnek megfelelően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az összes többi olyan tagállamot, amely az 5. cikknek megfelelően nemzeti nyilvántartást vezet, közölve az (1) és (2) bekezdés szerinti törlés indokait.

(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy előírják a nemzeti nyilvántartásukban szereplő tanúsított pénzügyi közvetítők számára, hogy a lehető leghamarabb, és legkésőbb 20 naptári nappal a rögzítés időpontja után adják át az illetékes hatóságnak a II. mellékletben említett információkat, kivéve, ha az ügylet bármely részére vonatkozó kiegyenlítési megbízás a fordulónapon függőben van, amely esetben az adott ügyletre vonatkozó adatszolgáltatást a kiegyenlítést követő lehető legkorábbi időpontban kell teljesíteni. Ha a fordulónap után 15 nappal az ügylet bármely része tekintetében a kiegyenlítés még folyamatban van, a tanúsított pénzügyi közvetítők a következő 5 naptári napon belül adatot szolgáltatnak arról, hogy mely rész tekintetében van folyamatban a kiegyenlítés.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a tanúsított pénzügyi közvetítőknek nem kell jelenteniük a II. melléklet E. címében említett információkat, ha a bejegyzett tulajdonosnak a tulajdonos társaságban fennálló részesedéséből fizetett osztalék teljes összege nem haladja meg az 1500 EUR-t.

(5)A tagállamok előírják a tanúsított pénzügyi közvetítők számára, hogy nemzeti nyilvántartásukban hat évig őrizzék meg a bejelentett információkat alátámasztó dokumentumokat, biztosítsanak hozzáférést minden egyéb információhoz, valamint biztosítsanak hozzáférést a helyiségeikhez ellenőrzés céljából, továbbá előírják a tanúsított pénzügyi közvetítők számára, hogy az ellenőrzés befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb az adatszolgáltatást követő hat éven belül töröljék vagy anonimizálják az ilyen dokumentációban szereplő személyes adatokat.

a)az osztalékot olyan nyilvánosan forgalmazott részvény után fizették ki, amelyet a bejegyzett tulajdonos a jogvesztő napot megelőző öt napon belül szerzett meg;

(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a bejegyzett tulajdonos nevében a 12. és/vagy 13. cikk szerinti rendezést kérelmező tanúsított pénzügyi közvetítő a bejegyzett tulajdonostól nyilatkozatot kapjon arról, hogy a bejegyzett tulajdonos:

a)az osztalék vagy kamat haszonhúzója a forrás szerinti tagállam nemzeti jogszabályaiban vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben meghatározottak szerint; valamint

(2)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a bejegyzett tulajdonos nevében a 12. és/vagy 13. cikk szerinti rendezést kérelmező tanúsított pénzügyi közvetítők ellenőrizzék:

d)osztalékfizetés esetén és a tanúsított pénzügyi közvetítő rendelkezésére álló információk alapján bármely olyan pénzügyi megállapodás esetleges meglétét, amelynek kiegyenlítésére, lejártára vagy más módon való megszűnésére a jogvesztő napig nem került sor, kivéve, ha a bejegyzett tulajdonosnak a birtokolt azonos részvények egy csoportjára kifizetett osztalék nem haladja meg az 1500 EUR-t.

(1)A tagállamok engedélyezhetik a bejegyzett tulajdonos befektetési számláját vezető tanúsított pénzügyi közvetítők számára, hogy a 10. cikkel összhangban a nyilvántartásba vett tulajdonos nevében kérjék a forrásadó-többlet gyors visszatérítését, amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett információkat az osztalék vagy kamat kifizetésének időpontjától számított 25 naptári napon belül rendelkezésre bocsátják.

(2)A tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott visszatérítési kérelmeket a kérelem keltétől vagy – ha az későbbre esik – attól az időponttól számított 25 naptári napon belül dolgozzák fel, amikor az ezen irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket valamennyi érintett tanúsított pénzügyi közvetítő teljesítette. A tagállamok a 14. cikkel összhangban kamatot számítanak fel az ilyen visszatérítés összegére a 25. napot követő késedelem minden egyes napja után, kivéve, ha a tagállamnak megalapozott kétségei vannak a visszatérítési kérelem jogosságát illetően.

A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a 12. és a 13. cikk nem alkalmazandó az osztalékokra, mivel ezen irányelv feltételei nem teljesülnek, az ilyen osztalékokra kivetett forrásadó-többlet visszatérítését kérő bejegyzett tulajdonos vagy meghatalmazott képviselője legalább a II. melléklet E. címében előírt információkat megadja, kivéve, ha a bejegyzett tulajdonosnak a tulajdonos társaságban való részesedése után fizetett osztalék teljes összege nem haladja meg az 1 500 EUR-t, és kivéve, ha ezt az információt a 9. cikkben foglalt kötelezettségekkel összhangban már rendelkezésre bocsátották.

Általános értékelés, felülvizsgálat és módosítás

1.A Bizottság az irányelvet átültető nemzeti szabályok hatálybalépését követően ötévente megvizsgálja és értékeli ezen irányelv működését. 2031 decemberéig és ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv és a tagállami forrásadókra vonatkozó szabályok értékeléséről, többek között az irányelv egyes rendelkezései módosításának esetleges szükségességéről. Az értékelő jelentésben a Bizottság:

(2)A tagállamok a (3) bekezdéssel összhangban közlik az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett értékeléshez szükséges statisztikai információkat.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a tagállamok által az értékelés céljából benyújtandó statisztikai információkat, valamint ezen információk közlésének formátumát és feltételeit.

(5)A tagállamok által a (2) bekezdés értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható az Európai Parlamentnek és a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információkat fogadó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információknak biztosít.

(1)A tagállamok az érintettnek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet45 15–19. cikke szerinti jogait csak abban az esetben korlátozzák, ha e jogok gyakorlása veszélyeztetheti a vizsgálatokat, és csak olyan mértékben és kizárólag addig, ameddig az illetékes hatóságaik számára feltétlenül szükséges az adócsalás, adókijátszás vagy adókikerülés kockázatának csökkentéséhez a tagállamokban, különösen annak ellenőrzésével, hogy a nyilvántartásba vett tulajdonosra a helyes forrásadó-mértéket alkalmazzák, vagy annak ellenőrzésével, hogy a bejegyzett tulajdonos kellő időben megkapja a kedvezményt, amennyiben arra jogosult. Az érintettek jogait vissza kell állítani, amint a korlátozást alátámasztó feltételek megszűnnek.

__________________

45 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

3.Az ezen irányelvvel összhangban kezelt információk – beleértve a személyes adatokat is – csak addig őrizhetők meg, amíg az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükséges, az egyes adatkezelőknek az elévülésre vonatkozó nemzeti szabályaival összhangban, de legfeljebb 5 évig.